EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK I N F R A S T R U K T Ú R A T E R V E Z É S segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 1
1. GYAKORLAT... 4 BEVEZETÉS... 4 A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK... 4 SZÜKSÉGES ALAPADATOK... 8 IRODALOM... 9 2. GYAKORLAT... 10 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ALAPELVEI... 10 KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL... 11 FUNKCIONÁLIS TERVEZÉS... 12 A TERVEZÉS IDŐTÁVLATAI... 13 ELŐTERVEK... 14 ENGEDÉLYEZÉSI TERV... 17 AJÁNLATI TERV... 18 ÉPÍTÉSI (KIVITELI) TERV... 19 IRODALOM... 20 3. GYAKORLAT... 21 KÖZÚTI MUNKARÉSZ ELKÉSZÍTÉSE... 21 IRODALOM... 23 4. GYAKORLAT: A TERVEZETT ÚTSZAKASZ VÍZELVEZETÉSE... 24 A VÍZELVEZETÉSI FELADATOK JELLEMZÉSE... 24 AZ ÚT VÍZTELENÍTÉSE NYÍLT VÍZELVEZETŐ BEFOGADÓKKAL... 24 HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉS... 27 5. GYAKORLAT: A VÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS MŰTÁRGYAK MÉRETEZÉSE... 35 MÉRETEZÉSI VÁZLAT KÉSZÍTÉSE... 35 A VÍZELVEZETŐ ÁRKOK ÉS CSATORNÁK HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS... 36 MŰTÁRGYAK TERVEZÉSE ÉS MÉRETEZÉSE... 38 6. GYAKORLAT... 40 AZ ÚTPÁLYA VÍZELVEZETÉS KIALAKÍTÁSA... 40 7. GYAKORLAT... 42 KÖZMŰVEK. MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK KIVÁLTÁSA, SZINTBEHOZÁSA... 42 8. GYAKORLAT... 46 ÚJ KÖZMŰVEK KIVITELI TERVEI... 46 9. GYAKORLAT... 47 VILLAMOSPÁLYA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA... 47 VILLAMOSPÁLYA ENGEDÉLYEZÉSI TERVE... 48 TENDERTERVEK... 50 A VILLAMOSPÁLYA KIVITELI TERVE... 51 2
10. GYAKORLAT... 53 ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁS... 53 AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM TARTALMA... 54 A SZÜKSÉGES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK BESZERZÉSE... 55 2.5. AZ ENGEDÉLYEZTETÉS FOLYAMATA... 55 AZ ENGEDÉLYEZŐ VASÚTI HATÓSÁG... 56 A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI... 58 11. GYAKORLAT... 61 KÖZÚTI MUNKARÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁSA... 61 VILLAMOSPÁLYA MŰSZAKI LEÍRÁSA.... 62 TERVEZŐI FELELŐSSÉG, TERVEZŐI NYILATKOZAT... 63 IRODALOM... 64 12-14. GYAKORLAT... 64 FÜGGELÉK... 65 3
1. GYAKORLAT BEVEZETÉS A rendszerváltást követően a 90-es évektől fokozatosan átalakultak és időben egyre megerősödtek a beruházási- és a beruházásokat megvalósító folyamatok. A kivitelezés teljes lebonyolítását az előkészületi munkáktól a tervezésen, kivitelezésen át egészen az átadásig a beruházást lebonyolító Mérnök végzi, aki már a tervezés fázisában bekapcsolódhat a műszaki ellenőrzésbe. A beruházási folyamatban ma egy tervezési vagy kivitelezési munkát lényegében csak pályázat útján lehet elnyerni. A többlépcsős pályáztatás folyamán első lépcsőben a megfelelő tervező kiválasztása a cél, míg második lépcsőben a kivitelező kiválasztására írnak ki tendert. A pályázatot benyújtókat egy előzetesen összeállított és súlyozott szempontok szerint osztályozzák, így kialakítható a pályázók optimális minősített sorrendje. Az előzetes tanulmányok, előtervek kidolgozásához még nem pályáztatás útján választják ki a tervezőt, de a megvalósíthatósági tanulmány készítőjének kiválasztása sokszor már pályáztatással történik. Az engedélyezési-, a tendertevek és kiviteli tervek készítőjét már mindenképpen pályáztatással választják ki. A kiválasztott tervező elkészíti az engedélyezési terveket, majd ezt követően a tenderterveket a kivitelező cég kiválasztásához szükséges pályáztatáshoz. A kiviteli terveket már nem mindig a tervező készíti a Beruházó megrendelésére, hanem gyakorta a nyertes kivitelező bíz meg tervezőket a tervek készítésére, néha még a hiányzó engedélyeket is a kivitelező kell, hogy beszerezze. Tervezési munkát azonban csak a Magyar Mérnöki Kamara által bejegyzett, vizsgával ill. érvényes tervezői jogosultsággal szabad végezni. Egyik fontos eleme az új jogosultsági rendszernek, hogy átfogóbb, gyakorta nagyobb területre adja meg a jogosultságot, mint az a korábbi metódus szerint volt. Éppen ezért a tervezőre hárul a felelősség, hogy csakis olyan tervezői munkát végezzen, amelyben megfelelő gyakorlatra tett szert. A másik fontos elem, hogy a már megszerzett jogosultság meghosszabbításának az a feltétele, hogy a jogosult a Mérnöki Kamara által elismert és pontszámokkal igazolt továbbképzéseken az előírt pontszámot minimálisan megszerezze. Alapvető változás az elmúlt évtizedekhez képest az is, hogy ma már minden tervet digitális formában is át kell adni. Az AutoCad mellett egyre inkább elterjedőben van a vonalas létesítményekre jobban specifikálódott MOSS programcsomag alkalmazása. A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK A tervezői nyilatkozatban a vonatkozó törvények, jogszabályok, szabványok és más előírások betartásáról és az elkészült engedélyezési terv ezeknek történő megfelelőségéről kell nyilatkozni. Éppen ezért fontos, hogy ezek közül a leglényegesebbeket már most, az egyetemi tanulmányaink alatt vázlatszinten megismerjük annyira, hogy a többi jogszabály között is el tudjunk igazodni. 4
A műszaki szabályozás dokumentumtípusai A műszaki szabályozásnak két - eltérő szerepkört betöltő - fő dokumentumtípusa van: a jogszabály és a szabvány. A jogszabályokban elsősorban a közérdek szempontjából fontos általános elvek, alapvető követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. A szabványok többnyire a műszaki megvalósítás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák. A szabványok közül a legfontosabbak a nemzeti szabványok, de mellettük más, alacsonyabb szintű, szabvány jellegű dokumentumtípusok is léteznek. A szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat összefoglalóan nevezik műszaki specifikációnak is. A két dokumentumtípus között több fontos különbség is található. Az egyik legfontosabb, hogy a jogszabályok alkalmazása mindig kötelező, a szabványok alkalmazása azonban önkéntes. Az útügyi műszaki szabályozás speciális elemei részben jogszabályok, részben műszaki specifikációk. A miniszteri rendelet mellékleteként megjelenő útügyi műszaki szabályzat a törvénynél, illetve a kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabály, amely egységesen kötelező mind az országos közutakra, mind a helyi közutakra, mind a közforgalom elől el nem zárt magánutakra. Az útügyi műszaki előírás a nemzeti szabványnál alacsonyabb szintű műszaki specifikáció: szakmai szabványosítási kiadvány. A dokumentumot szakmai egyesület - az útügyi szakágban érdekelt szakembereket összefogó fórum: a Magyar Útügyi Társaság - bevonásával dolgozzák ki. Bár az útügyi műszaki előírás alapvetően önkéntes alkalmazású dokumentum, az országos közutak kezelői számára mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. Ennek oka, hogy az országos közutak kezelésért felelős minisztérium szerződésben való hivatkozással teszi azokat kötelezővé. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői számára azonban az útügyi műszaki előírás nem kötelező, hanem ajánlásul szolgál. Ennek oka, hogy e két útkategóriára nem terjed ki a minisztérium közútkezelői felügyeleti jogköre, ezért nincs lehetősége a műszaki specifikációk alkalmazását szerződésben előírni. Az útépítés engedélyezése a 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet alapján történik 5
2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (Az új vasúttörvény): A törvény számunkra legfontosabb eleme az, amit a műszaki engedélyről ír. Ezek a következők: 10. (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (továbbiakban: műszaki engedély) szükséges: a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez; b) vasúti jármű belföldi üzembe helyezéséhez; c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzemben tartásához, átalakításához; d) vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezéseinek (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását végző személyek és szervezetek tevékenységéhez; e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek működéséhez. (2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint adja ki. A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 1. Kimondja, hogy mire és kikre terjed ki a rendelet (valamennyi építési termékre, gyártójára, forgalmazóra, importálóra, felhasználóra, építtetőre, tervezőre, műszaki specifikációt jóváhagyóra, a vizsgáló és tanúsító szervezetekre, építést engedélye-zőre, felügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságra és vámszervekre, akik az adott építési termékkel a fentiek szerint kapcsolatba kerülnek). 3. (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. (6) Építőipari műszaki engedély (ÉME): Mo-on kijelölt jóváhagyó szervezet által más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában kiadott műszaki specifikáció. 4. A megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifekációk képezik: magyar nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki engedély, építőipari műszaki engedély. 1.sz. melléklet: Építőipari műszaki engedély (ÉME) tartalmi követelményeit sorolja fel 15 pontban. 6
Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (OVSZ I.) Az OVSZ I. kötetét a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet (a hagyományos vasúti rendszerek átjárhatóságáról) helyezte érvénybe a rendelet 4. sz. mellékleteként az országos közforgalmú és saját vasutakra vonatkozóan. Ezt a rendeletet azonban módosították a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelettel, de az OVSZ-t változatlanul hagyták. Az OVSZ I. kötet főbb pontjai a következők A. Általános rendelkezések B. A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere 1. Infrastruktúra 1.1. Vasúti pályák 1.2. Vasúti hidak 1.3. A vasút keresztezése és megközelítése 1.4. Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő- és egyéb kiszolg. berend., építmények 2. Energiaellátás 2.1. Vasúti villamos felsővezeték 2.2. Térvilágítás 3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések 3.1. Vasúti jelző- és biztosítóberendezések 3.2. Vasúti távközlő berendezések 3.3. Vasúti informatika 4. Forgalmi szolgálat és üzemvitelirányítás 4.1. Forgalmi szolgálat 4.2. Rendkívüli események 5. Vasúti Járművek C. Az egyszerűsített pályakorszerűsítések műszaki szabályozása és az egyszerűsített forgalmi szolgálat Függelék: fogalommeghatározások Országos Vasúti Szabályzat II. kötet (OVSZ II.) Az OVSZ II. kötetét 8/19981. (VII.3.) KHVM rendelet helyezte hatályba az 1. és 2. sz. mellékletében a közúti vasút, közúttól elkülönítet vasút, HÉV, fogaskerekű vasút és a metró tekintetében az alábbiak szerint: 1. sz. Melléklet (közúti vasút, közúttól elkülönítet vasút, HÉV, fogaskerekű vasút) 1. Általános rendelkezések 2. Vasúti Pályák 3. Hidak, műtárgyak, alagutak 4. A vasúti vágányok keresztezése és megközelítése 5. Vasúti jelző- és biztosítóberendezések 6. Vasúti távközlő berendezések 7. Villamos felsővezeték, energiaellátás, térvilágítás 8. Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő és egyéb kiszolg. berend. és építmények 9. Vasúti járművek 10. Forgalmi szolgálat 11. Rendkívüli események 12. Vasúti informatika 7
SZÜKSÉGES ALAPADATOK Bárminemű tervezés az adott feladat pontos megfogalmazásával kezdődik, amelyben tisztázni kell a megrendelő által elérni kívánt célokat, és azok megvalósításának útját, ki milyen feladatokat, milyen feltételekkel és határidőkkel készít el. A tervezési feladatot csak az előzmények ismeretében szabad meghatározni. A tervezés előmunkálatai: a geodéziai, a talajmechanikai, a meglévő közművek és az egyéb adatok gyűjtését, rendszerezése. A tervezés során szükséges méretarányú térképek: 1:200, 1:250, 1:500, 1:1000, 1:4000, a kiviteli/engedélyezési tervek esetében, 1:10 000 1:25 000 általános (átnézeti) helyszínrajz. A geodézia alapadatok az alábbi helyekről vásárolhatók meg: Földhivatalok, FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet), Geodéta cégek. Célszerű a tervezési alaptérképeket geodéziai cégekkel elkészíttetni, ugyanis a földhivataloktól, illetve a FÖMI-től vásárolt alaptérképeket tisztítani kell, továbbá ki kell egészíteni a tervezéshez szükséges adatokkal, mint például magassági adatok, egyéb közművek. A tervezési feladat helyszínrajzán, a meglévő közműveket nyilvántartás helyesen fel kell tüntetni és ezt az üzemeltető aláírásával, és bélyegzőjével hitelesíteni kell. Fontos, hogy a térképek Egységes Országos Vetületi rendszerben EOV, illetve Egységes Országos Térképi Rendszerbe (EOTR) legyenek. Talajmechanikai feltárások és szakvélemény nélkül közművek nem tervezhetők. Külön is kiemeljük a talajmechanikai és hidrogeológiai adatok gyűjtésének fontosságát. A tervezésben jelentősen megváltozott körülmények miatt az altalajt feltáró fúrások elkészítése nem minden esetben biztosítható. Ezért áthidaló megoldások adatgyűjtés kerülhetnek előtérbe. Az alábbiak javasolhatók: a rendelkezésre álló talajmechanikai tervtári adatok hasznosítása, a mérnökgeológiai térképek és leíró szakirodalmi adatok tanulmányozása, a helyszíni építkezések megtekintése, a lakosság kikérdezése, a helyszínen feltárások kutatóárkok, és gödrök készítése a talajminták laborvizsgálatával a vízfolyások, ásott kutak tanulmányozása, a növényzet mérnökgeológiai feltérképezése és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok vízrajzi szervezeténél nyilvántartott adatok megtekintése, a használhatók megszerzésével. 8
Helyszíni talajmechanikai feltárás nélkül vízi-közművek tervezése nem javasolható: roskadásra hajlamos lösz, szerves-, vagy tőzeg altalaj, intenzív rétegvíz mozgás, nagy ingadozású és terepszint közeli mértékadó talajvízszint feltételezhetőségénél. A tervezés fontos előmunkálatai közé tartoznak adatgyűjtésként a szakhatósági közegészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi egyeztetések, illetve véleményezések. A csatornahálózatok horizontális- és vertikális elhelyezése során biztosítani kell a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti közegészségügyi védőtávolságok betartását. Az engedélyező szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság (közlekedési létesítmények) Nemzeti Hírközlési Hatóság (hírközlő létesítmények) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (gázvezeték) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (távhő, villamos energia hálózat) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (vízi közművek) IRODALOM Dr. Szakács György: Az útügyi műszaki előírások helye a szabályozási rendszerben www.maut.hu www.nkh.hu 9
2. GYAKORLAT A TERVEZÉSI FOLYAMAT ALAPELVEI Fontos dolog, hogy tudjuk, mi különbözteti meg a jó tervet a rossz tervtől. A jó terv: kielégíti a biztonsági és mobilitási igényeket megőrzi és védi a közlekedési létesítmény által érintett környezeti és kulturális értékeket A rossz terv: az út nincs összhangban a környezetével fontos természeti és emberi forrásokra hat Minden terv egyedi, minden egyes terv esetében más a terület jellege és elemei, mások a társadalmi értékek, az úthasználók igényei, továbbá a feladatok és lehetőségek. A feladat az egyensúly megtalálása a fejlesztési igények, valamint a körülvevő természeti és emberi környezet biztonságos integrálása között. Az úttervezésnél figyelembe veendő tényezők: biztonság tartósság gazdaságos fenntartás épített és természetes környezet környezeti, esztétikai, történelmi, társadalmi hatások más közlekedési módok elérhetősége Egy kiegyensúlyozott terv készítéséhez rugalmasság szükséges, hogy kezelni lehessen az egyedi igényeket. Ez a rugalmasság megtalálható a szabványok adta lehetőségek keretei között. Ha ez nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a jelentős környezeti következményeket, akkor kérhető szabvány alóli felmentés. A rugalmassághoz tartozik még a korábbi tervezési döntések felülbírálásának lehetősége, ha a szükség úgy hozza. Bizonyos szakaszok mentén az alkalmazott tervezési sebesség csökkentésével teremthetjük meg a szükséges rugalmasságot. Az út meglévő vonalvezetésének és keresztszelvényének megtartása is rugalmasságot igényel. A tervezési sajátosságok és változtatásoknak a biztonságra és a forgalomlebonyolódásra kifejtett hatását mindig vizsgálni kell! Egy jó terv készítéséhez a tervezés során elérendő célokat kell először megfogalmazni. Az egyértelműen megfogalmazott célok segítenek a megoldandó problémák azonosításában útmutatást adnak a megfelelő megoldás kiválasztásához korlátként szerepelnek az elkerülendő megoldásoknál alapot biztosítanak a változatok kiértékeléséhez lehetővé teszik a végrehajtási folyamat felügyeletét 10
A lényeges célok általában az alábbi szempontok körébe tartoznak gazdasági hatékonyság a környezet védelme élhető utcák és környékek biztonság egyenlőség és társadalmi befogadás hozzájárulás a gazdasági növekedéshez korosztályok közötti egyenlőség A célok meghatározása után a következő lépés a problémák, konfliktusok feltárása. Ez a legmegfelelőbb alap a lehetséges megoldások meghatározására. A problémákat, igényeket többféleképpen lehet meghatározni, feltárni: tanácskozás, megbeszélés az érintettekkel tárgyilagos elemzés megfigyelés A problémák feltárásának a lényege, hogy mindig a probléma okait keressük, mert csak azok ismeretében lehet megfelelő megoldást adni. KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A közösségi részvétel szerepe a tervezésben, hogy az érintetteket bevonjuk a tervezési folyamatba. A közösségi részvételnek különböző szintjei vannak: információ biztosítása tanácskozás, egyeztetés közös döntés közös cselekvés független, érintett csoportok támogatása A közösségi részvétel segíthet: a célok meghatározásában a problémák megítélésében a lehetséges megoldások megtalálásában a változatok kiértékelésében a kívánatos stratégia kiválasztásában a megvalósításban A közösségi részvételnek azonban határai is vannak: a részvétellel befolyásolható döntési teret egyértelműen meg kell határozni, még a résztvevők bevonása előtt. Az egyeztetés sem mindig megfelelő, gyakran megállapodás nélkül kell meghozni a döntéseket. A közösségi részvételben általában az alábbi csoportok érintettek: regionális partnerek helyi hatóságok közlekedési vállalatok gazdasági résztvevők úthasználók 11
törvényes testületek lakosok A közutak tervezési kategóriáit, vagyis az egyes kategóriákban alkalmazható paramétereket a környezeti körülmények és a hozzájuk tartozó tervezési sebességértékek határozzák meg. A tervezési paraméterek a korábbi megvalósíthatósági vizsgálatok eredményeként állnak rendelkezésre, a tervezést és a műszaki megoldásokat a korábbi elkötelezettségek alapján kell kidolgozni. Az eredeti koncepcióban azonban kisebb változtatások elvégezhetőek, ha az eredmény egy jobb terv, a fenti definíciónak megfelelően. A tervezési döntésekbe ennél a lépcsőnél is igen fontos az érintettek bevonása. Jó terv készítéséhez egy alapkoncepcióra van szükség. A tervezési koncepció megadja a főbb kereteket és segít egy adott irányba való haladásban. Minden elemnek az általános koncepció részének kell lennie. Az alapkoncepció egyik fontos tényezője a tervezési lépték. A járművezetők más léptékben érzékelik a világot, mint a gyalogosok, így az út funkcióját, környezethez illeszkedését a tervezési lépték befolyásolja a legnagyobb mértékben. Az út léptékére az érzékelt szélességnek van a legnagyobb hatása, minél szélesebb az érzékelt út, annál gyorsabban haladnak a járművek. A tervezési megoldások csökkenthetik az út érzékelt szélességét, így az érzékelt léptékét is: vízszintes és magassági vonalvezetés, keresztszelvényi elemek, egyéb elemek, mint a növényzet, épületek, parkolás, vagy akár zajfogó falak A megfelelő tervezési megoldások megválasztásával alakítható ki a környezetével összhangban lévő út. A tervezési részletek kezelése (esztétikai megjelenés, társadalmi értékekkel való összeegyeztethetőség) nagyon fontos, a tervezési folyamat lényeges része. Egy sikeres úttervezési folyamat az alábbi elemeket tartalmazza: folyamatos közösségi részvétel a folyamat elejétől kezdve látványtervek alkalmazása a közösség tájékoztatására több területet lefedő tervezői csapat a folyamat elejétől kezdve rugalmas és kreatív tervezési megoldások FUNKCIONÁLIS TERVEZÉS A közúti létesítményeknek két fő célja van: Ingatlanok megközelítése az utazás elején és végén Különböző szintű utazási mobilitás biztosítása útközben. 12
Az ingatlankiszolgálás és utazási mobilitás közötti alapösszefüggés az alábbiakban határozható meg az útkategóriák szerint: Főutak o magas szintű mobilitás o alacsony szintű ingatlankiszolgálás Helyi utak o alacsony szintű mobilitás o magas szintű ingatlankiszolgálás Gyűjtőutak o egyensúly a mobilitás és az ingatlankiszolgálás között A tervezési folyamat első lépése az út funkciójának meghatározása. A funkció alapján történik a tervezési sebesség és a geometriai paraméterek megválasztása. A funkcionális tervezés egyesíti a tervezési folyamatokat. A funkcionális tervezés nem meghatározható tudomány, a tervezési döntésekben a tapasztalatokon alapuló mérnöki megítélésnek kell szerepet játszania. A forgalmi minták és az út funkciójának időbeli változása miatt a funkcionális besorolás rendszeresen felülvizsgálandó. Ha a területfejlesztések miatt az út környezetében a területhasználat megváltozik, az út funkciója is megváltozik. Kétféleképpen intézkedhetünk ilyen esetekben: a területhasználat-változásának helyszínét és módját ellenőrizzük, irányítjuk az út meglévő funkcionális besorolását a változásoknak megfelelően megváltoztatjuk A TERVEZÉS IDŐTÁVLATAI A forgalmi tervezést a létesítmény várható élettartamára kell elvégezni. Nagy távlatnak számít a tervezés idején érvényes gépjármű-ellátottság 30 év alatti fejlődési értékéhez tartozó időintervallum. A nagy távlatra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell tervezni: a közutak kategóriáit, helybiztosítását, csomópontjainak területigényét; a vonalvezetést az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével; a csomópontok és műtárgyak műszaki kialakítását az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével. A tervezési időtávot a létesítmény mértékadó részeinek (pl. a pályaszerkezet) élettartama határozza meg. Ha ezt nem lehet egyértelműen megállapítani, akkor az üzembe helyezéstől számított 15 évet kell tervezési időtávnak tekinteni. A közutak keresztszelvényét (a forgalmi sávok számát) a későbbi fejlesztés lehetőségeinek figyelembevételével, a tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell megtervezni. Tervezési forgalmak A közúti forgalom jellemzésére a forgalom időbeli lefolyásának figyelembe vétele céljából alapvetően két tervezési forgalmat kell használni: 13
Átlagos napi forgalom, ÁNF [E/nap vagy jármű/nap]; Mértékadó óraforgalom, MOF [E/h vagy jármű/h]. Az útpálya burkolatának, pályaszerkezetének tervezéséhez a forgalmat a várható élettartam alatti nehéztengely áthaladások számával (F100) kell megadni. Tervfázisok és munkarészeik A közutak műszaki tervezésének tervfázisai a következők: előtervek (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tanulmányterv, diszpozíciós terv); engedélyezési terv; ajánlati terv (ajánlatkérési műszaki dokumentáció, tenderterv); építési terv (kiviteli, kivitelezési terv). A műszaki tervek egyes tervfázisai egymásra épülnek és egyre részletesebbek. A korábbi tervek véleményezése (elfogadása) során, a hatóságok és egyéb érdekeltek által adott kötelező jellegű, vagy mérlegelés után tett változtatásokat a későbbi tervek tartalmazzák. Egyszerűbb feladat esetén az előterv elhagyható, illetve az engedélyezési és az építési terveket össze lehet vonni. Ez utóbbi esetben az engedélyezési eljárás az építési (kiviteli) terv alapján is lefolytatható, azzal a kikötéssel, hogy a tartalmi és formai szempontok feleljenek meg a jogszabályban rögzített előírásoknak. A tervek tartalmi követelményeit a tervfázissal szemben támasztott célhoz igazítva kell meghatározni. Ha valamely tervfázis tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti, ott a jogszabály szerint kell eljárni. A közutak megvalósításának előkészítése során (a műszaki tervezést megelőzően) a közút helyét, hálózati szerepét a területfejlesztési és területrendezési tervek, illetve a településfejlesztési és településrendezési tervek jelölik ki, amelyeknek kötelező tartalmi eleme a közlekedési munkarész. A közutak megvalósításának befejezése során (a műszaki tervezést követően) az elkészült közút jellemzőit a megvalósulási terv és az út törzskönyve rögzíti. ELŐTERVEK Az előtervek célja a közút építésére vonatkozó döntés-előkészítés. E tervek tárják fel a hálózati tervezés során kijelölt közúti elemek egyes lehetséges építési megoldásait, változatait. Az előterv tárgya lehet az építésre szánt közút egésze, vagy annak egy kitüntetett szakasza. Tartalmazza a nyomvonalvezetés, a vízszintes és magassági kialakítás, a keresztmetszet, a kapcsolódó létesítmények, a környezetre gyakorolt hatások, az építési költségek és az építési ütemezés lehetséges változataira javasolt megoldásokat. Az előtervek készítése során külterületen a nyomvonalvezetés és a természeti környezet, belterületen a keresztmetszeti kialakítás és az épített környezet közötti összhang kialakítására kell hangsúlyt helyezni. 14
Megvalósíthatósági tanulmány Az előtervek közül a megvalósíthatósági tanulmány a legkomplexebb tervfajta. Bármely más előterv ennél szűkebb tartalmú. A megvalósíthatósági tanulmány készítésének célja, hogy a beruházás előkészítésének időszakában feltárjon minden olyan szempontot, amely a közút létesítésére vonatkozó döntés szempontjából lényeges lehet. Általános tartalmi követelményeit figyelembe véve esetenkénti mérlegelést igényel, hogy melyek azok a kiemelendő tényezők, amelyek az adott közút létesítése szempontjából meghatározóak. E kiemelt tényezők részletesebb elemzése mellett minden esetben szükséges a beruházás gazdasági szempontjainak és hatásainak vizsgálata. Megvalósíthatósági tanulmányt elsősorban jelentős költségigényű és/vagy kiterjedt hatásokat eredményező beruházások esetén indokolt készíteni. A megvalósíthatósági tanulmány legfőbb munkarésze a leíró munkarész, amelynek a rajzi munkarészei általában szemléltető, szövegközi ábrák vagy mellékletek. A leíró munkarész (műszaki leírás) tartalma az alábbi: A közút megvalósításának célja megelőző koncepciók; forgalmi, hálózati, területszerkezeti jellemzők; a megvalósítás előtti állapot jellemzése (jelenlegi helyzet): o természetföldrajzi adottságok; o területszerkezeti, településszerkezeti adottságok; o a természeti és/vagy épített környezet adottságai; o a társadalmi, gazdasági környezet adottságai; o a forgalmi, közlekedési környezet adottságai. A közút megvalósításának körülményei tervezési alapadatok (útkategória, keresztmetszet, kiépítés jellege); a tervezett terület-felhasználás, terület-igénybevétel; tulajdonosi vizsgálat, jogi kötöttségek; meghatározó közművek; meghatározó műtárgyak; egyéb meghatározó létesítmények; a lehetséges kiépítési változatok; a kiépítés ütemezése; a megvalósítás hozzávetőleges forrásigénye; az üzemeltetés hozzávetőleges költségigénye. A közút megvalósításának hatásai természetföldrajzi, környezetterhelési hatások; területszerkezeti, településszerkezeti hatások; természeti és/vagy épített környezeti hatások; 15
társadalmi, gazdasági hatások; forgalmi, közlekedési hatások. A rajzi munkarész tartalma a következő: áttekintő térképek (lépték egyedi mérlegelés alapján); átnézeti helyszínrajz (lépték egyedi mérlegelés alapján); átnézeti hossz-szelvény (lépték egyedi mérlegelés alapján); a nyomvonal-változatok ábrázolása (M=1:20000 - M=1:4000); közúti mintakeresztszelvények; a meghatározó közművek nyomvonalrajzai; a meghatározó műtárgyak mintakeresztszelvényei; a kapcsolódó, kiegészítő létesítmények szemléltető ábrái; hálózatterhelési, forgalmi ábrák; a hálózati beágyazottságot szemléltető ábrák; a környezeti terhelést szemléltető ábrák. Különlegesen kritikus környezetben (pl. bonyolult tulajdonjogi, környezeti viszonyok esetén) a nyomvonal-változatok M=1:1000-es léptékben való ábrázolására is szükség lehet. Műszaki tanulmányterv A műszaki tanulmányterv a közút építési változatainak lehetőségeit tárja fel. Kötelező munkarészei az alábbiak: Műszaki leírás; Áttekintő térkép; Átnézeti helyszínrajz; Átnézeti hossz-szelvény; Mintakeresztszelvények; Forgalmi vizsgálat és tervezés; Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Költségbecslés; Műszaki-gazdasági (hatékonysági) vizsgálat. Esetenként kötelező, további önálló munkarészek: Geotechnikai szakvélemény; Területrendezési szakvélemény; Vízügyi szakvélemény; Hidak tanulmánya; Közművezetékek keresztezésének, átépítésének szakvéleménye; Egyéb építmények átépítésének szakvéleménye. 16
Egyéb lehetséges előtervek A beruházási döntéseket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányon és az építési változatok feltárására vonatkozó műszaki tanulmányterven kívül gyakrabban előforduló egyéb előtervek a következők: előtanulmányterv, az adott közút és az úthálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési - településfejlesztési tervek összehangolására. Gyorsforgalmi utak ütemezett építése esetén kötelező a teljes útvonal bemutatása; előterv, mely a döntés-előkészítés időszakában, a közösségi részvétel biztosítására készül; diszpozíciós terv, amely egy részletesebb feladat-meghatározást készít elő. ENGEDÉLYEZÉSI TERV Az engedélyezési tervet a jóváhagyott előtervek, vagy a megrendelő által kiadott tervezési diszpozíció alapján kell elkészíteni. Célja a közút létesítésének hatósági engedélyeztetése; tehát tervi alapot teremt ahhoz, hogy az engedélyező hatóság, illetve a közreműködő szakhatóságok rögzítsék azokat a szakági, biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, amelyeket a megvalósítás és üzemeltetés során a beruházó, kivitelező, üzemeltető (kezelő, tulajdonos) köteles betartani. Az útépítés engedélyezéséhez általában több kapcsolódó szakági engedélyezési eljárás lefolytatására is szükség van (pl. vízjogi létesítési engedélyezési eljárás a villamos és távfűtő vezetékekre stb.) Ezen engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban készülő tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabályok rögzítik. Általános irányelv, hogy az engedélyezési terv készítése során a szakági terveket olyan tartalommal kell kidolgozni, hogy a közút építésének engedélyezéséhez előfeltételt jelentő szakhatósági engedélyek beszerzésére alkalmasak legyenek. Az útépítéshez szükséges engedélyezési terv tartalmi előírásait jelenleg az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló többször módosított 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelet 2. számú melléklete rögzíti. A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló többször módosított 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet szerint kell eljárni akkor, ha az adott létesítmény létesítése környezetvédelmi engedélyhez kötött, mivel a környezetvédelmi engedély hiányában az elsőfokú hatóság az útépítési engedélyezési eljárást nem indíthatja meg. A hivatkozott együttes rendeletben részletesen kifejtett tartalmi előírások betartásával az engedélyezési tervek kötelező munkarészei: Műszaki leírás; Átnézeti térkép; Általános helyszínrajz; Általános hossz-szelvény; A pályaszerkezet méretezése; Geotechnikai szakvélemény; 17
Forgalomtechnikai terv; Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Az engedélyezési eljárásban közreműködők név- és címjegyzéke. Esetenként kötelező további önálló munkarészek: Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) vázlatterve és műszaki leírása; A művelés alóli kivonás és a terület-felhasználás engedélyezéséhez szükséges tervek; Elvi vízjogi engedélyezési terv; A közművezetékek keresztezésének tanulmányterve; Növénytelepítési engedélyezési terv; Jellemző keresztszelvények; Területrendezési tanulmány, telekalakítási terv; Vasútépítési tanulmány, szükség esetén engedélyezési terv; Üzemeltető és szolgáltató létesítmények; Üzemeltetési terv; Általános organizációs műszaki terv; Költségbecslés; Építés alatti forgalomterelések, fő építési állapotok tervei. AJÁNLATI TERV Az ajánlati terv a kivitelezési vállalatba adást (tendereztetést) készíti elő. Célja, hogy lehetővé tegye a kivitelezők ajánlatát az adott építési feladatra. Az ajánlati terv az építési engedélyek figyelembevételével készül el, és pontos mennyiségi meghatározás szerint tartalmaznia kell minden olyan feladatot, létesítményt stb., amelyet a beruházó az ajánlatra jelentkező vállalkozóval kíván elvégeztetni, illetve megvalósíttatni. A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérési műszaki dokumentációt a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati műszaki felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II.7.) KTM rendelet melléklete szerint kell összeállítani. Az ajánlatkérési műszaki dokumentáción túlmenően a vállalatba adás (tendereztetés) folyamatához kötve általában külön kötetben az alábbi munkarészeket kell elkészíteni: Útmutató; Általános és különleges szerződéses feltételek; Információs táblázatok; Minőségbiztosítási követelmények; Gazdasági információk; Referenciák; Személyi és műszaki feltételek; Szavatosság; 18
Próbaüzem; Biztosítás; Teljesítési garanciák. A tendereztetőnek biztosítania kell a helyszíni szemle lehetőségét és a kérdésfeltevés lehetőségét. Meg kell határozni az ajánlatok beadását, felbontását, és kiértékelésének módját. ÉPÍTÉSI (KIVITELI) TERV Az építési, más néven kiviteli vagy kivitelezési terv olyan iratok és tervrajzok összessége, amelyek alapján a tervezett közút és létesítményei megépíthetők, az elkészült beruházás minősíthető és üzembe helyezhető. Az építési tervnek tartalmaznia kell minden olyan részletet és adatot (méretet, anyagminőséget stb.), amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók. Az útépítési terv tartalma általában a következő: Műszaki leírás; Átnézeti helyszínrajz (M = 1:1000 1:100000); Helyszínrajz (M = 1:200 1:1000, de általában M = 1:500); Hossz-szelvény (Mv = 1:50 1:100 és Mh = 1:200 1:1000, utóbbi célszerűen megegyezik a helyszínrajz méretarányával); Mintakeresztszelvény; Keresztszelvények; Forgalomtechnikai terv; Kitűzési terv (egyszerűbb esetben a helyszínrajzon); Méret- és mennyiségszámítás; Költségvetési kiírás (szükség esetén); Geotechnikai szakvélemény. Az útépítési és kapcsolódó egyéb szakági tervek mellett szükség lehet többek között a megvalósítás térbeli és időbeli összehangolását (organizáció, forgalomterelés, ideiglenes melléklétesítmények stb.) bemutató tervekre és a létesítmény terület-megszerzéséhez kötődő jogi munkát alátámasztó tervekre (kisajátítási vázrajz, telekosztási rajz, szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz stb.) Esetenként kötelező további önálló munkarészek: A műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) terve; A környezetvédelmi létesítmények terve; Növénytelepítési terv; Vízelvezetési terv (vízjogi engedélyezési terv); A közművek és egyéb vezetékek terve; Általános közműtérkép ( közműgenplán ); Ideiglenes forgalomszabályozási terv (a keresztezett utakhoz); 19
Terület-megszerzési (kisajátítási) terv; A közúti környezet rendezésének terve, a felhagyott utak bontási vagy hasznosítási terve, rekultivációs terv; Az anyagnyerő és depónia helyek tervei, a rekultivációs tervekkel együtt; Humuszgazdálkodási terv, Vasútépítési tervek és mellékletei; Egyéb építmények építésének vagy átépítésének tervei; Vezérterv; Építési állapottervek, forgalomterelési terv. IRODALOM dr. Fi István: Forgalomtechnika, tervezés, menedzsment dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése 20
3. GYAKORLAT KÖZÚTI MUNKARÉSZ ELKÉSZÍTÉSE A közúti munkarész elkészítése során kell megtervezni az útpálya és környezete kialakítását a szabályozási szélességen belül. Meg kell tervezni a helyszínrajzi, magassági és keresztmetszeti elemeket, burkolatszélességeket, szegélyeket, utcabútorokat, növényzetet, stb. A közúti munkarész elkészítésénél integrált tervezésre kell törekedni, a gyalogosok, kerékpárosok, közösségi közlekedés és a gépjárművek igényeit együttesen kell kielégíteni, az alapkoncepciónak megfelelően. Forgalmi tervezés A közúti tervezés első lépése a forgalmi tervezés. Meg kell határozni az adott létesítmény funkcióját a gyalogos-, kerékpáros-, közösségi közlekedési- és közúthálózaton belül. A forgalmi igényeket és az egyes közlekedési módok számára nyújtott szolgáltatási szinteket, funkciókat ez alapján kell meghatározni. A funkciók ismeretében foghatunk neki a forgalmi igények meghatározásának. A forgalmi tervezés célja, hogy a létesítmény a jogos forgalmi igényeket ki tudja elégíteni megfelelő szolgáltatási szinten. Ez nem jelenti a minél nagyobb kapacitás elérését: adott útszakaszok esetében cél lehet a forgalom csillapítása, ilyenkor a forgalmi tervezést a csillapított forgalom nagyságára végezzük el. A forgalmi tervezés során ellenőrizni kell a csomópontok, útszakaszok szolgáltatási szintjét, kapacitását. Ekkor döntünk a szükséges sávok számáról. Vizsgálni kell a kerékpárosok, közösségi közlekedési járművek és a gépjárművek kapcsolatát, az útfelosztást. Elemezni kell a gyalogosforgalom igényeit, annak kapcsolatait a közúti közlekedéssel. Meg kell határozni a lehetséges konfliktusokat. Olyan megoldást keresünk, mely az összes kérdést, problémát, igényt a lehető legnagyobb mértékben kezeli, a kiindulási céloknak megfelelően. Helyszínrajz A helyszínrajzot két lépésben tervezzük meg. A két tervrész összefügg, együtt kell tervezni őket, de megjelenítésük két külön tervlapon történik. Ennek oka, hogy más helyen és másoknak van rájuk szüksége. Az útépítési helyszínrajz a burkolatok megépítéséhez szükséges adatokat tartalmazza: tengely elemeinek: egyenesek, ívek és átmenetiívek adatai, szelvényezés, burkolatszélességek, lekerekítések sugara, hajlásszögek, esések, stb. Fel kell tüntetni a telekhatárokat és a helyrajzi számokat is. Ezek az információk a kivitelező számára szükségesek, ezek segítségével tudják a megépítendő létesítményeket kitűzni, az építést elvégezni. 21
A forgalomtechnikai helyszínrajz a forgalmi renddel, a forgalom lebonyolódásával kapcsolatos információkat tartalmazza. Itt az útpályát, a burkolatokat már meglévőnek tekintjük, ezen a helyszínen helyezzük el a jelzőtáblákat, burkolatjeleket, jelzőlámpákat. Az eredeti állapotot egy külön helyszínrajzon szoktuk bemutatni. Mindkét helyszínrajz esetében a terveket a meglévő állapothoz képest kell ábrázolni. Fel kell tüntetni a megszűnő burkolatszéleket, táblákat, felfestéseket. A változásokat jól látható módon elkülönülve kell feltüntetni: új burkolatok, táblák, burkolati jelek, stb. A helyszínrajzok léptéke engedélyezési és kiviteli tervek esetében jellemzően 1:500. A forgalomtechnikai terv része még a jelzésterv is, ami a fáziskiosztást és a jelzőlámpák jelzésképeinek ütemezését mutatja be. Tervezés során a lehetőleg 1:500 méretarányú összevont közmű helyszínrajzon a vízelvezetés létesítményeit, illetve az építéssel összefüggő kiváltásokat ábrázolni kell. A rajzon szerepelni kell a meglévő és tervezett közművezetékeknek, közlekedési létesítményeknek, valamint felszíni építményeknek, továbbá a földrészleteknek, illetve helyrajzi számoknak. Pályaszerkezet tervezése Településeken belül jellemzően meglévő utak rekonstrukcióját kell tervezni. Ilyen esetekben a meglévő útpálya állapotát, teherbírását fel kell mérni, a szükséges megerősítéseket méretezni kell. Új pályaszerkezetek esetében az Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése: ÚT 2-1.202:2005 szabvány szerint készítendő. Magassági vonalvezetés A magassági vonalvezetés megválasztása települési utak esetében rendkívül kötött. A meglévő pályaszinttől lefelé nem lehet eltérni: ez a teljes pályaszerkezet átépítését jelentené, továbbá a meglévő közművek elhelyezkedése sem teszi lehetővé sok esetben. Felfelé kismértékben el lehet térni, de a lehetőségeket a csatlakozó épületek, építmények, kapubehajtók nagymértékben behatárolják. A hossz-szelvény torzított léptékben készül, a vízszintes lépték mindig megegyezik a helyszínrajz léptékével. A magassági lépték a területtől függően 1:20 és 1:100 között változhat. Mintakeresztszelvény A forgalmi tervezés során meghatározott útfelosztást a mintakeresztszelvényben kell ábrázolni. A mintakeresztszelvény általános paramétereket mutat be, ami egy adott útszakasz egészére jellemző. Megadja a szélességeket és az oldaleséseket. Jellemző méretaránya 1:100 vagy 1:50. A mintakeresztszelvényen be kell bemutatni a pályaszerkezeti rétegeket is. 22
Keresztszelvények A keresztszelvény egy adott szelvényre vonatkozik, eltérően a szakaszra vonatkozó mintakeresztszelvénytől. A keresztszelvény szerepe az építéshez szükséges adatok feltüntetése: töréspontok, szegélyek, burkolatszélek tengelytől való távolsága és magassága. A keresztszelvényeken a meglévő terepet/pályaszintet is ábrázolni kell, szintén magasságokkal és a tengelytől mért távolságokkal. Jellemző méretaránya 1:100. Részletrajzok A részletrajzok szerepe egy-egy részlet (például új szegély beépítése meglévő pályaszerkezetbe) kinagyított ábrázolása. Célja az alkalmazandó műszaki megoldás részletes elmagyarázása. Jellemzően a kiviteli terveknél találkozhatunk vele. Ideiglenes forgalomszabályozás Az építés megváltoztatja a közúti forgalom lebonyolódását. A munkaterületet biztosítani kell. Az építés a forgalomlefolyás szempontjából útszűkületeket, útlezárásokat jelent. Útszűkület esetében a munkaterület, munkavégzés mellett a forgalmat le kell lassítani, mind a munkások, munkagépek, mind az elhaladó járművek védelme érdekében. A sávszámcsökkentést, útpályaszűkítést megfelelően jelezve, biztonságos módon kell végrehajtani. Útlezárás esetében terelőútvonalat kell megadni, folyamatos útirányjelző táblákkal ellátva. Az építés alatti ideiglenes forgalmi rendet külön tervlapon kell bemutatni. Az építési munkákat a forgalom fenntarthatósága érdekében gyakran ütemekre bontják, ilyenkor minden ütemre külön tervet kell készíteni. A fogalomterelésekhez esetlegesen szükséges ideiglenes útpályákat is itt kell bemutatni. IRODALOM dr. Fi István: Forgalomtechnika, tervezés, menedzsment dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése 23
4. GYAKORLAT: A TERVEZETT ÚTSZAKASZ VÍZELVEZETÉSE A VÍZELVEZETÉSI FELADATOK JELLEMZÉSE A közutak tervezése során meg kell oldani a burkolatra hulló és a környező területekről az útra folyó csapadékvizek biztonságos elvezetését. Általában a két vízmennyiséget ritka kivételektől eltekintve egy vízelvezető rendszeren keresztül kell elvezetni, ezért minden esetben szükséges a környező területek vizsgálata is. A vízelvezetésnél figyelembe kell venni az út által megváltozatott mikro domborzatot és lefolyási tényezőt. Egy útszakasz vízelvezetése kapcsán a helyi sajátosságoktól függően általában a következő feladatok megoldását kell elvégezni: 1. A víztelenítés és a vízelvezetés tervezéséhez meg kell határozni a mértékadó hidrológiai terheléseket, időszakokat és lefolyási értékeket. 2. Esetenként a helyi adottságoktól függően előfordul, hogy a tervezett nyomvonalon kedvezőtlen a vízelvezetés, ezért belvízi elöntés is lehetséges. Ilyenkor a nyomvonal mentén vízrendezést kell végezni. Ezzel összefüggésben környezetvédelmi feladatokat is meg kell oldani: szóba jöhet meglévő vízmedrek korrekciója, egykori vízmedrek felújítása, illetve új medrek megtervezése. 3. Az út a vízgyűjtőt több részre oszthatja, ilyenkor a felosztott részek zavartalan hidraulikai kapcsolatát továbbra is biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos munkarészek tartalmazzák a szükséges átereszek adatait, a megszakított létesítmények kiváltása érdekében elvégzendő munkák részleteit, kapcsolódó új vagy meglévő zárt és nyílt csapadékvíz-elvezető rendszerének átalakítását, esetleg csatornahálózat kiváltását, sőt még az út miatt módosuló természetes talajvízjárás helyreállítását. 4. Az útfelület és esetenként a rézsű is koncentráltan összegyűjti és az útárokba vezeti a csapadékvizeket. Az útárok vizének elvezetésére a befogadó művek kapacitása (szivattyútelep és csatorna) az útról lefolyó csúcs-vízhozamok elvezetésére általában csak korlátozottan alkalmas, ezért valószínűleg ún. átmeneti tározó(ka)t kell beiktatni. Ezt a kérdést hidrológiailag meg kell vizsgálni és megfelelő megoldást kell kidolgozni. 5. Az út víztelenítése hatással van a környezetre, s ezért esetenként előfordulhat, hogy vannak olyan közeli vizenyős területek, ahol a korábbi speciálisan vizes ősállapotokat fenn kell tartani, ennek érdekében szükséges munkarészeket is ki kell dolgozni. 6. A felsoroltakon kívül, a részletek megismerését követően további feladatok megoldására is szükség lehet, ilyenek a tereprendezéshez kapcsolódhatnak, a csomópontok és a felüljáró víztelenítéséhez, az építési munkaterületek víztelenítéséhez és talajvízszint süllyesztéséhez. AZ ÚT VÍZTELENÍTÉSE NYÍLT VÍZELVEZETŐ BEFOGADÓKKAL A csapadékhálózat tervezése a elvezetés módjának, illetve a hálózat helyszínrajzi és magassági nyomvonalának meghatározásával kezdődik. A következő elvezetési módok közül választhatunk: zárt rendszerű gravitációs, nyílt árkos elvezetés. 24
A választás a két mód között a beépítés jellegétől és a rendelkezésre álló közterület szélességtől és városképi szempontoktól függ. A döntésnek megfelelően kell az út keresztszelvényét kialakítani. Zárt rendszerű vízelvezetést sűrű beépítettségű városias környezetben javasolt tervezni, ugyanis a fenntartása tisztítása nagyobb felkészültséget igényel, mint a nyílt felszínű megoldás. Helyszínrajzilag a közműrózsa szerint az út tengelyébe helyezendők a zárt csatornák, a bekötés szempontjait figyelembe véve. Közúti vasút esetén a szabályozások szigorúbbak a vasútbiztonság miatt. Az előírás tartalmazza, hogy az ilyen típusú felépítmény alatt vele párhuzamosan közművek csak közműalagútban helyezhetők el, szabadon nem. Az városi vasút felépítmény környezetében történő közmű építés feltételeit az MSZ-7487-2-1980 szabvány rögzíti. Belterületi vagy település útszakaszokon az előzőektől eltérően az útról lefolyó csapadékvizet zárt vezetéken vezetjük el, melyek vízhozamát a települési csapadékvíz elvezető árkokba továbbítunk. A megoldás általános mintakeresztszelvényét az alábbi. ábrák mutatják. Mintakeresztszelvény és a csapadékvíz elvezetésének feltüntetésével 25
Mintakeresztszelvény és a csapadékvíz befogadó árokkal Belterületen nyílt vízfelszínű vízelvezetés ott tervezhető, ahol azt a beépítési és domborzati viszonyok lehetővé teszik, vízmennyiségtől függően árokkal, vagy folyókával. Mellékutakon helyhiány miatt, gazdasági indokolással, rövid szakaszon, megfelelő burkolat esetén megengedhető az útfelület egy részének felhasználása vízelvezetésre, ahol a felcsapódó víz nem érheti a gyalogosokat és építményeket, továbbá a jegesedés veszélye elkerülhető. A folyókákat minden esetben burkolni kell. Az árkok elhelyezése során ügyelni kell a forgalom-, baleset biztonsági előírásokra. Külterületi szakaszokon az útburkolatokról lefolyó víz a padkákon és a ρ = 1,5 2,5 (6/4-10/4) hajlású rézsűkön a burkolt kétoldali talpárkokba folyik. Kereszteződésekben és nagy hosszesésű szakaszokon előfordulhat, hogy vízelvezető szegélyek épülnek, melyekből a csapadékvíz rézsű-surrantókon folyik a talpárokba. Vízelvezető szegélyek és rézsűsurrantók épülnek a zajárnyékolós szakaszoknál is, a vizek műszakilag biztosabb elvezetése érdekében. Az út két oldalán teljes hosszban szikkasztó, párologtató és valamilyen tározást lehetővé tevő talpárok került betervezésre. A tározásra számításba jöhetnek a természetes terepmélyedések is. A csapadék elvezetés magassági vonalvezetésekor a következő korlátozó feltételeket kell figyelembe venni: a csapadékvíz gravitációsan bevezethető legyen a befogadóba, gravitációs oldalágak, víznyelők beköthetősége, zárt rendszer esetén a fagyhatár alatti fektetés, meglévő közművek fektetési mélysége/keresztezésre vonatkozó előírások, a felszíni terhek ne okozzanak indokolatlanul nagy belső feszültségeket, zárt vezetéknél a fektetési mélység ne legyen nagyobb, mint 5 méter, a csőanyagra előírt minimális, maximális lejtés, aknák/surrantók elhelyezhetősége/kialakítása, építmények/műtárgyak alapozási síkja. A csatorna maximális szállító kapacitásának tervezése szempontjából mind a zárt, mind a nyílt felszínű vízelvezetésnél telt szelvény vehető figyelembe. 26
HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉS Mértékadó vízhozamok és -időszakok értelmezése Az utak és környezetük csapadékvíz elvezető műveinek mértékadó vízhozamát a vonatkozó műszaki irányelvek szerint kell meghatározni. A méretezés azonban az egyértelmű előírások ellenére sem ellentmondás nélküli, például azért mert az egyes létesítményeket különböző valószínűségű terhelésre és eltérő időtartamú csapadék-eseményre kell méretezni. Bonyolítja a megfelelő méretek meghatározását, hogy a különböző létesítményeknél a vízgyűjtő nagyságának arányában eltérő módszerek szerint számolunk, mivel eltérő időben jelentkeznek a mértékadó időszakok is. Az út hidrológiai méretezése kapcsán meg kell határozni a csapadékvíz elvezető árokhálózat vízhozamát, az úttal elmetszett vagy módosított belterületi és belvízi művek vízhozamát, esetenként belvízi szivattyútelepek vízhozamát és az útról lefolyó csúcs-vízhozamok kiegyenlítését szolgáló az átmeneti tározók szükséges térfogatát. Ennek megfelelően az út kapcsán a következő típusú méretezések, illetve számítások elvégezése lehet szükség: 1. az út csapadékvíz elvezető létesítményeinek (szegélyek, talpárkok és átereszek) méretezése az 1%-os valószínűségű rövid időtartamú zápor csapadékokra és ehhez kapcsolódóan az átmeneti tározók szükséges térfogatának meghatározása, 2. az érintett települési vízelvezető rendszer p = 4%-os valószínűségű mértékadó vízhozamának számítása az összegyülekezési idő figyelembevételével, 3. az út miatt korrekcióra szoruló belvízelvezető csatornák 10%-os valószínűségű vízhozamainak meghatározása, 4. a belvízelvezető csatornák műtárgyainak (átereszeinek és szivattyútelepének) 4%-os valószínűségű mértékadó vízhozamainak meghatározása az összegyülekezési és a tározási idő figyelembevételével. A mértékadó terhelések előfordulási gyakorisága, a kiépítés mértéke Települések esetén, a mértékadó vízhozam kifejezésen, a p valószínűségű modellcsapadékból keletkező elfolyás tetőző vízhozamát értjük. Mindig mérlegelés tárgya, hogy egy csapadékvíz elvezető rendszer méretezése és kiépítése milyen valószínűségű csapadékra és milyen időszakra történjen. A műszaki irányelvek iránymutatása a mértékadó vízhozam számításánál tág teret ad a helyi sajátosságok figyelembevételére. A sajátosságok alapján, egy településen az 1, 2, 4 vagy a 10 éves visszatérési idejű csapadék valamelyike a mértékadó. Célszerű figyelembe venni, hogy a települések befogadói, azaz a külterületi vízelvezető rendszerek méretezésénél bizonyos kivételektől eltekintve a fő szabály az tízéves visszatérési idejű (p=10%-os valószínűségű) csapadék figyelembevétele. 27