SZÜLŐKNEK a logopédiáról és rólunk! A XI. Kerületi Logopédiai Intézet kiadványa 2008/2
Mottó: Umberto Saba: Kislányom arcképe Kislányom piros labdával kezében, nagy égszínkék szemét reám emelve, így szólt hozzám - pici fehér ruhája volt épp rajta - " Veled mennék, apácska. " S én arra gondoltam tüstént, hogy annyi csodálatos jelenségből e földön hasonlít egynehányhoz kislányom. Hogy mi ő? Könnyű tajték, mely fehéren porzik hullámok hátán, kerengő füstcsík, mit szétszór a szél kacagva, felhő, kis játszi, kóbor nyári felleg - mely szétfoszlik és gyűlni kezd az égen - és más ily kósza dolgokhoz hasonló. Aztán eltűnik a labda, az égszínkék szem riadtan néz a világra, s kék füstcsíkká válik a gyermekkor harmóniája... Hogy mi ő? Mi ő akkor, amikor nem büszkélkedhet a szülő gyermeke szárnyaló tehetségére, ám valóban EMBERRÉ válik, mert a kudarcok elviselése, a pici eredmények öröme türelemre tanít, s akkor teljes szeretetével fogja gyermeke kezét! Mert fognia kell!!! Kell a biztonság, béke szigete, hogy később ne kerüljön a perifériára sodródott emberek tömegébe Csavargás, drog, alkohol, munkanélküliség, vagy ne váljon éppen az öntörvényű, szabályokat nem ismerő deviáns emberré. Akiknek a könyv nem jó barátjuk A diszlexia olvasási zavar: az írásjelek agykérgi felismerési folyamatának zavara. Nemcsak az iskolás korban rontja a tanulás hatékonyságát, hatása az egész életet végigkíséri. Kezeléséhez fontos minél korábbi felismerése. Hogyan ismerhetjük fel a diszlexiát? A gyermekkor a tanulás ideje. De az a gyerek, aki képtelen megfejteni a grafikus kódot, nagyon sok időt pazarol el olvasási nehézségei miatt, egyéb létfontosságú ismeretek rovására. Azok a szülők és pedagógusok, akik bár látják a problémákat, mégis halogatják, hogy a gyermeket diszlexia szűrésre vigyék, többnyire azzal nyugtatják magukat, hogy a probléma csak időleges, a gyerek majd kinövi. Ez azonban egyszerűen nem igaz. A diagnosztizált diszlexiások túlnyomó része egész életében hordozni fogja ennek az elváltozásnak a bélyegét. A szülőknek rendkívül nagy szerepük van a korai felismerésben. Ők látják ugyanis nap mint nap minden tevékenységében a gyereküket. Ha tudják, hogy mit kell figyelni, akkor biztos, hogy be tudják azonosítani a figyelmeztető jeleket.
Diszlexiára utaló jelek a korai gyermekkorban A legkorábbi jel, ami esetleg diszlexiára utalhat, a beszélt nyelvben tűnik fel. Ilyen jel lehet, ha a gyerek csak nagyon sokára, az átlagnál lényegesen később kezd el beszélni. Az óvodás korban nehezen tanulja meg a korosztályának megfelelő mondókákat, láthatóan nincs érzéke a rímekhez, ritmushoz, a szavakat hibásan ejti ki, esetleg hangképzési, logopédiai problémái vannak: az átlagosnál sokkal tovább használja a gügyögős csecsemő nyelvet, csak nagy nehézségek árán képes megtanulni a betűknek a nevét - ami az óvodai nagycsoportban általában már elvárás -, ha meg is tanulja ezeket, hamar elfelejti, a saját nevének betűit többszöri ismétlés ellenére sem tudja megjegyezni. Az első osztályban nagy nehézségekbe ütközik megértenie az összetett szavak lényegét. Például a könyvszekrény szót nem tudja szétválasztani két értelmes szóra: könyv és szekrény. Később hasonló problémái vannak az egyes szavak hangokra való bontásánál, például azt, hogy cica, csak nagy nehézségek árán tudja felbontani a c-i-c-a hangokra. Képtelen megtanulni az olyan betűket, amelyek egymáshoz hasonló hangokat jelölnek, mint például a b-t és a d-t. Ezeknek a keverése sokszor egész életében végigkíséri a diszlexiást. Gyakran elkövet olyan olvasási hibát, ami arra utal, hogy nem betűnként olvasta ki az adott szót, hanem megpróbálta kitalálni annak a jelentését. (A kacsára azt mondja, hogy liba, mert a szövegben baromfikról van szó.) Nehezen tudja az egyébként nagyon egyszerűnek tűnő egy szótagú szavakat kiolvasni (pl. nap, hoz, dob, bal, síp), állandóan arra panaszkodik, hogy nehézségeket okoz az olvasás, sőt elfut, vagy egyenesen elrejtőzik az ilyen feladatok elől. Fel kell figyelni arra, ha kiderül, hogy olvasási problémák voltak/vannak a családban a szülőknél vagy a testvéreknél is. A diszlexiára utaló jelek a kisiskolás korban A hosszú, ismeretlen vagy komplikált szavakat hibásan ejti ki, gyakori, hogy ilyenkor a szó belsejéből néhány hangot kihagy, és akár teljesen értelmetlen vagy más jelentésű szó kerekedik ki belőle, például következetességből követség. A gyerek beszéde nem folyamatos, gyakoriak a szünetek, és láthatóan bizonytalan abban, hogy milyen szavakat használjon, nem tud gördülékenyen beszélni. Sokszor használ helyettesítő kifejezéseket, hogy az az izé, vagy az a dolog, ahelyett, hogy megnevezné az adott tárgyat. Összetéveszti az egymáshoz hasonló szavakat, például a kiállítást a kiállással, a feladatot a felavattal. Nem tud az elvárható gyorsasággal felelni a gyorsan feltett egyszerű kérdésekre, nehezen tud visszaemlékezni az egymástól független szóbeli információk egyes darabjaira, kihagy a memóriája. Ez gyakran fordul elő dátumok, nevek, telefonszámok esetében. Nagyon lassan javul az olvasás tempója, ebben a többiektől képest egyre inkább lemarad. Nagyon tart a hangosan olvasástól, és ha mégis erre kényszerül, betűket, szótagokat hagy ki, félreolvas, nehézkes, monoton és rossz az intonációja, a hangos olvasása olyan benyomást kelt, mintha egy külföldi olvasna az adott nyelven. A szavakat a kontextusból sokkal gyorsabban érti meg, mintha azoktól elválasztva, önállóan
kell értelmeznie. Feltűnően rossz a teljesítménye a felelet-választós tesztekben és a szöveges matematikai feladatok megoldásakor. A házi feladat elkészítésekor nagyon sok idő telik el minimális eredménnyel, gyakran a szülőket kéri meg, hogy olvassák fel a megtanulandó szöveget. A kézírása nagyon csúnya, rendezetlen, és ez gyakorlással sem javul. Nagyon komoly nehézségei vannak az idegen nyelv elsajátítása során, semmiféle örömöt nem okoz számára az olvasás, kerüli a könyveket, vagy azt, hogy akár egy mondatot is feleslegesen olvasson. Ezt azzal magyarázza, hogy az olvasás kimerítő tevékenység számára. Az idő múlásával valamelyest javul olvasásának pontossága, de a nehézkesség és a szaggatottság továbbra is megmarad, önbizalma, önértékelése sérült, bár ezt igyekszik leplezni. Diszlexiára utaló jelek felnőtteknél Felnőttkorban is megmaradnak a beszélt nyelvben korábban jelentkező problémák, az emberek, helyek, nevek kiejtése továbbra is gyakran hibás, a szavak egyes részeit elnyeli, összekeveri a hasonlóan hangzó neveket, gyakran nem találja meg a keresett szót ("itt van a nyelvem hegyén"). Jellemző az akadozó beszéd, különösen akkor, ha a figyelem középpontjába kerül, és a beszélt nyelve sokkal kevésbé választékos, mint amennyi szót ismer. Felnőtt korban a diszlexiás olvasása egyre pontosabb lesz, de továbbra is nagy erőfeszítést követel, a gördülékenységet és a folyékonyságot nem tudja elérni. Továbbra is kerüli a hangos felolvasás minden formáját, nehézségeket okoz a szokatlan, idegen vagy egyedi szavak kiejtése, emberek neve, utcák, helyszínek, irányok megnevezése, az olvasástól nagyon kimerül, a másoknak természetes olvasási feladatok, például egy feliratos külföldi film nyomon követése nagy nehézségeket okoz a számára. Diszlexia az óvodában? Nagycsoportos gyermekeknél az óvodai foglalkozások során általában előkerülnek azok a játékos fejlesztő feladatlapok, amelyek célja a képességfejlesztésen túl az iskolai módszerekre, tanulási tevékenységre való felkészítés. A "megoldott" feladatokat hazaviszik a gyerekek, s a szülők időnként kétségbeesve pillantanak egymásra, s kérik ki a pedagósus, a logopédus véleményét: diszlexiás-e a gyerek, mert fordítva írta a számokat, mert a sor végén kezdi a rajzolást, mert tükrös a másolása. A válasz nagyon egyszerű, és így látatlanban eldönthető: NEM. diszlexia - az olvasási képesség zavara. Tünetei: például betűcserék, betűkihagyások, ékezethibák, szótagkihagyások, tagolási hibák, értelem nélküli olvasás, szavak érthetetlensége stb... Tehát: olvasásban jelentkező problémák. Diszgráfia - az írási képesség zavara. Jellemző: betűés szótagkihagyások, hosszú-rövid megkülönböztetés zavara, szavak egybeírása, betűcserék stb., vagyis írásban jelentkező hibák. A fenti két képességzavar okai sem mindig a gyermek-
ben keresendők, nagyon gyakran a helytelenül megválasztott olvasástanítási módszer, vagy a túlzottan gyors ütemű betűtanulás a felelős mindezekért. Az óvodás gyermek gyakran nem is fogja fel, hogy jelentősége van annak, hogy balról jobbra fordul-e az a lemásolt ábra, szám, vagy jobbról balra. Hiszen a kisvonatnál és a babakocsinál is mindegy, merről merre tolja. Szoktatni kell őt (játékosan!) ahhoz, hogy a kockából, kártyából, képekből kirakott sorok is mindig egy irányba (balról jobbra) haladjanak. Gyakran fordul elő, hogy a gyermek nem érzi, hogy az általa produkált kép és az eredeti nem azonos, hanem fordított, ezt a tükörjátékkal lehet előkészíteni, otthon is gyakorolni. Nagycsoportban azért sem beszélhetünk még diszlexiáról-diszgráfiáról, mert maga a tevékenység, amire e két fogalom irányul, még nem létezik. Vannak azonban olyan képességek, amelyeknek gyengesége okozhat később olvasási-írási nehézségeket, ezekre jobb odafigyelni, és még az óvodásévekben fejleszteni. Melyek ezek a képességek? Maga a beszéd, a hallási differenciálás és emlékezet, a térbeli tájékozódás, a fogalomalkotás, a különbségészlelés, a látási érzékelés és emlékezet, a ritmusérzék és a grafikai (rajzoló) képesség. A képességfejlesztő feladatok, játékok, füzetek nagyon hasznos előkészítői az iskolai tanulási folyamatnak, és akkor is eredményesek, ha a gyermek képességeiben nincs elmaradás. Egyre kell azonban figyelnünk: mindig játékos formában kell a fejlesztésnek történnie, és szigorúan csakis a gyermek pozitív bevonásával. Beszédhiba és diszlexia Ismeretes a beszédhiba káros hatása a gyermeki fejlődésre, főleg az első és második osztályos tanulók esetében. Jelentősen megnehezíti az alapvető iskolai készségek elsajátítását, az olvasás-írás tanítását. Olvasási-írási nehézségek pöszeség esetén A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolatának megértése, megjegyzése nehezített. Nem csak olvasásban, hanem írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyerekek. Mássalhangzócserék, magánhangzócserék, hangtorzítások, hanghiányok jellemzik a pösze beszédet. A hangos beszéd elégtelensége az olvasásban is jelentkezik. Nehezen érthető mind a hallgatóság, mind a pösze gyermek számára az olvasott szöveg. A hibásan képzett hangok miatt a betűk nem állnak össze értelmes szavakká a gyermek számára. Van úgy, hogy ki is tudja mondani helyesen az adott hangot, de az ő hangsorában az általa összeolvasott betűk nem azt jelentik, amit ő megért belőle. Pl. ha a gyermek szókészletében így szerepel egy szó: tatasz (kakas), kibetűzi az olvasott szót: -k-a-k-a-s,és nem érti. Kimondja a pedagógusa:- Kakas. A gyermek rácsodálkozik: -Ja?? Tatasz!!- mondja vidáman.
Írásbeli tünetek Írásnál megfigyelhető a beszédrészek egybeírása, különírása, betűkihagyások, szótagkihagyások, betűsorrend felcserélése, fölösleges betűk hozzáadása, elválasztási hibák, ékezethibák. Ha a beszédhiba hallási észlelési, hallási differenciálási problémákkal is együtt jár, nehezített a gyermek hallás utáni írása, hibásan hallja a hangot, hibásan ejti, sok esetben ahogy ejti, úgy cseréli fel a betűket írásában. Az írás nem egyszerűen a hang átváltása betűre, ennél mélyebb gondolkodást, elvont, bonyolult folyamatot jelent. A gyakori íráshibák a tollbamondásoknál a legjellemzőbbek, de később az önálló fogalmazások írásánál is gondot okoz, hogy saját magának rosszul mondja a gyermek a szavakat. Gond lehet a pösze beszédű gyermeknek a szókiemelés, szótagolás, hangokra bontás folyamata. Diszlexia mint kísérő tünet Egy pösze beszédű tanulónál sokszor olyan súlyos formában jelentkezik a lemaradás, hogy makacs diszlexia alakulhat ki. A logopédusok ezért a foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetnek a pöszeség korrekciója mellett a diszlexia prevencióra is. Játékos formában fejlesztik a nagymozgást, finommotorikát, érzékelést, észlelést, differenciálást (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztétikai), koncentrációt, memóriát, figyelmet, testsémát, téri orientációt, sorrendiséget, ritmust. A terápia fontossága A pöszeség terápiáját minél előbb el kell kezdeni. Ha általános, sok hangra kiterjedő a beszédhiba, ajánlott már 4 éves korban egy előkészítő, hallásfejlesztésre, ajak-, nyelvgyakorlatokra alapuló nagyon játékos (bábok szerepe) foglalkozást elkezdeni. Öt éves kortól már a hallási differenciálásokkal kibővülő egymásra épülő rögzítősorok, automatizmusok gyakoroltatása a fő feladat. Nagyon fontos a szülői házzal való szoros együttműködés, a napi otthoni gyakorlás a logopédus útmutatásával. Az automatizálások szavakban, mondatokban, versikékben, később hangos olvasás útján rendszerint a beszédbe való beépülést eredményezik. Természetesen súlyos, organikus esetben megmaradhat akár felnőtt korra is a pöszeség. Makacs pöszeség esetén a diszlexia klasszikus terápiája elengedhetetlen szükségességű már a kisiskolás kortól kezdődően. Segítségre szorulnak a szavak egybeírásánál, különírásánál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend fölcserélések javításában. A szavak betűkből való alkotása a sorrendiséget, az analízis-szintézis folyamatát javítja. Javítani kell helyesírásukat. Fontos a hallásfejlesztés. Rengeteg szóanyaggal, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítható szókincsük. A szó-kép, mondat-kép egyeztetések megkönnyítik az olvasás elsajátítását.. Mondatalkotási készségüket, szövegértésüket is fejleszteni kell. Fontos az állandó dicséret, jutalmazás, ez motiválja a gyerekeket a további örömteli, szinte észrevétlen
tanulásra. Játékosan, izgalmasan gyakorolva az olvasást, helyesírást feloldhatjuk a gyermekekben az iskolai kudarcokat, játszva végzik el a nehézségeket okozó nyelvi feladatokat. Tünetek, melyek felébreszthetik a gyanút A szülők már egészen pici korban megfigyelhetnek kialakuló rendellenességeket. Ezek megnyilvánulhatnak a beszéd elsajátításakor jelentkező artikulációs problémákban, vagy ha a gyerek hároméves koráig sem tanul meg beszélni, és a mozgása esetlen, ügyetlen. Kisiskoláskorban már valamivel egyértelműebbek a tünetek, de az azonosítás gyakran igen bizonytalan, így többnyire kizárásos módszerrel állapítják meg a diszlexiát: ha a gyerek rendesen jár iskolába, ha legalább átlagos értelmi képességű, ha kizárhatjuk az érzelmi, pszichológiai problémákat (például a szorongást), és az érzékszervi zavarokat, ám a gyermeknek mégis nehézséget okoz az olvasás megtanulása, akkor nagy valószínűséggel a diszlexia áll a zavarok hátterében. A kizárásos módszeren kívül, bizonyos tünetekből is megállapítható a diszlexia, ezek a következők lehetnek: zavarok az egyensúlyérzékelésben, ügyetlen mozgás, távolságok felmérésének hiánya; térorientációs zavarok a gyermek nem tudja követni a mozgásokat, még akkor sem, ha bemutatják neki, s képtelen a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetésére; az egymásutániság felfogásának nehézsége a gyermek többnyire csak azt tudja megjegyezni, ami épp előtte van; kusza rajzok, olvashatatlan írás, rossz ceruzafogás; beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, gyakran keverik az A és O hangokat; betűk azonosításának problémája, például hasonló felépítésük miatt összekeverik a B, a D és a P betűket; sortartási zavarok az írást, olvasást, gyakran a sor végéről kezdik, betűket, számokat A diszlexia kezelésében fejlesztő gyakorlatokkal, a pedagógus és a szülő is hatékonyan tud segíteni. Ha ennek ellenére sem éri el a gyerek fejlődése a megfelelő szintet, mindenképpen gyógypedagógushoz kell fordulni! Megfelelő terápiák alkalmazásával jól orvosolhatóak a tanulási zavarok, nagy segítséget jelentenek a speciális iskolák, de ezekből egyelőre kevés áll rendelkezésre. Tanácsok szülőknek Írassunk rövid másolásokat, először csak szavakat, majd mondatokat!
Olvastassunk értelmetlen szótagokat a gyermekkel! Ez segít abban, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betűket! Szó szerinti tanulásra (például vers memorizálására) hagyjunk több időt! Segítség lehet a számítógép, a szövegszerkesztő használata! Használjon magnót a gyermek a tanuláshoz, különösen idegen nyelvek elsajátításakor, ami a diszlexiás gyerekeknek rendkívül nehezen megy! A tanulandó betűket, számokat formázzuk meg különböző anyagokból, például gyurmából! Minden gyerek joga, hogy az adottságainak megfelelő képzésben részesüljön, ezért az oktatást úgy kellene átalakítani, hogy a többségtől eltérő, de mind nagyobb számban jelentkező diszlexiások se kerüljenek indokolatlan hátrányba. A szakemberek egy része egyébként azon a véleményen van, hogy a diszlexia nem is önálló kórkép, hanem a mind nagyobb számban jelentkező tanulási problémák egyik típusa. Ma már átlagosan minden negyedik iskolás gyereknél tapasztalható jelentősebb tanulási probléma. A diszlexia korábban már felsorolt tünetei mellett például ide sorolható, ha a gyerek nem tud bánni a különböző vizuális jelekkel, szimbólumokkal, csak nagy nehézségek árán tud fogalmazást írni akár a legegyszerűbb témáról is. Szépen olvas, de az olvasott szöveg azonnal kiesik az emlékezetéből, feltűnően hoszszú idő alatt tanulja meg az egyszer-egyet, és az osztást. A mai iskolás gyerekek már csak fele annyit mozognak, mint az előző nemzedék tagjai. Különösen lecsökkent a szabadban, friss levegőn, mozgásos játékkal töltött idő. A tv és komputeres játékok valószínűleg túlságosan egyoldalúan hatnak az érzékszerveikre, és ez a mozgáshiánnyal együtt felelős azért, hogy nem eléggé fejlett a finom mozgások koordinációja, és a két agyfélteke együttműködése. Az utóbbi években mind több az úgynevezett részképesség-zavar, ami azt jelenti, hogy a gyereknek csak egy vagy egyes tárgyaknál van ott viszont súlyos problémája. Ennek a következő lehet a magyarázata: az egyes tantárgyak a felső tagozatban szinte teljesen függetlenek egymástól. Ha a gyerek egyszer elveszíti a fonalat, az erőltetett tanmenet következtében nagyon kevés az esélye, hogy újra követni tudja a tanultak logikáját, ez pedig óhatatlanul oda vezet, hogy leírja a maga számára az egész tantárgyat; a tananyag teljesítése indokolatlan elsőbbséget élvez azzal szemben, hogy a gyerekek többsége vajon érti-e, tudja-e követni a tananyagot. Bár a pedagógusok ma már meglehetősen nagy önállósággal rendelkeznek abban, hogy mit és milyen ütemben tanítanak, csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a tanulók nehézségeit látva akár menet közben csökkentenék az új információk mennyiségét; az oktatási rendszerből szinte teljesen hiányzik a lemaradók szervezett, módszertanilag megalapozott felzárkóztatása. Az úgynevezett korrepetálások amolyan senki földje az iskolákban, ezek eredményességét senki nem kéri számon sem a pedagóguson, sem a gyereken. Hogyan segíthetünk? Naponta hallható szülői panasz: tehetek én bármit, ígérhetek, fenyegethetek, az istennek sem olvas ez a gyerek! Pedig egy kis odafigyeléssel rászoktatható.
A kiskamaszok többsége szerint a pörgés és az izgalom nem a könyvekben, hanem a tévé- és videófilmekben, vagy a számítógépen, az interneten található. A könyv, különösen az iskolai olvasmány, ósdi és olykor nem is érthető. Érdemes és fontos odafigyelni a gyerekek véleményére, mert elvadítani nagyon könnyű őket, míg a visszahódítás keserves, már-már reménytelen lehet. Amikor információk millióival bombáznak bennünket naponta, híján vagyunk az olyannyira szükséges türelemnek, és az elmélyülésre szánt időnek. Pedig olvasni, a leírtakban gyönyörködni valóban csak akkor lehet, ha odafigyelünk. A példa mi vagyunk Fontos kérdés, vajon miért várjuk a gyerekeinktől azt, amiben talán magunk sem mutatunk túl sok jó példát. A televízió távirányítóját percenként nyomkodó apuka, a folyton csak készvagy félkész terméket tálaló anyuka, a szülő, aki nem ér rá a gyerekére, ne reméljen szorgalmas, házi feladatot egyedül gyártó csemetét. Ne higgyük, hogy a folytonos fegyelmezés, rászólás igazi nevelés. A leghatásosabb nevelőeszköz a példa, a minta magunk vagyunk. A kisgyermek kezdetektől fogva,,majmol", utánoz, mert úgy véli, az a jó, amit a szüleitől lát. Gondoljunk csak bele: ha hagynánk, minden gyerek takarítana, főzne a mamájával. De a,,kinek van erre ideje" ingerült hozzáállással elvesszük a kicsik kedvét. Az ő munkájuk a játék. Játszva sajátítják el a későbbi készségüket. Esti mese mindennap Így van ez az olvasással is. Ha a kezdetektől, mint valami különös ajándékot, adjuk át a mesék birodalmát, és felfedezéssé, izgalmas kalanddá varázsoljuk a könyvvel való ismerkedést, az olvasás a gyerek természetes igényévé válik. Ehhez idő és türelem kell. És rendszeresség. A legfontosabb támasz egy kis ember számára a rend. Hogy megtanulja, mikor minek van itt az ideje. Az esti mese - ha minden este a vacsora és a mosdás után következik, amikor a mama vagy az apa az ágy szélére ül, - fontos és elengedhetetlen programmá válik számára. Várja és igényli. Később maga viszi a könyvét az ágyába. A kíváncsiságukra építve Talán jó trükk, célravezető módszer, amikor a gyerek már iskolás, és hoszszabb meséket is megért, a tör- ténetet a felénél, vagy a legizgalmasabb résznél abba- hagyni, így csigázva a kíváncsiságát. Tapasztalat iga- zolja, hogy nem egy gyerek titokban előre olvasott, és másnap boldogan engedte a mamának folytassa csak, ott, ahol abbahagyta. Az is jó módszer, hogy amikor a könyvesboltot, a könyvtárat bújjuk, keresve egy-egy jó regényt, magunkkal visszük a gyerekeket. Ha megmutatjuk nekik, hogyan bóklásszanak maguk is a titkokat rejtő polcok között, hogyan fogják, lapozzák, szagolják a könyveket, elérjük, hogy nekik is természetes szokásuk lesz az olvasás. Megértik, hogy a könyv az övék. Nekik írták.
A főhős legyen maga a gyerek! A legtöbb családban először a napi eseményeket foglalják mesébe, a főhős mindenkor maga a gyerek. Így kezdődik a történetekkel való ismerkedés. Később, amikor már könyvből mesélünk, figyeljünk rá, hogy mennyire igényli a csemete az ismétlést. Tapasztalhatjuk, hogy szinte szóról-szóra megtanulja a számára kedves verset, történetet. Sőt, gyakorta ki is javítja a szülőt. Erre is szükség van. Így teszi a mesét sajátjává, gazdagítja a képzelőerejét, javítja az emlékezőtehetségét. További tanácsok 1. Gyermekdalok - próbáljuk előadni őket, és hozzájuk illő játékokat találni. Kiterjeszthetjük a játékot, találjunk más rímelő szavakat. 2. Versek - Olvassunk verseket a gyerekeknek, főleg mulatságos vagy értelmetlen verseket, hogy ezek mintájára sajátot találjunk ki. 3. Fizikai játékok - Ügyességi gyakorlatok, úgy mint labdaeldobás, elkapás, elrúgás, ugrások, egyensúlyozási gyakorlatok. Például a "Simon mondja" egyszerű feladatokkal kezdődik, pl. "Simon mondja, tapsolj egyet!", és fokozatosan nehezedik, pl. "Simon mondja, rakd a bal kezedet a jobb térded mögé!". 4. Mozgás - betűformák kitapintása fa és műanyag betűkkel, vizes vagy száraz homokkal, illetve betűk készítése gyurmából vagy agyagból. 5. Próbáljuk ki a "Látok valamit.." játék különböző változatait. Pl.: Látok valamit, ami (b) hanggal kezdődik.,... ami ugyanazzal a hanggal kezdődik, mint a boci.,... B betűvel kezdődik.,...ami rímel arra, hogy lánc., ami (b) hangra végződik. 6. Hallási sorozatok - Találjunk ki örökké bővülő listákat. Például "A nagymamám elment vásárolni, vett egy almát, egy zsák krumplit, egy csupor mézet ", amely mindig eggyel több lesz. Játszhatjuk különböző kategóriákban, különböző betűkkel vagy véletlenszerűen. 7. Dominók - A dominózáshoz nem kell nagy előkészület, és egyszerű segítséget nyújt a számok tanulásához és a vizuális sorrendhez. Más formában is kaphatók, képekkel, vagy mintákkal, amiket valamilyen szempont alapján össze kell párosítani 8. Tárgyak a tálcán - A gyerek figyelje meg, mik vannak a tálcán és jegyezze meg. Ezután: (a) Takarjuk le a tálcát és a gyerek sorolja fel, milyen tárgyak voltak rajta, vagy (b) A gyerek csukja be a szemét, mi pedig vegyünk el egy vagy két tárgyat a tálcáról, majd szóljunk a gyereknek, hogy nyissa ki a szemét, és mondja meg, mit vagy miket vettünk el.
Néhány jó tanács nagyobbaknak Száműzd a negatív gondolatokat! Eddig is boldogultál, később se lesz nehezebb! A sikerre koncentrálj, vagy legalább ne várd a kudarcot! Tudd, hogy mit akarsz elérni, és ezt tartsd szem előtt! Légy tudatában, hogy másoknak is vannak nehézségei, hibái és hiányosságai! Segíts másoknak, és kérj bátran segítséget! Tudd, hogyan tudsz leghatékonyabban működni! Mik az erősségeid? Mi segít a megjegyzésben, tanulásban? Grafikonok, ábrák használatával jobban megérted a dolgokat! Jegyzeteid érthetőbbek lesznek színek és formák segítségével! A gondolattérkép módszer hasznos lehet! Próbáld ki, hogy a zene vagy a mozgás hogyan hat a teljesítményedre! Tanuld meg, mennyit vállalhatsz! Tudnod kell, hogy a diszlexiásokat az átlagosnál hamarabb kifárasztja a folyamatos információ feldolgozás! Rövidebb periódusokat tervezzél a tanulásban! Egy rövid szünet után ismét hatékony leszel! Ha fáradtan erőlteted a tanulást, a diszlexiás tünetek erősebben jelentkeznek! Ha túl sok feladat gyűlik össze, készíts listát! Válaszd ki a legfontosabbakat és legsürgősebbeket! Sorban pipáld ki az elvégzetteket! Szervezd meg az életedet és a környezetedet! Rendetlenség, pontatlanság, dolgok elfelejtése rémálommá teheti az életet! Ha mindent rögtön használat után a helyére teszel, soha se kell rendet rakni! Az apróbb dolgokat legjobb, ha rögtön elvégzed, így nem terhelik az idődet később! Használj határidőnaptárt vagy jegyzetfüzetet! Tanuld meg feljegyezni tennivalóidat, a találkozóid időpontját és a határidőket! Tégy emlékeztetőket feltűnőhelyre (ajtófélfa, fogkefe nyele, stb!)! Keress technikai segítséget! Mindig legyen kéznél helyesírási szótár! Tanuld meg a szövegszerkesztők használatát! Magnóra mondva sok mindent megtanulhatsz! Ellenőrizd magadat számológéppel, helyesírást ellenőrző programmal!
Törődj magaddal! Járj társaságba, szórakozz, de mértékletesen, mert könnyen kifáradhatsz! Egyél helyesen, menj friss levegőre, mozogjál (bár ez unalmasnak hangzik)! Tanulj meg lazítani és koncentrálni! Jógázz, meditálj, egyensúlyozz, végy mély lélegzetet ezek segíteni fognak! Legyél önmagad! Nagyon sokan küzdenek hozzád hasonló problémákkal, de nem mindenki meri megosztani azokat társaival! Sok jó tulajdonságod van, elfér mellette az a néhány probléma! A nehézségeket nézheted a humoros oldaláról is néha! Ha nyitott vagy és őszinte, hasonlóan fognak veled bánni! Mi történik az intézetben? A diszlexia korai felismerésének óriási jelentősége van. Intézetünk logopédusai már az óvodai nagycsoport elején minden iskolába menő gyermeket megvizsgálnak. Azt próbáljuk kiszűrni, hogy kik azok a kisgyermekek, akiknél az olvasásához szükséges részképességek nem a koruknak megfelelő fejlettségűek. A szülőkkel és az óvodapedagógusokkal összefogva az iskolakezdésig fejlesztjük azokat a gyerekeket, akiknél ezek a képességek gyengébbek a társaiknál. Ideális lenne, ha az iskolában tovább tudnánk folytatni a fejlesztést, ennek kidolgozása folyamatban van. Milyen iskolát válasszunk? Milyen lenne az ideális iskola? A magyar iskola nem veszi tudomásul, hogy oda nem iskolások, hanem óvodások mennek. Az elsősök novemberben már a k betűt nyomorítják a vonalak közé, karácsonyra pedig olvasnak. Mindez óriási károkat okoz a gyerekek fejlődésében. Magyarországon már huszonöt évvel ezelőtt készült felmérés arról, hogy a gyerekek nem hatéves korukban lesznek varázsütésre iskolaérettek, hanem valamikor hat- és nyolcéves koruk között. Az Eötvös féle régi magyar iskolában, sőt az 1920 as évek iskolájában mindez még nem okozott különösebb gondot, hiszen az első három négy évben bőven volt idő megalapozni a gyermekek írás-, olvasás- és számoláskészségét. A tanmenetben akkoriban nem volt jele sietségnek, de mára a helyzet megváltozott. CERUZAFOGÁS ÉS ÉRTŐ OLVASÁS Egy kutatás megállapításai szerint, a hatéves magyar gyerekek 7,8 százalékának kézfeje érett meg a háromujjas ceruzafogásra. Ez megfordítva azt jelenti, hogy 92,2 százalékuknak még nem! Ennek ellenére az elsősöknek azonnal három ujjal kell fogniuk a ceruzát, és a fogás per-
sze görcsös lesz. Lehet, hogy novemberre eljutnak a k betű írásáig, de le kell szögezni: nincs olyan magyar rendelet, törvény, szabály, amely azt mondaná, - amit ma az iskolák többsége mond - hogy karácsonyra a gyerekek írnak és olvasnak. A magyar diákok jelentős része azért nem tud írni olvasni, mert az iskola keményen diktálja a tempót. Két-három év alatt, lassan kell megalapozni a készségeket, majd a következő három-négy évben még tovább foglalkozni ezek fejlesztésével. RUGALMAS ISKOLAKEZDÉS Magyarországon a törvény szerint, aki május 31 ig betölti a hatodik életévét, iskolába megy, de a szülő egy évre felmentést kérhet ez alól. Ha a gyerek még nagyon szeret játszani, nincs kitartó figyelme, nincs feladattudata, feladat- tartása, ez intő jel lehet arra, hogy várjunk egy évet. Ötéves kor kö- rül egy nagyon erős szellemi érés jelentkezik, ami sokszor fél- revezeti a szülőket, mondván, hogy milyen okos már a gyer- mek, miért ne mehetne már korábban iskolába? A szellemi érés és a felfokozott érdeklődés nem jelenti azt, hogy kisfiunk, kislányunk képes negyvenöt percig nyugodtan ülni. Az iskolai tanóra végigülése mindenképpen megerőltető feladat, hiszen amikor a gyerek iskolába lép, mindössze hat-tizenkét perc a figyelmének a terjedelme. Egy zseniális tanító néni mindezzel tisztában van, és váltogatja órái tevékenységét, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden tanító néni zseniális. MESE ÉS FUTKÁROZÁS A mese és a beszélgetés a hatévesek számára a legnagyobb fejlesztőerővel rendelkező anyanyelvi foglalkozás. Az elemi iskolákban hajdan beszéd- és értelemgyakorlatnak hívták ezt a tárgyat. Amikor a tanító néni mesélni kezd, akkor mindenki egyszerre megjavul. A mese után közösen eljátsszák a történetet. Ilyenkor előfordul, hogy hetvenöt perce együtt van az osztály, és még senki sem kéredzkedik ki. A tanóra tehát nem mindig negyvenöt, hanem néha tizenkét, máskor hetvenöt perc. Ezt a módszert alkalmazták például az óvoda iskola nevű magyar alternatív kezdeményezésben, ahol még az is előfordult, hogy tanítási időben hógolyózni ment az osztály. A pszichológus szerint, a mese mellett a szabad levegőn való mozgás és rohangálás is a korosztály igényeihez tartozik. Elrettentő példaként említi, amikor a szünetekben körbe sétálnak a folyosón. Az olvasástanítási módszerek Szintetikus módszer: részeket (hangokat, vagy betűket) tanítja meg először építkező. Analitikus módszer: az egészből (szövegből, mondatból, vagy szóból) indul ki lebontó.
Analitikus-szintetikus módszer: egyforma súlyt fektet az egészre és a részekre. A dekódolási stratégia szerint az olvasástanítás lehet: szótagoltató, és szóképekben olvastató. Az íráshoz való viszony szempontjából a párhuzamos írástanítás lehet: írva olvastató (előbb az írott betűt tanítja), olvastatva író (előbb a nyomtatott betűt tanítja). Kerületünkben használt olvasás- és írástanítási programok 1. Hangoztató elemző összetevő módszer szóképes előprogrammal - Kidolgozója: Romankovics András, Romankovicsné Tóth Júlia. 1978-tól működik. 2. Globális-szintetikus program: Az olvasás-írástanítás a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelésben - Zsolnai-program. 1986-tól működik. 3. Intenzív-kombinált program (az integrált anyanyelvi nevelés program része - Létrehozói: Lovász Gabriella, Balogh Beatrix, Barkó Endre. 1978-tól működik. A fenti programok jellemzői: nem alkalmaz előkészítést, betűcsoportokat tanít, nem bontja le aprólékosan az anyagot, nincs vizuális megerősítése a szótagolásnak. 4. Heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer - Kidolgozója: Tolnai Gyuláné. 1991-től működik. 5. Hangoztató elemző összetevő módszer, szótagolással - Kidolgozója: Esztergályosné Földesi Katalin. 1993-tól működik. 6. Diszlexiát megelőző olvasástanítási módszer - Kidolgozója: Meixner Ildikó. 1995-től működik. 7. Hangoztató elemző összetevő módszer hathetes előkészítő szakasszal és szótagolással - Kidolgozói: Adamikné J. A., Gósy Mária, Lénárd András. 1996- tól működik. 8. Hangoztató elemző összetevő módszer szótagolással - Kidolgozója: Báder Ilona. 1998-tól működik. A fenti programok jellemzői: nagy hangsúlyt fektetnek az előkészítésre, a hangtanítás az elsődleges, mindegyik szótagoltat.
AJÁNLÁS Intézetünk szakemberei által javasolt olvasástanítási módszerek: I. Meixner: Játékház - diszlexia megelőző módszer A diszlexia 8-9 éves gyermekeknél fellépő nem szellemi illetve érzékszervi károsodásból ere- dő olvasási zavar. A diszlexia-gyanús gyermek el- ső jeleire már óvodában felfigyelhet az óvónő és a logo- pédus (jobb-bal iránytévesztés, helytelen fonémahal- lás-ejtés, megkésett beszédfejlődés). A diszlexia biztonsággal csak is- koláskorban ismerhető fel. Ez a módszer elsősorban azoknak a gyerekeknek használható, akiknek beszédfejlődése zavart, a téri tájékozódása bizonytalan, formaérzékelésük gyenge, s így az olvasás-írás megtanulása nehézségbe ütközik. A módszerhez tartozó tankönyvek: Játékház Képes olvasókönyv Játékház Feladatlapok I. és II. Játékház Betűtanítás I. és II. 1. Olvasókönyv A magánhangzókat szájtartással, a mássalhangzókat hangutánzással tanítja. A tankönyv betűtanítási sorrendjének elsődleges szempontja, hogy egymástól távol tanulják a gyerekek mind a kiejtésben hasonló, mind az írásképben hasonlókat, így kerülik el a betűk összetévesztését. Az új betűt minden helyzetben begyakorolják, játékosan, tapssal, képekkel egyeztetve. Szótagokat olvasnak, a szótípusok olvasása a szókép felismerését segíti majd. A Feladatlapok szervesen kapcsolódnak az ábécéskönyvhöz. A feladatsorok egymásra épülnek, egymással párhuzamosan használhatók.
Az I. számú lapok szétvághatók, a képek és a szókártyák rakosgatásával manipulatív úton is ügyesítenek. A II. számú füzetben találhatók a kiszínezhető, összekötő rajzos szótagoló feladatok, az írás tanítását előkészítő gyakorlatok. 2. A Betűtanítás I. a késleltetett írástanításhoz készült. Először íráselemeket tanít. Ennek célja, hogy a gyerekek begyakorolják a ceruzafogást, a kéz csúsztatását a papíron, a lendületes vonalvezetést. A vonalközök szélesek, s fokozatosan térnek át a szabványos méretű írásra. Az írástanítás is figyelembe veszi a tévesztés lehetőségét, így a lassúbb ütemű munkában mód nyílik a stabil betűrögzítésre. A sorokban való tájékozódást segíti a gyerekek számára a ház szintjének megfelelő rendszerbe történő írása. A módszer nagy előnye, hogy a gyerekek képességéhez alakítható a betűtanítás ütemezése. Nem erőlteti a gyors haladást, biztos tudásra épít. A szótagolást fokozatosan elhagyják, a versek, olvasmányok válogatása a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe veszi. II. Adamikné Gósy-Lénárd: A mesék csodái hangoztató - elemző-összetevő módszer Legfontosabb tevékenysége a nyelvi tudatosság fejlesztésének megkezdése. Középpontjában a beszéd áll, erre alapoz a továbbiakban végig. A hathetes előkészítő időszak az olvasást és az írást alapozza meg. A folyamatos beszéd felbontása kisebb egységekre, mondatokra, szavakra, majd a szótagolás és a hanganalízis. A hangoztató elemző - összetevő módszer lényege: a hangoztatás elsődlegessége, valamint a szóból (szövegből) való kiindulás, az analízis, a hang/betűtanítás, majd visszatérés a szóhoz, szöveghez, a szintézis, végül a gyakorlás.
Tehát a tanításban mindig jelen van az értelmes szó és az értelem nélküli hang Egyszerre tanítja az értő olvasást és a pontos dekódolást Taneszközei: A mesék csodái ábécés és olvasókönyv Írás-előkészítő munkafüzet pausz-betéttel Varázsceruza I. első írásfüzet (kisbetűk) I. félév Varázsceruza II. második írásfüzet (nagybetűk) II. félév Vázoló- és íráskészség-fejlesztő füzet I. Vázoló-és íráskészség-fejlesztő füzet II. Törpemérce anyanyelvi tesztelő diagnosztikus felmérések 1. Az ábécéskönyv felépítése: Betűtanítás: előbb kisbetű, utána a nagybetű. A kisbetűs szakaszban szótagra bontás. Nagybetűs szakaszban az első három olvasmány szótagokokra bontva, majd folyamatos olvasás. Motivációs rendszere a mesevilág, melynek főszereplői a törpék, innen az ábécékönyv népszerű elnevezése: törpés ábécé. A mesék biztosítják az átmenetet az óvodai világ és az iskola között, közel állnak a kisgyermekhez. A mesék hangulata kedves, humoros, derűs. Természetesen, a mesék kapcsán a mindennapi élet számos kérdését meg lehet beszélni a kisgyermekkel. 2. Írástanítás A párhuzamos írástanítás nagyon fontos az olvasástanítás szempontjából. Az írástanítás alapja a hanganalízis, ezt a program biztosítja. A hathetes előkészítés elegendő ahhoz, hogy a gyerekek az íráshoz szükséges alapmozgásokat elsajátítsák. Ebben segítségükre van az írás-előkészítő munkafüzet és az előírt írásfüzet. A program jellemzői A program egyenként tanítja a betűket, minden betűtanító órát gyakorlóóra követ. A betűsorrend megállapításában figyelembe veszi a hazai beszédpercepciós kutatásokat. Ügyel a hosszúság fokozatos növelésére, valamint a szóstruktúra fokozatos nehezítésére. Eleinte nagy betűméretet ad, majd fokozatosan csökkenti.
Szótagokra bontva mutatja be a szavakat a nagybetűs rész harmadik olvasmányáig. Mindig a hangtanítással kezd, ezt követi a hangnak megfelelő betű tanítása a klasszikus hangoztató elemző - összetevő módszer szerint. Az ábécés- és olvasókönyv szereplői a törpék, anyaga a kisgyermekhez közel álló mesevilág. A könyvhöz írás-előkészítő és két előírt írásfüzet tartozik. Tanári kézikönyve megadja az előkészítő szakasz összes óravázlatát, dosszié rendszerű. Mit tegyünk, ha felfedezzük, hogy a gyermeknek nehezebben megy 1. osztályban a betűtanulás és az olvasás? - Ne becsüljük le ezt a tényt. Ne hallgassunk azokra, akik azt mondják: majd kinövi azonnal forduljunk szakemberhez. Inkább kétszer vizsgáljunk meg egy gyermeket, mint egyszer sem. - Beszéljünk a gyermek pedagógusával, kérjük ki a véleményét. - A vizsgálat ki fogja deríteni, hogy miért nem úgy halad a gyermek, ahogy azt elvárhatnánk? Lehet, hogy csak szorong? Lehet, hogy túl gyorsan haladnak? Lehet, hogy rossz módszerrel tanulnak olvasni? - Szakembereink minden év tavaszán ellátogatnak minden iskolába és ott felmérik azon gyermekek olvasását, akiket a tanító néni javasol. Mi történik, ha a gyermeknél megállapították, hogy rosszul olvas és hibásan ír? Amennyiben a gyermek diszlexiát megelőző terápiában részesült az óvodában, az iskolában folyatjuk a megsegítést. Sokszor azonban csak az iskolában, az olvasás-írástanulás során derülnek ki a problémák. Ilyenkor olvasás-, nyelvi-, és helyesírás- szókincsvizsgálatot végzünk a gyermekkel. Amennyiben fennáll a diszlexia lehetősége, további vizsgálatokat kérünk (orvosi, pszichológiai ), illetve diszlexia terápiában részesítjük a gyermeket. A diszlexia-reedukációs terápia nagymértékben hasonlít a diszlexia-prevenciós terápiára, azzal a különbséggel, hogy itt inkább az olvasás-, írástanításon van a hangsúly. A diszlexiás gyermekek terápiája minden esetben szoros team-munkában történik, ahol a logopédusokon kívül más szakemberek is fontos szerepet kapnak. Segítségükkel a diszlexia-reedukációs terápia mellett kiegészítő terápiákat is végezhetünk, pl. Alapozó terápia, Ayres-terápia, grafomotoros
fejlesztés, szükség esetén pszichoterápia. A diszlexiás gyermekek megsegítése az általános iskola alsó és felső tagozatában is folytatódik. Sok esetben jelent gondot az idegen nyelv tanulása, az írás olvashatatlansága, a nevelési tanácsadó szakértői véleményt ad az esetleges osztályzás alóli felmentésről. Felső tagozaton tovább folyhat a diszlexiás gyermekek megsegítése, majd a 8. osztály befejezésével pedig segítséget nyújthatunk a megfelelő iskola megválasztásához. Az általános iskolából kikerülve a problémás diszlexiás gyermekeknek léteznek speciális továbbtanulási lehetőségeik, pl.: Öveges Gimnázium, ahol a gimnáziumi anyag- és egy választott szakma tanulása mellett a tanulók további megsegítést kapnak. Böngészni és olvasni valók: - www.diszlexia.lap.hu - www.atanulasoromislehet.hu - www.varazsbetu.hu - www.meixner.hu - www.dyslexsoft.hu - www.inf.u-szeged.hu/beszedmester - www.logopedia.freeweb.hu/szulok/ - www.lelekbenotthon.hu - www.diszlexia.hu - www.demoszthenesz.hu