Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 7. A tanulók menedzselése
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg Szerkesztette: Közreműködött: Veresné dr. Somosi Mariann Dr. Szabóné Tóth Monika Górász András Baráti Tibor - 2010 -
TARTALOMJEGYZÉK I. Helyzetkép Magyarország... 4 II. A tanulói menedzselési rendszer néhány elemének kialakítása...16 1. Nemzetközi gyakorlat megismerése, benchmarking tevékenység...16 1.1 A középfokú oktatás sajátosságai...16 1.2 A felsőoktatás sajátosságai...31 2. A tanulói menedzselési rendszer főbb céljainak, területeinek és feladatstruktúrájának kimunkálása...36 3. A tanulói menedzselési rendszer koncepció egyes elemének a kialakítása...46 3.1 Pályakövetés...46 3.2 Képző intézményen belüli menedzselés...73
I. Helyzetkép Magyarország Az alapfokú képzési szakaszban milyen lehetőségük van a tanulóknak megismerni a különböző szakmákat, pályákat. A pályaválasztás nem egyszeri aktus, hanem a korai gyermekkor élményeiben gyökerező, és a serdülőkorban kibontakozó, éveken át tartó folyamat. Magyarországon a szakmaválasztás helyett legtöbbször iskolaválasztás, szakmai képzés választása történik. Az általános iskolákban pályaválasztási felelősök illetve az osztályfőnökök szervezik a pályaorientációt. Általában a továbbtanulás és a pályaválasztás 13-14 éves korban válik időszerűvé, tehát a kamaszkorban, az alapfokú képzés 7. 8. évében. Ekkor a továbbtanulás és a pályaválasztás iskolai előkészítése a pedagógusok számára állandó, aktuális feladattá válik. A serdülőknek ebben az időben még azt kell eldöntenie, hogy gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába menjenek. Ám ennél nagyobb a tét, a továbbtanulásra választott iskolatípus, a későbbi szakmatanulás, a pályaválasztás lehetőségét is meghatározhatja. Az iskolában az osztályfőnök, a pályaválasztási felelős és a tantestület egésze által végzett pedagógiai jellegű pályaválasztási tanácsadás elősegítheti a megfelelő döntést. A különböző pályák megismertetése, a tanulók önismeretre nevelése, a szülőkkel való rendszeres kapcsolat mind a helyes döntés előkészítését szolgálja. Ehhez az általános iskolában szükség van: 1. A pályaismeret kialakítására (pálya-felvilágosítással), 2. A helyes önismeret kialakítására, 3. A helyes pályaválasztási elhatározás kialakítására. A helyes döntés meghozatalához több segítség áll a fiatalok segítségére: Pályaválasztási szaktanácsadás: azok számára akik, nem tudják eldönteni, hogy merre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem. Pályaválasztási kiállítások, börzék: elsősorban iskolák, oktatási intézmények mutatkoznak be. Pedagógiai intézetek, munkaügyi központok által kiadott tájékoztatók. A középiskolák által szervezett nyílt napok. Internet: nagyon sok pályaválasztást segítő honlap található, példaként néhány: www.npk.hu Nemzeti Pályainformációs Központ www.kepezdmagad.hu középiskolák, szakmák, intézmények, képzések stb. www.palyanet.hu a Kontakt Alapítvány honlapja (pályaorientáció) www.mot.hu Magyar Oktatási Tájékoztató (iskolák keresése) www.nszi.hu Nemzeti Szakképzési Intézet (szakképzési adatbázis) http://internet.afsz.hu/ Állami foglalkoztatási szolgálat 4
Milyen a kapcsolat a képzési rendszer egyes szereplői között (alapfokú oktatás - középfokú oktatás felsőoktatás) a következő fokra való beiskolázás tekintetében. A képzési rendszer három szereplője között nincs rendszeres kapcsolat. Kialakult rendszer nincs. Kölcsönös tájékoztatás, információ csere létezik. A miskolci, Miskolc vonzás körzetébe tartozó általános iskolák az őszi hónapokban rendszeresen tartanak összevont szülőértekezleteket, pályaválasztási találkozókat, ahová meghívják a középiskolák képviselőit. Ezeken, a rendezvényeken bemutathatják a középiskolák képzéseiket, nevelési, oktatási elveiket. A szülők, tanulók, osztályfőnökök kérdezhetnek, tájékozódhatnak. A középiskolák szintén az őszi hónapokban, nyílt napokat tartanak ahol az érdeklődő, továbbtanulás előtt álló tanuló, szülők látogatnak el a középiskolákba. A helyszínen tekinthetik meg az adott középiskolát, az osztálytermeket, órákat látogathatnak meg. Körülnézhetnek a tanműhelyekben, laboratóriumokban, számítógéptermekben. A középiskolák részt vesznek városi, megyei és regionális pályaválasztási kiállításokon. Miskolcon minden év októberében, rendezik a Szabad a pálya elnevezésű pályaválasztási kiállítást. A felsoroltakon kívül plakátok, szórólapok, újsághirdetések, és egyéb multimédiás lehetőségek felhasználásával népszerűsítik az iskolákat, az egyes szakképesítéseket. A médiák felhasználása leginkább a nem önkormányzati fenntartású, magán, egyesületi középiskolákra jellemző. A felsőoktatás és a középfokú oktatás közötti kapcsolatokra érvényesek a fentebb leírtak. Az egyetemek főiskolák is megjelennek a pályaválasztási rendezvényeken, kiállításokon. Nyílt napok keretében mutatják be képzéseiket, oktatási tevékenységüket. Egyes karok kimennek a középiskolákba tájékoztatókat tartani. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium hagyományosan részt vesz a Szabad a pálya rendezvényen. Nyílt napot december közepén szoktunk tartani. Ilyenkor az általános tájékoztató után bemutatjuk szakmacsoportonként a szakmai képzés helyszíneit. Tanműhelyeket, elektronikai szaktantermet, számítógéptermeket, rajztermeket, a foto műtermet. Ha létezik olyan támogatási rendszer, pályázat, amely javítja a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő tanuló esélyét a szakmai képzés megszerzésére akkor írja le annak főbb jellemzőit. Az Európai Uniónak és hazánknak is kiemelt oktatáspolitikai célja és feladata a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékos tanulók szakmai tanulásának támogatása. Ezen belül az általános iskola elvégzése után a középfokú szakképzésbe való orientálás, a szakképzés folyamatának végigkísérése és sikeres befejezése, valamint elhelyezkedésüknek, önálló életkezdésüknek segítése. 5
Országos pályázati kiírások jelentek és jelennek meg, a HEFOP és TÁMOP rendszeren belül. Találkozhatunk a regionális munkaügyi központok, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, non-profit szervezetek és egyházak által meghirdetett pályázatokkal. Nagyon sok célkitűzés fogalmazódik meg a programokban, attól függően, hogy a pályázat kiket jelöl meg célcsoportként. A támogatottak köre lehet HHH-s (halmozottan hátrányos helyzetű) általános iskolai diák, vagy éppen olyan, aki már szakképző iskolában tanul. Célcsoport lehet lemorzsolódott, hátrányos helyzetű fiatalok köre, akiket a pályázat eszközeivel és segítségével szeretnének visszaintegrálni az iskolai szakképzésbe. Egyes pályázatok már az óvodapedagógusok felkészítését jelölik meg célfeladatként a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. Általában jellemző ezen pályázatokra, támogatási rendszerekre egyfajta párhuzamosság. Egyrészt a diákokra, másrészt a diákokat oktató nevelő pedagógusokra terjeszti ki a célcsoportot. A speciális nevelést oktatást igénylő diákok csak speciálisan felkészült pedagógusokkal nevelhetők eredményesen. Csak egy pár kiragadott megoldásra váró feladat a sok közül: Társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedés segítése. Szocializáció korrekciója. Esélyegyenlőségük növelése. Felzárkóztatásuk és iskolai eredményességük javítása. Az érintett tanulók megtartása az iskolarendszerben, illetve támogatásuk tanulmányaik befejezésére. Pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, a reális, megvalósítható elképzelésekhez segítség nyújtása. A felsorolás korántsem teljes, de álljon itt egy másik lista, amely szintén nem, teljes körűen a konkrét tanulói célcsoportokat tartalmazza. A sajátos nevelési igényű tanulók. Beszéd és nyelvi nehézségekkel küzdők. Érzékszervi fogyatékosok (hallás, látás). Testi mozgás korlátozottak, mozgásfogyatékosok. Értelmi fogyatékos. Autista. Halmozottan sérült. Tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott. Szociálisan hátrányos helyzetű. Egyszerű megérteni, hogy ezt a sokféle problémát csak egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával és alkalmazásával lehet kezelni. A támogatási rendszerek kiemelten fontosnak tartják a speciális, helyi, csak az adott iskolai adottságokra és tanulókra vonatkozó programok kidolgozását. Például egyéni alapokra épülő differenciálás, kulturális hátrányokból adódó 6
felzárkóztatás, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, egyéni fejlődési napló vezetése a folyamatos ellenőrzés, értékelés érdekében, a tanuló pályaválasztásának elősegítése, a továbbtanulásra való ösztönzés stb. A pályázati célok megvalósítását elősegíti, vagy sok esetben a pénzügyi támogatás 100%-os, tehát a pályázóknak nem kell önrésszel rendelkezniük. Ez a tény minden pályázó számára jelentős, ösztönző motiváció. A pályázatok eredményei a létrejött infrastrukturális fejlesztésen kívül általában az alábbiak szerint mérhető: A mentor tanárok munkája alapján csökken a hiányzások, iskolai bukások, évismétlések és lemorzsolódások száma. A preventív program és a pályaválasztási tevékenység hatására a tanulók tovább tanulnak középfokú szakképző intézményekben, és szakmai bizonyítványt szereznek. Bővül a pedagógusok szakmai eszköztára. A megszerzett ismeretek társadalmi célok megvalósításán keresztül hasznosulnak. Milyen tevékenységek, szolgáltatások vannak a szakmai képzést végző iskolákban, amelyek elősegítik a tanulók továbbtanulását, elhelyezkedést? A szakmai képzést végző középfokú oktatási intézmények továbbtanulást, elhelyezkedést segítő kötelező tevékenységei és szolgáltatásai eléggé behatároltak, törvényi, illetve jogszabályi szinten nem rendezettek. A szakképző iskolákat ketté kell választanunk. A szakközépiskolákban 9-12. évfolyamon valódi szakképzés, szakmai gyakorlat nem történik. Csak szakmai alapok és szakmai orientáció tantárgyakat tanulnak a diákok elméleti órákon. Jó esetben ez heti 3 órát jelent és az iskolai tanműhelyben valósul meg, és valóban csak a szakma alapműveleteit bemutató oktatás keretében történik. A sikeres érettségit követően a két szakképző évfolyam elvégzése után kapnak szakmai bizonyítványt a diákok. Szakiskolában a 9-10. évfolyam hasonló a szakközépiskolai képzéshez, szakmai alapok és szakmai orientáció elméleti tantárgyak keretében remélhetőleg tanműhelyi alapképzést kapnak. A 11-12. vagy 11-13. évfolyamon történik a szakmai elméleti képzés és a szakmai gyakorlat. Elsősorban a szakmai elméletet tanító pedagógusoknak, valamint a szakoktatóknak köszönhető (ezen belül a külső gyakorlati helyek szakoktatóit, szakembereit is értjük) a szakmában való megtartás, a szakmai vizsga utáni elhelyezkedés orientálása. Személyes szakmai kapcsolataik révén igyekeznek egy-egy átlagból kimagasló diák elhelyezkedését segíteni. Természetesen a diákok elhelyezkedésének lehetőségét elősegítik még az alábbiak is: 7
Gazdálkodó szervezetek megkeresik az iskolában a cég szempontjából potenciális szakmát tanuló diákokat (tájékoztatás, szakmai bemutató a cégnél üzemlátogatás keretében, munkalehetőség felajánlása a bizonyítvány megszerzése után, a tanulószerződéssel már a cégnél gyakorlaton levő tanulókkal megállapodás, a későbbi foglalkoztatásra, bérkiegészítés vagy egyéb juttatások, támogatások felajánlása stb.) Személyes, tradicionális kapcsolatok alapján irányítható elhelyezkedési elképzelések és megvalósítási lehetőségek. Állásbörzék. Pályaválasztási kiállítások. A továbbtanulást iskolai keretek között elsősorban az osztályfőnök, szaktanár és szakoktató, esetleg a vállalati gyakorlati oktató, tanműhelyvezető tudja ösztönözni. Abban az esetben, ha az iskolai és munkahelyi ösztönzés találkozik a diák elképzelésével, felsőoktatási tájékoztatókon, egyetemi főiskolai nyílt napokon tájékozódhat a különböző lehetőségekről. A szakiskolai bizonyítvány megszerzése előtt álló diákokat természetesen előbb az érettségi megszerzésére kell biztatni. A hivatalos intézményi lehetőségek eléggé szűkek. Inkább a szakképzés rendszerében való megtartás és a hátrányos helyzetű diákok segítése, támogatása a feladata a mentor és ifjúságvédelmi felelős kollégáknak. Az elvi támogatás mellett a pénzügyi támogatás pályázatokon keresztül valósul meg. A szakmai bizonyítvány megszerzése utáni elhelyezkedést, pályakezdést szolgálják azok a tananyag részét alkotó képzések, tréningek, amelyek a személyiség és a kommunikációs készség fejlesztésével, és álláskeresési technikák, valamint vállalkozási alapismeretek oktatásával kapcsolatos ismereteket adnak át a diákoknak. Ez a tudásanyag javítja a munkaerő piacra kerülők munkavállalási esélyét, segítik tájékozódásukat a munka világában. Törvényi kötelezettség-e a pályakövetés. Írja le a lényegét. (Ha nincs, akkor megfogalmaztak-e ilyen jellegű igény a gazdaság szereplői vagy az oktatási intézmények.) Mind a középiskolákban, mind a felsőoktatásban a pályakövetés rendszerét törvénybe foglalták már, bár csak az elmúlt időszakban történtek ennek a megvalósítására komolyabb lépések. Az 1057/2005 (V. 31) kormányhatározat tartalmazza a szakképzésfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek kidolgozása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt történt meg. A kormányhatározat előírta a pályakövetési rendszer bevezetését is, melynek jogszabályi hátterét a közoktatásról szóló 1993. LXXIX számú törvény módosítására megalkotott, 2007 szeptemberében életbe lépő 2007. évi LXXXVII. törvény teremtette meg. A 8
törvény a szakképzés szereplőinek adatszolgáltatási kötelezettségeivel egészült ki, amely több jogszabályban is megjelenik: 12. (6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson. 42. (6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat. 40. (4) E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni. 132. (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. -ával megállapított Kt. 12. - ának (6) bekezdése alapján első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. 94. (3) bekezdése hatalmazza fel a Kormányt a rendeletalkotásra. Az előterjesztés a Kormány részére a pályakövetési rendszer működtetéséről 2009 májusában megtörtént, de a végrehajtási kormányrendelet még nem készült el, így az iskolák nem tudnak eleget tenni a törvényi szabályozásnak. A statisztikai adat nyilvántartás és szolgáltatás a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 28. -ában is megjelenik. Külföldön a felsőoktatásban már évtizedek óta jól működik a pályakövetési rendszer. Magyarországon viszont csak 2008 óta folyik a rendszer kidolgozása, pedig a felsőoktatási törvény már 2005-ben kötelezővé tette. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. (6) bekezdése alapján A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A törvény lényege, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak nyomon kell követni a végzett hallgatóik pályafutását, amelyet napjainkban mindenki más módszerrel old meg. Ha van kialakult országos rendszere, módszertana a pályakövetésnek akkor írja a lényegét, a működésével kapcsolatos tapasztalatokat. A pályakövetési rendszer az első szakmai végzettséget szerzett fiatalok pályakövetésére szolgál. Ez megszerezhető középszinten (szakiskolákban, szakközépiskolákban), felsőfokon (felsőoktatási intézményekben, vagy olyan szakközépiskolában, amely felsőoktatási intézménnyel felsőfokú szakképzésre vonatkozó megállapodást kötött, illetve akkreditált képzőintézményekben). A közoktatási törvény előírja, hogy a végzetteknek 3 9
éven keresztül kell adatokat szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás a tanulókra, intézményekre és a gyakorlati helyekre vonatkoznak, amelyek beszerzése a vizsgaszervező intézmények feladata. Az intézményeknek a szakmai vizsgákon kell tájékoztatni a tanulókat a sikeres vizsga befejezését követően, hogy milyen módon kell adatot szolgáltatnia a pályakövetési rendszer részére. A tanulók adatközlése kiterjed egyrészt a munkaerő-piaci helyzetükre, azaz, hogy munkába álltak, vagy jelenleg nem rendelkeznek munkahellyel, esetleg a továbbtanulást választotta, vagy egyéb körülmények között él. Másrészt a tanulói elégedettséget tükrözi, azaz hogy a megszerzett kompetenciáival mennyire elégedett a fiatal, mennyire tudja hasznosítani elméleti és gyakorlati tudását. A pályakövetési rendszer fontos alappillére a munkaadók elvárásainak vizsgálata is, azaz a munkáltatóknak milyen igényei vannak a pályakezdőkkel kapcsolatosan, illetve milyen mértékben elégedettek a végzettek tudásával. A pályakövetési rendszer működtetéséért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a felelős, aki összegyűjti és feldolgozza a pályakövetési rendszerbe szolgáltatott adatokat, és évente jelentést készít a megszerzett képzettségek hasznosulásáról. 2008 óta folyik a Diplomások Pályakövetési Rendszerének (DPR) kidolgozása, amely két részből áll. Egyrészt az Educatio Kht. Központi kutatásai az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, illetve az egyes képzési területek munkaerő-piaci helyzetéről, másrészt egy egységes módszertan kidolgozása az intézmények számára. A DPR tehát olyan módszerek, technikák és gyakorlatok összessége, melyek közvetlen visszajelzést adnak intézményi és ágazati szinten a képzések hatékonyságáról és biztosítják ezek nyilvánosságát. A DPR működtetése több lehetőséget nyújthat az intézmények számára: hozzájárulhatnak az intézmények versenyképességének növeléséhez, emelkedhet a hallgatói szolgáltatások színvonala, az élethosszig tartó tanulás keretében emelkedhet a képzéseken résztvevő hallgatók száma, versenyképes képzési kínálat állítható össze, a kapcsolattartáson keresztül szponzori és adományozási forrásokat vonhatnak be az intézmények működésébe. Az intézmények által beszolgáltatott adatok fontos mutatók lehetnek. Visszaigazolást adhatnak az intézmények eredményességéről, hatékonyságáról és megkönnyíthetik a pályaválasztást, munkaerő-piaci elhelyezkedést. Hogyan hasznosulnak a pályakövetés eredményei országos, regionális (megyei), helyi szinten. Napjainkban a pályakövetés rendszere nem működik még hatékonyan, ezért nehéz nyomon követni, hogy a gyakorlatban milyen esélyei vannak a végzett tanulóknak. 10
Jelen pillanatban hiányzik a szervezett, rendszeres adatgyűjtés arról, hogy mi történik a képzést eredményesen befejezőkkel a szakmai vizsga után. Arról sincsenek adatok, hogy miként tudják hasznosítani szakmai és személyes kompetenciáikat, és ezek közül melyekre van szükségük a munkavégzés során, illetve melyek hiányoznak a sikeres életpálya megkezdésekor. Nem megoldott a szakképző intézmények megbízható tájékoztatása sem, ami alapján eredményesebben igazíthatnák képzési kínálatukat a tényleges elvárásokhoz. Ezek az információk lényegesek azok számára is, akik részt kívánnak venni a képzésekben, ezért is elengedhetetlen egy jól működő pályakövetési rendszer a képzési programok és a képző intézmények közötti megalapozott választáshoz. Hasznosítható adatbázis még nincs a nyilvánosság számára. Néhány intézmény próbálja figyelemmel kísérni diákjai pályafutását, de a visszajelzések csak néhány százalékot tesznek ki. A felsőoktatásban már egy lépéssel előrébb járnak. A felsőoktatási törvény szerint 2006 szeptemberétől kötelező a pályakövetés, amelyet eddig különböző módszerekkel oldottak meg az intézmények. Közel 30 hazai felsőoktatási intézményben indulhat el 2010 elejétől a diplomás pályakövető rendszer kialakítása, amihez az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Educatio Nonprofit Kft. egy központi program segítségével nyújt szakmai támogatást Megalkották a pályakövetés módszertanát összefoglaló Diplomás Pályakövetés Kézikönyvet. A Kézikönyv a felsőoktatási intézményeknek nyújt segítséget pályázataik megvalósításához. Kialakult-e visszacsatolás a pályakövetés eredményei alapján a beiskolázásban (az iskolák, illetve a jelentkezők részéről)? Kt. 132. A közoktatási törvény egységesen szabályozza az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetést. A Közoktatási Törvény 132. (1) bekezdése szerint a Kt. 12. -ának (6) bekezdése alapján a sikeres szakmai vizsgát tett tanulóknak adatot kell szolgáltatniuk, első ízben azoknak kell, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. Gyakorlatilag egy tanév múlt el, így még nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy tanulóink hogyan tesznek eleget a törvényben leírtaknak. Néhány középiskola honlapján már olvashatók adatok, hogy a tanulmányok bebefejezése után mi történt a tanulókkal. A törvény nem rendelkezik egyértelműen, hogyan kell megvalósítani az előírásokat, így a középiskolák várják a pontosabb végrehajtási utasítást, illetve figyelik az ezen a területen úttörők munkájának eredményeit. Sok helyen a pályakövetés egyelőre az osztályfőnökök által beszerzett informális úton valósul meg, az eredmény ez által nem pontos. Valószínűleg a tanulók sem tudnak róla, hogy az adatszolgáltatás törvény által előírt kötelességük. Ezen is javítani szükséges a jövőben. 11
A Piacorientált Szakképzés Fiataloknak, Világbanki Program keretében 2002- ben volt egy próbálkozás a pályakövetés bevezetésére a programban részt vevő iskolák számára. Sajnos a Programban kifejlesztett több mint 100 modul rendszerű szakképesítés bevezetésére nem került sor, mert nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények. Egyéb a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: A közelmúltban létrejött egy országos kezdeményezés, amelynek célja, hogy a munkáltatók oldaláról felmérje a cégek szakképzett munkaerő igényeit, megvizsgálja a fiatal munkások munkaerő-piaci helyzetét, és ezen a területen szakértők véleményeit összegyűjtse. A projekt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségével a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) segítségével működik. Alvállalkozóként a megyei Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) delegálási joggal rendelkező munkáltatói és munkavállalói joggal rendelkezők vesznek részt ebben a munkában. Fontos, hogy a munkaerő-piaci szereplők mindannyian aktívan részt vegyenek az iskolarendszerű szakképzés koordinációjában, és az ehhez szükséges felkészülési feladatok megvalósításában. A pályakezdők munkába állásának elősegítésére minél szélesebb körű társadalmi partnerséget kell létrehozni. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek feladata, hogy mozgósítsák a gazdaság szereplőit a munkaerő-piaci igények feltárására, képzési igényeik megfogalmazására, a regionális bizottságok által hozott a szakképzés szerkezetével összefüggő döntések gyakorlati képzési feltételeinek megteremtésében való részvételre, az iskola és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének jobb kialakítására. Az iskolarendszerű szakképzés regionális képzési és beiskolázási munkavállalói és kamarai szervezetek a partnerség elvének figyelembevételével elkezdik kiépíteni azt az országos és regionális együttműködési hálózatot, amely a jogszabályok által meghatározott feladatok ellátására alkalmassá teszik őket. A projekt megvalósításából várható eredmények, lehetőségek: A szakképzés beiskolázási és képzési szerkezetének kialakítása regionális szintre tevődik át. A partnerek együttműködése során összehangolt új, kooperációs kultúra alakul ki, amely hatékonyabban tudja befolyásolni a keresetvezérelt szakképzési szerkezet kialakulását. A fiatal pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési mutatói érzékelhetően javulnak, a hiányszakmákban nő a beiskolázottak aránya, a divatszakmákban mérséklődik a túlképzés. 12
Az állami és önkormányzati szakképzési ráfordítások hatékonysága, illetve megtérülése javul. Mindezek összefoglalásaként elkészítettük a belső és külső jellemzőket összefoglaló SWOT elemzést. ERŐSSÉGEK Versenyképes képzési kínálat, Kialakult beiskolázási rendszer, Jól működő pályakövetési rendszerből látszik az iskola hatékonysága, Tapasztalat a pályázat írásban, készítésben, Sokféle pályázat ad lehetőséget a hátrányos vagy fogyatékos tanulók segítésére. LEHETŐSÉGEK Jó beiskolázási tevékenységgel tartható a tanulói létszám Jó menedzseléssel javulhat a jobb, motiváltabb tanulók aránya. Emelkedhet a tanulók számára nyújtott szolgáltatások színvonala. A pályakövetési kapcsolatrendszeren keresztül újabb forrásokat vonhatunk be a fejlesztésekbe (szponzorálás, adományozás, támogatás). intézményen belüli minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztése GYENGESÉGEK A pályakövetési rendszer adatszolgáltatási módja nincs rendeletben szabályozva, A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók csak szülői, családi háttér támogatásával korrigálhatók, A beiskolázott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű térségből érkezik (Abaúj, Borsod) VESZÉLYEK Csökken a tanulólétszám, a demográfiai hullámvölgy miatt. A magán, alapítványi iskolák is elszippantják az érdeklődő tanulókat. Kevés adatlap érkezhet vissza (felmérésekre alapozva) 1. ábra: A tanulói menedzselés SWOT analízise A tanulók menedzselésének jelenlegi helyzetét képzési szintenként jellemezzük a 2. ábrán, ami lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározzuk azokat a releváns feladatokat, amelyek ezen tevékenység színvonalának javítását leginkább szolgálhatja. 13
Á L T A L Á N O S I S K O L A I K É P Z É S PÁLYAORIENTÁCIÓ pályaismeret kialakítás eltérő színvonalú megvalósulása; helyes önismeret kialakítására való korlátozott törekvés; tájékoztatási, kapcsolattartási problémák; középiskolák bemutatkozó fórumain való részvétel (nyílt nap); üzem, intézménylátogatás alkalomszerű megvalósítása; lehetőség biztosítása a középiskolák bemutatkozására (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra); erőforrás korlátozás a tevékenységeknél PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT pályaválasztás szempontjából bizonytalan diákok irányítása, vizsgálata. K Ö Z É P F O K Ú K É P Z É S BEISKOLÁZÁS pályaválasztási szaktanácsadás lehetőség biztosított; kommunikációs probléma az intézmények közötti együttműködésben; erőforrás korlátozottság a tevékenységeknél; módszertani sokféleség; tudatos reklámtevékenység; hírnév javítás TANULÓK KÉPZŐ INTÉZMÉNYEN BELÜLI MENEDZSELÉSE korlátozott kiterjedtségű megvalósulás (mentorálás); informatikai háttér támogatás hiánya (adatbázis); együttműködési lehetőségek jobb kihasználásának; igénye (munkaerő piac, f elsőoktatás ); módszertani támogatás kibővítésének kívánalma; tehetséggondozás fejlesztése. PÁLYAKÖVETÉS törvényi kötelezettség írja elő; személyiségi jogok kezelésének megoldatlansága; eseti megvalósulás. F E L S Ő O K T A T Á S S Z A K M A I T O V Á B B K É P Z É S BEISKOLÁZÁS nincs folyamatos kapcsolat az intézmények között pályaorientációs együttműködés hiánya VÉGZETT TANULÓ ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS alacsony részvételi hajlandóság következtetése k levonására alkalmatlan minta MUNKAERŐ PIACI IGÉNYEK MEG- FOGALMAZÁSA visszacsatolás hiánya, késedelme MUNKAERŐPIAC ELÉGEDETT- SÉG MÉRÉS korlátozottan megvalósuló 2. ábra: A tanulók menedzselésének jelenlegi helyzete 14
törvényi szabályozás munkaerőpiac szakmai irányítás felsőoktatás akkreditált képző intézmények A tanulók menedzselési rendszere követelményeinek a meghatározása A tanulók menedzselési rendszere célhierarchiájának összeállítása nemzetközi gyakorlat, jó gyakorlat A tanulók menedzselési rendszere feladatstruktúrájának meghatározása A tanulók menedzselési rendszere koncepciójának elkészítése Megvitatás, korrekciók végrehajtása A kialakítandó tanulói menedzselési rendszer egyes elemeinek gyakorlati megvalósítása 3. ábra: Tanulók menedzselési rendszere kialakításának egy lehetséges logikáját mutatja az ábra Összeállítottunk egy folyamatábrát (3. ábra) mely sorvezetőül szolgál egy komplex tanulói menedzselési rendszer kialakításához. Ennek logikája mentén haladva kívánjuk a pályázó intézmény tanulói menedzselési rendszerét is továbbfejleszteni. A II. fejezetben azokat az elemeket dolgozzuk ki részletesen, amelyek a jelen állapothoz képest újszerű, innovatív megoldásokat, illetve egyedi adaptációkat tartalmaznak. Módszertanilag fontosnak tartjuk egy nemz6etközi kitekintés elkészítését is, ami kiváló benchmarkingot tesz számunkra lehetővé. 15
II. A tanulói menedzselési rendszer néhány elemének kialakítása A tanulói menedzselési rendszer megközelítésünkben két nagy területet integrál. Egyrészt magába foglalja a tanulói teljesítmények különböző időszakokban és formában történő mérését, és az ebből kiinduló differenciált fejlesztést, másrészt pedig a motiváció és elégedettségmérés alkalmazásával olyan munkavállalói kompetenciák kialakítása a cél, amely a munkaerő-piaci igényeket képes szolgálni. Az ennek való megfelelés egy összetett rendszer kialakítását teszi szükségesség, amelyből jelen munkánkban a motivációs és elégedettség mérési elemekre fókuszálunk, ebből is kiemelten a pályakövetéssel. 1. Nemzetközi gyakorlat megismerése, benchmarking tevékenység Ebben a fejezetben először a középfokú, majd a felsőoktatásban megvalósuló képzés hasznosulásról szóló gyakorlatról, illetve a pályakövetés tevékenységeiről adunk átfogó képet. 1.1 A középfokú oktatás sajátosságai A szakképzésnek a legtöbb országban kiemelt fontosságú szerepe van. Alapvető követelmény, hogy a munkaerőpiacra a megfelelő szaktudással rendelkező fiatalok kerüljenek. Az 1990-es évektől kezdődően általános tendenciává váltak a szakképzés helyzetének javítására irányuló különböző stratégiai programok, bár több országban - pl. Németország, Finnország - csak évekkel később fogadták el a változásokat tartalmazó szakképzési törvényeket. Több forrásanyag, tanulmány is készült korábban egyes országok szakképzési rendszereiről, azonban alkalmazott pályaorientációs tevékenységeikről és pályakövetési módszereikről csekély mennyiségű írott anyag létezik. Ennek oka főként az, hogy a téma csak napjainkban került a figyelem középpontjába és ezért kevés hiteles adat áll a rendelkezésre. Hiány pótlására készült 2007-ben egy tanulmány, amely 15 Európai Uniós ország pályakövetési rendszerének összehasonlítását kísérelte meg. Egy kitöltött kérdőív alapján végezték el az elemzést, amelyet minisztériumokhoz, szakképzéssel foglalkozó központi intézményekhez, szervezetekhez, magyar nagykövetségekhez juttattak el. Reményeink szerint néhány Magyarországon is adaptálható példát sikerül felfedezni a sokféle megoldás között, amelyet ezek az országok alkalmaznak. Első lépésként ismerkedjünk meg az elemzésből kiválasztott nyolc ország szakképzési rendszerével. 16
Olaszország A tanulók tankötelezettségüknek eleget téve (14 év) a középiskola alsó tagozatának befejezését igazoló bizonyítványt szerezhetnek a záróvizsgán. A sikeres vizsga biztosítja a fiatalok számára a felső középfokon való továbbtanulást. Választhatnak a szakképzés és az általánosan képző felső középiskolák között. A szakmai képzést választó fiatalok egyik lehetősége az 5 évig tartó szakiskolai képzés, amely szakérettségi vizsgával zárul és felsőfokú tanulmányokra jogosít. Az állami iskolákban a diákok az elméleti képzés mellett, gyakorlati munkatapasztalatokat is szereznek vállalkozásoknál. A képzés ötödik évében kerül sor a szakmai gyakorlatra, melynek alapja a vállalat és a képzőintézmény közötti szerződés. A gyakorlati képzés alatt a kiképzendő nem kerül munkaviszonyba a vállalattal. A vállalati képzés végén a tanuló minősítő bizonyítványt kap, amelyet a gyakorlatvezető állít ki. A szakmunkásképzés két formában létezik. Az egyik formája az iskolarendszerű szakmunkás képzés, állami fennhatóság alatt. A másik forma a tanoncképzés, amelyet a tartományok felügyelnek. A harmadik év végi szakmunkásvizsga lehetőséget ad az elhelyezkedésre a munkaerőpiacon vagy a továbbtanulásra. Különbözeti vizsga letétele után a szakmunkás továbbtanulhat az ötéves szakiskolában úgy, hogy a negyedik évfolyami tanulmányokba kapcsolódhat be. A tanoncképzés 15 éves korban kezdhető el. Elsősorban azok a fiatalok választják, akik 15 évesen már a munka világába szeretnének elhelyezkedni. A tanoncképzés keretében 6-24 hónap alatt szerezhető alacsonyabb szintű szakmai végzettség. Ugyanakkor hat éven keresztül is képezheti magát a fiatal ebben a formában. A tanoncképzést törvény alapján tanulmányi szerződés szabályozza. A már végzettséggel rendelkező 18-29 éves fiatalok törvény alapján 24 hónapos szerződést köthetnek az állami vállalatokkal, magánvállalatokkal és vállalati szövetségekkel. Ezt a szerződést munkatanulmányi szerződésnek hívják, és lehetővé teszi, hogy az elhelyezkedni nem tudó, végzettséggel rendelkező fiatalok munkatapasztalatot szerezzenek. Egyes saját képzőhellyel rendelkező nagyvállalatok is tartanak szakmai képzéseket. Ezek a képzések három lépcsőben valósulnak meg. Első lépésben megismeri a fiatal a későbbi szakmájához tartozó területeket az üzemen belül, második lépcsőben egy munkacsoport tagjaként elkezdi a munkát. Az utolsó szakasz a tényleges szakképzés ideje, ahol elsajátítja a speciális ismereteket és képességeket. Az olasz szakképzési rendszerben az egyes iskolatípusok között 15 éves korig az átjárás teljes körűen biztosított. Olaszországban nem végeznek az első szakmai képzettséget szerzett fiatalok körében pályakövetést. A szakképzés hasznosulásával kapcsolatos vizsgálatot csak az Európai Szociális Alapból (EFS) finanszírozott képzések esetén végeznek. A vizsgálatba véletlenszerűen bevont személyek vesznek részt, így reprezentatív felmérést végeznek. A résztvevőket a képzés befejezése után 12 hónapon belül keresik meg. A kikérdezés módszere a telefonos interjú. Annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a válaszolók aránya, az ISFOL a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium megbízásából levelet küld minden 17
kiválasztott személynek, amelyben elmagyarázza a felmérés célját, és értesíti a felmérés várható időpontjáról. A nem válaszolókkal szemben semmilyen szankciót nem alkalmaznak. A felmérés az alábbi adatokat tartalmazza: A képzőintézmény azonosító adatait, A szakma azonosító adatait, A pályakezdő munkaerő-piaci helyzetét, Vizsgálja a család, a képzőintézmény és a munkaügyi szervezet szerepét az álláskeresésben, Vizsgálja a pályakezdő szakemberképzéssel kapcsolatos elégedettségét, Kérdéseket tesznek fel az elvégzett képzés jellemzőiről: az órák számáról, a képzés közben szerzett munkatapasztalatokról A felmérés foglalkozik a jelenlegi munka minőségére vonatkozó kérdésekkel is. A felmérés eredménye nyilvános, országos és regionális szinten hasznosítják a kapott információkat, az EFS országos és regionális Pályakövetési Bizottságai, illetve az EFS programjainak Igazgató Bizottságai az EFS képzések ellenőrzéséhez és kiértékeléséhez használják az így kapott információkat. A szakképzési rendszerhez nincs visszacsatolás. Egy olyan adatbank felállítását tervezik, amelynek adataiból a későbbiekben pályakövetéssel kapcsolatos információkat is nyerhetnek. Jelenleg az Európai Unió pénzforrásaiból megvalósított szakmai képzések ellenőrzésére és kiértékelésére végeznek pályakövetési tevékenységet. Görögország A tanulók három képzési formába léphetnek tovább, miután teljesítették a tankötelezettséget (15 év). A műszaki szakiskolákban (Techniko Epaggelmatiko Ekpaideytirio azaz TEE) a hangsúly a szakmai tárgyak oktatásán van, és tanulmányi szerződés biztosítja a képzés jogi keretét. A TEE-ben a tanulók több szakirány közül választhatnak. Az oktatás elméleti és gyakorlati részre tagozódik, ahol a gyakorlat részaránya a teljes képzési időtartamon belül szakirányonként változik, és hozzávetőleg 25-50% között mozog. A gyakorlati képzés az iskolák tanműhelyében történik. A képzésben részt vevőknek kötelező az elméleti, a gyakorlati és a szakmaelméleti tantárgyi órák látogatása. A szemeszterek végén a feldolgozott tananyagokból két vizsgát kell tenni, majd a képzés végén záróvizsgák következnek. A képzés eredményes befejezése után a jelölt szakmai bizonyítványt (Vevaisoi epagelmatikis) kap, amely rögzíti az elvégzett képzést és a képzés időtartamát. Ez a bizonyítvány feljogosít egy kvalifikációs vizsgán való részvételre, amelyen szakmai minősítő igazolást lehet szerezni. A szakképzés másik módja a tanoncképzés, az OAED (Organismos Apascholiseos Ergatikou Dynamikou), a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Munkaerő Foglalkoztatási Szervezetének képzése, ahol a fiatal 18
képzési szerződést köt egy konkrét munkaadóval, majd egyéves képzésben vesz részt egy oktatási központban vagy egy ún. szakmai műszaki képzési központban. Ebben az intézetben elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés három évig tart, amelyből az oktatás az első évben kizárólag az iskolában történik, míg a második és a harmadik évben a tanulók heti egy napot töltenek a képző központban, a maradék heti négy napot a képző üzemben. Az Oktatási és Vallásügyi Minisztérium háttérintézménye, a Szakmai Oktatási és Képzési Szervezet (OEEK azaz Organismos Epangelmatikis Ekpaidefsis kai Katartisis) működteti Görögországban a Szakmai Fejlesztési és Karrier Irodák (GEAS azaz Grafeio Epangelmatikis Anaptyxis kai Stadiodromias) hálózatát. Az irodák fő feladata a görög gazdaság munkaerőigényének felmérése, a szakképző intézmények hallgatóinak tájékoztatása, a pályakezdő fiatalok felkészítése a munkakeresésre, tanácsadás az önéletrajz megírásával és az állásinterjúra való felkészüléssel kapcsolatban. Információkat gyűjt a vállalkozások foglalkoztatási profiljáról, az egyes szakmák változó kompetenciaigényéről. Tevékenysége során pilot jellegű felmérések keretében vizsgálja az egyes szakmacsoportban végzettek pályafutásának alakulását. A felmérések nem rendszeresek, a kikérdezéseket közel a vizsgaidőpontot követően végzik (Görögországban elválik egymástól a képzés befejezése és a vizsga időpontja), de egyes projekteknél előfordul a többszöri megkeresés is. Külön jogszabály nem írja elő a pályakövetést, a GEAS közügyeket ellátó szervezetként a saját hatáskörében dönt az egyes felmérések indításáról. A kikérdezéseket postai úton kiküldött kérdőíveken és esetenként telefonos interjú formájában végzik. Nincs külön módszerük a válaszadó készség növelésére, és szankciókat sem alkalmaznak a nem válaszolókkal szemben. A kérdőívek tartalmaznak információkat: a képzőintézmény azonosítására vonatkozóan, a megszerzett szakma azonosítására vonatkozóan, a pályakezdő jelenlegi munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is. Mindezeken kívül vizsgálják, hogy elégedettek-e a végzettek a képzésükkel, és azt is, hogy a pályakezdő le tudta-e tenni a képzés befejezését követően a minősítő vizsgát. Hollandia Az alapiskola elvégzése után (16 év) a végzettek választhatnak az általános és a szakképzés között. A szakképzést választók a szakképzést előkészítő iskolákba (MAVO) jelentkezhetnek, amely elvégzése után léphetnek a középszintű szakképzésbe. A középfokú szakképzésre felkészítő középiskolákban a tanulókat oly módon oktatják, hogy az első két évben az általános ismereteket bővítő tantárgyak, majd a 3-4. évben a szakképzéshez kapcsolódó tantárgyak kerülnek előtérbe. A szakmai előkészítő képzés elvégzése után a fiatal a tanoncképzésbe is beléphet. A diákok különböző stratégiák közül választhatnak az előkészítő szakiskolai képzés során. 19
A négy lehetőség alapvetően a gyakorlati oktatás óraszámában különbözik: Elméleti képzési stratégia, amely lehetőséget teremt a rövid vagy hosszú idejű középfokú szakképzésben (MBO) való részvételre, vagy folytathatók a tanulmányok az általános ötéves képzés negyedik évfolyamában. Itt heti 2 óra gyakorlat van. Vegyes képzési stratégia, amely általános képzési elemeket ötvöz a szakképzési elemekkel, ez utóbbiak javára eltolódva. Ebben a formában heti 10 óra a gyakorlati szakképzés. Szakképzés-orientált stratégia, amely a rövid távú középfokú szakképzésben (MBO) való részvételt teszi lehetővé, heti kb. 6 órás gyakorlati képzéssel összekapcsolva. A hosszú távú szakképzés-orientált stratégia, amely a hosszú távú szakképzésben való részvételt (HBO) alapozza meg, itt a gyakorlat is több, kb. húsz óra. A középszintű szakképzésnek Hollandiában négy szintje van: Asszisztensi szint, Alapszakma-képzési szint, Szakképzési szint, Középvezető-képzési szint. A középfokú szakképzésben a gyakorlati képzés szempontjából is kétféle alapvető képzési forma közül választhatnak a tanulók: A tömbösített képzési forma (BBL), amely keretében egy vállalkozásnál folyik a képzés időtartamának 60 %-a, és a fennmaradó időt az iskolában töltik az elméleti ismeretek elsajátításával. Ebben az esetben a tanulók tanulószerződést kötnek a vállalkozással. A hagyományos szakképzési forma (BOL), amely nagyobb hangsúlyt fektet az elméleti képzésre, - ez 40-80 % -, és a maradék 60-20 % jut a gyakorlati képzés elsajátítására. Általában ezt a képzést választják az idősebbek, és az alacsonyabb szinten tanuló diákok. Ez a létszám kb. 60 %-át teszi ki. Hollandiában működik pályakövető rendszer. A Maastrichti Egyetem Oktatási és Munkaerő-piaci Kutatási Központ végez évenként kutatást a szakmai végzettséget szerzett fiatalok körében. A kutatást az első szakmai képzettséget szerzett fiatalok reprezentatív csoportján végzik. Nem tartoznak ide az olyan első szakmai végzettséget szerzettek, akik a felnőttképzés keretében kaptak képesítést. A reprezentatív felmérésbe az iskolát befejezettek kb. 20-25%-át vonják be. A kiválasztás véletlenszerűen történik. A végzettséget szerzett fiatalokat csak egyszer keresik meg, a végzettség megszerzése után kb. másfél évvel. A kikérdezéshez kérdőívet használnak, levélben elküldik, de internetes lehetőséget is biztosítanak, a kitöltő választhat. A válaszadási kedv növelésére kisösszegű pénznyereményt ajánlanak. A válaszadási arány 35-40% egy-egy kikérdezésnél. A nem 20