SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1851-06/2 A szociális alap- és szakosított ellátások során jelentkezı pszichológiai problémák értelmezése egy esetleírás alapján Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a 1617-1/2007. számon kiadom. Jóváhagyta: Mátyus Mihály fıosztályvezetı 2008 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI INTÉZET Érvényes: 2008. 07.31-tıl
1851-06 1. tétel 1. Értelmezze a képességek elvesztésének feldolgozási lehetıségeit az alábbi eset kapcsán! S. Jánosné Emi néni 87 éves. Mind a két szemére rosszul lát, mozgásában erısen korlátozott, lakáson belül bottal közlekedik. Egyre feledékenyebb, többször elıfordult, hogy bekapcsolva hagyta a gázt, vagy nem zárta el a vízcsapot. Rokonai nincsenek. Állapota miatt indokolt lenne folyamatos gondozása-ápolása, de hallani sem akar arról, hogy idısek otthonába költözzön. A szükségletek változása idıs korban: a fiziológiás szükségletek kielégítése nehézségekbe ütközik. Az idıs ember mások segítségére szorul az alapvetı szükségletek kielégítésében is (evés, ivás, higiénia stb.) Az idıs ellátottak ellátási szükségletei: Közösségi együttlét, Rendszeres orvosi ellenırzés, Szabadidıs tevékenységek, Étkeztetés, Társas kapcsolatok, Mosás, Tisztálkodási lehetıség, Napközbeni pihenés, Hivatalos ügyintézésben való segítségnyújtás, Hitélet gyakorlásának biztosítása, Étrendi és életmódbeli tanácsadás. a fiziológiás szükségletek kielégítése nehézségekbe ütközik. Az idıs ember mások segítségére szorul az alapvetı szükségletek kielégítésében is (evés, ivás, higiénia stb) Az idıs ember családi kapcsolatainak jellemzıi: Társas kapcsolatok fontossága: ha egyedül van, az az öregedés folyamatát meggyorsítja. A kapcsolatok pozitívan befolyásolják az öregedés folyamatát. A személyiség változásának jellemzı tendenciái idıskorban: A korral a személyiség változik. Csökken a rugalmasság, az új iránti fogékonyság, nehezebben alkalmazkodik, jobban ragaszkodik a megszokott dolgokhoz. Lassul a gondolkodás, a rövid távú emlékezet gyengül. Jellemzı a megfontoltság, a tartós értékek elıtérbe kerülése. A leggyakoribb képességcsökkenések idıskorban: nagyothallás látás-romlás mozgáskorlátozottság tanulási képesség csökkenése emlékezıképesség csökkenése Az elvesztett képességek hatása: az idıs emberek nem egyformán reagálnak a kialakult helyzetre. Korábbi személyiségük nagyban befolyásolja az idıskori személyiséget is. Az elvesztett képességeket veszteségként élik meg. Nehezen viselik, hogy egyre több mindenben mások segítségére szorulnak.
1851-06 1. tétel Az új helyzetek elfogadásának akadályai idıskorban: - rugalmasság csökkenése, - új iránti fogékonyság csökkenése, - tanulási képesség csökkenése - régi dolgokhoz való ragaszkodás A beavatkozás dilemmái: beavatkozási dilemma: szabad-e beavatkozni az emberek életébe, s ha igen milyen mértékben. A beavatkozás mindig sérti a szabadság értékét. Segítségnyújtás a veszteségek feldolgozásában
1851-06 2. tétel 2. Értelmezze a kóros gyászreakció kialakulásának okait az alábbi eset kapcsán! K. Anna 75 éves, magányosan él egy vidéki kisvárosban. Lánya 3 évvel ezelıtt, 55 évesen agyvérzést kapott, és kórházba szállítás után meghalt. Gondozónıjének minden nap elmondja, hogy ı látta, a lánya túlhajtja magát, de nem figyelmeztette rá. Ha jobban figyelt volna rá, akkor talán ma is élne a lánya. Éjszaka rosszul alszik, hajnalban felébred, gyakran lehangolt. Inkább én haltam volna meg a lányom helyett - hangoztatja. Unokái és fia távol élnek tıle, és nem szívesen látogatják, mert mindig csak a lánya haláláról beszél. Társadalmi elvárások az idısek magatartásával kapcsolatban: az öregek számára alkalmas munkálkodási lehetıség,a számukra biológiailag alkalmas életkörülmények megteremtése sajnos még napjainkban is hiányzik. Alig van pozitív lehetıség arra, hogy tevékenykedjenek, vagy, hogy képességeiket egy olyan területen fejthessék ki, amely azért illetné meg ıket mert öregek. A társas szükségletek változása idıs korban: Társas kapcsolatok fontossága: ha egyedül van, az az öregedés folyamatát meggyorsítja. A kapcsolatok pozitívan befolyásolják az öregedés folyamatát. A szerep fogalma a szociálpszichológiában A szerep szőkebb értelemben úgy határozható meg, mint az adott szituációban szereplı személy elıirt viselkedése, reagálási módja. Tágabb értelemben a társadalomban elfoglalt helyzet által megkövetelt és kulturálisan elıirt viselkedés. A családi szerepek átalakulása idıs korban: Az idıs, sokszor házastársát már elveszített, magára maradt szülı számára lelki, szellemi egészségének fenntartásához nélkülözhetetlen a fiatal generációval való rendszeres kapcsolat. S minthogy az életkor elırehaladásával megfogyatkoznak a barátok, ismerısök, egyre nagyobb szerepe lesz a család, a gyermek, az unokák életében való érzelmi részvételnek. A generációk közötti kapcsolat sokszor ma is a kölcsönösségen alapul. Gyakori, hogy a fiatal családok még hosszú ideig nem tudják nélkülözni a szülık segítségét, például az unokák gondozásában, felügyeletében, a ház körüli napi teendık ellátásában, sıt a szociológiai vizsgálatok tanúságai szerint jelentıs a nyugdíjas szülıktıl kapott {II-194.} anyagi támogatás is. Az idıs emberek számára mindez nem áldozat, hanem éppenséggel lelki szükségletet elégít ki, mivel megszünteti bennük a magányosság, a feleslegesség érzését. Az öreggondozás legnehezebb fázisa a családok számára az idıs szülı teljes leépülése, a halál közeledése. Ebben a fázisban különösen nagy szükség lenne a család fizikai és érzelmi együttmőködésére, a családban történı ápolásra, gondozásra. Ez azonban csak kivételes esetekben valósulhat meg, részben a lakáskörülmények, részben a fiatalabb családtagok lekötöttsége (munka, tanulás), részben anyagi okok (pl. fizetett házi ápolás igénybevétele), nem utolsósorban pedig az otthon bekövetkezı haláltól való idegenkedés miatt. A pszichés válságok tünetei A gyász lefutásának jellemzı szakaszai sokk: tagadás, érzelmi bénultság a szomorú hír hallatán összeszedettség: temetés, ügyintézés összeszedettséget igényel. A temetésen való részvétel fontos, tudatosítja az elválást, lehetıséget ad az elválás kifejezésére. A vele levı közösség támaszt nyújt. kaotikus állapot: végletesség a jellemzı.
1851-06 2. tétel Megkönnyebbülés, szomorúság, harag, depresszió érzései váltakoznak. Megjelenhet a bőntudat, felelısök keresése, sokszor jogtalanul. Utolsó szakasz: a szép emlékek kerülnek elıtérbe, racionalizálódik a helyzet. Az évfordulók, ünnepek felerısíthetik a fájdalmat A feldolgozatlan gyászélmény tünetei: A gyász folyamata bármelyik szakaszban bármikor megakadhat, felborulhat, módosulhat. Lehet: Krónikus gyász: Sok esetben évekig tartó gyászolásról van szó, amit folyamatos szorongás, sírás és a társas kapcsolatok beszőkülése jellemez. Késleltetett gyász:a gyász normális jegyei abszolút hiányoznak vagy le vannak gátolva. A pszichoszomatikus betegségek gyakoriak lesznek. A segítı beszélgetés jellemzıi: Empátia Hitelesség Feltétel nélküli elfogadás A segítı beszélgetés alkalmazásának lehetıségei: a segítı kapcsolat Általában két személyes helyzetre vonatkozik, ahol az egyik fél a segítı, a másik fél pedig a segítséget kérı (kliens). E kapcsolati forma elmélyült, személyes viszony, a szó gyógyító erejére és az érzelmi szintő önmegértésre alapoz. A kliens lelki mőködésébe direkten nem avatkozunk bele. Abban erısítjük, hogy képes saját maga megoldani problémáit. A szakmai segítség lehetıségei a kóros gyászélmény feldolgozásához: A gyászolónak nagyon sok esetben szüksége van külsı segítségnyújtásra, hogy a krízist át tudja élni. A gyász feldolgozásához a segítségnyújtásnak többféle formája is ismert az önsegítéstıl (egyéni önsegítés, önsegítı csoportok) kezdve a laikus segítségnyújtáson át (telefonos lelkisegély-szolgálat, interneten elérhetı anyagok) a professzionális segítségnyújtásig (pszichoterápia, egyházi segítségnyújtás).
1851-06 3. tétel 3. Értelmezze a konfliktus pszichológiáját az alábbi eset alapján! Hajléktalanok nappali melegedıjében összetőzésbe kerül két ellátott. K. János 45 éves, nagyhangú, kötözködı, nem riad vissza a tettlegességtıl sem. Napi rendszerességgel veszi igénybe a szolgáltatást. V. László 25 éves, roma származású fiatalember. Éjjeliırként dolgozik egy építkezésen. Egy hete tulajdonosváltás miatt felmondták az albérletét, és újat nem sikerült találnia. Jánosnak eltőnt a cigarettája, és Lászlót gyanúsítja, mert szerinte csak egy cigány lophatta el. A hajléktalanság, mint társadalmi probléma: A társadalom nagy része szeretné megtisztítani az utcát a hajléktalanoktól, vagyis szinte csak a többség szempontjából tartja problémának a mára kialakult helyzetet. Azonban egyik ember számára sem elfogadható az, hogy az utcán legyen kénytelen élni. A hajléktalanság létezése egy társadalomban az emberi méltóság sárba tiprását jelenti. A hajléktalanság sokkal több embert érint, mint csupán azokat, akik az aluljárókban és az utcákon élnek. Ma Magyarországon nagyon sokan szenvednek azért, mert nincs megfelelı otthonuk: azok az embertársaink, akiknek bár van saját lakásuk, de az túlzsúfoltsága, hiányos felszereltsége vagy rossz fizikai állapota miatt alkalmatlan arra, hogy valóban otthon érezzék magukat benne. Azok, akiket díjhátralékuk miatt kilakoltatás fenyeget. Azok, akik rövid távú és bizonytalan albérletben vagy ágybérletben laknak. Azok, akik nappal még nem lehetnek biztosak abban, hogy az éjszaka lesz-e hol aludniuk - legyen az hajléktalanszálló, vagy lakás, amelybe szívességbıl befogadják. És végül a fedél nélküliek, akik éjszakáikat is az utcán, aluljáróban vagy egy lépcsıházban töltik - a leginkább rászorultak, akiket a döntéshozók tehetetlenségén és a társadalom hallgatásán túl, gyakran erıszakos cselekmények és kirekesztı intézkedések is sújtanak. A hajléktalanoknál jelentkezı pszichés jelenségek: A hajléktalanná válás feldolgozása az egyén lelki alkatától függıen különbözı mértékben jelent pszichés megterhelést, amely elsıként leginkább alvászavart, nyugtalanságot, hangulati labilitást eredményez, majd olyan súlyosabb állapototokhoz vezethet, mint a depresszió és a skizofrénia. A bizonytalan eredető alkoholos italok rendszeres fogyasztása és az elégtelen táplálkozás gyakran súlyos demenciához vezet. Ennek az állapotnak a kialakulásában a nikotin-abúzushoz társuló érelmeszesedés is jelentıs szerepet játszik. Hasonlóan súlyos mentális problémákat eredményezhet az alkohol és a gyógyszerek együttes használata is. Az agresszió megjelenési formái Verbális Direkt (tettleges) Indulati agresszió: egyetlen célja a sértés Instrumentális agresszió: egyéb céleszköze az önvédelem, elınyszerzés Védekezı agresszió Agresszió: Más ember testi, lelki, vagy egzisztenciális sérelmét célzó viselkedés.(károkozás szándéka). Destruktív és instrumentális agresszió (az utóbbiban az agresszió eszköz valaminek az eléréséhez). Az agresszió néhány típusa: Kettıs kötés: a szülı elutasító, agresszív magatartása nem nyilvánvaló, a verbális és metakommunikáció nem felel meg egymásnak, lehetetlen megfelelni a szülınek. Diszkrimináció egyes csoportok tagjaival szemben. Terrorizmus. - 1 -
1851-06 3. tétel Az agresszív viselkedés hatása az emberi kapcsolatokra: romboló hatása van Konfliktus fogalma: Ellentétes irányú erık, vágyak, késztetések, érdekek ütközése Konfliktus típusai: konstruktív konfliktus (tisztességes verseny): lehetetlenné teszi a szociális rendszer stagnálását, a változást segíti elı, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. destruktív konfliktus (tisztességtelen versenyhelyzet): a verseny egyenlıtlen felek között zajlik (strukturális szempontból egyik fél esélytelen a másikkal szemben), amikor alacsony az egyetértés a követendı szabályokat illetıen, és a felek kevésbé bíznak abban, hogy kölcsönösen betartják a szabályokat. Konfliktus megoldási módjai: Gyıztes/vesztes stratégia: A felek a konfliktust harcként értelmezik, gyızelemre, a másik legyızésére törekednek, megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylı helyzetekben gyakran szükségszerő alkalmazni. Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítésérıl: félelembıl, kényszerbıl, avagy hosszabb távú érdekek miatt, megfontolt döntés alapján a konfliktus elsı jeleit észlelve. Elkerülı stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekrıl, hanem magát a konfliktushelyzetet igyekszik kikerülni Kompromisszumkeresı stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítı (noha gyakran mindkettejük számára rosszabb, mint amit eredetileg szerettek volna). Egyenrangú felek között gyakori; az erıviszonyok változásával az erısebb fél a másik legyızésére törekszik. Problémamegoldó (gyıztes/gyıztes) stratégia: A résztvevık a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyızıdései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttmőködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. Az elıítéletek keletkezésének okai: Elıítélet fogalma: egy társadalmi csoportnak és tagjainak a pozitív vagy negatív értékelése. Kialakulása: az emberek felületes elképzelése arról, hogy milyen tulajdonságai vannak az egyes csoportoknak. Sztereotípia: a sztereotípia azon tulajdonságok összessége, amelyekkel egy csoportot felruházunk. A roma származással kapcsolatos elıítéletek: Egy 2005. decemberében végzett reprezentatív felmérés szerint erısek a roma-ellenes elıítéletek Magyarországon. A megkérdezettek 62 százaléka egyetértett azzal, hogy a bőnözési hajlam a cigányok vérében van, és 80 százaléka szerint a romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. A megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka értett egyet azzal, hogy a romáknak több támogatást kell adni, mint a nem romáknak. Igen alacsony volt a nem tudom válaszok aránya, ami azt jelzi, hogy a lakosság döntı többségének határozott véleménye van ezekrıl a kérdésekrıl. Segítségnyújtás a fenti konfliktus megoldásához: A konfliktusok feloldását segítheti, ha a két ellenérdekelt félnek közös feladata van, amit csak együtt tudnak megoldani, így jobban megismerik egymást, egymásra utaltak. - 2 -
1851-06 4. tétel 4. Értelmezze a kommunikáció jelentıségét az alábbi eset alapján! K. Jolán 65 éves, özvegy hölgy, látás- és hallásfogyatékos, 1 hónapja jár az Idısek Klubjába, de még nem sikerült beilleszkednie. Felnıtt lányával él együtt, aki napközben dolgozik. Jolán a lánya segítségével teremt kapcsolatokat másokkal. Gyakran veszekszenek, mert a lánya szabadidejében önálló programokat szervez magának. Lánya rábeszélésére kérte az Idısek Klubjába való felvételét, annak reményében, hogy ott társaságra és elfoglaltságra talál. Az idıskorral járó egészségügyi és pszichés változások: Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenı folyamat, mely a gyermek-, kamaszés ifjúkor folyamán fejlıdést, míg a felnıtt- és öregkor idején egyes életmőködések hanyatlását eredményezi. Az öregedés a születéssel kezdıdik, és minden életszakaszban megállás nélkül tart, magában foglalva mind a fejlıdés pozitív, mind a hanyatlás negatív folyamatát. A korosodást az életkorral együtt járó változások jellemzik, melyek biológiai, pszichológiai és környezeti tényezık, valamint az életvitel következményei. A kor elırehaladtával a szervezet számos mőködése hanyatlik. Ez a hanyatlás a szokványos öregedés velejárója, és általában nem tekintik betegségnek, bár gyakran nem könnyő a megkülönböztetés. Bár az öregedés feltartóztathatatlan biológiai folyamat, elırehaladásának üteme az öröklött családi sajátosságoktól és a környezet behatásaitól függ. A lelki egészség megırzéséhez nagyon fontos, hogy figyelmes, gondoskodó személyek vegyék körül az idıs embereket. Nem szabad magukra hagyni a depressziós idıskorúakat, és a megszokott környezetükbıl sem szerencsés kiszakítani ıket. Sajnos nagyon sok család leírja a megöregedett hozzátartozókat, direkt módon lelki válságba sodorva ıket A társas kapcsolatok jelentısége: A család az elsı és legfontosabb közeg ahová az egyén születik, és ahol élete legnagyobb részét eltölti. A családi kapcsolatok ezért kiemelkedıen nagy jelentısséggel bírnak az életünk alakulásában. A családban élés érzése identitáserısítı funkcióval is bír. Továbbá az egészség megırzésében is nagy szerepet játszik. A családot, mint preventív tényezıt tartják számon több területen. Ennek alapja a családi kapcsolatoktól szerzett társas támogatás, mely jelentıs védıfunkciót testesít meg. Kommunikáció fogalma: Napjainkban legáltalánosabb értelemben: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv) segítségével Kommunikációs csatornák: - Verbális (szóbeli közlés) - Nonverbális (ruházat, emblémák, mimika, testtartás, gesztusok) A kommunikáció szerepe az emberi kapcsolatokban: Kommunikáció nélkül nincsenek emberi kapcsolatok. A kultúra kommunikáció útján hagyományozódik. A különbözı fogyatékosságban szenvedıkkel (látás, hallás) a kommunikáció is nehézségbe ütközik. A látás- és hallásfogyatékosok kommunikációs nehézségei: Az emberi kommunikáció lényeges feltétele a hallószervek ép mőködése. A hallószervek károsodása nehezíti a beszéd megértését. A fül fontos érzékszervünk, mely figyelmeztet a veszélyhelyzetekre is. - 1 -
1851-06 4. tétel Az elszigetelıdés és magány kialakulásának okai idıskorban: A veszteségek között legsúlyosabb a társvesztés, majd sorrendben a gyermek vagy unoka, a hozzátartozó, barát, ismerıs környezetében tartott állatok és megszokott, kedvelt tárgy, környezet vagy szituáció elvesztésének hatása. A magány lényege az idıs ember harmadik életszükségletének, a valakihez, valamihez vagy valahova tartozásának a megvalósíthatatlansága, vagy megszakadása. Ez a lélektani folyamat többnyire depressziót vált ki, nyugtalansággal, vagy éppen apátiával, lemondással, önfeladással - máskor súlyos pszichoszomatikus reakciókkal, mint vérnyomás-ingadozás, szívinfarktus, agyi vérkeringészavar, bélbeidegzıdési problémák, fekélykiújulás, cukorbetegség rosszabbodása, immunmőkö-dések felborulása miatt kialakuló gyulladásos betegségek (többnyire tüdıgyulladással), ízületi gyulladások (ún. autoimmun reakciók) és olykor daganatos betegségek kibontakozása vagy súlyosbodása, vagy éppen allergiás folyamatok kifejlıdése. A gondozó szerepe a fogyatékkal élık beilleszkedésének segítésében: fontos a megértés, a pozitív odafordulás. Az ilyen betegeknek sokszor a személyisége is torzul, ezt is figyelembe kell venni a gondozás során. Meg kell adni minden segítséget ahhoz, hogy a lehetı legteljesebben élhessenek - 2 -
1851-06 5. tétel 5. Értelmezze a kóros gyászreakció tüneteit és a szociális gondozó feladatait alábbi eset alapján! Z. István (70 éves) házi gondozásban részesül. Felesége fél évvel ezelıtt elhunyt. A temetés óta nem hajlandó kimenni az utcára, a lakásban a gondozónı nem nyúlhat felesége dolgaihoz. Szerinte a neje csak elutazott és hamarosan hazajön. István gyakran panaszkodik fejfájásra és gyomorfájdalmakra. Panaszainak szervi okát a kivizsgálások nem igazolták. Az idıs házaspárok szimbiózisának kockázatai: A szimbiózis két (általában egymásra utalt) ember szoros együttélése. A szimbiózisban mindkét fél kölcsönös elınyökhöz jut. Idıs korban, ha az egyik fél meghal, utána általában a másik fél sem akar élni utánahal Társvesztés hatása az idıs személy érzelmi életére: Egy súlyos lelki trauma, mint például a társ elvesztése súlyos testi mőködészavarokkal, szabályozászavarokkal és betegségekkel járhat. Az elvesztett társ után megy" sokszor az idıs ember. A gyász folyamatának jellemzı szakaszai: - sokk: tagadás, érzelmi bénultság a szomorú hír hallatán - összeszedettség: temetés, ügyintézés összeszedettséget igényel. A temetésen való részvétel fontos, tudatosítja az elválást, lehetıséget ad az elválás kifejezésére. A vele levı közösség támaszt nyújt. - kaotikus állapot: végletesség a jellemzı. - Megkönnyebbülés, szomorúság, harag, depresszió érzései váltakoznak. Megjelenhet a bőntudat, felelısök keresése, sokszor jogtalanul. - Utolsó szakasz: a szép emlékek kerülnek elıtérbe, racionalizálódik a helyzet. Az évfordulók, ünnepek felerısíthetik a fájdalmat Az elhárító mechanizmusok: Olyan eljárások vagy taktikák melyeket az ÉN fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Fajtái: - elfojtás - tagadás - racionlizáció - projekció - regresszió - reakcióképzés A lelki problémák testi tünetekben való megjelenése: A pszichoszomatikus betegségek mögött legtöbbször megoldatlan és elfojtott konfliktusok állnak. A betegség kialakulásának és fenntartásának hátterében általában a hosszantartó stressz is megtalálható. Tipikusan bizonytalan tünetekrıl van szó, amelyeket nem könnyő diagnosztizálni: leggyakrabban fejfájás és egyéb testfájdalmak, szédülés, émelygés, álmatlanság, magas vérnyomás, egyéb diszkomfort-érzetek stb., de tulajdonképpen bármilyen tünetrıl szó lehet. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy ezek a tünetek hosszabb ideig fennállnak, és eléggé változékonyak: gyakran elıfordul, hogy egyik tünetet, panaszt egy idı után egy másik vált fel. Nagyon nehéz emiatt azt állítani, hogy egyik tünet inkább pszichoszomatikus mint egy másik. - 1 -
1851-06 5. tétel A krízis fogalma:egyének vagy családok bármely pillanatban kerülhetnek olyan átmeneti helyzetbe, melyben belsı egyensúlyuk megbomlik, feszültségek keletkeznek és ezen feszültségek gyors ellensúlyozására, esetleg helyreállítására nincs lehetıség. Az ellátott krízisállapotának tünetei: a temetés óta nem hajlandó kimenni az utcára, nem lehet a felesége dolgaihoz nyúlni, nem fogadja el a felesége halálát, tagdja azt. A kóros gyászreakció jellemzıi:a gyász folyamata bármelyik szakaszban bármikor megakadhat, felborulhat, módosulhat. Lehet: Krónikus gyász:sok esetben évekig tartó gyászolásról van szó, amit folyamatos szorongás, sírás és a társas kapcsolatok beszőkülése jellemez. Késleltetett gyász:a gyász normális jegyei abszolút hiányoznak vagy le vannak gátolva. A pszichoszomatikus betegségek gyakoriak lesznek. A házi gondozó feladatai A szakmai segítség lehetıségei: A gyászolónak nagyon sok esetben szüksége van külsı segítségnyújtásra, hogy a krízist át tudja élni. A gyász feldolgozásához a segítségnyújtásnak többféle formája is ismert az önsegítéstıl (egyéni önsegítés, önsegítı csoportok) kezdve a laikus segítségnyújtáson át (telefonos lelkisegély-szolgálat, interneten elérhetı anyagok) a professzionális segítségnyújtásig (pszichoterápia, egyházi segítségnyújtás). - 2 -
1851-06 6. tétel 6. Értelmezze az önmegvalósítás lehetıségeit az alábbi eset kapcsán! K. Zoltán 26 éves értelmileg sérült fiatalember. Rokkantnyugdíjas édesanyjával él egy kisvárosban. egy hónapja jár az Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonába. Ezt megelızıen 8 hónapig dolgozott a helyi Szociális Foglalkoztatóban, ahol nem érezte jól magát. Nem szerette a munkatársait és a napi feladatokat sem tudta maradéktalanul teljesíteni. Mindig rosszkedvő volt, feszült, gyakran elıfordult, hogy sírva ment dolgozni. A Napközi Otthonba könnyen beilleszkedett, szívesen jár. Vidám és a foglalkozásokon is aktív. Édesanyjának sokat mesél arról, hogy mit csinálnak napközben. A motiváció fogalma: Egy belsı késztetés egy cselekvés megtételére Az emberi szükségletek motiváló ereje Az emberi test egyensúlyban tartása érdekében, beinduló késztetések. Ilyen az éhség, szomjúság, utódlási vágy, önmegvalósítási szükséglet stb. Az önmegvalósítás jelentısége az értelmileg sérült emberek esetében: Az önállóság különbözı területeinek kialakulásához különbözı készségek és ismeretek elsajátítása szükséges. Egyik elsı lépés az önkiszolgálás, mely magába foglalja a személyi higiénia /tisztálkodás, testápolás/, öltözködés, étkezési önkiszolgálás, a kultúrált étkezés iránti igény kialakítását, a helyes evıeszköz használatot, a ruházat rendben tartását. A személyi segítés a fogyatékossággal élı emberek önálló, önrendelkezı élete megvalósítása szempontjából alapvetı fontosságú. Filozófiája a fogyatékossággal élı emberek szükségletein alapuló rehabilitációs modellbıl eredeztethetı: igényeiket, szükségleteiket és jogaikat tekintve nem különböznek a társadalom többi tagjától, mindenben azonosan kell kezelnünk ıket a speciális megközelítés mértékét csak az állapotuk határozhatja meg. A személyi segítés biztosítása is ebbe a körbe sorolható emberi és állampolgári jog. A szolgáltatás igénybe vétele lehetıvé teszi, hogy a fogyatékossággal élı ember választhasson a különbözı életmódok között, részese lehessen az élet minden színterének. A személyi segítés igénybe vétele lehetıséget ad az egyenértékő élethez, a másoktól való függés csökkenéséhez A fogyatékos emberek munkavállalásának elınyei, hátrányai: a fogyatékos emberek nemcsak értéket teremtve mőködnek közre a nemzetgazdaság fenntartásában, de az ı alkalmazásuk csökkenti a szociális támogatások költségeit és visszaszoríthatja a szegénységet. Továbbá komoly gazdasági elınye van a fogyatékos emberek alkalmazásának, amióta képesítéssel rendelkeznek speciális munkafeladatok ellátásához. A munkaadók számára további elıny, hogy nagyobb körbıl választhatnak jelöltet a betöltetlen álláshelyre, valamint megtarthatják az általuk alkalmazott fogyatékos embereket, mivel így továbbra is részesülnek a korábban a vállalatnál és a különbözı képzések során megszerzett értékes szaktudásból A szocializáció színterei = Család = Iskola = Munkahely = Társas környezet - 1 -
1851-06 6. tétel A munkahely szerepe a szocializációban: a munkahelyi szocializáció egyaránt jelenti az egyénnek a munkához való eredményes alkalmazkodását, valamint az egyénnek a munkahelyre történı sikeres beilleszkedését. A sikeres szocializációt az egyén úgy éli meg, hogy a munkaszervezet teljes jogú tagjának tekinti ıt, rendszeresen pozitív visszajelzéseket kap fınökétıl és társaitól, és ı maga is elégedett jelenlegi helyzetével A teljesítménykényszer hatása a viselkedésre Megnı a szorongás h elérje a teljesítményt vagy célt amit kitőzött maga elé és ez a szorongó állapot gátolja meg abban hogy úgy teljesítsen, mint a képességei szerint tudna. A szimpátia szerepe a beilleszkedésben Megkönnyíti a beilleszkedést, mert a támogató légkörben az emberek könnyebben feloldódnak és alakítanak ki kapcsolatokat. A szociális szakember szerepe a Szociális Foglalkoztatóban: a megváltozott munkaképességő személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élı emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztıfelkészítı foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerı piaci alkalmasságukat. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevı személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehetı legjobban tudja hasznosítani, valamint az, hogy a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégzı képessége, felkészüljön a nyílt munkaerıpiacon történı önálló munkavégzésre - 2 -
1851-06 7. tétel 7. Értelmezze a veszteség pszichés vonatkozásait az alábbi eset alapján! M. Péternek (46 éves) 2 éve agyvérzés miatt lebénult a bal oldala. Az agyvérzést megelızıen Péter nagyon aktív életet élt, sportolt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tıle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy 1500 lelkes településen él. Péter bottal is csak nagyon nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Csípıs megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább édesanyját bántja. Ellátásához a házi gondozó segítségét kérik, mert édesanyja belefáradt, hogy akármit csinál, Péternek semmi nem tetszik. A veszteség fogalmának értelmezése: Érzelmileg jelentıs, fontos kapcsolatok elveszítése, megszakadása A veszteségek érzelmi hatása: A biztonsági szükséglet kielégítetlensége, visszautasítása súlyos érzelmi stresszhez vezet. Bár a mai kor felnıtt emberének a túlélését általában már nem fenyegeti az, ha fontos érzelmi kapcsolata megszakad, az évmilliók alatt kialakult idegrendszerünk egy ilyen súlyos stresszállapotban olyan hormonális helyzetbe kerül, amelynek az elviselése szubjektíve óriási lelki kínokkal jár, miközben az összes fizikai és mentális funkcióinkat kedvezıtlen módon befolyásolja. A pszichológiai vizsgálatok megállapították, hogy a kötıdés általában hamar kialakul, de a szakítást, válást követıen csak hosszabb idı elteltével múlik el. A kötelék felbomlása krízishelyzetet okoz. A megváltozott testi funkciók pszichés értelmezése: az elvesztett intellektuális és testi képességek feldolgozása nagyon nehéz pszichés feladat. Betegsége miatt az érzelmi kapcsolata is felbomlott, felesége elhagyta. Úgy érzi, hogy senkinek nincs rá szüksége. Eluralkodik rajta a feleslegesség érzése. Ezért az egyetlen embert bántja, aki megmaradt neki, az édesanyját. A folyamatos érzelmi terror miatt édesanyja is egyre nehezebben viseli el Egzisztenciális veszteségek az eset kapcsán: elvesztette munkáját, a sportolási lehetıséget, nem tud zenélni sem. A kis településre költözés miatt elvesztette az addigi baráti körét is, nehezen közlekedik, ezért a kapocsolatteremtés is nehézségbe ütközik Az agresszió fogalma: Olyan viselkedés, amelynek célja egy másik személy vagy tárgy sérülése. Az agresszió mőködése Hathat: Tanulás útján (tévé, internet, családi modell) Hormonális úton (magas tesztoszteron szint) Frusztrációra adott válaszreakció A családi kapcsolatok megváltozásának okai - hirtelen krízis - Munkahelyváltozás A hangulat fogalma Olyan érzelmi állapot amely általában órákig, napokig vagy hetekig tart (néha alacsony háttérintenzitásként) Nem mindig elkülöníthetı a kezdete és a vége. - 1 -
1851-06 7. tétel A segítı beszélgetés jellemzıi hitelesség empátia elfogadás A segítı beszélgetés alkalmazásának lehetıségei: meg kell próbálni teljes elfogadással, empátiával fordulni a kliens felé, hogy ı maga is belássa viselkedésének tarthatatlanságát. Az ıszinte, hiteles beszélgetések segíthetik a helyzet elfogadását - 2 -
1851-06 8. tétel 8. Értelmezze a csoportközi viszonyokat és a motiváció jelentıségét az alábbi eset alapján! Az Idısek Klubjában húsvéti ünnepre készülnek a klub tagjai. Megbeszélik a foglalkoztató gondozónıvel, hogy közösen gipszfigurákat festenek, és azzal fogják díszíteni a klubot. Többen nagyon lelkesek és örülnek a közös munkának, de Mária néni és Ica néni közlik, hogy szerintük fölösleges ez a nagy felhajtás. İk nem szeretnek festeni, és különben is a gipszfigura pingálása óvodásoknak való feladat. Ezt követıen a többiek lelkesedése is alábbhagy. A csoport fogalma: Két vagy több személy, akik egymással kapcsolatba lépnek és egymást befolyásolják. A csoport kohézió értelmezése A csoport összetartó ereje. Normák, hagyományok, amik összekötik a csoportban lévı egyéneket. Azt jelenti, hogy mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, és mennyire pozitív érzelmek főzik ıket egymáshoz és a csoporthoz. A pozitív érzések jelentıs hatást gyakorolhatnak a csoport teljesítményére A konformizmus, mint csoportjelenség: amikor az egy csapathoz, csoporthoz való tartozás, a szabályokhoz valóalkalmazkodás, behódolás történik meg, cserébe a csapat nyújtotta védelemért A csoportnormák kialakulása Csoportalakulás közben az egyéni vélemények, érdekek egyeztetése után egységre jutnak, ami onnantól érvényes minden csoporttagra. A közös ünnepségek jelentısége az ellátotti csoportok életében: a közös ünnepek a szociális intézményekben élı emberek számára is nagyon fontosak. A folyamatosságot biztosítják a saját otthona és az új környezet között, családiasabb hangulatot idéznek elı, a múlt emlékeit segítenek megırizni A motiváció fogalma: A motiváció szó a latin movere mozogni, mozgatni, kimozdítani igébıl származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató erı. A pszichológiában győjtıfogalom. Beletartozik minden cselekvésre, viselkedésre késztetı belsı tényezı Egy belsı késztetés egy cselekvés megtételére A motiváció, mint belsı késztetés: Egy cselekvés végrehajtása már önmagában is jutalomnak tekinthetı. Az emberi agy megjutalmazza saját magát a teljesítményért azzal, hogy fokozott boldogságérzetet teremt. A belsı motivációt egy döntı tényezınek tekinthetjük a cselekedeteink végrehajtásában az életünk során A motivációt befolyásoló tényezık: A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat (reklámok rejtett meggyızı hatása). A motiváció forrásai: belsı késztetések és külsı ösztönzık. A külsı ösztönzı tényezık a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek (pl. étel, víz, szex-partner, stb.) Ha a belsı motiváció ellentétes a csoport normáival, akkor az csökkentheti a késztetést. A kudarckerülés értelmezése Az emberek egy csoportja nem akar szembesülni azzal, hogy képtelen bizonyos feladatokat ellátni, ezért olyan helyzetet teremt, hogy meg sem kell próbálja az adott feladat elvégzését. - 1 -
1851-06 8. tétel A gondozó szerepe az ellátottak motiválásában: A gondozás során a hiányzó család pótlása, az idıs ellátott szociális helyzetének és mentális állapotának javítása, a tétlenséggel járó kóros hatások megelızése (korai demencia), késıbbi idıre tolódása, egészségi és higiéniás viszonyainak javítása történik - 2 -
1851-06 9. tétel 9. Értelmezze az intézményi ellátási körülmények és az ellátott viselkedésének pszichológiai vonatkozásait az alábbi eset alapján! B-né Klári néni néhány éve nyugdíjas. Idısek Otthonában él, mivel férje halála után egyedül maradt. Gyermekei nincsenek. Szeretett volna emelt szintő ellátást, de alacsony nyugdíja ezt nem tette lehetıvé. Férje jól keresı ügyvéd volt, ı pedig háztartásbeliként élt otthon. Férje halálával megszőnt a jólét, amihez korábban szokott. Jelenlegi jövedelme szerény nyugdíja. Elvárja a nıvérektıl és a gondozóktól, hogy kitüntetett figyelemmel legyenek irányában. Ágyba kéri a reggelit, kritizálja az étel minıségét, a lakószoba tisztaságát. Szeretné, ha fodrász is lenne az intézményben, és több menübıl lehetne választani. Természetes számára, hogy ıt ki kell szolgálni. Az intézményi ellátás elınyei, hátrányai a szükséglet-kielégítés szempontjából Elınyök: az intézményben a fiziológiás szükségletek (étel, lakhatás, ruházkodás stb) kielégítése biztonságosan megtörténik. Nem kell attól tartani, hogy ezek hiánya miatt valamilyen nagyobb probléma, betegség, esetleg halál következik be. Hátrány: az idıs ember addigi kapcsolatai megszakadnak, idıs korban nagyon nehéz az alkalmazkodás egy új helyzethez, nehéz a beilleszkedés egy új közösségbe esetleg azokat a feladatokat is elvégzik helyette ( mert így gyorsabb és egyszerőbb) amit még ı is meg tudna csinálni.(túlgondozás) Az önállóság lehetıségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben fontos annak a tudatosítása és elısegítése, hogy a lakó otthonának érezze a bentlakásos intézményt, kialakuljon benne az a tudat, hogy a saját életét továbbra is ı irányítja, amihez a dolgozók csak a szükséges mértékben nyújtanak segítséget. Személyre szóló bánásmód lehetıségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben a gondozott megismerése, bizalmának elnyerése, életútfelvétel, a társas kapcsolatok kialakításának segítése, megfelelı foglalkoztatása forma megtalálása A presztízsvesztés elfogadásának nehézségei Az eddigi élete során viszonylag jó helyzetben élı ember a lefelé csúszást rosszul éli meg, elégedetlenebb a sorsával, nehezebben békél meg a lehetıségekkel, panaszkodhat pszichés gondokról, idegkimerültségrıl, válságokról. Semmi nem felel meg neki, mindig mást szeretne mind, ami lehetséges Az önmegvalósítás lehetıségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben A mentálhigiénés gondozás kiemelt feladata, hogy az intézményi ellátottak számára, velük közösen, megtalálják azokat a foglalkoztatási formákat, amelyek kielégítik az idıs ember igényeit, amit szívesen csinál. Fontos, hogy érezze a fontosságát, ne legyen feleslegesség érzése. A vágyak és a korlátozott lehetıségek közötti különbség, mint a konfliktusok forrásai ha valaki folyamatosan a korlátaival szembesül, akkor elıbb-utóbb frusztrálttá válik, ami pedig agressziót szül. Összeférhetetlen lesz, semmi nem tetszik neki, mindent és mindenkit kritizál, folyamatosan elégedetlenkedik A hospitalizáció fogalma: intézetben nevelkedı vagy szüleiktıl tartósan pl. kórházi tartózkodás miatt elválasztott kisgyermekek jellemzı tünetcsoportja. Ezen a néven elıször 1945-ben írta le a m. származású R. Spitz. Az elsıdleges kötıdés tárgyának hiányában vagy - 1 -
1851-06 9. tétel távollétében a gyermekek, különösen 4-5 éves koruk elıtt, nemcsak az érzelmi, hangulati, hanem a testi leromlás jeleit is mutatják. Fejlıdésük lelassúbbodik, életkedvük, aktivitásuk csökken, amelyet önbántó agresszió, majd apátia, gyengülés, fogyás követ. A ~ jelentıségének lekicsinylése korábban gyakran hozzájárult, hogy a gyermekek kórházi kezelése nem volt hatékony, szövıdmények, ált. állapotromlás nehezítette a gyógyulást. Ma már általánosan elfogadott, hogy a szülı támogató jelenléte a kezelés sikerességének feltétele. A ~ visszafordíthatatlan károsodások sorához vezet az értelmi és szociális fejlıdésben, ha a gyermek senkivel nem tud tartós érzelmi kapcsolatot kialakítani. A hospitalizáció elkerülésének lehetıségei: személyes kötıdés kialakítása, társas kapcsolatok ápolása (ebben az esetben) - 2 -
1851-06 10. tétel 10. Értelmezze az idıskor pszichés jellemzıit az alábbi eset alapján! B. Zoltánné házi segítségnyújtásban részesül. Tíz éve, a férje halála óta egyedül él. Gyermekei másik településen élnek, nem tudják minden nap látogatni. Több gondozó látta már el, legutóbb 2 hete veszett össze egyikükkel, amiért szerinte durván szólt hozzá. Az éppen nála lévı gondozónıt dicséri, míg az elızıt folyamatosan szapulja. Azt is megszabja, hogy a felmosó vízbe hány ml fertıtlenítıszert kell tenni, vagy a fürdıvízbe mennyi habfürdıt. Nem mindegy, hogy ágyazáskor melyik oldalról közelíti meg az ágyat a gondozó. Számos, a gondozó számára értelmetlennek tőnı rituáléhoz ragaszkodik, amivel megnehezíti az ellátását. A szükségletek változása az idıskorban: Az idıs ellátottak ellátási szükségletei: Közösségi együttlét, Rendszeres orvosi ellenırzés, Szabadidıs tevékenységek, Étkeztetés, Társas kapcsolatok, Mosás, Tisztálkodási lehetıség, Napközbeni pihenés, Hivatalos ügyintézésben való segítségnyújtás, Hitélet gyakorlásának biztosítása, A biztonság fontossága az idıs emberek életében Biztonsági szükségletek kielégítetlensége következtében fellépı motiváció mőködése analóg a fiziológiai szükségleteknél tárgyaltakkal. Tehát biztonság hiányában a többi, magasabb rendő szükséglet jelentıségét veszíti, valamint a bizonytalan környezetben élı egyén legfıbb törekvése a biztonság megteremtése lesz. Mi ez a biztonság? Annak a tudata, hogy védettek vagyunk a bőnözéssel, szélsıséges idıjárással, háborúkkal, járványokkal, vadállatokkal, stb. szemben. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is, az a hit, hogy a jövıben képesek leszünk biztosítani alapvetı szükségleteink kielégítését. A biztonsági szükségletek tágabb értelmezésébe sorolható a megszokott, ismert dolgok elınyben részesítése az idegennel, ismeretlennel szemben. Ha a biztonsági szükségletek kielégítést nyertek, fellép a következı igény, a szeretet utáni sóvárgás A kapcsolati szükségletek módosulása idıskorban A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetıségei idıskorban A lelki egészség, teljes egészségünk részeként a mindennapi életünk során képessé tesz bennünket arra, hogy életünket jól irányítsunk. A lelki egészség azon múlik, hogy alapvetı szükségleteink kielégülnek-e. Ide tartozik a szociális és pszichológiai feltételek egész sora, mint a megfelelı étel, menedék, védelem, biztonság, társas támogatás, valamint a magasabb rendő szükségletek, mint a szeretetteljes kapcsolatok, tisztelet, önbecsülés, méltóság, szabadság és önkiteljesítés. Az életkor növekedése azt jelenti, hogy meghosszabbodik az a periódus, amely biológiailag, pszichoszociálisan, gazdaságilag és egészségügyi szempontból is eltér az aktív kortól. Ebbıl adódóan az idıskori lelki egészség az elıbbi kategóriák változása miatt eltér az elızı - 1 -
1851-06 10. tétel életszakaszoktól. Az alapvetı életszükségletek általában kielégítettek, a magasabb rendőek területén viszont károsodások jelentkezhetnek. A belsı és külsı védı tényezık a nyugdíjba vonulással, a testi erı csökkenésével, krónikus betegségek megjelenésével, az egyedül maradással az idısödés folyamán csökkennek. Egyre erısödnek ugyanakkor az egészségkárosító, sebezhetıségi tényezık, mint a tehetetlenség érzés, elszigeteltség érzés, stigmatizált állapot. Az idıskori lelkiállapot is a körülményekre való reagálás, a megbirkózási mechanizmusok mentén nevezhetı egészségnek, vagy betegségnek. A szerepek változása idıskorban Az idıskor pozitív szemlélete alapján az idıskorba jutás jelenthet jót, az ember képes lesz arra, hogy bölcsen, tapasztaltan szemlélje a világot. A lélektani kutatások (Erikson, 3) alapján ismert, hogy a személyiségfejlıdés nem áll meg a felnıtt korban, hanem egész életen át tart. Az idıskor tehát az élet produktív szakasza lehet, ha elég kihívást tartalmaz, és támogatást kap a környezettıl. A tradicionális társadalmakban az idıseket tudásuk, tapasztalatuk miatt tisztelet övezte. Az iparosodott társadalmakban ezzel ellentétes lett a helyzet, minél inkább kikerültek a munkavégzésbıl, annál inkább a társadalom szélére kerültek az idısek. A nyugdíjazás következtében felszabaduló idı és szabad energia lehetıvé teszi, hogy az idısödı ember azzal foglalkozzon, amivel még életében szeretne. Ennek alapfeltétele egyrészt, hogy ezt az idıs ember felismerje és megfogalmazza, másrészt, hogy a társadalom, a környezet elismerje, erısítse annak fontosságát. Aki ezzel élni tud, annak boldogabb öregkora lesz. Az emberi játszmák fogalma Olyan ismétlıdı társas helyzetek, amik rendszeresen ugyanolyan forgatókönyv szerint játszódnak le. Az emberi játszmák felismerése Általában a környezet ismeri fel az ismétlıdı szituációt. A szorongás okai A helyzetet, amiben van veszélyesnek éli meg (pl. nem fogadja be egy közösség). Az énképét veszélyeztetve érzi A szorongás felismerése Túlkontrollált viselkedés Elképzelhetetlennek tartja, hogy más is el tudja látni a feladatot A gondozó feladatai a szorongás oldásában: gondozó elsısorban a szorongó gondozott megismerésével, megértésével, együttérzésével segíthet, ha felismeri a szorongást, annak tárgyát, tüneteit. Mindig beszéljünk lassan, nyugodtan, rövid egyszerő mondatokban. Mutassunk empátiás megértést. - 2 -
1851-06 11. tétel 11. Értelmezze az érzelmek és az intim kapcsolatok jelentıségét az alábbi eset alapján! Az Idısek Otthonának két lakója, Béla bácsi és Kati néni egy kiránduláson érzelmileg közel kerülnek egymáshoz. Mind a ketten özvegyek és évek óta az Otthonban élnek. Néhány hónap után úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Az Otthon lakói és dolgozói nagyon örülnek a két idıs boldogságának. Lelkesen segítenek az esküvı szervezésében. Kati néninek nincs hozzátartozója. Béla bácsi fia 150 km-re él az Idısek Otthonától, de rendszeresen látogatja édesapját. Felháborodik a hír hallatán, és minden áron szeretné lebeszélni Béla bácsit a házasodásról. Az emberi szükségletek változása idıskorban Mint minden ember idısödése során változásokon megy keresztül. Ezek nemcsak biológiai változások, hanem szociális kapcsolatok változását is értjük. Az idıs ember életét különösen befolyásolják a következı tényezık: - munkahely elvesztése, nyugdíjba vonulása - családtagok, barátok elvesztése - a megszokott környezet változása - az önállóság elvesztése,ezek mind veszteséget okoznak A Maslow-i modellen keresztül bemutatva Szükségletek változása: - fizikai: o legyen megfelelı mennyiségő és minıségő folyadék és élelembevitel. (nıvér által, vagy csak kontrolálva. o A pihenés, alvás biztosítása. (kevés az alvásigényük) - Biztonsági: biztonságban érezze magát Ezt. meg kell szervezni, s ezt állandóság jellemezze. (otthon, család, közösség) - Társadalmi: valakihez való tartozás, szeretet, mások által elfogadás Egészségi változások, amik befolyásolják teljesítıképességüket, ezáltal segítségre szorulnak. Fontos a mentális támogatás, egyéni bánásmód, kapcsolataik megtartása, építése. Önbecsülésük növelése pl.: a foglalkoztatás által.(fontosság érzése, önbizalom növelése stb) Önmegvalósítás: kisebb célok elérése, személyes fejlıdés A társadalmi elvárások az idıs emberek magatartásával kapcsolatban Sajnos még napjainkban is az az elvárás az idıs emberrel szemben, hogy törıdjön bele az addigi élethelyzetébe, ne akarjon új dolgokat megismerni,új kapcsolatokat kialakítani. A társadalom elvárja az idıs embertıl, hogy ellássa magát, van élettapasztalata és oldja meg a problémáit. Csak általában az idıs ember egyedül marad, nehezebb lesz a mozgása és így minden munka minden probléma nehezebben, oldódik meg. Az idıskori párválasztás sajátosságai Az idıs ember számára a magány a társtalanság, a beszőkülés elsı lépcsıfoka. Párválasztáskor az érzelmeknek döntı szerepe van. Idıs korban az emberek többsége azért választ párt magának, hogy a hátralévı életét ne magányosan, társtalanul keljen töltenie. A másik megismerése, elfogadása, szeretete, gondoskodása, figyelmessége táplálja a kapcsolatot. Emlékeik felidézésében, örömükben kölcsönösen osztoznak. Az emberek sokszor csak idısebb korukban ébrednek rá az igazán fontos dolgokra az életben. Egy korosodó embert már nem hajt karriervágy, vagy a pénzszerzés kényszere, ennél sokkal fontosabb és emberibb dolgokat helyez elıtérbe, mint például a barátságot, az összetartozást és igen, a szerelmet, a szexet. - 1 -
1851-06 11. tétel A szülı-gyerek kapcsolat fontossága idıskorban Fontos a szülı- gyerek kapcsolatban a rendszerességet, a megbecsülést, a tiszteletet, az odafigyelést, a törıdést. Ebben a korban az idıs ember több szeretetre vágyik, meghallgatásra, simogatásra. Minden apró gesztus számukra óriási dolog, nekik a minden. A gyermekek és a szülık érdekeinek ellentétei Ha a gyerek messze él, az Idısek Otthonától ritkán látogatják az idıs embert, így a kapcsolatuk sem lesz olyan közeli, mint amikor egymás közelében éltek. Ebben az esetben a szülı és a gyerek érdekei ellentétesek lehetnek. A gyerek úgy gondolja a szülınek megvan mindene, gondoskodnak róla. Sokszor a gyermek elvárja az idıs szülıtıl, hogy a társadalom által diktált normákat kövesse, így ha megözvegyült, egyedül töltse hátra lévı éveit. Sokszor presztízs-vesztés, vagy várható anyagi-hátrány (öröklıdés kérdése) okozza az ellentéteket. Esetünkben Béla bácsi fia valószínőleg néhai édesanyja helyét félti, és nem kívánatos számára, hogy édesapja deviáns viselkedést követ a társadalmi normákat illetıen. Ezen eset kapcsán a konfliktus forrása a Béla bácsi házassága. Talán a fia nem tudja elképzelni, hogy ilyen idıs korban is szövıdhetnek érzelmek A döntések befolyásolásának eszközei Sok esetben az érzelmi zsarolás jelenik meg eszközként. Béla bácsit fia le szeretné beszélni a döntésérıl. Rábeszélni arra, hogy ne tegye. Érdekeik ellentétben állnak. Döntési helyzet befolyásolása A döntés lefolyása és eredménye függ: a döntéshozó beállítódottságától, a döntés tárgyára vonatkozó ismereteitıl, azoktól a személyektıl, akik közvetlenül, vagy közvetve befolyásolják a döntését és a döntéshozó lelkiállapotától a döntés pillanatában. Éppen ezért a meggyızési stratégia célja a döntéshozó kritikai képességét korlátozni, figyelmét pedig az ajánlott döntés elınyeire irányítani. Dönteni minden helyzetben szükséges, és ha nem magunk döntünk, megteszik helyettünk mások. Legtöbbünk pillanatnyi szempontok szerint dönt Az önállóság lehetıségei az idısek bentlakásos intézményeiben A bentlakásos intézetben lehetıség van arra, hogy kapjanak, olyan szobát ahol ketten lehetnek. Egymást segítve látják el magukat. Ha megtalálják, társukat, kevesebbet, foglalkoznak az öregséggel, a betegséggel, sokkal szebbé és aktívabbá teheti az öregkort. Az intimitás biztosításának lehetıségei intézményi keretek között Az intimitás tiszteletben tartása az egyik legfontosabb és legkényesebb kérdés. Intézményi keretek között is elkövetnek mindent a gondozók, hogy a lakók intim szférája ne sérüljön, hisz nehéz feladat az ellátott számára, hogy leküzdje szégyenérzetét, mikor szükségszerően beengedi az ápolót szoros intim szférájába. Fontos tudni valók, hogy az ellátott mennyire szemérmes. Fıbb szabályok: Ha látogató van a szobában, mikor tisztázásra kerül a sor, megkérjük, fáradjon ki pár percre Ágyban mosdatáskor nem takarjuk ki az ellátottat, csak szakaszosan, mindig az aktuális testrészt (elıbb felül, majd ott betakarjuk lepedıvel, aztán alul mosdatjuk) Használható paraván a szobákban Esetünkben inkább lelki-téren beszélhetünk intim szféráról, hiszen saját érzelmi világukba, döntésükbe szól bele a fia, ami nagyon helytelen. - 2 -
1851-06 12. tétel 12. Értelmezze a csoportmőködés pszichológiáját az alábbi eset alapján! H. Zsolt 29 éves, szenvedélybetegek bentlakásos intézetébe került. A szobában négyen laknak, mindannyian a közelmúltban kerültek ide. A mentálhigiénés nıvér különös figyelmet fordít rájuk. Célja, hogy a szoba lakói betartsák a házirendet, és mielıbb beilleszkedjenek a közösség életébe. Zsolt szavára különösen figyelnek szobatársai, javaslatait elfogadják, döntéseit ık is követik. Kimondatlanul is vezetıjüknek tekintik, kivéve Bélát, aki mindig ellentmond a többieknek. Közli a gondozókkal, hogy ı úgysem fogja betartani a házirendet. A csoport, mint a szociális munka formája: a szoc. munka szempontjából a kiscsoport ad megfelelı megközelítést. Olyan emberek együttese, ahol a részt vevı egyének egymást közvetlenül érzékelik, egymással folyamatosan vagy rendszeresen interakcióban vannak. A csoportmunka a szoc. munka egyik formája, melyben az azonos érdekő, hasonló problémákkal küzdı emberek csoportjai közösséget alkotnak és együttesen lépnek fel közös céljaik érdekében A csoportok fajtái: = gyógyító csoportok (oktató, személyiségfejlesztı, szocializációs) = feladatcsoportok (esetmegbeszélı, teamek, bizottságok, kerek-asztalok) = önsegítı csoportok (alkoholisták, kábítószer-fogyasztók, cukorbetegek, stb) A csoportfejlıdés szakaszai - Alakulás: figyelmes, udvarias interakciók, önfeltárás - Kiforrás: ötletek kritizálása, ellenségeskedés, széthúzás, szövetségek alakítása - Normák kialakítása: megegyezés a módszerekrıl, növe4kvı pozitív csoportidentitás - Mőködés: döntéshozatal, problémamegoldás, kooperáció - Megszőnés: széthullás, visszavonulás negatív érzelmek, bánat Csoportdinamikai jelenségek - felelısségérzet csökkenése - csoportidentitás (valahova tartozás érzése) - szélsıségesség felé való eltolódás - konformitás Szerepek a csoporton belül - vezetı - ötlet gyáros - feladat végrehajtó - kritizáló - hangulatfelelıs Csoportcélok megfogalmazásának módszerei - egyértelmő - pozitív megfogalmazások - rövid - együttesen kialakított - rugalmasan változtatható a körülményektıl függıen Gondozó lehetıségei a célok elérésében A csoport teljesítményét befolyásolja a tagok hozzáállása. Mindenkinek be kell tartani a házirendet és be kell illeszkedni a közösségbe, hogy a csoport munkája hatékony legyen. A tagoknak együtt kell mőködni, hogy a problémáik megoldódjanak. Zsolt kimondatlanul vezetıjük lett, kivívta magának a szerepet. Már csak Bélát kell meggyızni, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak. A gondozó kérheti a csoporttag segítségét, fıleg Zsoltét, hogy meggyızzék Bélát. Az együttmőködés akkor lesz hatékony, ha a lényeges kérdésekben egyetért a csoport. - 1 -
1851-06 13. tétel 13. Értelmezze ellátottja viselkedését az alábbi eset alapján! Az Idısek Otthonában egy hónapja hunyt el a 69 éves Z-né Éva, gyomortumora volt. A vele egyidıs K-né, Terike a haláleset óta folyamatosan gyomorfájdalmakra panaszkodik. Mindenkinek mondja, hogy biztosan neki is gyomorrákja van, és majd meglátják, ı is meg fog halni. Több kivizsgáláson van túl, minden eredménye negatív, de szerinte eltitkolják elıle, hogy beteg. Folyamatosan lehangolt, rosszul alszik, és sokat sírdogál. Semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy hamarosan meghal. A pszichés válságok tünetei - halálfélelem - biztonság szükségletének ki nem elégítése - nem bízik a gondozóban - valószínőleg depressziós A depresszió az idıs emberek leggyakrabban elıforduló pszichés problémája, különösen a friss traumákat átélıknél (házastárs elvesztése, súlyos testi betegség) és a demenciától szenvedıknél gyakori. Több kutatás is alátámasztja, hogy az idıskori depresszió, amellett, hogy szenvedéssel és az életminıség romlásával jár, fokozza a testi betegségek kialakulásának a valószínőségét. Az idısödı emberek egyre gyakrabban kell szembenézzenek a szeretett személyek, hozzátartozók, barátok elvesztésének a tényével. Az idıs ember, miután elveszíti a társát, az addig általa végzett feladatok, terhek súlyát is cipelnie kell, sokszor kevesebb pénzbıl kell gazdálkodnia. Olyan idıs ember is van, akinek bőntudata van azért, mert túlélte a társát, vagy más hasonló korú ismerısét, és az idı múlásával a veszteségekhez nem lehet hozzáedzıdni, és nem válik kevésbé megrázóvá a közeli személyek elvesztésének a megélése, így az idıskori depresszió sok esetben az elakadt gyászfolyamatokkal hozható összefüggésbe. Hangulatváltozás megfigyelése - rosszul alszik - sokat sírdogál - állandóan a halálra gondol Félelem és a szorongás okai, megjelenési formái - - a vele egyidıs hölgy halála, - - valószínőleg magányosnak érzi magát, esetleg most szembesül a saját korával, halandóságával, - - megjelenési formája a képzelt betegség, a rosszközérzet, a nyugtalan alvás és a sok sírás. A saját múlandóságunk megélésének kérdései Általánosan elfogadott nézetek szerint idıskorban a halál veszi át azt a tabu szerepet, amelyet eddig a szexualitás képviselt. Egymástól és a haláltól való elidegenedésünk. Nem tudunk semmit sem kezdeni vele. Nem vagyunk rá felkészítve. Nincs olyan intézmény, olyan személy, aki meg tanítaná az embereknek, hogy az elmúlás pillanata, meg kezdıdik a születésünk elsı percében. Az életutunkat végig kell járnunk, és tudnunk kellene elfogadni a tényt, hogy az útnak egyszer a végére érünk. A mai magyar társadalomban nincsen olyan tudományág, ami lehetıvé tenné az ember számára, hogy megértse, hogy el tudja fogadni a halált. Félünk a haláltól. És félünk a haldoklástól; gyors és könnyő halált kívánunk magunknak. A haldoklástól való félelmet erısíti bennünk, hogy az életfenntartó kezelések, életmentı - 1 -
1851-06 13. tétel beavatkozások drámai fejlıdése korlátlannak tőnı lehetıséget ad az orvosok kezébe, hogy kínlódásteli haldoklásunkat meghosszabbítsák. Veszteségek feldolgozásának lehetıségei - veszteség akceptált legyen, együttérzést váltson ki, értékei nyilvánvalóak legyenek - értékek felemlegetése, visszaidézése - agresszió kezelése - támogatás - agresszió elviselése, kiürülésének elısegítése - Bőntudat alóli felmentés - Érzelmi támogatás - Fizikai támogatás (kiszolgálás) - Anyagi támogatás A segítı beszélgetés egy probléma közös megbeszélését és annak eredményét jelenti. Nem a kliens szavait ismételjük más szavakkal, hanem átéljük érzéseit és ezt tükrözzük vissza. A segítı meghallgat, együttérzését kifejezi, figyelı, nyugodt, türelmes, segítı szándékát is jelzi. Nem sürget, befolyásol, nem ostromol kérdésekkel. Esetünkben a segítés ne a gyász ellen irányuljon, hagyni kell megnyilvánulni, segíteni a kifejezést! A test és a lélek egymásra hatása A lélek a testet is megbetegíti, a test a lélek kölcsönhatásának zavaraira utal. A test és lélek, az ember két fontos összetevıje, kölcsönösen és folyamatosan egymásra hatnak, számos pszichológus vallja, hogy a lelki történések a testben raktározódnak. Az önmagát beteljesítı jóslatok a szociálpszichológiában Ha az emberek egy viselkedést várnak valakitıl, akkor képesek viselkedésükkel ki is váltani ezt. A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések = Fejfájás = Hasmenés = Gyomorfekély = daganatok = gyomorfájás = magas vérnyomás = álmatlanság, = szívbetegségek Non-direktív beszélgetés jelentısége a segítı munkában Empátia Következetesség Hitelesség Feltétel nélküli elfogadás Segíti, hogy az ember maga szembesüljön és találja meg a megoldást a problémáira, azáltal hogy a segítı visszatükrözi, átértelmezi az érzelmeit és a gondolatait. A gondozó feladatai a félelem és a szorongás oldásában: a gondozó elsısorban a szorongó gondozott megismerésével, megértésével, együttérzésével segíthet, ha felismeri a szorongást, annak tárgyát, tüneteit. Mindig beszéljünk lassan, nyugodtan, rövid egyszerő mondatokban. Mutassunk empátiás megértést. - 2 -
1851-06 14. tétel 14. Értelmezze a krónikus betegségek elfogadásának folyamatát az alábbi eset alapján! B. Lászlóné Piroska néni 72 éves. Elmondása szerint nagyon szeret enni, fıleg az édességeket kedveli. Fél éve cukorbetegséget diagnosztizáltak nála, azóta inzulint kap. Szellemileg kezd leépülni. Egyedül lakik, fia egy másik településen él. Piroska néni napközben az Idısek Klubja szolgáltatásait veszi igénybe. A cukorbetegség tényét nem akarja elfogadni, ragaszkodik korábbi étkezési szokásaihoz. Az inzulinbelövı használatával is gondjai vannak. A diétára, életmódjára vonatkozó tanácsokat látszólag elfogadja, de utána mindent ugyanúgy csinál, mint elıtte. Társadalmi változások hatása a családra Minden ember idısödése során változásokon megy keresztül. Ezek nem csak biológiai változások, hanem a szociális kapcsolatokat is érintik. Az öregkorról kialakított félelmekkel teli elképzelések elsısorban a pszichoszociális hatások mentén alakulnak ki. A következı szakaszhatárok azok, amelyek különösen befolyásolják az idıs emberek életét: - a munkahely elvesztése, nyugdíjbavonulás - a családtagok, barátok elvesztése - a megszokott környezet változása - az önállóság elvesztése Ezek a történések veszteséget okoznak, és felvetik az élet értelmére vonatkozó kérdéseket. Az öregedési folyamat attól függ, hogyan játszódnak le ezek az átmenetek, állapotváltozások. Az idısekrıl alkotott vélemények között sokáig elfogadott volt az ún. deficit modell. Ennek lényege, hogy idıs korára mire válik képtelenné az ember. Az elmúlt negyedszázadban jelentısen változott ez a szemlélet. Az öregséget ma már nem állapotnak, hanem folyamatnak tekintjük, az öregedési folyamatot komplex módon, annak biológiai, mentális és szociális összefüggéseiben vizsgáljuk. Az egészség elvesztésének megélése: az ember az egészsége elvesztését veszteség-ként éli meg. Érzelmileg jelentıs, fontos kapcsolatok elveszítése, megszakadása Az énkép változása a betegség kapcsán Megéli a régi képességeinek és késségeinek elvesztését, és ezáltal megváltozik az önmagáról kialakított képe. Az életmód-változás nehézségei az idıskorban: idıskorban nehézzé válik minden újhoz való alkalmazkodás. A megszokott étrendtıl és életmódtól való eltérés. Gondot okoz az is, hogy az ízérzés változása miatt nem érzi úgy az ízeket, mint régen. Ezért van az, hogy az idıs ember azt mondja régen ennek is más íze volt. Új módszerek, új technikák elsajátításának nehézségei az idıskorban: idıs korban csökken a tanulási képesség is. Nehézzé válik új ismeretek elsajátítása, romlik a memória A tanulási folyamatot befolyásoló tényezık - memória - értelmi képesség - cselekvési képesség a végrehajtása - motiváció Elhárító mechanizmusok mőködése Tagadás: Elrejti a tudatosság elıl azokat a dolgokat, amelyekrıl a személy azt gondolja hogy nem tud velük megküzdeni. - 1 -
1851-06 14. tétel Az együttmőködés dilemmái a szellemi leépülés kapcsán Együttmőködési dilemma kérdése felvetıdik, mivel Piroska néni szellemileg kezd leépülni, ezért a fia segítségét kérve megbeszéljük a Piroska nénivel, hogy a diétát tartsa be és mivel ott van az idısek klubjában ezt ellenırizni is tudjuk. Az orvossal és a klub vezetıjével a saját életszemléletünket, véleményünket. A tanácsadás és a konzultáció jelentısége a fenti eset kapcsán Diétára vonatkozó tanácsokkal rendszeresen ellátnám, és édességigényét lehetıleg olyan édességek evésére koncentrálnám, amik alacsony cukortartalmúak, egészségesek. Konzultáció szakemberekkel, és rokonokkal Piroska néni ellátása során szükséges. Fontos, hogy az ıt kezelı orvos utasításait betartsuk, állapotát rendszeresen figyeljük, és ha változás áll be nála, errıl orvosát tájékoztassuk. Ha demenciája súlyosbodik, lehet, hogy szükségessé válik az intézményi elhelyezése is.. - 2 -
1851-06 15. tétel 15. Értelmezze a csoportdinamikai jelenségeket az alábbi eset kapcsán! Az idısek otthonában ebédhez készülnek a lakók. Már mindenki bent van az ebédlıben, csak Sándor bácsi hiányzik. Asztaltársai nyugtalankodnak, mert mindig ı érkezik elsınek. Sándor bácsi az egyik gondozónı nagybátyja, sokan szeretik ıt az otthonban. Barátságos, mosolygós, mindenkihez van pár kedves szava. Az ügyeletes gondozó a szobájában a földön fekve talál rá. Nagy riadalom támad, azonnal orvost, majd mentıt hívnak. Miután a mentı elviszi Sándor bácsit, Borika néni, akit sokan nem szeretnek, epésen megjegyzi: Bezzeg ha én leszek rosszul, nem csinálnak ekkora felhajtást! A csoport fogalma: Két vagy több személy, akik egymással kapcsolatba lépnek és egymást befolyásolják. A csoportszervezıdés lehetıségei - spontán - szervezett A csoportok típusai A létszám alapján megkülönböztetünk kis és nagy csoportokat. A kiscsoport tagjainak száma 3 és 7 ± 2 fı között van. Minimálisan 3 emberre van szükség ahhoz, hogy csoportról beszélhessünk. A kiscsoport létszámának felsı határa 5 és 9 között lehet. A nagycsoportok tagjainak száma minimum 10 fı. 2, egyéni szocializációban játszott szerepe jelentıségétıl függıen. Elsıdleges és másodlagos csoportok: Elsıdleges: melyek meghatározó, azaz elsıdleges jelentıségőek az egyén társadalmi lénnyé válása szempontjából. Elsıdleges csoport a család mindazok számára, akik családban nınek fel. Másodlagos csoport: kevésbé jelentısek, másodlagosak a társadalmiasodás szempontjából. Formalizált és nem formalizált: Formalizált : munkamegosztást írásban rögzítik vagy sem. Nem formalizált: nincs írásban rögzítve, szabályzatában foglalva a mőködési rendje A család részben formalizált, részben pedig nem az A csoporton belüli szerepek elnök: vezeti a csoportot, koordinálja a tagok tevékenységét, nem szükséges briliáns elmének lennie vagy kiugróan kreatívnak, de fegyelmezettnek, összpontosítani tudónak, kiegyensúlyozottnak, jó megítélı képességőnek és jó kommunikátornak vezéregyéniség: vezeti a feladat végrehajtást, helyettesíti távollétében az elnököt. Magas hıfokon izzó, kiemelkedı, meghatározó egyéniség. Ereje munkabírásában, ügybuzgalmában, lendületességében, lelkesedésében rejlik, de ingerlékeny, türelmetlen is lehet, ugyanakkor az ı folytonos ösztökélése viszi elıbbre a munkát ötletember: az eredeti gondolatok, javaslatok forrása, magas intellektuális képességgel rendelkezik, de a vezéregyéniséggel ellentétben inkább befelé forduló. - 1 -
1851-06 15. tétel Hajlamos átsiklani a részletek felett és megsértıdik a bírálatokért. (melankolikus) İ a csoport legtalálékonyabb tagja. elemzı: a csoport minıségi ellenıre. Intellektuális alkat, de inkább elemzı, mint alkotó képességekkel rendelkezik. Képes apró részletekkel foglalkozni, a gondolatokat ízekre szedni és felismerni az érvek gyenge pontjait. Jól tőri a függıséget, de hajlamos a tapintatlanságra, ridegségre. ügynök: a csoport legnépszerőbb embere, a team kereskedıje, diplomatája, igazi társasági ember. Jó kapcsolatteremtı, jó kedélyő, kiegyensúlyozott, de nem hangyaszorgalmú, így a team-nek folyamatosan ellenıriznie kell a tevékenységét megvalósító: a csoporton belül a gyakorlati szervezı. A gondolatokat megvalósítható formába önti, elkészíti a terveket, a költségvetést, az ütemezést. Módszeres, megbízható, nem kerget délibábokat. közösségi: a problémák elsimítója. Nélkülözhetetlen a csoport egybetartásához, meghallgatásához, támogatásához. Szeretni való, népszerő, hiánya szembetőnı hajrázó: noszogat a munkára, nélküle a csoport soha nem tudná tartani a határidıt, ı tartja számon a részleteket, irgalmatlanul következetes, szerepe nem népszerő, de szüksége van rá a csoportnak Szerepzavarok kimutatása az eset kapcsán Sándor bácsit nem beteg szerepben kezelik, hanem mint az egyik gondozónı rokonát, és ezért más ellátásban részesül Érzelmek felismerése, visszatükrözése a segítı folyamatban Segíti, hogy az ember maga szembesüljön és találja meg a megoldást a problémáira, azáltal hogy a segítı visszatükrözi, átértelmezi az érzelmeit és a gondolatait. A szokásokhoz való ragaszkodás jelentısége idıskorban: idıskorban a szokásokhoz, hagyományokhoz való ragaszkodás sokkal fontosabbá válik, mint fiatalkorban. Az idıs ember nehezen fogad el új dolgokat, gyanakvással tekint az újdonságok felé. A gondozó feladatai az ellátott rosszulléte esetén állapot felmérése elsısegélynyújtás a helyzettıl függıen orvos, mentı hívása Krízishelyzet hatása a csoport tagjaira - Nyugtalanság - Zavarodottság - megbontja a csoport rendjét - 2 -
1851-06 16. tétel 16. Értelmezze a kudarc pszichológiai hatását az alábbi eset alapján! V. Ildikó pszichiátriai beteg, de állapota kórházi kezelést nem igényel. 31 éves, egyedül él. A pszichiátriai betegek közösségi ellátását veszi igénybe. Nagyon szeretne párt találni, ehhez kéri a gondozó segítségét. Ildikó csinos, szép arcú hölgy, hirdetésére többen is válaszolnak. Nagyon örül, szinte szárnyal. 4-5 fiatalemberrel találkozik, de amikor kiderül pszichiátriai betegsége, a férfiak hosszabb-rövidebb idı után lelépnek. Ildikó önbizalma a kudarcoktól egyre fogy. Kedvetlenné, reményvesztetté válik. Legjobb lenne, ha föl sem ébrednék reggel, hiszen nem kellek én senkinek! mondja. A pszichiátriai betegek helyzete a társadalomban: az utóbbi évtizedekben örvendetesen javult a pszichiátriai betegek társadalmi megítélése. Bár még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a pszichiátriai betegségekre úgy tekintsenek, mint szomatikus betegségekre. A szemléletbeli javulást elısegítette a pszichiátriai kezelések gyors fejlıdése és az emberi jogok elıtérbe kerülése. Az új specifikus gyógyszerek, a pszicho- és szocioterápiák lehetıvé tették, hogy a betegek túlnyomó része teljes értékő életet élhessen, és munkahelyi, családi szerepeinek meg tudjon felelni. Azonban még mindig számos elıítélet létezik a pszichiátriai betegekkel és betegségekkel kapcsolatban Szükségletek, mint viselkedési motívumok A motívumok hierarchikus rendszerét motivációs piramisban foglalta össze. A különbözı szükségletek aszerint foglalnak benne helyet, hogy mennyire igényelnek közvetlen kielégítést, vagy mennyire erısek. Minél alapvetıbbek, annál inkább a piramis alján helyezkednek el, a csúcson azonban már csak az embere jellemzı motívumokat találunk. A legalsó fokon találhatók a fiziológiai szükségletek (legerısebbek és legsürgetıbbek). Következı szinten a biztonsági szükségletek helyezkednek el, majd a valahová tartozás és a - 1 -