Az 1-4. félév tárgyai (kötelező tárgyak)

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2011/2012 Az 1-4. félév tárgyai (kötelező tárgyak) 1

Tartalomjegyzék 1. félév OGAAN1 Analitikai kémia 1.... 3 OGAAT1 Általános és szervetlen kémia 1... 8 OGABM1 Biomatematika 1... 11 OGAFI1 Fizika-biofizika 1... 14 OGOMB1 Molekuláris sejtbiológia 1.... 16 2. félév OGAAN2 Analitikai kémia 2.... 21 OGAAS2 Általános és szervetlen kémia 2... 25 OGABM2 Biomatematika 2... 27 OGAFI2 Fizika-biofizika 2... 30 OGAFZ1 Fizikai kémia 1.... 32 OGOAF1 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1... 36 OGOMB2 Molekuláris sejtbiológia 2.... 38 3. félév OGABA1 Biokémia 1.... 43 OGAFZ2 Fizikai kémia 2.... 46 OGAGN1 Farmakobotanika 1.... 63 OGAKD1 Kolloidika 1... 49 OGASV1 Szerves kémia 1... 51 OGOAF2 Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2... 54 OGOEL1 Élettan 1... 56 4. félév OGABA2 Biokémia 2.... 63 OGAGN2 Farmakobotanika 2.... 87 OGAMAN Műszeres analitika... 68 OGASK2 Szerves kémia 2... 71 OGGGI1 Gyógyszerügyi ismeretek 1.... 75 OGOEL2 Élettan 2... 78 2

OGAAN1 ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 50 fő Előfeltételek: - DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányzások a fentiek szerint fogadhatóak el, de nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 2008) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. (Ez a példatárunk.) P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative analysis and analytical chemical separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Előadások 1 Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). 2 3 Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, ph számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. 4 5 A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. 6 7 A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. 8 9 A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (ph 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(i)- és higany(ii)-, réz-, bizmut-ionok reakciói. 3

10 11 A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(iii)-, ón(ii)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása. 12 13 A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a cianokomplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. 14 15 A kobalt-, nikkel-, vas(ii)-, vas(iii)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása. 16 17 A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból. 18 19 Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorition reakciói. Dr. Matus Zoltán 20 Dr. Matus Zoltán 21 Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. Dr. Márk László 22 Dr. Márk László 23 Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói. 24 25 Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során. 26 27 Összefoglalás. Írásbeli vizsga. 28 Gyakorlatok 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 4 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 4

5 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 6 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 7 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 8 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 9 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 10 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 11 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 12 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 13 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 14 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 15 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 16 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 17 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 18 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 19 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 20 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 21 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 22 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 23 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 24 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 5

25 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 26 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 27 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 28 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 29 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 30 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 31 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 32 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 33 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 34 Összetett ismeretlenek. 35 Összetett ismeretlenek. 36 Összetett ismeretlenek. 37 Összetett ismeretlenek. 38 Összetett ismeretlenek. 39 Összetett ismeretlenek. 40 Asztalátadás. 41 Asztalátadás. 42 Asztalátadás. Szemináriumok 6

Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, ph meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a ph hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise). Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE) 7

OGAAT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 70 fő Előfeltételek: - DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk): Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 9 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 10 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 11 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 12 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 8

13 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 14 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 15 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 16 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 17 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 18 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 19 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 20 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 21 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 22 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 23 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 24 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 25 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 26 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 27 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál 28 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál Gyakorlatok 1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I.: Savak, bázisok, sók. 4 Kémiai rendszer- és nevezéktan II.: Koordinációs vegyületek. Szervetlen anyagok tisztítása I.: Átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 7 Számítási alapfogalmak I: Sztöchiometriai számítások, koncentrációszámítás. Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II., Jód elkülönítése szublimációval. 10 Számítási alapfogalmak II.: Átkristályosítással kapcsolatos számítások. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víztisztítás ioncserével. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. 13 Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból I., Néhány só hidrolízisének megfigyelése. 16 ph-számítás I.: erős és gyenge elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból II., Kalcium-hidrogén-foszfát előállítása I. I. zárthelyi dolgozat. 19 ph-számítás II.: pufferoldatok. Kalcium-hidrogén-foszfát előállítása II. 22 Redoxfolyamatok I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló-és redukálószerek. Néhány redoxreakció megfigyelése. 25 Redoxfolyamatok II.: Elektródok, galváncellák, elektrolízis. Réz(I)-oxid előállítása. 28 Sav-bázis egyensúlyok II.: Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Komplex vegyületek tulajdonságai, előállításuk. Kobalt(II)- [tetrakisz(tiocianáto)-merkurát(ii)] előállítása. 31 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. 34 Hőbomlás. Szervetlen vegyületek előállításának további módszerei. Szervetlen vegyületek hőbomlásának megfigyelése. Mohr-só előállítása. 37 Reakciókinetikai alapfogalmak. Oszcilláló reakciók. A Landolt-reakció tanulmányozása. Időben és térben oszcilláló reakciók megfigyelése. 40 Összefoglalás, gyakorlás. Pótlás. Félévi munka értékelése. Leszerelés. 9

Szemináriumok Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Benkő András (BEAQAAP.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE) 10

OGABM1 BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő max. 0 fő Előfeltételek: - DR. BELÁGYI JÓZSEF, emeritus professzor Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok. A félév elfogadásának feltételei Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Izsák, I., Juhász-Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika,PTE, DTE, Pécs, 2010, jegyzet Előadások 1 Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk Dr. Dörnyei Ágnes 2.. Dr. Dörnyei Ágnes 3 A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke. Elemi függvények határértéke, folytonosság. Dr. Dörnyei Ágnes 4.. Dr. Dörnyei Ágnes 5 A differencia- és differenciálhányados fogalma, interpretációi (fizikai, geometriai). Alapdifferenciálok. Dr. Dörnyei Ágnes 6.. Dr. Dörnyei Ágnes 7 Differenciálási szabályok. Dr. Dörnyei Ágnes 8.. Dr. Dörnyei Ágnes 9 A differenciálhányados alkalmazásai. Függvénydiszkusszió. L `Hospital szabály. Dr. Dörnyei Ágnes 10.. Dr. Dörnyei Ágnes 11 Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok. Függvények hatványsorba fejtése. Dr. Dörnyei Ágnes 12.. Dr. Dörnyei Ágnes 13 Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Dr. Dörnyei Ágnes 14.. Dr. Dörnyei Ágnes 11

15 A határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás. Dr. Dörnyei Ágnes 16.. Dr. Dörnyei Ágnes 17 Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület. A határozott integrál becslése. Dr. Dörnyei Ágnes 18.. Dr. Dörnyei Ágnes 19 Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok. Test mozgása. Vonal ívhossza. Dr. Dörnyei Ágnes 20.. Dr. Dörnyei Ágnes 21 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. Dr. Dörnyei Ágnes 22.. Dr. Dörnyei Ágnes 23 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. Dr. Dörnyei Ágnes 24.. Dr. Dörnyei Ágnes 25 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek. Dr. Dörnyei Ágnes 26.. Dr. Dörnyei Ágnes 27 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek. Dr. Dörnyei Ágnes 28.. Dr. Dörnyei Ágnes Gyakorlatok 1 Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése. 2.. 3 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4.. 5 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6.. 7 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 8.. 9 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10.. 11 Feladatmegoldás 12.. 13 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 14.. 15 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 16.. 17 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 18.. 19 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 20.. 21 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 22.. 23 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 24.. 25 Feladatmegoldás 26.. 27 Feladatmegoldás a félév anyagából. 28.. 12

Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből Közreműködők Dr. Belágyi József (BEJHAAO.PTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE) 13

OGAFI1 FIZIKA-BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 0 fő Előfeltételek: - DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Bevezető előadás Dr. Nyitrai Miklós 2 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 3 Az atom szerkezete Dr. Grama László 4 A kvantumszámok értelmezése Dr. Grama László 5 Az elektromágneses spektrum. A fény Dr. Grama László 6 A lézer Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Grama László 9 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Grama László 10 Sugárzások biológiai hatása Dr. Nyitrai Miklós 11 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lőrinczy Dénes 12 A termodinamika főtételei Dr. Lőrinczy Dénes 13 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lőrinczy Dénes 14 Diffúzió Dr. Nyitrai Miklós 15 Ozmózis Dr. Nyitrai Miklós 16 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 17 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 14

18 A víz Dr. Hild Gábor 19 Makromolekulák szerkezete Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok Dr. Hild Gábor 23 A hallás Dr. Hild Gábor 24 A látás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Nyitrai Miklós 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Nyitrai Miklós 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE) 15

OGOMB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő max. 0 fő Előfeltételek: - IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Sejtmag Dr. Komáromy László 16

12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rrns szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László 37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 17

41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek 18

7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mrns szintjén 19. cdns-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mrns szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mrns-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 19

52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Komáromy László (KOLHAGE.PTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Dr. Pap Marianna (PAMFAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Szeberényi József (SZJGACO.PTE), Dr. Tarjányi Oktávia (TAOGAAO.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE) 20

OGAAN2 ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő max. 0 fő Előfeltételek: OGAAN1 teljesített + OGAAT1 teljesített DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel. A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2009) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis) Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999. Előadások 1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. 2 3 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). 4 5 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. 6 7 A neutralizációs analízis: az oldószer, ph számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. 8 9 A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. 21

10 11 Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. 12 13 Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások. 14 15 Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. 16 17 Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.:Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. 18 19 Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás ph függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint. 20 21 Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. 22 23 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. 24 25 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. 26 27 Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis 28 Gyakorlatok 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 4 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 5 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 6 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 7 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 8 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 9 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 22