MK E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. EKO-MK-19-01-v01 Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 1/221
EKO-MK-19-01-v01 BIR-Gazda (Készítette): BIR Véleményezők: BPM részről: Jogi szakterület részéről: Munkavédelem részéről: Környezetvédelem részéről: Nagy József, Üzemeltetés-technológia Szakterület vezető Hauzer Dóra, Belső rendelkezések terület referens Dr. Baglady András, Külső jogtanácsos Vizy Gábor, Munkavédelmi területi referens Mikola Róbert, Munkavédelmi képviselő Borbély Béla, Munkavédelmi képviselő Cserfő Antal, Környezetvédelmi területi referens Szakmai véleményezésre megküldve: Soós Árpád, Régióközpont vezető Szakmailag ellenőrizte és jóváhagyta: Hatályba lépés napja: 2010.06.07. Módosítja: Hatályon kívül helyezi: Völgyiné Bajkai Zsuzsanna, szakértő Kerekes Ferenc, Gázhálózati Osztályvezető MK-19 Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése (meglévő A0 verzió) MK-19 Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése (meglévő A0 verzió) Jóváhagyom és hatályba léptetem:... Patay László, Az Igazgatóság elnöke Változások követése Verziószám v01 Eredeti kiadás Változtatás Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 2/221
Tartalomjegyzék A rendelkezése célja és hatálya 1.1 Célja 6 1.2 A rendelkezése hatálya 6 2. Fogalmak, rövidítések 7 3. Eljárás, felelősség 11 4. Hivatkozások 166 5. Mellékletek 168 Eljárás tartalomjegyzéke I. FŐFEJEZET GÁZELOSZTÓ-VEZETÉK TERVEZÉSE I.-1. Gázelosztó-vezeték létesítésének általános előírásai 11 I.- 1.1 Tervezés személyi feltétele 11 I.- 1.2 Tervezési alapelvek 11 I.- 1.3 Építési engedély, létesítési nyilatkozat 12 I.- 1.4 Nyomásszintek, csőanyag 13 I.- 1.5 Nyomvonal 14 I.- 1.6 Gázelosztó-vezetéki védelem 16 I.-2. Szerelvények, műtárgyak beépítése, végpontok kialakítása 28 I.-2.1 Elzáró és szakaszoló szerelvények 28 I.-2.2 Tömítőanyagok 33 I.-2.3 Csapszekrények 34 I.-2.4 PE-acél összekötők, átmeneti idomok 34 I.-2.5 Pincei bevezető (fali átvezető) 37 I.-2.6 Polietilén gázelosztó rendszerek végponti kialakítása 38 I.-2.7 Acél gázelosztó rendszerek végponti kialakítása 42 I.-2.8 Gázmennyiség-mérés az elosztó-vezetéken 44 II. FŐFEJEZET GÁZELOSZTÓ-VEZETÉK KIVITELEZÉSE 45 II.-1. Létesítés általános követelményei 45 II.-1.1 Kivitelezés 45 II.-1.2 Anyagok bizonylatolása 48 II.-1.3 Raktározás, szállítás, tárolás 50 II.-2. PE anyagú gázelosztó-vezeték építése 53 II.-2.1 Gázelosztó-vezeték építésének földmunkái 53 II.-2.2 Gázelosztó-vezetékek építése PE csőből 66 Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 3/221
II.-3. Acél anyagú gázelosztó-vezeték építése 69 II.-3.1 Acél gázelosztó-vezeték építésének földmunkái 69 II.-3.2 Gázelosztó-vezeték építése acél csőből 70 II.-3.3 Korrózióvédelem 74 II.-4. Gázelosztó-vezeték tisztítása 81 II.-4.1 Tisztítás levegővel 81 II.-4.2 Tisztítás szivacsdugóval 81 II.-4.3 Gázelosztó-vezetékszakasz lefúvatási pontjának kialakítása 82 II.-5. Nyomáspróba, műszaki felülvizsgálat, végellenőrzés 84 II.-5.1 Nyomáspróba 84 II.-5.2 Műszaki felülvizsgálat 90 II.-5.3 Gáz alá helyezés 91 II.-5.4 Használatbavételi eljárás (Végellenőrzés) 93 II.-6. Üzembe helyezés 94 II.-7. Nyomvonal-és tartozék jelölés, nyilvántartás 95 II.-7.1 Nyomvonal és tartozékjelölés belterületen 95 II.-7.2 Nyomvonal és tartozék jelölés külterületen 98 II.-7.3 Nyomvonal jelölése jelzőkábellel 102 II.-7.4 Nyomvonal dokumentálása, nyilvántartás 102 II.-8. Munka, tűz és környezetvédelem a létesítés során 103 II.-8.1 Vonatkozó specifikus előírások 103 II.-8.2 Veszélyes hulladékok 103 II.-8.3 Zajvédelem 103 III. FŐFEJEZET GÁZELOSZTÓ-VEZETÉK ÜZEMELTETÉSE 105 III.-1. Gázelosztó-vezeték üzemvitele 105 III.-1.1 Munkavégzés személyi feltételei 105 III.-1.2 Veszélyes munkavégzés 106 III.-1.3 Gázelosztó-vezetékek hálózatellenőrzése 107 III.-1.4 Elosztó-vezetéki szakaszolószerelvény üzempróbája 112 III.-1.5 Üzemnyomás biztosítása, ellenőrzése 112 III.-1.6 Szolgáltatott földgáz szaghatásának ellenőrzése 113 III.-1.7 Acél anyagú gázvezeték korrózióvédelmének felülvizsgálata 115 III.-1.8 Gázelosztó-vezetékek hálózatellenőrzése nyomvonaltisztítása 118 III.-2. Gázelosztó-vezeték és tartozékai karbantartása 119 III.-2.1 Szakaszoló szerelvény karbantartása 119 III.-2.2 Föld feletti gázvezeték karbantartása 120 III.-2.3 Szerelvényakna karbantartása 120 III.-2.4 Lemez-csapszekrény karbantartása 121 III.-2.5 Ö.v. csapszekrény karbantartása 122 Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 4/221
III.-2.6 Vízgyűjtő karbantartása 123 III.-2.7 Jelzőoszlop, zászló karbantartása 123 III.-2.8 G jelű tábla pótlása 123 III.-2.9 Gázvezeték tisztítása 123 III.-3. Gázszüneti munka 124 III.-3.1 Előkészítés 124 III.-3.2 Gázelosztó-vezeték nyomásmentesítése lefúvatással 124 III.-3.3 Gázelosztó-vezeték gázmentesítése 126 III.-3.4 Gázszünet utáni gáz alá helyezés 127 III.-3.5 Gázszünet utáni üzembe helyezés 127 III.-4. Gáznyomás alatti munkavégzés 128 III.-4.1 Gázelosztó-vezeték kiszakaszolása 128 III.-4.2 Gázelosztó-vezeték megbontása nélkül alkalmazható eszközök 129 III.-5. Gázelosztó-vezeték üzemzavar-elhárítása 148 III.-5.1 Gázszivárgás, gázömlés szakszerű kezelése 148 III.-5.2 Acél anyagú csővezeték javítása 149 III.-5.3 PE anyagú csővezeték javítása 153 III.-5.4 Jégmentesítés 154 III.-6. Gázelosztó-vezeték rekonstrukciója 156 III.-6.1 Ideiglenes gázelosztó-vezeték 156 III.-6.2 PE cső behúzása burokcsőbe 158 III.-7 Gázelosztó-vezeték felhagyása, elbontása 159 III.-7.1 Üzemen kívül helyezés 159 III.-7.2 Gázvezeték felhagyása 160 III.-7.3 Gázvezeték bontása 160 III.-8. Munka, tűz és környezetvédelem az üzemeltetés során 162 III.-8.1 Munkavédelem 162 III.-8.2 Tűzvédelem 164 III.-8.3 Környezetvédelem 165 Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 5/221
1. A rendelkezése célja és hatálya 1.1 Célja A kézikönyv utasításként tartalmazza a gázelosztói engedélyesek tulajdonában, vagy üzemeltetésében levő gázelosztó és célvezetékein végzendő tervezési, létesítési és üzemeltetési, karbantartási és üzemzavar-elhárítási műveletek műszaki előírásait. Ez az utasítás egységes szerkezetben foglalja össze a kapcsolódó alapvető információkat, vonatkozó jogszabályi környezetbe helyezve a szakmai és szabványossági követelményeket. Az utasítás célja a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatás megkezdéséhez és fenntartásához szükséges tudnivalók összefoglalása, amellyel támpontot kívánunk nyújtani a tervezői, kivitelezői és üzemeltetői munka hatékony gyakorlatához. Eme utasítás alkalmazása a vonatkozó jogszabályi kötelmek, tervezői, kivitelezői, üzemeltetői felelőssége alól az alkalmazókat nem mentesíti. 1.2 A rendelkezése hatálya A kézikönyv területi hatálya az E.ON gázelosztó engedélyesei (továbbiakban Zrt.) engedélyes elosztási területére terjed ki. A kézikönyv hatálya kiterjed a létesítendő, üzemelő és felújításra kerülő gázelosztó és üzemeltetési szerződéssel rendelkező célvezetékekre. Tárgykörhöz kapcsolódóan az elosztóvezetéki nyomásszabályozó-állomások létesítési, üzemeltetési feltételeinek részleteit az MK-20 műszaki kézikönyv ismerteti. Ezen irathoz szervesen kapcsolódnak az MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási szabványformula alapján, tárgykörben alkotott és jóváhagyott feladatszervező folyamatleírások és műszaki utasítások. A műszaki kézikönyv alkalmazási kötelezettségét az elosztói engedélyes Ügyvezető Igazgatója rendeli el. A kézikönyv a hatálybalépéstől visszavonásáig érvényes. A műszaki kézikönyvtől jogi előírást nem érintő eltérést az elosztói engedélyes Gázhálózati Osztályvezetője engedélyezhet. 1.2.1 Kézikönyv karbantartásának, aktualizálásának szabályai Jelen műszaki kézikönyv tartalmi karbantartása, szükséges aktualizálása a BIR-gazda feladata. 1.2.2 Kézikönyv előírásainak oktatása, terjesztése Az üzemi utasításokat a munkavállalókkal meg kell ismertetni. Az üzemi utasításoknak a munkahelyen mindig rendelkezésre kell állniuk, vagy aláírás ellenében ki kell adni azokat az érintett munkavállalóknak. Az érintett munkavállalókat rendszeres időközönként, de évenként legalább egy alkalommal szóbeli oktatásban kell részesíteni. A műszaki kézikönyvben foglaltak oktatásáról az illetékes területi szervezet egység vezetője köteles gondoskodni. Az oktatás időtartama minimum 4 óra. Létesítési és üzemeltetési feladatot teljesítő munkavállalókat ismereteikről írásbeli vizsgán kell beszámoltatni, amelynek megfelelősége a munkavégzés feltétele. Az oktatás megtörténtét a munkavállaló, aláírásával igazolja. A vizsga eredményét a szervezeti egység vezetője, vagy megbízottja aláírásával hagyja jóvá. A műszaki kézikönyv az elosztói engedélyes elektronikus rendszerein érhető el. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 6/221
2. Fogalmak, rövidítések Átadási pont: az a vezetéki pont, ahol a gáz tulajdonjoga átruházódik a vevőre. Burokcső: gázvezeték külső hatások elleni mechanikai védelmét biztosító vezeték szakasz. CE: EU megfelelőségi jelölés. Építési termékre CE megfelelőségi jelölés csak akkor helyezhető el, ha a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvető követelménynek. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító, elosztóvezetékhez, vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Elektrofúziós (fűtőszálas) hegesztési eljárás: PE idom palást felülete alá ágyazott ellenálláshuzal, feszültségforrásra kapcsolva hegedési hőmérsékletre hevíti a hegesztendő felületeket, s azok összeolvadnak. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló, vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára. Előmunkálati jog: A gázelosztó-vezeték létesítésével kapcsolatban az engedélyes előmunkálati jog engedélyezését kérheti. Az engedélyes, vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül az ingatlanon jogosult bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a gázelosztó-vezeték elhelyezéséhez szükségesek. Elárasztási zóna: az a térrész, ahol földgáz-koncentráció mérhető. Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). Fáklya: földgáz biztonságos technológiai elégetésére szolgáló üzemi berendezés. Felelős műszaki vezető (építési): építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát meghatározott felelősséggel irányító személy. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 7/221
Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Gázmentesítés: üzemelő gázvezeték üzemi nyomásának légköri nyomásra csökkentése és földgázmentesítése inert gázzal történő kiszorítással. Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentés történik. Gázfogadó állomás: elosztó-vezetékhez tartozó gáznyomás-szabályozó létesítmény, amely az átadó állomástól érkező gáz nyomását kisebb nyomásra csökkenti. Gázüzemi tevékenység: gázelosztó-vezeték elosztói engedélyes által végzett tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés, karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés felügyelete. Használatbavételi engedélyezési eljárás: bányafelügyeleti építésügyi hatósági eljárás. Építési engedély alapján megépített gázelosztó vezetéket a bányafelügyelet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtető engedélyes a bányafelügyelet használatbavételi engedélye nélkül - a minőségbiztosítási rendszer keretében szabályozott eljárás szerint - használatba veheti, ha a használatbavételhez az érdekelt szakhatóságok és közművek üzemeltetői hozzájárultak. Amennyiben szakhatóság, vagy közmű-üzemeltető a létesítmény használatbavételéhez a hozzájárulását megtagadja, akkor az engedélyes kérelmére az építési engedélyt kiadó bányafelügyelet használatbavételi eljárást folytat le. Használati jog: Gáz-elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani. Katódvédelem: ~ Láncgörbe: elektródpotenciál értékeinek grafikus ábrázolása a csővezeték hossza mentén. ~ Elektródpotenciál (V): az acélcső felülete és talaj közötti elektromos potenciál (kikapcsolási potenciál), amely az alkalmazott katódos védelmi áram összes forrásának egyidejű megszakítása után mért érték. ~ Redox-potenciál (talaj-potenciál) (mv): desztillált vízben szuszpendált talajminta-oldatba merített platina/kalomer elektródán mért elektromotoros erő. ~ Szerkezetpotenciál (V): acélcső és annak közelébe helyezett mérőelektród között mérhető feszültség a katódos védelmi áram fenntartása mellett. ~ Szabad korróziós potenciál (V): külső áram befolyásolásától tartósan mentes (depolarizált) állapotában mérhető. ~ Talaj fajlagos ellenállása (10 150 Ωm): egy méter élhosszúságú kocka alakú talajtömb két szemközti lapja közötti ellenállás. Közműalagút: több közművezeték elhelyezésére alkalmas, a rendezett térszint alatti olyan járható, alagútszerű építmény, amelyben a vezetékek építése, ellenőrzése, karbantartása, cseréje a többi vezeték zavartalan üzemeltetése közben, feltárás, illetve kiásás nélkül végezhető. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 8/221
Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Leágazó vezeték: az elosztóvezeték azon része, amely az elosztóvezeték-elágazástól a telekhatárig tart. Lefúvatás: az a művelet, amellyel a csőben lévő közeget elégetés nélkül a lefúvató vezetéken a légtérbe vezetik. Megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség-igazolás, amelyben saját felelősségére kijelenti, hogy a termék megfelel a vonatkozó szabvány, vagy egyéb normatív dokumentum követelményeinek. Megfelelőségi tanúsítvány: akkreditált tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség-igazolás. - Műszaki átadás-átvételi eljárás: célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építésiszerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek. Nyomásszintek: ~ Tervezési nyomás (p t ), (DP: design pressure): A gázelosztó-vezeték szilárdsági számításai a csővezeték tervezési nyomásán alapuljanak. A belső túlnyomáson túl az egyéb hatásokat is figyelembe kell venni (pl. hőmérséklet, külső statikus és dinamikus terhelés) Gázelosztóvezeték tervezési nyomása legfeljebb 64 bar lehet. Tervezési nyomást a Zrt. érvényes tanulmánytervében szereplő fogyasztási adatok, valamint forrásoldali nyilatkozat alapján kell meghatározni. ~ Üzemi nyomás (pü), (OP: operating pressure): normál üzemeltetés során a gázelosztóvezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás. ~ Megengedett üzemi nyomás (MOP: maximum operating pressure): gázelosztó-vezetékben fenntartott üzemi nyomás maximuma, amellyel normál feltételek mellett a rendszer folyamatosan üzemeltethető. ~ Maximális veszélyes nyomás (MIP: maximum incidental pressure): nyomáshatárolóval korlátozott, legnagyobb üzemzavari nyomás, amelyet a rendszer rövid ideig elvisel. ~ Bemenő nyomás (p b ): a nyomásszabályozó bemenetén mérhető nyomásérték. ~ Kimenő nyomás (pk): nyomásszabályozó beszabályozással megválasztott, kimenetén mérhető nyomásérték. Nyomvonal: vetületi vonal, amely a megépített csővezeték tengelye felett (légvezeték alatt) a föld felszínén halad. Nyomásmentesítés: üzemelő gázvezeték üzemi nyomásának légköri nyomásra csökkentése, miközben a csővezeték gázterébe levegő nem kerül. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 9/221
Sajátos építményfajták: Épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. Szaglócső: a védőcsővel ellátott csőszakaszok elejére és végére, valamint a védelemmel ellátott gázvezeték szakasz sóder illetve a homokágyazatból a talajszint fölé merőlegesen felhozott cső, amelynek felső vége a váratlan gázszivárgást szabad légtérbe vezeti. Szerelvényakna: 1000x1000 mm nél nagyobb keresztmetszetű, 1 méternél mélyebb fenékszintű, szerelvény elhelyezésére szolgáló, fölbe süllyesztett munkatér. Szilárdsági nyomáspróba: eljárás, amely során ellenőrizzük, hogy a csőszakaszok és állomások megfelelnek-e a szilárdsági előírásoknak. Telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa; Tokos hegesztés: a csővég külső felülete és az idom belső felülete között létrejövő hegesztett kötés. Tompa hegesztés: csövek és/vagy idomok sík, párhuzamos homlokfelületei között létrejövő hegesztett kötés. Tömörségi nyomáspróba: műveletsor, amely során ellenőrizzük, hogy a csőszakaszok és állomások megfelelnek-e a tömörségi előírásoknak. Üzembe helyezés: használatbavételi engedély alapján gázelosztó-vezeték folyamatos gázellátásra alkalmassá minősítése. Vezetékjog: elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. Védőcső: a gázvezeték és idegen nyomvonalas létesítmények keresztezéséhez vagy a gázvezeték védőtávolságán belüli létesítmények védelmére beépített cső, mely egyaránt biztosítja mind a gázvezeték, mind annak környezete védelmét. Védőzóna: Gázelosztó-vezeték felszíni berendezéseire, ha gázkiáramlással kell számolni (pl. oldható kötések, túlnyomás-határoló szerelvények), védőzónát kell kijelölni. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 10/221
3. Eljárás, felelősség I. FŐFEJEZET GÁZELOSZTÓ-VEZETÉK TERVEZÉSE I.-1. GÁZELOSZTÓ-VEZETÉK LÉTESÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI Gázelosztó vezeték tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés, karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés felügyelete a 80/2005 GKM rendelet szerint gázüzemi tevékenység. Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. területén kijelölt három gázüzem székhelye: Nagykanizsa, Kaposvár, Veszprém. Az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. területén kijelölt három gázüzem székhelye: Pécs, Szekszárd, Székesfehérvár. I.-1.1 Tervezés személyi feltétele Gázelosztó-vezeték tervezésére az a természetes személy jogosult, aki az 1996. évi LVIII. törvény értelmében a Magyar Mérnöki Kamara tagjaként, a 104/2006 Korm. rendelet alapján a tervezők hivatalos névjegyzékében "GO" (Gáz és olajmérnöki tervezés) szaktervezői kategóriában regisztrálásra került. A "GO" tervezési jogosultság mellett szükséges a Zrt. minősített vállalkozói jegyzékén történő regisztrálás és érvényes tervezési megbízási szerződés. Gázelosztó-vezeték villamos berendezéseinek létesítési, felújítási és átalakítási tervezésére "V" (Építmények villamosmérnöki tervezés) szaktervezői kategóriában regisztrálásra került villamos tervező jogosult. Talajvizsgálati jelentést, geotechnikai szakvéleményt "GT" Geotechnikai tervező készíthet. Megvalósulást dokumentáló geodéziai feladatok elvégzéséhez "GD" geodéziai tervező jogosultság szükséges. A biztonsági és egészségvédelmi terv készítésének személyi feltétele a munkavédelmi szakképesítés. Gazdálkodó szervezet tervezői tevékenységet a feltételeknek megfelelő alkalmazottja, vagy tagja útján végezhet. I.-1.2 Tervezési alapelvek Tervdokumentáció követelményeit a Zrt. vonatkozó minőségirányítási folyamatleírása, valamint a megbízási szerződés tartalmazza. A gázelosztó-vezetéket úgy kell méretezni, a beépített elemeket és segédanyagokat (tömítőanyag, elektróda, tömítőgyűrű, felületvédelmi anyag stb.) úgy kell kiválasztani, illetve a gázelosztóvezetéket megépíteni, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő igénybevételek, hatások ne veszélyeztessék a gázelosztó-vezeték biztonságát. Gázelosztóvezetéket és tartószerkezeteit az üzemeltetés körülményeire és a járulékos terhekre is tekintettel szilárdságilag is méretezni kell. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 11/221
Gázelosztó-vezeték várható dilatációs mozgását, különösen polietilén anyagú, 1000 m-nél hosszabb egyenes szakaszokra, a tervezőnek méretezéssel ellenőriznie, szükség esetén kompenzátor betervezésével biztosítania kell. Gázelosztó-vezeték és más nyomvonalas létesítmény (pl. út, vasút, közmű vezeték), továbbá erdők, vízi létesítmények keresztezése, illetve megközelítése (továbbiakban: keresztezés) esetén, a tervező köteles a keresztezni kívánt létesítmény üzemeltetőjét, fenntartóját (a továbbiakban: üzemeltető) a tervezéshez szükséges előmunkálatokról előzetesen tájékoztatni. Az üzemeltető az előmunkálatok és mérések elvégzését tűrni köteles, de a biztonság érdekében tett előírásait az előmunkálatok során meg kell tartani. Ha a gázelosztó vezetéket beépített vagy beépítésre kijelölt területen, vízvédelmi területen, valamint vasút, hajózható vízi út, jelentős felszíni vízfolyás, autópálya, főút és egyéb közút kereszteződésében kell megépíteni, kiegészítő intézkedéseket kell tenni. Kiegészítő intézkedés lehet például - az előírtnál nagyobb igénybevételre történő tervezés, méretezés, - az anyag kiválasztásakor az alakváltozásra történő különös figyelem, - az építési munka, a hegesztés, az elhelyezés és a takarás fokozott felügyelete, - a kötések megfelelőségének szigorított vizsgálata (a kötések 100%-os roncsolásmentes, radiográfiai vizsgálata). I.-1.3 Építési engedély, létesítési nyilatkozat Az engedélyezési tervdokumentáció szerkezetére és tartalmára vonatkozó követelményeket a Zrt. minőségirányítási rendszere tartalmazza. Gázelosztó-vezeték a területileg illetékes Bányafelügyelet építési engedélye, egyes esetekben Bányafelügyelet engedélye nélkül, az Elosztói engedélyes létesítési nyilatkozata alapján létesíthető. A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető építési tevékenységek: - gázelosztó-vezeték felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést az építési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest - gázelosztó-vezetéken bekövetkezett, azonnali elhárítást igénylő hibák megszüntetése, az üzemzavar elhárítása, illetőleg az üzemzavarral érintett létesítményrészek engedélyezettel azonos, vagy korszerűbb műszaki jellemzők mellett történő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, - gázelosztó-vezeték azonos nyomvonalon és azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő cseréje, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír, Ezekben az esetekben az építési munka megkezdését a kezdés előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, kivéve a második bekezdést. A bejelentésnek tartalmaznia kell: - az építtető megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, - a létesítmény helyét, rendeltetését, - építési tevékenység megnevezését és befejezésének várható időpontját. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 12/221
Elosztói létesítési hozzájárulás alapján, a bányafelügyelet engedélye nélkül, az érintett hatóságok szakhatósági engedélyei, az érintett közmű-üzemeltetők nyilatkozatai alapján a terv véleményezése, az építési munka műszaki ellenőrzése és minősítése feltételével elvégezhető: - üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó egy ingatlan gázellátását biztosító legfeljebb 500 m hosszúságú leágazás építése (nyomásfokozattól függetlenül), - kisnyomású gázelosztó-vezeték belterületen történő építése, - meglévő elosztóvezeték egyszeri, legfeljebb 100 méterrel (gerincvezeték hosszát figyelembe véve) történő meghosszabbítása, ha az nem új település, településrész ellátására létesül és a meglévő vezetékkel megegyező nyomású, azonos anyagú és azonos építési technológiával történik az építés. Ezekben az esetekben építési munkával kapcsolatos bejelentést annak befejezését követő 8 napon belül kell megtenni. Gázelosztó-vezeték maximális üzemi nyomásának emeléséhez tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a bányakapitánysággal engedélyeztetni kell. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a kiviteli tervdokumentáció mellé a tervező köteles biztonsági és egészségvédelmi tervet csatolni. A biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. I.-1.4 Nyomásszintek, csőanyag: Általános érvényű szabály: MOP DP Elosztóvezeték minden pontjára: OP MOP és MOP MIP Tervezési sávok az MSZ EN 12186:2002 figyelembe vételével: Nyomásfokozat MOP (bar) MIP (bar) kisnyomás MOP 0,1 MIP 2,50 x MOP középnyomás nagyközép-nyomás nagynyomás 0,1 < MOP 1,0 MIP 1,40 x MOP 1 < MOP 4,0 MIP 1,40 x MOP 4,0 < MOP 10,0 MIP 1,30 x MOP 10,0 < MOP 16,0 MIP 1,25 x MOP 16,0 < MOP 25,0 MIP 1,25 x MOP* 25,0 < MOP 40,0 MIP 1,25 x MOP* 40,0 < MOP 64,0 MIP 1,25 x MOP* * GVBSz szerint MIP értékét a nyomásszabályozó-állomás nyomáshatároló beállítási értéke alapján a tervezőnek a műszaki leírásban rögzítenie kell. Tervezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy normál üzemi körülmények mellett a gázelosztó-vezetékben folyamatosan fenntartott üzemi nyomás (OP) a rendszer egyetlen pontján se haladja meg a legnagyobb üzemi nyomást (MOP). Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 13/221
I.-1.4.1 Nagynyomás (25 p ü 64 bar): 25-64 bar közötti nagynyomás acél csőanyaggal, kizárólag külterületen, aktív korrózióvédelemmel. Nagynyomású gázelosztó-vezetékről fogyasztási hely közvetlen ellátása nem megengedett! I.-1.4.2 Nagyközép-nyomás (4 p ü 25 bar): - polietilén cső 4-8 bar közötti nagyközép-nyomásra SDR11 PE80/G, vagy PE100/G csőanyaggal, - polietilén cső, egyedi méretezéssel 8-10 bar közötti nagyközép-nyomásra SDR11 PE100/G csőanyaggal, elsősorban külterületi nyomvonalon. - gyárilag szigetelt acélcső, 6-25 bar közötti nagyközép-nyomásra aktív korrózió-védelemmel. A nagyközép-nyomású hálózat üzemi nyomása a házi és egyedi nyomásszabályozók működéséhez magasabb legyen, mint 0,5 bar. 6 bar feletti gázelosztó-vezetékről 100 m 3 /h rendelkezésre álló hálózati kapacitás alatti felhasználó közvetlen gázellátása nem megengedett I.-1.4.3 Középnyomás (0,1 p ü 4 bar): Elsősorban SDR11 PE80/G, vagy PE 100/G polietilén cső alkalmazásával. - általánosan használatos az 1-4 bar közötti középnyomás, - esetileg használatos a 0,5-1 bar közötti középnyomás, azonban az új létesítményeknek 4 bar üzemi nyomáson is meg kell felelniük. Középnyomású hálózat üzemi nyomása a házi és egyedi nyomásszabályozók működéséhez magasabb legyen, mint 0,5 bar. I.-1.4.4 Kisnyomás (p ü 0,1 bar): Elsősorban SDR11 PE80/G, vagy PE100/G polietilén cső alkalmazásával. Katódvédett vezeték acélcsőből. Esetileg alkalmazható SDR17,6 PE100/G polietilén cső 110 d mérettartományban - általánosan használatos a p n =25 mbar (26,5 p ü 33 mbar) közötti kisnyomású hálózat. - alkalmazható a p n =75 mbar (75 p ü 100 mbar névleges kisnyomású hálózat mérőszabályozóval. A gázellátó rendszer úgy legyen kialakítva, méretezve és beszabályozva, hogy a tervezett egyidejűségi tényezővel, állandósult, üzemszerű állapotban a felhasználói berendezésekhez tartozó szerelvények előtt, azaz a főcsapon mérhető csatlakozási nyomás az előbbiekben feltüntetett, zárójeles értéktartományban legyen. I.-1.5 Nyomvonal A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 14/221
A gázelosztó-vezeték nyomvonalát úgy kell megválasztani, hogy a vezeték által a környezete számára okozott veszélyeztetés és a környezetének a vezetékre ható veszélyeztetése, beleértve az esetleges üzemzavarokat is, a lehető legkisebb mértékű legyen. A vezeték nyomvonalának megválasztásánál figyelembe kell venni a településrendezési terveket, a közlekedés, a környezet, a víz, a természet, a termőföld és az ásványvagyon védelmét, a bányászati és a honvédelmi érdekeket. A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. Közterületről ellátható telekre vezetékjogot igénylő leágazó-vezeték nem tervezhető. Gázelosztóvezeték nyomvonala kizárólag olyan területen jelölhető ki, ahol a hálózatellenőrzés, bejárás, üzemzavar-elhárítás bármely időpontban akadálytalanul végezhető el, valamint a vezeték biztonsági övezetére vonatkozó korlátozások és tilalmak fennmaradása biztosított. A gázelosztó-vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy az érintett terület vagy az ott elhelyezett létesítmény rendeltetésszerű használatát vagy tervezett fejlesztését szükségtelenül ne akadályozza. A tervező köteles a tervezett keresztezési munka dokumentációját a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetni. Az egyeztetés keretében a keresztezett létesítmények üzemeltetője köteles tájékoztatást adni azokról a fejlesztésekről, amelyeket a tervezéskor figyelembe kell venni. A gázelosztó-vezetéket nem szabad elhelyezni: - építmény és létesítmény alatt, kivéve a nyomvonalas létesítmény keresztezését, - közúti vagy vasúti közlekedés céljára szolgáló alagútban, - alagútban, - lápos, ingoványos területen, - árterületen, - rétegmozgásos területen, - repülőtér védett és építési tilalom alatt álló területén, - az országos ásványvagyon-nyilvántartásban lévő ipari nyersanyagkészletet tartalmazó területen. - idegen építmény és létesítmény védett területén, vagy védőövezetében, - tómeder alatt, halastó, víztározó partjától 5 m-en belül, - tornyok, ipari kémények, 5 m-nél magasabb tartályok 20 m-es körzetében. Rétegmozgásos területen történő építés külön vizsgálattal kezdeményezhető. Polietilén anyagú gázelosztó-vezeték a leírtakon túl nem helyezhető el: - közműalagútban, - álló, vagy folyóvízben, - légvezetékként, - közúti és vasúti hídon, - 30 C - nál magasabb hőmérsékletű talajban. A gázelosztó-vezetéket lehetőleg a föld felszíne alatt kell elhelyezni. A földbe fektetett vezeték takarását úgy kell megválasztani, hogy üzembiztonságát a környezeti hatások ne veszélyeztessék. A takarás a keresztezések kivételével, a cső felső alkotójától mérve legalább: - belterületen, acél anyagú elosztóvezetéken 0,8 m, - belterületen, PE anyagú elosztóvezetéken 1,0 m, Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 15/221
- külterületen 1,2 m, de különös ok nélkül - legfeljebb 1,5 m legyen. Ha a terep és talajviszonyok szükségessé teszik, a talajerózió (lemosás, kimosás stb.) elleni védelemről gondoskodni kell. Lejtős szakaszon elhelyezett gázelosztó-vezeték esetén műtárgy építésével kell megakadályozni a talaj és a cső elmozdulását I.-1.6 Gázelosztó-vezetéki védelem I.-1.6.1 Biztonsági övezet, vezetékjog, használati jog Gázelosztó-vezeték, továbbá létesítményei, berendezései és környezete védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. I.-1.1 táblázatban feltüntetett védőtávolságokat biztonsági övezetként kell alkalmazni, a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani. Ha párhuzamos vezetékek biztonsági övezete érintkezik vagy fedésben van, a közös biztonsági övezet határvonalát a szélső csőre előírt biztonsági övezet határozza meg. Ha a kisebb átmérőjű szélső cső biztonsági övezetén a nagyobb átmérőjű belső cső biztonsági övezete túlnyúlik, a nagyobb szélességű biztonsági övezetet kell figyelembe venni. Ha lakott területen belül a közlekedésre és járásra szolgáló közterületen a biztonsági övezet betartásával nem alakítható ki a gázelosztó vezeték nyomvonala, az elosztói engedélyes gyakorlatában szokásos, megfelelő méretű biztonsági övezetet kell kialakítani a megfelelő védelemmel. Biztonsági övezeten belül tilos: építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése, tűzrakás, illetve anyagok égetése, a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység, vezeték állagát veszélyeztető maró és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása, anyagok elhelyezése, tárolása, robbantási tevékenység, árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése, fák, illetve a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények (bokrok, cserjék, szőlő stb.) ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 0,5 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, egyéb földmunka végzése a kézimunkával végzett régészeti feltárás kivételével, tereprendezés, a vezeték jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása. Elosztóvezeték tengelyvonalától számított 2-2 méteres övezetben a 0,5 m mélységet meg nem haladó szilárd útburkolat-bontás kivételével gépi földmunka (beleértve a fúrási tevékenységet is) nem végezhető. Ipari robbantási művelet a vezeték 200 méteres körzetében kizárólag a területileg érintett üzemeltetővel egyeztetett robbantási tervnek megfelelően végezhető. A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető (vagy annak megbízottja) köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállítására intézkedni. A megtett intézkedésekről és azok eredményéről (a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul) köteles értesíteni az illetékes Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 16/221
bányakapitányságot. Ha a biztonsági övezet terjedelme, vagy az ezzel kapcsolatos korlátozások és tilalmak megállapítása alapjául szolgáló műszaki-biztonsági feltételek megváltoznak, vagy azok jelentős változását tervezik, az engedélyes köteles ezt a bányafelügyeletnek bejelenteni, és a biztonsági követelménnyel kapcsolatos korlátozások módosítását kérni. A biztonsági övezettel érintett ingatlanokon előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell. Azokban az esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlannyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni. A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók. Elosztóvezeték más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket keresztezheti, vagy megközelítheti abban az esetben, ha a keresztező, megközelítő létesítmény beruházója, építtetője vagy megbízásából a tervezője gondoskodik: a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, illetve üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről és egyeztetéséről, b) a meglévő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről, c) a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető egyetértésének megszerzéséről. Az egyetértés iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési vagy kivitelezési és üzemeltetési (technológiai) terveket 3 példányban, d) az építési területen a munkaterület átadás-átvételét megelőzően a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető szakfelügyelete és felelőssége mellett a gépi földmunka tiltott övezete nyomvonalának kijelöléséről. Meglévőnek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában érvényes létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, illetve érvényes terület-felhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező létesítményt. Elosztóvezeték keresztezésekor, megközelítésekor azok üzemeltetője feltételekhez kötheti az egyetértésének megadását. Ha a feltételek megtartásához szakmai felügyelet szükséges, erről e létesítmények üzemeltetőjének gondoskodnia kell, e nélkül az építési és egyéb tevékenységet megkezdeni nem szabad. A megfelelő biztonsági övezet kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét terhelik. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható. Biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 17/221
I.-1.6.1.1 Vezetékjog, használati jog Az elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa idegen ingatlan használatára előmunkálati jogot, vezetékjogot, használati jogot, kisajátítást kérhet. Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot, továbbá - megállapodás hiányában - a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi. A biztonsági övezettel érintett ingatlanokon előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell. Előmunkálati jog A gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa előmunkálati jog engedélyezését kérheti. Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell. Vezetékjog Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, kártalanítás ellenében, az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti az elosztói engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére. - Az elosztóvezeték az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhető és üzemeltethető. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza. - Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon: a) az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti, b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja, c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja, d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet. - A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, valamint az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét, illetőleg tulajdonosát illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerős államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható. - A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 18/221
- A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog volt jogosultja köteles kiadni. Használati jog Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani. - A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik. - Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettől kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet. - A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti. - Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati joggal terhelt ingatlanon a tervezett berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. - A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a használati jog volt jogosultja köteles kiadni. Használati joggal érintett terület méreteit az MK-20 sz. műszaki kézikönyben foglalt elhelyezési területigény (ha nagyobb, akkor a védőzóna) alapján kell meghatározni. Gázelosztó-vezetékre az I.-1.1. táblázat szerinti védőtávolságokat biztonsági övezetként, tilalomként és korlátozásként kell alkalmazni. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 19/221
1.6.2 Védőtávolság A gázelosztó-vezeték építményektől, nyomvonalas létesítményektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen, amely biztosítja állaguk kölcsönös megóvását, és lehetővé teszi biztonságos üzemelésüket. A védőtávolságot az elosztóvezeték mindkét oldalán külön-külön kell értelmezni és meghatározni. Az I.-1.1 táblázat táblázatban felsorolt objektumot megközelítő gázelosztóvezetéknek, a zárójel nélküli védőtávolságon belül kiegészítő védelme legyen. Ha az elosztó-vezeték védőtávolsága az I.-1.1 táblázatba nem sorolt építmények megközelítésekor, illetve megközelített építmény hiányában nem értelmezhető, akkor a védőtávolságot külterületen 1 méterben, belterületen 2 méterben kell meghatározni. A táblázatban jelölt épület olyan építmény, amely szerkezeteivel részben, vagy egészben teret, helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés, jellemzően emberi tartózkodás céljából. Épülettől, vasúttól az alábbi táblázat szerinti védőtávolságokat kell biztosítani: nyomásfokozat védőtávolság (m) épülettől vasúttól villamosvágánytól kisnyomás 2 (1) 2 (1) 2 (1) középnyomás 4 (2) 4 (2) 3 (1) nagyközép-nyomás 5 (2,5) 5 (2) 3 (1) Védőtávolság (biztonsági övezet) terjedelme I.-1.1 táblázat A gázelosztó-vezeték és más nyomvonalas létesítmény keresztezési szöge 30-150 között legyen. Földbe fektetett gázelosztó-vezeték védőtávolsága más csővezetéktől és kábeltől - az alkotójától számítva - legalább a következő legyen: Gázelosztó-vezeték átmérő párhuzamos keresztezés DN 150 1,0 m (0,2 m) 150 <DN < 400 1,5 m (0,2 m) Védőtávolság külterületen, közművektől: I.-1.2 táblázat Vezeték megnevezése Legkisebb védőtávolság (m) párhuzamos keresztezés vízszintes vetületben függőlegesen Vízvezeték 0,7 (0,2) Szennyvíz-csatorna 1,0 (0,2) Csapadék-csatorna 0,5 (0,2) Erősáramú kábel 0,5 (0,2) Távközlési és adatátviteli kábel 0,5 (0,2) Távközlési védőszerkezet 0,5 (0,2) Távhőellátás 1,0 (0,2) Távhőellátás védőszerkezete 0,5 (0,2) Védőtávolság belterületen, különböző közművezetékektől: I.-1.3 táblázat Párhuzamosan vezetett gázelosztó-vezetékek egymástól való érintőleges védőtávolsága 0,3 m. Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 20/221
Acélcső és erősáramú kábel párhuzamos vezetése és keresztezése kerülendő! 1000 V-nál nagyobb, közvetlenül földelt villamos rendszerek földelői, talajjal érintkező fém tartószerkezetei védőtávolsága 50 méter. Szabadon szerelt gázvezeték védőtávolságát az előfordulható káros hatások, a javítás és a karbantartás helyigényére figyelemmel egyedileg kell meghatározni. I.-1.6.3 Védőzóna Szabadban elhelyezett, vagy felszíni berendezések esetén, ha normál üzemi állapotban gázkiáramlással kell számolni (biztonsági lefúvató és kézi lefúvató szerelvény) védőzónát kell kialakítani. A robbanásveszélyes zóna határa nem lehet a védőzónán kívül. Idegeneknek a védőzónába való szándékolatlan bejutását meg kell akadályozni. Erre a célra - egyéb védelem hiányában - kerítést kell alkalmazni. Védőzónát tűz és robbanásveszélyre utaló tiltó és figyelmeztető táblákkal jelölni kell. Robbanásveszélyes zóna, ezzel védőzóna méretezési metódusát, kiterjedését az MK-20 műszaki kézikönyv tartalmazza. I.-1.6.4 Gázelosztó-vezeték környezeti hatásokkal szembeni védelme A védelem módját, az alkalmazott védőcső anyagát a tervező az üzemeltetővel történő egyeztetés alapján határozza meg. I.-1.6.4.1 Szivárgás elleni védelem A környezet védelme érdekében a gázvezeték meghibásodása esetén az esetlegesen kiszivárgó gázt meghatározott helyen a talajszint fölé, szabad légtérbe kell vezetni. A szivárgás elleni védelem olyan védelmi mód, amely a talaj felé (részben) zárt, a térszint felé nyitott. A kiszellőztetés történhet szaglócsővel, illetve a gyűrűs tér térszint fölé vezetésével. I.-1.6.4.2 Mechanikai védelem Mechanikai védelemként olyan védelmi módot alkalmazunk, amely anyagából és elhelyezéséből adódóan a környezet mechanikai hatásának ellenáll a gázvezeték igénybevétele nélkül. I.-1.6.4.3 Hőhatás elleni védelem A gázvezeték védelme a környezet káros hőhatásától szigeteléssel illetve a hő elvezetéséhez szükséges hővezető használatával történik. A gázvezeték éghető (tőzeg) talajba való fektetéséhez megfelelő - tervező által meghatározott - távolságig talajcsere szükséges. I.-1.6.4.4 Felúszás elleni védelem Felúszás elleni védelmet a nem szilárd ágyazattal körülvett, attól könnyebb csőrendszer esetén kell alkalmazni. Ez a védelmi mód a gázvezeték olyan leterhelését jelenti, mely a vezeték anyagának káros túlterhelődése nélkül akadályozza meg annak felemelkedését. I.-1.6.4.5 Ágyazati védelem Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 21/221
A talajterhelés hatására a csőfal káros igénybevételének megelőzése céljából alkalmas ágyazati réteget - homokágy - kell létesíteni, amely a talajterhelésből adódó erőket a csőpalást mentén egyenletesen elosztja, vagy a vezetéket burokcsőbe kell fektetni, amely a talajterhelésből adódó erőket felveszi anélkül, hogy azok a gázvezetéket terhelnék. I.-1.6.5 Védelem alkalmazás konkrét eseteinek javasolt megoldásai I.-1.6.5.1 Építmények, épületek megközelítése (védőcső) Épület védelmére az I.-1.1 sz. táblázatban közölt védőtávolságon belül (legfeljebb a zárójeles mértékig), a gázvezeték esetleges szivárgásának elvezetésére védőcső alkalmazása szükséges. A védőműtárgy kiszellőztetés megvalósítható szaglócsövek beépítésével, illetve a védőcső terepszint fölé vezetésével. Épületre merőleges vezetésnél használt bordáscső felszín alatti vízszintes szakasza legfeljebb 10 méter lehet, az előkertes vagy, fali felállás acél védőcsövéig. Gyűrűs tér az acél védőcsővel folytatódik. Épülettel párhuzamos nyomvonalon alkalmazott védőcső fekete színű PE SDR 17,6 cső legyen. Fóliatakarásos, kavics szellőzőréteges védelem kialakítása tilos, kivéve a meglévő védelemből történő leágazási pont környezetét. I.-1.6.5.2 Túlnyomás nélküli üreges műtárgyak alsó keresztezése (védőcső) Csatorna és túlnyomás nélküli üreges műtárgy alsó keresztezésekor az esetlegesen kiszivárgó gáztól kell megvédeni a keresztezett műtárgyat, ezért a gázvezetéket védőcsőbe kell fektetni. Védőcső kiszellőztetése megvalósítható szaglócső beépítésével, illetve a védőcső terepszint fölé vezetésével. Utóbbi megoldás leágazó vezeték keresztezésénél alkalmazható, legfeljebb 10 méteres felszín alatti bordáscső esetében, előkertes vagy a fali felállás acél védőcsövéig. Ez esetben, a bordáscső homokágyban lévő gyűrűs terét gáztömören le kell zárni. A gyűrűs tér szellőzése az acél védőcsövön át történik. Védőcső hossza a keresztezett vezeték behatároló méretén legkevesebb 1-1 méterrel nyúljon túl. Nem minősül üreges műtárgynak a fedett esővíz-gyűjtő csatorna, ha a szabad légtér felé nyitott befolyó nyílásokkal rendelkezik, amelyek egymástól való távolsága 50 méternél kisebb. I.-1.6.5.3 Autópálya, autóút, külterületi közutak keresztezése (védőcső, burokcső) Jelentős utak PE gázvezetékkel történő keresztezése esetén a gázvezeték és a burkolat védelme érdekében, a keresztezés teljes hosszában a gázvezetéket úgy kell kiépíteni, hogy vezetékjavítási munka a burkolat megbontása nélkül legyen lebonyolítható, ehhez burokcső beépítése szükséges. A burokcső a zárt burkolat teljes szélességében legyen kiépítve. Amennyiben az érintett csőszakaszba hegesztési varrat kerül, úgy nem burokcső, hanem védőcső szükséges, tehát ki kell szellőztetni. A burokcső anyagválasztása során figyelembe kell venni a közúti terhelés nagyságát is. Különösen nagy súlyterhelésű utak keresztezésénél a gázvezeték védelmét az aszfaltszőnyeg szélességében, alkotó fölé helyezett teherelosztó lemezekkel kell növelni. I.-1.6.5.4 Bel és külterületi körforgalom (burokcső) Gázvezeték nem kerülhet körforgalmi burkolat alá, kivéve, ha védőtávolság, vagy egyéb ok a burkolat keresztmetszetén kívüli nyomvonal kijelölését nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a Azonosító: EKO-MK-19-01-v01 Oldalszám: 22/221