BIZTONSÁGI ÖVEZET Bt.32.

Átírás

1 BIZTONSÁGI ÖVEZET Bt.32. A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. 1

2 Biztonsági övezet [Vhr. 19/A. ] A szénhidrogén- és a széndioxid-szállítóvezeték a földgáz elosztóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítására biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. 2

3 Védő- és határpillérek A bányászati tevékenység hatásától a lakótelepülést, épületet, felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, vízkészletet, folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. Védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény, illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek. A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Többtelepes vagy többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani. Méretezése a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet szerint.

4 R = P v + H * ctg (β-δβ) P v = 5 m; Δβ= 3 R: védő, illetve határpillér szélessége H: védő, illetve határpillér magassága (kőzettest magassága) Pv: védősáv (biztonsági okból kijelölt vízszintes távolság) β: határszög (amely értéknél a közettest nem csúszik meg) Δβ: határszög korrekciója (bizonytalansági tényező)

5 BIZTONSÁGI ÖVEZET KETTŐS FUNKCIÓ A LÉTESÍTMÉNY (bányászati, kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gázok szállító/elosztó vezetékek) VÉDELME A KÖRNYEZET VÉDELME ESZKÖZEI: szolgalom vezetékjog használati jog (kisajátítás) MÉRTÉKE külön jogszabályok 5

6 BIZTONSÁGI ÖVEZET Mértéke: ( SzSzBSz ) (X. 11.) GKM r. 79/2005. ( GVBSz ) (IX. 27.) ITM r. 21/ /2010. (I. 14.) KHEM r. (KFBSz) Tilalmak, korlátozások: 203/1998 (XII. 19.) Korm. r. (Bt-Vhr) 19/A-19/B 6

7 A biztonsági övezet mértéke Atmoszférikus állapotban stabil folyadék esetén A vezeték névleges átmérője (DN) A biztonsági övezet mértéke a tervezési tényező függvényében F 0 <=0,77 F 0 <=0,67 F 0 <=0,59 F 0 <=0,

8 A biztonsági övezet mértéke Atmoszférikus állapotban nem stabil folyadék és gáz esetén A vezeték névleges átmérője (DN) Üzemi nyomás (MOP) A biztonsági övezet mértéke a tervezési tényező függvényében felett bar F 0 0,72 F 0 0,59 F 0 0,

9 A biztonsági övezet mértéke Tartozékok Csomópontok, átadó-, mérőállomások 10 m Szakaszoló tolózár-állomások- csőgörény indító-, fogadó-, váltóállomások 10 m Szivattyúállomások, kompresszorállomások 20 m Fáklya (a fáklya tengelyétől mérve) r 50 m 9

10 Kőolaj- és földgázbányászati létesítmények Biztonsági tényező Környezet Ha a szállított közeg atmoszférikus állapotban stabil folyadék Ha a szállított közeg atmoszférikus állapotban nem stabil folyadék és gáz Biztonsági övezet [m] Belterületen 1,7 2,0 10 Műtárgynál 1,7 2,0 20 Egyéb területen 1,3 1,4 15 Kutak R = 50 Fáklyák (hőhatás övezet számítás, de) Technológiai létesítmények R > 30 Rb 2-es zóna 10

11 A biztonsági övezet mértéke (gázelosztó vezetékek) Védőtávolság (m) Nyomásfokozat épülettől vasúttól villamosvágánytól Kisnyomás 2 (1) 2 (1) 2 (1) Középnyomás 4 (2) 4 (2) 3 (1) Nagy-középnyomás 5 (2,5) 5 (2) 3 (1) Nagynyomás A szállítóvezetékekre vonatkozó előírások szerin 11

12 Megközelítési távolságok lakott területen kívül [21/2018. (IX. 27.) ITM r. (GVBSz)] Keresztezés esetén Párhuzamos vezetés esetén DN <DN> <DN> <DN> <DN Gázvezetékek egymástól DN 400 Gázvezetékek egymástól DN>400 Villany vagy távközlési oszlop Villany vagy távközlési oszlop védelemmel 0,2 m 1,0 m 1,5 m 2,0 m 3,0 m 3,5 m 0,3 m 0,6 m 2,0 m 1,0 m 12

13 Megközelítési távolságok lakott területen belül [21/2018. (IX. 27.) ITM r. (GVBSz)] Keresztezés esetén 0,2 m Párhuzamos vezetés esetén Vízvezetéktől 0,7 m Üreges, állandó túlnyomás nélküli közműtől 1,0 m Csapadék csatornától 0,5 m Erősáramú kábeltől 0,5 m Távhő vezetéktől 1,0 m Távközló kábeltől 0,5 m Gázvezetékek egymástól DN 400 0,3 m Gázvezetékek egymástól DN>400 0,6 m Villany vagy távközlési oszlop 2,0 m Villany vagy távközlési oszlop védelemmel 1,0 m 13

14 Tilalmak [Vhr. 19/A. (2) bek.] A biztonsági övezeten belül tilos: a) az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése (a 19/B. -ban foglaltak kivételével); b) a tűzrakás vagy anyagok égetése; c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység; d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása; e) a robbantási tevékenység; f) anyagok elhelyezése, tárolása; g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése; h) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása. 14

15 Tilalmak [Vhr. 19/A. (3) bek.] Bányászati létesítmények, szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint az elosztóvezeték tengelyétől mért 2-2 méteres, a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 méteres, továbbá az energiaellátó, a távfelügyeleti, a hírközlési és a korrózióvédelemi kábelek tengelyétől mért 1-1 méteres biztonsági övezet részben tilos a) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése, b) szőlő- és egyéb kordonok elhelyezése, c) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, d) a kézzel végzett régészeti feltárás és a 19/B. -ban foglaltak kivételével egyéb, a felszín megbontásával járó tevékenység (a továbbiakban: földmunka) végzése, valamint e) a tereprendezés. 15

16 KÖTELEZETTSÉG! (Bt-Vhr. 19/A. ) (7) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállításáról intézkedni, amelyet a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles. A megtett intézkedéseket és azok eredményét a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. 16

17 A bányavállalkozó felelőssége I. Deliktuális jog (szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályok) A kártérítés általános szabálya (Ptk.): Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. (rendes felelősség tétele) Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. Exkulpációs bizonyítási rendszer (kárt, okozati összefüggést a károsult, felróhatóság hiányát károkozó bizonyítja). A jogellenességet nem kell bizonyítani, a károkozás ténye bizonyítja a jogellenességet. A veszélyes üzem működéséből eredő károk: Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Már nem a felróhatóság hiányát (vétlenséget) kell bizonyítania a károkozónak! Azt kell bizonyítania, hogy a kár objektíve elháríthatatlan 17

18 A bányavállalkozó felelőssége II. A Bányatörvény a bányászati tevékenységgel, valamint a geológiai képződmények és szerkezetek földtani kutatásával a más tulajdonában álló ingatlanban, épületben, az ingatlan egyéb alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk megtérítésére - ide értve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is - bányakártalanítás jogcímén a bányavállalkozót, illetve a földtani kutatást végzőt kötelezi. Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül vagy az engedélyben - a kárelhárítás érdekében - megszabott feltételek megsértésével létesítettek. A bányászati tevékenységekkel okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezései az irányadók. 18

19 A bányavállalkozó felelőssége III. Amennyiben a bányászati tevékenység és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés állapítható meg, a bányavállalkozónak meg kell téríteni a kárt. Egyetlen kimentési ok (két feltétellel): - az építményt építési engedély nélkül, vagy az abban foglalt feltételek megsértésével építették, és - az építmény bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelken belül van. A bányakárért való felelősség a veszélyes üzem üzembentartóját is meghaladó, közel abszolút jellegű felelősség. A bányakártalanítást - ha a bányavállalkozó és az ingatlantulajdonos másként nem állapodik meg - pénzben kell megfizetni. 19

20 A bányavállalkozó felelőssége IV. A bányakárt szenvedő ingatlantulajdonosnak kártalanítási igényével közvetlenül a bányavállalkozóhoz kell fordulnia. A bányavállalkozó, ha a bányakárt elismeri, köteles megkísérelni az egyezség létrehozását az esedékessé vált kártalanítás módjában és mértékében, továbbá a megtérítés esedékességében. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó - a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül - köteles szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást fizetni a károsultnak. Ha a bányavállalkozó ezt a határidőt elmulasztja, továbbá ha a károsult a kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényt támaszt, akkor a károsult bírósághoz fordulhat, polgári peres eljárás lefolytatása keretében kérve kártalanítási igényének elbírálását. Az eljárás során a kártalanítást igénylőnek kell bizonyítania a bányakár tényleges bekövetkezését és mértékét. A bányavállalkozó felelős a jogelődje által folytatott bányászati tevékenységből fakadó bányakárokért is. 20

21 KÁRFELELŐSSÉG (fogalom) Általános Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni Veszélyes üzem Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Bányakár (Bt. 37. ) Jogszerű károkozás a bányászati tevékenység, földtani kutatás során: idegen ingatlanban, épületben, ingatlan más alkotórészében és tartozékában, vízelvonás 21

22 KÁRFELELŐSSÉG ( mentesség ) Általános Veszélyes üzem Bányakár Mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható Mentesül, ha bizonyítja: elháríthatatlan ok, és tevékenységi körén kívül esik Mentesség: bányaművelésre fenntartott területen, bányatelken építési engedély nélkül, vagy attól eltérően éptettek 22

23 KÁRFELELŐSSÉG ( kör (személyi Általános Felelősség : személyi. Ha nem állapítható meg, a tulajdonos viseli. Veszélyes üzem Felelősség: üzem (akinek érdekében ( működik Bányakár Felelősség: bányavállalkozó földtani kutatást végző 23

24 Bányakár megtérítése ( lehetséges pénzben (eltérő megállapodás egyezségi kísérlet sikertelenség esetén 30 napon belül kártalanítás (szakértői vélemény) nem teljesítés esetén: polgári peres eljárás 24

25 FELSZÍNI INGATLANTULAJDON KORLÁTOZÁSA (Bt /F. ) Rendeltetésszerű használatot nem akadályozó mérések, megfigyelések, jelek elhelyezése, - Tűrési kötelezettség, bányakár Rendeltetésszerű használatot akadályozó bányászati (kutatási) létesítmények, szállítóvezetékek szolgalom, elosztóvezetékek vezetékjog, állomások (nyomásszabályozók) használati jog bányakár Rendeltetésszerű használatot megszüntető, jelentősen ( kisajátítás ) akadályozó létesítmények megvásárlás 26

26 Az ingatlantulajdonos tűrési kötelezettsége [Bt. 38. (1)-(2) bek.] Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy - a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el (ide tartozik a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtás, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzése, a mérések elvégzése, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést). Az e tevékenységgel az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. - a használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosa a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. A bányavállalkozó, illetve a földtani kutatást végző az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább 8 nappal a tevékenység megkezdése előtt köteles kiértesíteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát a fenti tevékenységek nem 27 akadályozzák.

27 Tűrési kötelezettség [Bt. 38. (1)-(2) bek.] A jogviszony alanyai ingatlantulajdonos / kezelő, használó bányavállalkozó / földtani kutatásra jogosult, megfigyelések, mérések végzése, jelek elhelyezése Kapcsolatos tevékenységgel, rendeltetésszerű használat ideiglenes akadályozással, zavarással okozott károk megtérítése bányakárok szerint Tevékenység: szeizmikus mérések helyszínére behajtás, mérési pontok, nyomvonalak kitűzése, mérések elvégzése, felvételezés 8 napos értesítési kötelezettség (kivéve, ha ing. használatra jogosult) Geofizikai mérés nem minősül az ingatlan más célú hasznosításának! 28

28 Az ingatlanok használatának korlátozása (szolgalomalapítás) [Bt. 38. (3)-(6a) bek.] Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény elhelyezésére megegyezés hiányában a bányavállalkozó (földtani kutatást végző) szolgalom alapítását kérheti. Bányászati tevékenység végzésére nem kérhető szolgalom alapítás! Főszabály, hogy először az ingatlantulajdonossal meg kell próbálni megállapodni az ingatlanhasználatban. A szolgalom alapítása, valamint a kártalanítás módja és mértéke tekintetében a bányavállalkozó megküldi az ajánlat át az ingatlantulajdonosnak. Amennyiben a megküldött ajánlat alapján a megállapodás nem jön létre, a szolgalom alapítása és az ezért járó kártalanítás tárgyában, kérelemre az illetékes Kormányhivatal határoz. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítás szabályait kell alkalmazni. A szolgalmi jogot a jogosult kezdeményezésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A megállapodáson, illetve a hatósági határozaton alapuló szolgalom azonos megítélés alá esik (ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket keletkezteti). 29

29 Szolgalom [Bt. 38. (3) bek.] Létesítési szolgalom Feltétele: az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása, - nincs megállapodás az ing.tul.-sal Tárgya: bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése Jogosított: bányavállalkozó [CH száll.vez létesítő (Bt. 49. (5) bek. b) pont], egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője Tartalma: az ingatlan használata az építés, kutatás végzésére Időtartama: annak befejezéséig Bányakár 30

30 Üzemeltetési szolgalom Szolgalom [Bt. 38. (4) bek.] Feltétele: az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása, - nincs megállapodás az ing.tul.-sal Tárgya: bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, üzemeltetése, megszüntetése Jogosított: bányavállalkozó [CH száll.vez létesítő (Bt. 49. (5) bek. b) pont], egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője Tartalma: az ingatlan használata, a létesítmények üzemeltetéséhez szükséges eszközök (energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi, technológiai célú csővezetékek, stb) elhelyezése, üzemben tartása Időtartama: annak befejezéséig Bányakár 31

31 Szolgalom [Bt. 38. (5) bek.] A bányavállalkozó [CH száll.vez létesítő, üzemeltető (Bt. 49. (5) bek. b) pont], egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője jogosult az ingatlan igénybevételére, a szükséges mértékben ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, üzemeltetés, biztonság fenntartása, üzemzavar megelőzése, elhárítása érdekében 32

32 Kártalanítás: Szolgalom [Bt. 38. (6-)(6a) bek.] bányavállalkozó kezdeményezi (ajánlat) módja, mértéke egyezség az ing. tulajdonossal megegyezés hiányában az alapításra és kártalanításra a kisajátítási hatóság Kisajátításra vonatkozó szabályok. Bejegyzés az Ingatlan-nyilvántartásba 33

33 FELSZÍNI INGATLANTULAJDON KORLÁTOZÁSA Bt. (38/A.-38/F) ( tulajdonos ) Elosztói engedélyes előmunkálati jog vezetékjog használati jog kisajátítás 34

34 Előmunkálati jog [Bt. 38/B. ] Megállapodás az ingatlantulajdonossal Megállapodás hiányában a bányafelügyelet engedélyezi az engedélyes /vezeték tulajdonosa kérelmére Tűrési kötelezettség Jelek elhelyezése, mérések, talajvizsgálat elvégzése Ingatlantulajdonos értesítése Kártalanítás 35

35 Vezetékjog [Bt. 38/C. ] Vezeték elhelyezése, üzemeltetése, ha az ing. használatát lényegesen nem akadályozza. Megállapodás az ing. Tulajdonossal. Hiányában a Bányafelügyelet állapítja meg. Engedélyes, vagy tulajdonos javára Biztonsági övezet mértékében Bejegyzés az Ingatlan-nyilvántartásba (vez.jog bejegyzés előtt is gyakorolható) Közterületre (vasúti pálya, folyóvizekre, csatornákra) nem alapítható Kártalanítás 36

36 Vezetékjog Jogosultságok a vezetékjog alapján elosztóvezeték elhelyezése, (5 éven után megszűnik, ha nem építi meg) üzemeltetése, karbantartás, javítás, átalakítás, eltávolítás, biztonsági övezetben növényzet (fák, bokrok ágai, gyökerei) eltávolítása más nyomvonalas létesítmény keresztezése 37

37 Vezetékjog Kártalanítás értékcsökkenés + anyagi kár engedélyes és ingatlan tulajdonos megállapodása az engedélyes ajánlata alapján (15 nap az alapítástól) megállapodás hiányában a munkálatok csak a kár megfizetése (letétbe helyezése) után kezdhetők (szakértő) bíróság 38