A SIKLÓSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Oktató, Fejlesztı és Tanácsadó Központ (ROP-3.3.1.-2004-10-0007/33) A SIKLÓSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ESETTANULMÁNY 2006 Készítette: Balaton Mariann Balogh Szilvia Beck Ágnes Busznyák Éva Fuchs Ágnes Gebauer György Gyimesi Gergely Horváth Zsófia Jerkovits Éva Lóránd Balázs

REGIONÁLIS POLITIKA 2 Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS... 3 1. Természeti adottságok és környezeti állapot... 3 1.1. Természeti adottságok... 3 1.2. A környezeti állapot jellemzıi... 3 2. Településhálózat és térszerkezet... 5 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás 5 2.2. A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása... 6 3. Humán erıforrások... 8 3.1. Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben... 8 3.2. Oktatás, képzés, szakképzés... 9 3.3. Foglalkoztatás, munkaerıpiac... 10 3.4. Egészségügyi és szociális ellátás... 12 4. A helyi gazdaság jellemzıi... 13 4.1. A Siklósi kistérség mezıgazdasága... 13 4.2. Az ipar jellemzıi... 17 4.3. Szolgáltatások... 19 4.4. Turizmus... 20 5. Infrastruktúra, közlekedés, távközlés... 22 5.1. Mőszaki infrastruktúra ellátottság... 22 5.2. A közlekedési infrastruktúra... 23 5.3. A távközlési infrastruktúra... 24 6. Összegzés... 25 Melléklet: 2004. januárjától-2006 áprilisáig történt változások a Sikósi kistérségben... 27 II. AZ ESETTANULMÁNY MEGOLDÁSA... 31 1. Problémafa készítése és elemzése... 32 2. Célfa készítése és elemzése... 35 3. Fejlesztési koncepció... 38 3.1. Kistérségi munkaerı kínálat, társadalom... 38 3.1.1. Optimális oktatási és képzési struktúra kialakítása... 38 3.1.2. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok beilleszkedésének, képzésének és munkaerı piaci re-integrációjának segítése... 39 3.1.3. Differenciált és biztonságos szociális, jóléti és egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése és mőködtetése... 40 3.1.4. Közös kistérségi tudat kialakítása és megerısítése, megalapozott programok készítése... 40 3.2. Az ipar fejlesztési irányai... 41 3.3. A turizmus fejlesztési irányai... 42 3.3.1. Kifejlesztendı mag-attrakciók, bıvítendı turisztikai kínálat és infrastruktúra:..... 45 3.4. A mezıgazdaság fejlesztési irányai... 46 3.5. A közlekedés fejlesztési irányai... 48 3.6. A helyi vállalkozások támogatása... 49 3.7. Finanszírozás... 51 3.8. Alapelvek... 52 4. Logikai keretmátrix elemzés... 53 5. Gantt-mátrix elemzése... 56

REGIONÁLIS POLITIKA 3 I. HELYZETELEMZÉS 1. Természeti adottságok és környezeti állapot 1.1. Természeti adottságok A Siklósi kistérség területét a Baranyai-dombság és a tájföldrajzilag már az Alföldhöz tartozó Nyárád-Harkányi sík közé ékelıdı Villányi-hegység kistájai alkotják. A hegység tengeri üledékekbıl származó mészkövekbıl és dolomitokból áll, déli részén, a szerkezeti törésvonalak mentén gyógyhatású vizek törnek felszínre, egyik legismertebb ezek közül Harkányban található. A Villányi-hegység felszínét lösztakaró borítja, ennek köszönhetı a termékeny talaj. Két legmagasabb csúcsa a Tenkes-hegy (409 m) és az éles gerincő Szársomlyó (442 m), melynek tájképét meghatározza a déli oldal kopaszsága, és a hegyoldal találkozása a gazdag növényvilággal rendelkelı Drávamenti-síksággal. A Baranyai-dombság mély völgyekkel tarkított, felszíne kiválóan alkalmas a mezıgazdasági mővelésre. Ezzel szemben a Drávamente kevésbé termékeny talajú. A kistérség déli fekvése miatt különösen érvényesülnek a mediterrán égöv hatásai. Ez a terület Magyarország legnagyobb besugárzást kapó területei közé tartozik. A napsütéses órák száma elérheti az évi 2000-2100 órát, az évi középhımérséklet 11 C, ami meghaladja az országos átlagot. Azonban eltérıek a klimatikus viszonyok a hegység két oldalán. Szemben az északi hővösebb, csapadékosabb éghajlatával, a déli oldalon melegebb, szárazabb idıjárás a jellemzı. A Villányi-hegységnél találkoznak az atlanti- és a mediterrán légtömegek, ennek következménye, hogy gyakori az erıs szél. A gyakori jégesıkkel szemben az országban elsıként, korszerő védelmi rendszert építettek ki a helyiek. Az északi dombság elıtere kevesebbet élvez a mediterrán hatásokból, ám a zivataroktól is védettebb. A mediterrán klimatikus viszonyok miatt számos déli növényfajta telepedett meg a térségben (az összes itt élı fajta kb. 20%-a), ezért a botanikusok külön flórajárásként kezelik a területet. Számtalan védett növényritkaság található a hegységben, köztük olyanok is, melyek Magyarországon egyedülállóak. A siklósi kistérség eredeti növényzetét tekintve a mérsékeltövi lombos erdık zónájába tartozik, de a kiváló termıhelyi adottságok miatt a szılımővelés csaknem egészen eltőntette a cseres tölgyeket a déli lejtıkrıl. Ma már ez a legjellemzıbb vegetáció típus. A Villányi-hegység felszínre bukkanó mészköveinek meredek, gyorsan pusztuló lejtıire, a köves-sziklás váztalajok a jellemzık. A Baranyai-dombság széles hátain kiváló minıségő erdıtalajok, a szárazabb, lösszel fedett területeken pedig, a mezıségi talajok is megjelennek. Adottságaik kedvezıek a szántóföldi növénytermeléshez. A Drávához közelítı déli síksági területeken, a talajféleségek mozaikos megjelenése jellemzı. A magasabb területek lösszel fedett szintjein, barna erdıtalajok mellett, a mezıségi talajok is elıtőnnek. A holtágak, vizenyıs területek környékének fı talajféleségei a kisebb termıképességő öntés- és réti talajok. 1.2. A környezeti állapot jellemzıi

REGIONÁLIS POLITIKA 4 A kistérség települései Baranya megye tájegységei közül alapvetıen hármat érintenek. A legjellegzetesebb ezek közül a Villányi-hegység, mely részben átnyúlik a Dráva-mellék területére. Ettıl északra helyezkedik el a Baranyai-dombság, mely változatosságával, kiemelkedı panorámájával és máig fennmaradt természeti értékeivel vonzó a turisták számára. A vonzerık közé sorolhatók még a déli lejtık ápolt szılıskertjei a parcellákat tagoló présházakkal, pincesorokkal együtt. Különösen jelentıs látványértéke van a táj kultúrtörténeti-mőemléki értékeinek: a máriagyődi templomnak, a Siklósi Várnak, a villányi-, villánykövesdi- és palkonyai pincesoroknak. A Siklósi kistérség néhány részlete természetvédelmi oltalom alatt áll. Legjelentısebb a Duna-Dráva Nemzeti Park, melynek területe jelenleg fejlesztés alatt áll. A jövıben a térségnek fel kell készülnie a természet- ill. környezetvédelmi beruházásokra. A megfelelı körülmények kialakulása esetén az ökoturizmus fellendülése várható. A kistérségben még két országos védettségő természeti terület van: a villányi Templom-hegy és a Szársomlyó hegy. Ez utóbbin a magyar kikerics mellett nagyszámú mediterrán flóraelem védett, és az itteni állatvilág is hordoz tudományos érdekességeket. Maga a hegy is igazi látványosság, dalmát tengerparti hegyoromra emlékeztet. Az országos védett területek mellett vannak helyi védettségő értékek is, amelyek potenciális turisztikai vonzerıként is számon tarthatók. Különleges értéket képviselnek az itteni barlangok, de ezek nem vagy csak indokolt esetben látogathatóak. Közülük a Beremendi hegy bányafalából nyíló Kristálybarlang örvend országos hírnévnek. A felsorolt vonzerık hozzájárulhatnak a turizmus fellendüléséhez, ám nagyon fontos elv, hogy a védelemnek és fenntartásnak mindig elınyt kell élveznie a bemutatással szemben. A kistérség levegıjének minıségét leginkább két tényezı károsítja: DDCM beremendi cementmővet kiszolgáló bányák és magának az üzemnek az ülepedı por kibocsátása, amely mikrorégiós hatókörő. A másik tényezı az 58-as fıútvonal és ebbıl leágazva a Siklós- Villány-Bóly közötti út környezetében a közúti forgalomból származó légszennyezés. Ez különösen a települési átkelı szakaszokon erıteljes. A tájegység hidrológiai kincse a harkányi termál-gyógyvíz, ami a Villányi-hegység mészrögeinek karsztvizes tárolóiból táplálkozik. A talajvizek Baranya többi vidékéhez hasonlóan szennyezettek, komoly probléma a rétegvizek megóvása a felszín felıl történı elszennyezıdéstıl. A csatornázottság tapasztaltan alacsony szintje a felszín alatti vízkészletek további veszélyeztetését vonhatja maga után. A felszíni vízfolyások közül a térség nyugati peremén futó Pécsi-víz, Fekete-víz erısen szennyezett. Szintúgy a keleti részeken átfutó Karasica. A Baranyai-dombság völgyeiben kiépített víztározók felöltıdıben, ökológiai állapotuk leromlóban van. Ez vízminıségükön is érzékelhetı. Országos védettséggel bíró mőemlék a térségben kevés akad. Ilyen például a siklósi vár, azonban a benne rejlı lehetıségek nincsenek kihasználva, emellett állapota folyamatosan romlik. A túronyi református templom felújítása is egyre sürgetıbb lenne. Mőemlék még a palkonyai templom, illetve a szintén itt található pincesor mintegy 50 pincével. Ezekhez csatlakoznak Villány és Villánykövesd pincesorai. A szemétgyőjtést és szemétszállítást a társulás területén vagy maguk az önkormányzatok végzik, vagy kiadták gazdasági szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak. A szemétgyőjtés rendszeressége csak ott biztosított, ahol az önkormányzat vagy valamely gazdasági szervezet végzi azt. Az 1990-es évek végén még fennálló potenciális veszélyforrás, a garéi hulladéklerakó problémája mára állami szerepvállalással megoldódott. A lerakóban elhelyezett hatalmas mennyiségő ipari eredető veszélyes hulladékot elszállították és ártalmatlanították. Ennek eredményeként kimondható, hogy a kistérség termál- és gyógyvizei, illetve a különleges értékő termıhelyei kikerültek a veszélyeztetés alól.

REGIONÁLIS POLITIKA 5 2. Településhálózat és térszerkezet 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás Az Európai Unióhoz való csatlakozás felértékelte a kistérségek szerepét. Szükség van szervezettségükre, hogy hatékony együttmőködés alakulhasson ki a régiókkal. A statisztikai kistérség a megyehatárokat át nem lépı rendszer. Egy-egy kistérség földrajzilag is összefüggı települések együttese, amely a települések közötti valós kapcsolatokon alapul. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Siklósi kistérség a Dél-dunántúli Régió területén, azon belül Baranya megyében a horvát határ mentén található. Szomszédjai északon a Pécsi-, nyugaton a Sellyei-, keleten pedig a Mohácsi kistérségek. A kistérség Drávaszabolcsnál határátkelıhellyel rendelkezik, az 58-as fıútvonallal csatlakozik a nemzetközi forgalomhoz. A térség a délszláv-válság idején került bele a nemzetközi vérkeringésbe, mivel az udvari határátkelıt ekkor lezárták. A békefenntartók (SFOR, IFOR) is ezt az útvonalat használták. Határ menti fekvése miatt ma is meghatározó a tranzitforgalom és a bevásárló-turizmus, bár ez utóbbi messze elmarad a 90-es évekbeli volumentıl. Meg kell említenünk a Pécs-Magyarbóly-Eszék vasúti vonalat, mely alkalmas mind teherforgalom, mind személyszállítás lebonyolítására is, így erısítve a határmenti régiók közti kapcsolatokat. A turizmus adhat új lendületet egyéb vasúti szárnyvonalak korszerősítésének. A kiaknázatlan adottságok közé tartozik a Dráva folyó (szem elıtt tartva a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeinek megırzését), mely egy határokon átnyúló együttmőködéssel új lehetıségeket nyithatna meg. A Siklósi kistérségnek fejlett külkapcsolati hálózata van, a városok rendelkeznek testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezeknek létrejöttét gyakran az itt élı nemzetiségek léte ösztönözte, de számos egyéb történelmi kapcsolatot is felújítottak. A kistérség létét alapvetıen meghatározza, hogy Baranya megye perifériáján, ugyanakkor a horvát határ mentén található. A két határ menti térség közötti kapcsolatok komoly múltra tekintenek vissza, de az 1990-es években lezajlott délszláv háború sok területen változást hozott. Visszaszorultak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Napjainkban szükséges ezek újragondolása, egy-egy területen a már létezı kapcsolat felelevenítése ill. elmélyítése. A magyar ill. horvát oktatási intézmények között jelenleg is szoros kapcsolat van, ez segíti a nemzeti identitás ápolását.

REGIONÁLIS POLITIKA 6 1. ábra: A Dél-dunántúli Régió, megyéi, statisztikai kistérségei (2004. január 1-tıl) Forrás: http://www.deldunantul.com 2.2. A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása 2004. január 1-jén lépett életbe az új kistérségi besorolás, az ország a korábbi 150 helyett 168 kistérségre tagolódik. A siklósi kistérséget is érintették a változások, öt község (Adorjás, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Kórós, Sámod) átkerült a sellyeibe, miközben a siklósiba a pécsibıl soroltak át nyolc települést (Kisdér, Kiskassa, Kistótfalu, Pécsdevecser, Peterd, Siklósbodony, Újpetre, Vokány). A siklósi kistérséget 53 település alkotja, ezek közül Siklós, Harkány, Villány, Garé, Matty és Alsószentmárton rendelkezik önálló jegyzıséggel, a többi falu körjegyzıségekbe tömörülve intézi közigazgatási feladatait. A települések területfejlesztési-, bizonyos közoktatási- és szociális feladatainak közös teljesítésére jött létre a Siklósi Kistérség Többcélú Társulás, mely területileg megegyezik a Siklósi statisztikai kistérséggel. A társulás célja, hogy minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtő ellátást és szolgáltatást. A Siklósi kistérség települései földrajzi- és természeti jellemzıik ill. gazdálkodási és infrastrukturális adottságaik alapján együttmőködéseket építettek ki egymás között. A pozitív kezdeményezés hiányossága, hogy a mikro-térségek még nem elég hatékonyan tudják érvényesíteni érdekeiket. Az öt mikro-térség a következı:

REGIONÁLIS POLITIKA 7 2. ábra: A Siklósi kistérség mikrotérségi kapcsolatai Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés 1. mikro-térség: központja Túrony A vízválasztótól északra van. Ide tartozik: Kisdér, Siklósbodony, Babarcszılıs, Csarnóta, Szava, Garé, Bisse. 2. mikro-térség: központja Harkány A Villány-hegység vízválasztójától délre, az 58-as fıúttól többségében nyugatra lévı települések tartoznak ide: Diósviszló, Márfa, Rádfalva, Drávapiski, Drávaszerdahely, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Drávacsepely, Tésenfa, Cún, Szaporca, Drávapalkonya, Drávacsehi. 3. mikro-térség: központja Beremend Az 58-as fıúttól keletre a siklóstól délre elhelyezkedı települések: Drávaszabolcs, Gordisa, Matty, Alsószentmárton, Old, Kásád, Egyházasharaszti, Siklósnagyfalu, Kistapolca. 4. mikro-térség: Siklós 5. mikro-térség: központja Villány A következı települések alkotják mikro-térséget: Illocska, Lapáncsa, Kislippó, Magyarbóly, Márok, Nagyharsány, Kisjakabfalva, Kisharsány, Nagytótfalu, Villánykövesd, Ivánbattyán, Plakonya, Vókány, Kistótfalu, Újpetre, Kiskassa, Pécsdevecser, Peterd. A kistérségben mőködı települési önkormányzatok tehát a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtásra, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére,

REGIONÁLIS POLITIKA 8 szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozzák létre. A Siklósi kistérségben is, hasonlóan az ország egyéb területeihez, létrejöttek civil szervezıdések, melyek rendkívül sokszínőek. Céljuk többek között hagyományırzés, a nemzetiségek érdekérvényesítése, a sport népszerősítése, a gyermekek- és az ifjúság felkarolása. Azonban ezek a szervezetek nem tudják maradéktalanul teljesíteni céljaikat. A civil szféra szerepét erısíteni kell a kistérségben, ahogy az egész országban is. 3. Humán erıforrások 3.1. Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben A népesség alakulására Baranya megyében a folyamatos csökkenés jellemzı az elvándorlás és a természetes fogyás miatt. A Siklósi kistérség népessége is folyamatosan csökkent 2000-tıl 2003-ig. A kistérség 19 településén csökkent, 10-ben nıtt, 24-ben pedig stagnált a lakosságszám. A 2004-2005. évi adatok szerint a kistérség lakónépessége tovább fogy. 3. ábra: A Siklósi kistérség népességének alakulása, 2000-2003 (fı) A Siklósi Kistérség népességének alakulása, 2000-2003 (fő) 41500 41000 40500 40000 39500 39000 38500 38000 37500 37000 41197 41131 40958 38404 2000. 2001. 2002. 2003. Forrás: KSH A népességfogyás egyik oka, hogy a halálozások száma nı, míg az élve születések száma csökken. A kistérség lakosságának közel fele három városban koncentrálódik: Siklóson, Harkányban és Villányban. Ez annyit jelent, hogy a lakosok 43%-a a kistérség területének 15%-án, koncentráltan él. A népességcsökkenés másik oka a negatív vándorlási egyenleg, amely a kistérségben jellemzı magas munkanélküliséggel magyarázható. Általános tendencia, hogy a kisebb települések lakosai a közeli városba költözésben látnak elırelépési lehetıséget. A népesség korcsoport szerinti megoszlására jellemzı, hogy a 15 39 év közöttiek aránya a legmagasabb, azonban az idıs korosztály összlakosságon belüli aránya a közeljövıben emelkedni fog. Erre abból következtethetünk, hogy a 60 év felettiek lélekszáma az utóbbi öt évben folyamatosan nıtt, a 14 éven aluliak száma pedig enyhe csökkenı

REGIONÁLIS POLITIKA 9 tendenciát mutatott. A Siklósi kistérségben a nemenkénti arányokban nem történt jelentıs elmozdulás, és azok az országos értékekkel összhangban vannak (a nık aránya 51,6%, a férfiaké 48,4%). A kistérség etnikai szempontból színes képet mutat. A kisebbségi lakossági átlag közel esik a megyei átlaghoz. A legszámottevıbb a cigány, német és horvát kisebbségek aránya. A kistérségben hat német etnikumú település található, a szerb lakosság pedig elszórtan él a kistérség falvaiban. A magukat romának valló lakosok aránya a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összlakosság 4,6%-a, magasabb, mint a megyei átlag. A kisebbségek majdnem fele roma származásúnak vallja magát, de valószínősíthetı, hogy számuk kb. háromszorosa lehet a statisztikai adatnak. 3.2. Oktatás, képzés, szakképzés A kistérség iskolázottsági mutatói kedvezıtlenek, mely a diplomások és középiskolai tanulók alacsony számában mutatkozik meg. A legaggasztóbb jelenség az analfabéták magas aránya. Mindezek azért jelentenek problémát a kistérségben, mert az alacsony képzettségőek munkaerıpiacra jutásának lehetıségei minimálisak. Az oktatási intézményeket tekintve vannak hiányosságok a kistérségben. Az itt található 53 település közül 33-ban például sem óvoda, sem általános iskola nem mőködik. Az alapfokú képzésre jellemzı, hogy 2003-ban 15 település rendelkezett alapfokú oktatási intézménnyel, valamint a tanulói létszámok folyamatos csökkenése figyelhetı meg. A kis településeken megszőnnek az iskolák és a nagyobb településekre koncentrálódnak a tanulók. Tehát a Siklósi kistérségben a gyerekintézmények a körjegyzıségi székhelyekre és a három legnagyobb városba koncentrálódnak. A kistérségben csupán két középfokú oktatási intézmény mőködik, Siklóson és Villányban. Siklós az alacsony tanulói létszámú városok közé tartozik, melynek egyik oka, hogy sok diák inkább valamelyik pécsi középiskolát választja tanulmányai folytatásához. 4. ábra: Az általános iskolákban tanulók száma a Siklósi kistérség egyes településein (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A kistérség központjában mőködı Táncsics Mihály Gimnázium és Szakiskoláról elmondható, hogy feladat-ellátási helyként területi szerepet tölt be a középfokú oktatásban. Képeznek itt élelmiszer- és vegyiáru-kereskedıt, pincért, asztalost és számítástechnikai szoftverüzemeltetıt is. Villány borászati szakképzı intézménye, a Teleki Zsigmond

REGIONÁLIS POLITIKA 10 Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium a helyi munkaerıpiaci kihívásoknak felel meg elsısorban. Az intézményben a nappali alapképzésen és szakképzésen kívül felnıttképzés is folyik, melynek segítségével javítható a kistérség lakosságának szakképzettségi szintje, illetve az a helyi munkaerıpiaci igényekhez alakítható. Az intézmény szakmailag alkalmas arra, hogy a jövıben a kistérség borászati kompetencia-központjává váljon. A legfontosabb feladat ezen a területen az, hogy a középfokú oktatási intézmények rugalmasságát növelni kell, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkerıpiaci igényekhez. Elsısorban a turizmushoz kapcsolódó szakmák oktatására kell hangsúlyt fektetni, ezen kívül a szakma-specifikus nyelvoktatás és az informatikaoktatás szorul fejlesztésre. 3.3. Foglalkoztatás, munkaerıpiac Az 1990-es években az egész Dél-dunántúli Régióban megfigyelhetı volt a gazdasági aktivitás csökkenése, mely a gazdasági szerkezetváltozásokkal függött össze. Ezen folyamatok eredményeképpen a régió alig 50%-os aktivitási aránya a legalacsonyabbnak számított az országban (a 2000-es évek elején). A Siklósi kistérségben még kedvezıtlenebbek a népesség gazdasági aktivitását jelzı mutatók. A kistérségben a lakosságnak csupán 30%-a állt alkalmazásban 2002-ben, a nem munkából származó jövedelembıl (munkanélküli segélybıl, egyéb szociális támogatásból) élı munkanélküliek és az inaktívak együtt a népesség 41%-át tették ki. Ez az alacsony arányú foglalkoztatottság rendkívül gyenge önfenntartó-képességet jelent, mert a lakosság többsége közösségi eredető jövedelmekbıl (nyugdíj, járadék, segély) él.

REGIONÁLIS POLITIKA 11 5. ábra: Munkanélküliség a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés

REGIONÁLIS POLITIKA 12 A 7,2 %-os Baranya megyei munkanélküliségi rátában 2002-ig csökkenés, azt követıen növekedés figyelhetı meg. E tekintetben erıteljes területi különbségek mutatkoznak a megye térségei között. A Siklósi kistérségben például kis mértékő, 0,7% pontos növekedés volt tapasztalható. 2002 2004 között már 2,2%-os növekedést mutat a munkanélküliségi mutató. Ez a kedvezıtlen folyamat már 1999 óta tart a kistérségben. 2004-ben a legtöbb munkanélküli Siklóson (477 fı), Alsószentmártonban (213 fı) és Beremenden (162 fı) volt. A térség három nagy településén (Harkány, Villány, Beremend) a munkanélküliek száma lassan nı, Siklóson ezzel szemben mérsékelt csökkenés figyelhetı meg, ami a roma foglalkoztatás 2 éve tartó pályázati programjaival is összefügg. Kistérségi szinten azonban a munkanélküliek száma továbbra is növekvı tendenciát mutat. Magas a nyilvántartásba visszakerülık aránya, melynek oka a szezonális munkák jelenléte valamint a szakképzetlenek magas száma, akik a munkanélküliek körébe belépık többségét alkotják. A már több, mint egy éve folyamatosan állás nélkül lévık a regisztráltak átlagosan 28%-át alkotják és számuk drasztikus emelkedést mutat. A tartósan munkanélküliek közül sokan az önkormányzatoknál találnak munkát támogatott közhasznú, vagy közcélú munka keretén belül. A pályakezdı munkanélküliekre jellemzı, hogy mostanság az iskola befejezése után többen regisztráltatják magukat. Itt is igen magas a visszatérık száma. A visszatérés okai leggyakrabban a rövid idejő keresı tevékenység, tanfolyam befejezése, vagy a tanulmányok megszakítása. Baranya megyében a két hátrányos helyzető réteg (pályakezdık és negyvenöt éven felüliek) összességében a munkanélküliek 43 46%-át teszi ki. Aggasztó, hogy egyre több fiatal nem fejezi be a 8 osztályt és így elzárják magukat a további tanulási lehetıségek elıl. Az érettségizett pályakezdı munkanélküliek létszáma is emelkedett 2005-ben, az ı álláshoz jutásukat a szakképzetlenségük nehezíti meg. A kistérségben a munkaerı iránti keresletre az erıs szezonalitás, és az ingadozások jellemzıek. Ez természetesnek tekinthetı, hiszen a térségben a fı gazdasági ág az idegenforgalom és a mezıgazdaság. A legnagyobb munkaerıpiaci kereslet továbbra is a kereskedelem és a vendéglátás oldaláról jelentkezik. Idényjellegő foglalkoztatónak tekinthetı az építıipar és a mezıgazdaság. 3.4. Egészségügyi és szociális ellátás A Dél-dunántúli Régióban a munkaképes korú lakosság morbiditási állapota különösen rossz. Ez jellemzı Baranya megyére is. A kistérség egészségügyi ellátására a jövıben egyre nagyobb terhek fognak nehezedni, melyre a térségben megfigyelhetı elöregedési tendenciából lehet következtetni. A Siklósi kistérségben a megyei átlagnál több beteget látnak el a praktizáló háziorvosok. Jelentıs problémát jelent az ellátottság szempontjából, hogy a kistérség településeinek több mint felében hiányzik a mőködı háziorvosi rendelı. A járóbeteg szakellátást tekintve a Siklósi kistérség Baranyában az élmezınyhöz tartozott (2003-ban). Siklóson többféle szakrendelést is mőködtetnek. A fekvıbeteg ellátást két intézmény: a siklósi Városi Kórház és mozgásszervi betegek esetében Harkányban a Baranya Megyei Gyógyfürdıkórház biztosítja. A kistérségben a Siklósi Kórház rendelkezik fekvı beteg területi ellátó szereppel, tehát itt is jellemzı a koncentráltság. A Baranya Megyei Gyógyfürdıkórház nemrégiben nyert pályázati támogatási összegbıl megkezdhet egy olyan kórházi rekonstrukciót, melynek eredményeképpen a kórház a régió rehabilitációs központjává válik. A kistérség gyógyszertárakkal való ellátottsága átlagosnak tekinthetı, pozitívum azonban, hogy az utóbbi években nıtt a gyógyszertárak száma.

REGIONÁLIS POLITIKA 13 A szociális szolgáltatások egyik legfontosabb célcsoportját az idıskorúak alkotják, akiknek aránya a Siklósi kistérségben is nıtt. További célcsoportot jelentenek a fogyatékkal élık, akiknek legnagyobb részét a mozgássérültek alkotják. Negatívumnak tekinthetı, hogy az akadálymentesítés az intézményekben és a városokban csak részben megoldott, a kistelepüléseken pedig egyáltalán nem. Nem javít a kistérség összképén, hogy egyre többen szenvednek szorongásos és depresszív betegségekben, valamint a szenvedélybetegek száma is folyamatosan emelkedik (nagy az alkoholfüggık aránya). Az elszegényedéssel párhuzamosan nı a hajléktalanná válás veszélye is a kistérségben. Az alapellátások kiépítettségében a kistérség pozitív eredményekkel büszkélkedhet. 2003-ig a családsegítı szolgáltatás és a szociális étkeztetés biztosítása terén volt a legeredményesebb. A feladatok közé tartozik a házi gondozás fejlesztése. Az alapellátási-, a speciális ellátási- és szakellátási feladatok megoldását a kistérség három városa egy-egy intézmény keretében próbálja megoldani. Ezen intézmények mellett az önkormányzatok a rászorulókat többféle módon támogatják. A rendszeres támogatásokon kívül egyéb pénzbeli és természetbeni juttatást is biztosítanak a rászorulóknak. Mindezek az alapellátások megfelelı kiépítettségét mutatják, azonban a szociális gondoskodás terén kötelezı szerepet betöltı önkormányzatok forráscsökkenés miatt az utóbbi években egyre nehezebben tudnak megfelelni törvényes kötelezettségeiknek. 4. A helyi gazdaság jellemzıi 4.1. A Siklósi kistérség mezıgazdasága Specifikus agroökológiai jellemzıi révén a Dél-dunántúli Régió Siklósi kistérségében egyedi típusú agrártermelési struktúra fejlıdött ki. Kedvezı domborzata, szubmediterrán klímája, a közepes páratartalom illetve csapadék, valamint a korai tavasz és a hosszú vénasszonyok nyara következtében a kistérség agráralkalmassági értékszáma kétszeresen jobb, mint az országos átlagérték, ami egyértelmővé teszi a mezıgazdasági termelés további strukturális, mennyiségi, minıségi fejlesztésének létjogosultságát. Birtokstruktúrája a szocialista rendszer összeomlása és a Kárpótlási Törvény hatására torzult. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek száma négyszeresére nıtt, miközben átlagos területük ezzel fordított arányban változott, gazdasági erejük pedig a korábbi töredékére csökkent. Mára a szövetkezeti forma részesedése folyamatos csökkenést mutat (15,5%), a gazdasági társaságok (43,6%) és az egyéni gazdálkodók (40,9%) részesedése domináns szerepő. A mezıgazdasági üzemek nagyságbeli alakulását a tıke- és eszközhiányos, szakértelem nélküli kisgazdaságok bérletbe adásának gyakorlata befolyásolja. Ez alapján a földterület használata a gazdaságok nagyságkategóriái szerint a következı eloszlást mutatja: nagymérető 51,2%, közepes mérető 9,6%, kismérető 9,2%, egyéb 30%. Az egyéni gazdaságok kétharmada fél hektárnál kisebb területen gazdálkodik, melyeken nem lehet gazdaságos termény elıállítását végezni. A torzult hazai birtokstruktúrához képest a kistérség társas vállalkozásai sokkal jobb helyzetben vannak: 70%-os a 10 ha alatti birtok részaránya az országos 93,8%-hoz képest, illetve a közepes mérető gazdaságok 20,7%-os részaránya elınyt jelent a régióban.

REGIONÁLIS POLITIKA 14 6. ábra: A birtokszerkezet összetétele a Siklósi kistérségben (1997, %) A birtokszerkezet összetétele a Siklósi Kistérségben, hazánk átlagában 2000-ben és az EU-15-ök országaiban 1997-ben (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10 11-50 50- siklósi kistérség EU-15-ök Magyarország Forrás:ÁMÖ A gazdálkodók szervezeti formáit tekintve a kft-k 40%-a Villányban, a kistérség mezıgazdasági motorjába koncentrálódnak. A bt. mint vállalkozási forma nem elterjedt, az rt.-k, szövetkezetek száma igazodik a kistérségi területi arányokhoz. Rt-k: Vylyan Szılıbirtok és Pincészet Rt., Csányi Pincészet Rt., Beremendi Mezıgazdasági Rt. Szövetkezetek: Idared Kertészeti Szövetkezet, Villányi Szársomlyó Kft (legnagyobb birtok), Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Vokányi Mezıgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet és a drávaszabolcsi Dózsa Mezıgazdasági Szövetkezet. A kistérség kft-inek komoly problémát jelent, hogy megfelelı garanciák hiányában a minıségi termelés ellenére nem, vagy csak áron alul, és szők piacon tudják értékesíteni termékeiket. A földterületbıl a mővelés alól kivett területek aránya jelentıs (13,6%). A mővelési ágakat vizsgálva a szántóföldi növénytermesztés a megyén belül kimagaslóan nagy arányt képvisel. A régióban a vetésszerkezet rendezése (a gabonafélék termesztésének területi arányát 15-20%-kal kellett volna csökkenteni), a biotermesztés, gyógynövénytermesztés, aprómag- és virágmag-termesztés mind kiaknázatlan lehetıséget jelent. Az erdımővelési ág lokálisan vizsgálva nagy jelentıségő. A legjelentısebb erdıterületek Siklóson, és a Túronyi mikrotérségben találhatók. A térség egyik kiemelkedıen fontos mővelési ága a szılı (2,76%). Ez a részarány messze meghaladja az országos 1,48%-os értéket. A kert és gyümölcsös mővelése a földterületen belüli részarányát tekintve igen kis volumenő. A földterületek értéke aranykoronában mérve, bár nagy szóródást mutat, összességében kedvezınek mondható. A kistérségben nincs 10 aranykorona érték alatti szántóterület, és örvendetesen magas a 20-30 aranykorona közötti kategória aránya.

REGIONÁLIS POLITIKA 15 7. ábra: A szántóterületek 1 hektárra jutó átlagos aranykorona értéke a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A szántóföldi termelés vetésszerkezetében a gabonafélék részesedése 68%, az olajos magvaké 14%, a szójáé pedig 13%, ám a regisztráció szerint ezt érdemes lenne átalakítani, a kalászos területek helyét ipari és egyéb piacképes növényféleségek vehetnék át. Zöldségtermesztés nagyon kis volumenben, az összes szántóterület 1,74%-án folyik, pedig az egészséges táplálkozás elıtérbe kerülésével számolni kell a biotermékek, hüvelyesek iránti igény növekedésére. A klimatikus viszonyok pedig kiváló körülményeket biztosítanak primır-termesztésre, mely biztosítaná a korai piaci árumegjelenést; ám továbbra is alapvetı gondot jelent a piacra jutást megteremtı szervezet hiánya. A gyümölcstermesztés is elmarad az adottságok adta lehetıségektıl. Fı problémája, hogy a korábban nagy számban mőködı élelmiszeripari vállalatok, akik jelentıs felvásárlók voltak, vagy megszőntek, vagy külföldi tulajdonoshoz kerültek, és specializálódtak. Az import áruk beáramlása a friss gyümölcsök piacán is komoly problémát jelent, mert kedvezı árakon, egyenletes külsı (látvány) minıségben a hazai termés idején kívül is hódítanak. Összességében mindkét ágazat tıkeinjekcióra vár. A Villányi borvidék hat hegyközségre tagozódik: Hegyszentmárton Hegyközség, Kisharsányi Hegyközség, Nagyharsányi Hegyközség, Nagytótfalu Hegyközség, Tenkes Hegyközség, Villány Hegyközség. A hegyközségek kiemelt funkciókkal felruházott hatóságok, így beavatkozási jogkörük kiterjed a szılıtelepítések területi és fajtabeli ellenırzésére, eredetvédelem igazolásra, azaz a minıségbiztosításra is, de létezik egy másik szervezet is, a Villány-Siklósi Borút Egyesület, mely tevékenysége alapvetıen promóciós jellegő. Villányi borvidéken a kék szılı fajták vannak túlsúlyban.(a fajtaösszetételben) (de)sikeresen ötvözıdnek a hagyományos hazai és világ fajták, biztosítva a nemzetközi piacon az összehasonlíthatóságot, és egyben a megkülönböztetést is. A borvidéken sajnos jellemzı, hogy a kiváló minıségő szılıt az ország más nagy borfeldolgozó üzemei felvásárolják, és ebbıl más gyengébb minıségő borral házasítva minıségi bort készítenek, de nem Villányi névvel. A hazai piacon megjelent konkurens

REGIONÁLIS POLITIKA 16 importbor sikeres értékesítése könnyen követıkre találhat több áruházlánc esetében. Ezért a konkurenciát igen komolyan kell venni, és újra kell gondolni a versenyképesség tényezıit, valamint a marketing-stratégiát, illetve szükséges lenne létrehozni helyi feldolgozóüzemeket. Fontos a kistérség szempontjából, hogy a szılıtermesztésben és a borászatban rejlı lehetıségeket az utolsó cseppig kihasználja, mert ezen kívül csak a turizmus bír olyan elınyös tulajdonságokkal, amelyre a kistérség jövıjét megbízhatóan lehet ráépíteni. Térségünkben jelenleg 9.596 ha a térség erdıterülete, ami 14,8%-os erdısültséget jelent. Ez az érték alatta van mind a Baranya megyei, mind a dél-dunántúli és országos erdısültségi aránynak. A fakitermelés egyensúlyban van a telepítésekkel: az erdık faállományát kitermelés után az ipar értékesíti, vagy azt tőzifaként elégetik. Térségünkben 34% a magántulajdonú erdık részaránya, és 66% az állami tulajdonban lévı terület. Jelenleg az erdık okszerő használata nem tud megvalósulni, mert elaprózott területek alkotnak egy-egy tulajdont, így az erdımővelés ellenırizhetetlen. Meg kell továbbá említeni, hogy a térségben foglakoznak vadgazdálkodással is. Alapvetıen külföldi vadászok részére biztosítanak vadászati lehetıséget (ız, gímszarvas), ám sajnos nem megoldott a helyben kilövésre kerülı vadak térségen belüli feldolgozása. A kistérségi gazdálkodók mindössze 15,41%-ának fı profilja az állattenyésztés, mely egyértelmően jelzi térvesztését a növénytermesztéssel szemben. A kistérségben néhány központba koncentrálódik az állattenyésztés, ahol nagyobb számban mőködnek állattenyésztı gazdaságok: Villányban 17, Siklóson 13, Magyarbólyon 13, Drávaszabolcson 8 gazda tevékenykedik. Az állattenyésztési fıágazat jelenlegi helyzetértékelése azt mutatja, hogy az állatállomány összes létszáma, azon belül is fıleg az anyaállatok száma jelentısen csökken, és az állatállomány további csökkenése prognosztizálható. Jelenleg a szarvasmarha hízlalás, tejtermelés és a sertés hízlalás abszolút veszteséges tevékenység, a baromfiágazat is mélyponton tengıdik és a nyúl-tenyésztés sem szárnyal. 8. ábra: A Siklósi kistérség és Baranya megye állatállományának alakulása 2003-ban (db) A Siklósi Kistérség és Baranya megye állatállományának alakulása 2003- ban (db) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 32000 324000 1461000 1766 29645 66678 Szarvasmarha Serté s Baromfi Siklósi Kisté rsé g Baranya me gye Forrás: KSH A kistérség területének 0,4%-a halastó, ugyanis dombos jellegnek köszönhetıen könnyen kialakítható megfelelı meder, a másik tényezı, a víz is a legtöbb esetben rendelkezésre áll. A kistérségben a következı településeken találhatóak halastavak: Bisse, Garé, Gordisa, Ivánbattyán, Kisdér, Kiskassa, Kistapolca, Kovácshida, Márok, Nagyharsány, Palkonya, Peterd, Újpetre és Villánykövesd. Ezt a lehetıséget mindenképpen a beutazó

REGIONÁLIS POLITIKA 17 turizmus szolgálatába kell állítani, ehhez azonban a kiszolgáló infrastruktúrának is magas szintővé kell válnia. A kistérség legjelentısebb gazdálkodói: Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Beremendi Mezıgazdasági Szövetkezet, Egyházasharaszti Határszél Kft, Dózsa MgTSZ, Villányi Szársomlyó Kft. Mővelési ágainak struktúrája meglehetısen nagy szóródást mutat, és ezzel egy jó és hatékony munkamegosztást jelez a kistérségben, ami miatt inkább egymás segítıívé és partnereivé kell hogy váljanak. A 2004. szeptember 16-i állapot szerint nem volt egyetlen egy Termelı és Értékesítıi Szövetkezet sem a kistérségben (országosan 97 ilyen jellegő szervezıdést ismert el az FVM). Mint a szılıtermesztéssel kapcsolatban kifejtettük, a lehetıségek kihasználása érdekében nagyon fontos a kistermelık összefogása és egységes piaci megjelenésük biztosítása, ami a beszerzési és az értékesítési oldalon egyaránt elınyös számukra. A kistérségi szervezet és a hegyközségek elıtt áll az a feladat, hogy a szükséges felvilágosító, tájékoztató munkát elvégezzék és elısegítsék a termelés és értékesítés társult formáinak létrejöttét. 4.2. Az ipar jellemzıi Általános áttekintés: A Siklósi kistérség területén nem található a klasszikus ipar számára kiaknázható nyersanyag vagy energiahordozó lelıhely kivéve az építıipar számára hasznosítható homok és kavics kitermelésre alkalmas térségeket, ill. kıbányákat. Ezen felül a Kistérségben a természeti értékek védelme kiemelten hangsúlyos Duna-Dráva Nemzeti Park, Villányi hegység. Másrészt teljesen hiányzik a nem nyersanyagigényes iparhoz szükséges tıkekoncentráció, és a magasan képzett munkaerı is. Harmadrészt a Siklósi kistérség nem rendelkezik hagyományokkal az ipari termelés terén. A mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóipar hiányzik a térségben. A térség iparszerkezetében a cementiparon, mésziparon, bıriparon és vegyiparon kívül szigetszerően van jelen a jelentısebb pincészeteknél a palackozás, továbbá a faipar. Megemlíthetı még a villánykövesdi téglagyár kb. 10-30 fı alkalmazotti létszámmal. A kistérség ipara fıleg Siklóson és Beremenden koncentrálódik. Az utóbbi településen található Duna-Dráva Cement Kft. és a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft., akik fontos építıipari szereplık a hazai piacon, mindkettı hátterében külföldi vállalatcsoport áll. A beremendi gyár tevékenységében a cementgyártás mellett a transzportbeton- és kavicsüzletág is fontos szerepet játszik. A turizmus által jól jellemzett vidék turisztikai vállalkozásai az ipari-építıipari és az ingatlan-gazdasági szolgáltatás területéhez képest is csupán fele annyian vannak, e téren tehát fıként fejlıdı turizmus mellett jelentıs tartalékok vannak. A térség egyetlen ipari parkja a magánvállalkozásként mőködı siklósi Serena Ipari Park, ahol összesen 22 vállalkozás rendelkezik területtel. Az Ipari Park tulajdonosai számára nem jelentkezik igazán elsıszámú elvárásként a profitmaximalizálás, sokkal inkább fontos a munkahelyteremtés, a betelepülı cégek számára a szolgáltatás nyújtása, illetve a meglévı rendelkezésre álló területek értékesítése. Az ipari parkba települt vállalkozások több mint fele 12 darab kereskedelmi, szolgáltató, vagy javító tevékenységet végez, többnyire egyéni vállalkozók. Jelenleg domináns profilként jelenik meg a raktározáshoz, logisztikához kapcsolódó cégek szolgáltatásai. Mindezekre épülve nemzetközi terminált kívánnak létrehozni az Ipari Park tulajdonosai, melynek lényege, hogy a nemzetközi forgalomban közlekedı kamionok számára teljes körő szolgáltatásportfoliót kínálnak (büfé, zuhany, szerviz, gumiszerviz).

REGIONÁLIS POLITIKA 18 9. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Az Ipari Park legfontosabb stratégiai céljai a következık: innovatív gazdasági szerkezet kialakítása, vállalkozások versenyképességi feltételeinek biztosítása, munkahelyek létesítése, térségi kohézió, kapcsolatok erısítése, e-kereskedelem kialakítása Siklóson 993 vállalkozás mőködött 2003-ban, ezek közül 25 foglalkoztatott 10 fınél többet. A legnagyobb vállalkozások tevékenysége között a már említett kesztyővarrás mellett megtalálható az egyéb varrodai tevékenység, az élelmiszer elıállítás, a borfeldolgozás, bútorgyártás, valamint élelmiszer tartósítás és gyártás. A 2005. áprilisi adatok szerint a mőködı vállalkozások száma Siklóson 13%-kal lett alacsonyabb az elmúlt másfél év alatt. Villányban a legnagyobb vállalkozások kevés kivétellel, borászattal, bortermeléssel foglalkoznak. Harkány gazdasága elsısorban a turizmusra támaszkodik, ezért az ipari jellegő tevékenység elenyészı a városban. A Tar Mővek Faipari Kft. mely parkettákat és szegélyeket készít a legnagyobb foglalkoztató, azonban az alkalmazotti létszám itt sem éri el a 20 fıt. A feldolgozóiparból érdemes megemlíteni a 20 fıt foglalkoztató kisdéri zöldségtisztítót és a részvénytársasági formában mőködı kisharsányi szılészetet. A cementgyártásnak Dél-Baranyában csaknem egy évszázados hagyománya van, a régi gyárban már 1910-ben folyt a termelés. A Duna-Dráva Cement Kft. a nagy hagyományokkal rendelkezı Beremendi Cement- és Mészipari Rt. és a Váci Dunai Cement- és Mészmő Kft. egyesülésével jött létre 1997-ben. A cég 300 fıt foglalkoztató beremendi gyára Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet folytat, melynek létszámigénye a gyárhoz képest elhanyagolható. Éves szinten 200-240 millió tonna igen jó minıségő mészkövet bányásznak itt.

REGIONÁLIS POLITIKA 19 Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása A Siklósi kistérséget vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a mezı- és erdıgazdasági termékek egy része a térségen kívül, Baranya megyében, vagy a nagyobb Dél-dunántúli Régióban kerül feldolgozásra. A főrészáru elıállítása az erdıgazdasági és településenkénti főrészüzemekben zajlik. A szılıfeldolgozás teljes mértékben helyileg valósul meg. Az élelmiszeripar és az élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése A megtermelt gabona feldolgozása a jelenleg is mőködı malom-kapacitással lefedett. A településeken mőködı péküzemek a térség igényét bıven fedezik. A bortermelést illetıen a Villány-Siklós borút területén a szılıfeldolgozás, borkészítés, palackozás egységesen jelen van. Mivel az élelmiszeripari termékek zömmel a nagyobb régió feldolgozó üzemeibe kerülnek, itt a zöldségszárító üzem és a gyümölcs-aszalványok elıállítása a célirányos. A kistérségben hús-, tej- és zöldség feldolgozás nem történik, e feladatokat a következı cégek látják el: DÉLHÚS Rt., PICK Rt., MIZO Rt., SCHENK és Társa Kft. 4.3. Szolgáltatások A Siklósi kistérségben, a szolgáltató szektorban mőködik a társas vállalkozások 29%-a. Ebbıl 10% a szálláshely-szolgáltatásban illetve vendéglátásban érdekelt, a fennmaradó 19% gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozik Kereskedelem a Siklósi kistérségben A baranyai kistérségek között a Siklósi kistérség kiskereskedelmi üzleteinek száma a 2000 2003-as idıszak alatt végig a legmagasabbak közé tartozott. A kiskereskedelmi üzletek kiemelkedıen magas számának az a magyarázata, hogy a horvát határ közelsége miatt a délszláv háborút megelızıen az említett térségek városai igyekeztek kihasználni a bevásárló turizmus lehetıségeit.

REGIONÁLIS POLITIKA 20 10. ábra: Kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása a Siklósi kistérségben 2000-2003 között Kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása a Siklósi Kistérségben 2000-2003 között (db) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 490 481 480 403 117 123 113 81 228 227 218 193 2000 2001 2002 2003 Élelmiszer jellegű üzletek Ruházati jellegű üzletek Egyéb kiskereskedelmi üzlet Forrás: KSH A kistérségben a társas vállalkozások nagy többsége 39% kereskedelemmel és javítással foglalkozik; népszerő tevékenységek ezek az egyéni vállalkozások körében: a bevásárló turizmus adta lehetıségeket sok kiskereskedı igyekezett kihasználni Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek számát tekintve a kistérség 18 darabos értéke a legmagasabb A 2000 és 2003 közötti idıszakban, a kiskereskedelmi üzletek száma csökkent. Az élelmiszer és a ruházati jellegő üzletekbıl található messze a legtöbb a térségben. Üzleti szolgáltatások A pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatok közül érdemes kiemelni a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetet, mely 29 éve jött létre két térségi a beremendi és a harkányi takarékszövetkezet egyesülésével. A kis mérető pénzintézet rugalmassága lehetıvé teszi, hogy a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet a megfelelı pénzügyi szolgáltatás hátterét biztosítsa a térség vállalkozásai számára. 4.4. Turizmus A Siklósi kistérség turisztikai kínálata Nagy számban találhatók a térségben természeti és kulturális értékek. Harkányban a gyógyvíz várja a turistákat, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén pedig az egyedülálló élıvilág. A turizmus jelenleg elsısorban Harkányra, Siklósra és Villányra koncentrálódik, a kisebb települések alig tudnak bekapcsolódni ebbe az ágazatba. Ennek oka az, hogy a látogatók kényelmét szolgáló fejlett háttér infrastruktúra hiányzik. A kistérség kulturális programkínálatáról szintén elsısorban a városok gondoskodnak: könnyő és komoly zenei koncertek mellett a fesztiválok jelennek meg. Kifejezetten a turisták tájékoztatására kihelyezett Tourinform irodával a kistérségben mindössze Harkány és Siklós

REGIONÁLIS POLITIKA 21 rendelkezik, azonban hiányzik a települések közötti koordináció és a kommunikáció a rendezvények megszervezésekor. A belföldi turisták majdnem háromnegyedét diákok és nyugdíjasok alkotják. A diákokat fıleg a mőemlékek vonzzák a térségbe, míg a felnıttek többnyire a szervezett bortúrák keretében kiegészítı programként látogatnak el Siklósra. A látogatók kisebb csoportját képviselı külföldiek közül legtöbben Németországból és Ausztriából jönnek. Szálláshely kínálat Baranya megyében a Pécsi és a Siklósi kistérségek kimagaslóan nagy a 10.000 darabot meghaladó turisztikai férıhely kapacitással rendelkeznek. A 2000 2003-as idıszakban, a Siklósi kistérségben folyamatosan emelkedett a férıhelyek száma. Az 1000 lakosra jutó férıhelyek számát vizsgálva nyilvánvaló, hogy 2003-ban Baranyában a Siklósi kistérségben volt a legmagasabb a férıhelyek száma. A turizmus keresleti jellemzıi A baranyai kistérségeket látogató vendégek 1000 lakosra jutó száma terén szintén a Siklósi kistérség pozíciója volt a legerısebb (1.682 fı), és a vendégek átlagosan 4,59 vendégéjszakát töltöttek 2003-ban a térségben. A három városon kívül elenyészı számban találhatóak falusi szálláshelyek, de még a városok esetében is Harkány dominanciája a jellemzı. A Siklósi kistérség vendégforgalma az elmúlt években 10%-kal emelkedett. Kedvezıtlen tendencia azonban, hogy ezzel együtt a külföldi turistáknak nem csak a száma, de az aránya is a korábbi 50-rıl 35%-ra csökkent. 11. ábra: A Villány-Siklósi borút Forrás: www.borut.hu

REGIONÁLIS POLITIKA 22 5. Infrastruktúra, közlekedés, távközlés 5.1. Mőszaki infrastruktúra ellátottság A térség közüzemi ellátottsága igen vegyes képet mutat. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a térség majdnem teljes lefedettséget mutat (93,5 %). A lakossági fogyasztók aránya 86 %, a közületi fogyasztók aránya 14 %. A vezetékek korszerősítésére van szükség. 2003-ban a kiépített szennyvízhálózat a Siklósi kistérségnek alig harmadát fedte le, így jelentısen elmaradva a Pécsi (83,5 %), a Mohácsi (67,7 %) és a Szentlırinci (39,7 %) kistérségtıl. A Baranya megyei kiépítettség 62,3 %-os. A szennyvízhálózat gyakorlatilag a térség városaira korlátozódik. A kistérség településeinek víz- és szennyvízhálózatát két szolgáltató mőködteti: a siklósi székhelyő Tenkes Kft., a villányi mikrokörzetet és további 5 falut egy bólyi vállalkozás. Harkány, Beremend és Siklós rendelkezik szennyvíztisztítóval, bár Siklóson a csatornázottság kissé elmarad a többi várostól (60 %). A közüzemi infrastruktúra tényezıi közül a gázhálózat a legdinamikusabban fejlıdı. Szükség is van erre, hiszen 2003-ban a kistérség háztartásainak csak 24,7 %-a volt bekötve a gázhálózatba, ezzel elmaradva a Mohácsi (55,5 %) és a Pécsi (69,6 %) kistérségtıl. A Siklósi arány fele a Baranya megyeinek (48,7 %). A vezetékes gázt használók száma fokozatosan emelkedik, egyre több kisebb települést kötnek be a hálózatba. 12. ábra: Közüzemi szolgáltatások a Siklósi kistérségben, 2003-ban (%) Közüzemi szolgáltatások a Siklósi kistérségben, 2003-ban (%) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba 31,4 bekapcsolt lakások aránya 24,7 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások 93,5 aránya 0 20 40 60 80 100 Forrás: KSH A Siklósi kistérségben a kommunális hulladék elszállítását és kezelését öt szolgáltató végzi. Siklóson mőködik a szelektív hulladékgyőjtés is. A települések hulladékait a kökényi, beremendi, sellyei és harkányi lerakóban helyezik el. A térséget egy távhıszolgáltató, a siklósi Távhı Kft. látja el. A szolgáltatást a lakosság 30-40 %-a veszi igénybe, amelynek 20 %-a városi intézmény. A villamos energia-ellátás hálózata csaknem teljesen kiépített. A kistérségben nagyon magas az egy fogyasztóra jutó évi villamos-energiafogyasztás, ami a villamosvezetékek rossz állapotával függhet össze. Nagy hangsúlyt fektetnek a térségben olcsó energiaforrások felkutatására és alkalmazására, a cementgyár által nyújtott lehetıségek kihasználására és a mezıgazdasági hulladékok újrahasznosítására.

REGIONÁLIS POLITIKA 23 5.2. A közlekedési infrastruktúra A Siklósi kistérség nemcsak a Dél-dunántúli Régióban, hanem országos szinten is a peremterületek közé tartozik. Ennek negatív hatásai fıként a közút- és vasúthálózat terén érezhetık. Hiányoznak azok a vonalak, amelyek bekapcsolnák a kistérséget az országos hálózatba. A Dél-Dunántúlra nem vezet autópálya, és csak négy határátkelı mőködik (Barcs, Drávaszabolcs, Udvar, Beremend). A legjelentısebb út az 58-as számú másodrendő fıút, 36 falu és község csak mellékutakon és bekötıutakon keresztül közelíthetı meg. Az épülı M6- os autópálya csak érinteni fogja a kistérséget. Siklóson a belterületi utak teljes hosszát, Harkányban és Villányban csak 90 %-át látták el burkolattal. Bár burkoltak az utak, a minıségük jelentısen elmarad az optimálistól. A járdák kiépítettsége mindhárom városban megfelelı. A kisebb településeken forráshiány és az elszigeteltség miatt az utak minısége gyengébb, mint a városokban. A külterületi utak általában nem burkoltak, a hibákat csak kaviccsal és törmelékkel javítják. A Siklósi kistérség városaiban szinte nem is létezik kerékpárút-hálózat. A leghosszabb kerékpárúttal Harkány rendelkezik (5,3 km), Villányban és Siklóson kb. 1 km hosszan építették ki. A kisebb településeken nincs kerékpárút. A tömegközlekedés a kistérség három városára koncentrálódik. Az autóbusz közlekedés szempontjából Siklós a forgalom központja. Innen sugaras irányba indulnak autóbuszok a kistérség nagyobb településeire. Harkány átmeneti forgalmat bonyolít le, mégis ide a legjobb az autóbusz közlekedés. Gyógyfürdıjének köszönhetıen több Volán vállalat is közlekedtet a városba távolsági járatot. Harkány nemzetközi közlekedési kapcsolattal is rendelkezik a Pécs-Stuttgart autóbuszjárat révén. Villány nem rendelkezik saját állomással, a forgalom csak átmenı jellegő. A falvak nehezen elérhetık, közvetlen járat csak az iskolával rendelkezı településekre közlekedik, és a járatok idıbeosztása sem megfelelı. 1. Táblázat: A Siklósi kistérség városainak autóbuszjáratai 2005 (db) városok munkanap Járatszám, 2005 (db) szabadnap munkaszüneti nap forgalom jellege Siklós 119 76 57 központi Harkány 128 100 84 átmenı Villány 18 18 18 átmenı Forrás: Pannon Volán Rt., Siklós A Dél-dunántúli Régió egységes problémája a nem megfelelı vasúthálózat. A Siklósi kistérségben csak Villány érhetı el vasúttal közvetlenül Pécsrıl. A harkányi vasútállomás a város külterületén található. A siklósi állomásról indul az egyetlen, határon átnyúló vonatjárat (a horvátországi Pélmonostor felé). A sínek rossz állapota miatt lehetetlen gyorsabb járatok üzemeltetése. A drávamenti vasútvonal a megszőnés szélén áll, használhatósága megkérdıjelezhetı.

REGIONÁLIS POLITIKA 24 13. ábra: Utak, vasutak a Siklósi kistérségben Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A vízi közlekedés lehetıségei kihasználatlanok, mivel a Dráva mentén nincs logisztikai jelentıségő kikötıváros. A drávai hajóforgalom szempontjából kedvezı az eszéki kikötı közelsége. Idén átadták a térség egyetlen repterét Pogányon, amelytıl azt remélik, hogy hozzájárul ahhoz, hogy minél több minıségi szolgáltatásokat keresı turista látogassa meg a térséget. 5.3. A távközlési infrastruktúra A kommunikációs infrastruktúra olyan alapvetı mutatószámai terén, mint az 1000 lakosra jutó távbeszélı fıvonalak és a kábeltelevízióval rendelkezı háztartások száma, a kistérség pozíciója közepes. A Pannon GSM és a T-Mobile lefedettsége a térségben majdnem teljes. Mivel az Internethez szükséges infrastruktúra a térségben hiányos, nehezebben jutnak a települések az információkhoz, bonyolultabb és lassabb az ügyintézés. A Siklósi kistérségben 12 teleház mőködik, ahol biztosítják mindenki számára az Internethez való hozzáférést. Postahivatal a kistérség három városában és 10 nagyobb településen mőködik. Ezek a térség lakosságának 72 %-t látják el. 26 településen mobilposta jár.

REGIONÁLIS POLITIKA 25 6. Összegzés A Siklósi kistérség a Mecsek és a Villányi hegység között található, igen sajátos éghajlattal rendelkezik, melyben a mediterrán jelleg dominál. Ezek a jellemzık jó kiindulási alapot jelentenek mind a szılıtermesztés (borászat), mind a turizmus számára. Ez utóbbit erısítheti a számos természeti érték, különösképpen a Duna-Dráva Nemzeti Park. Általában jellemzı a kistérségre, hogy levegıje jó minıségő, de a felszíni és a felszín alatti vizei egyaránt szennyezettek. Elhelyezkedése egyértelmően determinálja a térség szerepét, szerepkörét. Jelenleg a kistérség a Dél-dunántúli Régió peremén, külsı perifériáján helyezkedik el. A közlekedési viszonyok miatt jellemzı az elzártság. Sajnos a határmenti helyzetét nem tudja egyértelmően kihasználni a térség. Nem jellemzıek a határon átnyúló együttmőködések, nem sikerült még igazán komoly kapcsolatrendszert kiépíteni. Ebben persze komoly szerepet játszott és játszik a mai napig a délszláv háború. Az elıbbiekben vázolt periférikus elhelyezkedés erısen meghatározza a térség kitörési lehetıségeit, fejlesztési irányait. A Siklósi kistérség népessége az országos átlagnál nagyobb mértékben csökken. Ennek egyik legfıbb oka az elvándorlás, mely alapvetıen a fiatalabb népességre jellemzı. Így megjelenik az elöregedés. Az iskolázottsági szint is egyre alacsonyabb. Lényegében szinte csak azok maradnak itt a térségben, akik nem tudnak máshol elhelyezkedni, nem tudnak kitörni a helyi viszonyok közül. A roma lakosság aránya folyamatosan nı, bár ez statisztikailag nem mutatható ki egyértelmően. Legtöbb esetben ez utóbbi nem jelent komoly kisebbségi problémákat, a vegyes lakosságú községekben általában nem jellemzıek az ebbıl fakadó konfliktusok. Elıbbiek magyarázó tényezıje lehet többek között az oktatási intézmények elhelyezkedése, sőrősége a kistérségben. Az óvodák és általános iskolák kellı számban találhatók meg a településeken, a középfokú intézmények Villányban és Siklóson vannak. Nagyobb problémát okoz a régióközpont, Pécs elszívó hatása, már a középfokú oktatásnál is, de még inkább a felsıfokú képzésnél. A kistérségen kívül tanuló fiatalok számos esetben nem is gondolkoznak azon, hogy diplomájukkal, megszerzett végzettségükkel, szakképesítésükkel visszajöjjenek a Siklósi kistérségbe. A humán erıforráshoz kapcsolódó szolgáltatások közül elég a háziorvosi szolgáltatást megnéznünk, mely sok község esetében hiányzik. A gazdasági tevékenységek, aktivitás elemzésénél alapvetı fontosságú a telepítési tényezık vizsgálata. Problémát jelent, hogy hiányzik a szakképzett munkaerı, az ipari hagyományok és a megfelelı tıkekoncentráció erre talán ellenpéldát jelenthetnek az utóbbi évek villányi bortermeléséhez kapcsolódó fejlesztések, beruházások, melyek még inkább a minıségi borászat irányába vihetik a kistérség kibocsátását. A mezıgazdaság igen jó telepítési tényezıkkel rendelkezik a térségben. A földek aranykorona értéke helyenként magas, a nagy munkanélküliség miatt rendelkezésre áll az olcsó munkaerı (napszámosok). Néhány nagyobb társas vállalkozás mőködik (Villányi Szársomlyó Kft., Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Beremendi Mezıgazdasági Rt., Dózsa, Mezıgazdasági Szövetkezet, Drávaszabolcs, Határszél Kft, Egyházasharaszti). Problémát jelent ugyanakkor a kistermelık közötti összefogás hiánya. A turizmus fejlesztéséhez megvannak a megfelelı adottságai a kistérségnek, de nem lehet azzal számolni, hogy ez az egy ágazat képes lesz mindenki számára megélhetést biztosítani és minden gazdasági problémát megoldani. A turizmust ellátó szálláshelyek mennyiségével nincs probléma, ugyanakkor a három csillag feletti szállodai kapacitás teljes mértékben hiányzik a Siklósi kistérségben. Ez jelentısen hátráltatja a további növekedési lehetıségeket a fizetıképesebb szegmensek irányába. Gondot okoz még a megfelelı megközelíthetıség hiánya is.

REGIONÁLIS POLITIKA 26 Ha konkrétan megnézzük, hogy milyen közlekedési viszonyok jellemzıek most a kistérségre, akkor könnyen megállapítható, hogy az elzártságot, a periférikus elhelyezkedést tovább erısíti a fejletlen úthálózat. Számos település csak bekötıutakon érhetı el. Ennek persze megvan az az elınye, hogy nagyobb a nyugalom, a csend, és tisztább a környezet, de a gazdasági aktivitás, a jövedelemtermelı potenciál így erısen behatárolt. A munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben, az emberek igen nagy része segélyekbıl, támogatásokból él. Helyben nincs elég munkalehetıség. Sajnos a nem elégséges buszközlekedés, a nem megfelelı járatsőrőség a nagyobb városokban történı munkavállalást is akadályozza. A vasúti közlekedés, elérhetıség szempontjából a Pécs- Villány-Magyarbóly vonal tekinthetı kielégítı színvonalúnak, a többi vonalon komolyan felmerül a felszámolás lehetısége, mivel azok nem mőködtethetıek gazdaságosan, és így használatuk nem kifizetıdı, ráadásul fejlesztésekre is szükség lenne, mivel a vonalak állapota igencsak leromlott. A közmő ellátottság bizonyos területeken egyértelmően megfelelı (víz, villany), míg a szennyvízhálózat kiépítettsége elmarad az országos átlagtól. Általánosságban elmondható, hogy a Siklósi kistérségre hatalmas különbségek megjelenése, együttélése jellemzı. A kistérségi határokat több alkalommal módosították, a most egybe tartozó 53 település nem alkot szerves egészet. Az állam financiális ösztönzıkkel igyekszik belekényszeríteni a településeket az együttmőködésbe. A fejlettségben lévı hatalmas különbségek ugyanakkor sokszor az együttgondolkozást is akadályozzák

REGIONÁLIS POLITIKA 27 Melléklet: 2004. januárjától-2006 áprilisáig történt változások a Sikósi kistérségben Forrás:Dunántúli Napló Települések (>250 fı) 1. ALSÓSZENTMÁRTON Fásítás 2. BEREMEND Járdák Felújítás/ fejlesztés Közterületek felújítása Strand Határátkelı Csatorna 3. BISSE Kultúrház Horgásztó Közterületek felújítása Polgármesteri 4. CÚN Kultúrház hivatal Út 5. DIÓSVISZLÓ Óvoda Orvosi rendelı 6. DRÁVACSEHI Temetı Kultúrház Elvezetı árkok Közterületek felújítása Orvosi rendelı 7. DRÁVAPALKONYA Orvosi rendelı Közterületek felújítása Polgármesteri 8. DRÁVASZABOLCS Út Sportpálya hivatal Elvezetı árkok Kultúrház Polgármesteri 9. EGYHÁZASHARASZTI hivatal 10. GARÉ Polgármesteri hivatal Kultúrház Orvosi rendelı Temetı Közterületek felújítása 11. GORDISA Könyvtár Kultúrház Templom Polgármesteri hivatal Közvilágítás 12. HARKÁNY Gyógyfürdı Templom Fásítás Közterületek felújítása 13. ILLOCSKA Kultúrház Orvosi rendelı 14. IVÁNBATTYÁN Horgásztó e-klub Templom 15. KÁSÁD Kultúrház Járdák Közvilágítás 16. KÉMES Orvosi rendelı Járdák 17. KISHARSÁNY Iskolabusz Út Számítógépek Polgármesteri 18. KISKASSA Kultúrház hivatal Játszótér Közterületek felújítása 19. KISLIPPÓ Kultúrház Játszótér 20. KISTÓTFALU Kultúrház Fásítás 21. KOVÁCSHIDA Horgásztó Közterületek felújítása Polgármesteri 22. MAGYARBÓLY Út Templom hivatal Orvosi rendelı Közvilágítás 23. MATTY Horgásztó 24. NAGYHARSÁNY Játszótér Közvilágítás Sportpálya Út Könyvtár Iskola 25. NAGYTÓTFALU Kultúrház 26. OLD 27. PALKONYA 28. SIKLÓS 29. SIKLÓSNAGYFALU Óvoda Közterületek felújítása Játszótér Hulladék kezelés Közterületek felújítása Járdák Akadálymentesítés Iskola 30. SZAPORCA Temetı Út Polgármesteri hivatal 31. SZAVA Akadálymentesítés Óvoda Hulladék kezelés Kultúrház 32. TÚRONY Járdák Elvezetı árkok Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal 33. ÚJPETRE Közvilágítás Kultúrház Temetı Iskola Kultúrház Polgármesteri Közterületek Polgármesteri 34. VILLÁNY hivatal felújítása hivatal Akadálymentesítés 35. VILLÁNYKÖVESD Buszváró Út 36. VOKÁNY Járdák Óvoda Iskola Közvilágítás Hulladék kezelés Óvoda Templom Rendezési terv * tájékoztató jellegő táblázat

REGIONÁLIS POLITIKA 28 Forrás:Dunántúli Napló Települések (>250 fı) Építés 1. ALSÓSZENTMÁRTON Kultúrház Óvoda Számítógépek Játszótér Iskola 2. BEREMEND Iskolabusz Strand Játszótér 3. BISSE 4. CÚN Gáz e-klub Iskolabusz 5. DIÓSVISZLÓ 6. DRÁVACSEHI Buszváró 7. DRÁVAPALKONYA Horgásztó Járdák 8. DRÁVASZABOLCS Sebességmérı Játszótér Határátkelı 9. EGYHÁZASHARASZTI 10. GARÉ Temetı Buszváró Közterületek 11. GORDISA felújítása Környezetvédelmi terv 12. HARKÁNY Út Járdák Játszótér TV csatorna 13. ILLOCSKA Játszótér 14. IVÁNBATTYÁN Elvezetı árkok Csatorna 15. KÁSÁD e-klub Út Gáz 16. KÉMES Gáz Hulladék kezelés 17. KISHARSÁNY Település rendezési terv 18. KISKASSA Gyógyszertár 19. KISLIPPÓ Sportpálya 20. KISTÓTFALU Telefonvonal Számítógépek Hulladék kezelés 21. KOVÁCSHIDA Gáz Közvilágítás 22. MAGYARBÓLY Hulladék kezelés Játszótér Buszváró Sportpálya 23. MATTY 24. NAGYHARSÁNY Iskolabusz Hulladék kezelés Játszótér 25. NAGYTÓTFALU Iskolabusz e-klub Település 26. OLD Iskolabusz rendezési terv Játszótér 27. PALKONYA Csatorna e-klub Horgásztó 28. SIKLÓS Iskolabusz Buszváró Játszótér 29. SIKLÓSNAGYFALU Óvoda Település rendezési terv Település rendezési terv Közterületek felújítása 30. SZAPORCA Sportpálya Iskolabusz Gáz Számítógépek 31. SZAVA Közvilágítás 32. TÚRONY Számítógépek Fásítás 33. ÚJPETRE Fásítás Hulladék kezelés Iskolabusz Gyógyszertár Fásítás 34. VILLÁNY Csatorna 35. VILLÁNYKÖVESD Csatorna 36. VOKÁNY Fásítás Számítógépek * tájékoztató jellegő táblázat

REGIONÁLIS POLITIKA 29 Forrás:Dunántúli Napló Települések (>250 fı) 1. ALSÓSZENTMÁRTON Kiadvány 2. BEREMEND 3. BISSE 4. CÚN 5. DIÓSVISZLÓ 6. DRÁVACSEHI 7. DRÁVAPALKONYA Ökoturisztika Turistaútvonal 8. DRÁVASZABOLCS Hajókirándulás 9. EGYHÁZASHARASZTI 10. GARÉ 11. GORDISA Park Virágosítás Turisztika 12. HARKÁNY Virágosítás Kemping Kiadvány 13. ILLOCSKA Virágosítás 14. IVÁNBATTYÁN Vendégház Halastó Helytörténeti 15. KÁSÁD győjtemény Vendégház 16. KÉMES 17. KISHARSÁNY Borászat 18. KISKASSA Virágosítás 19. KISLIPPÓ Virágosítás 20. KISTÓTFALU 21. KOVÁCSHIDA 22. MAGYARBÓLY 23. MATTY Lovarda Vendégház Szabadidıközpont 24. NAGYHARSÁNY Turistaútvonal Helytörténeti győjtemény Színpad 25. NAGYTÓTFALU Virágosítás 26. OLD Helytörténeti győjtemény 27. PALKONYA Tradicionális építkezések Weboldal Borászat Halastó Lovarda 28. SIKLÓS Virágosítás Fesztivál/falunap Borászat Kiadvány Kiállítás Kerékpár 29. SIKLÓSNAGYFALU 30. SZAPORCA 31. SZAVA Fesztivál/falunap Kiadvány 32. TÚRONY Térkép Helytörténeti győjtemény Turistaútvonal Fesztivál/falunap 33. ÚJPETRE Virágosítás Térkép Kiadvány Halastó 34. VILLÁNY Borászat Fesztivál/falunap Kiadvány Turistaútvonal 35. VILLÁNYKÖVESD Borászat Fesztivál/falunap Virágosítás 36. VOKÁNY Fesztivál/falunap Virágosítás Weboldal - sok nyelven * tájékoztató jellegő táblázat

REGIONÁLIS POLITIKA 30 Forrás:Dunántúli Napló Civil, munka Összefogás Települések (>250 fı) 1. ALSÓSZENTMÁRTON Polgárır Közmunka Képzések 2. BEREMEND 3. BISSE Polgárır 4. CÚN Képzések Polgárır 5. DIÓSVISZLÓ Falucsinosító 6. DRÁVACSEHI Képzések Közmunka 7. DRÁVAPALKONYA Közmunka 8. DRÁVASZABOLCS 9. EGYHÁZASHARASZTI Közmunka 10. GARÉ Klub 11. GORDISA 12. HARKÁNY Ezerszínő Baranyáért 13. ILLOCSKA Határmenti közösségek 14. IVÁNBATTYÁN Csatorna 15. KÁSÁD 16. KÉMES Klub Védınıi szolg. 17. KISHARSÁNY Képzések 18. KISKASSA Közmunka Klub 19. KISLIPPÓ 20. KISTÓTFALU Klub 21. KOVÁCSHIDA Gáz 22. MAGYARBÓLY Családsegítı szolg. Közmunka Határmenti közösségek 23. MATTY 24. NAGYHARSÁNY Családsegítı szolg. Oktatás 25. NAGYTÓTFALU 26. OLD Nyugdíjas klub Házi gondozói 27. PALKONYA szolg. 28. SIKLÓS Képzések 29. SIKLÓSNAGYFALU Képzések Polgárır 30. SZAPORCA 31. SZAVA Klub Falucsinosító Közmunka Kiadvány Körzeti orvosi rendelı Nemzetközi kapcsolatok Csatorna Családsegítı szolg. Közmunka Nemzetközi kapcsolatok 32. TÚRONY Közmunka Klub Ökoturizmus 33. ÚJPETRE Közmunka Falucsinosító Polgárır Képzések 34. VILLÁNY Képzések Közmunka Nemzetközi kapcsolatok 35. VILLÁNYKÖVESD Klub 36. VOKÁNY Polgárır Közmunka Falucsinosító Klub * tájékoztató jellegő táblázat

II. rész AZ ESETTANULMÁNY MEGOLDÁSA FELADATOK: 1. Problémafa készítése és elemzése. 2. Célfa készítése és elemzése. 3. Fejlesztési koncepció kidolgozása. 4. A célfa egy ágának kidolgozása logikai keretmátrix-szal. 5. Egy részfeladat ütemezésének bemutatása a Gantt-mátrix segítségével.

REGIONÁLIS POLITIKA 32 1. Problémafa készítése és elemzése A munkanélküliség Magyarországon súlyos probléma. Míg országos szinten 6 7% a munkanélküliek aránya, addig a Siklósi kistérség lakosságának összesen 30%-a állt alkalmazásban 2002-ben. A munkanélküliek és az inaktívak együtt a kistérség népességének 41%-át tették ki. A munkanélküliség nagyon összetett probléma, ezért sok okra vezethetı vissza. Az egyik legnagyobb oka a nem megfelelıen képzett munkaerı. A népességfogyás mellett megfigyelhetı a lakosság elöregedése. A kistérségbıl nagy arányban vándorolnak el fıleg fiatalok, mert nem tudják biztosítani családjuk számára a megfelelı életszínvonalat (elsısorban az iskolák bezárása miatt). Mivel gyenge a térség önfenntartó képessége (sokan csak segélyekbıl élnek), az alsóbb társadalmi rétegek egyre inkább elszegényednek. A kistérségben megfigyelhetı a területi- és etnikai szegregáció: a területi egyenlıtlenségek kiélezıdése következtében a kistérségben kialakultak olyan területek, melyek a leghátrányosabb településeket, illetve társadalmi csoportokat foglalják magukba. Ilyen területek az Ormánság zsáktelepülései, aprófalvai, valamint a nagyarányú roma lakossággal rendelkezı települések (például Alsószentmárton, Siklósnagyfalu, Babarcszılıs, Cún). A problémák koncentráltsága következtében azok kezelése rendkívül nehéz. A szakképzett munkaerı hiánya elsısorban a turizmus területén figyelhetı meg, mert a helyi szakképzési lehetıségek szők palettája nem tartalmaz kapcsolódó területeket. A kistérségben folyó szakképzési lehetıségek három területet foglalnak magukba: a borászatot, a kereskedelmet, illetve a vendéglátóipart. Míg a villányi borászati szakképzés a helyi hagyományokhoz és a jelenleg is sikeresen mőködı ágazathoz kapcsolódik, addig a kereskedelmi és vendéglátó ipari képzések kevés szakterületre (fıleg eladó és pincér) korlátozódnak. Ehhez párosul még, hogy az idegenforgalom területén dolgozók közt sokan nem beszélnek egy idegen nyelvet sem, ami megnehezíti a külföldi turisták teljes körő, minıségi kiszolgálását. A térség nem tudja megtartani a diplomás munkaerıt (fıleg a fiatal pályakezdıket), amely a fejlıdése szempontjából fontos feltétel lenne. Ennek az lehet az oka, hogy nem tudják biztosítani számukra a megfelelı jövedelmet és életszínvonalat. A munkahelyek a térség négy nagy településére koncentrálódnak (Siklós, Harkány, Villány és Beremend). A falvakból kénytelenek a dolgozók ingázni a városokba, de ez nehéz a belsı közlekedési kohézió gyengesége miatt. A kistérség etnikai szempontból színes képet mutat. A legszámottevıbb a roma, német és horvát kisebbség aránya. Míg az ország más részein kezdik felismerni, hogy eredményes lehet a közösségek összefogása a közös célok megvalósítása érdekében, addig a Siklósi kistérségben még a széthúzás, az elzárkózás a jellemzı, emiatt közösségi életrıl kevésbé lehet beszélni. A munkaalkalmak hiánya a fejletlen helyi gazdaságra és az alacsony vállalkozói aktivitásra vezethetı vissza. A kistérség gazdasága az idegenforgalomra és az agrárszektorra épül. Az utóbbi években azonban az agrárszektor válságba került. A kistérség kedvezı termıföldi adottságokkal rendelkezik, mezıgazdasági termelésére a kukorica és a búza dominanciája jellemzı. A két uralkodó növényfajta piaci értékesítési lehetıségei azonban napjainkra a keleti piacok elvesztésével jelentısen beszőkültek. A termelt növények között mára egyre inkább visszaszorul azoknak a néhány évtizede még elterjedt terményeknek gyümölcsöknek, konyhakerti és főszernövényeknek a termesztése, melyek számára a helyi klimatikus viszonyok kedvezıek.

REGIONÁLIS POLITIKA 33

REGIONÁLIS POLITIKA 34 A termelıszövetkezetek felbomlását követıen a mezıgazdaságban elaprózott birtokstruktúra alakult ki, mely több szempontból jelent hátrányt. Az egy-egy család tulajdonába került termıföldeken a szokásos termények (búza, kukorica) esetében a magas fix költségek következtében alacsony a jövedelmezıség. A termelık egyénenként jelentéktelen alkuerıvel rendelkeznek az értékesítésben, gyenge tıkeerejük a fejlett mezıgazdasági technológiákhoz való hozzáférésüket korlátozza. Egyre kevesebb szövetkezet mőködik, fıleg a gazdálkodók elzárkózása miatt. Egyetlen TÉSZ (Termelıi és Értékesítıi Szövetkezet) sincs a kistérségben, hiányoznak tehát a piaci kapcsolatok, és a kistermelık összefogása a mezıgazdaságban. Ennek következtében nehezebben jutnak piaci információkhoz, tájékozatlanok a piaci trendek tekintetében. Nagyon gyenge a kapcsolat a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Az alacsony állatállomány miatt az állattenyésztıknek csak kevés gabonára van szükségük. A termény raktározása sem megoldott. A térség területének 14,8%-a erdı. A fakitermelés egyensúlyban van a telepítéssel, ennek ellenére az erdı okszerő használata nem tud megvalósulni, mert az elaprózott területek egy-egy tulajdonos kezében vannak, így az erdımővelés ellenırizhetetlen. Bár foglalkoznak vadgazdálkodással, az erdı adta lehetıségeket kevésbé használják ki. A turizmus elsısorban Harkányra, Siklósra és Villányra koncentrálódik. Annak ellenére, hogy a férıhelyek száma folyamatosan növekszik, hiányoznak a (fıleg külföldi turisták igényeinek megfelelı, minıségi szolgáltatást nyújtó) 4 5 csillagos szálláshelyek. Egyedülálló élıvilágáról híres a Duna-Dráva Nemzeti Park, de kihasználatlan. Bár emelkedett a vendégforgalom az elmúlt években, a külföldi turisták aránya 15%-kal csökkent. A kistérség természeti és kulturális értékekben egyaránt gazdag, ezek közül azonban csak kevés ismert a piacon. Fıleg a Dráva és a Villányi-hegység természeti értékei, valamint a kistelepülések kézmőves hagyományai, építészeti értékei (19. századi templomok) tartoznak ide. A turisztikai kiadványokban többnyire nem szerepelnek ezek a kistérségi látványosságok. Nincs a kistérség egészére vonatkozó marketing program, mely megismertethetné potenciális látogatókkal belföldön és külföldön a Siklósi Kistérség természeti és kulturális értékeit. Szükség lenne a Siklósi Kistérség turisztikai kínálatbıvítésére is, amelynek alapját az attrakciók körének bıvítése mellett a szolgáltatáskínálat színesítése képezheti. A kistérség turisztikai szolgáltatói szempontjából a legfontosabb, hogy a turisták a lehetı legtöbb idıt töltsék a térségben, ez azonban csak akkor lehetséges, ha változatos, minden korosztálynak szórakozási, kikapcsolódási lehetıséget biztosító programok állnak rendelkezésre. A délszláv háború tovább rontotta a kistérség helyzetét, mert a déli szomszédok bevásárló turizmusán kívül alig volt mozgás a kistérségben, a turisták és a gazdasági élet szereplıi egyaránt elkerülték a Siklósi kistérséget. A korábbi határon átívelı kapcsolatok is megszőntek a háború miatt. A korábban számottevı kistérségi feldolgozóipar napjainkra szinte csak a borfeldolgozásra szőkült. A rendszerváltást követıen, a piacgazdaság kialakulása során leépültek a kapacitások, így a termények alacsony feldolgozottsági fokon, alacsony áron, kedvezıtlen versenyhelyzetben kerülnek a piacra. Megszőntek a gyümölcs és zöldségtermelık termékeit felvásárló élelmiszeripari vállalatok, vagy másra specializálódtak. A mégis mőködı feldolgozók helyzetét nehezíti az olcsó import áruk beáramlása. Másik nagy probléma az alacsony vállalkozói aktivitás. A Siklósi kistérség túlnyomóan kismérető vállalkozásai jellemzıen tıkehiányosak. A tıkehiányt fokozzák a vállalkozásokra nehezedı adóterhek, egyéb kötelezı jellegő költségek (pl. munkaügyi oktatás, kötelezı szakmai képzések). A térségben egyetlen ipari park mőködik 22 vállalkozással. Az önkormányzatok forráshiány miatt nem tudják támogatni a helyi vállalatokat. Alacsony az innovációk száma, a folyamatos fejlesztések elmaradnak, a jól mőködı multinacionális

REGIONÁLIS POLITIKA 35 cégekkel kapcsolatok nem jöttek létre. Nem jönnek a külföldi befektetık sem, akiknek fontos lenne a megfelelıen szakképzett munkaerı. A fejletlen helyi gazdaság és az alacsony vállalkozói aktivitás együttes oka lehet a állandósuló közlekedési peremhelyzet. A déli országhatár mentén található kistérség az ország gazdaságilag legdinamikusabb központi részétıl viszonylag távol helyezkedik el. A Dél- Dunántúli régióban nincs autópálya, a kistérségben a legjelentısebb út is csak másodrendő fıút, sok falu csak mellékutakon és bekötıutakon keresztül közelíthetı meg. A közúthálózat rossz állapotban van: bár az utak burkoltak, a hibák, kátyúk állandó javítására van szükség. Gyakran okoz problémát a rossz tömegközlekedés. A tömegközlekedésben csak Siklósnak van központi szerepe, Harkányra és Villányra az átmenı forgalom a jellemzı. A kisebb falvakba ritkán jár autóbusz, amely megnehezíti, hogy a dolgozók akadálytalanul eljussanak munkahelyükre, vagy a diákok az iskolákba. A buszok menetrendje sem igazodik a lakosság igényeihez. A vasúti pályák rossz állapota miatt csak lassú járatok indulnak. 2. Célfa készítése és elemzése A Siklósi Kistérség céljai harmonizálnak az Európai Unió elvárásaival, melyek a területi kiegyenlítıdést, a versenyképességet, a fenntartható fejlıdést, a foglalkoztatás növelését és a szolidaritás erısítését tartják az életminıség-javítás legfontosabb feltételeinek. A hazai viszonylatban is elmaradott kistérségben az életminıség-javítás célja úgy érhetı el, hogy növeljük a kistérség népességmegtartó erejét, segítjük a területi felzárkózás megteremtését. Ez azonban csak a versenyképesség, azon belül pedig a foglalkoztatás növelésével érhetı el. A magas munkanélküliség központi problémájából kiindulva jelöltük ki a legfontosabb elérendı célt: a munkanélküliség csökkentését. Ennek a célnak az eléréséhez feltétlenül szükséges: munkaalkalmak teremtése és megfelelıen képzett munkaerı biztosítása. A munkaalkalmak számának növelésére több módszer is kínálkozik. Az egyik a helyi gazdaság fejlesztése, a másik pedig a vállalkozói aktivitás növelése. A helyi gazdaság fellendítéséhez több szektorban is szükségesek a fejlesztések, változtatások. Az ipar területén kiemelkedı fontosságú lenne a helyi erıforrásokra épülı feldolgozóipar kiépítése. Le kell azonban szögezni, hogy mivel az ipartelepítéshez javarészt hiányoznak a szükséges nyersanyagok, ezért nem ez az ágazat jelenti majd a megoldást a munkahelyteremtést illetıen. A kiépítendı feldolgozóipar a mezıgazdaság végtermékeihez és melléktermékeihez kapcsolódna, mely a könnyőipar és az élelmiszeripar számára jelenthet lehetıséget. A turizmust tekintve a kistérség kedvezı adottságokkal rendelkezik. Az itt található természeti és kulturális vonzerık jó kiindulási alapot jelentenek a turisztikai fejlesztések számára, ezek teljesebb körő kihasználására lenne szükség. Példaként említhetı a siklósi vár, a Villányi borvidék - ami nemzetközileg is ismert turisztikai desztináció, Harkány Európában is egyedülálló gyógyfürdıje, a Dráva és a hozzá kapcsolódó természeti értékek, valamint a máriagyődi zarándokhely. A fı fejlesztési irányokat az ezen attrakciók köré épülı infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint kiegészítı programkínálatként a térség jelenleg még kevésbé jelentıs attrakcióinak bekapcsolása jelentheti. Szükség lenne megfelelı magasabb kategóriájú (4-5*-os) szálláshelyek létesítésére és határon átívelı együttmőködések megteremtésére is. Kistérségi szinten ennek az ágazatnak a fejlesztése fı irányvonalnak tekinthetı, hiszen egyes területek hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedı

REGIONÁLIS POLITIKA 36 ı

REGIONÁLIS POLITIKA 37 turisztikai vonzerıvel rendelkeznek. Fontos, hogy a már meglévı és a kialakítandó turisztikai központokat fenntartható módon kezeljük, fejlesszük. Az agrárszektor a kistérség legtöbb részén jelentıs szerepet játszhatna a foglalkoztatás növelésében és így a munkanélküliség csökkentésében. Az ágazat fellendülése elıtt álló akadályok leküzdése a cél. Nagyon fontos feladat az ágazat pénzügyi forrásainak elıteremtése, mert a tıkehiány súlyos problémák forrása a helyi mezıgazdaságban. A kistérségben a piaci kapcsolatok megerısítése mellett a termelıi összefogás elısegítésére is szükség lenne. Az elaprózott birtokszerkezet problémája is megoldásra szorul, ezért kívánatos a birtokkoncentráció támogatása. A kistérség erdeinek kihasználása, valamint az erdısítés révén jövedelmezıbb földhasználat valósulhatna meg a térségben. Mindezeken túl kihasználhatóak a határhoz közel lévı helyzet elınyei, a határon átívelı kapcsolatok fellendítésével. A szektorális fejlesztési célok mellett horizontális célként megjelenik a kistérség közlekedési peremhelyzetének megszüntetése. Ez egy nagyon fontos probléma a térségben, hiszen negatív hatással van mind a gazdasági szerkezetre, mind pedig a vállalkozói aktivitásra. A siklósi kistérség közlekedési helyzete nagyon kedvezıtlennek mondható, ami igaz a közúti és a vasúti közlekedésre is. Legfontosabb célnak tekinthetı a belsı elérhetıség, megközelíthetıség javítása, a zsáktelepülések bekapcsolása a közlekedési hálózatba. Ezzel sok helyen megteremtıdne annak lehetısége, hogy az emberek a falvakból bejárjanak más településekre dolgozni, és a közlekedési hiányosságok nem képeznék akadályát a foglalkoztatásnak, a munkaalkalmak teremtésének. Ezen a területen fıleg a kistérség határain túlmutató fejlesztési célokról beszélhetünk, mint az autópálya építése, a vasúti pályák felújítása vagy a közúthálózat állapotának javítása. A helyközi autóbusz közlekedés színvonala korántsem kielégítı, a járatritkítások rontják a térség gazdasági felemelkedésének esélyét. Ezért a tömegközlekedés fejlesztése is kiemelkedıen fontos feladat a kistérségen belül. A vállalkozói aktivitás növelését két módon érheti el a kistérség. Egyrészt a helyi vállalkozások támogatása, másrészt a tıke, a szakértelem és az összefogás megteremtése a cél. A helyi vállalkozások segítésén belül elsısorban az innovációk támogatása a cél, valamint fontos lenne a külföldi befektetık vonzása is. Olyan körülmények kialakítása lenne kívánatos, hogy azok vonzóak legyen mind a belföldi, mind a külföldi tıke számára. Mindenféle életképes vállalkozói tevékenységet támogatni kell, mert ez hozhat létre új munkahelyeket a kistérségen belül, s így valósulhat meg a legfıbb célkitőzés, a munkanélküliség csökkentése. A megfelelı képzettségő munkaerı megléte is elıfeltétele annak, hogy a munkanélküliség csökkenjen a Siklósi kistérségben. A cél itt az, hogy növeljük a kistérség népességmegtartó erejét, vonzó legyen itt maradni, élni és dolgozni, ne vándoroljanak el a képzett szakemberek, valamint a diplomások, hiszen szükség van a munkájukra, jelenlétükre, hogy a térség felvirágzása megvalósulhasson. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy az idegenforgalomban dolgozók közül minél többen beszéljenek idegen nyelveket, mert ez elengedhetetlen a kistérségi turizmus fejlesztéséhez. A szakképzetlenek magas száma illetve a megfelelı szakértelem hiánya is problémaforrás, ezért szükség van a munkaerıpiaci igényekhez igazodó képzési struktúra kialakítására. A kistérségben jellemzı népességfogyás, az elvándorlás és elöregedés, illetve az elszegényedés megállítása nagyon fontos célkitőzések, csakúgy, mint a területi és etnikai szegregáció felszámolása. A felsorolt célok elérésével biztosítható a kistérségben a megfelelıen képzett munkaerı és ezen keresztül könnyebben valósítható meg a végsı cél: a munkanélküliség csökkentése

REGIONÁLIS POLITIKA 38 3. Fejlesztési koncepció 3.1. Kistérségi munkaerı kínálat, társadalom A kistérségre jellemzı magas munkanélküliség egyik oka, hogy a lakosság szakképzettsége nem igazodik a munkaerı-piaci igényekhez, vagyis nincs megfelelıen képzett munkaerı a térségben. A jelen levı kisebbségi gondok is súlyosbítják a helyzetet, ráadásul a munkanélküliség és a szegénység mindig felszínre hozza a különbözı etnikai csoportok közötti feszültségeket. További probléma a nagyarányú elvándorlás, a területi szegregáció és a népesség elöregedése is. Mindezeket figyelembe véve a cél egy olyan kistérségi társadalom megszervezése, amely stabil népességgel rendelkezik, és hatékonyan mőködik, valamint nagyon fontos a megfelelı szakképzettségő munkaerı kínálat megteremtése is. 3.1.1. Optimális oktatási és képzési struktúra kialakítása A kistérségi fejlıdést alapvetıen meghatározó aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések elzártsága hátrányokat jelent a népesség számára. Törekvéseket kell tenni a területi szegregáció enyhítésére, melyeknek minden hátrányos helyzető célcsoportot érinteniük kell, de különösen fontos a fiatalok esélyegyenlıségének biztosítása. Ebben a folyamatban fokozott teher és felelısség nehezedik a kistérség oktatási intézményeire, mert a képzési feltételrendszer hiányosságai miatt különösen az alapfokú oktatási intézmények korlátozottak a korszerő tudásanyag közvetítésében. Komoly gondot jelent az is, hogy egyre nı azoknak a gyerekeknek a száma, akik halmozottan hátrányos családi környezetbıl kerülnek az óvodákba, iskolákba, és akik nemcsak képességeik fejlesztésében szorulnak hatékony és speciális támogatásra, hanem hiányos szocializációjukat is meg kell szüntetni. Ezzel összefüggésben is említhetı, hogy szükséges egy kistérségi intézményracionalizálási folyamat megtervezése és lebonyolítása, ugyanis az alapfokú oktatásban magas intézményfenntartási költségeket az aprófalvak önkormányzatainak költségvetése nehezen viseli. A gyerekek utaztatásának helyzete jelenleg nem kielégítı, rossz közlekedési viszonyok között kell a szomszédos falvakba iskolába járni, ami egyúttal a szülıfaluhoz való kötıdést is hátrányosan érintheti. Jelenleg hiányzik a munkaerıpiacról a keresett szakmunkás réteg, a turizmusban nélkülözhetetlen idegen nyelvet beszélı humán erıforrás, valamint hiányzik a párbeszéd a munkaerıpiac szereplıi és a képzıszervek között. Az iskolarendszerő képzések akkreditációja idıigényes, a felnıttképzés, átképzés rendszere még kialakulatlan a kistérségben. A borászati szakképesítést nyújtó intézményként mőködı Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium rugalmasan igazodik a helyi munkaerı piaci igényekhez. Ezen kívül egyetlen középfokú oktatási intézmény mőködik Siklóson, ahol a szakképzés elsısorban a turizmussal kapcsolatos szakmák képzése irányul, de szők spektrumú, és nem kapcsolódik hozzá a turizmusorientált kistérség foglakoztatási igényeihez illeszkedı magas szintő, szakma-specifikus nyelvoktatás. A középfokú oktatásban, a gimnáziumokban továbbtanuláshoz szükséges közismereti tárgyak magas szintő oktatása mellett a nyelvismeretek, a vállalkozói alapismeretek és az európai uniós ismeretek mind szélesebb körő oktatását kell célnak tekinteni. Feltétlenül növelni kell a kistérségben a szakmát biztosító képzések arányát, oly módon, hogy az intézményrendszer rugalmasan tudjon reagálni a konkrét helyi munkaerı piaci elvárásokra.

REGIONÁLIS POLITIKA 39 Minden oktatási intézmény közös feladata, hogy a piacképes tudás közvetítése irányába mozduljon el a képzési struktúra. A munkaerı piaci intézmények, vállalkozások, iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzıintézmények hatékony, gyakorlatorientált partnerségi kapcsolatai adhatnak esélyt a kistérségi oktatási rendszer eredményes átalakítására. A nyelvtanítás több nyelvre való kiterjesztésével és a szakma-specifikus nyelvoktatás feltételrendszer kialakításával javítani kell a nyelvi képzettséget, és alkalmazkodni a munkaerıpiac elvárásaihoz. Az iskolai rendszerő felnıttoktatás mellett gyakorlatorientált, fıként munkaerı piaci képzésekre irányuló (iskolarendszeren kívüli) felnıttképzési struktúra kialakítása lenne kívánatos annak érdekében, hogy csökkenjen, és ne termelıdjön újra a munkanélküliség. A kistérségnek meg kell szerveznie, a felnıttképzés feltételeit, hogy a lakosság részt vehessen iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli, folyamatos szakmai képzésekben, kiegészítı képzésekben. 3.1.2. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok beilleszkedésének, képzésének és munkaerı piaci re-integrációjának segítése A gazdasági és társadalmi különbségek elmélyülése nem csak globálisan, hanem regionális vagy helyi szinten is megfigyelhetı folyamat. A valamilyen szempontból hátrányos helyzetben levı társadalmi csoportok saját erejükbıl nem tudnak felzárkózni, ezért esetükben társadalmi összefogásra, intézményesített segítségre van szükség, hogy leszakadásukat meg lehessen állítani, vagy akár csökkenteni. Ha ezeknek a csoportoknak a helyzetén tud javítani a helyi társadalom, az nem csupán a támogatott csoport számára jelent elınyt, hanem a társadalom többi tagja, a helyi gazdaság számára is: növekedhet az aktív népesség aránya, fokozódhat a gazdasági tevékenység, és az eltartottak számának csökkenése kevesebb terhet róna a társadalomra is. A Siklósi Kistérségre jellemzı elöregedési tendencia lassan, de folyamatosan erısödik, emelkedik a 60 év feletti korosztály aránya, miközben az eltartóké csökken, és folytatódik a fiatal korosztályok elvándorlása is. A folyamat az alacsony nyugdíjjal rendelkezık helyzetének súlyosbodását vetíti elıre: magukra maradhatnak, és kiszorulhatnak a szociális szolgáltatásokból (idısek otthona, ápoló személyzet) is. A Siklósi Kistérség egyike a legváltozatosabb etnikumú területeknek Magyarországon. A különbözı népcsoportok békés együttélése nagyfokú toleranciát követel az itt élı népesség minden tagjától. A kistérségi etnikumok közül a roma népesség leszakadása a legnagyobb mértékő, ami az alulképzetteknek és a munkanélkülieknek a roma etnikumon belüli magas arányára vezethetı vissza. A munkaerıpiacon további két hátrányban levı csoportot képeznek a nık különösen a fiatalok és a 40 éven felüliek és a fogyatékkal élık. Utóbbiaknak a szolidaritás érvényre jutásából eredı életminıség-javulása környezetükre, elsısorban családjuk életminıségére szintén pozitív hatással lehet. Fontos cél a hátrányos helyzető társadalmi csoportokkal kapcsolatban, hogy segítsük a cigány tanulók felzárkózását célzott programokkal, valamint mentálhigiénés támogatással annak érdekében, hogy eredményesen vehessenek részt az integrált oktatásban. Lényeges kérdés tehetség-gondozási rendszerük kidolgozása és bevezetése is. A súlyosan alulképzett rétegek oktatásának megszervezésére is programokat kell kidolgozni, valamint fontos a munkaerıpiacba re-integrálódás elısegítése különbözı felnıttképzési programokkal. A földrajzi izoláció és az infrastrukturális elmaradottság miatt pedig a tranzit- és távfoglalkoztatás feltételeinek megteremtése lehet az egyik cél a kistérségben élı munkanélküliek munkaerıpiacra való visszakerülése érdekében.

REGIONÁLIS POLITIKA 40 3.1.3. Differenciált és biztonságos szociális, jóléti és egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése és mőködtetése A kistérség népességmegtartó ereje több tényezı komplex hatásaként nyilvánul meg, de e tényezık közül a lakhatás, a foglakoztatás mellett - alapvetıen fontos az egyének személyes biztonságát szolgáló egészségügyi, jóléti szolgáltatások kiépültsége, a szociális háló biztonsága. A Siklósi kistérségben az aprófalvas településszerkezet és a közlekedési infrastruktúra hiányosságai jelentısen hátráltatják a biztonságos egészségügyi és szociális szolgáltatási rendszer megszervezését és mőködtetését. A kisebb falvakban még az egészségügyi alapellátás biztosítása is komoly gondot okoz, miközben - a többi baranyai kistérséghez hasonlóan ebben a kistérségben is jellemzı az elöregedési tendencia, s így egyre inkább nı a szociális szolgáltatások iránti igény is. Az idıs, segítségre szoruló lakosság számára akkor jelent biztonságos kistérséget a siklósi, ha idıben és térben könnyen elérhetıvé válik számukra a nélkülözhetetlen segítség. A biztonságos egészségügyi alapellátás, a szakellátások és a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások kínálatának szélesítése nemcsak az idıs korú népesség szempontjából fontos, az ellátások biztonságát meg kell szervezni a közeljövıben a fiatalok, a gyermekes családok megtartása érdekében is. A szükséges intézkedések közé tartozik például a sürgısségi ellátás biztosítása és elérhetıvé tétele, a szociális gondoskodás kiterjesztése, komplex térségi szociális szolgáltató központok kialakítása, valamint a szociális otthoni férıhelyek számának növelése. 3.1.4. Közös kistérségi tudat kialakítása és megerısítése, megalapozott programok készítése A kistérségi társulások viszonylag új, korábbi elızmény nélkül létrejött szervezıdési formák Magyarországon, emiatt feladataik, felelısségi körük még nem kristályosodott ki sem az elméletben, sem a gyakorlatban. Jól példázza ezt, hogy az 1996. évi területfejlesztési törvény megalkotása óta nem egyszer módosításra került, ami 2004. január 1-jétıl a Siklósi Kistérséghez tartozó települések körét is megváltoztatta. A hazai területfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó támogatások alapját azonban a jövıben a kialakított kistérségi rendszer fogja képezni. A leszakadt térségek közé tartozó Siklósi kistérség jövıbeni sikere ezért nagymértékben a helyi kistérségi szervezet mőködıképességén múlik. A térség nem nélkülözhet egy a közös célok meghatározására és megvalósítására, a kistérségi érdekek képviseletére és érvényesítésére képes menedzsmentet. A kistérség érdekeivel összhangban álló célok meghatározása mellett a jelenlegi együttmőködés kereteit tovább kell fejleszteni és erısíteni annak érdekében, hogy a kistelepülések érdekei is tükrözıdjenek, illetve céljaik megvalósulhassanak a kistérségi programokon keresztül. A siker szempontjából szintén hangsúlyos a kistérség lakosságának szerepe: az ı támogatásuk, tenni akarásuk és aktív részvételük nélkül a program mindössze egy dokumentum, összefogás nélkül a projektek tervek maradnak. Nagy felelısség hárul a települések polgármestereire is, akik a kistérségi menedzsment szervezet és saját településük lakossága közötti kétirányú információáramlásban játszanak kulcs szerepet. Ezért kiemelten fontos a lakosság kistérségi tudatának kialakítása és a szemléletformálás, ami talán az egyik legnagyobb kihívás, mely a kistérségi menedzsment elıtt áll. Mindebben a kommunikáció az elsıdleges eszköz: az egyoldalú tájékoztatás mellett szükség van párbeszédre, az információk hozzáférhetıségének biztosítására.

REGIONÁLIS POLITIKA 41 A kistérséget alkotó települések érdekeinek megyei és regionális közvetve akár országos szintő érvényesítése egy helyben szervezıdı, kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkezı lobby-csoport révén fokozható. A legfontosabb célkitőzések ezen a területen: a kultúrával, mővészettel, településfejlesztéssel, természettel kapcsolatos tevékenységet folytató egyesületek és szervezetek mőködésének ösztönzése széleskörő társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési programok, projektek meghatározása, melyek révén a kistérség leszakadása megállítható és visszafordítható a külsı és belsı célcsoportok tudatformálása célzott kommunikációs tevékenységgel, melynek révén a kistérségi jövıképpel és célokkal összhangban változik a célcsoport tagjaiban a kistérségrıl kialakult kép, imázs. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet, 2007-2013): Prioritás: A versenyképes tudás és a mőveltség növekedése, A társadalmi összetartozás erısödése, A népesség egészségi állapotának javulása, Cél: Egészségesebb és hosszabb élet Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program (tervezet, 2007-2013): Prioriás: Humán közszolgáltatások- és közösségi településfejlesztés Cél: Az alapfokú oktatás színvonalának javítása 3.2. Az ipar fejlesztési irányai A Siklósi kistérségben az ipartelepítés feltételei kedvezıtlennek mondhatók, mivel javarészt hiányoznak a telepítési tényezıként szükséges nyersanyagok (kivéve az építıipar számára). A terület déli határa sem lehet ipartelepítı tényezı, hiszen itt található a Duna- Dráva Nemzeti Park. Mindezekbıl következik, hogy az ipar fejlesztését a helyi erıforrásokra épülı feldolgozóipar létrehozásával célszerő megvalósítani. A kistérség jövedelemtermelı képességének növelésében jelentıs szerepet játszhat, ha a rövid termékpályák meghosszabbítására kerül sor. Ez az agrárium végtermékeihez és melléktermékeihez kapcsolódó feldolgozóiparban valósulhatna meg, mely a könnyőipar és az élelmiszeripar számára jelenthet lehetıséget. A magasabb feldolgozottsági fokú termékek könnyebben és magasabb áron értékesíthetık a piacon, ezért alapvetı érdek mindennek elısegítése. A feldolgozási folyamat munkaerıigénye révén aktívan hozzájárul a foglalkoztatás javításához. Sajnos jelen pillanatban a nagy villányi borászatokhoz kapcsolódva nem épültek ki jelentıs ipari üzemek, mert a borászatok a legtöbb tevékenységet saját maguk végzik. Célszerő volna új élelmiszeripari stratégia és fejlesztési lehetıségek kidolgozása, valamint mezıgazdasági, élelmiszeripari feldolgozóüzemek telepítése a kistérségbe. A könnyőiparnak a meglévı hagyományaira és az olcsó munkaerıre építve érdemes lenne a minıségi faiparra (hordógyártás, rusztikus bútorok készítése) és a bıriparra (kesztyőgyártás) helyezni a hangsúlyt. Fejlesztési célnak tekinthetı ezen a területen a megfelelı infrastruktúra biztosítása és az elérhetıség javítása. Ki kell használni a határhoz közel lévı helyzet elınyeit, és olyan

REGIONÁLIS POLITIKA 42 tevékenységeket kell idetelepíteni, melyek kapcsolatban állnak a fuvarozással, szállítmányozással és a logisztikával (logisztikai bázisok kiépítése, új tároló- és hőtıkapacitások létrehozása amely a mezıgazdasági termények optimális értékesítési lehetıségeit javíthatja). Komoly problémát jelent, hogy nincs elég befektetı a térségben. Ennek megoldása csak úgy valósulhat meg, nagyobb számú vállalkozás csak akkor jelenhet meg a kistérségben, ha (államilag) támogatott körülményeket, kiépített helyszínt biztosítanak számukra. A gyakorlatban ez úgy történhetne meg, hogy közmővesített telkeket, a KKV-k számára pedig inkubátorházat hoznak létre, melyekhez adókedvezmény is társul. Támogatni kell mindenfajta életképes vállalkozói tevékenységet (pl. kisipar), mert ez hozhat létre új munkahelyeket. Igazán jelentıs változást a térség életében egy-két 40 100 fıt foglalkoztató termelı cég megtelepedése jelentene. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy nem ez az ágazat fogja a megoldást jelenteni a munkanélküliség csökkentése területén. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet, 2007-2013): Prioritás: Gazdaság versenyképességének tartós növekedése Cél: Több munkahely 3.3. A turizmus fejlesztési irányai A turizmus tekintetében a kistérség jó adottságokkal rendelkezik Harkány, Villány, Siklós, Dráva-völgy, ugyanakkor nem lehet minden egyes községben falusi turizmust kialakítani, arra nem mindenütt van lehetıség, mivel nem rendelkezik minden falu olyan turisztikai vonzerıvel, ami azt lehetıvé tenné, nem is beszélve arról, hogy mindössze néhány család megélhetése volna ily módon biztosítható, ráadásul idényjelleggel. Ezen a területen az értékalapú, minıségi turizmus feltételeinek kialakításra kell helyezni a hangsúlyt. A turisztikai központokban és a még feltáratlan, de jelentıs és egyedi turisztikai vonzerıvel rendelkezı területeken, településeken a turizmus fejlesztése indokolt. Kistérségi szinten ennek az ágazatnak a fejlesztése fı irányvonalnak tekinthetı, hiszen egyes területek hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedı turisztikai vonzerıvel rendelkeznek. Fontos, hogy a már meglévı és a kialakítandó turisztikai központokat fenntartható módon kezeljük, fejlesszük. A Siklósi Kistérséghez hasonló súlyos gazdasági problémákkal küzdı térségek számára a turizmus fejlesztése a gazdaság dinamizálásának leggyorsabb módja, melynek eredményei már viszonylag rövid távon jelentkeznek. A turizmusban szükséges fejlesztések révén javul a lakókörnyezet minısége, az infrastrukturális helyzet, növekszik a szolgáltatási kapacitás, ami új foglalkoztatási lehetıségeket teremt a helyi népesség számára. Mivel a turizmusfejlesztés a már meglévı adottságokra vonzerıkre épül, szervesebben kapcsolódik a térség életéhez, mint például egy új iparág betelepítése. A hosszú távú gazdasági elınyök szempontjából a magas minıségi színvonalú turizmus kialakítása a legelınyösebb. A turizmusnak ez az ága a következı fontos sajátosságokkal rendelkezik: a vendégeket magas költési hajlandóság jellemzi, több vendégéjszakát töltenek a térségben, és magas színvonalú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az említett célcsoport a piac felsıbb szegmensébe tartozik, ezért a tagjai által igényelt szolgáltatások színvonalának magas fokú igényességnek kell megfelelnie. Jelenleg éppen ennek a magas költési

REGIONÁLIS POLITIKA 43 hajlandóságú vendégrétegnek nem tud megfelelni a kistérség. Bár gazdag vonzerıkínálata lehetıvé teszi e réteg megcélzását, reális célcsoportot akkor jelentenek majd a minıségi turizmust igénylı vendégek, ha a kistérség szálláshely- és szolgáltatási kínálatban ki tudja szolgálni az extra igényeket. Éppen ezért fontos, hogy a turizmusfejlesztés az értékalapú, magas szolgáltatási minıséget szimbolizáló és garantáló konferencia turizmus kialakításra is vállalkozzon. A magas minıségi színvonalat nyújtó turizmus megteremtése nemcsak hosszú távú fejlıdési lehetıséget jelent a kistérség számára, hanem a gazdaságot gyorsan dinamizálni képes tényezı is lehet, ha színvonalas kistérségi marketing munkával a Siklósi Kistérség javítani tudja ismertségét és imázsát, valamint egyedi márkaként tudja magát definiálni az elızetes piackutatás révén meghatározott célpiac számára. Mivel a térség rossz megközelíthetısége jelenti a terület egyik fı gyengeségét, másik fontos célként a turisták tartózkodási idejének a növelését lehet kitőzni. A közlekedési feltételek javítására a turizmus szereplıi nincsenek közvetlen hatással, és azok elhúzódásának vagy elmaradásának kockázata fennáll, ezért olyan termék- és programkínálat kialakítása szükséges, amely révén az ide látogatók egy vagy akár több hetet is tartalmasan el tudnak tölteni a térségben. A kikapcsolódás és rekreáció céljából utazók általában hosszabb tartózkodással számolnak, így a kistérség tervezett pozícionálásával összhangban áll a hosszabb tartózkodási idı. A nemzetközi tendenciák is igazolják a turizmus fejlesztésének megcélzott irányait. Az utóbbi évtizedben rendkívüli módon megnıtt a vendégek minıségigénye, amely alapvetıen a magasabb minıségi osztályba lépett kínálatra épül. A mai átlagigény már a négycsillagos szálloda, saját belsı wellness, sport, szépségipari és kulturális szolgáltatásokkal. Még további hatásként a vonzerıket összekapcsolják, térhálószerően mőködtetik annak érdekében, hogy területileg és az érdeklıdést, a társadalmi státuszt tekintve minél szélesebb vendégkört legyenek képesek megszólítani, és megakínálattal a bıség zavarát idézzék elı a látogatóban, azt az érzést keltve, hogy sosem fog unatkozni és vissza kell térnie, ha mindent látni akar és mindennek a résztvevıje szeretne lenni. Így elıáll az a helyzet, hogy az egymás mellett lévı kínálat nem egymás konkurenciáját, hanem egymás piacbıvítését jelenti. A nemzetközi tapasztalat alapján minél kiterjedtebb és magasabb minıségő vonzerı- és szolgáltatáskínálattal, versenyképes árakkal, jól kiválasztott célterületek és vendégkör alapján, hatékony kapcsolatrendszer és reklámok segítségével tudjuk felvenni a versenyt a konkurenciával. Ez azt jelenti, hogy a külön-külön mőködtetett gyógyvíznek, bornak, várnak és kegyhelynek hosszabb távon nincs bıvülési, sıt, fennmaradási esélye a turisztikai piacon. Különösen igaz ez, ha nem jár együtt folytonos bıvüléssel, minıségjavulással és minél nagyobb változatosságot ígérı termékfejlesztéssel. A cél tehát a kistérségi turizmus jó adottságainak teljesebb körő és jobb kihasználása, a termék- és szolgáltatásportfolió fejlesztése. A termékkínálat fejlesztésének lehetséges módjai a következık: komplex turisztikai programcsomagok létrehozása meglévı attrakciók fejlesztése új termékek létrehozása. A térségben jelenleg a legnagyobb problémát a komplex turisztikai termékcsomagok hiánya jelenti. A néhány jelentısebb vonzerı mellett sok kisebb attrakció jelenik meg szétszórtan, ezek azonban nincsenek kellıképpen kihasználva, és ismertségük hiánya miatt jelentıségük pillanatnyilag nem számottevı. A turizmusfejlesztés egyik elsıdleges célja ezen meglévı attrakciók láncra főzése kell legyen, illetve kiegészítı programlehetıségként már meglévı, jelenleg nagy látogatottsággal bíró termékekhez való hozzákapcsolása. A komplex turisztikai programcsomagok létrehozása történhet a kistérségben meglévı és fejleszthetı vonzerık, szolgáltatások kínálatának a fı attrakciókhoz történı hozzákapcsolásával, a kínálat területi és tartalmi bıvítésével, a kistérségen kívüli vonzerıknek (Pécs, Szigetvár, Mohács, a

REGIONÁLIS POLITIKA 44 határ túloldalán lévı határközeli vonzerık) a kistérségi programok kiegészítése érdekében történı felhasználásával, valamint a kistérségen belüli kínálatnak a kistérségen kívül szervezett programokhoz való hozzákapcsolásával. Az adottságokat tekintve szerencsés körülmény a többszínő vonzerıkínálat, azonban csak egymásra épülve tudnak eredményesen mőködni, s így képesek tartós versenyelınyt elérni. A kistérség fı attrakciói (melyek egy szóban jellemzik a kistérséget, és jelentıs forgalmat generálnak): a gyógyvíz, a bor, a Dráva, az öko-turizmus, a siklósi vár, a máriagyődi zarándokhely. Ezek meglévı forgalomgeneráló erejét kell felhasználni, egymásra építve, térhálószerően mőködtetni, és kiegészíteni, további, bıséges szolgáltatáskínálattal, a szálláshelykínálat magasabb minıségi szinten történı bıvítésével és a vendéglátás fejlesztésével. A meglévı attrakciók fejlesztése történhet a vonzerık fizikai megjelenésének fejlesztésével, így például felújításával/renoválásával, átépítésével, illetve bıvítésével. Adott esetben elengedhetetlenül szükséges a mőemlékvédelmi elıírások szem elıtt tartása és pontos betartása, hogy kulturális értékeink ne sérüljenek. A bıvítésnél, a meglévı kapacitás növelésénél fontos a keresleti oldal elemzése (pl. egy fürdı esetében), hogy a beruházás megtérülése biztosított legyen. Az attrakciók infrastruktúrájának fejlesztésénél lényeges továbbá olyan horizontális szempontok szem elıtt tartása, mint például az akadálymentesítés. Az infrastruktúrafejlesztés fontos, hogy a turisták igényeihez illeszkedjen, érdemes ezért esetleg elızetes felmérést készíteni ezekrıl (mi az, amivel meg vannak elégedve, mit hiányolnak stb.). Az infrastruktúra-fejlesztésnek kiemelkedı szerepe lehet pl. a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, különösen a Dráva menti vízi útvonalak kikötıhelyein, ugyanis a vízi turizmushoz kapcsolódó megemelkedett eljárási díjak mellett a turisták joggal támaszthatnak magasabb minıségi elvárásokat. Az infrastruktúra-fejlesztésnek továbbá fontos szerepe lehet a kerékpárutak, lovas útvonalak, túraútvonalak mentén, ahol jelenleg többnyire hiányoznak a szervizpontok, illetve pihenıhelyek. A meglévı attrakciók fejlesztésének további módja az attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, amely történhet a szolgáltatások körének bıvítésével (pl. gyógyfürdık esetében további a versenytársaktól differenciált gyógyszolgáltatások bevezetése, Harkány esetében a családbarát szolgáltatáskör bıvítése, vagy borpincék esetében meleg étkeztetés biztosítása stb.), valamint a szolgáltatások minıségi fejlesztésével (pl. tájjellegő vendéglátóhelyek, borospincék esetében). A térségben a meglévı termékek összekapcsolása, valamint fejlesztése mellett szükséges új termékek létrehozása is (pl. a vendégeket megkötı, ıket aktív résztvevıként bevonó, karakteres programok). Ezen belül elsısorban olyan termékek megteremtésére kell fókuszálni, amelyek a jövıben kiemelkedı turisztikai potenciállal bírhatnak. Nagyon fontos feladat továbbá a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A turisztikai infrastruktúra feladata a vendégfogadás megfelelı feltételeinek a biztosítása. Ide tartozik a jó megközelíthetıségen túl a változatos szálláshelykínálat, a különféle vendéglátóhelyek jelenléte, csakúgy mint a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinform hálózat és információs pontok, a megfelelı közúti táblarendszer, valamint a szakképzett szolgáltató réteg és a vendégszeretı lakosság. A cél az, hogy a fenti kínálatbıvítés ne koncepciótlanul menjen végbe, a fı attrakciók számát pedig bıvíteni kell, mert ez a záloga a megszólítható vendégkör bıvítésének.

REGIONÁLIS POLITIKA 45 3.3.1. Kifejlesztendı mag-attrakciók, bıvítendı turisztikai kínálat és infrastruktúra: Konferencia turizmus és a hozzá tartozó wellness turizmus kialakítása Siklóson Siklós város és a kistérség adottságaira építve sajátos konferencia turisztikai arculat kialakítása, és magas turisztikai bevételek realizálása a piac felsı szegmensének kiszolgálása révén. A befektetés nagyságrendje lényegesen meghaladja az önkormányzat lehetıségeit, a cél nagybefektetı által történı megvalósítás. A befektetıi szándék adott, a megvalósítás azon infrastrukturális tényezık megteremtésén múlik, amelyek nem részei a magánbefektetésnek. A magánbefektetés következtében a befektetés profitja a befektetınél csapódik le, azonban az objektum jelentıs foglalkoztatási igénnyel jár (több száz fıs nagyságrend) és várhatóan további befektetések láncolatát indíthatja el. Ezen felül a vendégkör a városban és a környezetben (Harkány, Pécs) jelentıs kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltatási keresletet indukál. Gyógy- és wellness turizmus fejlesztése Harkányban A wellness, gyógy- és termálturizmus kapacitásainak kialakítása, javítása Harkányban. Miután a wellness turizmus az egészségturizmus ága, Harkányban szorosan ráépíthetı a már meglévı nagyon jelentıs vendégforgalomra és a kialakult gyógyászati szakmai tapasztalatokra. Ezek birtokában széles spektrumú szolgáltatási kínálat alakítható ki. A siklósi vár rekonstrukciója A siklósi vár épületének és környezetének felújítása, új belsı tartalommal kiállításokkal, bemutatókkal, programokkal (pl. várjátékok) való megtöltése. Kistérségi turisztikai élménylánc Egyedi programok helyett összetett programcsomagok létrehozása melyek hosszabb tartózkodásra és akár visszatérésre ösztönzik a turistákat az egyedi arculattal rendelkezı kistelepülések bevonásával. Az öko-turisztikai értékek hasznosítása (Dráva, Villányi-hegység) A kistérség egyedi természeti értékeinek megismertetését és megırzését szolgáló vonzerıfejlesztés révén a térség öko-turisztikai potenciáljának jobb hasznosítása, ökoturisztikai rendszerek kialakítása. A bor- és gasztroturizmus fejlesztése A borvidék kihasználatlan területeinek borászati célú felhasználása, gasztronómiájának feltárása, érvényesítése a kistérség turisztikai kínálatában, a borúthálózat kiterjesztése, a szılıhegyi turizmus, mint vonzerı minıségi továbbfejlesztése és megerısítése. Vallási és kulturális hagyományok erısítése A cél a vallási és kulturális értékek bemutatásának megszervezése: látványmőhelyek, múzeumok létrehozása, templom rekonstrukciók elvégzése (ahol szükséges). Négy- és ötcsillagos szálláshelyek kialakítása A Siklósi kistérség szálláshely kínálatának jelentıs része magánszálláshelyeken található, a kereskedelmi szálláshelyek férıhely kínálatából teljesen hiányoznak az ötcsillagos szálláshelyek, miközben a térség egyetlen, a négycsillagost megközelítı

REGIONÁLIS POLITIKA 46 színvonalú szállodával rendelkezik Harkányban. A turisztikai kereslet átalakulása, a tömegturizmus hanyatlása a kínálat megfelelı változtatását igényli a hatékonyság érdekében. Ennek elmaradása a vendégéjszakák folytatódó csökkenését okozza majd. Az új potenciális vendégkör illetve piac csak úgy nyerhetı meg a kistérség számára, ha megtörténik a szálláshely kínálat minıségi fejlesztése. A kistérségbe érkezı turisták többsége számára a természeti és kulturális értékekben egyaránt gazdag Siklósi kistérség adottságai a fı vonzerıkön kívül is olyan turisztikai kínálatot jelentenek, melyek révén kielégíthetıek a színvonalas kikapcsolódási igények. A falusi turizmus, öko-turizmus mellett a pihenésre, gyógyulásra és egészségmegırzésre épülı wellness vagy gyógy-turizmus fontos, de fejlesztendı kínálata a kistérségnek. A szórakozási lehetıséget keresı fiatalok, gyermekes családok, öko-turisták az aktív turizmus lehetıségeit, a vadászat, strandolás, evezés, horgászat, lovaglás, kerékpározás, golfozás, vitorlázórepülés, ejtıernyızés, sárkányrepülés lehetıségét használhatják ki. Sajátos vonzereje tehát a kistérségnek, hogy kis területen (kevés utazási idı ráfordítással) többféle turisztikai élményt élhetnek át a kistérségbe látogató turisták. Fejlesztendı terület azonban a turisztikai vonzerık élménylánccá alakítása, komplex, modul rendszerő turisztikai csomagok összeállítása, mert ez hiányzik a turisztikai kínálatból. Hasonlóan jelentıs elmaradásai vannak a kistérségnek marketing terén is. Mind az élménylánc kialakításában, mind a marketingben hangsúlyozni kell, hogy a kistérség turisztikai kínálata illeszkedik a megyeszékhely vonzerı kínálatához, így kölcsönösen támogathatja egymást a pécsi és a siklósi kistérségi marketing. A siklósi kistérség betöltheti a jövıben a történelem során már kialakult déli kapu szerepét a turizmus terén, ha javul a délre vezetı úthálózat. A kistérség közelében kiépülı gyorsforgalmi úton áthaladó potenciális vendégek azonban csak akkor lesznek hajlandóak megállni a siklósi kistérségben, és legalább egy vendégéjszakát eltölteni itt, ha megfelelıen kiépült, vonzó szálláshelyek és szolgáltatások várják ıket. A turizmus néhány indikátorának vizsgálatakor azonban kiderült, hogy a kistérségben eltöltött vendégéjszakák éves száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. A vendégéjszakák szálláshely típusonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a kistérségben a nemzetközi trendekkel összhangban veszít a jelentıségébıl a tömegturizmus, és ezzel fogy az alacsonykategóriájú szállás- és vendéglátóhelyek vendégköre. Ez a helyi konkrétumok szintjén is alátámasztja stratégiai megközelítésünket, mely szerint a jövı kulcsszava a minıség fejlesztése. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet, 2007-2013): Prioritás: A gazdaság versenyképességének tartós növekedése Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program (tervezet, 2007-2013): Prioritás: A turisztikai potenciál erısítése a régióban Cél: A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kínálatának és minıségének fejlesztése 3.4. A mezıgazdaság fejlesztési irányai Sok településen a megélhetés legfıbb forrása a mezıgazdaság. A mezıgazdasági utak fejlesztésével, rendezésével, vízelvezetı árkok kitisztításával sok gazdának könnyíthetı meg az

REGIONÁLIS POLITIKA 47 élete. Az utóbbi idıben egyre nagyobb problémát jelent a magas belvíz, ezzel az intézkedéssel viszont ezt a problémát is meg lehetne oldani. A helyzet javítása elképzelhetetlen a megfelelı birtokkoncentráció nélkül, ami létrejöhet új típusú szövetkezetek megalakításával, vagy tıkeerıs magánszemélyek, ill. társaságok révén. Az erıforrások egyesítésével és összpontosításával lehetıség nyílna pályázatok benyújtására, ami tovább enyhíthetné a tıkehiányt. Mezıgazdasági vásárok, rendezvények szervezése által lehetıség nyílna a mezıgazdasági termékek népszerősítésére, emellett az odalátogató termelık, vállalkozók kapcsolatépítését is segíthetné. A kiszámítható árak és az értékesítési lehetıségek bıvülése érdekében kívánatos volna TÉSZ-ek (Termelı- és Értékesítı Szövetkezetek), pinceszövetkezetek megalakítása az értékesítés és kereskedelem összehangolására, és a jelenleginél sokkal jobb érdekérvényesítés kialakítására. Az egységes megjelenést a piacon segíthetné termelıi mintaboltok létesítése, ahol a kistérség mezıgazdasági termékei együtt, egy helyen megjelenhetnének. A mezıgazdaságban szükség van a régi termékszerkezet megváltoztatására. A kukorica és búza termelésének dominanciáját mérsékelni kell. A korai termıfajtáknak kedvezı klimatikus adottságok hangsúlyosabb figyelembevételére kell törekedni a növénytermesztésben (szılı, gyümölcs, virág és gyógynövények termesztése), valamint a klasszikus fajták (oportó, kadarka) termelésének erısítésére. A mezıgazdaságban keletkezı melléktermékek nagy része újrahasznosítható, például energiatermelésre. A növényi hulladékok felhasználhatók helyi szükségletek kielégítésére (állattartó telep, üvegház főtése), vagy nem helyben történı felhasználásra (a pécsi hıerımőbe történı szállítás révén). A mezıgazdaság versenyképességi problémáira többek között a termelés magas költségei és a piacon elérhetı alacsony árak viszonya is hatással van. Mivel a piaci árakat a kistérségi gazdák még együttesen sem lennének képesek befolyásolni, ezért célszerőnek látszik a költségcsökkentı módszerek kidolgozása. Az energiafő, vagy a növényi hulladékok (pl. kukoricaszár) használata hozzájárulhatna a költségek jelentıs hányadát képviselı energiaköltségek csökkentéséhez. Az állattenyésztés területén törekedni kell a növénytermesztéshez kapcsolódó együttes fejlesztésre, mivel ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz (elsısorban a szarvasmarha tenyésztésben, de a sertéstartásnál és a baromfi-nevelésnél is). További megoldást jelenthet a jövedelmezı földhasználat szempontjából az erdısítés, fıleg energiatermelés szempontjából. Ehhez szükség lenne arra, hogy olyan fafajtákat telepítsenek, amelyek gyorsan nınek, illetve a telepítési szabályoknak is megfelelnek. Új tárolókapacitások létrehozására van szükség a megtermelt gabona számára. A kistérségben több helyen például Túronyban, Egyházasharasztiban, Drávaszabolcson található mezıgazdasági tárolókapacitások továbbfejlesztése, felújítása jó lehetıséget jelenthet a logisztikai szerepvállaláshoz, akár a drávai szállítmányozás késıbbi fellendülése, akár a mohácsi kikötıben jelenleg bonyolódó szállítás és raktározás kapcsán. További lehetıség a biomassza elıállítása (pl. bioetanol gabonából) energia termeléséhez. Azonban egy feldolgozó üzem kialakítása túlterjedhet a kistérség kapacitásain, ezért arra lenne szükség, hogy más kistérséggel összefogva együttesen építsenek feldolgozó üzemeket. Az egészséges táplálkozás elıtérbe kerülésével a biotermékek iránti kereslet egyre növekszik napjainkban. A csekély mértékő ipari tevékenység következtében környezetszennyezésnek kevésbé kitett kistérség a bio-termelés hiteles gyakorlójává válhat. A környezetszennyezés tovább csökkenthetı alternatív energiaforrások (pl. szél-, nap-, vízenergia) felkutatásával és hasznosításával, melyekre a kistérséget fekvése (magas napsütéses órák, kis szintkülönbségek a domborzatban) alkalmassá teheti. Ipari-, főszer- és gyógynövények termesztése: munkaigényes fajták Napjainkban a természetes alapanyagok a táplálkozás mellett a kozmetikában és a gyógyászatban egyre

REGIONÁLIS POLITIKA 48 népszerőbbek. A természetes alapanyagok megfelelı piackutatáson alapuló termelése segíthetné a mezıgazdasági terményszerkezet diverzifikációját, valamint a nehezen értékesíthetı kukoricánál piacképesebb termények termesztését. Ez a termékcsoport elınyös lehetne azért is, mivel a mezıgazdasági termelık közt nagy számban szereplı kis- és középvállalkozások jelenleg a tömegtermék jellegő gabonanövények terén esélytelenek a versenyképesség elérésére. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet,2007-2013): Prioritás: A gazdaság versenyképességének tartós növekedése 3.5. A közlekedés fejlesztési irányai Már folyamatban van az M6 autópálya építése Budapest és Dunaújváros között, ami várhatóan a 2006. év közepére készül el. Az M6 autópálya további szakaszai: Dunaújváros- Szekszárd, Szekszárd-Bóly, Bóly-országahatár jelenleg elıkészítés alatt vannak (tervezés, engedélyezési eljárás lezárva, kivitelezı kiválasztása közbeszerzés alapján még nem kezdıdött meg). Az M60 autópálya Bóly térségében ágazik ki az M6 autópályából Pécs irányába. Tervezése és engedélyezése lezárult, a kivitelezı kiválasztása közbeszerzési eljárás alapján még nem kezdıdött meg. A Siklósi kistérséget északon fogja érinteni ez az útszakasz. A kistérség ezt úgy tudja kihasználni, ha bekötıutak minél elıbbi kiépítésével rácsatlakozik az autópályára. A helyközi autóbusz közlekedés nem igazodik a lakosság igényeihez. Általános és súlyos problémát jelent a járatok számának ritkítása, amely negatívan befolyásolja az egyes települések és az egész térség gazdasági felemelkedésének esélyét. Ezen a helyzeten csak a kistérség együttes fellépése segíthet. A probléma súlyossága azonnali intézkedést tenne indokolttá. Megoldást jelenthetne még a vállalkozói formában szervezett kisebb jármővekkel történı személyszállítás is. Fel kell mérni a lakosság körében, hogy milyen napszakban van szükség autóbuszjáratokra, mikor járnak munkába stb. A kisebb településekre ritkán járnak a Pannon Volán járatai, ezért az önkormányzat biztosíthatná, hogy legalább azokra a nagyobb településekre jussanak el, ahol már sőrőbben járnak a buszok. A határ menti kapcsolatok elmélyítésének egyik lépése lehetne új határátkelık létesítése és a régiek felújítása Jelenleg a horvát határ közelségében rejlı lehetıségekkel közlekedési kapcsolatok hiányában a kistérség alig él. A déli országhatárral a Dráva mentén egybeesı kistérségi határon a legjelentısebb drávaszabolcsi határátkelın is mindössze egy mőút vezet át a szomszédos országba. A Siklósi kistérségbıl nem indulnak autóbusz járatok a horvát területekre, vonat napi egy járatpár közlekedik a horvátországi Pélmonostorba. Pedig ahogy a 1990-es évek elején bebizonyosodott létezik piac a határ túloldalán a kistérség számára. Földrajzi közelségének köszönhetıen ezt a piacot viszonylag egyszerően el lehetne érni a kistérségbıl, ami növelhetné a horvát turisták jelenleg meglepıen alacsony arányát a vendégforgalomban. A vasút szerepe a térségen belüli közlekedés szempontjából a pályák minısége és a jármőállomány állapota miatt elhanyagolható, azonban a V/C korridoron belül a Pécs- Villány-Magyarbóly-Osijek-Szarajevo-Polce vonalon közlekedik a szomszédos déli országok viszonylatában kapcsolatot biztosító két vonat. Ezeknek a járatoknak a fejlesztése lehetıséget nyújt a kistérség számára, hogy határon átnyúló kapcsolatait kialakítsa, erısítse.

REGIONÁLIS POLITIKA 49 Települési közlekedési és közmő infrastruktúra fejlesztése, javítása és karbantartása a helyi önkormányzatok hagyományos feladatai közé tartozik. Míg korábban erre a célra normatív támogatást kaptak az egyes önkormányzatok, addig ma az infrastruktúra javításával kapcsolatos források pályázati úton érhetık el, és a települések önkormányzatainak összefogása, együttmőködése szükséges hozzá különösen a települések közötti infrastruktúra esetében. Emellett szükség van a települések közötti utak javítására is. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet, 2007-2013): Prioritás: A fizikai elérthetıség javulása Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program (tervezet, 2007-2013): Prioritás: Térségi infrastruktúra regionális fejlesztése Cél: A térségi foglalkoztatási centrum elérhetıségének javítása 3.6. A helyi vállalkozások támogatása Különösen a kis- és középvállalkozások számára fontos az inkubátorházak, innovációs parkok, technológia-transzfer központok, regionális bankok rendszerének létrehozása. Jelenleg a kistérségben nem mőködik olyan szervezet, amely a helyi K+F eredményekkel kapcsolatos információkat győjtené, vagy azok elterjesztését segítené. Az innovációk sikeres adaptálásához a tájékoztatás önmagában nem elég. Az érdeklıdık számára meg kell teremteni annak lehetıségét, hogy közelebbrıl megismerkedhessenek a K+F eredményekkel akár egy gyakorlati teszt során mielıtt az alkalmazásról döntenek. A sikeres alkalmazásuk érdekében szakmai tanácsadásra is szükség van. A Siklósi kistérség alultıkésített, szőkülı helyi piacon mőködı vállalkozásai azonban nem rendelkeznek elegendı önerıvel ahhoz, hogy tevékenységük technológiai hátterét megteremtsék, és folyamatosan fejlesszék. A fejlesztési célú beruházásokhoz kapcsolódó tıkehiány részben hitelekkel (pl. Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet), részben pályázati forrásokból származó támogatásokkal egészíthetı ki. További fontos szerepkörük még a városoknak a gazdasági aktivitás, termelı tevékenységek központi összehangolása, irányítása. Ezért a gazdaságfejlesztésnél a városok lehetnek az elsı számú célpontok a befektetık számára, hiszen itt található nagyobb számban képzett munkaerı, és az infrastrukturális háttért is itt magasabb szintő. A versenyképességnek napjainkban alapvetı feltétele, komponense az innováció, mely nem más, mint a változás sikeres kezelésére való képesség. Amennyiben tehát a célunk az, hogy versenyképes gazdasági szerkezetet hozzunk létre, mindenképpen számolnunk kell az innovációval. Az innovációs potenciál erısítése a munkahelyteremtésben csökkentheti a térségben jellemzı brain drain -t, a szakképzett munkaerı elvándorlását, ami jelenleg a települések egyik nagy problémája. Nagyobb számú befektetı, vállalkozás csak akkor jelenhet meg a kistérségben, ha (államilag) támogatott körülményeket, kiépített helyszínt ajánlanak fel számukra. Ez azt jelenti, hogy közmővesített telkeket, a KKV-k számára pedig inkubátorházat érdemes létrehozni, melyekhez adókedvezmény is társul. Támogatni kell mindenfajta életképes

REGIONÁLIS POLITIKA 50 vállalkozói tevékenységet (pl. kisipar), mert ez hozhat létre új munkahelyeket. Igazán jelentıs változást a térség életében egy-két 40 100 fıt foglalkoztató termelı cég megtelepedése jelentene. Javaslataink illeszkedési pontjai az országos és regionális tervekhez: II. Nemzeti Fejlesztési Terv (tervezet): Prioritás: A gazdaság versenyképességének tartós növekedése Cél: Több munkahely Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program (tervezet, 2007-2013): Prioritás: A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Cél: A gazdaság és intézményi szereplık hatékony együttmőködésének elérése Az alábbi ábra a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DDRIS) célrendszerét szemlélteti, melyhez az általunk felvázolt stratégiai irányok, fejlesztési célok számos ponton kapcsolódnak (természetesen nem várható el teljes átfedés egy kistérségi és egy regionális stratégia között elıbbi nyilvánvalóan jobban figyelembe veszi a szőkebb értelemben vett helyi viszonyokat). 1. ábra: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DDRIS) célrendszere Forrás: DDRIS