Alapy Gáspár Szakiskla, Szakközépiskla és Kllégium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Tartalm Bevezetés 4 Jgszabályi háttér 4 Küldetésnyilatkzat 5 1.1. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai,az intézmény kiemelt célkitűzései 6 1.2. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcslats pedagógiai feladatk tevékenységi rendszerek és szervezeti frmák 11 1.3. Közösségfejlesztés és kapcslatk 12 1.4. Teljes körű egészségfejlesztés 14 1.5. A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai15 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sni-s gyermekek nevelése, ktatása 17 1.7. A tanulói jgk az intézményi döntéshzatalban 19 1.8. Partneri kapcslattartási frmák 20 1.9. Vizsgák 23 1.10. Tanulók felvétele, átvétele 26 1.11. Fgyasztóvédelem 28 2.1. A választtt kerettanterv 31 2.2. Az iskla valamennyi évflyamát átfgó helyi tanterv 32 A szakközépisklák 9 12. évflyamának ajánltt tantárgyi rendszere és óraszámai 35 2. 3. A pedagógusk és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 73 2.4. Az érettségivel kapcslats általáns feladatk 74 2.5. A középszintű érettségi témakörei. 75 2.6. A választtt kerettanterv helyi kiegészítései 121 2. 7. A tantárgyak tananyagai és követelményei 122 2. 8. A pedagógiai feladatk helyi megvalósításának szabályai 239 2. 9. A mindennaps testnevelés 242 2. 10. A pedagógusk és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai 242 2.11. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése 243
2.12. A beszámltatás frmái és a tanórán kívüli felkészülés elvei 250 2.13. A csprtbntásk, fglalkzásk szervezése 252 2.14. A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek 252 2.15. Az egészségnevelési- és környezeti nevelés 253 2.16. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szlgálóintézkedések 256 2.17. Gyermekvédelem 256 2.18. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának szempntjai 258 A tankönyveket a szaktanár javaslja, a munkaközösség feladata a javaslatk felülvizsgálata. 258 A tankönyvek kiválasztásának elvei: 258 2.19. Összegzés 259
1. Az iskla nevelési prgramja Bevezetés A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 97. (14) bekezdése alapján az iskla pedagógiai prgramját 2013.03. 31-ig felül kell vizsgálni, hgy e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A Knt. 26. (5) bekezdésének megfelelően a módsítás jóváhagyása után a következő tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni. A módsításnál figyelembe kell venni a 20/2012. EMMI rendelet előírásait is. Jgszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módsításáról 2011. évi CXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarrszág 2012. évi közpnti költségvetéséről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazttak jgállásáról 2001. évi XXXVII. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdhányzók védelméről és a dhánytermékek fgyasztásának, frgalmazásnak egyes szabályairól 2011. évi CXII. törvény az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hzzájárulásról és a képzés fejlesztésének támgatásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1995. évi LXVI. törvény közkiratkról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 30/2011.(VI.7) NEFMI rendelet a tanév rendjéről, jgszabály módsításkról 51/2012. ( XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről 100/1997. (VI.13.) Krmányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
40/2002.(V.24.) OM rendelet 110/ 2012. Krmányrendelet a NAT-ról 202/2012.EMMI rendelet a KIK-ről 368/2011.(XII.31.) Krmányrendelet az államháztartás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámgatás és az isklai tankönyvellátás rendjéről. 331/2006. (XII. 23.) Krm. rendelet a gyámhatóságkról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról368/2011.(xii. 31.) Krm. rendelet 335/2005. (XII. 29.) Krm. rendelet közfeladatt ellátó szervek iratkezelésének általáns követelményeiről szóló rendelet Küldetésnyilatkzat A középisklai kérdések megvitatásánál rendszerint összecsapnak az eszményi és a gyakrlati irány hívei. Én itt ellentétet nem látk, mert az eszményi nem szükségképpen gyakrlatiatlan, és ami nem ideális, az egyben nem szükségképpen praktikus is. Eszményi nevelés és gyakrlati tanítás egészen jól megférnek egymás mellett. Klebelsberg Kun Az Alapy Gáspár Szakiskla, Szakközépiskla és Kllégium alapvető küldetése, hgy az intézményegységek együttműködésében rejlő erőkre építve megőrizze és tvábbfejlessze a tagintézmények által fölhalmztt szellemi és anyagi értékeket, együtt és elkötelezetten
képezzünk magas szintű általáns és szakmai műveltséggel rendelkező szakembereket a régió fejlődésének szlgálatára. Valljuk, hgy a szakmáját szerető és magas szinten művelő, a társadalmi és természeti környezetéért felelősséget érző és kulturáltan viselkedő ember minden krban alapvető társadalmi érték. A nevelés és ktatás lyan ötvözetének kialakítására törekszünk, amely végzett tanulóink számára egyenlő eséllyel teszi lehetővé a zökkenőmentes munkába állást, a már megszerzett tudás tvábbfejlesztését, a felsőktatási intézményekben való sikeres tvábbtanulást, a társadalm közösségeibe való gyrs beilleszkedést. Hisszük tehát, hgy a szakemberképzés egyszerre jelenti a krszerű ismeretek közvetítését, a tanulói személyiség kibntakztatását, valamint az önálló cselekvéshez nélkülözhetetlen képességek kialakítását. Célunk, hgy a váltzáskra figyelve, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkdva és a legkrszerűbb technikák és technlógiák alkalmazásával minél szélesebb körben kínáljunk képzési és tvábbképzési prgramkat. Tudjuk, hgy eredményeket kizárólag a partnereinkkel való szrs együttműködések révén tudunk elérni, ezért törekszünk kapcslatrendszerünk szélesítésére és elmélyítésére. 1.1. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, az intézmény kiemelt célkitűzései Iskla A középisklai nevelés-ktatás szakaszában flyó nevelés-ktatás feladata az isklai alapműveltség megszilárdítása, melynek srán már megjelennek a pályaválasztáshz, a tvábbtanuláshz, a munkavállalói szerephez, a szakközépisklában az ágazathz tartzó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kmpetenciák. A szakisklában flyó nevelés-ktatás az isklai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazdva felkészít a választtt szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányk leküzdését - a Nat szakisklai feladatkra vnatkzó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi fglalkzást igénylő egyedi szükségletekhez igazdó tanulásszervezési módszerekkel. A Nat köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemiérzelmi fgéknyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata tvábbá a tanuláshz és a munkáhz szükséges képességek, készségek, ismeretek együttes fejlesztése, az egyéni és csprts
teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapzása, a nemzeti, közösségi összetartzás és a hazafiság megerősítése. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése. Más népek hagymányainak, kultúrájának, szkásainak, életmódjának a megismerésére, megbecsülésére nevelés. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai plgárkká. A tudás igényének fejlesztése. Másk iránti szlidaritás és tlerancia megtanítása Felelősségtudat kialakítása Az önismeret, pzitív személyiségfejlesztés kialakítása. Az egészséges életmód (táplálkzás, sprts életvitel) kialakítása. A kárs szkásk kialakulásának megelőzése (dhányzás, drg, alkhl). Környezetünk megóvására, értékeinek megőrzésére, gyarapítására nevelés. Vállalkzóvá válás előkészítése. Mind az elméleti, mind a gyakrlati fglalkzásk, differenciált fglakzásk, kirándulásk, előadásk lehetőséget adnak a célk megvalósításáhz. Ez is mutatja, hgy egy-egy cél megvalósítása nem egy- egy tanóra keretében, hanem különböző tanórákn, órán kívüli fglalkzáskn, szabadidős tevékenységek közben valósul meg. - Tanulmányi kirándulásk szervezésével ismereteik bővítésére, történelmi, természeti értékeink megismerésére, megóvására van lehetőség. - Ünnepeinken való részvétel, szereplés a viselkedéskultúra, a tanulók anyanyelvi kifejezőképességének fejlesztése, hagymányk áplása, az összetartzás érzésének kialakítása a cél. - Idegen nyelv tanítása, annak alkalmazására ösztönzés a kitágult világban való eligazdást, kapcslatteremtést segíti. - Az általáns képzés szakaszában a tanulási módszerek, prbléma felismerő és prblémamegldó képességük fejlesztésére törekszünk. - Az infrmatikában kellő jártasság megszereztetése mellett segítjük őket a rájuk zúduló infrmáció halmaz szelektálásában. - Könyvtár használata közben az lvasás megszerettetését tűzzük ki célul, illetve megtanítjuk őket a lexiknk, szótárak, szakkönyvek használatára, ami a digitalizált világban is elengedhetetlen.
- Versenyek szervezésével az egészséges versenyszellem kialakítása, kreativitás, kmmunikációs készség fejlesztése a cél. - Személyiség fejlődés elősegítése, fejlesztése, külső és belső értékek felismerése, tvábbfejlesztése történik előadásk, versenyek, tanórák keretében is. - A szakképzés flyamán szakmaszeretetre, gnds igényes munkára, a tudás megbecsülésre, felelősségtudat kialakítására van lehetőségünk. - Mzgáskultúrájuk fejlesztése, testi lelki egészségük megóvása érdekében sprtversenyeket, előadáskat szervezünk. Kllégium A kllégiumi nevelés és ktatás a közktatási intézményrendszer szerves része. A kllégiumi nevelés és ktatás mindenekelőtt a Nat kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcslódik az isklai tantervi flyamatkhz. Legfntsabb elveiről a kllégiumi nevelés rszágs alapprgramja ad eligazítást. A kllégiumi nevelésnek és ktatásnak segítenie kell az érintett isklák nevelő és ktató feladatait. Ennek megfelelően az ktatás, nevelés egyik legfntsabb helyszíne a kllégium. A kllégiumi nevelés céljai az isklai neveléssel összhangban, de kihasználva a sajáts lehetőségeket a következők: - diákközpntú szemléletet kialakítása - elkötelezettje a sikeres életpályára való felkészítés - a tanulási képességet úgy fejleszti, hgy az élethsszig tartó tanulás szükségszerűségének a diákk meg tudjanak felelni - csökkenteni a szciális hátránykat - személyiségfejlesztésében egyértelművé teszi a szabadságjgk érvényesítésének határait, az figyelést a másik személyre Feladatk - Feladat a tanulói összetételből adódóan a felzárkóztatás. Ennek érdekében tanév elején fel kell mérni diákjaink neveltségi- és tudásszintjét, családi és szciális körülményeit. Erre épülnek tanáraink fglalkzási- és nevelési tervei! - Párhuzamsan történjen a tanulmányi felzárkóztatás, a szciális prblémák megldása és a neveltségi hiányk pótlása! Csak a hátrányk együttes kezelése hzhat tartós eredményt.
- Többet kell fglalkznunk tanulmányi téren, szakkörökben és szabadidős fglalkzásk srán a tehetséggndzással, csprtfglalkzáskn, egyéni beszélgetések srán a tanulók pályarientációjával, ösztönzésével! - Használják ki jbban tanulóink a kllégium adta lehetőségeket, teremtsünk tvábbi színtereket a diákk igényéből fakadó önképzésnek, törekedjünk plusz ismeretek adására fglalkzásaink keretében! - Segítsünk tanulóink későbbi elhelyezkedését, munkába állását, nyelvtanulást, számítógépes ismereteit, tvábbtanulási és álláskeresési technikák elsajátításának lehetőségével a kllégiumban! - Tartalmasabb pedagógiai kapcslatt kell kialakítanunk a nevelői hatásk összehanglása, a tanulók segítsége érdekében a kapcslódó isklák tanáraival, knkrét meghíváskkal hzzuk közelebb őket a kllégiumhz! - Keressük tvább a szrsabb kapcslat kialakításának lehetőségét a szülőkkel (szülői értekezlet, meghívásk, levelezés, családlátgatás)! - Hagymányainkat ápljuk és újítsuk meg, emeljük rendezvényeink színvnalát! - Készítsenek a nevelők csprtjuk helyzetéből kiinduló, átgndltabb, hsszabb távú nevelési kncepciók tartalmazó (a képzés időtartamára szóló) csprtfglalkzási terveket, és egyes nevelési területekhez, vagy feladatkhz kapcslódót (pl. Környezetvédelmi nevelést, elsősök beilleszkedését, kárs szenvedélyek leküzdését stb. szlgálót)! - Emeljük tanulóink saját magukkal és környezetükkel szemben támaszttt igényszintjét (tiszta esztétikus környezet, beszédkultúra, párkapcslat)! Fő feladatk összegzése 1.Oktatás-nevelés szervezése 2.Tanórák és gyakrlatk pnts, szakszerű megtartása 3.Tanórán kívüli fglalkzásk szervezése - szakkörök - knzultációk - versenyre való felkészítések - egyéni könyvtárhasználat - speciális tanflyamk
- speciális tanácsadás 4. Gyermek és ifjúságvédelem feladatai - feltárás - megelőzés - segítségnyújtás - kapcslattartás szülővel, nevelési tanácsadóval, gyámhivatallal 5. Hátránys helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel kapcslats feladatk - feltárás - kapcslattartás tanulóval, szülővel, sztályközösséggel - szciális helyzet felmérése - egyéb segítségnyújtás lehetőségeinek megkeresése 6. Kulturális feladatk - szakkörök működtetése - könyvtárhasználat ktatása - ünnepségek lebnylítása - Kmármi Napk rendezvényein való részvétel - Látgatásk, kirándulásk szervezése 7. Egészséges életmóddal, mentálhigiénével kapcslats feladatk - sprtlási, testmzgási lehetőségek biztsítása - gyógytestnevelésen való részvétel biztsítása - egészségnap szervezése - előadásk szervezése - kapcslattartás az isklarvssal, védőnővel, vöröskereszttel, ÁNTSZ-szel 8. Diákk szervezeteinek feladatai - érdekvédelem - rendezvények szervezése - véleményezési jg gyakrlása A nevelés-ktatás megvalósításának helyszínei: - iskla - tanműhely - kllégium
- isklai, vársi rendezvények - tanulmányi kirándulásk - versenyek - szakkörök - sprt rendezvények A nevelés-ktatás flyamatában résztvevők: Az iskla összes alkalmazttja. 1.2. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcslats pedagógiai feladatk tevékenységi rendszerek és szervezeti frmák Az egyén személyisége saját tevékenysége srán alakul ki. Az egyén maga határzza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvnala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkttt képtől és az önmagával szemben támaszttt elvárásktól. A különböző értékek, kmpetenciák csak akkr épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, aznsításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátíttt tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Meg kell érteniük, hgy önmaguk alakításában aktívan részt kell venniük. Az egyén önmagáhz való visznyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkntrll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az intézményi célkban meghatárzttak alapján: - Az önismeret, pzitív személyiségfejlesztés kialakítása - Külső és belső értékek felismerése, tvábbfejlesztése - Másk iránti szlidaritás és tlerancia megtanítása - Felelősségtudat kialakítása A középisklás krsztályt különböző hatásk érik, amelyeket vagy fel tudnak dlgzni, vagy pedig feszültségként magukban hrdzzák. Nagyn fnts, hgy a diákkat felkészítsük arra, hgy az őket ért hatáskat fel tudják dlgzni. Ennek egyik eszköze az önismereti fglalkzáskn megismert módszerek felhasználása lehet. A fglalkzásk srán feladata a nevelőnek, hgy segítse egy reális énkép kialakítását a tanulóban. Az énkép kialakításának feltétele, hgy lyan ismereteket kapjn a tanuló, amelyek révén mentális képességei saját és közösségi tevékenysége nymán fejlődhetnek. Ezért az önismeret nem választható el a közösség alakításától.
Középisklás diákkról lévén szó, fel kell készítenünk őket a pályaválasztásra. Lehetőségeinket kihasználva törekednünk kell, hgy reális énképük kialakításával segítsük elhelyezkedésüket a munkaerőpiacn, amelynek feltétele, hgy a diákk szilárd, határztt célt tűzzenek ki maguk elé, amelyet meg is akarnak valósítani (akarati nevelés!). A fglalkzáskn megtanítjuk diákjainkkal az álláskeresési technikákat, az öneladást, azkat a tárgyalástechnikai fgáskat, amelyeket leendő munkahelyük állásinterjúin is alkalmazni tudnak. Megtanulják, hgy milyen típusú önéletrajzk vannak. Az cél érdekében hgyan kell az önéletrajzt elkészíteni. Szó esik arról is, hgy milyen megjelenés célszerű az első alkalmmal, milyen alapvető öltözködési- és veselkedés szabálykat kell betartani, milyen módón érhetik el a kedvező benymást személyiségükkel, megjelenésükkel. A Munkaügyi Közpnt szakembereinek segítségét is igénybe vesszük. Évről- évre meghívjuk a munkatársakat, akik aktuális prblémákkal szembesítik a tanulókat, de közben tanácst is adnak nekik. 1.3. Közösségfejlesztés és kapcslatk A közösségfejlesztés nem ldható meg egy, esetleg néhány évflyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhz. Olyan készségek fejlesztéséről, lyan ismeretek átadásáról kell sk esetben gndskdnia az isklának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazdva az éppen adtt tanulói csprthz, az érintett tanulók életkráhz, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatk az iskla pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősrban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztés elsődleges színtere az sztályközösség, a szakmáknak megfelelően szerveződött csprtk, ahl a gyakrlati ktatóknak van különösen nagy szerepe. Gyakrlatn skkal inkább egymásra utaltak a tanulók, fnts az egymás segítése, társaik eredményeinek értékelése, hibáik bírálata, miközben megtanulják másk véleményének tiszteletben tartását is. Több knfliktus helyzet is adódik, melyeket meg kell ldaniuk, elsősrban a csprtban. Közösség nem működhet a véleménynyilvánítás szabadsága, tlerancia, a másik elismerése, tisztelete nélkül. A 12. évflyamn a vöröskereszt és a családsegítő szlgálat előadói a közösségi szlgálat, és a társadalmi szervezetek munkájával kapcslatban tájékztatják a tanulókat. Azk a tanulóink, akik 2012/ 2013. tanévben kezdték középisklai tanulmányaikat, már csak úgy szerezhetnek
érettségi biznyítványt, ha teljesítik az ötven órás közösségi szlgálatt.(2011. évi CXC. törvény 6. (4) ) Ezeknek a fglalkzásknak, prgramknak a szervezése a tvábbi években is feladatunk. A közösségi nevelés színterei Osztályközösség A szakképzés speciális jellege miatt, egy-egy sztályban esetenként 2 vagy 3 szakmát tanuló diákkból tevődik össze, ezeket a csprtkat kell összefgni elsősrban az sztályfőnöknek. A közismereti tanárk szerepe sem elhanyaglható, mert ők az egész sztállyal dlgznak. Szakmai tanulócsprtk Az azns évflyamra járó, azns szakmát tanuló diákk csprtja, akik az sztály más szakmai csprtjától különállóan csprtsan sajátítják el a szakmai elméleti tudnivalókat. Őket a közös érdeklődés már jbban összefgja. Tanműhelyi, gyakrlati helyen lévő szakmai csprtk Az azns évflyamra járó, azns szakmát tanuló diákk azn csprtja, amelynek tagjai egyazn gyakrlati helyen csprts fglalkzás keretén belül sajátítják el a gyakrlati, szakmai ismereteket. A gyakrlati ktató tölti a csprttal a legtöbb időt, így a szerepe kiemelkedő az egészséges csprtszellem kialakításában. Kllégium A kllégiumi csprt igen hetergén összetételű: a várs összes középisklájából érkező, teljesen eltérő szciális helyzetben lévő, más-más érdeklődésű, tehetséges vagy éppen tanulási nehézségekkel küzdő tanulókból áll. A közösség által kidlgztt, elfgadtt és betarttt értékrend nagyban beflyáslja a személyiség alakulását, a reális énkép kialakítását. A csprtfglalkzásk, a végzett munka értékelése, a csprt előtti és általi önértékelés segít tudatsítani a szabálykat, nrmákat, a közösség elvárásainak elfgadását. A kisközösségek jó kapcslatrendszere kihat a kllégium közösségének egészére is. A tanulók életkruk, személyiségük alakulása miatt többször kerülnek knfliktusba. Ezeket a knfliktuskat valamilyen frmában megldják, ami nem jelenti azt, hgy a legcélszerűbb frmát választják. Éppen ezért meg kell tanulniuk a különböző knfliktuskezelési technikákat, az érvelés, az érdekérvényesítés eszköztárát. Knfliktus csak autnóm személyiséggel rendelkező egyén tud felldani. Meghatárzó elvként el kell fgadtatnunk, hgy a knfliktus megldása srán nem legyőzni, hanem meggyőzni kell a partnert.
Tanítási időn kívül működő isklai közösségek - szakkörök - sprtkörök - tanulmányi kirándulásk - szórakztató rendezvények / diáknap / - hagymánys rendezvények / gólyabál, szalagavató / - színházlátgatásk - előadásk, vetélkedők isklai és vársi szinten - sprt rendezvények 1.4. Teljes körű egészségfejlesztés Az egészséges életmódra nevelés jelen van az isklai nevelő ktatómunka minden területén. Az isklának minden tevékenységével szlgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Ki kell alakítani azkat a pzitív beállítódáskat, magatartáskat és szkáskat, amelyek a gyerekek, a fiatalk egészséges életvitellel kapcslats szemléletét és magatartását fejlesztik. Dhányzás, drg és alkhl prevenciós előadáskat tartunk. Ezekkel, illetve a pzitív megerősítésekkel vesszük föl a harct a kárs szenvedélyek terjedésével. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapt örömteli megélésére és a harmnikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Tanulóink egészségi állaptának felmérését és nyilvántartását az isklai egészségügyi szlgálat végzi, a nevelés és fejlesztés már az iskla feladata. Igyekszünk minél több lehetőséget biztsítani a rendszeres testmzgásra. Ez egyrészt a testnevelési órákn, másrészt a sprtkörökön történhet. A mindennaps testnevelés bevezetése segíti ezt a törekvést, de lehetőséget kapnak a diákk vársi sprtnapkn, isklák között versenyeken való részvételre is. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtás ktatásának célja, hgy a tanulók megismerjék a legalapvetőbb eljáráskat, amiket veszélyhelyzetben alkalmazhatnak. A szakszerű beavatkzás skszr életet menthet. Szakképző isklában még a legnagybb dafigyelés esetén is történhetnek sérülések, balesetek. A szakszerű ismeretek a pánik elkerülését is szlgálják.
Elsősegély-nyújtást tanulnak a tanulóink bilógia órákn, a Munka-, tűz-, beleset-, és környezetvédelmi ismeretek nevű mdul tanulásakr, mely elméleti és gyakrlati ktatást is tartalmaz, a szakmai vizsga része is. Egy-egy balesetveszélyes tantárgy (testnevelés, kémia, fizika) tanítása esetén a szaktanárk balesetvédelmi ktatást tartanak a tanulóknak, amihez kapcslódva a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási ismereteket is megtanítják. 1.5. A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai A pedagógusk feladatainak részletes listáját személyre szabtt munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusk legfntsabb feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dlgzatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtarttt tanítási órák dkumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi-, szakmai-, különbözeti-, sztályzó vizsgák lebnylítása, kísérletek összeállítása, dlgzatk, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebnylítása, tehetséggndzás, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatk, felügyelet a vizsgákn, tanulmányi versenyeken, isklai méréseken, isklai kulturális, és sprtprgramk szervezése, az ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk ellátása, szülői értekezletek, fgadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt tvábbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények megszervezése, isklai ünnepségeken és isklai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak rendben tartása, sztálytermek rendben tartása és dekrációjának kialakítása.
Az sztályfőnököt az sztályfőnöki munkaközösség vezetőjével knzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősrban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az sztályfőnök feladatai és hatásköre az iskla pedagógiai prgramjának szellemében neveli sztályának tanulóit, dafigyel a tanulók személyiségfejlődésére, segíti és krdinálja az sztályban tanító pedagógusk munkáját, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét. minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. szülői értekezletet tart, ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatk szlgáltatása, biznyítványk megírása, hiányzásk igazlása, segíti és nymn követi sztálya kötelező rvsi vizsgálatát, együttműködik az sztály diákbizttságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla előtt álló feladatkról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, kiemelt figyelmet frdít az sztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatkra, kapcslatt tart az iskla ifjúságvédelmi felelősével, részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatk megldását, rendkívüli esetekben órát látgat az sztályban. A szakktatók legfntsabb feladatai: - az ktatáshz szükséges tanmenetek elkészítése, - részvétel a szakmai munkaközösségek munkájában, - a fglalkzásra való felkészülés, - a gyakrlati eszközök előkészítése, elrakása, - a gyakrlatk pnts megtartása, - a tanulók munkájának értékelése - adminisztrációs feladatk pnts elkészítése, - munkavédelmi szabályk betartása, betartatása, - tanórán kívüli ügyelet ellátása, - kapcslattartás az sztályfőnökkel,
- részvétel az isklai prgramk szervezésében, lebnylításában - isklai értekezleteken való részvétel. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sni-s gyermekek nevelése, ktatása Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:(knt. 4. (13)) - különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló: - sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. BTMN, SNI Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkráhz visznyítttan jelentősen alulteljesít, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, tvábbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősül sajáts nevelési igényűnek. ( Knt. 4. (3)) Sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelemvagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. ( Knt. 4. (25)) Az sztályfőnökökre, tanárkra, kllégiumi nevelőkre nagy feladat hárul akkr, amikr megpróbálják kiszűrni a deviáns viselkedés kát. Ez skszr a családi háttérben, az isklában eddig elszenvedett kudarckban keresendő. A tanuló skszr nem tudja, vagy nem akarja feltárni prblémáit. Ebben segítséget adnak a szakszlgálatk. Az általuk kiállíttt szakvélemény alapján gyrsabban sikerül a prblémák feltárása, a megfelelő bánásmód kialakítása, a fejlesztő fglalkzásk megszervezése, megtartása. A 2012/ 2013-as tanévben pszichlógus is segítette a munkánkat. Sk időt igényel, de elengedhetetlen a személyes elbeszélgetés, a bizalm légkörének kialakítása. Remélhetőleg az isklapszichlógus a későbbiekben is segíteni fgja munkánkat. A többi tanulóval együtt nevelhető sajáts nevelési igényű tanulók esetében a NAT-ban meghatárztt egységes fejlesztési feladatkat vesszük alapul. Ennek srán a tanulók
lehetőségeihez, krlátaihz és speciális igényeihez igazdva elsősrban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: a feladatk megvalósításáhz hsszabb idősávkat jelölünk meg tt, ahl erre szükség van; a szakszlgálat véleménye alapján az igazgató felmenti a tanulót egyes tárgyak értékelése alól, szükség esetén sajáts, a fgyatéksságnak megfelelő követelményeket alakítunk ki, melyek teljesíthetők a tanulók számára, az isklák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősrban az önmagukhz mért fejlődésüket értékelve, szaktanár, vagy fejlesztő pedagógus fglalkzik tanulóval a szakvéleményben fglaltaknak megfelelően. Isklánkban csak lyan tanulók tanítását, nevelését vállaljuk, akik együtt nevelhetők a többi krtársukkal. A tanulási nehézségekből eredő prblémák megldására a tanórákn megvalósuló differenciált fglalkztatás javaslt a hagymánys frntális sztálymunka helyett. Ennek akadálya a magas sztálylétszám és az, hgy egy-egy sztályba egyre több speciális figyelmet igénylő tanuló is bekerül. A részképességek fejleszthetők a tanórán kívüli felzárkóztató jellegű fglalkzáskn. Tágabb értelemben ide tartznak az iskla kulturális prgramjai, illetve az ezekre való készülés. Több lyan tanulónk van, akik szívesen szerepelnek csapatban, míg egyénileg nehéz szóra bírni őket. 9-10. évflyamn 4, 11-12. évflyamn 5 óra fejlesztő fglalkzást terveztünk. Külső segítséget nyújtanak: - pszichlógus - pedagógiai szakszlgálat munkatársai - családsegítő közpnt munkatársai
Tehetséggndzás Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általáns vagy speciális képességek birtkában magas fkú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős mtiváció,elkötelezettség. (Knt.4. (14)) A tanórákn elsősrban a differenciált sztálymunka srán valósulhat meg a tehetséges tanulókkal való fglalkzás. Nagyn nehezen megldható feladat, mert az sztályk létszáma magas, az sztályk hetergén összetételűek. Nagyn nagy eltérések lehetnek a tanulók képességei, mtiváltságuk között. Tanórán kívül lehetőséget adnának a szakkörök. Szakkörök hiányában a különböző versenyekre való felkészítést a tanárk többnyire díjazás nélkül végezik, szabadidejükben. A kiemelkedő szrgalmú tehetséges szakmunkástanulók számára adtt a lehetőség, hgy a szakmai vizsga megszerzése után szakközépisklai képzésben flytassák tanulmányaikat, ahl 2 év alatt érettségi biznyítványt szerezhetnek. Tanítványainkat a kllégák évről évre felkészítik a tanulmányi versenyekre. Rendszeresen részt vesznek tanulóink a szakisklásk közismereti tanulmányi versenyének ( SZTV) területi, rszágs frdulóján, SZKTV- n érnek el rszágs helyezéseket, SZÉTV- n vesznek részt. Az rszágs versenyeken kívül a várs isklái, szervezetei (Katasztrófavédelem, Rendőrkapitányság, Vöröskereszt,..) által rendezett versenyeken szerepelnek. Nagyn sk diákunk sprtban tehetséges. A versenyekre felkészítésüket a testnevelő végzi egyéni, vagy csapatsprtkban egyaránt kihasználva a testnevelés óra, és a sprtkör adta lehetőségeket. Fntsnak tarjuk, hgy tanítványainkból kihzzuk a legtöbbet, sikerélményhez juttassuk őket, pzitív példájukkal mtiváljuk a többieket. 1.7. A tanulói jgk az intézményi döntéshzatalban A Knt. 48. szabályzza a diákönkrmányzat jgait. A diákönkrmányzat véleményezési jggal rendelkezik, ezért véleményét ki kell kérni: - SZMSZ, Házirend, Pedagógiai prgram elfgadása előtt, - a tanulói szciális juttatásk elsztási elveinek meghatárzása előtt, - az ifjúságplitikai célkra biztsíttt pénzeszközök felhasználásakr.
A diákönkrmányzat munkáját felsőfkú végzettségű pedagógus segíti, akit a diákönkrmányzat javaslatára az intézményvezető 5 évre bíz meg. 1.8. Partneri kapcslattartási frmák Az iskla belső kapcslatai: Az iskla belső kapcslataihz az alábbi szervezetek tartznak: Közalkalmaztti Tanács Diákönkrmányzat Munkaközösségek Ezeket, a kapcslatkat a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen szabályzza. Közalkalmaztti tanács A Közalkalmaztti Tanács (KT) intézményrendszerét a közalkalmazttak jgállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény teremtette meg. A Közalkalmaztti Tanács 3 főből áll. Működését a 1993. évi LXXIX. Törvény a közktatásról, 1. számú melléklet, 3. rész, II. 12. pnt szabályzza. A munkáltatóval közösen alktják meg közalkalmaztti szabályzatt, mely a KT és a munkáltató kapcslatrendszerét szabályzza. A KT-t együttdöntési jg illeti meg a közalkalmaztti szabályzat meghatárztt jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlank hasznsítása tekintetében Véleményezési jga van a következő esetekben: 1. a munkáltató gazdálkdásból származó bevételei felhasználásának tervezete; 2. a munkáltató belső szabályzatának tervezete; 3. a közalkalmazttak nagybb csprtját érintő munkáltatói intézkedés tervezete; 4. a krengedményes nyugdíjazásra és a megváltztt munkaképességű közalkalmazttak rehabilitációjára vnatkzó elképzelések; 5. a közalkalmazttak képzésével összefüggő tervek; 6. a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságlási terv Diákönkrmányzat A Diákönkrmányzat az isklánkban tanulók legfntsabb érdekvédelmi szervezete. Képviseli és védi a diákk jgait a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a
Knt. 48. által leírt módn. A Diákönkrmányzat feladata a tanulás melletti diákélet szervezésében való aktív részvétel. Hagymánysan ez a szervezet rendezi az iskla gólyabálját, szalagavató ünnepséget, valamint évente egyszer a diáknapt, isklánk névadójáról elnevezett Alapy-napt, részt vesz az egészségnap szervezésében. A diákönkrmányzat működése a kllégiumban nem frmális. A diákk részt vesznek a kllégiumi munka tervezésében (első közgyűlés, kéthetenkénti diáktanács), végrehajtásában, ellenőrzésében, és értékelésében (diáktanács, másdik és harmadik közgyűlés). A tanulók félévenkénti minősítésének és javaslt jutalmazásának jóváhagyó fóruma a Kllégiumi tanács (diáktanács, nevelőtestület, diáktöbbséggel). A nevelők partnere a csprtvezetőség. Összefglalva: Diákönkrmányzat és az azt irányító nevelő feladata, hgy az ktató-nevelő munkát, segítő tevékenységüket hatéknyan fejtsék ki az alábbi területeken: - helyi hagymányk áplása - a tanulók öntevékenységének, önállóságának és felelősségérzetének fejlesztése - szabadidő haszns eltöltésének segítése, minél több játéks, pihentető, egészséges életmódra nevelő prgram szervezése A diákönkrmányzat véleményezési jggal rendelkezik, ezért véleményét ki kell kérni: - az isklai, kllégiumi SZMSZ elfgadása előtt, - a tanulói szciális juttatásk elsztási elveinek meghatárzása előtt, - az ifjúságplitikai célkra biztsíttt pénzeszközök felhasználásakr, - a házirend elfgadása előtt. A diákönkrmányzat munkáját felsőfkú végzettségű pedagógus segíti, akit a diákönkrmányzat javaslatára az intézményvezető 5 évre bíz meg. Szülők, szülői közösség Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskla és a kllégium pedagógusainak feladata az is, hgy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az isklában, kllégiumban flyó nevelési feladatk végrehajtásáhz a pedagógusnak szüksége van azkra az infrmációkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért meg kell teremtenünk, és rendszeresen működtetnünk kell azkat a fórumkat, amelyek módt nyújtanak az intézmény tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatk beérkezéséhez, érdemi feldlgzásáhz. A szülők kötelességeit, jgait a Knt. 72. szabályzza.
Kötelességének teljesítéséhez az intézménnyel együtt kell működnie. Kötelességének teljesítéséhez az sztályfőnök értesíti a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről, tankötelezettségének teljesítéséről. A tájékztatás történhet személyes beszélgetéskr, hiányzásk esetén levélben, szülői értekezleteken. Szülői értekezletet 9. évflyamn hármszr, felsőbb évflyamkn évente kétszer tartunk. Előzetes egyeztetéssel a szülő más időpntt is kérhet a felvilágsításra. A szülő jga, hgy igénybe vegye a pedagógiai szakszlgálatk segítségét, de kötelessége da a tanulót elvinni. Elengedhetetlen, hgy mi is együttműködjünk a szakszlgálatkkal. Jga, hgy megismerje az iskla pedagógiai prgramját, házirendjét. Ezek a dkumentumk megtekinthetők az igazgatói irdában, tanári szbában, könyvtárban, és az iskla hnlapján is. A Knt. 73. (1) bekezdése értelmében a szülő jga, hgy szülői szervezet létrehzását kezdeményezze. Isklánkban az elmúlt években ilyen kezdeményezés nem történt. A szülői értekezleteken való részvétel is sajns egyre alacsnyabb. Nagyn sk szülőt nem érdekli a tanuló isklai előmenetele. Kapcslattartás frmái pedagógus-szülő között: szülői értekezletek / évente 2-3 alkalmmal / egyéni személyes beszélgetések levelezés telefnbeszélgetések az isklai szabadidős prgramkra, kiránduláskra szülők meghívása A kllégiumi nevelővel való kapcslattartás - a kllégiumi nevelőtanárk részt vesznek nevelési értekezleteken, - sztályzó értekezleten, - részt vesznek szülői értekezleteken, - részt vesznek az iskla rendezvényein, - endszeresen érdeklődnek a tanulók sztályfőnökénél, tanárainál, ktatóinál, - az sztályfőnökök meglátgatják a kllégiumt, - részt vesznek rendezvényeiken. Munkaközösségek Intézményünkben a következő munkaközösségek működnek: - sztályfőnöki - természettudmányi /matematika, fizika, infrmatika, kémia, bilógia, földrajz, készségtárgyak/ - humán /magyar nyelv- és irdalm, idegen nyelv, történelem /
- szakmai /ide tartznak a gépészet, könnyűipar, elektrnika- elektrtechnika, egyéb szlgáltatás, szciális szakmacsprtba tartzó szakmák / A munkaközösségekben a munkaközösség-vezető szakmai irányításával flyik a munka a munkatervben meghatárztt módn. Az aktuális prblémák megbeszélése kisebb- nagybb csprtkban történik. A szakmai munkaközösségek az iskla pedagógiai prgramja, munkaterve, valamint az adtt munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállíttt éves munkaterv szerint tevékenykednek. Munkájukról rendszeresen az igazgatónak, évente két alkalmmal a tantestületnek számlnak be. Munkájuk részletes szabályzása az SZMSZ- ben található. Külső kapcslatk A minél hatéknyabb és eredményesebb ktató-nevelő munka, illetve a minél gazdaságsabb intézményi működés érdekében az iskla széleskörű kapcslatrendszert alakíttt ki, s ennek fejlesztését a jövőben is tervezi. A mdern képzési igények, s az isklák megváltztt helyzete megköveteli, hgy flyamatsan történjék új kapcslatk felkutatása, a meglévők áplása, értékelése. a fenntartóval, kamarákkal, a pedagógiai szakszlgálattal, a pedagógiai szakmai szlgáltatóval, vársi /megyei munkaügyi közpnttal, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szlgálatkkal, a területileg illetékes jegyzői hivatalkkal, isklarvssal, védőnőkkel, ÁNTSZ-szel, Vöröskereszttel, rendőrséggel. Különösen fnts a vársban és a környékén működő üzemekkel és vállalkzáskkal való együttműködés, mert a tanulóink tanulói szerződéssel, együttműködési szerződéssel szakmai gyakrlatukat náluk végzik, végezhetik. Végzett tanulóinknak munkalehetőséget jelentenek. 1.9. Vizsgák Érettségi vizsga
A 100/1997.Krmányrendelet módsítása szabályzza az érettségi vizsgákat. Meghatárzza a kötelező és választható tárgyakat, jelentkezést, írásbeli és szóbeli vizsga lebnylítási rendjét mind közép- és emelt szinte. A részletes vizsgakövetelményeket a 40/2002.OM rendelet tartalmazza. (Részleteiben, az iskla specialitásait a helyi tanterv szabályzza.) Szakmai vizsga A szakmai vizsgák rendjéről a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, és a szakmai vizsgákra vnatkzó 20/2007.(XII.21.) SZMM rendelet rendelkezik. Szintvizsga A szakképzési törvény 28. -a rendelkezik a szintvizsgákról. A vizsga követelményeit a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet szabályzza. A szintvizsgát a kamarák szervezik az első szakképzési évflyam tanévében február első tanítási napja és április utlsó tanítási napja között. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, aki nappali rendszerű ktatásban vagy a nappali ktatás munkarendje szerint szervezett felnőttktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Eredménye nem számít az év végi szakmai jegybe. Követelményét a szakképesítési kerettanterv alapján a gazdasági kamara állítja össze. A szintvizsga követelményeit felvételkr ismertetni kell, nyilvánsak. A tanuló sztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az sztályzó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújttt teljesítménye (a tvábbiakban a felsrlt vizsgák együtt: tanulmányk alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskrú tanuló érdemjegyeiről a szülőt flyamatsan tájékztatni kell. Osztályzó vizsga Osztályzó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi sztályzat megállapításáhz, ha felmentették a tanórai fglalkzáskn való részvétele alól. A tantestület engedélyével, ha hiányzása elérte az elméleti tárgyak óraszámának 30%-át, összes hiányzása meghaladja a 250 órát. Osztályzó vizsgát tesznek a magántanulók. Az sztályzó vizsga egy tanév tananyagát öleli föl, és a tanévben kell letenni.
Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát más isklából érkező tanuló tesz. Osztályzó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző hárm hónapn belül kell a vizsgaidőszakt kijelölni azzal, hgy sztályzó vizsgát az iskla a tanítási év srán bármikr szervezhet. A magántanulók számára két beszámlási időpntt határztunk meg a Házirendben, melynek melléklete tartalmazza a vizsga követelményeit tantárgyanként, évflyamnként. A gyakrlati követelmények nem teljesítése esetén sztályzó vizsgát nem tehet a tanuló. A vizsgák időpntjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskr írásban tájékztatni kell. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb hárm tantárgyból elégtelen sztályzatt kaptt, az sztályzó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható kból elkésik, távl marad, a vizsgáról engedély nélkül eltávzik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskla igazgatója által meghatárztt időpntban, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet, melynek időpntját, témaköreit a tanévzáró ünnepélyen a tanulóknak kihirdetjük. Szakmai gyakrlatból akkr lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakrlati képzés szervezője azt engedélyezte. Ha több mdulból közös jegyet kap a tanuló, akkr, ha az egyik egyes, az egész érdemjegy elégtelen, de vizsgázni csak abból kell, amiből egyest kaptt. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható kból elkésik, távl marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávzik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható k minden lyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándéks vagy gndatlan magatartására. Az igazgató hzzájárulhat ahhz, hgy az adtt vizsganapn vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpntban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adtt válaszait értékelni kell. Gyakrlati vizsga A szakktatók évről évre szerveznek gyakrlati vizsgát félévkr és év végén- ezzel is segítve a felkészülést a szintvizsgára és a szakmai vizsgára. A vizsga követelményeit a szakktatók közösen határzzák meg az egységes értékelés érdekében. Az összes vizsgára vnatkzóan: A 20/2012. EMMI rendelet 68 (4) pntja alapján a sajáts nevelési igényű (SNI, BTMN) tanulók a szakvéleményükben meghatárzttak alapján, kérvény benyújtása után jgsultak a hsszabb felkészülési idő, szóbeli vizsga írásbelivel, írásbeli vizsga szóbelivel történő kiváltására. Tanulmányk alatti vizsgát legalább hármtagú vizsgabizttság előtt kell letenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizttságba legalább két lyan pedagógust kell jelölni, aki jgsult az adtt tantárgy tanítására. Egy vizsganapn legfeljebb hárm vizsga tehető. Ha szükséges, közöttük 10 perc szünet iktatható be. A vizsga követelményeit a tanulóval ismertetni kell. A tantárgyankénti vizsgakövetelmények a házirend mellékletét képezik. A szabálysan megtarttt tanulmányk alatti vizsga nem ismételhető. 1.10. Tanulók felvétele, átvétele A felvétel és a magasabb évflyamba lépés feltételei A szakisklába történő felvétel feltételei: a. egészségügyi alkalmasság b. lezárt 8. sztályról szóló biznyítvány, középisklai végzettséget igazló biznyítvány, illetve érettségi biznyítvány c. a kifutó rendszerben még flytatható 2 éves szakképzés esetén (az alapzó tárgyak pótlásával) bekapcslódhatnak a 9-10. sztállyal rendelkező tanulók. A feltételeket a beiratkzásnál ellenőrizzük. Az iskla magasabb évflyamára következő esetekben léphet a tanuló:
- lezárt tanév végi sztályzatk - sikeres javítóvizsga - sikeres sztályzó vizsga - szakképző sztálys tanulók esetén a gyakrlat teljesítése - kötelező nyári összefüggő szakmai gyakrlat teljesítése A magántanulói státuszban levő tanulók a tanév vége előtt mindent tárgyból sztályzó vizsgát tesznek. Az időpntkat a házirendben szabályztuk. Ha az sztályzó vizsga sikertelen, a javítóvizsgára ugyanazk a feltételek vnatkznak, mint a többi tanuló esetén. A könnyebb felkészülés érdekében a tanuló gyakrabban is beszámlhat. A tanulót a gyakrlat alól nem lehet felmenteni, így gyakrlati vizsgát nem tehet. ( Knt. 55 (2), (3) ) Ha a tanuló hiányzása elméleti tárgyak esetén meghaladja az éves óraszám 30 %-át, sztályzó vizsgát kell tennie. A vizsgakövetelményeket a házirend mellékletében minden tárgyra vnatkzóan meghatárztuk. Ha a tanuló gyakrlati órákról az éves óraszám 20%- át hiányzza, az évet ismételni kötelessztályzó nem vizsgát tehet. Abban az esetben, ha nincs igazlatlan hiányzása, és a pótlás megldható, a nevelőtestület döntése alapján a hiányzását bepótlhatja. Átjárhatóság A Knt. és a 2011.évi CLXXXVII. Szt. értelmében a szakisklákban hárm éves szakmai képzés flyik. Az Szt. 23-24. -sa szerint felvehető, átvehető más isklatípusból a tanuló a következő feltételek mellett: - szakmai elméleti és gyakrlati ktatásban vehet részt az a tanuló, aki a szakisklai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskla tizedik évflyamát eredményesen teljesítette, - szakisklai képzésben a szakképzési évflyamk száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépisklában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adtt szakképesítésre meghatárzttnál eggyel kevesebb,
- a szakiskla tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vnatkzó rendelkezései szerint flytathatja tanulmányait másik szakiskla vagy középiskla megfelelő évflyamán, - a szakisklai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskla tizedik évflyamára kell felvenni, ha a belépési követelményeket teljesítette, - amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakisklában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni., - a szakisklai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymduljainak beszámításával - flytathatja tanulmányait lyan kétéves középisklai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskla befejező évflyamának elvégzésével, - a szakisklai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középisklai felkészítését a szakközépiskla tizenegyedik-tizenkettedik évflyamán kell megszervezni azzal, hgy a szakközépiskla a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskla kilencedik-tizenkettedik évflyamára előírtak szerint készíti fel. 1.11. Fgyasztóvédelem Az első fgyasztóvédelmi szövetség az USA-ban jött létre 1899-ben. 1962-ben J.F. Kennedy javaslatára került az alktmányba négy alapjg: biztnsághz-, infrmációhz-, választáshz-, képviselethez való jg. Az első hivatals frmában kimndtt fgyasztóvédelmi alapjgkat az ENSZ Fgyasztóvédelmi Alapkmánya tartalmazza, ezek a következők: jg az alapvető szükségletekhez (pl.: lakás), biztnsághz, egészséges környezethez; a választáshz és képviselethez; tájékztatáshz, ktatáshz; és a kártérítéshez kár esetén. 1985. óta az Országs Fgyasztóvédelmi Egyesület munkáját is a következők határzzák meg az ENSZ Fgyasztóvédelmi Alapkmánya alapján. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jg.
A veszélyes termékek és eljárásk ellen való tiltakzás jga. A megfntlt választáshz szükséges tények ismeretének jga. A különféle termékek és szlgáltatásk közötti választás jga. A krmány irányelveinek meghatárzásába és a végrehajtásba való beleszólás jga. A jgs panaszk tisztességes rendezéséhez való jg. A tájékztt és tudats fgyasztóvá váláshz szükséges ismeretek és tudás elsajátításáhz való jg. Jg az egészséges és elviselhető környezetben való élethez. 1986-tól az EU Alapkmányának is része a fgyasztóvédelem, jgharmnizáció. Erre született az un. Fehér könyv és a Zöld könyv. A NAT fejlesztési területei között szerepel a : gazdasági és pénzügyi nevelés, fenntarthatóságra, környezettudatsságra való nevelés. A felnövekvő nemzedéknek hasznsítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkzásk és a háztartásk életét meghatárzó gazdasági-pénzügyi intézményekről és flyamatkról. Cél, hgy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkdás, a pénz világa és a fgyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kckázatát. Lássák világsan rövid és hsszú távú céljaik, valamint az erőfrrásk kapcslatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztsítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vnatkzó pénzügyi szabályk,a banki tranzakciókkal kapcslats minimális ismeretek és a fgyasztóvédelmi jgk tanítását. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életfrmák gazdag váltzatsságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hgy az erőfrráskat tudatsan, takaréksan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél: hgy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatárzóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcslats államplgári kötelességek és jgk gyakrlására. Törekedni kell arra, hgy a tanulók megismerjék azkat a gazdasági és társadalmi flyamatkat, amelyek váltzáskat, válságkat idézhetnek elő, tvábbá