Mikróökonómia Tartalomjegyzék 1. elıadás (2006-09-11)...3 2. elıadás (2006-09-18)...3 3. elıadás (2006-09-25) Költségvetési korlát; preferenciák...3 4. elıadás (2006-10-02) Preferencia-rendezés és hasznosság...4 5. elıadás (2006-10-09) Fogyasztói optimum...7 6. elıadás (2006-10-16) Egyéni és piaci kereslet...11 7. elıadás (2006-10-23)...14 8. elıadás (2006-10-30) A technológia...14 9. elıadás (2006-11-06) Profitmaximalizálás és költségminimalizálás...17 10. elıadás (2006-11-13) Költségminimalizás költséggörbék...20 11. elıadás (2006-11-20) Vállalati kínálat és tökéletes verseny...22 12. elıadás (2006-11-27)...24 13. elıadás (2006-12-04)...24 Óravázlat 2006/07-es tanév, ıszi félév urbalazs KUKAC gmail.com Elıadók: További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/ 2. oldal, összesen 24 oldal
1. elıadás (2006-09-11) Ez hiányzik. 2. elıadás (2006-09-18) Ez hiányzik. 3. elıadás (2006-09-25) Költségvetési korlát; preferenciák Költségvetési egyenes Nominális: pénzben mérhetı Azt feltételezzük, hogy a fogyasztó minden pénzét elkölti. A megtakarítás is egyfajta jószág: megtakarításra is tudja költeni a pénzét. Költségvetési halmaz: a fogyasztó számára elérhetı jószágkombinációk. Termelés és fogyasztás Ármérce és történelmi korszakok Kínában az a mérce, hogy kinek jobb a mobiltelefonja. Big Mac index: adott jövedelembıl mennyi Big Mac-et lehet venni (mindenki eszik, mindenhol ugyanolyan a hamburger, ezért jó összehasonlítási alap). A fogyasztói kosár Azt jelenti, hogy tudok választani a javak között. Maslow-féle szükséglethierarchia piramis Ha a bizonyos szinten lévı javak nincsenek, akkor hiányát érzem, ha vannak, nem érzem. A szükséglet fogalma Háromféle jószág van: szükséges, hasznos és kellemes. A közömbösségi görbe Azon jószágkosarak halmaza, amelyek ugyanakkora hasznot hoznak a fogyasztónak. 3. oldal, összesen 24 oldal 4. elıadás (2006-10-02) Preferencia-rendezés és hasznosság Varian 3., 4. fejezet Bevezetés Közgazdaságtan társadalomtudomány civilizációs és kulturális maghatározottságok (értékrend - kultúra gazdasági magatartás). Klasszikus kapitalizmus gazdaság és kultúra elválasztása XX. századi gazdasági modell jogállam és gazdaság egységének keresése nyugati rendszer új világrend a nyugati modell kiterjesztése az amerikai kultúra és gazdaság hegemóniája a kultúrák demokráciája, gazdasági kiegyenlítıdés (EU) Fogyasztás-elmélet Termelés a termelésért elv fogyasztói társadalom fogyasztói tudatosság Szükséglet: szükséges hasznos kellemes (Malthus) A magyar társadalom nem élte meg a fogyasztó társadalmat, hanem egymásra tolódik a fogyasztói tudatosság modelljével. Maslow szükséglet-elmélete fogyasztói kosár állampolgár fogalma Biztonság szabadság jólét hármassága A fogyasztói elmélet alapfogalmai költségvetési korlát külsı vagy belsı korlát (modell szerepe) fogyasztói kosár szegénység ( Amint az emberek kilépnek a szegénységbıl, tömeges Nestlé-fogyasztókká válnak. ) A fogyasztói kosár a monopolhelyzetek megszüntetését segíti elı. Preferencia-rendezés szabályai a fogyasztó a király tétel alkalmazása Közömbösségi görbe A közömbösségi görbe azon pontok mértani helye a fogyasztói jószágtérben, ahol a jószágkosarak közömbösségi relációban állnak egymással szemben. A közömbösségi görbe az egyes termékekkel, termelıkel, ágazatokkal szembeni közömbösség, a versenysemlegesség elve politikai szükséglet. Tökéletes helyettesítés és kiegészítés Helyettesítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben csak a termék ára a különbség a javak között. A tökéletes verseny fogyasztói oldala (pl.: értékpapírpiac). 4. oldal, összesen 24 oldal
Kiegészítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben a javak csak együttesen fogyaszthatók. Ágazati együttmőködés rendszere (pl.: autó olaj). A jól viselkedı közömbösségi görbe technikai feltételei Minden jószág pozitív hasznosságú nincs rosszaság (bads), fogyasztóvédelem Monotonitás ami több, az jobb Konvexitás az átlagot preferálja a szélsıségekkel szemben verseny elv Gazdaságpolitikai feltételek (egészségügyi modernizáció) A költségvetési térkép (telítettségi pont hiánya) Nincs olyan pont, ami a telítettséget mérné -> a több az jobb A helyettesítési ráta RS A B = dy dx Helyettesítési határráta: az egyik jószág fogyasztásának végtelen kis egységgel történı csökkentése esetén hogyan kell változtatni a másikén, ha ugyanazon a közömbösségi görbén maradunk. MRS = dx/dy A helyettesíthetıség fogalma A jól viselkedı közömbösségi görbe állandó helyettesíthetıség. A helyettesíthetıség: a termékek, ágazatok egymásnak állandó és tökéletlen versenytársai A helyettesíthetıség alternatívája: kiszolgáltatottság, vagy húzóágazat (Google, Microsoft) A helyettesítési határráta és értékelmélet Hogyan értékeli a fogyasztó a két jószágot egymáshoz képest Az értékelmélet: az általános, hosszú távú gazdaságpolitikai elveket hogyan kell alkalmazni az egyéni döntésekben Objektív értékelmélet munkaérték-elmélet (klasszikus politikai gazdaságtan) Szubjektív értékelmélet neoklasszikus közgazdaságtan (angolok a teát szeretik, az olasyok a kávét) Új világrend és értékelmélet Az értékrend objektivitása: a fogyasztó hogyan tudja megvalósítani az értékrendet (vállalati perek, autógyárak visszahívásai gyakorlata) A minıség szerepe (kevés sok jóból a sok) takarékosság A fogyasztói tudatosság: a jogos vágyak elérhetısége, a hosszú távú harmónia fogyasztás és termelés között. A hasznosság fogalma A hasznosság: a szükséglet-kielégítés mértéke a fejlıdési célhoz való hozzájárulás mércéje A hasznos javak tömegessé válása (háztartási gépek, fogyasztói racionalitás) Érték szükséglet hasznosság közötti összhang (környezetvédelem) Pl.: ha a kínaiak autót vesznek, nagyon sok autó lesz, és nı a globális felmelegedés Döntés és tapasztalati hasznosság (Daniel Kahneman) A döntési hasznosság: a piaci szereplık választásaival áll kapcsolatban, döntésekbıl következtetünk rá, illetve döntéseket kívánunk megmagyarázni vele. A tapasztalati hasznosság: a kimenetelekhez, végeredményekhez kapcsolódó élvezeti értékekre vonatkozik. Érzelmi hatás (éhes vásárló) körülményének hatása (együttes vagy külön-külön érzékelés) múltbeli tapasztalatok, alkalmazkodás idıbelisége. Pl.: csoportos szóbeli vizsgánál az egyik vizsgázó beszéde hatással van a többiekre A kardinális hasznosság-elmélet A hasznosság tıszámokban mérhetı, nem csak viszonyításként az elosztás szempontja. (Jevons, Gossen, pénz és hasznosság viszonya) Az örömökkel és bánatokkal való gazdálkodás (Platón) A fogyasztók hasznossági szintjének növelése a gazdaságpolitikai irányítás szakértelme intézményi környezet politikai-közösségi szükséglet. Az ordinális hasznosság-elmélet (Hicks, 1937, érték és tıke) A hasznosságot csak relációként, a különbözı fogyasztói jószágkosarak között arányként ismerjük. A gazdaságpolitikai kérdés: a fogyasztó mire költi el a pénzét, és hogyan lehet befolyásolni (Keynes, Általános elmélet, 1936). Hasznosság-elmélet és etika Hasonlósági posztulátum a pszichológiai reakciók hasznossága. (Harsányi János) Játékelmélet és hasznosság. Szabályalapú vs. cselekvésalapú utilitarianizmus Aki racionális módon kívánja szolgálni közös érdekeinket, annak be kell tartania a 5. oldal, összesen 24 oldal 6. oldal, összesen 24 oldal
parancsokat. Határhaszon a kardinális elméletben a hasznosság mértéke: konkáv görbe a hasznosság növekedése (csökkenı egyenes) Csökkenı határhaszon elve: Gossen I. törvénye A határhaszon A határhaszon a jószágfogyasztásból származó élvezet növekedési üteme. A határhaszon az a döntési szempont, ami alapján a fogyasztó választ, keresletet támaszt. A határhaszon-elmélet az a támpont, ami alapján a vállalat és az állam döntéseket hozhat a termelésben a kiválóságra való törekvés. A hasznossági függvény A jobban preferált kosarak nagyobb, a kevésbé preferáltak kisebb számot kapnak x 1, x 2 y 1, y 2 u x 1, x 2 u y 1, y 2 Hasznossági függvény szerkesztése a közömbösségi görbékbıl A hasznossági függvény (Debreu, 1954) 5. elıadás (2006-10-09) Fogyasztói optimum Varian 5. fejezet Bevezetés Költségvetési egyenes: a fogyasztó választási lehetıségeinek halmaza, reáljövedelme Hasznosság: a fogyasztó jólétének, boldogoságának mértéke A közgazdaságtan hogyan tudja segíteni a tudatos fogyasztói döntést? A fogyasztói optimum Érintési feltétel: egy pontban érintse a közömbösségi görbe a költségvetési egyeneset -> ez lesz az optimális választás. Az optimális választási Az optimális választás: a fogyasztó számára a megvárásrolható legjobb fogysztó kosár 7. oldal, összesen 24 oldal Az optimumban a fogyasztó fizetési hajlandósága egybeesik a piaci értékítélettel Az optimumban a szubjektív érétkítélet válik objektívvá Optimális és nem optimális helyzet Klasszikus kapitalizmus: a költségvetési korláthoz igazodik a fogyasztói értékítélet Kemény és puha költségvetési korlát(fogyasztó hiteelek, hitelkártya) XX, század a fogyasztói értékítélethez igazítják a költségvetési korlátot Új világrend: a költségvetés és a fogyasztó vágyai közötti harmónia Az optimum feltételei Szükséges feltétel: nem lehet az egyik jószágból fogyasztott mennyiség zérus szélsı optimum Elégséges feltétel: ha a fogyasztó preferencia-rendezése konvex, akkor az optimum szükségképpen belsı optimum A jól szervezett piac (Tesco) Az optimum értelmezése Az érintési pont az értékes és az értéktelen közötti határ hosszú távú tendenciák figyelembevétele (terepjáró hibrid autó, élelmiszerek) Az optimális fogysz jószágkosár a jólét tartalma, a reáljövedelem konkrét formája, a helyes életmód követése Példák a fogyasztói optimumra (szélsı optimum) Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes helyettesítés) Amelyik az olcsóbb, azt fogom választani. Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes kiegészítés) Az x és y terméket mindig együtt fogyasztja. (Pl.: Calgonnal a mosógép is tovább él! ) A hazai fogyasztói kosár 2005-ben Háztartás-statisztika 26% - élelmiszer 8. oldal, összesen 24 oldal
24% - lakásfenntartás 19% - közlekedés és hírközlés 6-7% - egészségügyi kiadások 5% - ruha + természetbeni juttatás Minél nagyobb a jövedelem, annál kevesebb %-ot költünk kajára, és annál nagyobb %-ban költünk közlekedésre és hírközlésre. Mikroökonometria Döntéshozói szintő adatok elemzése Diszkrét fogyasztói modellek minden fogyasztó döntése a hasznosságtól és egy véletlen hibatagtól függ (a fogyasztó irracionalitásának következménye) A fogyasztási közgazdasági szociológiai modellje Vasbértörvény, a munkabérnek három eleme van: az egyén fenntartása, családfenntartás, történelmi-erkölcsi elem. (Marx) - a munkásnak nincs hazája Thorstein Voblen: a dologtalan osztály elmélete a fogyasztás irányításának tudománya a fogyasztás társadalmi státusz kifejezése Közösségi és individuális döntés A fogyasztás nem individuális közösségi javak )áram, telefon, televízió, Internet) 1. Mobil (nem telefon, személyhez kötött tárgy, személyi) 2. gáz 3. víz 4. villany 5. gyerekre fordított kiadások Fogyasztás és identitás A fogyasztás: társadalmi normák és szabadság (George Akerlof modellje) A fogyasztás nyelv (márkák ismerete) Regionális fogyasztói kosár kialakítása (NFT, gazdasági lejtı megszüntetése) Új világrend és fogyasztói kosár Élelmiszerbiztonság megteremtése A fogyasztói tudatosság erısítése A jóléttel szemben a jól-létre kerül a hangsúly Több az öröm és kevesebb a tárgy. Az idınyomortól való elszakadás. Ha tudod mennyi az elég, gazdag vagy Eszközei Fogyasztóvédelem (használati utasítás) Tisztességes verseny Fogyasztói tudatosság támogatása (autózás és felelısség) A szükségletek és azok kielégítése iránti felelısség (Édentıl keletre) Az EU és a fogyasztóvédelem Általános célok: 1. a közös európai védelem magas szintje 2. a közösségi védelmi szabályok kikényszerítése 3. a civil fogyasztói érdekvédelmi szervezetek integrálása Speciális célok: a fogyasztók megvédése az egészségügyi fenyegetettségtıl 1. a társadalom elmozdítása az egészségesebb élet felé 2. a betegség esélyének csökkentése 3. egy gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakítása Keresleti függvény fogalma Az egyéni keresleti függvény az egyéni vásárlást meghatározó tényezık és a vásárolt mennyiségek közötti kapcsolatot mutatja meg. Magyarázó változók: a, termék ára B, a fogyasztó jövedelme C, környezeti feltételek, amelyekben vásárlást meghatározó egyéb tényezıket sőrítettük A keresleti függvény minıségi jellemzıi A termék közgazdasági fogalom, segíti a fogyasztót a helyes életmód kialakításában, célja elérésében. A termék anyag + hozzá kapcsolódó életmód, kultúra (szolgáltatás szervíztársadalom) Élelmiszer, ruha, lakásfenntartás, oktatás, egészségügy, lakásberuházás, közlekedés, hírközlés 9. oldal, összesen 24 oldal 10. oldal, összesen 24 oldal
A keresleti függvény mennyiségi tényezıi Az egyéni keresleti függvény tervezési eszköz Termelı marketing Állam fogyasztás-szociológia, az emberi tényezı (orosz nemzeti fejlesztési terv) Fogyasztók társadalmi csoporthoz való tartozás Az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe 6. elıadás (2006-10-16) Egyéni és piaci kereslet A javak osztályozása Normál jószág: a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség Alárendelt jószág (inferior jószág): a jövedelem növekedésének hatására csökken a keresett mennyiség Luxus jószág: a jövedelem növekedési üteménél jobban nı a keresett mennyiség További osztályozás: Szükséges búza, rizs, kukorica, kenyér, tej, szalonna, hagyma dohány, alkohol A bőn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja - Mandeville A hasznos javak azok, amelyek idıt illetve munkát takarítanak meg. A közösségi magatartás anyagi feltételei (bevásárlóközpont, WiFi, szabadidı, kultúra) Kísérleti közgazdaságtan Vernon L. Smith pszichológia és közgazdaságtan Hogyan viselkednek valójában a fogyasztók és ez ellentmond-e a közgazdaságtannak? Csak a felismerésen alapuló, a piac nyelvének ismerete nélkül racionális döntés fogalma frusztráció illúzió A keresleti függvény a márka fogalma Árváltoztatási hatás Márka a három szükségleti forma egyszerre Életgörbe pozicionálás (Coca Cola, Harley Davidson) Ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe Inverz keresleti függvény Inverz keresleti függvény: ha a keresleti görbét úgy tekintjük, hogy az árat fejezi ki a mennyiség függvényében, az inverz keresleti görbéhez jutunk. Giffen-jószág: A piaci kereslet A piaci keresleti függvény szellemiséget hordoz, amit az egyes fogyasztó követ vagy elvet, és ezt a keresett mennyiség révén teszi meg. Az egyes rövidebb vagy hosszabb fogyasztói divatok a szellemiséget érzékeltetik (európai átlagfogyasztó) A piaci keresleti függvény szerkesztése Adott ár mellett az egyik ennyit, a másik annyit vásárol. A keresett mennyiség a piacon a P*x ár mellett a két egyéni keresett mennyiség összege: X* = X*1 + X*2 X*, P*x a piaci kereslet egy pontja A görbe többi pontja hasonló módon szerkeszthetı Szerkesztése: Az egyéni cselekvés és a társadalmi folyamatok közötti viszony és a mennyiség és minıség közötti kapcsolat. Minden termék hordoz szőkebb vagy tágabb közösségi tartalmat (internet, mobiltelefon, élelmiszerfogyasztás) A diszkrét javak. extenzív és intenzív határ Diszkrét jószág az, aminek a fogyasztása jól meghatározott egységenként történhet (autó, mosógép, stb.) Extenzív határ: egyre több fogyasztót akarunk bevonni a fogyasztásba (internet elterjedtség) intenzív határ: egy fogyasztót egyre nagyobb fogyasztásra szeretnénk rábírni. Rugalmasság A rugalmasság a keresleti görbe jellemzésére szolgáló matematikai-statisztikai eszköz (Alfred Marshall) A rugalmasság azt méri, hogy ha az egyik változót 1%-kal változtatjuk, akkor hány százalékkal változik a másik változó. 11. oldal, összesen 24 oldal 12. oldal, összesen 24 oldal
A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy a keresett mennyiség hány %-kal változik, ha az árat 1%-kal változtatjuk. Egy normális árhatású jószág keresleti görbéjénél az ár és a mennyiség egymással ellentétesen mozog, és így e Q,P negatív lesz. A keresleti árrugalmasság értékei Amikor e Q,P < -1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ennél nagyobb mértékő mennyiségi csökkenést okoz: ekkor a keresleti függvény rugalmas. Amikor e Q,P = 1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ugyanolyan mértékő mennyiségi csökkenést okoz, ekkor a keresleti függvény egységnyi rugalmasságú. Amikor e Q,P > 1, akkor rugalmatlan. Árrugalmasság és helyettesítési hatás Ha a jószágnak helyettesítıje van, akkor a jószág árrugalmas luxus javak verseny. Ha a jószágnak kevés helyettesítıje van, ott a jószág árrugalmatlan alapvetı javak monopólium Egységnyi árrugalmasság hasznos javak Árrugalmasság és árszint Egy iparág, vagy vállalat teljes árbevétele az adott mennyiség (Q) szorozva a termék árával: TR = P * Q Árrugalmasság és teljes árbevétel Ha a jószág árrugalmas, akkor árcsökkenés esetén a teljes árbevétel nı Egységnyi árrugalmasságnál az árváltozás hatására A jövedelemrugalmasság A jövedelemrugalmasság azt méri, hogy hogyan változik százalékosan a keresett mennyiség, ha a jövedelem 1%-kal változik. Normál jószágokra e Q,I pozitív, mert a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség is Inferior vagy alárendelt javaknál e Q,I negatív. Ha e Q,I > 1, akkor a jószágokból vásárolt mennyiség nagyobb mértékben nı, mint a jövedelem ezt nevezzük luxusjószágnak. Keresztárrugalmasság A keresztárrugalmasság azt méri, hogy ha ez egyik jószág ára nı, akkor hogyan változik a másik 13. oldal, összesen 24 oldal jószágból a keresett mennyiség. E y,px = egyik termékbıl vásárolt mennyiség A keresztárrugalmasság nevezetes értékei ha az értéke pozitív, akkor helyettesítı javakról van szó. Ha az értéke negatív, akkor kiegészítı javakról van szó. Ha zérus, akkor a két jószág független egymástól. 7. elıadás (2006-10-23) Munkaszüneti nap, de állítólag az elıadás anyagát meg kell tanulni. 8. elıadás (2006-10-30) A technológia Varian 18. fejezet Eddig arról volt szó, hogy mi a fogyasztás szerepe a közgazdaságtanban, mostantól a termelésrıl lesz szó. Alapfogalmak A technológia az emberi kultúra tárgyi alakja a szükségletek kielégítését lehetıvé tevı szaktudás és eszközrendszer mőszaki kultúra. Technológia munkamegosztás (Adam Smith, tőmanufaktúra, mobiltelefon) Technológia értékrend gazdaság (hadiipar, multinacionális cégek és technológia-politika, Európai Technológiai Hivatal) Gazdálkodási és mőszaki kultúra (multik, mobiltelefon) A technológiák osztályozása Magtechnológia (gyógyszer) kiegészítı technológia (patikahálózat) periférikus technológia (csomagolás) Magyar viszonylatban a gyógyszer húzótechnológia lehet. Nem a vegyészmérnökök állománya miatt, hanem a kultúra miatt. Fontos a csomagolás is: a magyarok sokat vesznek, és tárolják, míg pl.: Afrikában csak annyit vesznek, amennyit el is fogyasztanak, mert ott nincs hőtıszekrény. Alaptechnológia kulcstechnológia (nanotechnika) iramdiktáló technológia (információs technika) Az információs technológia leértékelıdött, már mindenhol elérhetı. Terméktechnológia (fogyasztás) Ha fogyasztunk valamit, akkor részeivé válunk a technológiának. Folyamat és gyártástechnológia (termelés) 14. oldal, összesen 24 oldal
Termelési függvény Az output szintjét jelölje y. Egy adott technológia termelési függvénye: mekkora a maximális kibocsátás adott inputfelhasználás mellett. X 1, X 2, X 3: termelési tényezık: föld, munka, tıke innováció, kreativitás Technológiai halmaz y= f x 1,, x n Ez egy konkáv halmaz: ha növelem az x értékét, akkor a termelés növekedése egyre kisebb: csökkenı hozadék. A termelési függvény A termelési függvény, a technológia négy területe: ipar, mezıgazdaság, közlekedés, kommunikáció ágazati elemzés Technológiai menedzsment: a szervezet érdekében a technológia, kereszt funkcionális irányítás Termelési függvény y' = f(x') a maximális output szint, ami x vesszı inputtal elérhetı (Roemer Schumpeter) Határtermék, határtermelékenység y= f x 1,, x n A határtermék azt mutatja meg, hogy egy termelési tényezı mennyiséget változik, hogyan változik a termelés nagysága Rövid táv és hosszú táv (Marshall) MP i = deltay deltax i Rövidített (fix) termelési tényezı: aminek a mennyisége rögzített függetlenül az output szintjétıl (kórház) Változó termelési tényezı: az output szintjétıl függ a termelési tényezı nagysága (nıvér és orvos közötti munkamegosztás) Rövid táv: legalább egy termelési tényezı rögzített 15. oldal, összesen 24 oldal Hosszú táv: minden termelési tényezı változik (robottechnika) Hosszú táv: több tényezı egyidejő felhasználása Több tényezı mellett a termelési függvény (többváltozós termelési függvény technológiai korszakok): Isoquantok két input esetében y= f x 1, x 2 =2 x 1 1 1 2 2 x 2 Az isoquant: azon hatékony termelési kombinációk halmaza, amelyek azonos kibocsátást eredményeznek. : K: a tıke, L: a munka A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) A meredekség mutatja azt az arányt, aminél a két input helyettesíti egymást azonos termelési szint mellett. A gazdaság dinamikája Edmund S. Phelps technológiai fejlıdés munkanélküliség A munkanélküliség természetes rátája a munkaerı várakozása A munka mint önmegvalósítás Európa és USA különbsége Technológiai korszakok Taylorizmus: mozdulattervezés a vállalat mint értékrend (a magasra értékelt ember) magas bér (A McDonald's is e szerint mőködik: minden pontosan le van írva, hogy hogyan kell csinálni.) Ez a '10-es évek (ez ZH kérdés) Fordizmus: futószalag Ford-falu (lakótelep): a munkásoknak egy helyen kell lakniuk; saját szabályokkal (ittas embert kirúgtak, nem házas ember nem dolgozik jól, mert a nıkre gondol). Hasonló volt nálunk a csepei gyárban is. Ez a '30-es évek (ez ZH kérdés) GM-izmus (GM = General Motors): futószalag + hivatali szervezet az új ipari állam (Galbraith) technokrácia szabadság a fogyasztásban rabság a termelésben Neokonzervatív fordulat: ipartalanítás - számítástechnika SDI Ez a '70-es évek vége (ez ZH kérdés) Toyotizmus menedzseri forradalom Az informatikát a logisztikára használják. A vezetık látják, hogy mit csinál a munkás. 16. oldal, összesen 24 oldal
Új globalizációs korszak Automatizáció kiterjedése alkotó munka tömegessé válása K+F (posztmodern vállalat) Magától mőködı gyárak, az ember már csak felügyeli a gépek mőködését. Egészségügy, oktatás, emberi tényezı Őrtechnikai fejlesztések mezıgazdaság modernizálásának programja Esélyek a piramis alján (C. K. Prahalad) Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként ( Most végre vagyok valaki! ) Technológia képesség fejlıdés (textilipar, autópálya vasút) Mezıgazdasági modernizáció biotechnológia 9. elıadás (2006-11-06) Profitmaximalizálás és költségminimalizálás Varian 19. fejezet Technológia és munkamegosztás A technológia az értékrend alkalmazása a szőkebben vett termelés területén (árvíz) Smith munkamegosztás-elmélete A szellemi munkán belüli munkamegosztás outsourcing-jelenség (pl.: egy amerikai callcenter lehet Indiában is) Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként (Prahalad: Esélyek a piramis alján katonai technológia): hogyan lehet az alsóbb réteget bevonni a termelési folyamatba? Termelési függvény és hozadéki szférák : rövid távú termelési függvény Eredményesség, hatékonyság Hatékonyság: a termelési tényezık együttmőködése mennyire hatékony Eredményesség: a piac hogyan ítéli meg az együttmőködést (költségfüggvények) Növekvı hozadék keresése és kollektív hatékonyság Közgazdaságtan és szervezetelmélet A kollektív hatékonyság A hatékonyság növelésének a forrása a közösségi termelés (termelékenységi vita). A kollektív hatékonyság: kiemelkedı képesség érvényre juttatása (innováció és 17. oldal, összesen 24 oldal intézményrendszer). A demokratikus termelésszervezés: mindenki fejlesztheti saját képességeit (bérbiztosítás, amerikai üzleti modell). Skálahozadék A skálahozadék azt mutatja meg, hogy több termelési tényezı egyidejő felhasználásával hogyan változik a termelés (hosszú táv, Roemer). Növekvı állandó csökkenı A hozadéki szférák viszonyai csökkenı állandó növekvı (mi a növekedés forrása vezetés feladata) A vállalat fogalma Smith: Ebédünket nem a mészáros, a pék, vagy a sörfızı jóindulatának köszönhetjük. A mészáros, a pék, a sörfızı mint az alkotó munka intézménye (Lovagregény: hogyan csinálnak vállalatot 4-en) ricardo-i modell Coase: A vállalat természete (1938) miért nincs csak egy vállalat miért van egyáltalán vállalat. Szküllla és Kharübdisz Coase: A vállalat a hosszú távú, tökéletlen szerzıdések intézménye (technológia és vállalat Taylorizmus, Fordizmus) Ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államoknak Armen Alchian: (70-es évek) a vállalat az önkéntes együttmőködéshez köthetı tulajdonjogi közelítés beruházás és humán tıke (Oliver Hart) A vállalat a társadalmi rend fenntartásának egyik intézménye, az értékrend alkalmazása adott technikai-kulturális környezetben. A vállalat küldetése A vállalatirányítás céljai: a nyereség, a növekedés és a fennmaradás A vállalat küldetése: a vállalat által képviselt kulturális hagyomány hosszú távú fenntartása (Connecting People, Imagination at work). A klasszikus kapitalista vállalat küldetése a profit. Új világrend: a küldetés fogalom kiterjesztése A vállalati kultúra A vállalati kultúra: a vállalathoz tartozók (fogyasztók, alkalmazottak, vezetık) kulturális közösséget is alkotnak, ami lehetıséget ad a piaci teljesítményre (Audi, Suzuki, indiai, kínai vállalatok, stb.). 18. oldal, összesen 24 oldal
A vállalat célja, hogy az emberek együttmőködése iránti létszükséglet kielégítése (Thomas Chambers, marketing és innováció robottechnika) klasszikus kapitalizmus. A profit fogalma Bevétel költség = profit Klasszikus kapitalizmus: a profit forrása a munkás kizsákmányolása, a fogyasztó becsapása, átlépés az erkölcsi korlátokon és a közösségi érdeken (reziduális elmélet). A küldetés teljesítésének bizonyítéka a profit nagysága (Smith). A profit a kollektív hatékonyság jutalma. Profitmaximalizálás rövid távon algebrai forma Bevétel p y = p f x 1, x' 2 és költség w 1 x 1 w 2 x ' 2 Matematikailag: max p f x 1, x ' 2 w 1 x 1 w 2 x ' 2 Egyenlı profit egyenes PI= p y w 1 x 1 w 2 x 2 A termelékenység közötti különbség maximalizálása A határtermék (határtermelékenység): a termelési tényezı felhasználásának növelése és a termelés növekedése közötti arány. Átlagtermelékenység: a termelés nagysága és a termelési tényezı felhasznált mennyisége közötti arány Fizikai munka termelékenysége szellemi munka termelékenysége (feladat, minıség, tıke és munka, a szellemi munka mint rendszer) Költség A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása. Klasszikus politikai gazdaságtan: objektív költség XX. század alternatív költség-elmélet XXI. század: a termelési tényezı hosszú távú fennmaradásához szükséges erıforrás biztosítása Az új költség-elmélet A föld esetében a költségeket a globális fenntarthatóságához való viszony határozza meg (olaj-ár) A munkaerı költsége: az emberléttel összefüggı költségek az alapvetı szükségletek egy demokratikus társadalomban. (F. Perroux francia közgazdász) oktatás, egészségügy, minimálbér Költségminimalizálás Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el. A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az 10. elıadás (2006-11-13) Költségminimalizás költséggörbék Varian 20-21. fejezet Bevezetés A vállalat a kollektív hatékonyság magvalósításának egyik szervezeti formája A vállalat céljai: fennmaradás, növekedés, profitmaximalizáslás eszközei: küldetés, kultúra A profit a kollektív hatékonyság jutalma A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása Költségminimalizás Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el. A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az milyen termelési tényezıkbıl származik. - ABC-számvitel (Robert Kaplan) Isocost Az isocost: az összes elérhetı inputkombináció adott pénzösszeg felhasználása mellett. Adott pl. 100 egység pénzfelhasználása és w 1 és w 2 árak mellett az isocost w 1 x 1 w 2 x 2 =100. Isoquant Minden inputkombináció y outputot eredményez. Melyik a legolcsóbb? A költségminimalizálási probléma 19. oldal, összesen 24 oldal 20. oldal, összesen 24 oldal
A költségminimalizálás közgazdasági vonatkozásai A költségminimalizálás kifejezi a racionalitásra való törekvést. A dualitás: a termelési képesség kifejtéséhez szükséges erıforrásokat kell biztosítani. A költségcsökkentés csak ösztönzı tényezı a technológia jobb használatához. Költségtakarékosság és érték A pazarlás problémája a termelés szükségletei (reprezentációs költségek) Költségtakarékosság: a gép függeléke az ember (Ricardo) Költségtakarékosság alaptechnológia, kollektív hatékonyság és költségek Kiskereskedelem, fogyasztók, termelık és az értékprobléma (Wal-Mart, mezıgazdaság) Költségfüggvények Rövid távú költségfüggvény: c s =w 1 x 1 w 1, w 2, x ' 2, y w 2 x ' 2 Hosszú távú költségfüggvény: c y =w 1 x 1 w 1, w 2, y w 2 x 2 w 1, w 2, y Állandó és majdnem állandó költségek Elveszett költségek: ha egy innováció megalkotásakor nem a cég az elsı, akkor az arra szánt összeg elveszett költség. Átlagos és határköltség Teljes költség: c y =c v y F Átlagos változóköltség-függvény: Átlagos fixköltség-függvény: Határköltség: MC y =c y ' AFC= F y AVC= c v y Az átlagköltséggörbe megszerkesztése <könyv: 21. 1. ábra> <könyv: 21. 3. ábra: Határköltség> <könyv: 21. 2. ábra> Termelékenység és költség A határtermék (határtermelékenység) és a határköltség viszonya a munkabér esetében: MC= w L MP A minimálbér és a szegénység kérdése: politika és gazdaság viszonya 21. oldal, összesen 24 oldal Eredményesség és hatékonyság kapcsolata (Kína, India) 11. elıadás (2006-11-20) Vállalati kínálat és tökéletes verseny Varian 22. fejezet Verseny feltételei, vállalati kínálati függvény, fedezeti pont üzembezárási pont Bevezetés Piaci magatartás magatartás kínálat függvény. A kínálati függvény: adott áron mennyit lenne hajlandó a vállalat eladni pozitív meredekség A piaci formák történeti összefüggésben Feudalizmus céhrendszer a monopólium (Kádár-rendszer, kartellesedés). Klasszikus kapitalizmus szabad versenyes kapitalizmus az erkölcsi és politikai korlátok alól való felszabadulás a hatékonyság forrása (Ricardo, privatizáció, globalizáció elsı szakasza). Tökéletes verseny feltételei A verseny elmélete <-> darwinizmus. (Alfred Marshall, világkereskedelmi tárgyalások, az orosz WTO-tagság) Egyesíteni kell az erkölcsöt és a versenyt. (Frank H. Knight, 1921) Homogén termék (EU jogszabályok) Sok eladó, sok vevı (tızsde, bevásárlóközpont, e-kereskedelem) Tökéletes informáltság A, Minden vevı azonnal, költségmentesen megismerheti az árakat (nagycsarnok, bevásárlóközpont, e-kereskedelem, jogszabályi környezet) B, Minden eladó azonnal, költségmentesen megismerheti a legjobb vállalati technológiáját (szabadalmi rendszer, ipari kémkedés) Szabad be- és kilépés Jogi korlátoktól való megszabadulás (munkavállalás, engedélyek beszerzése, Mo. 24., 114. OECD-listán) Tıkekorláttól való megszabadulás (bankrendszer, tızsde, kockázati tıketársaságok) Tökéletes verseny A verseny eredménye: árelfogadás A tökéletes verseny gazdaságpolitika A piac nem általában közvetíti a szabályokat, hanem az értékrendnek megfelelı szabályokat érvényesíti ettıl lesz kiszámítható a piac. 22. oldal, összesen 24 oldal
Demokrácia egyik vetülete sport és kultúra metaforája Kínálati magatartás max py-c(y) TR = py MR = dtr/dy = p P = MR = MC elsırendő feltétel MR' MC' másodrendő feltétel MR a vállalat bevételei, piaci viszonyai magkompetencia kultúra és gazdaság MC a vállalat hatékonysági összefüggései (alaptechnológia és kulcstechnológia) Rövid távú kínálat hogy kétféle van. A rossz termék árához fog igazodni a piac, hacsak a jó termelık nem tudnak önálló piacot teremteni. Az elkülönített piac jelzés a fogyasztók számára a minıségrıl intézmény és piac egysége. Az agrárgazdasági modell tökéletes verseny (zöldséges, multinacionális vállalatok, modern állami, EU agrárszabályozás) A tökéletes verseny mőködtetésébe be lehet vonni a termelıket és a fogyasztókat. 12. elıadás (2006-11-27) Nem voltam bent. 13. elıadás (2006-12-04) Nem voltam bent. Profit Fedezeti pont Fedezeti pont: bevétel = költség Normál profit: a szokásos, elérhetı profitnagyság a kamatlábbal való közelítés A tökéletes verseny értelmezése A tökéletes versenyben a fedezeti pont a hosszú egyensúly. A létbiztonság megteremthetı a verseny feltételei mellett is (Európai Unió versenypolitikája szolgáltatások piaca) Verseny és kollektív hatékonyság versenyzı együttmőködés A verseny értelmezése Tisztességes verseny az erkölcsi rend betartásával is lehet versenyezni (Ludwig Erhard) monopólium-ellenesség és demokrácia. Progresszív realizmus biztonságpolitika és verseny viszonya USA Kína India verseny és alkalmazkodás együttese (Thomas Friedman) A tragacs-piac modellje Akerlof modellje a minıségre való törekvés a piac szegmentálásának módja Két termelı: jó és rossz. A fogyasztók nem tudják a termékrıl, hogy milyen, de azt tudják, 23. oldal, összesen 24 oldal 24. oldal, összesen 24 oldal