Az emberi test muködése

Az emberi test muködése BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 A TUDOMÁNYOS MÓDSZER Témák, Áttekintés, Célok...8 Bevezetés a programba...9 Gyorsan, de alaposan...10 Javasolt tevékenységek...11 Szókincs...14 A megértés ellenõrzése...15 A tudományos módszer használata...16 Igaz vagy hamis?...18 Tudósok...19 Szókeresõ...20 Teszt...21-22 Helyes válaszok...23 1. fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: info@studyguard.hu Honlap: www.studyguard.hu 1

Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2

SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3

SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4

ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak - párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.

A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7

Az emberi test muködése TÉMÁK Az emberi test mûködése címû program segítségével a diákok tanulmányozhatják az emberi test legfõbb rendszereit. A program foglalkozik valamennyi rendszer létfontosságú szerveivel és azok funkcióival. Szó esik a szervrendszerek közötti kommunikációról is. A szervrendszerekkel kapcsolatos egészségi kérdések is szóba kerülnek. ÁTTEKINTÉS A program részletesen bemutatja az ember valamennyi fontos rendszerét, vagyis a bõrt, az izomzatot, a csontvázat, az emésztõrendszert, a keringési rendszert-, a légzõrendszert, a vizeletkiválasztó rendszert, az endokrin rendszert, a nyirokrendszert és az idegrendszert, s ezeken belül a legfontosabb szerveket. A tanulók emellett ötleteket kapnak az egészséges életmód kialakításához. CÉLOK Bemutatni az emberi test tíz fõ rendszerét a bõr szerkezetét, valamint védõ és szabályozó szerepét a három izomfajtát és funkciójukat a csontok és a csontvelõ szerepét a vér alkotóelemeit a nyirok és a nyirokcsomók jelentõségét a fertõzések elleni küzdelemben a lép és a vesék vérszûrõ szerepét az agy három fõ részét és szerepüket az endokrin rendszer és a hormonok funkcióját az emésztés folyamatát 8

BEVEZETÉS A PROGRAMBA Kérje meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg annyi szervrendszert, amennyit csak tudnak. Ösztönözze õket arra, hogy gondolkodjanak el a kevésbé nyilvánvaló folyamatokról a testben. Hogyan küzd a szervezet a fertõzések ellen? Hogyan tartja fenn a test az állandó testhõmérsékletet? Milyen szerv felügyeli a test növekedését? Mely rendszerek távolítják el a testbõl a salakanyagokat? ( 10 a test legfontosabb rendszerei közül: az izomzat, a keringési rendszer, a légzõrendszer, az emésztési rendszer, a csontváz, a vizeletkiválasztó rendszer, az endokrin rendszer, a nyirokrendszer, az idegrendszer és a bõr. A test a bõr és a nyirokrendszer segítségével küzdi le a fertõzéseket. A bõr ugyancsak szerepet játszik a testhõmérséklet fenntartásában. A növekedést az endokrin rendszer szabályozza. Az emésztõrendszer és a vizeletkiválasztó rendszer távolítja el a szervezetbõl a salakanyagokat.) BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE Írja föl a következõ szavakat a táblára és mondja el, hogy mindezekrõl szó lesz a filmprogramban. A tanulók számára több kifejezés is ismeretlen lehet. Ha van olyan fogalom, amelyet a csoport nem ismer, kérjen föl önkénteseket, hogy nézzenek utána a jelentésüknek és számoljanak be a kutatásuk eredményérõl az osztálynak. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy jegyezzék meg, milyen kontextusban szerepelnek a kifejezések a filmben és készüljenek föl a filmben látottak megvitatására. adrenalin, artériák, kisagy, nagyagy, nyirokrendszer, melanin, hasnyálmirigy, vérplazma, ín, irha VITAÖTLETEK A testünk sokféle rendszert tartalmaz, és mindegyiknek tökéletesen kell mûködnie ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Kérje meg a tanulókat, gondolkozzanak el arról, hogy egészséges életmódot folytatnak-e. Hogyan befolyásolják szokásaink az egészségi állapotunkat és testünk rendszereinek mûködését? Hogyan befolyásolja az emésztési rendszerünket az elfogyasztott táplálék mennyisége és minõsége? Milyen hatással van a bõrünkre, a nyirokrendszerre és a csontozatra, ha gondatlanságból megvágjuk magunkat vagy ha eltörik egy csontunk? Ösztönözze a tanulókat, hogy vitatkozzanak egyéb egészséget érintõ témákról is. Például, a szervezetünk energiájának biztosításához szükség van megfelelõ mennyiségû és minõségû táplálékra. A rendszeres testmozgás javítja életminõségünket és szervezetünk ellenálló képességét. A kalcium és a különbözõ vitaminok erõsítik csontjainkat. Ha egészségesen étkezünk, nem dohányzunk és lemondunk az alkoholfogyasztásról is, akkor már sokat tettünk egészségünk megõrzéséért. FÓKUSZ Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a testükben lezajló folyamatokról. Mi történne, ha az egyik testrendszer mûködése megszûnne? Meddig maradna életben a szervezet? Mondja el az osztálynak, hogy most többet megtudhatnak az emberi test csodálatos rendszereirõl és a szervezet túlélésében játszott szerepérõl. 9

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Kulturális sokszínûség 30 perc Az emberi testeknek sokféle alakjuk és méretük lehet. A különbségek egy része a személyek környezetével magyarázható. Miért van az, hogy egy nagyon hideg környéken lakó emberek teste több zsírt raktároz? Miért alacsonyabbak az átlagnál a szegény országokban élõk? Miért sötétebb a trópusi és mediterrán területeken élõk bõre? (A hideg területeken élõk testét szigeteli és melegen tartja a vastagabb zsírréteg. A szegény országokban élõk kevés élelemhez jutnak és így testük nem tud optimális mértékben növekedni. A meleg, napsütötte területeken az emberek többet tartózkodnak a szabadban, bõrüket rengeteg napsugár éri, s ezért az fokozott mértékben termel melanint. Egyéni szükségletek kielégítése 30 perc Kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egyet a következõ testi rendszerek közül: keringési rendszer, légzõrendszer, emésztési rendszer, vizeletkiválasztó rendszer, endokrin rendszer, idegrendszer, bõr. Készítsenek a tanulók listákat az általuk kiválasztott rendszerek alkotóelemeirõl és írják le, milyen szerepet játszanak az egyes alkotóelemek az adott rendszer mûködtetésében. Kapcsolódás a matematikához és az egészséghez 20 perc Egy ember bõre testsúlyának körülbelül tizenketted részét teszi ki. A tanulók számítsák ki, hogy mekkora súlyú a bõrük. Hogyan aránylik ez a cipõjük és a ruházatuk súlyához, és hogyan aránylik egy búvárruha súlyához? Készítsenek a tanulók egy listát hasonló súlyú tárgyakról. Milyen lenne, ha ekkora súlyt kellene hordoznunk egész álló nap? Mi a jutalmunk azért, hogy hordjuk ezt a nehéz kültakarót? (A bõr megakadályozza sokféle mikroorganizmus szervezetbe hatolását. Megvédi a szervezetet a káros ultraviola sugárzásoktól. Emellett segít a testhõmérséklet szabályozásában. Hideg esetén a bõrben összehúzódnak a vért szállító kapillárisok, s ezáltal csökkentik a test hõveszteségét.) 10

Kapcsolódás a mûvészetekhez és a történelemhez Mind Leonardo da Vinci, mind Michelangelo tanulmányozták az emberi anatómiát, boncolásokat végeztek, hogy többet tudjanak meg a belsõ szervek mûködésérõl. Ez a tevékenység mindkét mûvész esetében hozzájárult ahhoz, hogy hitelesebben tudták megformálni az emberi alakokat a festményeiken, illetve, Michelangelo esetében a szobrokon. Sokak szerint da Vinci rajzai arról tanúskodnak, hogy a tudása meghaladta a kor orvosainak tudását. Alakítsanak a tanulók kis csoportokat. A csoportok egyik fele foglalkozzon Michelangelóval, a másik pedig da Vincivel. Kérje meg a tanulókat, hogy derítsenek ki minél többet a két mûvész életpályájáról és azokról a nehézségekrõl, amelyeket le kellett küzdjenek azért, hogy ilyen magas szintû tudás birtokába jussanak az emberi test anatómiájáról. Írjanak a diákok rövid összefoglalót kutatásaik eredményérõl. Csatoljanak mindehhez a mûvészek által készített anatómiai vázlatokat. Kérjen föl önkénteseket, akik bemutatják eredményeiket az osztálynak. Kapcsolódás a biológiához A tanulók alakítsanak kis csoportokat és végezzenek kutatást a csontvázról és az izomzatról. Találják meg a test legnagyobb és legkisebb csontját és izmait. (A combcsont a legnagyobb, a fülben található kengyelcsont a legkisebb csont. A legnagyobb izom a farizom és a felsõ combizom, a legkisebb pedig a kengyelcsonthoz kapcsolódó kengyelizom.) Kapcsolódás az egészséghez Mivel a légzés testünk egyik automatikusan zajló folyamata, így legtöbbször alig veszünk tudomást róla. Néha a környezet vagy saját viselkedésünk beleavatkozik ebbe a folyamatba. Ilyenkor hirtelen tudatosul bennünk a légzés folyamata. Ha egy pollen vagy más irritáló tényezõ kerül az orrunkba, veszünk egy mély lélegzetet és 150 km/óra sebességû légáramlattal szabadítjuk meg szervezetünket az idegen anyagtól. (Tüsszögés) Ha fáradtak vagyunk, akkor a szokottnál lassabban lélegzünk, ami ahhoz vezet, hogy nem jutunk elegendõ oxigénhez, illetve kevesebb szén-dioxidtól szabadul meg a szervezetünk. Ekkor az agyunk arra késztet bennünket, hogy vegyünk egy mély lélegzetet ( ásítsunk) Ha túl sokat eszünk, vagy iszunk, akkor a teli gyomor a rekeszizomhoz dörzsölõdik. A rekeszizom összehúzódik és ezért egy sor gyors, a gégefõn áthaladó sajátos hang keletkezik (csuklás) A tevékenységi kör kiszélesítése A tanulók alakítsanak csoportokat és készítsenek multimédiás bemutatót, felhasználva mindazt, amit az izmok mûködésérõl tanultak a program segítségével. Tartsanak ötletbörzét az egész osztály közremûködésével arról, milyen eszközökkel lehet bemutatni a témát. Minden csoport mutassa be munkája eredményét az osztálynak, ha lehetséges, akkor az egész iskolának is. 11

Név SZÓKINCS A következõ kifejezések elhangzottak a videoprogramban. Írd a fogalmak elõtt található számokat a megfelelõ meghatározásokhoz. 1, adrenalin 6, kisagy 11, neuronok 16, simaizom 2, artériák 7, nagyagy 12, hasnyálmirigy 17, lép 3, csontvelõ 8, vesék 13, agyalapi mirigy 18, izületi szalagok 4, agytörzs 9, nyirok 14, vérplazma 19, tiroxin 5, szívizom 10, melanin 15, vázizmok 20, vénák idegsejtek; elektromos szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. Olyan szövetek, amelyek sok belsõ szerv, például a véredények falát alkotják. az inzulint termelõ szerv az agy része, amely az akarattól független folyamatokért felelõs, például az izom-összehúzódásokért a vérplazmából képzõdik, nagy számú különleges fehérvérsejtet, úgynevezett limfocitát termel. nyirokszerv, amely megszûri a vért és eltávolítja az elhasználódott vörösvérsejteket a vizeletkiválasztó rendszer szervei, amelyek megszûrik a vért összeköti az agyat a gerincaggyal és olyan alapvetõ funkciókat szabályoz, mint a légzés, a szívverés, az emésztés vagy a vérnyomás az agynak az a része, amely az olyan tudatos tevékenységeket ellenõrzi, mint a gondolkodás 12

HELYES VÁLASZOK A 12. OLDALHOZ SZÓKINCS A következõ kifejezések elhangzottak a videoprogramban. Írd a fogalmak elõtt található számokat a megfelelõ meghatározásokhoz. 1, adrenalin 6, kisagy 11, neuronok 16, simaizom 2, artériák 7, nagyagy 12, hasnyálmirigy 17, lép 3, csontvelõ 8, vesék 13, agyalapi mirigy 18, izületi szalagok 4, agytörzs 9, nyirok 14, vérplazma 19, tiroxin 5, szívizom 10, melanin 15, vázizmok 20, vénák 11 idegsejtek; elektromos szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. 16 Olyan szövetek, amelyek sok belsõ szerv, például a véredények falát alkotják. 12 az inzulint termelõ szerv 6 az agy része, amely az akarattól független folyamatokért felelõs, például az izom-összehúzódásokért 9 a vérplazmából képzõdik, nagy számú különleges fehérvérsejtet, úgynevezett limfocitát termel. 17 nyirokszerv, amely megszûri a vért és eltávolítja az elhasználódott vörösvérsejteket 8 a vizeletkiválasztó rendszer szervei, amelyek megszûrik a vért 4 összeköti az agyat a gerincaggyal és olyan alapvetõ funkciókat szabályoz, mint a légzés, a szívverés, az emésztés vagy a vérnyomás 7 az agynak az a része, amely az olyan tudatos tevékenységeket ellenõrzi, mint a gondolkodás 21