DEMO. Ökoszisztémák és biomok. A tudomány világa. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. Ökoszisztémák és biomok.

Átírás

1 BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 A megértés tesztelése...7 A szókincs ellenõrzése...7 Teszt...7 Témák, áttekintés, célok...8 Bevezetés a programba...9 Gyorsan, de alaposan...10 Ajánlott tevékenységek...11 Szókincs...14 A megértés tesztelése...15 Fogalmak...16 Igaz vagy hamis?...17 Nevezd meg a biomot!...18 A Föld biomjai...19 Növények, állatok és éghajlat...20 Teszt Helyes válaszok fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) info@studyguard.hu Honlap: 1

2 Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2

3 SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3

4 SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. 4

5 ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5

6 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.

7 A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7

8 TÉMÁK "" címû sorozat "" címû része világkörüli útra invitálja a diákokat. Megismerkedhetnek a trópusi esõerdõk, a sivatagok és a füves síkságok életével. Számos érdekes filmrészlet és színes grafika mutatja be a föld nagy éghajlati zónáit és biomjait. Mindeközben a nézõk ismereteket szerezhetnek az organizmusok között fennálló szimbiotikus kapcsolatokról, melyek révén sikeresen tartják fenn az élõ környezetet. ÁTTEKINTÉS A biomok a földfelszínen található nagy ökológiai egységek, jellegzetes éghajlattal és vegetációval. A tundra nagyon hideg terület, ahol kevés élõlényfaj található. A tûlevelû erdõ fenyõfákból és száraz, terméketlen talajból áll. Ezzel szemben a lombhullató erdõ talaja rendkívül termékeny, mert õsszel a fák levelei lehullanak és elbomlanak. A sivatagi biom vízben szegény terület, amelyen csak kevés élõlényfaj képes fennmaradni. A füves síkságok, például a forró szavannák és a termékeny talajú prérik a Föld számos pontján megtalálhatóak. A Földfelszín hetvenöt százalékát víz borítja: tavak, tengerek és óceánok. Az esõerdõkben több állat- és növényfaj él, mint bármely más biomban. CÉLOK Megismertetni a diákokat a Föld hét nagy biomjával és azokkal a jellemzõkkel, amelyek valamennyit különlegessé teszik Megmutatni, hogyan alkalmazkodnak a növények és az állatok az éghajlati viszonyokhoz Bemutatni a Föld nagy régióit és a területükön található ökoszisztémákat Felfedezni az egyes biomok jellegzetes növény és állatfajait. Elmagyarázni a hulladékhasznosítás lényegét és a környezetre gyakorolt pozitív hatását 8

9 BEVEZETÉS A PROGRAMBA Az ugyanabban a környezetben élõ növények és állatok sok tekintetben függenek egymástól. Mi, emberek is rá vagyunk utalva a körülöttünk élõ organizmusokra. Minél többet megtudunk a környezetünkrõl és a benne élõ organizmusokról, annál többet tehetünk magunkért, a többi élõlényért és az egész bolygóért. BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE A film megtekintése elõtt írja a következõ szavakat a táblára. Vitassa meg a tanulókkal a szavak jelentését. Magyarázza el azokat a fogalmakat, amelyek ismeretlenek a számukra. ökológia az élõlényekkel és a közöttük fennálló kapcsolatokkal foglalkozó tudományág organizmus élõlény: növény, állat vagy ember éghajlat egy adott földrajzi helyen hosszabb idõn át megfigyelt meteorológiai jelenségek együttese, ezek napi és évi alakulásának általános menete környezet a bennünket körülvevõ élõ és élettelen dolgok VITAÖTLETEK Az ökológusok az élõlények és a környezetük kapcsolatát tanulmányozzák. A környezetben bekövetkezett változások kihatnak a benne élõ organizmusok, így az ember életére is. A más országokban bekövetkezõ környezetszennyezés, sõt az ûrben zajló események is befolyásolják az életünket. Beszélgessen a tanulókkal az ökológia fontosságáról. Mit tanulmányoz az ökológus? Mi változhat az életünkben, ha több ismeretet szerzünk az ökológiáról? FÓKUSZ Hogyan segítenek bennünket a többi élõlények? Hogyan támogathatjuk mi õket? Mi történne, ha a környezetünkben lévõ állatok egyszer csak eltûnnének? Mi lenne, ha a növények tûnnének el? Kérje meg a tanulókat, hogy tartsák szem elõtt ezeket a kérdéseket a program figyelése közben. 9

10 GYORSAN, DE ALAPOSAN Hogyan használjam a Tudomány világa sorozat Az ökoszisztémák és a biomok c. részének oktatómodulját? Elõkészületek Olvassa el a Témák, Áttekintés, és a Célok címû fejezeteket, amelyek ismertetik programunk tartalmát és megfogalmazzák a célokat. Használja föl az Elõkészületek a film megtekintése elõtt címû rész javaslatait a téma feldolgozásához. "Az ökoszisztémák és a biomok" címû film megtekintése Helyezze el a tévékészüléket egy olyan helyre, ahol minden tanuló jól látja. A tanterem ill. a csoport méretétõl függõen a film együttes, ill. kisebb csoportokban történõ megtekintése is lehetséges. Egyes tanulók számára elõnyösebb, ha többször is megnézi a filmet. "Az ökoszisztémák és a biomok" címû film megtekintése után Válassza ki a Javasolt tevékenységek közül azokat, amelyek beilleszthetõk a tantervbe. Ha lehetséges, gyûjtsön anyagot és információkat. Válassza ki minden feladathoz azt a módot, amellyel a tanulók a leghatékonyabban foglalkoztathatóak. Vannak tevékenységek, amelybe ajánlatos az egész osztályt egységesen bevonni. Más feladatok esetében szerencsésebb a párokban, kis csoportokban vagy önállóan végzett munka. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy lehetõleg osszák meg egymás közt a munkát. Készítsen megfelelõ számú másolatot a Szókincs és A megértés tesztelése címû részekbõl. Belátása szerint döntsön arról, mely egyszerûbb feladatokat adja föl házi feladatnak, és melyeket célszerûbb az osztályban, illetve kisebb csoportokban elvégezni. A teszt segítségével mérje föl, mennyire sikerült a diákoknak elsajátítaniuk az anyagot. Szoktassa hozzá a tanulókat a tesztírás gyakorlatához. Használja A tevékenység kiszélesítése c. részt arra, hogy a tanulók bemutathassák és összegezhessék a tanultakat, illetve arra, hogy a diákok megoszthassák tapasztalataikat egymással, az iskola többi diákjával és a helyi közösségi szervezetekkel. 10

11 AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Írás A diákok képzeljék azt, hogy nagy expedícióra készülnek. Mindegyikük válassza ki célállomásként a hét nagy biom egyikét. Használják a fantáziájukat és írjanak képzeletbeli naplót az expedíció egyik napjának eseményeirõl és felfedezéseirõl. A leírásokban szerepeljenek a következõk: állatok, amelyekkel találkoznak virágok, növények és fák rovarok, a talajon és a levegõben az emberek életmódja az éghajlat: hõmérséklet, esõ, a levegõ nedvességtartalma a környék földrajza ( hegységek, folyók, kanyonok stb. ) Ösztönözze a tanulókat a kreatív és szabatos nyelvhasználatra. A fogalmazás lehetõleg legyen élményszerû. Ha végeztek a feladattal, gyûjtsék össze a naplóbejegyzéseket és szerkesszenek belõlük könyvet "Kalandjaink az ökoszisztémában" címmel. Kapcsolódás a mûvészetekhez 60 perc A fenti tevékenység folytatásaként a diákok az írásukhoz készítsenek vizuális mellékletet. Ez lehet egy vázlatos rajz az adott biomban elõforduló állatokról és növényekrõl, vagy egy fényképtabló, kiegészítve az egyes fényképekhez hozzáfûzött információkkal. Akár a biom egyetlen jellegzetes növényét, állatát vagy más jellemzõjét is kiemelhetik. Egyéni szükségletek 20 perc A diákok írjanak hét mondatot, s bennük írják le a hét biom egy-egy jellemzõ sajátságát. A mondatok szólhatnak a biom éghajlatáról, az ott élõ állatokról és növényekrõl, a helyszín földrajzi jellemzõirõl. Ellenõrizzék, hogy a mondatok tükrözik-e a programban szereplõ ismeretek megértését. tundra sivatag lombhullató erdõ tûlevelû erdõ füves síkságok a tengerek esõerdõ Kapcsolódás a tudományokhoz 15 perc Az ökológusok az élõlények és a környezetük közötti kapcsolatot tanulmányozzák. Például, ha kivágnak egy erdõt és a helyén bevásárlóközpontot építenek, akkor az ökológusok tanulmányozhatják az építkezés hatását az erdei baglyok életére. Az ökológusok ezen kívül olyan problémákkal is foglalkoznak, mint az emberiség élelmezése, a globális fölmelegedésnek a halak viselkedésére gyakorolt hatása, valamint a széljárások és a rovarmigráció közötti kapcsolat. Vannak ökológusok, akik egyetlen populációt tanulmányoznak, mint például egy farkasfalkát, illetve egy hangyabolyt. Mások egy kisebb terület növény- és állattársulásait, illetve egész ökoszisztémák, például tavak, hegységek sajátságait vizsgálják. Beszélgessenek a tanulók egy ökológus napi teendõirõl. Milyen tevékenységeket folytathat az ökológus egy átlagos napon? Milyen mintákat és felvételeket készít? Milyen információkat tanulmányoz? Van olyan tanuló, aki érdeklõdik a szakma iránt? 11

12 Kritikus gondolkodás 30 perc Sok ökológus dolgozik azért, hogy a Föld egy élhetõbb hely legyen. Tanulmányozzák az embereket és azt, hogy milyen hatással van az emberi tevékenység a környezetre. Tudnak a tanulók olyan konkrétumokat említeni, amelyek foglalkoztatják az ökológusokat? (Egyes ökológusok olyan módozatok után kutatnak, amelyek révén meg lehet õrizni a Föld természetes erõforrásait. Egyes szakemberek a Föld szénés olajtartalékainak gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználására keresnek módszereket. Más szakemberek a Föld túlnépesedésébõl következõ problémákra keresnek megoldást. Olyan új mezõgazdasági módszerek után kutatnak, amelyek révén táplálni lehet a népes országok lakosságát. A levegõ- és vízszennyezés ugyancsak sok fejtörést okoz az ökológusok számára.) Gyakorlatiasan A programban tárgyalt hét nagy biom közül melyikben élnek a tanulók? Kérje meg a diákokat, hogy végezzenek megfigyeléseket a környezetükben. Gyûjtsenek adatokat egy héten keresztül: jegyezzék föl a csapadék mennyiségét és a hõmérséklet változásait. Gyûjtsenek növénymintákat és faleveleket. Ezen kívül figyeljék meg a környék állatvilágát. Mely organizmusok fordulnak elõ a leggyakrabban? Állapítsák meg a környezetük legfontosabb földrajzi ismérveit. Ha az osztály elegendõ információt gyûjtött, beszéljék meg a kutatómunka eredményeit. Egyes biomok nagyon hasonlíthatnak egymásra, ezért ellenõrizzék egy atlasz segítségével, hogy helyes következtetésre jutottak-e. A tevékenységi kör kiszélesítése 25 perc A program Celsius fokokban adta meg a hõmérsékleteket. A tanulók gyakorolják, hogyan kell átalakítani a Celsius fokokat Fahrenheit fokokká. Az átalakítás módja: A Celsiusértéket meg kell szorozni kilencötöddel és hozzá kell adni harminckettõt. A képlet alapján a diákok adják meg az alábbi hõmérsékleteket Fahrenheit fokban: TUNDRA jellemzõ nappali hõmérséklet: 20 C fok ( 4 Fahrenheit fok) FÜVES PUSZTA a szavannák átlaghõmérséklete: 20 Celsius fok ( 68 Fahrenheit fok) TRÓPUSI ESÕERDÕ átlagos nappali hõmérséklet: 30 Celsius fok ( 86 Fahrenheit fok) TÛLEVELÛ ERDÕK jellemzõ nyári hõmérséklet: 12 Celsius fok ( 54 Fahrenheit fok) LOMBHULLATÓ ERDÕ átlaghõmérséklet: 10 Celsius fok ( 50 Fahrenheit fok) 12

13 Kapcsolódás a világhoz 30 perc Az energia a táplálékláncon keresztül, számos állomást érintve halad az ökoszisztémákban. Egyik organizmus a másiknak adja át az energiát. Például, egy erdõben a fák energiát kapnak a Naptól és tápanyaghoz jutnak a talajból. Az állatok, például a mókusok, úgy jutnak energiához, hogy mogyorókat és faleveleket esznek. A nagyobb állatok, például a rókák megeszik a mókusokat és így kapják meg a szükséges energiamennyiséget. Amikor a fák és a mókusok elpusztulnak, a testük elbomlik és termékennyé teszi a talajt. A lánc kezdõdik elölrõl. A tanulók válasszanak ki egy biomot a programból. A tanultak alapján építsenek föl egy az adott biomra jellemzõ táplálékláncot. Szerepeljenek benne különbözõ nagyságú növények és állatok. A tevékenységi kör kibõvítése 60 perc A programból tanultak alapján minden tanuló találjon ki egy kérdést. Rendezzenek vetélkedõt! Utána kérdezze meg õket, tetszett-e nekik az ellenõrzésnek ez a formája. 13

14 Név SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek az "" címû filmben. Írd minden meghatározás elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkozik. 1. ökoszisztéma 2. szimbiózis 3. biom 4. tundra 5. tûlevelû erdõk ehhez a biomhoz tartoznak a szavannák és a prérik; termékeny talaja van, amelyet mezõgazdasági célokra használnak rendkívül csapadékos biom, amely a Föld növény- és állatfajainak 50 %-át tartalmazza az élõlények között fennálló kapcsolat, melynek során az organizmusok együttmûködnek egymással és hatnak egymásra biom, amelynek jellemzõ növénye a fenyõfák, jellemzõ állatai pedig a jávorszarvasok, a nyulak és a baglyok sós- és édesvízi régiókból álló biom, pl. az óceánok és a tavak egy élõhelyen élõ társulások és élettelen környezetük rendszere. rendkívül hideg biom, száraz éghajlattal és rendkívül zord körülményekkel termékeny talajú biom, amelyben a fák õsszel elhullajtják a leveleiket nagyon száraz biom, amelyben az élet számára rendkívül kedvezõtlenek a körülmények; jellemzõ állatfajok: kígyók, tevék nagy ökológiai egységek, amelyekre a földfelszín felosztható 6. lombhullató erdõk 7. füves puszta 8. esõerdõ 9. vízi biom 10. sivatag 14

15 14. oldal megfejtései SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek az "" címû filmben. Írd minden meghatározás elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkozik ökoszisztéma 2. szimbiózis 3. biom 4. tundra 5. tûlevelû erdõk ehhez a biomhoz tartoznak a szavannák és a prérik; termékeny talaja van, amelyet mezõgazdasági célokra használnak rendkívül csapadékos biom, amely a Föld növény- és állatfajainak 50 %-át tartalmazza az élõlények között fennálló kapcsolat, melynek során az organizmusok együttmûködnek egymással és hatnak egymásra biom, amelynek jellemzõ növénye a fenyõfák, jellemzõ állatai pedig a jávorszarvasok, a nyulak és a baglyok sós- és édesvízi régiókból álló biom, pl. az óceánok és a tavak egy élõhelyen élõ társulások és élettelen környezetük rendszere. rendkívül hideg biom, száraz éghajlattal és rendkívül zord körülményekkel termékeny talajú biom, amelyben a fák õsszel elhullajtják a leveleiket nagyon száraz biom, amelyben az élet számára rendkívül kedvezõtlenek a körülmények; jellemzõ állatfajok: kígyók, tevék nagy ökológiai egységek, amelyekre a földfelszín felosztható 6. lombhullató erdõk 7. füves puszta 8. esõerdõ 9. vízi biom 10. sivatag 23