Az Állami Számvevőszék integritás projektjének tanulságai Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása az ÁSZ Transzparencia és integritás a közszférában című konferenciáján Budapest 2015. március 23.
Az Integritás felmérések célja és módszere CÉL: A korrupciós kockázatok és a meglévő kontrollok szintjének felmérése. Az ÁSZ a holland módszert alapul véve indította el 2009- ben az Integritás Projektet európai uniós finanszírozással. 2011-ben és 2012-ben a Projekt finanszírozása mellett került sor az első két felmérésre. 2013-tól 2017-ig tart a Projekt fenntartási szakasza, amely alatt az ÁSZ minden évben megismétli az integritást felmérést. 2013-ban véglegesített módszertant (kérdések, index számítás) alkalmaztuk 2014-ben is: összehasonlítható eredmények.
Tanulságok 3 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
Tanulságok 4 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
A korrupció jelképe 5 2015. június 15.
Az integritás projekt logója 6 2015. június 15.
Van kis cuki korrupció is? 7 2015. június 15.
Korrupciós kockázatelemzés Veszélyeztetettség Ellenálló képesség Eredendő Körülményektől függő
Indexek Az Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettség összetevőit teszi mérhetővé. Olyan tényezők határozzák meg, melyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik, például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle közszolgáltatások nyújtása. A Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezők (KVNT) index az egyes intézmények napi működésétől függő összetevőket jeleníti meg. Leképezi a költségvetési szervek környezetének jellemzőit, a működésük során jelentkező olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. A Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezője (KMKT) index azt tükrözi, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket.
Tanulságok 10 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
Tükröt tartani a közintézmények elé 11 2015. június 15.
Az önértékelés kockázata
A felmérés objektívebb képet adhat 13 2015. június 15.
A kockázatok mérhetővé tétele 1.: Eredendő veszélyeztetettség tényező alakulása a intézménycsoportonként (%)
A kockázatok mérhetővé tétele 2.: Veszélyeztetettséget növelő tényezők alakulása intézménycsoportonként (%)
A kockázatok láthatóvá tétele 16 2015. június 15.
Növekvő elköteleződés: részvételi adatok 2011-2014 2013. és 2014. évi felmérésben egyaránt résztvevők száma: 953 intézmény Együttműködést vállaló intézmények száma: 2013: 1364 intézmény 2014: 1387 intézmény
Indexértékek alakulása 2013 és 2014 között (%) Index 2013 2014 Változás EVT 38,30 37,44-0,86 KVNT 26,27 25,54-0,73 KMKT 61,93 63,12 +1,19 A mindkét évben válaszadókra számított indexek
Alkalmazott lágy kontrollok változása 2013-2014 (953, %) Felmérési év Változás a 2013. évi Lágy kontrollok 2013 2014 eredményekhez képest db % db % (százalékpont) Ajándékok, meghívások, utaztatás elfogadásának feltételeit szabályozó intézmények száma 199 20,9 257 27,0 +6,1 Az összeférhetetlenség kérdéskörét valamilyen formában szabályozó intézmények száma 765 80,3 788 82,7 +2,4 A jövedelmet befolyásoló egyéni teljesítményértékelési rendszert működtető intézmények száma 487 51,1 447 46,9-4,2
Tanulságok 20 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
Az eredendő veszélyeztetettség és a kontrollok szintje közötti összefüggés (%)
A veszélyeztetettséget növelő tényezők és a kontrollok szintje közötti összefüggés (%)
90 Az EVT és KMKT közötti összefüggés az általános iskolák körében (N=212) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 EVT KMKT
90 A KVNT és KMKT közötti összefüggés az általános iskolák körében (N=212) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 KVNT KMKT
Tanulságok 25 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
Az állami szervek korrupció elleni összefogása 2011. november 18-án közös nyilatkozatot írt alá az Állami Számvevőszék, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság (Kúria), valamint a Legfőbb Ügyészség. Az összehangolt fellépést biztosító kezdeményezéshez 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben pedig a Belügyminisztérium is csatlakozott. 2012-ben megkezdődött a Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programjáról szóló kormányhatározat végrehajtása, amelynek egyik központi eleme a szervezeti integritás erősítése lett. 26 2015. június 15.
A válaszadó intézmények aránya a felkért szervezetek tükrében, intézménycsoportonként (%)
Az 50/2013. (II.25.) Korm. rendelet hatása a korrupciós kockázatok mérséklésre hivatott kontrollszintre Rendszeresen korrupciós kockázatelemzést folytató intézmények arányának változása 2013-2014. (%) A vizsgált intézménycsoportok közül a kormányzati és területi igazgatási szervek intézményei tartoznak a rendelet hatálya alá. A diagramok összevontan tartalmazzák a két intézménycsoport értékeit. Az elmúlt 3 évben munkatársaikat korrupcióellenes képzésben részesítő intézmények arányának változása 2013-2014. (%) Az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet hatályba lépésével: meghétszereződött a korrupciós kockázatelemzést folytató intézmények aránya, valamint mindegyik intézmény (100%) részt vett már korrupcióellenes képzésben a vizsgált intézménycsoportokban.
Tanulságok 29 1. A korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése 2. Az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtését jól szolgálja a felméréses módszer. 3. Az integritási kontrollok erősítésében a környezetnek és a vezetők személyes elköteleződésének egyaránt nagy szerepe van. 4. Az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés. 5. Az integritás felmérés tapasztalatai hasznosíthatóak az ellenőrzések során. 2015. június 15.
Az integritás felmérés eredményeinek beépítése az ÁSZ ellenőrzéseibe A felmérés eredményeinek hasznosítása az ellenőrzési témák és területek kiválasztását megalapozó kockázatelemzés során. A belső kontrollok ellenőrzésének előtérbe kerülése. A kemény (jogszabályban rögzített) kontrollok mellett az ún. puha kontrollok (pl. etikai szabályzat, stratégia) ellenőrzése.
Integritási modult is tartalmazó ÁSZ ellenőrzések 2014-ben az ÁSZ 309 szervezett ellenőrzött során végzett az integritásirányítási rendszert is értékelő ellenőrzést. A teljes kérdőív kitöltése, ha a szervezet nem vett részt az integritás felmérésben Egyszerűsített kérdőív, ha részt vett. A zárszámadási ellenőrzés során 242 intézménynél, mind a 30 felsőoktatási intézménynél ellenőriztük az integritásirányítási rendszert is.
Eddigi eredmények Pontosabb kép rajzolódik ki a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi területeiről. A költségvetési szervek egy része jobban odafigyel a korrupciós kockázatokra, és erősíti kontrolljait. Az ÁSZ hasznos információkhoz jut az ellenőrzési témák, szervezetek kockázatalapú kiválasztásához. Az integritásalapú megközelítés a kormányzat korrupcióellenes intézkedéseinek az egyik pillére lett.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!