Borsod-Abaúj-Zemplén megye

2009 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

TOP 2 100 690344

Tisz telt Ol va só! Idén már negyedik alkalommal jelenteti meg az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Észak-Magyarország napilap Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a TOP 100 kiadványt, mely a 2008. évi adatok alapján elemzi Borsod- Abaúj-Zemplén megye gazdaságának állapotát, a változások irányát és mértékét. Egy évvel ezelőtt feszülten figyelt az ország és az egész világ a pénzügyi és hitelválság híreire. A gazdaság kedvezőtlen alakulásáról szóló híradások a vállalkozások részéről is hosszú távú stratégiai megoldások alkalmazását követelték meg a krízis elkerülése érdekében. Megyénk gazdasági megítélése szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben a helyzetben is beszámolhatunk a 100 legeredményesebb megyei székhelyű gazdálkodó szervezet teljesítményéről, mely meghatározó a megye gazdasági mutatóinak alakulásában. Ezúton köszönjük elkötelezettségüket, s azt, hogy együttműködésükkel segítve munkánkat e kiadvány révén lehetővé tették, hogy a megye gazdasági életének megismeréséhez, a jövőbeni döntések megalapozásához hasznos információkhoz juthasson az érdeklődő. Az APEH regionális szervezetének megalakulásával lehetővé vált, hogy a TOP 100 kötet nemcsak a megye, de az Észak-magyarországi régió gazdasági folyamatait is elemezze. Célunk, hogy a kiadvány ne csupán a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásához, hanem az üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Nyilvánvaló, ha egy vállalkozás sikeresen működik, akkor az kedvezően befolyásolja szűkebb és tágabb gazdasági, társadalmi környezetét, multiplikátor hatása az élet szinte valamennyi területén jelentkezik. A TOP 100 körbe bekerült vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak ezúton gratulálunk, s bízunk abban, hogy szakmai tudásukra, kiemelkedő teljesítményükre még hosszú ideig büszkék lehetünk. Bihall Tamás elnök B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Harsányi Istvánné igazgató APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Kiss László fôszerkesztô Észak-Magyaroszág TOP 3 100

Az Apeh elemzése a régió gazdaságáról Ipari központból lemaradó régió... A korábbi tradicionális ágazatok után a vegyipar és gépipar régiója lettünk A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magába foglaló Észak-magyarországi Régió földrajzilag az Észak-magyarországi Középhegység területén helyezkedik el. Földrajzi kiterjedtsége 13 430 km 2, lakónépessége 1 223 238 fő, ami 14,4 százaléka, illetve 12,2 százaléka az országosnak. Az ÉM-régiót a korábbi tradicionális ágazatok (szénbányászat, kohászat) gazdasági kapcsolódásai kötötték össze. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre, valamint a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd, Miskolc- Diósgyőr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erősítette az 1950-es években indult szocialista iparosítás program keretében a szénre épülő villamosenergia-ipar (Berente, Tiszapalkonya, Gyöngyös-Visonta), valamint a ma már a világpiacon is elismert nehéz vegyipar (Kazincbarcika, Tiszaújváros). A meghatározó ágazatok mellett jelentősen fejlődött a gépipar, az élelmiszeripar (borászat, söripar, dohányipar stb.), és nem utolsósorban az Északmagyarországi Középhegység természeti szépségeire, valamint a területén elhelyezkedő világhírű Tokaji és Egri Borvidék vonzerejére épülő turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátóipar. A rendszerváltás éveiben (1989 1992) a gazdasági válságidőszak a régiót is súlyosan érintette. A gazdaság visszaesése az országos átlagnál nagyobb mértékű volt és lényegesen hosszabb ideig tartott, mivel az ÉM-régió helyzetét nagymértékben súlyosbította a kohászat és a szénbányászat az említett válságfolyamattal egy időben jelentkező világgazdasági recessziója. A válságidőszakot követően a régió gazdaságában nem következett be az országos trendekhez hasonló gazdasági fellendülés, még sokáig a pangás évei következtek. Ebből eredően jelentős különbség alakult ki a régió TOP 4 100 és az országos szintű gazdasági teljesítmények között. A gazdasági teljesítményekben lemaradó keleti régió részévé váltunk. Gazdasági teljesítmények A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a régió 2007-ben (a legutóbbi ismert adat szerint) 12,2 százalékos lakossági részarány mellett a nemzetgazdasági szintű GDP 7,9 százalékát állította elő. Az egy főre jutó GDP 1627 ezer Ft/fő, ami 64,2 százaléka a 2534 ezer Ft/fős országos átlagnak. A régión belül gazdasági súlyát tekintve B.-A.-Z. megye teljesítménye meghatározó. A 2007. évi GDP az ÉM-régióban 2 023 540 millió forint, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén 1 192 988 millió forintot (59,0 százalékot) teljesített. Ugyanez Heves megyében 583 589 millió forint (28,8 százalék), míg Nógrád megyében 246 963 millió forint (12,2 százalék).

Az Apeh elemzése a régió gazdaságáról Az egy lakosra jutó GDP értéke a 2534 ezer Ft/fő országos átlag mellett B.-A.-Z. megyében 1670 ezer Ft/fő, Hevesben (itt a legjobb) 1834 ezer Ft/fő, míg Nógrádban 1167 ezer Ft/fő. Gazdasági visszaesés és felzárkózás A távolabbi (1995 2000) múlt adatai az elhúzódó válságfolyamatot, míg a közeli (2000 2007) időszak gazdasági mutatói a gazdasági trendváltást, a régió gazdasági felzárkózását mutatják. (Lásd: 1. táblázat) Foglalkoztatási viszonyok 1. GRA FI KA A régió foglalkoztatási mutatói 2008-ban Aktivitási arány (százalék) Munkanélküliségi ráta (százalék) Foglalkoztatási arány (százalék) Észak-magyarországi régió Magyarország Észak-magyarországi régió Magyarország Észak-magyarországi régió Magyarország 13,4% 7,8% 43,7% 50,4% 54,9% 50,3% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH A korábbi évek gazdasági problémái megjelennek a foglalkoztatási viszonyokban is. Régiós szinten a 2008. évi adatok szerint az aktivitási arány 50,4 százalék (az országos átlag 54,6 százalék) a foglalkoztatási arány 43,7 százalék (az országos 50,3), míg a munkanélküliségi ráta a régióban 13,4 százalék (az országos átlag 7,8 százalék). (Lásd: 1. grafika) A foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megyében a legkedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi ráta 2008-ban 14,7 százalék (az országos átlag 7,8 százalék), míg Heves megyében 11, Nógrád megyében 12,6 százalék. 1. táblázat Gazdasági felzárkózás 2000 2007 között Régió Országos Észak-magyarországi régió Országos Megnevezés 2000/1995 2000/1995 2000, 2007, Index Index millió Ft millió Ft 2007/2000 2007/2000 Nettó árbevétel 229,0% 281,0% 1 753 481 4 229 693 241,2% 204,8% Export 316,0% 411,0% 410 905 1 453 782 353,8% 253,1% Hozzáadott érték 207,0% 251,0% 385 713 930 573 241,3% 215,1% Adózás előtti eredmény 228,0% 963,0% 70 925 250 241 352,8% 337,6% Hozam (adózott eredmény + amortizáció) 265,0% 446,0% 134 748 381 116 282,8% 288,3% TOP 5 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A megye gazdasága 2008-ban A gyengélkedő vegyipar és gépipar rányomta bélyegét az eredményekre Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7247 négyzetkilométer területével és 701 160 fős lakónépességével az ország második legnagyobb megyéje. 2. GRA FI KA A bruttó hazai termék (GDP) mutatói Lakosság 2009-ben (fô) GDP 2007-ben (millió Ft) Egy lakosra jutó GDP (ezer Ft/fô/év) Borsod-Abaúj- Zemplén m. B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén m. B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén m. Magyarország 701 160 7,0% A megye 7 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 5,8 százalékos részarányával 2007-ben 1 192 988 millió forint GDP-t állított elő, ami az országos érték 4,7 százaléka. (Lásd: 2 grafika) 1 192 988 4,7% 10 030 975 1670 2534 B.-A.-Z. m./ nemzetgazdaság 65,9% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH TOP 6 100 25 479 405 Gazdasági teljesítmények A jelentős méretnagyság ellenére a megye gazdasági teljesítménymutatói az országos mutatókhoz képest alacsonyabb szintűek. A KSH adatai szerint az egy lakosra vetített GDP 2007-ben 1670 ezer Ft/fő/év, a 2534 ezer Ft/ fő/év országos átlagnak 65,9 százaléka, ami a megyék rangsorában a 15. helyet jelenti. A gazdasági teljesítmények és a gazdaság szerkezeti sajátosságok történeti háttere: Korábban az ország egyik nehézipari és kohászati központjának számító megye gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbe ment válságfolyamat súlyosan érintette. A gazdasági visszaesés az országos átlagnál nagyobb mértékű, szélesebb kiterjedésű volt és lényegesen tovább tartott. Tovább nehezítette a megye helyzetét a húzóágazatnak számító, jelentős beszállítói háttérrel rendelkező szénbányászat és kohászat egy időben jelentkező világgazdasági recessziója.

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A válság mélypontjának számító 1989 1992-es éveket követően az országos szintű növekvő trendek mellett B.-A.-Z. megyében még évekig jellemző volt a visszaesés szintjén maradó, alacsony (pangó) gazdasági teljesítmény. A gazdasági struktúra versenyképes átalakítása nehezen indult és vontatottan haladt. Az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségű szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdő erős lobbitevékenység sokáig eredményes volt, ami elvonta a pénzügyi forrásokat a korszerűbb, piacképesebb gazdasági szerkezet átalakításától. Az említett folyamatok következtében jelentős gazdasági különbség (hátrány) alakult ki a megye és az országos gazdasági teljesítmények színvonala között, amelynek hatása még mindig az utóbbi néhány év kedvező gazdasági trendje ellenére megjelenik a jelen időszak mutatóiban. Kedvező változás csak az utóbbi néhány évben következett be, amikor a folyóáras gazdasági teljesítménymutatók az éves inflációs rátát meghaladó mértékben (tehát reálértéken is) növekedtek, s a növekedés mértéke elérte, illetve meghaladta az országos átlagos növekedési ütemet. Ez a trendváltozás 2000 2001 körüli évekre tehető, ezért egy árnyaltabb helyzetértékeléshez célszerűbb a válságévektől eltelt időszakot két szakaszra bontani: egy visszaesést, gazdasági pangás jegyeit mutató távolabbi (1995 2000) és egy növekedési, felzárkózó pályára álló közel múltra (2000 2007). Az említett években tapasztalt kedvező gazdasági trend növekedési üteme 2007-ben mérséklődött. Bár a folyóáras teljesítmény- és jövedelmezőségi mutató növekedése még magasabb az országos átlagoknál, de már alacsonyabb a bázisévben (2006/05) elért növekedés mértékétől, és alatta marad a 8 százalékos éves inflációs ráta mértékének. 2008-ban már a megyei szintű folyóáras gazdasági mutatók egyértelmű visszaesése tapasztalható, a nettó árbevétel 2008/2007-es indexe 99,2 százalék, ezen belül az exporté 92,3 százalék, míg a hozzáadott érték 94,3 százalék. E kedvezőtlen irányú és mértékű változásban jelentős szerepe van az ágazati szerkezeti hatásoknak, azaz jelen esetben a megye gazdasági teljesítményében meghatározó jelentőséggel bíró vegyipari és gépipari ágazat 2008. évi kedvezőtlen eredményének. (2008-ban a vegyipar és a gépipar együttes nettó árbevétele 87,3 százalékra, exportja 89,3 százalékra, míg a hozzáadott érték mutatója 70,8 százalékra(!) esett viszsza. A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli körben a nettó árbevétel indexe 108,6 százalék, a hozzáadott érték 109,8 százalék, de még a világgazdasági recesszió miatt visszaeső export indexe is 103,8 százalék.) 3. GRA FI KA 2008-ban az ágazati szintű teljesítmény- és jövedelemmutatók nagymértékű szóródása jellemző, ezért az összevont mutatók elemzését kezdettől fogva összekapcsoljuk az ágazati mutatók ismertetésével. Foglalkoztatási viszonyok A foglalkoztatási mutatók 2008-ban Foglalkoztatottak (ezer fô) Munkanélküliek (ezer fô) Gazdaságilag aktívak (ezer fô) Gazdaságilag nem aktívak (ezer fô) 15 74 éves népesség (ezer fô) Munkanélküliségi ráta (százalék) Aktivitási arány (százalék) Foglalkoztatási arány (százalék) Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. Borsod-Abaúj- Zemplén m. Nemzetgazdaság B.-A.-Z. m./ nemzetgazd. 225,9 5,8% 39,0 329,2 11,8% 264,9 6,3% 269,7 7,7% 534,6 6,9% 14,7% 7,8% Az országos átlagokhoz mért alacsony szintű gazdasági mutatók következtében a megyében kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyok alakultak ki. A lakónépesség száma folyamatosan és fokozatosan csökken, a KSH adatai szerint 2009. január 1-jén 701 160 fő, míg 2006. január 1-jén 725 779 fő a három év alatt 24 619 fővel, azaz 3,4 százalékkal csökkent. 3879,4 3501,6 4208,6 7710,2 188,2% 49,6% 54,6% 90,8% 42,3% 50,3% 84,0% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: KSH TOP 7 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A foglalkoztatottak száma 2008-ban 225,9 ezer fő, az előző évi 235,1 főhöz képest 3,9 százalékkal csökkent. A regisztrált munkanélküliségi ráta magas, 2007-ben 13,8 százalék, míg 2008-ban 14,7 százalék (az országos átlag ugyanekkor 7,4 és 7,8 százalék). A munkanélküliek száma 39 ezer fő, 11,8 százaléka a 329,2 ezer fős országos mutatónak. Kedvezőtlenek az egyéb foglalkoztatási mutatók is. A 15 74 éves korú lakosság aktivitási aránya 2008-ban 49,6 százalék (az országos átlag 54,6 százalék), a foglalkoztatási arány 42,3 százalék (az országos átlag 50,3 százalék). 4. GRA FI KA A kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási mutatók megjelennek a foglalkoztatottak kereseti viszonyaiban is. Ugyancsak a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2007-ben B.-A.-Z. megyében 155 900 forint, ugyanekkor az országos átlag 179 934 forint, vagyis a megyei átlag az országos átlag 86,6 százaléka. A havi nettó átlagkereset értéke 97 676 forint, az országos átlag 108 678 forint, így a megyei az országosnak a 89,9 százaléka. (Lásd: 3. grafika az előző oldalon) A gazdaság szereplői A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű (az APEH illetékességi körébe tartozó) működő vállalkozások számának alakulását az utóbbi néhány évben az alábbi tendenciák jellemezték: A társas vállalkozások száma közel szinten marad, ezen belül azonban nő a jogi személyiségű (rt., kft., szövetkezet) társaságok, és csökken a nem jogi és a nonprofit szervezetek száma, illetve részaránya. Legkedveltebb vállalkozói forma továbbra is a kft. Az üzleti felelősség alacsonyabb kockázata miatt egyre többen igazolnak át a nem jogi személyiségű társaságok köréből ebbe a vállalkozási formába. Az egyéni vállalkozók száma vélhetően az adózási feltételek szigorodása miatt folyamatosan csökken minden (főállású, mellékállású, nyugdíjas) vállalkozói csoportban. A vállalkozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Társas vállalkozások Jogi szem. társ. (rt., kft., szöv.) Nem jogi szem. társ. (bt., kkt., kht.) Nonprofit szerv. (önkorm., alapítv.) 2005 25 047 7939 11 243 5865 2006 25 774 8453 11 318 6003 2007 25 875 8916 11 024 5935 2008 26 256 9965 10 432 5859 2009 I. félév 26 561 10 591 10 136 5834 Egyéni vállalkozók száma összesen Főállású egyéni vállalkozók Mellékállású egyéni vállalkozók Nyugdíjas egyéni vállalkozók 2005 23 900 10 567 7752 5581 2006 22 272 9470 7665 5137 2007 21 649 9036 7569 5044 2008 20 864 8526 7760 4578 2009 I. félév 20 083 8224 7515 4344 Áfás magánszemélyek 2005 9030 2006 8806 2007 10 280 2008 26 884 2009. I. félév 27 683 Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH TOP 8 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Az utóbbi években jelentősen felfutó evás kör dinamikus növekedési üteme 2006-ban mérséklődött, majd 2007- ben már csökkent (Index: 91,3 százalék), s a csökkenés 2008-ban tovább folytatódott. (Lásd: 4. grafika az előző oldalon) A gazdaság szereplőinek teljesítménye A megye piaci-gazdasági teljesítményének alakulásában a társas vállalkozásoknak van meghatározó szerepük, 2008-ban az értékesítési bevétel 95,2 százalékát realizálták. A kiegészítő jellegű, elsősorban szolgáltatói tevékenységet végző egyéni vállalkozók részesedése 4 százalék, míg az eva szerint adózóké 0,8 százalék. (Lásd: 2 táblázat) A gazdasági teljesítmények alakulása (A társas vállalkozások adatainak elemzése alapján adatforrások: a 2008-as évről benyújtott társasági adóbevallások.) A 2008. évi megyei összesített teljesítménymutatók kedvezőtlenül alakultak, 2. Táb lá zat A társas- és egyéni vállalkozások bevételei Megnevezés Társas vállalkozások 2 606 997 95,5% 2 585 374 95,2% Egyéni vállalkozók 102 220 3,7% 109 389 4,0% Eva-alanyok 19 923 0,7% 20 666 0,8% Összesen 2 729 140 100,0% 2 715 429 100,0% folyóáras szintű indexük a belföldi értékesítés kivételével 100 százalék alatt maradt, ami 6,1 százalékos inflációs ráta mellett reálértéken már jelentős csökkenést jelent. A kedvezőtlen trend egyik meghatározó tényezője nagyobb részt a vegyipari, míg kisebb részben a gépipari ágazat teljesítményének visszaesése. E két ágazatnak meghatározó súlya van a megye gazdaságában, e két ágazat nélküli gazdasági körben a kapcsolódó táblázat adatai szerint a nettó árbevétel és a hozzáadott érték növekedési indexe már 108,6 és 109,8 százalék, meghaladva az országos mutatók növekedési ütemét. Bevétel (társas vállalkozásoknál nettó árbevétel) 2007 2008 millió Ft megoszlás millió Ft megoszlás Eredmény- és megtérülési mutatók A számviteli törvény alapján képzett eredménymutatók legdinamikusabb, és a vállalkozások gazdasági teljesítményéhez kötődő elemei az üzleti és a pénzügyi tevékenységek eredménye, valamint az üzleti és a pénzügyi eredményből képzett szokásos vállalkozói eredmény. (Illetve meg kell említenünk még az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegével korrigált üzleti eredményt, mely a hozzáadott érték eredménymutatója.) (Lásd: 3 táblázat) 3. Táb lá zat Teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatók B.-A.-Z. megye B.-A.-Z. megye a vegyipar Országos Index Megnevezés és gépipar nélkül 2008/2007 2007 2008 2007 2008 2008 Nettó árbevétel, millió Ft 2 606 997 2 585 374 1 448 770 1 574 027 70 685 410 107,8% Export árbevétel, millió Ft 874 990 807 544 178 743 185 563 20 654 014 108,6% Export/nettó árbevétel 33,6% 31,2% 12,3% 11,8% 29,2% Belföldi értékesítés, millió Ft 1 732 007 1 777 830 1 270 027 1 388 464 50 031 396 107,4% Hozzáadott érték, millió Ft 486 297 458 585 293 317 322 012 13 365 583 106,3% Adózás előtti eredmény, millió Ft 179 703 35 254 110 873 43 279 1 816 706 46,3% Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény), millió Ft 110 594 33 876 43 238 41 581 1 877 417 56,9% Ebből: Üzleti eredmény, millió Ft 117 869 69 251 51 125 58 223 2 927 380 97,8% Pénzügyi eredmény, millió Ft -7275-35 375-7887 -16 642-1 049 963-440,8% Rendkívüli eredmény, millió Ft 69 112 1384 67 640 1702-66 281-110,7% Egyéb bevételek (-) és ráfordítások (+) egyenlege 35 248 46 083 17 278 23 689 1 097 227 126,3% Korrigált üzleti tevékenység eredménye 153 117 115 334 68 403 81 912 4 024 607 104,2% Jövedelmezőségi szint 1. adózás előtti eredmény/nettó árbevétel 6,9% 1,4% 7,7% 2,7% 2,6% Jövedelmezőségi szint 2. szokásos vállalkozási ered./nettó árbevétel 4,2% 1,3% 3,0% 2,6% 2,7% TOP 9 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról A 2008-as eredménymutatókra jellemző: Ágazatonként jelentős differenciák mellett, de általában jellemző a bázishoz mért eredménymutatók jelentős csökkenése mind megyei, mind országos szinten. Az összesített megyei eredménymutatók nagymértékű visszaesése, ugyanekkor a vegyipari és gépipari ágazat nélküli megyei vállalkozói kör mutatói viszonylag kedvezőek, jelentős mértékben meghaladják az országos átlagértékeket. A pénzügyi eredmény nagymértékű romlása, továbbá az egyéb ráfordítások és bevételek veszteségtartalmának a növekedése. A jövedelmek visszaesése megjelenik a nettó árbevételre vetített jövedelmezőségi szint mutatóiban. A megyei szintű mutatók alacsonyabbak, míg a vegyipar és gépipar nélküli kör adatai az országos jövedelmezőségi szinttel egyezőek. A pénzügyi megtérülést kifejező hozammutató nagymértékű visszaesése az adózott eredmény nagymértékű csökkenésének az eredménye, a hozam amortizációs elemének indexe 100 százalék fölötti. A megyei összesített adatok alacsonyabbak, de a vegyipari és gépipari ágazatok nélküli kör növekedése az országos mértékkel megegyezik (105,8 és 106,9 százalék). Hatékonysági mutatók A hozzáadott érték részét képező korrigált üzleti tevékenység eredménye 75,3 százalékra esik vissza, ugyanez a vegyipar és gépipar nélküli körben 119,7 százalék, míg országosan 104,2 százalék. A hozammutató részét képező adózott eredmény megyei szinten 15,7 százalékra, a vegyipar és gépipar nélküli körben 34,0 százalékra, míg országosan 42,0 százalékra esik vissza. A rendkívüli eredmény romlása mint minden évben 2008-ban is nagymértékben torzítja a hatékonysági mutatók alakulását, az eredménytartalom függvényében a saját tőkére vetített hozzáadott érték mutató kevésbé, míg a saját tőkére vetített hozammutató nagyobb mértékben csökken. Foglalkoztatási viszonyok A megyei székhellyel rendelkező társas vállalkozások által foglalkoztatott létszám megyei szinten 3,1 százalékos csökkenést mutat, ami 3042 főt jelent. (Országos szinten a csökkenés 0,4 százalék). A bérköltségek megyei szinte összességében 2 százalékkal nőttek, ami az átlagbérek szintjén mivel csökkent a foglalkoztatott létszám 5,3 százalékos növekedést jelent (országos szinten 7,4 százalékos mértékű a bérköltség növekedése, míg az átlagbérek 7,8 százalékkal nőttek). A 2008-as átlagbér B.-A.-Z. megyében 1661 ezer Ft/fő/év, ami az országos 1953 ezer Ft/fő/év átlagnak a 85 százaléka. A megyei szintű adatok tehát minden mutató esetében lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak az országos mutatóknál, az átlagbér pozíciókban mintegy 15 százalékos elmaradás mutatkozik. A foglalkoztatott létszámra vetített hozzáadott érték, mint az élőmunka hatékonysági mutatója B.-A.-Z. megyében 2008-ban 4849 ezer Ft/fő/év, míg országosan 5936 ezer Ft/fő/év. (Lásd: 4. táblázat) 4. Táb lá zat Megtérülési, hatékonysági és foglalkoztatási mutatók B.-A.-Z. megye B.-A.-Z. megye a vegyipar Országos Index Megnevezés és gépipar nélkül 2008/2007 2007 2008 2007 2008 2008 Hozam (adózott eredmény + amortizáció), millió Ft 261 377 122 714 158 436 93 565 4 085 316 68,2% Ebből: Adózott eredmény, millió Ft 167 353 26 238 103 118 35 066 1 498 092 42,0% Amortizáció, millió Ft 94 024 96 476 55 318 58 499 2 587 224 106,9% Hozzáadott érték, millió Ft 486 297 458 585 293 317 322 012 13 365 583 106,3% Saját tőke, millió Ft 945 628 929 988 604 898 613 741 27 288 192 104,9% Hozzáadott érték/saját tőke 51,4% 49,3% 48,5% 52,5% 49,0% - Hozam/saját tőke 27,6% 13,2% 26,2% 15,2% 15,0% - Jegyzett tőke, millió Ft 389 561 388 222 307 407 311 404 9 512 845 105,8% Saját tőke/jegyzett tőke 242,7% 239,6% 196,8% 197,1% 286,9% - Külföldi tőke, millió Ft 107 399 102 710 73 087 72 811 4 439 309 116,0% Külföldi tőke/jegyzett tőke 27,6% 26,5% 23,8% 23,4% 46,7% - Foglalkoztatott létszám, fő 97 613 94 571 78 409 77 239 2 251 425 99,6% Bérköltség, millió Ft 154 086 157 126 108 133 114 062 4 396 633 107,4% Átlagbér, ezer Ft/fő/év 1579 1661 1379 1477 1952,8 107,8% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő/év 4982 4849 3741 4169 5936,5 106,7% TOP 10 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Ágazati szerkezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágazati szerkezetére (is) jellemző néhány ágazat meghatározó szerepe. Kiemelkedő súllyal bír a vegyipar és az utóbbi években dinamikusan növekvő gépipar. E két meghatározó ágazaton kívül jelentős még a szerepe a mintegy 8 10 százalék körüli hozzáadott érték arányt realizáló élelmiszeriparnak, kohászatnak és energiaiparnak. (Lásd: 5. táblázat, 5 7 grafika) A 2008-as adatok szerint a vegyipar és a gépipar realizálta a nettó árbevétel 39,1 százalékát, az export 77,0 százalékát, valamint a hozzáadott érték 29,8 százalékát. Az energiaipar, a kohászat és az élelmiszeripar együttesen a nettó árbevételből további 27,4 százalékkal, az exportból 17,4 százalékkal, míg a hozzáadott értékből 31 százalékkal részesedett. (A kereskedelmi ágazat kiemelkedő teljesítménye nettó árbevételben 17,1 százalékos, hozzáadott értékben 9,8 százalékos részesedéssel nem tekinthető megyei sajátosságnak, mert a kereskedelmi ágazat minden megyében általában hasonló arányú teljesítéssel van jelen.) 5. GRA FI KA A hozzáadott érték megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok 3,3% 5,6% 5,5% 4,5% 9,3% 9,8% 9,8% 11,8% 11,9% 10,4% 18,0% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A gazdasági teljesítmények 2008-ban kedvezőtlenül alakultak a megyében, a folyóáras szintű mutatók indexei 100 százalék alatt realizálódtak, tehát csökkentek (nettó árbevétel 99,2 százalék, export 92,3 százalék, hozzáadott érték 94,3 százalék). A kedvezőtlen trend meghatározó tényezője a meghatározó súlyú vegyipari és a gépipari ágazat teljesítménymutatóinak viszszaesése. (A nettó árbevétel indexe a vegyiparban 94,5 százalék, a gépiparban 76,7 százalék, ugyanez az export esetében 90,6 és 87,5 százalék, míg a hozzáadott érték esetében 62,6 és 88,4 százalék.) 5. Táb lá zat Teljesítménymutatók Nettó árbevétel Ágazatok 2007, 2008, Index 2007, 2008, Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 Mezőgazdaság 44 532 50 520 113,4% 1587 2684 169,1% 13 252 15 280 115,3% Élelmiszeripar 94 023 101 389 107,8% 11 244 12 743 113,3% 44 385 42 660 96,1% Vegyipar 689 092 651 483 94,5% 411 221 372 512 90,6% 131 744 82 420 62,6% Kohászat 217 451 231 237 106,3% 117 155 127 574 108,9% 42 430 45 162 106,4% Gépipar 469 135 359 864 76,7% 285 026 249 469 87,5% 61 236 54 153 88,4% Energiaipar 302 777 376 989 124,5% 134 0 0,0% 40 698 54 448 133,8% Építőipar 93 371 92 904 99,5% 3114 4833 155,2% 23 595 25 708 109,0% Kereskedelem 435 604 441 229 101,3% 30 192 21 510 71,2% 43 095 45 136 104,7% Közlekedés 70 146 74 240 105,8% 4866 4069 83,6% 24 022 25 295 105,3% Nem anyagi ágak 132 363 138 401 104,6% 1876 2933 156,3% 42 906 47 720 111,2% Egyéb ágazatok 58 503 67 118 114,7% 8575 9217 107,5% 18 934 20 603 108,8% Gazdasági ágazatok összesen 2 606 997 2 585 374 99,2% 874 990 807 544 92,3% 486 297 458 585 94,3% Nemzetgazdaság 65 585 026 70 685 410 107,8% 19 014 750 20 654 014 108,6% 12 573 917 13 365 583 106,3% B.-A.-Z. megye/nemzetgazdaság 4,0% 3,7% 4,6% 3,9% 3,9% 3,4% Vegyipar + gépipar 1 158 227 1 011 347 87,3% 696 247 621 981 89,3% 192 980 136 573 70,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 1 448 770 1 574 027 108,6% 178 743 185 563 103,8% 293 317 322 012 109,8% Export Hozzáadott érték TOP 11 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról 6. GRA FI KA Az export megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Gépipar 30,9% Egyéb ágazat 1,1% Nem anyagi ágak 0,4% Közlekedés 0,5% Kohászat 15,8% Mezőgazdaság 0,3% Kereskedelem 2,7% Élelmiszeripar 1,6% Építőipar 0,6% Energiaipar 0,0% Vegyipar 46,1% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli kör teljesítménye viszonylag kedvező, a nettó árbevétel és a hozzáadott érték növekedési indexe meghaladja az országos átlagot (nettó árbevétel 108,6 és 107,8 százalék, hozzáadott érték 109,8 és 106,3 százalék). Legkedvezőbb a teljesítménymutatók alakulása az energiaiparban (nettó árbevétel 124,5 százalék, hozzáadott érték 133,8 százalék). Emellett kiemelésre érdemes még a kohászat és az egyéb nem anyagi ágazatok teljesítménye. 2008-ban a megyei szintű jövedelemmutatók nagymértékű visszaesése tapasztalható, ágazati szinten viszont már nagyon jelentős pozitív-negatív irányban egyaránt a jövedelemmutatók szóródása, ezért megyei szinten nem igen lehet a jövedelmek trendjét meghatározni. A számos jövedelemmutató közül a vállalkozások piaci tevékenységéhez szorosan kötődő szokásos vállalkozói (üzleti + pénzügyi) eredmény változásának értékelését emeljük ki. Eme mutató 2008-ban a bázis évhez képest 30,6 százalékra(!) esett vissza (ugyanez nemzetgazdasági szinten 56,9 százalék). A visszaesésben nagy szerepet játszott a pénzügyi eredmény romlása (megyei szinten 2007- ben -7275 millió forint, míg 2008-ban -35 375 millió forint), de az említett mutatón belül az üzleti tevékenység eredményének alakulása is nagyon kedvezőtlen (az index megyei szinten 58,8 százalék, míg nemzetgazdasági szinten 97,8 százalék). Ágazati megközelítésben a nagymértékű eredményromlás meghatározó tényezője a vegyipari ágazat eredményének jelentős visszaesése: üzleti tevékenységének eredménye a bázis évi 60 067 millió forintról 5809 millió forintra esett vissza (Index: 9,7 százalék), míg a pénzügyi tevékenységvesztesége -838 millió forintról -18 748 millióra. 6. Táb lá zat Eredmény- és jövedelmezőségi mutatók I. Ágazatok Üzleti tevékenység eredménye 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Pénzügyi tevékenység eredménye 2007, 2008, millió Ft millió Ft Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek egyenlege 2007, 2008, millió Ft millió Ft Korrigált üzleti eredmény* 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság 5319 6101 8,8% 114,7% -822-1190 -10 560-10 575-5241 -4474-3,9% 85,4% Élelmiszeripar 930 651 0,9% 70,0% -2160-4130 29 492 27 932 30 422 28 583 24,8% 94,0% Vegyipar 60 067 5809 8,4% 9,7% -838-18 748 8588 16 016 68 655 21 825 18,9% 31,8% Kohászat 7007 4234 6,1% 60,4% 6-3005 1742 3721 8749 7955 6,9% 90,9% Gépipar 6677 5219 7,5% 78,2% 1450 15 9382 6378 16059 11597 10,1% 72,2% Energiaipar 7734 17 942 25,9% 232,0% -2607-2258 4844 6637 12 578 24 579 21,3% 195,4% Építőipar 5089 6093 8,8% 119,7% -286-705 393 638 5482 6731 5,8% 122,8% Kereskedelem 11 308 9653 13,9% 85,4% -1754-3210 -2369-1891 8939 7762 6,7% 86,8% Közlekedés 4370 3112 4,5% 71,2% -1405-2391 -3227-2353 1143 759 0,7% 66,4% Nem anyagi ágak 7426 7748 11,2% 104,3% 1569 809-2737 -456 4689 7292 6,3% 155,5% Egyéb ágazatok 1942 2689 3,9% 138,5% -428-562 -300 36 1642 2725 2,4% 166,0% Gazdasági ágak 117 869 69 251 100,0% 58,8% -7275-35 375 35 248 46 083 153 117 115 334 100,0% 75,3% Nemzetgazdaság 2 993 834 2 927 380 97,8% 308 083-1 049 963 868 585 1 097 227 3 862 419 4 024 607 104,2% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,9% 2,4% -2,4% 3,4% 4,1% 4,2% 4,0% 2,9% Vegyipar + gépipar 66 744 11 028 15,9% 16,5% 612-18 733 17 970 22 394 84 714 33 422 29,0% 39,5% B.-A.-Z megye a vegyipar és gépipar nélkül 51 125 58 223 84,1% 113,9% -7887-16 642 17 278 23 689 68 403 81 912 71,0% 119,7% *Korrigált üzleti eredmény: a hozzáadott érték eredménymutatója TOP 12 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A vegyipari ágazat tehát önmagában meghatározta a megyei jövedelmek alakulásának trendjét. Emellett még fontos szerepe volt a gépipar viszonylag jelentős eredményromlásának: a szokásos vállalkozói eredmény 8127 millió forintról 5234 millióra esett vissza (Index: 64,4 százalék), melyben mind az üzleti tevékenység, mind a pénzügyi tevékenység eredményének csökkenése szerepet játszik. A jövedelemmutatók esetében is jelentős szerepe van tehát az ágazati hatásoknak. A szokásos vállalkozói eredmény indexe a vegyipari és gépipari ágazat nélkül 96,2 százalék (az országos átlag 56,9 százalék). Ezen belül e körben is jelentős a pénzügyi eredmény romlása a bázisévi veszteség -7787 millió forintról tovább nő, -16 672 millióra esik vissza, de az üzleti tevékenység eredményének változása már kedvező, a növekedés indexe 113,9 százalék és viszonylag jelentős mértékben meghaladja a 97,8 százaléknyi országos átlagot. 7. GRA FI KA A nettó árbevétel megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Kereskedelem 17,1% Építőipar 3,6% Nem anyagi ágak 5,4% Közlekedés 2,9% Energiaipar 14,6% Egyéb ágazatok 2,6% Mezőgazdaság 2,0% Élelmiszeripar 3,9% Gépipar 13,9% Vegyipar 25,2% Kohászat 8,9% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A vegyipari és a gépipari ágazatok nélküli körben egyébként jelentős az eredménymutatók szóródása. Kiemelendő az energiaipar kedvező jövedelem alakulása, a szokásos vállalkozói (üzleti + pénzügyi) eredménye a bázisévi 5127 millió forintról 15 684 millióra emelkedett, az index 305,9 százalék és ezzel önmagában a 2008. évi megyei szintű szokásos vállalkozási eredmény 46,3 százalékát realizálta. (Lásd: 6 7. táblázat) 7. Táb lá zat Eredmény- és jövedelmezőségi mutatók II. Ágazatok Szokásos vállalkozási (üzleti + pénzügyi) eredmény Rendkívüli eredmény 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 millió Ft millió Ft 2008/2007 Adózás előtti eredmény 2007, 2008, Meg- Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság 4497 4911 14,5% 109,2% -304 40 4193 4951 14,0% 118,1% Élelmiszeripar -1230-3479 -10,3% 282,8% 132 88 66,7% -1097-3389 -9,6% 308,9% Vegyipar 59 229-12 939-38,2% -21,8% 1075-242 60 306-13 183-37,4% -121,9% Kohászat 7013 1229 3,6% 17,5% 2463 206 8,4% 9476 1435 4,1% 15,1% Gépipar 8127 5234 15,5% 64,4% 397-76 8524 5158 14,6% 60,5% Energiaipar 5127 15 684 46,3% 305,9% 61 789-112 66 917 15 957 45,3% 23,8% Építőipar 4803 5388 15,9% 112,2% 271 21 7,7% 5074 5408 15,3% 106,6% Kereskedelem 9554 6443 19,0% 67,4% 1490 533 35,8% 11 057 6591 18,7% 59,6% Közlekedés 2965 721 2,1% 24,3% 349 202 57,9% 3315 922 2,6% 27,8% Nem anyagi ágak 8995 8557 25,3% 95,1% 877 332 37,9% 9850 8888 25,2% 90,2% Egyéb ágazatok 1514 2127 6,3% 140,5% 573 392 68,4% 2088 2516 7,1% 120,5% Gazdasági ágak 110 594 33 876 100,0% 30,6% 69 112 1384 2,0% 179 703 35 254 100,0% 19,6% Nemzetgazdaság 3 301 917 1 877 417 56,9% 617 686-66 281-110,7% 3 926 792 1 816 706 46,3% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,3% 1,8% 11,2% -2,1% 4,5% 1,9% Vegyipar + gépipar 67 356-7705 -22,7% -11,4% 1472-318 -21,6% 68 830-8025 -22,8% -111,7% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 43 238 41 581 122,7% 96,2% 67 640 1702 2,5% 110 873 43 279 122,8% 39,0% TOP 13 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Az eredmény nagymértékű csökkenésének hatása természetesen megjelenik a teljesítmény (hozzáadott érték), a jövedelmezőségi, a megtérülési mellett a hatékonysági mutatókban egyaránt. Hatékonysági mutató Elsősorban az említett nagymértékben csökkenő eredmény következtében megyei szinten a hozzáadott érték mutatójának indexe 94,3 százalék, a hozammutatónál 46,9 százalék (azon belül az adózott eredmény 15,7 százalék(!), míg az amortizáció 102,6 százalék). Az eredményhatás attól függ, hogy milyen mértékű az egyes mutatók eredménytartalma, így például kisebb a hozzáadott értéknél, de sokkal nagyobb az adózott eredményt tartalmazó hozammutatónál. Minden megyei szintű mutató alacsonyabb az országos átlagnál, de a 2008-as évi erős ágazati hatás itt is erősen érvényesül, így a vegyipar és a gépipar nélküli körben lényegesen kedvezőbbek az egyes mutatók (illetve azok elemeinek) 2008. évi alakulása. (Lásd: 8. táblázat) 8. Táb lá zat Hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték 2008, Index millió Ft 2008/2007 Hozam (adózott eredmény + amortizáció) 2008, Index millió Ft 2008/2007 Adózott eredmény 2008, Index millió Ft 2008/2007 Amortizáció 2008, Index millió Ft 2008/2007 Saját tőke 2008, Meg- Index millió Ft oszlás 2008/2007 Mezőgazdaság 15 280 115,3% 9391 113,4 4341 120,0% 5050 108,3% 55 906 6,0% 110,4 Élelmiszeripar 42 660 96,1% -458-122,7-3571 258,0% 3113 91,4% 24 805 2,7% 87,7 Vegyipar 82 420 62,6% 15 751 18,3-13 307-123,5% 29 058 97,8% 250 686 27,0% 92,6 Kohászat 45 162 106,4% 7453 51,7 607 7,4% 6846 111,1% 51 825 5,6% 98,3 Gépipar 54 153 88,4% 13 398 80,1 4479 58,0% 8919 99,1% 65 561 7,0% 93,8 Energiaipar 54 448 133,8% 29 515 36,6 13 724 20,7% 15 791 109,3% 234 851 25,3% 102,8 Építőipar 25 708 109,0% 7464 103,2 4634 107,3% 2830 97,2% 28 930 3,1% 108,9 Kereskedelem 45 136 104,7% 11 918 76,6 5299 56,1% 6619 108,4% 70 335 7,6% 104,8 Közlekedés 25 295 105,3% 7639 81,0 633 22,4% 7006 105,9% 22 821 2,5% 107,5 Nem anyagi ágak 47 720 111,2% 15 209 94,6 7308 89,6% 7901 99,7% 94 169 10,1% 92,8 Egyéb ágazatok 20 603 108,8% 5434 113,8 2091 123,2% 3343 108,6% 30 099 3,2% 105,6 Gazdasági ágak 458 585 94,3% 122 714 46,9 26 238 15,7% 96 476 102,6% 929 988 100,0% 98,3 Nemzetgazdaság 13 365 583 106,3% 4 085 316 68,2 1 498 092 42,0% 2 587 224 106,9% 27 288 192 104,9 B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,4% 3,0% 1,8% 3,7% 3,4% Vegyipar + gépipar 136 573 70,8% 29 149 28,3% -8828-13,7% 37 977 98,1% 316 247 34,0% 92,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 322 012 109,8% 93 565 59,1% 35 066 34,0% 58 499 105,8% 613 741 66,0% 101,5% TOP 14 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról A normál gazdasági trendek esetében az egyes hatékonysági mutatók szintje elsősorban attól függ, hogy az egyes ágazatok mennyire tőke- vagy élőmunka-igényesek. A befektetett saját tőke alapján anyagigényes ágazatnak tekintjük a vegyipart és az energiaipart, míg élőmunka-igényesnek a foglalkoztatott munkaerő alapján általában a kereskedelmet, a gépipart vagy a nem anyagi ágazatot. A 2008-as eredményváltozások a fajlagos hatékonysági mutatók kifejező képességét is megzavarják. Ennek ellenére 2008-ban is igaz, hogy a tőkeigényesebb ágazatoknál (például vegyipar, energiaipar) alacsonyabb a saját tőke és kedvezőbb (magasabb) az élőmunka hatékonysága, míg az élőmunka-igényesebb ágazatoknál (például kereskedelem) magasabb a befektetett saját tőke, ugyanakkor alacsonyabb a foglalkoztatotti létszám hatékonysága. Az említett (illetve a táblázatban szereplő) hatékonysági mutatók tehát erősen ágazatfüggők, elsősorban ágazaton belüli hatékonyságmérésre alkalmasak, ágazatok közötti összehasonlításra már kevésbé. Az eltérő eszköz-, illetve élőmunka-igényességű ágazatok hatékonysági mutatói arra (is) felhívják a figyelmet, hogy foglalkoztatási gondokkal küzdő megyék esetében (például ilyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye) az élőmunka-igényesebb ágazatokba célszerű befektetni (beruházni), illetve az ilyen jellegű befektetéseket kellene ösztönözni. A fenti összefüggés szerint a megyében átlagosan egy foglalkoztatott létszám a befektetett tőke oldaláról 9834 ezer forintba kerül, ugyanez az energiaiparban 73 674 ezer, míg a vegyiparban 36 734 ezer forint, ugyanakkor az építőiparban már csak 3366 ezer, a kereskedelemben 4302 ezer, a kohászatnál pedig 5006 ezer forint. (Lásd: 9. táblázat) 9. Táb lá zat Fajlagos hatékonysági mutatók Ágazatok Hozzáadott érték/ Hozzáadott érték/ Hozam/ Hozzáadott érték/ Saját tőke/ Átlagbér, saját tőke, létszám, saját tőke, bérköltség, létszám, ezer Ft/fő/év ezer Ft/millió Ft millió Ft/fő ezer Ft/millió Ft ezer Ft/millió Ft ezer Ft/fő 2007 2008 Index 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2008 Mezőgazdaság 1315 1451 110,3% 262 273 2268 2695 163 168 1725 1857 9860 Élelmiszeripar 1563 1675 107,2% 1569 1720 10 739 10 789 71-18 6870 6440 6273 Vegyipar 2953 3026 102,5% 486 329 18 293 12 090 318 63 6196 3996 36 774 Kohászat 1769 1838 103,9% 805 871 4138 4362 273 144 2339 2373 5006 Gépipar 2057 2134 103,7% 876 826 5102 5150 239 204 2480 2414 6235 Energiaipar 2552 2762 108,2% 178 232 12 138 17 074 353 126 4756 6182 73 644 Építőipar 1138 1180 103,7% 888 889 2628 2991 272 258 2310 2534 3366 Kereskedelem 1113 1246 111,9% 642 642 2598 2760 232 169 2333 2215 4302 Közlekedés 1488 1577 106,0% 1131 1108 3777 3912 444 335 2539 2480 3529 Nem anyagi ágak 1348 1429 106,0% 423 507 2972 3266 159 162 2204 2286 6446 Egyéb ágazatok 1144 1215 106,2% 664 685 2238 2559 167 181 1956 2106 3739 Gazdasági ágak összesen 1579 1661 105,2% 514 493 4982 4849 276 132 3156 2919 9834 Nemzetgazdaság 1811 1953 107,8% 483 490 5564 5936 230 150 3072 3040 12 120 B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 87,2% 85,0% 106,4% 100,7% 89,5% 81,7% 120,0% 88,1% 102,7% 96,0% 811 Vegyipar + gépipar 2393 2485 103,8% 566 432 10 049 7880 302 92 4200 3171 18 246 B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 1379 1477 107,1% 485 525 3741 4169 262 152 2713 2823 7946 TOP 15 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról 8. GRA FI KA Beruházások a megyében millió forint Mezőgazdaság erdőgazdálkodás Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok 2007 2008 4974 3811 7064 5489 23 107 61 214 9386 8345 15 298 13 968 24 203 16 414 3415 4139 13 155 9704 11 465 10 216 14 164 18 153 6009 4564 Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH Foglalkoztatási mutatók A kapcsolódó táblázat adatai csak a társas körben foglalkoztatott létszám adatait tartalmazza. E körben nem javult a foglalkoztatottság, 2007 és 2008 között a foglalkoztatott létszám indexe 96,9 százalék, azaz 3,1 százalékkal csökkent, ami 3042 fős létszámcsökkenést jelent. (Az országos index 99,6 százalék, tehát 0,4 százalékos a csökkenés.) Az ágazatonkénti foglalkoztatotti létszám alakulását a lenti táblázat tartalmazza. A legnagyobb csökkenés a gépiparban következett be, ahol a foglalkoztatottak száma 1487 fővel, vagyis 12,4 százalékkal esett vissza. (Lásd: 10. táblázat) 10. Táb lá zat Foglalkoztatási mutatók Ágazatok Bérköltség Foglalkoztatott létszám Átlagbér 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Meg- Index 2007, 2008, Index millió Ft millió Ft oszlás 2008/2007 fő fő oszlás 2008/2007 ezer Ft/ ezer Ft/ 2008/2007 fő/év fő/év Mezőgazdaság 7682 8230 5,2% 107,1% 5843 5670 6,0% 97,0% 1315 1451 110,4% Élelmiszeripar 6461 6624 4,2% 102,5% 4133 3954 4,2% 95,7% 1563 1675 107,2% Vegyipar 21 264 20 628 13,1% 97,0% 7202 6817 7,2% 94,7% 2953 3026 102,5% Kohászat 18 139 19 028 12,1% 104,9% 10 253 10 353 10,9% 101,0% 1769 1838 103,9% Gépipar 24 689 22 436 14,3% 90,9% 12 002 10 515 11,1% 87,6% 2057 2134 103,7% Energiaipar 8557 8808 5,6% 102,9% 3353 3189 3,4% 95,1% 2552 2762 108,2% Építőipar 10 215 10 145 6,5% 99,3% 8978 8596 9,1% 95,7% 1138 1180 103,7% Kereskedelem 18 470 20 373 13,0% 110,3% 16 589 16 351 17,3% 98,6% 1113 1246 111,9% Közlekedés 9463 10 200 6,5% 107,8% 6360 6466 6,8% 101,7% 1488 1577 106,0% Nem anyagi ágak 19 467 20 871 13,3% 107,2% 14 439 14 610 15,4% 101,2% 1348 1429 106,0% Egyéb ágazatok 9679 9783 6,2% 101,1% 8461 8050 8,5% 95,1% 1144 1215 106,2% Gazdasági ágak összesen 154 086 157 126 100,0% 102,0% 97 613 94 571 100,0% 96,9% 1579 1661 105,3% Nemzetgazdaság 4 093 170 4 396 633 107,4% 2 259 702 2 251 425 99,6% 1811 1953 107,8% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 3,8% 3,6% 4,3% 4,2% 87,1% 85,1% Vegyipar + gépipar 45 953 43 064 27,4% 93,7% 19 204 17 332 18,3% 90,3% 2393 2485 103,8% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 108 133 114 062 72,6% 105,5% 78 409 77 239 81,7% 98,5% 1379 1477 107,1% TOP 16 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Beruházások A beruházások értéke nem csökkent, hanem elsősorban a vegyipari, továbbá a gépipari ágazat beruházásainak hatására emelkedett, meghaladva az országos növekedés ütemét is. Követve az eddigi elemzési módszert, e két ágazat kiemelése után a beruházások értéke a két év között közel azonos szinten alakult. A beruházások növekedési ütemében az egyes ágazatok között jelentős szóródás figyelhető meg. A beruházásokra ciklikusság jellemző, és a hosszú ideig tartó előkészítési, valamint kivitelezési szakasz miatt nem követi az éves trendek változását. (Lásd: 8 grafika az előző oldalon) Külföldi tőke 9. GRA FI KA A külföldi tőke megoszlása a megyében 2008-ban, százalék Nem anyagi ágak 2,4% Közlekedés 0,5% Kereskedelem 2,4% Építőipar 0,2% Energiaipar 45,9% Egyéb ágazatok 1,7% Mezőgazdaság 4,5% Élelmiszeripar 5,6% Vegyipar 15,9% Kohászat 7,8% A korábbi elemzéseinkben is leírtuk, hogy a külföldi tőke többségére jellemző, hogy nem pótlólagos tőkebefektetésként került a megyébe, hanem a meglévő kedvező jövedelem-pozíciójú és jelentős piaci részesedéssel rendelkező társaságokat vásárolták meg a privatizáció során, jellemzően az energiaiparban, élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve a kohászatban. Az 11. Táb lá zat Külföldi tőke Ágazatok Külföldi tőke 2008, Index millió Ft 2008/2007 utóbbi időben azonban már megjelentek az úgynevezett zöldmezős beruházások is, elsősorban a gépiparban és a kohászatban. Jelenleg a 2008-as adatok szerint 102 710 millió forint külföldi tőke működik Külföldi tőke/ jegyzett tőke 2008 Kifizetett osztalék 2008, Index millió Ft 2008/2007 Mezőgazdaság 4592 95,5% 26,4% 335 64,4% Élelmiszeripar 5734 107,9% 37,2% 82 20,8% Vegyipar 16 306 76,3% 28,0% 9008 256,6% Kohászat 8062 102,9% 59,5% 1356 113,9% Gépipar 13 593 105,0% 73,0% 424 90,0% Energiaipar 47 110 98,0% 27,8% 11 315 201,1% Építőipar 196 81,3% 3,2% 1143 63,7% Kereskedelem 2416 126,8% 14,1% 2636 82,9% Közlekedés 514 66,8% 5,7% 386 10,6% Nem anyagi ágak 2488 101,5% 5,2% 2869 63,1% Egyéb ágazatok 1699 100,4% 11,1% 935 55,3% Gazdasági ágak összesen 102 710 95,6% 26,5% 30 489 114,8% Nemzetgazdaság 4 439 309 116,0% 46,7% 1 793 867 144,7% B.-A.-Z. megye/ nemzetgazdaság 2,3% 1,7% Vegyipar + gépipar 29 899 87,1% 38,9% 9432 236,9% B.-A.-Z. megye a vegyipar és gépipar nélkül 72 811 99,6% 23,4% 21 057 93,3% Gépipar 13,2% Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH a megyében, ami a jegyzett tőkének 26,5 százaléka. Működésük három ágazatra koncentrálódik: az energiaiparra, a vegyiparra és a gépiparra. E három ágazatban működik a külföldi tőke 75,0 százaléka. Az említett ágazatok mellett jelentős még az élelmiszeripari ágazat 5,6 és a kohászat 7,8 százalékos külföldi tőke részesedése. (Lásd: 9. grafika, 11. táblázat) Méretnagyság szerinti összetétel A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikrovállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. A befektetett tőke (saját tőke) méretnagyság szerinti eloszlása rendkívül egyenlőtlen, többsége (63,0 százaléka) működik a nagyvállalkozásoknál, 14,6 százalék a középvállalkozásoknál, míg 22,4 százalék a kisvállalkozások részesedése. TOP 17 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 10. GRA FI KA Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók alakulása 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, százalék Kisvállalkozás (0 49 fô) Középvállalkozás (50 249 fő) Nagyvállalkozás (250 fő és felette) Nettó árbevétel Export Adózás előtti eredmény Saját tőke Létszám Bérköltség 24,5 15,1 60,3 3,7 10,0 86,3 65,0 29,7 5,3 22,4 14,6 63,0 47,2 23,0 29,7 34,1 24,2 41,7 Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A gazdasági teljesítmények realizálódása az aránytalan tőkeeloszlás függvényében a kis-, a közép-, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciált. A nagyvállalkozások teljesítették 2008-ban a nettó árbevétel 60,3 százalékát, az export 86,3 százalékát, a hozzáadott érték 51,9 százalékát. A középvállalkozások részesedése az előbbi sorrendben 15,1 százalék, 10 százalék, 19,2 százalék, míg a kisvállalkozások magas (98,0 százalékos) számarányuk mellett a nettó árbevétel 24,5 százalékát, az export 3,7 százalékát, a hozzáadott érték 28,9 százalékát realizálták. A kapcsolódó táblázat adatai szerint a kis- és középvállalkozói kör jelentős foglalkoztatónak számít. A társas vállalkozások 94 571 fős létszámának 47,2 százalékát(!) a kisvállalkozói körben, 23,0 százalékát a középvállalkozásoknál (kis- és középvállalkozói körben 70,2 százalékát). 12. Táb lá zat Méretnagyság szerinti gazdasági mutatók Megnevezés Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen 0 49 fő Ebből: mikrovállalkozás 0 9 fő Összesen 50 249 fő >250 fő Összesen Adatszolgáltatók száma, db 14 475 13 204 240 54 14 769 Nettó árbevétel, millió Ft 634 277 273 893 391 418 1 559 679 2 585 374 Ebből: export, millió Ft 29 952 5745 80 591 697 001 807 544 Adózás előtti eredmény, millió Ft 22 899 10 807 10 470 1885 35 254 Jövedelmezőség (adózás előtti eredmény/nettó árbevétel) 3,6% 3,9% 2,7% 0,1% 1,4% Hozzáadott érték, millió Ft 132 670 59 348 87 919 237 996 458 585 Létszám, fő 44 661 22 015 21 798 28 112 94 571 Bérköltség, millió Ft 53 553 23 268 37 998 65 575 157 126 Átlagbér (bérköltség/létszám), ezer Ft/fő/év 1199 1057 1743 2333 1661 Bérköltség/hozzáadott érték 40,4% 39,2% 43,2% 27,6% 34,3% Hozzáadott érték/létszám, ezer Ft/fő 2971 2696 4033 8466 4849 Jegyzett tőke, millió Ft 71 703 34 074 55 191 261 328 388 222 Saját tőke, millió Ft 208 418 88 385 135 978 585 592 929 988 Saját tőke/jegyzett tőke 290,7% 259,4% 246,4% 224,1% 239,6% Külföldi tőke, millió Ft 13 838 2047 9806 79 066 102 710 Külföldi tőke/jegyzett tőke 19,3% 6,0% 17,8% 30,3% 26,5% Saját tőke/létszám, ezer Ft/fő/év 4667 4015 6238 20 831 9834 Hozzáadott érték, millió Ft 132 670 59 348 87 919 237 996 458 585 Ebből: Korrigált üzleti eredmény, millió Ft 24 908 11 604 12 415 78 011 115 334 Amortizáció, millió Ft 23 769 11 067 13 843 58 864 96 476 Bérköltség, millió Ft 53 553 23 268 37 998 65 575 157 126 Bérjellegű egyéb költségek, millió Ft 29 335 13 067 22 845 35 463 87 643 Hozzáadott érték/saját tőke 63,7% 67,1% 64,7% 40,6% 49,3% Megtérülés: Hozam, millió Ft 42 589 19 642 22 579 57 546 122 714 Ebből: Adózott eredmény, millió Ft 18 820 8575 8736-1318 26 238 Amortizáció, millió Ft 23 769 11 067 13 843 58 864 96 476 Hozam/saját tőke 20,4% 22,2% 16,6% 9,8% 13,2% TOP 18 100

Az Apeh elemzése a megye gazdaságáról Míg a teljesítmény- és eredményesség-mutatók esetében meghatározó súllyal bíró nagyvállalkozások körében csak a 29,7 százalékát. A kis- és a középvállalkozói körben tőkeszegény és alacsonyabb bért fizető vállalkozások működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozói körben a munkahelyteremtés lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg. Egy foglalkoztatotti létszámra jutó saját tőke a kisvállalkozások esetében 4667 ezer, a középvállalkozásoknál 6238 ezer, a nagyvállalkozásoknál 20 831 ezer Ft/fő. A kisvállalkozásoknál az átlagbér 1384 ezer, a középvállalkozásoknál 2026 ezer, míg a nagyvállalkozói körben 2585 ezer Ft/fő/év. A befektetett tőke hatékonysága (hozzáadott érték/saját tőke) a kis- és középvállalkozói körben kedvezőbb (63,7 és 64,7 százalék) míg a nagyvállalkozások esetében 40,6 százalék. Tehát a kis- és középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hozadéka. Az élőmunka hatékonysága az előbbihez képest fordítottan érvényesül, a kis- és középvállalkozásoknál egy foglalkoztatotti létszám átlagosan 2971 ezer és 4033 ezer forint hozzáadott értéket állít elő, míg a nagyvállalkozások esetében ugyanez 8466 ezer forint. A korszerű technikával felszerelt nagyvállalkozásoknál alkalmazott munkaerő termelékenysége magasabb. A kis- és középvállalkozói körben alacsony a külföldi tőke szerepe, a 102 710 millió forintos külföldi tőkéből 13,5 százalék működik a kisvállalkozásoknál, 9,5 százalék a középvállalkozói körben, míg a túlnyomó többség, 77,0 százalék a nagyvállalkozóknál. A vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére nehéz az optimális arányokat meghatározni, az azonban egyértelműnek látszik, hogy a kisvállalkozások (azon belül a mikrovállalkozások) túlzottan magas száma miatt elaprózott a megye vállalkozás-szerkezete, s a viszonylag kevés számú nagyvállalkozás mellett hiányzik egy erős középmezőny. (Lásd: 10. grafika, 12. táblázat) Kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 statisztikai kistérség funkcionál. A kistérségek gazdasági teljesítményük szerint erősen differenciáltak, 3 kistérség (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) országos mércével is fejlettnek számít, míg a további 12 kistérség kevésbé fejlett gazdasági területnek minősül. A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tőke 80,7 százaléka a három kiemelt korábbi iparosodási centrumokat magában foglaló kistérségben működik, itt él a lakosság 51,2 százaléka, míg a többi 12 kistérségben (Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Szikszó, Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Mezőcsát, Tokaj), ahol a lakosság 48,8 százaléka él, a befektetett saját tőke mindössze 19,3 százaléka működik. (Lásd: 13. táblázat) 13. Táb lá zat Kistérségek gazdasági mutatói B-A-Z. megye kistérségei Lakosságszám 2007, fő Megoszlás Saját tőke 2008, millió Ft Nettó árbevétel 2008, millió Ft Hozzáadott érték 2008, millió Ft Személyi jövedelem 2007, millió Ft Egy lakosra jutó Saját tőke, Hozzáadott Személyi érték, jövedelem, ezer Ft/fő ezer Ft/fő ezer Ft/fő Miskolc 269 090 37,9% 414 099 1 069 424 207 954 190 044 1539 773 706 Tiszaújváros 33 117 4,7% 233 672 675 506 76 393 28 954 7 056 2307 874 Kazincbarcika 61 238 8,6% 103 173 397 040 66 660 37 500 1685 1089 612 Kiemeltek összesen 363 445 51,2% 750 944 2 141 970 351 007 256 498 2066 966 706 Sátoraljaújhely 23 336 3,3% 18 885 48 473 22 837 12 506 809 979 536 Ózd 70 984 10,0% 27 522 104 188 15 617 30 714 388 220 433 Sárospatak 25 964 3,7% 27 792 44 625 11 299 14 507 1070 435 559 Mezőkövesd 43 128 6,1% 39 964 93 792 24 255 24 880 927 562 577 Szerencs 43 662 6,2% 19 088 52 968 10 089 19 920 437 231 456 Encs 23 947 3,4% 6582 15 991 3365 8970 275 141 375 Edelény 35 475 5,0% 12 164 24 269 6136 14 253 343 173 402 Szikszó 19 015 2,7% 5244 10 006 2636 7857 276 139 413 Abaúj-Hegyköz 14 835 2,1% 3631 17 147 2199 5346 245 148 360 Bodrogköz 17 419 2,5% 2171 5898 1004 5659 125 58 325 Mezőcsát 14 549 2,1% 6136 10 601 2830 6010 422 195 413 Tokaj 13 875 2,0% 9865 15 446 5311 6647 711 383 479 Nem kiemeltek összesen 346 189 48,8% 179 044 443 404 107 578 157 269 517 311 454 Megye összesen 709 634 100,0% 929 988 2 585 374 458 585 413 767 1311 646 583 Nemzetgazdaság 10 030 975 27 288 192 70 685 410 13 365 583 8 284 658 2720 1332 826 2007-ben: Kiemelt kistérségek összesen 363 445 51,2% 779 373 2 191 603 387 099 256 498 2144 1065 706 Nem kiemeltek összesen 346 189 48,8% 161 636 414 459 98 430 157 269 467 284 454 Megye összesen 709 634 100,0% 941 009 2 606 062 485 529 413 767 1326 684 583 *Kistérségi bontásban jelenleg csak 2007. évi személyi jövedelem mutató adatokkal rendelkezünk TOP 19 100

Az APEH elemzése a megye gazdaságáról 11. GRA FI KA Az adóbevételek alakulása a megyében Millió forint Társasági adó 10 282 13 620 Személyi jövedelemadó 52 140 57 837 118 843 Tb + eho 123 583 Eva Nettó áfa Áfabefizetés Áfa-visszaigénylés Összes adóbevétel Összes adóbevétel áfa nélkül 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 2008 2007 15 145 2007 2008 2008 66 919 2007 2008 2007 2008 2007 2008 5013 5207 9959 76 878 71 133 196 237 86 278 185 102 186 278 200 247 Grafika: Észak-Magyarország, forrás: APEH A saját tőke térségenkénti egyenlőtlen eloszlása a térségek különböző gazdasági mutatóiban is megjelenik. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel megyei szinten 3643 ezer Ft/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 5894 ezer, míg a kevésbé fejlett kistérségekben 1281 ezer Ft/év. A gazdasági teljesítményeket legkomplexebben kifejező hozzáadott érték mutatója szerint B.-A.-Z. megyében az egy lakosra jutó hozzáadott érték 646 ezer Ft/fő/év, ugyanez a fejlett kistérségekben 966 ezer, míg a kevésbé fejlett kistérségek esetében 311 ezer Ft/fő/év. megjegyzés A vál lal ko zá sok mé ret nagy ság sze rin ti be so ro lá sa: Mik ro vál lal ko zás: lét szám < 10 fô, ár be vétel vagy mérlegfôösszeg < 2 mil lió euró Kis vál lal ko zás: lét szám < 50 fô, ár be vé tel vagy mérlegfôösszeg < 10 mil lió euró Kö zép vál lal ko zás: lét szám < 250 fô, ár bevé tel < 50 mil lió euró; vagy a mérlegfôösszeg < 43 mil lió euró Nagy vál lal ko zás: lét szám > 250 fô, vagy a net tó ár be vé tel, vagy a mérlegfôösszeg az 50 mil lió eurót, il let ve a 43 mil lió eurót meg ha lad ja. 2007 2008 között csökkent a fejlett kistérségek részesedése a gazdasági teljesítmény- és jövedelmezőségi mutatókban. A csökkenés oka az elemzésünk során említett, a fejlett kistérségekhez kötődő nagyvállalkozói kör néhány ágazatának (vegyipar, gépipar), illetve azon belül néhány nagy társaság teljesítményének és jövedelmezőségének visszaesése. A 2008-ban a bázisévhez képest a nettó árbevétel 84,1 százalékról 82,8 százalékra, míg a hozzáadott érték 79,7 százalékról 76,5 százalékra csökkent. Vélelmezhetően átmeneti jelenségről van szó, mivel az arányok megváltozása alapvetően az éves gazdasági mutatók már többször említett visszaesésének tudható be és nem a befektetések fejlett és kevésbé fejlett kistérségek közötti átrendeződésének. Adóbevételek 2008-ban B.-A.-Z. megyében az összes adóbevételek áfa nélküli pénzforgalmának növekedési indexe 107,5 százalék, magasabb a 6,1 százalékos éves inflációs rátánál. A pénzforgalom évek közötti áthúzódása miatt az adóbevételek változása nem kötődik szorosan a bevallásokban szereplő tárgyévi eredményekhez. Az adók közül a legjobban a társasági adó bevétele növekedett, emellett a személyi jövedelmekhez kötődő adó- és járulékterhek növekedése mérsékeltnek tekinthető. A nettó áfa egyenlege 2008-ban negatívvá TOP 20 100 vált, ami megyei szinten lényegében pénzforgalmi technikai kérdés és nem jelenti azt (tényszerűen nem így van), hogy a megye gazdasága összességében nem realizálna a költségvetés részére jelentős nagyságrendben valódi nettó áfát, illetve annak alapját képező hozzáadott értéket. (Lásd: 11. grafika) megjegyzés KSH ki ad vány ok ban szere plô mu ta tók: Brut tó ha zai ter mék (GDP): az ága zatok ál tal lét re ho zott ki bo csá tás (ter me lési ér ték) és a ter me lés so rán fel hasz nált ter mé kek, szol gál ta tá sok ér té ké nek (folyóter melô fel hasz ná lás) kü lönb sé ge. A brut tó hoz zá adott ér ték ki szá mí tá sa kor a ki bo csátást alap áron, a folyó-ter melô fel hasz ná lást pe dig pi a ci be szer zé si áron ér té kel jük. Mun ka nél kü li sé gi rá ta: a mun ka nél küli ek a tárgy év ja nu ár 1-jei gaz da sá gi lag ak tív 15 74 éves né pes ség szá za lé kában. Fog lal koz ta tá si arány: a fog lal koz ta tot tak 15 74 éves né pes sé gen be lü li ará nya. Ak ti vi tá si arány: fog lal koz ta tot tak és munka nél kü li ek együt tes szá ma a 15 74 éves né pes ség szá za lé ká ban.