EGYES LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREK JELENTŐSÉGE A TEHÉNTEJFEHÉRJE ÉRZÉKENYSÉG PROGNÓZISÁNAK MEGÍTÉLÉSÉBEN. Dr. Hidvégi Edit



Hasonló dokumentumok
EGYES LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREK JELENTŐSÉGE A TEHÉNTEJFEHÉRJE ÉRZÉKENYSÉG PROGNÓZISÁNAK MEGÍTÉLÉSÉBEN. Dr. Hidvégi Edit

AZ ASTHMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSA; CITOKINEK A BRONCHIALIS HYPERREAKTIVITÁS PATOMECHANIZMUSÁBAN. Dr. Halász Adrien

Allergológiai laboratóriumi leletek klinikai értékelése Mezei Györgyi. Bókay délután Budapest, május 7.

Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban

Az allergia molekuláris etiopatogenezise

Bevezetés. 2. Rhinitises/asthmás betegek kiemelése 880 dolgozót (695 beköltözot és 185 oslakost) kérdoív alapján emeltem ki ipari populációból Pakson.

szerepe a gasztrointesztinális

Mikor kezdjük a hozzátáplálást és a gliadin bevitelét. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

A táplálkozás jelentősége az allergia prevencióban. Dezsőfi Antal Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

A táplálékallergia prevenciója. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

A felszívódási zavarok okai. Felszívódási zavarok, táplálékallergia. Erjedéses hasmenések. A felszívódási zavarok tünetei

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK. Pulmonológiai Klinika

Felnőttkori élelmiszer allergia a bőrgyógyász szemével

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában között

Kontakt provokáló faktorok szerepe felnőttkori atópiás dermatitisben

KRÓNIKUS BETEGSÉGEK GYERMEKKORI PREVENCIÓJA

IgE mediált allergiák diagnosztikája - áttekintés

Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről

Gyógyszeres kezelések

ció szerepe a pajzsmirigy peroxidáz elleni antitestek szintjében autoimmun pajzsmirigybetegségekben

Dr Tausz István házi gyermekorvos. Kávészünet Siófok május 12.

MAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest

Allergia megelızés és szoptatás

DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS AJÁNLÁSOK GYERMEKGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEKHEZ ÉS TÜNETEKHEZ SZERKESZTETTE: TULASSAY TIVADAR

Asthmások ételallergiái Mezei Györgyi,

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52)

GONDOLJUNK A LISZTÉRZÉKENYSÉGRE Néhány javaslat a betegség korai kimutatására

PAJZSMIRIGY HORMONOK ÉS A TESTSÚLY KONTROLL

Étel allergiák és étel intoleranciák

dr Holló Péter Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Budapest, 2005.

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Tejallergia tünetei és differenciáldiagnosztikája Müller Katalin Eszter

Anamnézis - Kórelőzmény

tájékoztató BŐRKIÜTÉSEK? HASMENÉS? HÁNYÁS? REFLUX? HASFÁJÁS? NYUGTALAN ALVÁS? Tehéntejfehérje-allergia

A MINTATÁROL ENDOKRIN PARAMÉTEREK EREDMÉNY. Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitáci. Központi Laboratórium, rium, Szombathely

Coeliakia: A klinikus szemével. Dr. Arató András egyetemi tanár, az MTA doktora SE I. Gyermekklinika

Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban

Spondyloarthritisekhez társuló csontvesztés megelőzésének és kezelésének korszerű szemlélete

Oszteoporózis diagnózis és terápia Mikor, kinek, mit? Dr. Kudlák Katalin Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház

Ételallergiák bőrgyógyászati jelentősége

Ph.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Hogyan mérjünk vérnyomást? Ki a hypertoniás? Dr. Kis Éva I.Sz. Gyermekklinika

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit

Evidenciákon alapuló D vitamin pótlás? Dr. Kovács Ákos gyermekorvos

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása

SZÜLÉS UTÁN IS ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

Laktózfelszívódási zavar egy gyakori probléma gyakorlati vonatkozásai

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

A dietetika szerepe az allergológiában 1

Újszülött és csecsemıkori hasfájás, haspuffadás. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika Bókay délután,

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

Ápolás és Betegellátás Alapszak Ápoló Szakirány Záróvizsga tételsor

Ph.D. doktori értekezés tézisei. Az értekezés szerzõje Dr. Bencsik Zsuzsa Fejér megyei Szent György Kórház II Belgyógyászat Székesfehérvár 2005

Testösszetétel, fizikai aktivitás és életminőség vizsgálata Crohn beteg és Colitis ulcerosában szenvedő gyermekekben

A gyakorlatban általában kizárásos diagnózis.

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

XXV. Pannon Endokrin Club Hétvége, Siklós

ÉS S AZ INTERNETEN LEGGYAKRABBAN

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA

II. melléklet. Tudományos következtetések

Csont, csontritkulás, megelőzés

Ph.D. Értekezés Tézisei. A kilégzett levegő kondenzátumának adenozin szintje: módszertani és klinikai vonatkozások. Dr. Vass Géza

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

A gyógyszerallergia és. Dr. Lukács Andrea

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése

Laktózérzékenyek táplálkozási szokásainak hatása a testösszetételre

Dr. Kovács Márta gyermekgyógyász, gasztroenterológus. EGYETEMI VÉGZETTSÉG: Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs

Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Semmelweis Egyetem

Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Allergizálódás (és diétás) megelızési lehetıségek

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest

M E G H Í V Ó. Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesület (HSAVA), és a Federation of European Companion Animal Veterinary Associations (FECAVA)

Az ételallergia gasztrointesztinális manifesztációja. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Budapest

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

Különleges tápanyagigények kezelése táplálásterápiával

K 2 vitamin álom és valóság

Mit lehet tudni az allergiákról általában?

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

Mely humán génvariációk és környezeti faktorok járulnak hozzá az allergiás megbetegedések kialakulásához?

Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége

Sepsis management state-of-art

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Az alvadási rendszer fehérjéi. Kappelmayer János DE OEC, KBMPI

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

Az eosinophil oesophagitistıl az eosinophil colitisig. Dr. Veres Gábor Bókay Gyermekklinika, Budapest

VARGA PÉTER EMLÉKELŐADÁS Tamási Péter Péterfy Sándor utcai Kórház Központi Intenzív Osztály

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

Laryngitis subglottica

Engedélyszám: /2011-EAHUF Diagnosztizálás monitorozás előkészítés követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Újszülöttkoriszepszis. Dr Szabó Miklós PhD november 20.

Átírás:

Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Krónikus betegségek megelőzése gyermekkorban program EGYES LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREK JELENTŐSÉGE A TEHÉNTEJFEHÉRJE ÉRZÉKENYSÉG PROGNÓZISÁNAK MEGÍTÉLÉSÉBEN Dr. Hidvégi Edit Doktori Értekezés (Ph.D.) Tézisei Budapest, 2002. Programvezető: Témavezető: Dr. Tulassay Tivadar, egyetemi tanár Dr. Cserháti Endre, egyetemi tanár és Dr. Arató András, egyetemi docens

Bevezetés Az étel-allergia jelensége már időszámításunk előtt ismert volt. Az 1960-as években kezdődtek a tudományos kutatások ezen a területen. Az ételre jelentkező adverz (nem várt) reakciókat az alábbiak szerint osztjuk fel: toxikus nem toxikus immun mediált (étel-allergia) nem immun mediált (étel intolerancia) - IgE mediált - enzimatikus - nem IgE mediált - farmakológiai - egyéb (pl.: psychés) Csecsemőkorban a leggyakoribb valódi étel-allergia a tehéntejfehérjére jelentkező hiperszenzitív reakció. Gyakorisága 2 % körül van a 3 éves kor alatti populációban. A tehéntej fő allergénjei: a béta-laktoglobulin (BLG), az alfa-laktalbumin (ALA), a bovin szérum albumin (BSA) és a casein. A tehéntejfehérje érzékenység fő tünetei lehetnek akutan jelentkezők és későiek, ismerünk bőr, gasztrointesztinális és légúti kóros jeleket. A diagnosztikában a gold standard -ot a kettős vak, placebo kontrollált étel-terhelés jelenti, de csecsemő- és kisdedkorban megengedett a nyílt terhelés is. A laboratóriumi vizsgálatok közül bevált az össz-ige, a tejspecifikus IgE meghatározás, valamint a bőrpróba végzése. A specifikus IgG megha-tározás nem optimális módszer az étel-allergia diagnosztikájában, többen találták az allergiás és egészséges egyénekben hasonlónak a szintjét. A többi vizsgálati lehetőség inkább kutatási célokat szolgál. A tehéntej-fehérje érzékenység kezelésében elsődleges a tejfehérje eliminációja. Helyette extenzíven hidrolizált, vagy - 6 hónapos kor felett - szója alapú tápszer adása javasolható. A betegek 60%-ának egy éves korra, 80-90%- ának 3 éves korra megszűnik a tehéntejfehérje érzékenysége. A későbbi-ekben azonban légúti allergiás tüneteik (asthma bronchiale, rhinitis allergica) jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük atópiás menetelés-nek. A tejmentes diétának a csontosodásra káros hatása lehet, a tej-érzékenyek rizikó-csoportnak számítanak a későbbi osteopenia kialakulása szempontjából. 2

Célkitűzések I. Klinikai vizsgálatok: A. Az étel-allergia gyanúja a betegek hány százalékában igazolható? B. Mely atópiás betegségek gyakoribbak a tehéntejfehérje érzékeny betegek szülei között? C. Megfelelő súlyfejlődést biztosít-e a tejmentes diéta? D. Milyen egyéb étel-allergénekre igazolható hiperszenzitivitás? E. A tehéntejfehérje érzékeny betegek milyen gyakorisággal válnak 3-6 éves koruk között asthmássá? II. Laboratóriumi meghatározások: A. Melyik biokémiai markernek van a tehéntejfehérje érzékenység esetén prognosztikai jelentősége? B. Hogyan változik az eosinophil cationos protein (ECP) szint a szérum-ban tejterhelés során? C. Melyik csontosodási paraméter jelzi legérzékenyebben a tejmentes diéta hatására létrejövő csontosodási eltérést? Vizsgált egyének 814 étel-allergia gyanús beteget vizsgáltam. Közülük az anamnézis, a klinikai tünetek (nyílt terhelés) alapján 254 bizonyult valóban étel-allergiásnak, ezek kb. 2/3-a volt tehéntejfehérje érzékeny. (Több nemzet-közi adat bizonyítja, hogy a vélt ételallergia terheléses vizsgálattal csak az esetek 10-30%-ában igazolható.) Azokat a tehéntejfehérje érzékeny betegeket (54 csecsemő és kisded) vizsgáltam részletesen, akiknek szülei ebbe beleegyeztek, illetve a rendelkezésre álló kittel a laboratóriumi meghatározások elvégezhetőek voltak. A betegek átlag életkora a tehéntej-fehérje első fogyasztásakor 3,4 hónap (2 nap-11 hónap), a tünetek jelentke-zésekor 3,8 hónap (2 nap-12 hónap), a diagnózis felállításakor 7,4 hónap (2 nap-23 hónap) volt. Az átlagos szoptatási időt 5,3 hónapnak (2 nap-18 hónap) találtam. 3

Az első vizsgálat alkalmával történt meg a részletes anamnézis kikérde-zése, a gyermekek súly- és hosszmérése, a vérvétel laboratóriumi vizsgá-latokhoz (rutin, szérum össz-ige, tejspecifikus IgE és több tehéntejfehérje frakció elleni IgA és IgG ellenanyag szint meghatározásához). 6 hónapos életkor után étel-allergén sorozattal bőrpróbát végeztem, illetve laktóz terhelés történt. A tejterhelést 11,8 hónapos (6-24 hónap) tejmentes diétát követően 40 gyermeknél végeztem el. Ekkor a terhelés megkezdése előtt, illetve azután 2 és 24 óra múlva vért vettem eosinophil cationos protein (ECP) szint és eozinofil sejtszám meghatározásra. A tejterhelés után 1 hó-napig figyeltem a tünetek megjelenését. A terhelés 12 betegnél váltott ki tüneteket (3 akut, 9 késői reakció pozitív csoport), 28 gyermeknek már nem jelentkezett kóros reakciója (negatív csoport). Egy későbbi utánvizsgálaton 27 gyermek jelent meg, akik akkorra már legalább a 3 éves életkorukat betöltötték. Közülük heten még mindig tehéntejfehérje mentes diétára szorultak. Légúti allergiás tünete (9 asthma bronchiale, 2 recidiváló obstructiv bronchitis, 3 rhinitis allergica) több gyermeknek volt. Súlyukat, hosszukat megmértem, vért vettem tőlük rutin laboratóriumi vizsgálatokhoz és csont-markerek meghatározásához. Csont-sűrűség mérés is történt. A kontroll csoportok minden esetben azonos életkorú, nem atópiás, egészséges gyermekekből álltak. Módszerek 1, Rutin laboratóriumi vizsgálatok: Hitachi 912 készülék, Roche reagensek 2, Össz-IgE: enzim immunoassay, Phadezym IgE PRIST 3, Tejspecifikus IgE: fluorescens enzim immunoassay, Pharmacia CAP System FEIA módszerrel, unicap 100 automatán 4, Alfa-casein, BSA, BLG, összes tehéntejfehérje elleni IgA és IgG: ELISA módszerrel, standard, magas tehéntejfehérje elleni antitesteket tartalmazó szérum értékeihez hasonlítva, %-ban megadva 5, Bőrpróba: Epipharm (ALK) étel-allergén sorozatból tej, tojás, szója, mogyoró, földimogyoró, liszt, tyúkhús, marhahús, narancs kivonattal prick teszt 6, Tejterhelés: legalább 4 hetes tejmentes diétát követően tünetmentes állapotban, laktóz szegény tehéntejfehérje alapú tápszerrel (Nutrilon low lactose) 30 percenként emelkedő adagokban (2 5 10 20 50 100 ml) terheltem 4

7, Szérum ECP szint: fluoroimmunoassay, Pharmacia CAP ECP FEIA 8, Eozinofil sejtszám: össz fehérvérsejtszám és az eozinofil sejtek %-os aránya alapján 9, Laktóz terhelés: Gastronix H 2 analyser, Rolitron készüléken mértem a kilégzett levegő H 2 koncentrációját a terhelés előtt, ill. utána 15 30 60 90 120 perccel vett levegőmintából 10, Csont-markerek: PTH: kétvégű szendvics immunolumineszcens assay Osteocalcin: Elecsys N-MID Osteocalcin reagens kit Béta-crosslaps: BM/Hitachi Elecsys 2010 módszer 11, Csontsűrűség mérés: nem domináns oldali alkar ásványianyag tartal-ma, egyfotonos abszorpciometriával, NK-364 Gamma készüléken mérve 12, Statisztikai elemzés: - normál eloszlás: átlag + szórás, varianciaanalízis - logaritmikus transzformáció után normál eloszlás: mértani közép, 5-95%-os konfidencia határ - logaritmikus transzformáció után sem normál eloszlás: medián és 5-95%-os konfidencia határ, Mann-Whitney U teszt - korreláció: Sperman rank teszt Etikai engedély: Semmelweis Egyetem Etikai Bizottsága (TUKEB 4/2000.), szülők tájékoztatás után beleegyező nyilatkozatot írtak alá. Eredmények 1. Betegek száma: 814 étel-allergia gyanús gyermekből 254 bizonyult valóban táplálékra hiperszenzitívnek (31%). Ez megfelel a nemzetközi eredményeknek (kb. 1/3-a). A többi betegnek nem étellel összefüggő atópiás, vagy infekciós tünete volt, illetve kizárólagos laktóz intoleran-cia igazolódott. 2. Tünetek: Bőrtüneteket a betegek 78%-ában találtam, gasztrointesztinális panasza a gyermekek 46%-ának volt, légúti tünetet az esetek 41%-ában észleltem. Ez hasonló a hazai és nemzetközi adatokhoz. 3. Atópiás betegségek családi előfordulása: Az 54 gyermek 52 családból származott. A 104 szülőből 3 szenvedett asthma bronchialéban (2,9%), 20 számolt be allergiás rhinitisre utaló tünetekről (19,2%), 9-nél észlel-tek atópiás dermatitist (8,7%). 5 szülő anamnézisében szerepelt külön-böző ételekre allergiás tünet. Az asthma gyakorisága 5

hasonló az átlag magyarországi adatokhoz, a rhinitis allergica és az atópiás dermatitisé magasabb annál. 4. Betegek súlyfejlődése: A betegek átlag súlya a diagnózis felállításakor 0,49 SD volt, ez 0,69 SD-re csökkent, majd a további méréseknél gyakorlatilag nem változott (-0,74 SD, ill. 0,73 SD). Az értékek mind a normál tartományon belül vannak. Hosszuk a +0,42 - +0,45 SD érték között mozgott. 5. Össz-IgE: A tehéntejfehérje érzékeny betegekben emelkedett volt az össz-ige átlag értéke (11,46 ku/l) a kontrollokhoz (2,68 ku/l) viszonyítva. A tejterhelésre negatívan reagáló csoport össz-ige értéke (7,06 ku/l) szignifikánsan alacsonyabb volt a pozitív csoportéhoz (22,85 ku/l) képest. Tejspecifikus IgE: Az 54 betegből 21-nek volt emelkedett tejspecifikus IgE szintje. A kontrollokhoz (0,32 ku/l) viszonyítva a tejterheléskor még mindig pozitívan reagáló (elhúzódóan tüneteket mutató) betegek (0,87 ku/l) specifikus IgE értéke szignifikánsan (p<0,001) magasabb volt. Minden tejérzékeny csoport össz-ige és tejspecifikus IgE értéke között szoros korrelációt találtam. Bőrpróba: 48 gyermeknél történt, ebből 12-nek volt tejallergénnel bőrpróba pozitivitása. 6. Egyéb étel-allergének: 48 gyermekből 15-nek volt tojás allergénre bőrpróba pozitivitása (31%). Szójára 1 mutatott pozitív bőrreakciót, de a klinikai tünetek alapján 8 betegnek diagnosztizáltam társult szója-allergiát (17%). Ez az eddigi nemzetközi adatoknak (6-47%) megfelel. 7. Szérum ECP szint: 35 tehéntejfehérje érzékeny beteg szérum ECP értékét összehasonlítva a kontrolokéval (7 µg/l) azt találtam, hogy a betegeké (12,2 µg/l) szignifikánsan (p<0,05) magasabb volt. A kezdeti tünetek (bőr, gasztrointesztinális, légúti) alapján csoportosítva a betegeket, az eltérő szervi manifesztációjú gyermekek szérum ECP értékei között nem volt különbség (légúti tünete nincs 11,3 µg/l, légúti tünete van 12,6 µg/l). A később asthmássá váló betegek (18,1 µg/l) és a kontrollok (9,6 µg/l) szérum ECP szintje között határérték szignifikan-ciát (p=0,05) találtam. A szérum ECP szintje a tejterhelés során a kez-deti értékhez képest minden csoportban csökkent a terhelés kezdete után 2 órával, majd 24 óra múlva ismét az alap szint közelébe emelkedett. Az eozinofil sejtszám hasonló irányú változását figyeltem meg. A tehéntej-fehérje érzékeny betegek össz-ige és szérum ECP értékei között korre-lációt találtam. 8. A különböző tehéntejfehérje frakciók elleni IgA és IgG antitestek: Az alfa-casein, BSA, BLG és az összes tehéntejfehérje elleni IgA és IgG szinteket vizsgálva nem volt különbség a betegek és a kontrollok ezen Ig szintjei között, kivéve a BSA elleni IgG-t, 6

mely éppen a betegekben volt alacsonyabb (0,36 vs 2,94 rel.%). Ezzel ismételten igazolódott, hogy az IgG meghatározás nem optimális módszer a tehéntejfehérje érzékenység diagnosztikájában. A BSA elleni IgG alacsony szintje jele lehet az orális tolerancia késői kialakulásának. Prognosztikai jelentősé-ge az alfa-casein elleni IgG-nek lehet, mivel ez a tejterhelésre elhúzó-dóan reagáló (pozitív) csoportban (2,10 rel.%) volt szignifikánsan (p<0,05) emelkedett a negatív csoport (0,89 rel.%) szérum szintjéhez képest. A BSA elleni IgA a gasztrointesztinális tünetekkel reagáló betegekben volt emelkedett. Minden tehéntejfehérje frakció elleni IgA és IgG típusú ellenanyag szint között szoros korrelációt találtam, a tejspecifikus IgE-vel azonban nem volt összefüggésük. 9. Asthma bronchiale megjelenése: A 3 évvel későbbi utánvizsgálaton résztvevő 27 beteg közül 9-nek (33%) volt asthmás tünete, ezt alátá-masztó emelkedett IgE szintje, bőrpróba pozitivitása. Közülük 4 még mindig tejmentes diétát tartott, a többi 18 gyermek közül csak 3-an. A 9 asthmás beteg közül hatnak korábban tojással bőrpróba pozitivitása volt. Allergiás rhinitise 3 gyermeknek jelentkezett, közülük egy diétázik. 10. Csontosodási paraméterek vizsgálata: Mind a 27 tejérzékeny beteg, mind a kontrollok szérum Ca, P, Mg, AP, PTH, osteocalcin, béta-crosslaps szintje normális volt, tekintet nélkül arra, hogy még tartották-e a tejmentes diétát (7 fő), vagy sem (20 gyermek). A normál határokon belül, de szignifikánsan magasabbnak találtam az AP (610,2 vs 499,7 U/l) és PTH (1,56 vs 0,82 pmol/l) szinteket a tejérzékenyekben, mint a kontrollokban, a béta-crosslaps (0,92 vs 1,47 ng/ml) értékét pedig alacsonyabbnak. A csontsűrűség mérés során az oszteodenzitometriás (ODM) átlag Z score érték 0,6-nak adódott, 10/27 gyermeknél a 1-es Z score alatti csontsűrűség értéket kaptunk, ami már a kóros tartomány-ba esik. Ebből megállapítottam, hogy a csontosodás finom zavarait még normális szérum csont-marker szintek mellett is a csontsűrűség méréssel mutathatjuk ki tehéntejfehérje érzékeny gyermekekben. Az oszteodenzitometriás eredmények alapján 2 csoportra osztva a tejérzé-keny betegeket, az alacsony ODM értékűeknél volt szignifikánsan (p<0,03) magasabb a PTH értéke (2,24 pmol/l), a normális csont-sűrűségű betegekhez (1,16 pmol/l) képest. Ez a PTH csontreszorpciót fokozó hatásának a következménye. 7

Összefoglalás és új eredmények A Célkitűzések fejezetben feltett kérdésekre vizsgálati eredményeim alapján az alábbi összefoglaló válaszokat adom. I/A. Az irodalmi adatokkal összhangban az étel-allergia gyanús betegek 31%-ában igazolódott a táplálék érzékenység. I/B. A rhinitis allergica és az atópiás dermatitis gyakoribb volt a betegek szülei között, mint az átlag populációban. Az asthma bronchiale előfordu-lási gyakoriságát ahhoz hasonlónak találtam. I/C. A vizsgált betegek a tejmentes diéta mellett kielégítő szomatikus fejlődést mutattak. I/D. Tojásra 31%-ban volt bőrpróba pozitivitás, szójára 17%-ban találtam klinikai reakciót a tehéntejfehérje érzékeny gyermekek között. I/E. A tejérzékenyek 1/3-a válik már egész korai életkorban (3-6 év között) asthmássá. Akiknek kezdetben is emelkedett a szérum ECP szintje, bőr-próbával étel poliallergia, de különösen tojás pozitivitás igazolható, kiemelten veszélyeztetettek az atópiás légúti tünetek kialakulása szem-pontjából. II/A. A vizsgálatok során az emelkedett szérum össz-ige, ECP és alfa-casein elleni IgG szint bizonyult rossz prognosztikai jelnek, elhúzódóbb lefolyást, asthma bronchiale kialakulását jelezhetik. A BSA elleni IgG szint alacsonyabb a tejérzékeny betegekben a kontrollokhoz viszonyítva, ez az orális tolerancia kialakulatlanságára, csökkentebb voltára utal. II/B. Két órával a tejterhelés megkezdése után csökken a szérum ECP szintje, 24 óra múlva ismét az alap-szintet éri el. Feltételezhető, hogy az eozinofil sejtek a bél lumenébe ürítik károsító proteinjeiket. II/C. A tápszerek megfelelő szubsztitúciója ellenére a tehéntejfehérje érzékeny betegek csontosodása mérsékelten károsodott, melyet a rutin laboratóriumi vizsgálatokkal nem, de a csontsűrűség mérésével igazolni tudunk. Az értekezésben ismertetett tézisek közül kiemelendő, hogy sikerült igazolni olyan, viszonylag könnyen vizsgálható markereket (ECP, egyes tehéntejfehérje frakciók elleni specifikus IgG ellenanyagok), amelyek segítenek a tehéntejfehérje érzékenység prognózisának megítélésében, illetve a diéta alól felszabadító tejterhelés időpontjának 8

meghatározásában. Fontos lehet az a megfigyelés is, hogy a korszerűen összeállított tejmentes diéta mellett, annak ellenére, hogy az kalciummal és D vitaminnal szubsztituálva van, számolni lehet enyhe csontosodási eltérés kialaku-lásával. Az értekezés témájával kapcsolatos saját közlemények: Magyar folyóiratban megjelent közlemények: I. Hidvégi E, Arató A, Bodánszky H, Cserháti E: Tejallergia-gyanúval beküldött gyermekek prospektív vizsgálata. Gyermekgyógyászat, 49: 277-280, 1998 II. Hidvégi E, Cserháti E, Arató A: Kinél okozhat a latex csecsemőkori ekzemát? Gyermekgyógyászat, 50: 160-162, 1999 III. Hidvégi E, Arató A, Bodánszky H, Cserháti E: Tehéntejfehérje-érzékeny csecsemők kezelése során szerzett tapasztalataink. Gyermekgyógyászat, 50: 236-240, 1999 IV. Hidvégi E, Cserháti E, Kereki E, Arató A: A szérum eosinophil kationos protein szintjének változása tehéntejterhelést követően allergiás gyermekekben. Orvosi Hetilap, 141: 2775-2777, 2000 V. Hidvégi E, Cserháti E, Kereki E, Savilahti E, Arató A: Különböző tehéntejfehérjefrakciók elleni szérum IgE, IgA és IgG ellenanyagok tehéntejfehérje-érzékeny gyermekekben: ezek összefüggése a betegség lefolyásával és a klinikai tünetekkel. Gyermekgyógyászat, 52: 241-248, 2001 VI. Hidvégi E: Étel-allergia: múlt jelen jövő. Allergológia és Klinikai Immunológia, 4: 35-39, 2001 VII. Hidvégi E, Arató A, Kereki E, Cserháti E: Szérum eosinophil kationos protein (ECP) szint a légúti tüneteket mutató ételallergiás gyermekekben. Gyermekgyógyászat, 53: 149-152, 2002 VIII. Hidvégi E, Arató A, Cserháti E, Szabó A, Szabó A, Horváth Cs: A tehéntejfehérje érzékeny gyermekek csontosodásában kisfokú csökkenés észlelhető. Ca és csont (közlésre elfogadva) Könyvfejezetek: 9

IX. Hidvégi E: A táplálékallergiák és táplálékintoleranciák epidemiológiája. In: Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank. A táplálékallergiáról mindenkinek. (Szerk.: Barna Mária) Tempus-Phare, Budapest, pp. 31-36, 2000 X. Hidvégi E: Az étel-allergiák pulmonológiai következményei. Légúti betegségek gyermekkorban c. könyvben fejezet, (tervezett megjelenés 2002. szeptember) Külföldi közlemények: XI. Hidvégi E, Cserháti E, Kereki E, Arató A: Higher serum eosinophil cationic protein levels in children with cow s milk allergy. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 32: 475-479, 2001 IF: 1,580 XII. Hidvégi E, Cserháti E, Kereki E, Savilahti E, Arató A: Serum IgE, IgA and IgG antibodies to different cow s milk proteins in children with cow s milk allergy; in relation to prognosis and clinical manifestations. Pediatric Allergy and Immunology (közlésre elfogadva) IF: 1,635 XIII. Hidvégi E, Arató A, Cserháti E, Horváth Cs, Szabó A, Szabó A: Slight decrease in bone mineralization in cow s milk sensitive children. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition (közlésre elfogadva) IF: 1,580 Idézhető kongresszusi absztraktok: 1, Cserháti E, Mezei Gy, Hidvégi E, Kelemen J, Kereki E, Lugosi É, Turmezei J, Molnár É: Do the blood absolute eosinophil count (ec) and the serum eosinophil cationic protein (secp) level help in the clinical staging of paediatric asthma? Allergy, 52 (Suppl): p 96, 1997 2, Mezei Gy, Kelemen J, Hidvégi E, Turmezei J, Kereki E, Molnár É, Lugosi É, Cserháti E: Inflammatory markers in asthmatic children with different severity of the disease. Pediatric Research, 42: p 413, 1997 3, Mezei Gy, Kelemen J, Hidvégi E, Turmezei J, Kereki E, Molnár É, Lugosi É, Cserháti E: Can we characterize the children with different stages of asthma on the basis of inflammatory markers and eosinophil count (eo)? European Respiratory Journal, 10 (Suppl. 25): p 334, 1997 10

4, Cserháti E, Hidvégi E, Kelemen J, Mezei Gy, Kereki E: Is eosinophil cationic protein level a useful parameter in the diagnosis of childhood asthma? Allergy and Clinical Immunology International, Suppl. 4: p 5, 1997 5, Hidvégi E, Arató A, Kereki E, Cserháti E: Asthma prevalence among food allergic children. Allergie, 3 (Suppl. 1): p 92, 2001 6, Hidvégi E, Cserháti E, Kereki E, Savilahti E, Arató A: Lower serum IgG and IgA levels against different cow s milk proteins in cow s milk allergy. J Ped Gastroent Nutr, 32: p 398, 2001 7, Póder G, Hidvégi E, Bókay J, Kelemen J, Mezei G: Gastro-esophageal reflux and obstructive lung diseases in children. European Respiratory Journal, 18 (Suppl. 33): p 455, 2001 8, Hidvégi E, Cserháti E, Horváth Cs, Szabó A, Szabó A, Arató A: Slight decrease in bone mineralization in cow s milk sensitive children. J Ped Gastroent Nutr, 34: p 485, 2002 Egyéb, nem a témához kapcsolódó közlemények: 1, Varga G, Solomon ET, Folly G, Hidvégi E, Papp M: Pancreas polypeptid kivédi a caeruleinnek a pancreasra kifejtett trophikus hatását patkányban. Orvosi Hetilap, 124: 1511-1514, 1983 2, Hidvégi E, Varga G, Papp M, Folly G, Scarpignato C: Ranitidine inhibits the trophic effect of caerulein on the pancreas in rats. Acta Physiologica Hungarica, 64: 475-478, 1984 3, Dobronyi I, Varga G, Hidvégi E: Caerulein kezelés fokozza újszülött patkányok testsúly és pancreassúly növekedését. Kísérletes Orvostudomány, 38: 557-563, 1986 4, Dobronyi I, Papp M, Varga G, Hidvégi E: Caerulein excessiv adagjai fokozzák a pancreas szekrécióját és növekedését újszülött patkányokban. Orvosi Hetilap, 128: 1467-1469, 1987 5, Arató A, Kelemen J, Horváth J, Hidvégi E, Szőnyi L: Fokozott atópiás hajlam coeliákiás gyermekekben. Gyermekgyógyászat, 45: 539-544, 1994 6, Hidvégi E, Arató A, Szőnyi L: Colitis ulcerosa és psoriasis együttes előfordulása gyermekkorban. Orvosi Hetilap, 136: 1257-1259, 1995 7, Hidvégi E, Sipos B, Ricz Zs, Rákóczy Gy: Cardia táji polipoid elváltozás tíz gyermekkori esetünkben. Gyermekgyógyászat, 50: 131-134, 1999 11

8, Póder Gy, Kelemen J, Hidvégi E, Kis É, Kostic Sz: Pneumonectomiához vezető súlyos tüdővérzés egyoldali arteria pulmonalis hypoplasia következtében. Medicina Thoracalis, 52: 209-212, 1999 9, Ongrádi J, Becker K, Horváth A, Hidvégi E, Mezei I: Simultaneous infection by Human Herpesvirus 7 and Human Parvovirus B19 in papular-purpuric gloves and socks syndrome. Arch Dermatol, 136: 672, 2000 10, Póder Gy, Kelemen J, Hidvégi E, Kis É: Disszeminált tüdőelváltozást előidéző Chlamydia pneumoniae infekció esete. Gyermekgyógyászat, 53: 189-192, 2002 11, Póder Gy, Bókay J, Hidvégi E, Kelemen J: Gyermekkori asthma és nyelőcsőrefluxbetegség. Gyermekgyógyászat, 53: 323-328, 2002 12, Hidvégi E: A croup kezelésének története. Allergológia és Klinikai Immunológia, 5: 14-17, 2002 12