Energiabiztonság és rendészet 2009. május 11. dr. Janza Frigyes ny. r. vörgy. címzetes egyetemi és s főiskolai f docens
A biztonságszolg gszolgáltatás s hazai térnyert rnyerésével, a biztonsági piac radikális átalakulásával, a privát t biztonság g jogi szabályoz lyozásának és gyakorlatának ellentmondásaival, a források átstruktúrálódásával a rendvédelmi delmi intézm zményrendszer nem tartott lépést. l
A rendszerváltoz ltozást követk vetően en a rendvédelem delem - mint az állam és s polgárainak biztonságát garantáló politika, tevékenys kenységrendszer és szolgáltat ltatás teljes körűk megújul julást igényelt. Ennek gyakorlati megvalósítása sa azonban részleges, feszülts ltségekkel terhelt volt. A közbiztonság és s a belső rend megteremtésének és s folyamatos megújításának elvárt mértm rtékű társadalmasítása csak részben r és ellentmondásosan valósult meg.
A rendészeti/rendv szeti/rendvédelmi delmi funkciók k jogszabályi háttere formálisan megalapozott, az Európai Uniós tagságunkb gunkból l eredő kötelezettségek beépültek a belső jogba. Érzékelhetően en javult a nemzetközi zi biztonsági, bűnügyi, illegális lis migráci ció-kezelési, katasztrófa fa- megelőzési, si,- segíts tségnyújtási, tűzvt zvédelmi, vám-v és pénzügyőri, büntetb ntetés-végrehajtási, vagyonvédelmi, az igazságügyi, gyi, önkormányzati nyzati biztonsági együttm ttműködés, jobbá váltak a nemzetbiztonsági és s rendvédelmi delmi együttm ttműködés s feltételei, telei, a nemzetközi zi szervezett bűnözés, az illegális lis migráci ció,, a terrorizmus elleni fellépés s esélyei.
Az integrált rendvédelem delem komplex kezelése érdekében szüks kséges együttm ttműködést az érintett szervek közötti k megállapod llapodások formálisan biztosítj tják. A különbk nböző őrszolgálatok, latok, a polgári ri-, magánbiztons nbiztonsági rendszerek, helyi kezdeményez nyezések és s a teljes biztonságszolg gszolgáltatási civil szféra, valamint a biztonsági feladatokat vállalv llaló társadalmi szervezetek tevékenys kenységi rendszerének nek rendvédelmi delmi illesztése se ugyanakkor nem követte k az érintett szolgálatok, latok, szolgáltat ltatások és képességek fejlődési ütemét, t, szabályoz lyozási és koordináci ciós s igényeit.
Gyengeségek gek A rendvédelmi delmi szervek működését m t szabályz lyzó egyes jogszabályok harmonizáci ciójára, kiegész szítésére, illetve az egyes területeken ma még m hiányz nyzó jogi szabályoz lyozás s megalkotására van szüks kség. A szervezetek jogszabályokban rögzr gzített feladatai folyamatosan bővülnekb lnek, melyet nem követ k a források növekedn vekedése. Az átfedő,, párhuzamos p tevékenys kenységek megszüntet ntetését, t, a feladatkörök integráci ciójának folyamatát érdekellentétek tek és s szemléleti leti különbsk nbségek akadályozz lyozzák. A rendvédelmi delmi szervek struktúrája ja,, a vezetési si-irányítási jogosultságok gok ma túlzottan centralizált ltak, ami gátolja g a kihívásokra való rugalmas reagálást. Nem egyértelm rtelműen en definiáltak a diszkrecionális jogkörök. k. A feladatkörök és s a felelőss sségek rendre átfedik egymást st,, a rendszerben diszfunkciók, kodifikáci ciós és s működési m zavarok vannak. A rendelkezésre álló források szétapr taprózottak,, a felhasználásra sra vonatkozó hatásk skörök k széttagoltak, az összehangolt, komplex fejlesztési, si, megelőzési rendszerek létrehozl trehozása nehézkes. A gyakori szervezet-átalak talakítások és s az egzisztenciális problémák növelik az állomány elbizonytalanodását, t, a tapasztalt munkaerő gyorsuló ütemben fogy.
Az egyébk bként felkész szült szakmai állomány idegennyelv tudása sa,, európai uniós és schengeni ismerete, gyakorlata még g hiányos. A fiatalodó állomány-összetétel tel nyomán n a jogellenes tevékenys kenységek felderítése nehezebbé vált, ezt a meglévő szakért rtői i hátth ttér r csak részben r tudja ellensúlyozni. lyozni. Tartós s a biztonságv gvédelmi piac humáner nerő elszívó hatása. Az esélyegyenl lyegyenlőség g elveinek érvényesítése se még m g nem teljes körű, k, különösen k kedvezőtlen a személyi állomány kisebbségi összetétele. tele. Fejletlen a rendészettudom szettudományi hátth ttér, gyenge a kutató bázis, hiányos a szakirodalom. A rendvédelmi delmi tevékenys kenység g társadalmast rsadalmasítása elhúzódik dik,, a társadalmi t szervezetek és s a lakosság g bevonása a szüks kségesnél l lassúbb, a lehetségesn gesnél kevesebb az érzékelhető és s konkrét t eredmény. Nem kellően en elterjedt a humán n erőforr forrással való gazdálkod lkodás s korszerű módszereinek alkalmazása. A modern műszaki m eszközök k területi eloszlása sa egyenetlen. A természeti csapások, sok, súlyos s szerencsétlens tlenségek következmk vetkezményeinek kárbecslk rbecslési si rendszere fejletlen, csupán n néhány n ny területre orientált, így nem ad kellő támogatást a megelőzési feladatok tervezéséhez. A biztonsági kockázati tényezt nyezők k csökkent kkentését t támogatt mogató,, EU normák által is előírt rendszerek hiányosak (széttagolt bűnüldb ldözési adatbázis, valósidej sidejű,, védett v kommunikáci ciós s eszközök k hiánya, stb.).
A Magyar KöztK ztársaságra a szervezett bűnözés, b a terrorizmus, az illegális lis migráci ció,, valamint a mozgásszabads sszabadság g megnöveked vekedéséből l eredő biztonsági kihívások, az ún. környezeti k vagy öko-bűnözés,, a vagyon elleni bűncselekmények, nyek, a különbk nböző hamisítások, sok, az illegális lis kereskedelem, a kábítószerk szer- kereskedelem, a pénzp nzügyi bűncselekmb ncselekmények, nyek, a hivatalos és/vagy közfeladatot k ellátó személy elleni erőszak, a megélhetési bűnözés, valamint a civilizáci ciós, illetve természeti katasztrófákb kból l eredő helyzetek jelentik a leginkább fenyegető veszélyforr lyforrásokat.
Magyarország és s az Európai Unió gazdasága, ga, valamint polgárainak jóléte, j biztonsága a létfontossl tfontosságú infrastruktúrákt któl és s az azok által nyújtott szolgáltat ltatásoktól is függf gg.. Az ágazatokon és s az EU tagállamok határain átnyúlóan összekapcsolódó, egymással kölcsk lcsönös s függf ggésben lévől kritikus infrastruktúrák k megzavarása vagy megsemmisülése melynek kivált ltó oka veszélyforr lyforrások sora lehet, beleértve a terrorcselekményeket, természeti katasztrófákat, kat, hanyagságot, got, baleseteket, számítógépes bűnözést, b más m bűncselekményeket nyeket és ártó szánd ndékú cselekményeket veszélyezteti az élet- és s vagyonbiztonságot, got, a közbizalom k és s az államhatalomba vetett hit megrendülésével járhat. j
Napjaink hazai bűnözési b szerkezetét hasonlóan an a fejlett államok kriminalitási mutatóihoz a vagyon elleni bűncselekmények nyek kimagasló,, mintegy hetven százal zalékos aránya jellemzi. A bűnesetek b közel k 90 százal zalékát évről- évre, ugyanazon húszh sz-huszonöt t törvt rvényi tényt nyállás kimerítése adja. A vagyon elleni bűncselekmb ncselekményekben nyekben meghatároz rozóvá válnak az üzleti és s munkahelyi lopások, a mezei és s erdei lopások, a zsebtolvajlások, sok, a betöréses lopások, a gépkocsig pkocsi- vagy a gépkocsibg pkocsiból l törtt rténő lopások, a rongálások, a szerzői i vagy a szerzői i joghoz kapcsolódó jogok megsért rtései. Növekszik N a megélhet lhetési célzatc lzatú deliktumok száma. A szabálys lysértések elsősorban sorban a vagyon elleni szabálys lysértések - számának növekedn vekedése várható.
A gyors gazdasági, gi, politikai változv ltozások következtében felerősödtek a negatív társadalmi jelenségek. A felnőtt generáci ciók k többst bbségét t sújtja s a korábban ható társadalmi értékrend megingása, felbomlása, új, még m g sok tekintetben kiérleletlen értékrendek megjelenése, az értékválasztás s dilemmája.
A belső jog Európai Uniós s joghoz törtt rténő közelítése alapvetően en befejezettnek tekinthető, azonban még m g számos területen szüks kség g van a rendészeti (rendvédelmi) delmi) jog pontosítására, korszerűbb bbé tételére. Kockázatot jelent, hogy ezt a folyamatot lassíthatja a merev, doktriner szemlélet, let, az elzárk rkózás s az innovatív v bűnüldb ldözői, bűnmegelőzési módszerek m átvételéhez szüks kséges jogi hátth ttér r megteremtésétől, tartózkod zkodás s (csaknem kilencvenezer oldalnyi) az európai uniós s jog rendészeti vonatkozású adaptáci ciójától.
Jelentős s nemzetközi zi kapcsolattartási si és bűnüldözői i akadályt jelentenek a sokszor a nemzetközi zi standardoknál l szigorúbb, esetenként nt betarthatatlan hazai adatvédelmi delmi előírások, illetve korlátoz tozások, valamint az e téren t következetesen k szigorú alkotmányb nybírósági gyakorlat.
A köztudatban k ma a gazdasági gi siker és s a meg nem engedett eszközök k alkalmazása egybefonódott. E megítélés, ha tartósan fennmarad, torz társadalmi értékrendet tartósíthat. that. Felgyorsult a vagyoni alapú társadalmi polarizáci ció, egyes rétegek r elszegényed nyedése politikai kérdk rdéssé vált, a megélhetési bűnözés b mind több t területen jelenik meg. Az egyre tudatosabbá és szervezettebbé váló roma kisebbséghez kapcsolódó,, tovább bbélő etnikai hagyományok és az európai joggyakorlat közötti k ellentmondások csak lassan oldódnak. dnak.
A privatizáci ció honi sajátoss tosságai, a korrupció elleni fellépés ellentmondásoss sosságai, a bűnözés b s terjedésétől l lényegesen l elmaradó fejlesztésekkel sekkel magyarázhat zható rendészeti működési zavarok a jövőben j is teret kínálhatnak k a szervezett bűnözés b s bővülésének. b A hazai bűnelkb nelkövetői i csoportok egy része r a nemzetközi zi keretekben működőm szervezett bűnözés b s felé orientálódik. Tovább nőn a nemzetközi zi szervezett bűnözéshez b kötődők olyan bűncselekmb ncselekmények nyek száma, mint az ember-, kábítószer-, és s fegyverkereskedelem, erősödik a veszélyes anyagok és s jövedj vedéki termékek csempészet szetére irányul nyuló bűnelkövetés. A kábítószer k bűnözés b és s a prostitúci ció ösztönzőleg hat a tradicionális bűncselekményekre. nyekre.
A katasztrófav favédelem a növekvn vekvő hagyományos kockázati veszélyeken túl t (tűzesetek, műszaki, m közlekedk zlekedési balesetek, ár- és s belvizek) több, t újnak tekinthető kihívással szembesül. Ezek a globális lis klímav maváltozás s várhatv rható hatásai, a kritikus infrastruktúrák k védelme v és s a veszélyes anyagokkal összefüggő minőségileg és s mennyiségileg megváltozott kockázatok.
A létfontossl tfontosságú infrastruktúrák k védelmv delmére vonatkozó horizontális ágazatokon átnyúló szabályoz lyozás s nemzeti és s európai uniós s szintű bevezetése megnövelheti a rendvédelmi delmi szervek feladatait, a létfontossl tfontosságú infrastruktúrákat kat fenyegető veszélyek beazonosítása, sa, a létfontosságú infrastruktúrák és s kapcsolódásaik saik sebezhetőségi pontjainak feltérk rképezése, a megzavarás s vagy megsemmisítés s kockázat zatának értékelése terén.
A technikai fejlődés s felgyorsulása sa a bűnözés b lehetőségeit is bővíti. b Ez az informatikai terrorizmus és s az intellektuális lis gazdasági gi bűnözés s dinamikus terjedéséhez vezethet.
A biztonság g tartalma, megjelenési formái, a hozzá fűződő érdekek új dimenziókat kaptak, így a rend védelmével kapcsolatos feladatok megvalósítása sa szemlélet let-,, filozófia fia- és metodikavált ltási kényszerpk nyszerpályára került.
A rendvédelem, delem, mint egységes ges intézm zményi, tevékenys kenységi rendszer vagy funkció kizárólag jogi és s alkalmazási megközel zelítés s alapján n nem értelmezhető. A rendvédelmi delmi szervek több t minisztérium irány nyítása mellett, a központi k koordináci ció hézagai miatt nem ritkán egymással vetélkedve, adott költsk ltségvetési keretek között, napi problémákkal terhelten teljesítik tik alaptevékenys kenységükből l adódó feladataikat. Erősen befolyásol soló bizonytalansági tényezt nyező a túl t l gyakori szervezet-átalak talakítás és s ebből l következk vetkezően en a feladatok, valamint az egyéni életutak tartós s tervezhetőségének labilitása.
A hazai rendvédelmi delmi szervek teljes körűk tevékenys kenységi repertoárj rjának összehangolására külön n tárcakt rcaközi koordináló szerv nem jött j létre. l Több kormányzati koordináci ciós s bizottság működik, amely rendelkezik valamely rendvédelmi delmi szervvel, vagy szervekkel kapcsolatos hatásk skörrel. Jellemzővé vált a szervek által kezdeményezett új, kölcsönös érdekeltségen alapuló pontosság, együttm ttműködés. Ez fontos előrel relépés, de nem helyettesíti ti a rendvédelem delem egész szének komplex, rendszerszemlélet letű átfogását. t.
A biztonság g szereplőinek köre k bővül, b, a biztonsággal összefüggő tevékenys kenység, a hozzá fűződő érdekeltség g tovább differenciálódik, dik, ami a rendvédelmi delmi szemlélet let változv ltozását t eredményezi. A biztonság g tartalmi és s fogalmi evolúci ciója a rendvédelem delem fejlődését t is befolyásolja. A hazai kihívások mellett megjelentek az euro-atlanti integráci ciós és s szövets vetségi kötelezettségből l adódó feladatok is.. Ezek megoldását t mind nemzeti, mind szövets vetségi, sőt s nem egyszer széles körűk nemzetközi zi keretek között kell felvállalni. llalni.
A polgári biztonságv gvédelmi tevékenys kenység, az állami őrszolgálati lati munka, a magánbiztons nbiztonsági tevékenys kenység, a helyhatósági rendészeti tevékenys kenység, a biztonsági célzatc lzatú civil önszerveződések sek egyre bővülőb körével kiegész szülve a komplex rendvédelmi delmi gondolkodás s szerves részévé válik.
A rendvédelem, delem, a rendészet, a biztonsági piac és s a biztonsági célzatc lzatú civil szervezetek szereplői i tudatában vannak a megújul julás s időszer szerűségének. Felismerték, hogy a gyors ütemben átalakuló és s modernizálódó Magyarország, g, valamint külsk lső környezete új j típust pusú kihívásokat teremt, amelyek magasabb követelmk vetelményeket támasztanak a rendvédelemmel, delemmel, rendészettel szemben is. Ennek megfelelően en elfogadják k a változtatv ltoztatások szüks kségességét és s vallják: túl t l kell lépni l az eddigi, többnyire ötletszerű szervezet-változtat ltoztatási kényszerek k időszak szakán. Érdekeltek abban, hogy kimunkált és s megerősített rendészeti szakpolitikára építő,, komplex biztonsági szemlélet letű jogalkotással megteremtődjenek a biztonsági feladatok újraosztásának a feltételei. telei.
A biztonság: alapvető nemzeti és s közössk sségi érték, olyan állapot vagy helyzet, amely a fenyegetettség és s a veszélyek tudatosan eltűrt, meghatározott szintjén valósul meg. A biztonság g egy adott időpontban felismert biztonsági kockázatok semlegesítésének vagy minimalizálásának nak eredmények nyeként nt létrejl trejött tt társadalmi t állapot és s közérzet. k Alapját t a külsk lső fenyegetettségt gtől l való megbízhat zható védelem, a belső rend és s stabilitás s képezi. k A biztonság megteremtése nem lehet állami, vagy hatósági monopólium, hanem társadalmi termék,, amely érdekközelítés útján, egyeztetett cselekvés következményeként nt jön j n létre. l Milyenségében fontos szerepet játszik j a társadalom t szereplői és s a polgárok önkéntes ntes jogkövet vetése.
A közbiztonsk zbiztonság és s a közrend k védelme: v a közigazgatási szerveknek, hatóságoknak, a gazdaság g szereplőinek, az állampolgári szerveződéseknek, seknek, azok tagjainak az általános rendfenntartással, az általános biztonság, nyugalom, közrend k fenntartásával, a szellemi és anyagi környezet k megóvásával val összefüggő olyan tevékenys kenysége, amely közvetve k vagy közvetlenk zvetlenül kihat a társadalmi t lét l t minden, a biztonságon alapuló terület letére, a közössk sségi érdekérvényesítésre. sre.
A közbiztonság: az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának nak a közállapotoktk llapotoktól és s az ország jogrendszerétől l függf ggő megvalósul sulása. sa. Védelme és s fenntartása a rendvédelmi delmi ágazathoz tartozó szervek főf feladata. Ebben az értelemben magába foglalja a bűnmegelb nmegelőzés, a bűnüldb ldözés, a határrend és határbiztons rbiztonság, az illegális lis migráci ció jelensége elleni küzdelem, a katasztrófav favédelem, a büntetb ntető igazságszolg gszolgáltatás, a büntetb ntetés-végrehajtás és rehabilitáci ció társadalmi intézm zményei szoros kapcsolatban és s kölcsk lcsönhatásban álló tevékenys kenységeinek összességét.
Dr. Leo Lauber a Bécsi B Szövets vetségi Rendőr-igazgat igazgatóság. g. A biztonság áru lesz, annak ellenére, hogy állapot tulajdonképpen, amelyet semlegesen mindenkinek biztosítani tani kell hangsúlyozta Lauber. Olyan mértm rtékben, ahogyan a rendőrs rség g az üres pénztp nztár r miatt visszavonul, a légüres l teret a magán n biztonságv gvédelmi szolgálatok latok töltik ki. A biztonság g az állam szolgáltat ltatási alkotmányos kötelezettsége. Az erőszak gyakorlás s monopólium liumának az államnál l kell maradnia. A polgárok védelme v az önkormányzatiság g központi k feladata. Az új j idők k döntd ntő kulturális lis eredménye az állam erőszak szak-monopóliuma. Nem szabad visszafelé menni.
A rendőrs rségnek erőszak szak-monopóliuma van, de nincs védelmi v monopóliuma. Ausztriában a rendőri ri végrehajtv grehajtó állomány részvétele minden köz-, k és s magán n szolgálatn latnál l a biztonsági területen 84 %, addig ez Németországban 65 %, Hollandiában 66 %, Svájcban 65 % és s DániD niában csak 55 %. Európai átlagban a rendőri ri végrehajtv grehajtói állomány és s a biztonsági vállalkozv llalkozások munkatársai aránya 66: 34 %.
A privatizálás s nem azt jelenti, hogy az államot tehermentesítik tik a felelőss sségétől l a közbiztonsk zbiztonság g fenntartásáéé áéért,, hangsúlyozta Reinhard Rupprecht,, volt minisztériumi igazgató a német n Szövets vetségi Belügyminiszt gyminisztériumban. A A privatizálásnak jogilag megfelelőnek kell lennie. Közjogi jogosultságokat gokat a közszolgk zszolgálathoz lathoz tartozók k egy különös k s bizalmi viszonnyal gyakorolhatják. k. Ezeknek a jogosítv tványoknak a kölcsk lcsönbe adása a magán biztonságv gvédelmi szolgálatoknak latoknak csak korlátozott mértm rtékben lehetséges. Közterületen az objektumvédelem biztosan egy olyan feladat, amelyet üzemgazdasági gi okokból l is a magán n biztonságv gvédelmi szolgálatok latok is végrehajthatnak. v Ez rutintevékenys kenység, amelynél l nem kell a rendőrs rségnek attól l tartania, hogy elveszíti kapcsolatát t a lakossággal ggal
Ernst Strasser belügyminiszter: Az állam erőszak szak- monopólium liumát t nem szabad megrengetni. Egyébk bként a közbiztonsk zbiztonsági szolgáltat ltatások privatizálásával val összefüggésben sok mindenről lehet beszélni. A közbiztonsk zbiztonsági szolgáltat ltatások privatizálásánál l fontos és döntő kérdés, hogy minden résztvevr sztvevő,, a rendőri ri végrehajtói állomány, az állampolgárok, a magán biztonságv gvédelmi szféra nyer-e e valamit rajta. Ez lehetséges, ha értelmesen és s jól j l szervezzük k meg. Garantálni kell, hogy olyan személyek ajánlj nlják k a biztonsági szolgáltat ltatásokat, akik bizonyos alapelveket és minőségi előírásokat betartanak.
Atomerőművek védelme, v a közbiztonsk zbiztonság g különös k veszélyezetts lyezettsége miatt, állami feladat. Ugyanakkor NémetorszN metországban az üzemeltető magán n biztonságv gvédelmi szolgálatokat latokat is megbízhat bizonyos feladatokra. A A rendőrs rséget illeti az erőszak szak-monopóliuma, de nem a biztonság g monopóliuma liuma mondta Dr. Emar Marent,, a vorarlbergi biztonsági igazgató.
Az 1980-as évek végén, v az 1990-es évek elején n bekövetkez vetkező rendszervált ltás s jelentős s változv ltozásokat okozott a magánbiztons nbiztonság terület letén. A korábbi időszakban a személy ly- és s vagyonbiztonságr gról való gondoskodás s majdnem teljesen állami feladat volt. Az állam a maga módszereivel, m amelyen lehet vitatkozni, hogy jók j k voltak-e vagy sem, biztosította, totta, hogy ne alakuljanak ki kirívó vagyoni különbségek, ne legyen a belföldi ldi gazdaságban gban jelentős konkurencia-harc, határok közék szorította az ellenérdek rdekű gazdasági, gi, és s egyéb b csoportosulások sok kialakulását. Ezek a társadalmit rsadalmi-gazdasági gi körülmk lmények nem tették k lehetővé, hogy jelentős fekete vagy szürke gazdaság g alakuljon ki, amellyel együtt jár j r a szervezett bűnözés b s térht rhódítása. A rendőrs rség g megfelelő korlátok között k tudta tartani a bűnözést, b sikeresen akadályozta meg, hogy a prostitúci ció,, a kábítószer k kereskedelem külön k n gazdasági gi ágazattá váljon.
A vagyonvédelem terület letén, a többst bbségében ben állami tulajdonon alapuló gazdaságban gban az állam, mint tulajdonos, jogszabályi előírásokkal kötelezte a gazdálkod lkodó szervezeteket a rájuk r bízott vagyon védelmv delmére. Meghatározta, hogy milyen rendészeti szervezeteket kell létrehozni, l a szervezet tagjainak melyek a kötelessk telességei, és hogyan kell intézkedni. (14/1960. (III.24.) Korm. rendelet, az üzemrendészeti szervek szervezéséről, majd az ezt felvált ltó 6/1988. (II.12.) MT. rendelet a közületi k szervek rendészeti tevékenys kenységéről, a 39/1979. (X.30.) MT rendelet a polgári fegyveres őrségről)
A magánbiztons nbiztonsági tevékenys kenységet kezdetben a jogszabályok és s az állami szervek tiltották. Az első áttörés s a biztonságtechnika terület letén következett be, ahol az állami vállalatok v és s szövetkezetek mellett a kisiparosok is foglalkozhattak vagyonvédelmi berendezések gyárt rtásával és s telepítésével, elősz ször r a mechanikai védelem, v majd az elektronikai jelző és s riasztórendszerek rendszerek esetén. A 80-as években a magánvagyon növekedn vekedésével vel (gépkocsik, hétvh tvégi házak, stb.) fokozott igény jelentkezett arra, hogy az állami szervek mellett magánv nvállalkozások is folytathassanak bár r jelentősen korlátozva - ilyen tevékenys kenységet. A személyv lyvédelmi, valamint a magánnyomoz nnyomozási tevékenys kenység g végzv gzését t azonban kategorikusan megtiltották. (24/1987. (VII.22.) MT rendelet a vagyonvédelmi tevékenys kenységről és s a magánnyomoz nnyomozás s tilalmáról.) l.)
A rendészek képzésének szervezését t a 6/1988. (II.12.) MT. rendelet a rendészetet működtetm dtető közületi szerv vezetőjének hatásk skörébe utalta, akinek e területen a Belügyminiszt gyminisztériummal, illetve annak területi szerveivel, az oktatás s képzk pzés s során n együtt kellett működnie. m A rendészek közbiztonsági jellegű képzéséről l a rendőrs rségnek kellett gondoskodni. A munkaviszony létesl tesítését t követk vetően en a rendészet tagjának szakmai képzése és s továbbk bbképzése a rendészet vezetőjének feladata volt. (5. (1). bek.. c) pont, 8. (1) bek.) A polgári fegyveres őrség g tekintetében 39/1979. (X.30.) MT rendelet a belügyminiszter hatásk skörébe utalta a szakmai kiképz pzési és továbbk bbképzési követelmk vetelmények meghatároz rozását és s a képzk pzés ellenőrz rzését. (4. (1) bek.)
A privatizáci ció során n jelentős s magánvagyonok alakultak ki. Megjelent a fekete,, illetve szürke gazdaság, g, a szervezett bűnözés, b az olyan illegális lis üzletágak, mint a prostitúci ció,, a kábítószer kereskedelem. A kialakult csoportosulások sok között k megindult a harc az egyes területek megszerzéséé éért, illetve a területek újrafelosztásáért. A harc általában nem törvényes eszközökkel kkel folyt, illetve folyik, ezért az e tevékenys kenységben részt r vevő személyek élete, testi épsége fokozott veszélybe került. A fenti indokok következtk vetkeztében megnövekedtek a személyv lyvédelmi szolgáltat ltatások iránti igények.
A korábbi állami szabályoz lyozáson alapuló védelmi tevékenys kenység g szabályai megváltoztak, és kialakultak a magánbiztons nbiztonsági tevékenys kenység szabályai. Megváltozott a tevékenys kenység g jogi alapja és s környezete, k a szolgáltat ltatást nyújt jtó személyek jogáll llása, intézked zkedési lehetőségeik. A változás s nem ment könnyen, k és s még m g jelenleg sem fejeződött be. A régi r kialakult szokások sok nehezen változnak. v
A személy ly- és s vagyonvédelmi, valamint a magánnyomoz nnyomozói tevékenys kenység g szabályair lyairól l szóló 2005. évi CXXXIII. Törvény (továbbiakban VSzVMt.) célja, hogy - a közrend, a közbiztonsk zbiztonság g javítása, s ezek részeként a személy ly- és s vagyonvédelem, a bűnmegelőzés s hatékonys konyságának nak fokozása érdekében - erősítse a vállalkozv llalkozás s keretében végzett személy ly- és s vagyonvédelmi, valamint a magánnyomoz nnyomozói i szolgáltat ltatás s törvt rvényességét, és további garanciát t nyújtson a társadalom t számára az e szolgáltat ltatásokat igénybe vevők, illetve az e szolgáltat ltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződőf jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére re irányul nyuló igényeinek érvényesítéséhez. hez.
A személy ly- és s vagyonvédelmi tevékenys kenységet végző személy a VSzVMt.-ben meghatározott jogosultságait gait a jogos önhatalom keretei között k vagy az érintett személy önkéntes ntes hozzájárul rulása alapján gyakorolja. /25. (1)/
A vagyonvédelemnek ez az alapvetése két k t következmk vetkezménnyel jár: j Az egyik következmk vetkezmény, hogy a tulajdonosnak a jogos önhatalom körébe tartozó jogosítv tványai szerződéssel ssel másra, m a vagyonvédelmi tevékenys kenységet végzv gző vállalkozó számára vállalkozv llalkozói i díj d j ellenében szerződéssel ssel átruházható.. Amikor az alkotmány a piacgazdaság, g, a tulajdoni formák k egyenlősége ge és s a szerződéses ses szabadság g mellett döntött, tt, akkor a vagyonvédelem is megvásárolhat rolható szolgáltat ltatássá vált. A jogos önhatalom körébe k sorolható tulajdonvédelmi delmi eszközök azonban csak akkor vehetők k igénybe, ha a tulajdont jogtalan támadás érte, vagy ha a tulajdon nyújtotta szolgáltat ltatásokat igénybe vevő,, nem veti alá magát t a szolgáltat ltatáshoz kapcsolódó előírásoknak. (Az első példa az áruházi tolvaj esete, a második m példa p az a garázda, aki megsérti a sportrendezvényekre nyekre vonatkozó előírásokat.)
A második m következmk vetkezmény,, hogy az önhatalom és s a közhatalom viszonya merőben megváltozik. Az önhatalom jelentős s területeket vesz át t a közhatalomtk zhatalomtól (a magánbiztons nbiztonság g egyik kanadai tanulmányoz nyozója a vagyonvédelmi vállalkozv llalkozások térht rhódításának főf okaként azt jelölte lte meg, hogy a modern piacgazdaság g jelentős mértékben kiterjesztette a magántereket a közterk zterületek rovására.) ra.)[1] Ellenben a magánv nvédelem semmiféle hatósági jogosítv tványt nem igényelhet az önvédelem gyakorlásához, ami azt jelenti, hogy a közhatalom k csak feladatokban lesz szegényebb, hatósági jogosítv tványai épen maradnak [1] Stenning,, M. Philip: : Les pouvoirs et les responsabilités de la police privée. Strasbourg,, 24-26 26 Novembre,, 1999.
A törvt rvény a közterk zterületnek nem minősülő terekben érvényesíthető szabályok között említi a következk vetkezőket: ket: a) a területre belépő vagy az ott tartózkod zkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg leg a tartózkod zkodás s céljc ljának közlk zlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt k adatok nyilvánval nvaló valótlans tlansága esetén - a megbízó eltérő rendelkezésének nek hiány nyában - az érintett belépését, ott-tart tartózkodását t megtiltani, és s távozt vozásra felszólítani; b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, száll llítási okmány bemutatására felhívni; c) a területen tartózkod zkodó vagy onnan kilépő személyt - a 28. rendelkezései szerint - csomagja tartalmának, jármj rművének, valamint a száll llítmánynak bemutatására felhívni; d) a jogsért rtő személyt magatartása abbahagyására felhívni; e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni; f) a területre belépők k ellenőrz rzésére re fegyver-,, illetve robbanóanyag anyag-kutató műszert alkalmazni és s a közbiztonsk zbiztonságra különösen k veszélyes eszközök bevitelét t megtiltani.
A vagyonőr r a szerződésben sben megjelölt lt ingóságot got - a szerződés s keretei között k - az őrzött területen (létes tesítményen) kívül k l is védheti, v ennek során n a törvényben meghatározott jogok illetik meg, kivéve, ve, hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterk zterületen ilyenkor sem alkalmazhat. Ez a rendelkezés s eligazítást ad arra, hogy miként gyakorolható a jogos önhatalom a közterk zterületeken, de ismételten hiányzik annak kimondása, hogy a magánbiztons nbiztonság g megóvása ebben az esetben sem jelentheti közhatalmi k eszközök k igénybe vételv telét. t.[1] [1] A személy ly- és s vagyonvédelmi, valamint magánnyomoz nnyomozói i tevékenys kenység szabályair lyairól l szóló korábbi törvt rvény 30. -ának (3) bekezdését, 31. -ának (2) bekezdését és s 31. -ának (4) bekezdését t a Magyar KöztK ztársaság Alkotmányb nybírósága a 36/2005. (X. 5.) AB határozat rozatában alkotmányellenesnek találta. lta. Az Alkotmányb nybíróság g határozat rozatában kifogásolta, hogy a törvt rvénynek az elektronikus megfigyelőrendszerre vonatkozó szabályoz lyozása éppen ott a legáltal ltalánosabb, ahol a megfigyelésb sből fakadó alapjogi sérelmek s kiküsz szöbölése se a jogalkotó célja. Ha a törvt rvényi szabályoz lyozás s csupán n az elvont alkotmányoss nyossági mércm rcét t ismétli meg, ez önmagában nem felel meg az alapjogi korlátoz tozást lehetővé tevő törvénnyel szemben támasztott t követelmk vetelményeknek.
A vagyonőrz rzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése m útján n kép-, k, hang-, valamint kép-k és s hangfelvételt a kötelezettsk telezettségeit meghatároz rozó szerződés s keretei között, k a szerződésb sből fakadó kötelezettségei teljesítése se céljc ljából, l, a törvt rvény a személyes adatok védelmv delméről és s a közérdekk rdekű adatok nyilvánoss nosságáról l szóló 1992. évi LXIII. (továbbiakban Avtv.) szerinti adatvédelmi delmi jogok érvényesítése se mellett, illetve e törvt rvényben meghatározott korlátoz tozó rendelkezések betartásával készk szíthet, illetve kezelhet. E tevékenys kenysége során n vagyonőrz rzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. /30. (1)/
A vagyonőrz rzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánter nterületen, illetve a magánter nterületnek a közönsk nség g számára nyilvános nos részr szén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárul rulás s ráutalr utaló magatartással is megadható.