14. P. xx.xxxx/ 2011/ 24. 1 A a dr.. ügyvéd (0000 Budapest...) által képviselt X.Y (--------------.) felperesnek - a --------Ügyvédi Iroda - dr. --------ügyvéd (------ Budapest, ------------.) által képviselt Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta az alábbi Í T É L E T E T : A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 4.603.000.-(azaz négymiiiió-hatszázháromezer)ft-ot és ennek 2007. július 5. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát. A bíróság kötelezi az alperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 276.180.-(azaz kettőszázhetvenhatezer-egyszáznyolcvan)ft eljárási illetéket. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a pervesztes alperes köteles megfizetni. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani a Fővárosi Törvényszékhez címezve. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. %r Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását. I n d o k o l á s A felperes és az alperes között 2002. április 4. napján építési kölcsönszerződés jött létre, amelynek elválaszthatatlan részét képezte az Általános Szerződési Feltétel és a 2001. július 1. napjától hatályos Üzletszabályzat. A felperes a K&H Biztosító Zrt-nél életbiztosítást kötött, amely
14. P. xx.xxxx/ 2011/ 24. 2 értelmében a biztosítás kedvezményezettje az alperes volt. A szerződés akként rendelkezett, hogy amennyiben a felperes a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét késedelmesen illetve nem teljesíti, a biztosítási szolgáltatást a K&H Bankra engedményezi. E tekintetben a felek engedményezési szerződést kötöttek. A felperes a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem tett eleget, így az alperes a szerződést 2003. április 10. napján felmondta. Az alperes végrehajtási eljárást kezdeményezett a felperessel szemben, majd a kölcsönszerződésből eredő követelését 2005. július 20. napján B.A. engedményesre engedményezte. A S. Városi Bíróság ------------/17. sorszámú végzésével megállapította, hogy a végrehajtási eljárásban az alperes, mint végrehajtást kérő jogutódja B.A. Az engedményezési szerződés, amely B.A.és az alperes között jött létre a 2005. július 20.-ai állapotot rögzíti és a szerződés értelmében az engedményezéssel a Ptk. 329.. (1) bekezdése értelmében az engedményesre száll át a követelést biztosító összes mellékkötelezettség is, köztük a fedezeti ingatlanra kikötött jelzálogjog, amely a siófoki ingatlan volt és amelyet maga a kölcsönszerződés is tartalmazott. Az engedményezési szerződésben rögzítették a felek, hogy 2005. július 20. napjától kezdve a követelés kizárólagos jogosultja az engedményes, azaz B.A. A végrehajtási eljárás során J.I. önálló bírósági végrehajtó megállapította, hogy B.A. követelése megtérült. A K&H Biztosító 2007. július 17. napján arról tájékoztatta a felperest, hogy 2007. július 9. napján az alperes élve az engedményezési szerződésben megjelölt jogával visszavásárlási igényt nyújtott be, ezért a biztosító az alperes számlájára átutalt 4.603.000,-Ft-ot. A felperes felszólította a bankot a visszavásárolt összeg visszafizetésére illetőleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél panaszt is tett. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 4.603.000,-Ft és ennek 2007. július 5. napjától számított késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére. Keresetének jogalapját a Ptk. 361.. (1) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a felek a szerződés biztosítása érdekében mellékkötelezettségben állapodhatnak meg. A felperesnek, mind az alperesnek az ügyletkötési szándéka az építési kölcsön biztosítására irányult és a csatolt, hivatkozott engedményezési szerződésből az állapítható meg, hogy a biztosítónál megkötött életbiztosítása az alperes követelésének kielégítését biztosította. A fenti jogszabályi rendelkezésekből adódóan hivatkozva a Ptk. 328.. (1) bekezdése, valamint 329.. (1) bekezdésére, a követelés 2005. július 20.-ai engedményezést követően a követelést biztosító egyszeri befektetéses életbiztosítás is átszállt B.A. engedményesre, ennek megfelelően az alperes 2007. július 7. napján visszavásárlási igényével már nem élhetett. Álláspontja szerint a felek közti szerződés a fedezetet konkrétan és pontosan nem határozhatja meg azzal, hogy az alperes a követelését engedményezte, a követelése megtérült. Az a körülmény, hogy az engedményezést megelőzően az alperes nem élt a visszavásárlási jogával, nem eshet a felperesnek a terhére, amennyiben az alperes az engedményezést megelőzően élt volna visszavásárlási jogával, úgy ezen összeg erejéig csökkenhetett volna a felperesnek a végrehajtási eljárás során fizetendő összeg. A felperes oldalán beálló vagyoni hátrány tehát azzal következett be, hogy a felperes nem tudta érvényesíteni az életbiztosításból várható 4.603.OOO.-Ft-ot. Az alperes érdemi védekezésében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemi védekezésében hivatkozott arra, hogy az életbiztosítás nem a kölcsönszerződés részét képező mellékkötelezettség, ennek megfelelően az nem szállhatott át B.
3 A. engedményesre. Az életbiztosításból eredő jogok nem képezték az engedményezés tárgyát, hivatkozott az alperes az Üzletszabály 5.1., 5.2. pontjára, valamint a felperessel kötött engedményezési szerződés 7. pontjára. Amennyiben a felperessel kötött életbiztosítási szerződés és B.A.engedményesre szállt át, mint a kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettség alperesi álláspont szerint ebben az esetben is a kereset elutasításának lenne helye, mert a biztosítási összeg is ily módon B.A. illetné meg. B.A.végrehajtást kérő követelése a végrehajtó számolása szerint megtérült. A végrehajtást kérő követelése abban az esetben szűnik csak meg, ha a felperes a teljes követelést megtérítette. Az engedményezés során az engedményezési szerződésben rögzített ellenérték meghatározásánál figyelembe vette az alperes a kölcsönszerződéshez kapcsolódó biztosítási összeget is, az engedményezés következtében keletkezett veszteségük érdekében. A kölcsönszerződésből 6.217.426.-Ft tőke vesztesége keletkezett az alperesnek, ily módon az összeg érvényesítése nem tekinthető jogalap nélküli gazdagodásnak. Utalt arra, hogy az alperes a jogát nem engedményezte B.A., az továbbra is őt illeti meg. A kölcsönszerződés egyértelműen rögzíti, hogy mi a kölcsönszerződés biztosítéka, fedezete, ez pedig a siófoki ingatlan volt. A kereset alapos. A felek között nem volt vitatott, hogy közöttük egy kölcsönszerződés jött létre, amely kölcsönszerződésben feltüntetésre került az, hogy annak fedezete a Siófok, B. utca 00. szám alatti ingatlan. Az sem volt vitatott, hogy létrejött egy optimum életbiztosítási szerződés, valamint egy engedményezési megállapodás a felperes és az alperes között. Megállapítást nyert az is, hogy a végrehajtási eljárás során az alperes a követelést B.A. engedményezte. Ami a vita tárgyát képezte elsődlegesen az volt, hogy az életbiztosítási szerződés mellékkötelezettségnek minősül-e, ez a mellékkötelezettség engedményezésre került-e az alperes részéről B.A. illetőleg hogy a visszavásárolt összeggel az alperes jogalap nélkül gazdagodott-e a felperes terhére. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200.. (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A kölcsönszerződésben fedezetként került feltüntetésre egy biztosíték, mégpedig a siófoki ingatlan. A bíróság nem osztotta az alperesi hivatkozást, mind az általános szerződési feltétel, mind az üzletszabályzatra vonatkozóan a mellékkötelezettség meghatározása körében. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, ily módon amennyiben a jogszabály tiltó rendelkezést nem tartalmaz, a mellékkötelezettségek tárgyában illetőleg tartamában is szabadon megállapodhatnak. Nem elsődlegesen az elnevezésből kell kiindulni a mellékkötelem megállapításánál, hanem, hogy a hivatkozott mellékkötelezettség milyen célt szolgált hivatni, mi a szerepe. A feleknek a szerződés teljesedésbe menéséhez fontos érdekük fűződik. A felek a szerződéssel meghatározott célt kívánnak elérni. A vállalt szolgáltatások részben szankciókkal érhetőek el, de a polgári jog lehetőséget biztosít arra, hogy a felek bizonyos mellékkötelezettségekben állapodjanak meg. A Ptk-ban szabályozott mellékkötelezettségeken felül is meg lehet állapodni egyéb szerződést bizosító kötelemben. A megállapodás természetesen nem ütközhet jogszabályba. A mellékkötelem könnyebbé teszi ekként a jogosult helyzetét a szerződésből eredő igényének érvényesítése terén. Az életbiztosítás a Ptk. szerint egy főkötelem, azonban nincs jogszabályi tiltó rendelkezés a tekintetben, hogy ezen főkötelem egyben szolgálhat-e egy másik szerződés mellékkötelezettségeként. A biztosítási esemény, amely rögzítésre került az életbiztosítási szerződésben a felperes nem vagy nem
4 szerződésszerű teljesítése. Nem vitatottan a felperes szerződésszegő magatartást tanúsított, erre tekintettel került sor a szerződés felmondására. A szerződésszegő magatartásával a biztosítási esemény bekövetkezett, ily módon az alperes kedvezményezeti pozíciója e tekintetben beállt. A végrehajtási eljárást az alperes kezdeményezte a felperessel szemben. A végrehajtási eljárás során a követelését a 2005. július 20.-ai állapotnak megfelelően B.A. engedményezte. Sem az engedményezési szerződésből, sem pedig a végrehajtási iratokból nem volt megállapítható az, hogy részlegesen történt a követelésnek az engedményezése, átruházása. Ez bizonyítja az, hogy a bíróság általános jogutódjának, az alperesnek B.A. határozta meg jogerős végzésében. Az engedményezési szerződés egyértelműen fogalmaz a tekintetben és megszorítást nem tartalmaz semmilyen követelés vonatkozásában akár teljesen akár részlegesen, hogy az engedményezéssel a követelést biztosító összes mellékkötelezettség is köztük a fedezeti ingatlanra kikötött jelzálog is átszállt, az engedményezésre, azaz B.A.. 2005. július 20. napjától kezdve a követelés kizárólagos jogosultja B.A.. Maga az engedményezési szerződés 2. pontja is akként fogalmaz, hogy a mellékkötelezettség is átszállt B.A. köztük a fedezeti ingatlan is. Ebből kifolyólag nemcsak a fedezeti ingatlan volt a mellékkötelezettség, hanem egyéb mellékkötelem is volt a felek között, mégpedig az életbiztosítás. Az életbiztosítás is engedményezésre került ily módon, mint mellékkötelezettség, tehát az alperesnek, miután az alperes a teljes követelést átruházta, így sem a követeléshez, sem az engedményezéssel átruházott mellékkötelezettséghez már joga nem volt. Ennek megfelelően a visszavásárlási jogával nem élhetett a biztosító felé. A bíróságnak azt is kellett vizsgálni, hogy van-e egyéb olyan fennálló tartozása a felperesnek, amely az alperesnél nem térült meg. így vizsgálandó lett volna amennyiben részleges engedményezés történt volna csak, hogy a 6.217.426.-Ft-os nyilvántartott tartozása a felperesnek hogyan arányul a 4.603.OOO.-Ft-os biztosítási szolgáltatáshoz. Tekintettel arra, hogy teljes engedményezés történt, így ezt a bíróságnak nem kellett vizsgálnia. A bíróság nem osztotta azon alperesi hivatkozást, hogy az engedményezés ellentételezése nem fedezte a szerződésszegésből eredő egyéb fennálló tartozását a felperesnek. Az engedményezés tárgya, annak vételárának meghatározása az alperes és az engedményes, B.A. közti megállapodás tárgyát képezte, abban a felperes részt nem vett, arra ráhatása nem volt. Az engedményezéssel egy közel 70 millió Ft-os követelést 1 Ft-ért át lehet ruházni, de ennél több ellentételezés összegét is meg lehet állapítani. Nem az ellentételezés összegéből adódó veszteség az irányadó a jogalap nélküli gazdagodás megítélésénél, hanem, hogy a szerződésből eredő alperesi követelés megtérülte vagy sem, ehhez képest jogalap nélkül gazdagodott-e az alperes a visszavásárolt összeggel vagy sem. Miután a teljes követelés, amely a felmondás fennállásakor fennáll, engedményezésre került B.A., így semmiféle egyéb követelése a felperessel szemben a vele kötött kölcsönszerződés illetőleg a szerződésszegésből adódóan nem lehetett az alperesnek. Ennek alapján jogalap nélkül gazdagodott ezzel az összeggel az alperes, mivel ezen összeg azt a célt szolgálta volna, hogy ezen összeggel csökkentik a felperes tartozását. Ezzel az összeggel a felperes rovására gazdagodott jogalap nélkül az alperes. A mellékkötelezettség a főkötelem teljesedésbe menését biztosítja. Nem vitatottan az életbiztosítási szerződés pont az alperesnek az érdekét védte, a kölcsönszerződés megtérülését célozta amennyiben a biztosítási esemény, amely a felperes szerződésszegő magatartása volt, bekövetkezik. A Ptk. 329.. (1) bekezdése, valamint az alperes és B.A. között létrejött szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy B.A. megszerezte mindazokat a jogokat, amelyek az alperest illeték meg, úgy a főkötelem, mind pedig a mellékkötelem vonatkozásában. Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetnek helyt adott és az alperest a Pp.206.(l), 3.. (4) és 141.. (6) bekezdése szerint marasztalta.
5 Az alperes pervesztes lett, ezért köteles volt az állam külön felhívására megfizetni a 6/1986. (VI.26.) IM. Rendelet 13.. (2) bekezdése alapján a felperest megillető illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetékre. A bíróság a pártfogó ügyvéd díjáról a Pp. 87.. (2) bekezdése szerint határozott. A bíróság kiemeli azt, hogy a jogsegély szolgálat felperesi képviselőként pártfogó ügyvédet rendelt ki, azt visszavonó határozat a bíróságnak nem áll a rendelkezésre, így közvetlenül perköltséget a felperest képviselő ügyvéd részére a bíróság nem állapított meg. B u d a p e s t, 2012. évi június hó 4. napja dr. V. I. s.k. b í r ó l