MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
7. hét A mezőgazdasági árak időbeli változása Fertő Imre Irodalom Elmélet: Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 8. fejezet Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 6. fejezet Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw Hill, 12. fejezet Alkalmazás: Waugh, F. (1964): Cobweb models. Journal of Farm Economics 46. 732 754. Hayes, D. J; Schmitz, A. (1987): Hog Cycles and Countercyclical Production Response. American Journal of Agricultural Economics, vol. 69, no. 4, 762 70. 2
Vázlat A mezőgazdasági árak vizsgálata időben Szezonális árváltozások Éves áringadozások Hosszú távú ártrendek Árciklusok Az időbeli árváltozások magyarázata keresleti és kínálati modellekkel Definíciók Statikus: egy adott időpont Komparatív statika: két időpont összehasonlítása Dinamikus: az idő explicit figyelembevétele Mi okozza az időbeli árváltozásokat? D és S görbék elmozdulása Az árváltozások nagysága függ D és S görbék elmozdulásának nagyságától D és S görbék árrugalmasságától 3
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 1. S konstans, D nő, P* nő, D csökken, P** csökken A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 2. D konstans, S nő, P* csökken, S csökken, P** nő 4
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 3. D gyorsabban nő mint S, P* nő A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 4. S gyorsabban nő mint D, P* csökken 5
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 1. Árrugalmatlanabb S vagy D, nagyobb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 2. Árrugalmasabb S vagy D, kisebb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik 6
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 3. Árrugalmatlan S és árrugalmas D, kisebb áringadozást jelent, amikor S változik De ez nem igaz visszafelé D-re Az agrárprobléma Két fontos jellemzője van a mezőgazdasági termékeknek D és S általában erősen árrugalmatlan Az éves termelés nagy instabilitása Következmény: A mezőgazdasági árak potenciálisan nagy ingadozása 7
Szezonális változások az árban Szezonális ármozgás: Ismétlődő ármozgások évente Ok: D vagy S, vagy mindkettő szezonális viselkedése Kínálati szezonalitás A bárány koratavasszal születik, A gabonaféléket évente aratják Keresleti szezonalitás a hőmérséklethez vagy ünnepekhez kapcsolódva: Húsvéti sonka, Jégkrém, sör: nyáron Tej: télen és ősszel, nyáron kevesebb Vágott virág: Valentin nap 8
800 700 600 500 70 60 50 400 300 40 200 100 30 0 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 20 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 2006 2007 2008 2009 2010 2006 2007 2008 2009 2010 PARADICSOM Zöldpaprika Búza Kukorica, morzsolt 380 360 340 320 300 280 260 240 220 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 19 18 17 16 15 14 13 12 tyúktojás 2006 2007 2008 2009 2010 Vágómarha Vágósertés 11 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 2006 2007 2008 2009 2010 9
A szezonális kínálat modellje Feltevések A S szezonális, a D nem Három szezon egy évben: 1, 2, 3 A gabonát az 1 szezonban aratják, majd tárolhatják és értékesíthetik 1, 2, vagy a 3 szezonban Három kínálati görbe S 1, S 2, S 3. S rugalmatlanabbá válik, amikor a készletek csökkennek Az árak emelkednek aratás után a készletezési költségekre reagálva Közvetlen költségek Kockázati prémium Kényelmi jövedelem 10
Az egy ár törvénye P f -P c =S, ahol P f : a várható jövőbeni ár P c : a jelenlegi ár S: készletezési költség A jelenlegi és a várható jövőbeni ár a tökéletesen kapcsolódik egymáshoz a készletezési költségeken keresztül A gabonafélék normális szezonális ármozgása Félig tárolható termékek TFH: a készleteket értékesíteni kell az új szezon előtt Az árak nőnek a készletezési költségekkel Amikor a következő szezon közeledik A készleteket likvidálják Az árak csökkennek azonnal a következő szezon aljára 11
A gabonafélék normális szezonális ármozgása Tárolható termékek TFH: a készleteket át lehet vinni az új szezonra A készletezés befolyásolja az árakat Nagy termés a készlethez képes A készleteket likvidálják mielőtt az árak elkezdenek esni az új aratás miatt A normális ármozgás marad Kis termés a készlethez képes Magasabb árak a normál aratási áraknál Több készletet visznek a másik évre Az új árakat a készletek határozzák meg jobban, nem pedig az új aratás nagysága Eltérés a normális ármozgástól 12
Éves árváltozások Változások S-ben Időjárás Növényi kártevők Állati betegségek Más nem kontrolálható erők Változások D-ben Sokkal stabilabb mint S Export kereslet Támogatási rendszer változása Jövedelem Lakosság száma Ízlés Kormányzati embargó Ártrendek Az ártrendek szisztematikusak és hosszú távúak Makroökonómai: infláció, defláció Szektorális: trendek a mezőgazdasági árakban Mi okozza a trendeket a mezőgazdasági árakban Változások az ízlésben és preferenciákban Változások a jövedelmekben és lakosság számában Változások az egészséges életmóddal kapcsolatban Technikai haladás Tartós változások a D és S meghatározó tényezőkben 13
A mezőgazdasági árak alakulása hosszú távon Ciklikus árváltozások Az ármozgás megismétlődik meghatározott időnként Sertés-ciklus alacsony termelés magas ár magas ár több kocát állítanak be több kocát állítanak be nagyobb termelés nagyobb termelés alacsony ár Koca kivágás alacsony termelés A sertés-ciklus általában négy évig tart 14
Sertésárak- és termelés Magyarországon 520 480 440 4,000 3,600 3,200 400 360 320 280 2,800 2,400 2,000 I II III IV I II III IV I II III IV I II III 2007 2008 2009 2010 ár term elés 15
A ciklus két fázisa A felfelé tartó fázis: a termelés bővítésének fázisa a magas árra történő reakció Biológiai korlát Lefelé tartó fázis Az állat kivágások fázisa az alacsony árra történő reakció Nincs biológiai korlát Általában rövidebb mint a felfelé tartó fázis Pókháló-elmélet 1. Ezekiel 1938, Káldor 1936, Coase Fowler 1935 Felteszi, hogy az árak és mennyiségek rekurzív módon kapcsolódnak az oksági láncban magas ár növekvő termelés csökkenő ár csökkenő termelés növekvő ár Feltevések A termelési döntés és az output realizálása között időbeli különbség van A termelők döntései a jelen árakon alapulnak (naiv árvárakozás) 16
Pókháló-elmélet 2. Ha nincs késleltetés a modellben akkor S t =a+bp t D t =c+dp t D t =S t Ezért a+bp t =c+dp t P t =(c-a)/(b-d) Ha van késleltetés a modellben akkor S t =a+bp t-1 D t =c+dp t D t =S t Ezért a+bp t-1 =c+dp t Pókháló-elmélet 3. P t =(a-c)/d+(b/d)bp t-1 Nincs egyértelmű megoldás: P t =f(p t-1 ) Egyensúlyi ár egy elsőrendű differencia egyenlet Tfh: P t =P 0, t=0, akkor P t =[P 0 -(a-c)/d]+ [b/d] t +(a-c)/(d-b) Következmény: az árak ingadoznak az egyensúlyi pontok körül a D és S relatív meredekségétől (nem árrugalmasság) függően Három eset: b > d divergáló ciklus b < d konvergáló ciklus b = d állandó amplitudójú ciklus 17
Pókháló-elmélet 4. Pókháló-elmélet 5. 18
Pókháló-elmélet 6. Pókháló-elmélet számpélda Q st =P t-1 Q dt =10-P t Q st =Q dt P t *=10-P t-1 P t-1 =6 1 periódus Q s1 =P 0 =6=Q d1 P 1 =10-6=4 2. periódus Q s2 =P 1 =4=Q d2 P 2 =10-4=6 3. periódus Q s3 =P 2 =6=Q d3 P 3 =10-6=4 4. periódus 19 Q s4 =P 3 =4=Q d4 P 4 =10-4=6
Pókháló-elmélet korlátai Naiv árvárakozások nem reálisak A farmereknek komplexebb várakozásaik vannak Ártámogatás Egyetemi előrejelzések Saját előrejelzések Határidős piacok A tervezett és a realizált termelés nem esik egybe S és D nem konstans időben A termelés alkalmazkodása nem szimmetrikus Összefoglalás Az időbeli árváltozásokat meghatározó tényezők A termelési folyamat biológiai jellege A késleltetett alkalmazkodás a mezőgazdaságban Az árrugalmatlanság fontossága a mezőgazdaságban és hatása az árak stabilitására vagy instabilitására A mezőgazdaság inherensen instabil jellege 20