ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; BM telefon: 38-030 E-mail: arszki@arszki.hu Intézmény-nyilvántartási szám: 13-0871-05 Szám: 113-1/5/2011. Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2227. sz. példány Jóváhagyom: Nagykovácsi, 2011. DR. HATALA JÓZSEF r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jóváhagyásra felterjeszti: Nagykovácsi, 2011. november 25. DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató Nagykovácsi 2011

Bevezetés Igazgatói előszó A pedagógiai program iskolánkban kettő szempontból is jelentős. Jelentőségét egyrészt mint minden nevelési oktatási intézmény esetében a rendeltetése, másrészt pedig az a tény adja, hogy az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola vonatkozásában az első ilyen okmány, mely az iskolai rendszerű képzést elindította. A pedagógiai program mint a szakközépiskola ars pedagógiája megkísérli behatárolni, átfogni a pedagógusok részben minden alkalmazott és a tanulók által közösen végzett iskolai nevelő-oktató tevékenységet, megpróbálja feltárni, hogy mit, milyen eszményeket követve, milyen célból és milyen eszközökkel tesz az iskola a tanulók fejlődésének, szakmai tudásának megszerzése érdekében. Aki érdeklődik a rendészeti jellegű szakképzés, illetve az ilyen jellegű felkészítést végző intézmény(ek) iránt, annak célszerű tisztában lennie néhány kapcsolódó tudnivalóval. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy csalódik az, akinek a szakközépiskola megnevezés hallatára a hagyományos, civil jellegű intézmény jelenik meg képzeletében. Bár a rendészeti jellegű oktatás szerves része az állami oktatási rendszernek, van azonban benne néhány kisebb-nagyobb sajátosság is. Ez főleg abból adódik, hogy a rendvédelemre vonatkozó jövendő hivatásosok felkészítését nyilvánvalóan leginkább rendvédelmi oktatók végzik a viszonylag sajátos feladatrendszerhez igazítottan. Esetünkben nagy hangsúlyt kap a legszükségesebb szakmai ismeretek megtanulásán, a kívánatos jártasságok, készségek, kompetenciák kialakításán túl a tanulók rendvédelmi hivatalnok -ká történő személyiségformálása, ehhez való szoktatása, a rendvédelmi pálya megszerettetése is. Mindezekből már kitűnik, hogy az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola alaprendeltetése olyan elméleti- felkészültségű, jó fizikai erőnlétű és egészséges lelkületű, a rendvédelem, a folyamatos ön- és továbbképzés iránt elkötelezett fiatalok nevelése-oktatása, akik képesek a kezdő rendőr tiszthelyettesi szintű munkakörökben az első hónapokban még segítséggel eredményesen helytállni. Ebből nyilvánvaló, hogy olyan szakmai nevelésről-képzésről van szó, melyet csak jól felkészült, motivált oktatói, mentori (segítői) állománnyal lehet eredményesen megvalósítani. A velünk szemben támasztott elvárásoknak az igényes nevelő-oktató munka végzésén, a naprakészség biztosításán és asság előtérbe helyezésén keresztül törekszünk felelősségteljesen megfelelni. A képzés rendszeréről, tartalmáról elsődlegesen a jelen Pedagógiai Program lapjairól tájékozódhatnak az érdeklődők. Iskolánk ezen legfontosabb oktatási dokumentuma felépítése szempontjából követelmény-, pedagógiai koncepciója szerint viszont tanuló központúnak minősíthető. Filozófiánknak megfelelően a tanuló áll a működés fókuszában, tudomásul vesszük, hogy maga az iskola is értük de nem helyettük van! 2

Elfogadott, hogy a pedagógusoknak nevelőknek sőt részben minden iskolai alkalmazottnak a lehető legtöbbet kell tennie a kitűzött nevelési-oktatási célok eléréséért, de nem a másik fél a tanuló ellenében, hanem vele közösen, vele egyetértésben. A XXI. századi általános elvárásokon túl új kihívást jelent számunkra az ország és rendvédelmi szerveinek uniós keretek, elvárások közötti működése is. A saját magunk által kitűzött célkitűzések megvalósításáról leginkább azok a fiatalok győződhetnek meg, akik intézményünk falai között készülnek fel jövendő hivatásuk gyakorlására, valamint mindazon szervezetek, személyek, akik őket munkatársként alkalmazzák, továbbá azok, akik valamilyen szerepkörben kapcsolatba kerülnek a volt tanítványainkkal. Minden ilyen jellegű dokumentum annyit ér, annyira értékelhető, amennyi meg is valósul belőle. A szakközépiskola vezetőjeként és a Nevelőtestület egy tagjaként remélem, hogy esetünkben minél több része lesz a programnak olyan, amely nem csak leírt szó marad, hanem a tanulók személyiségébe, képességeibe, tudásába beépülő jellemzővé válik. Ennek reményében ajánlom hasznosításra, folyamatos megújításra, nevelői oktatói tevékenységünket alapvetően meghatározó, általunk elfogadott, továbbiakban is gondozott, és az iskola alkotmányaként tisztelt jelen dokumentumot. A szakközépiskola története Szakközépiskolánk viszonylag rövid múltra tekint vissza. 1998. április 1-jén alakult meg a Határőrség területi szintű, nevelő-oktató tevékenységet végző intézményeként, de 1999. szeptember 1-től a Belügyminisztérium irányítása és felügyelete alá került. A szakközépiskola az 1998/1999. és az 1999/2000. tanévben iskolarendszeren kívüli, un. ciklusos rendszerű, tanfolyam jellegű képzést folytatott felnőttoktatási tagozaton, nappali oktatási munkarendben, járőr és útlevélkezelő szakirányban. Emellett több céltanfolyamot vezettünk le a Határőrség igényeinek megfelelően. A nevelő oktató munkával párhuzamosan felkészültünk az államilag elismert határrendész képesítést biztosító szakközépiskolai képzés megkezdésére. Az iskolai rendszerű határrendész szakképzést a 2000/2001-es tanévben kezdtük meg, amely a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően kiegészült a rendőr szakképzéssel. A 2008/2009-es tanévtől a szakközépiskola alapfeladata a rendőr szakképzés végzése. A viszonylag rövid működési idő ellenére sokirányú tapasztalatot szereztünk a nevelő-oktató munkára vonatkozóan. Egyértelműen előreléptünk a példamutatás, az egységes követelménytámasztás, a tanulói szocializáció terén. Megvalósítottuk azon célkitűzésünket, ami a tanulókért való iskolai létre vonatkozott, korrekt munkakapcsolat alakult ki nevelőink-oktatóink, valamint tanítványaink között. Olyan hagyományok jöttek létre, olyan munkahelyi légkör alakult ki, mely eddig leginkább kedvezett a nevelő-oktató munka eredményes végzésének. 3

1.1. A képzés szabályozásának jogi háttere A pedagógiai program 1. Általános irányelvek - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, alapján készült. - a 133/2011. (VII.8.) Kormányrendelettel módosított Országos Képzési Jegyzékről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21) SZMM rendelet, - az 52 861 06 Rendőr szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 34/2011. (X.7.) BM rendelet, - a Rendőr Szakképzés Központi Programja A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, a nevelőtestület állásfoglalásait, a képzés megszervezésében közreműködő szervezet igényeit. 1.2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai 1.2.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 861 06 1.2.2. A szakképesítés megnevezése: Rendőr 1.2.3. Szakképesítések köre: 1.2.3.1 Rész-szakképesítések Azonosítószám: 52 861 06 0100 52 03 Megnevezés: Csapatszolgálati járőrtárs Azonosítószám: 52 861 06 0100 52 04 Megnevezés: Járőr Azonosítószám: 52 861 06 0100 52 05 Megnevezés: Őr-járőrtárs 4

1.2.3.2 Szakképesítéselágazások 1.2.3.3 Szakképesítésráépülések Azonosítószám: 52 861 06 0010 52 01 Megnevezés: Határrendészeti-rendőr Azonosítószám: 52 861 06 0010 52 02 Megnevezés: Közrendvédelmi-rendőr Azonosítószám: 52 861 06 0010 52 03 Megnevezés: Bűnügyi-rendőr Azonosítószám: 52 861 06 0010 52 04 Megnevezés: Közlekedési-rendőr Azonosítószám: 52 861 06 0001 54 01 Megnevezés: Rendőr zászlós Azonosítószám: 52 861 06 0001 52 02 Megnevezés: Baleseti helyszínelő Azonosítószám: 52 861 06 0001 52 03 Megnevezés: Bűnügyi helyszínelő Azonosítószám: 52 861 06 0001 52 04 Megnevezés: Fő határrendész Azonosítószám: 52 861 06 0001 52 05 Megnevezés: Körzeti megbízott Azonosítószám: 52 861 06 0001 52 06 Megnevezés: Okmányvizsgáló 1.2.4. Hozzárendelt FEOR-08 szám: 5251 1.2.5. Képzés maximális időtartama: Szakképesítés/ Szakképesítés-ráépülés megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám Rendőr 2 2500 Rendőr zászlós 0 500 Baleseti helyszínelő 0 400 Bűnügyi helyszínelő 0 400 Fő határrendész 0 400 Körzeti megbízott 0 400 Okmányvizsgáló 0 400 5

1.3. Egyéb adatok 1.3.1. Rész-szakképesítés megnevezése: Őr-járőrtárs 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. A képzés maximális időtartama: Szakképzési évfolyamok száma: Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 60 % 4. Gyakorlat aránya: 40 % 5. Szakmai alapképzés időtartama: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 7. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 30 1.3.2. Rész-szakképesítés megnevezése: Csapatszolgálati járőrtárs 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. A képzés maximális időtartama: Szakképzési évfolyamok száma: Óraszám: 3690-11-es és 3691-11-es követelménymodulokat követően maximum 700 3. Elmélet aránya: 45 % 4. Gyakorlat aránya: 55% 5. Szakmai alapképzés időtartama: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 7. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 30 1.3.3. Rész-szakképesítés megnevezése: Járőr 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 6

2. A képzés maximális időtartama: Szakképzési évfolyamok száma: Óraszám: 3690-11-es, 3691-11-es és 3692-11-es követelménymodulokat követően maximum 700 3. Elmélet aránya: 50% 4. Gyakorlat aránya: 50% 5. Szakmai alapképzés időtartama: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 7. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 30 1.3.4. Szakképesítés-elágazás megnevezése: Határrendészeti-rendőr 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés: a rendvédelmi szakmákra egységes 3690-11 számú követelménymodul időtartama. 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): - 6. Modulzáró vizsga: lehet illetve szükséges 7. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 8. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 120 1.3.5. Szakképesítés-elágazás megnevezése: Közrendvédelmi-rendőr 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés időtartama: a rendvédelmi szakmákra egységes 3690-11 számú követelménymodul időtartama. 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): 6. Modulzáró vizsga: lehet illetve szükséges 7. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 8. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 120 7

1.3.6. Szakképesítés-elágazás megnevezése: Bűnügyi-rendőr 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés: a rendvédelmi szakmákra egységes 3690-11 számú követelménymodul időtartama. 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): - 6. Modulzáró vizsga: lehet illetve szükséges 7. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 8. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 120 1.3.7. Szakképesítés-elágazás megnevezése: Közlekedési-rendőr 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés: a rendvédelmi szakmákra egységes 3690-11 számú követelménymodul időtartama. 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): - 6. Modulzáró vizsga: lehet illetve szükséges 7. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 8. Megszerezhető tanulmányi pontok száma: 120 1.4. A képzés szervezésének feltételei 1.4.1. Személyi feltételek Az elméleti és képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. és a 122. -ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. 1.4.2. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek: tanterem könyvtár demonstrációs terem számítógép-terem 8

lőkiképzési kabinet lőtér számítógépes tanterem közlekedési szakkabinet szituációs szakkabinet szituációs utca bűnügyi szakkabinet nyelvi labor gyakorlótér kültéri akadálypálya tanpálya. A tanintézeti szakmai tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez a következők szükségesek: tanterem demonstrációs terem szituációs kabinet szolgálati hely, ügyeleti szoba számítástechnikai terem lőkiképzési kabinet pisztoly lőtér tornaterem, kondicionálóterem bűnügyi szakkabinet taktikai ház(rész) gyakorlótér közlekedési szakkabinet tanpálya, tanudvar kültéri akadálypálya szituációs utca. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, szervezetekkel együttműködve-, megállapodásban rögzített módon gondoskodik a oktatás feltételeiről. A képzés végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Fegyverzet Lövedékálló mellény Speciális egyéni felszerelés és kiegészítői Kényszerítő eszközök Tömegoszlatás speciális eszközei Szolgálati járművek Számítógép és perifériái (informatikai eszközök) Híradástechnikai eszközök Mérőeszközök Világító berendezés Forgalom elterelő eszközök 9

Videokamera Fényképezőgép Forgalomellenőrző berendezések Nyomtató Telefon, fax Járőr,- őr felszerelés. Figyelést,- látást,- tájékozódást segítő eszközök, berendezések Okmányminták Határforgalom-ellenőrzést szolgáló eszközök, berendezések A tanulószerződés alapján végzett képzés tárgyi és személyi feltételeit a közreműködő szervezetnél az illetékes területi szerv képviselője adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi szerv ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a közreműködő szervezet közötti megállapodás alapján végzett képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 1.5. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Szövegértés-értelmezés, logikus gondolkodás, rendszerszemlélet Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges A tanulók felvétele központilag szabályozott felvételi eljárás alapján történik. A felvett tanulók bemeneti kompetenciamérését a képzés kezdetekor el kell végezni, és a képzés során többször, de legalább a képzés befejezésekor újabb mérést kell végrehajtani. A mérések célja a rendőr szakmai feladatok végzéséhez szükséges személyes, társas és módszerkompetenciák meglétének és fejlődésének megállapítása. 10

2. Nevelési program 2.1. Az nevelő-oktató munka alapelvei, céljai A Szakközépiskolai oktató-nevelő munka a felnőttoktatásra jellemző keretek között és módszerek alapján, a fegyveres (rendvédelmi) jelleg specialitásait is figyelembe véve folyik. A képzés fő alapelvei a kompetencia alapú fejlesztés és a gyakorlatorientált oktatás. A szakmára történő felkészítés során elsődleges a rendőrré váláshoz, az önként vállalt hivatás eredményes és felelősségteljes gyakorlásához nélkülözhetetlen gondolkodás, magatartás és viselkedéskultúra kialakítása, megerősítése. A kor követelményeihez igazodva elengedhetetlen tartozéka az oktató-nevelő munkának a magas színvonalú szakmai ismeretek, szaknyelvismeret, magyar és idegen nyelvi kommunikációs készség, információtechnológiai ismeretek, korszerű technikai ismeretek kialakítása és azok további bővítéséhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. A hivatás gyakorlásához elengedhetetlen a tanulók célorientált viselkedés-, mentális kultúrájának, illetve más kultúrák iránti tiszteletének (interkulturalitás) kialakítása, fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók önismeretével, önuralmával együtt folyamatosan fejlesszük együttműködési, és meggyőző vitakészségüket. A középiskolában megszerzett általános és speciális ismerettartalomra, idegen nyelvtudásra, valamint önfejlesztő és önálló munkavégzési képességre építve a tanuló komplex felkészítése az első szolgálati beosztás betöltésére, ellátására. A tanuló fizikai és pszichikai felkészítése az EU és az állam alkotmányában, más törvényekben szabályozott rendjének védelmére; a durvuló és egyre agresszívabbá váló bűnözés kezelésére; a váratlan helyzetekben is azonnali beavatkozási, önvédelmi és differenciált intézkedési készség elsajátítására. Mindezek érdekében a tanuló felelősségteljes döntési, problémamegoldó, konfliktus menedzselési és alkalmazkodó készségének magas szintre emelése. A multikulturális, demokratikus társadalmi közegben a kisebbségek, a másság iránti toleranciára, az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletére nevelés. A szolgálati tevékenység és magánélet gyakorlása során magas fokú erkölcsiség és állampolgári példamutatás elsajátíttatása. A XXI. századi Európában végzett rendőri tevékenységgel szemben támasztott különleges társadalmi elvárások megismertetése, a jogszerű intézkedések és a kulturált szolgálati fellépés, a megfontolt, mértéktartó előítéletektől és indulatoktól mentes intézkedési stílus elsajátítása. A szakközépiskolai nevelő tevékenység párt- és ideológia-semleges, politikai érdekek felett álló, ellenségképtől mentes. Alap az Európai Közösségi és a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása, a hazaszeretet és a jog ismerete. A tanuló pozitív én-képének kialakítása, a pozitív személyiségjegyek megerősítése, kreatív, önálló és kezdeményező-képes, határozott, öntudatos, szakmailag és társadalmilag motivált, magas fokú erkölcsiséggel és felelősségérzettel rendelkező olyan fegyelmezett rendőrré nevelése, akiben harmonikusan kialakul a közszolgálathoz szükséges erkölcsi, szellemi és fizikai alkalmasság. Az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése, a kapcsolódó ismeretek, képességek, készségek fejlesztése, az erre motiváló szükségletek, értékek, normák beépítése a személyiségbe. 11

A tanulók érzékenységének fejlesztése közvetlen és tágabb környezetük állapotára, minőségére, tisztaságára, különösen a Szakközépiskola tanulók által rendszeresen használt objektumai rendjére. Megértetni és elfogadtatni a tanulókkal, hogy a környezetre igényes, ökológiai szemléletű ember takarékosan bánik az anyaggal, energiával, ügyel arra, hogy ne szennyezze a környezetet. A célok elérése érdekében a pedagógusok által alkalmazott legfőbb nevelési módszerek: példaadás; követelés; meggyőzés; gyakorlás; ellenőrzés; értékelés; elismerés; büntetés. Ezek alkalmazásában az összehangoltság, a differenciáltság, az egymásra épültség, a szükségesség és arányosság elveit érvényesítik. 2.2. Az nevelő-oktató munka feladatai A szakképzés során a nevelés-oktatás alapvető célja egy olyan személyiség kialakítása, aki pozitív életszemléletű, konfliktusfeloldásra képes, megfelelő ismeretekkel és világképpel, önismerettel rendelkezik, pozitív jellem testi edzettséggel párosul, elfogadja a másik ember személyiségét, becsüli mások munkáját, önálló döntése és feladatvégzésre képes, becsüli hazáját és más népeket. 2.2.1. Nevelési Biztosítani a Belügyminisztérium által meghatározott feladatoknak a Szakközépiskola tevékenységi körében történő maradéktalan végrehajtását. Felkészíteni a tanulót a Rendőrség állományába tartozóan a hivatással járó feladatok követelményszintű végrehajtására, a szakmai képesítési követelményeknek való megfelelésre. Fejleszteni pszichológiai és szociálpszichológiai ismereteit, kommunikációs, empátiás készségét, szociális érzékenységét. Az oktatói-nevelői állomány mintaközvetítésével, példaadásával fejleszteni a tanuló hivatástudatát, érzelmi azonosulását a Rendőrség célkitűzéseivel. Fejleszteni a tanuló etikai érzékét, etikus magatartását, elősegíteni általános és szakmai intelligencia szintjének növelését, a polgári és rendészeti kultúra, az esztétika értékeinek közvetítését. Népszerűsíteni az egészséges életmódot, biztosítani a hozzá kapcsolódó segítség és tanácsadás rendszerét. Kiemelni az ember környezetet átalakító tevékenységének pozitív hatásait, ráirányítani a figyelmet a káros folyamatok visszafordíthatatlanságának veszélyeire. 2.2.2. Oktatási A rendőri munka végzéséhez szükséges kompetenciákkal rendelkező, szakszerűen, jogszerűen és kulturáltan intézkedni képes, professzionálisan cselekvő, korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező, a testülethez kötődő, szilárd erkölcsű rendőrök képzése. Az ehhez szükséges szakmai, személyes, társas és módszer kompetenciák kialakítása szervezett 12

tanintézeti képzés (szakmai elmélet), és a tanintézetben, illetve Rendőrség központi-, területi-, valamint helyi szerveinél végrehajtott képzés (szakmai gyakorlat) keretében. Ennek érdekében a Szakközépiskola biztosítja a Rendőrség szerveinél a tiszthelyettesi állomány szolgálat ellátásához szükséges követelményszintű szakmai műveltség megszerzését, a szakmai ismeretek jogszerű, szakszerű és kulturált alkalmazásának, folyamatos és önálló bővítésének, rendszeres felfrissítésének, továbbá az általános műveltség bővítésének lehetőségét, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakításával, illetve fejlesztésével. 2.3. A nevelő-oktató munka feladatai megvalósításának módjai, eszközei és eljárásai Az interperszonális kapcsolatrendszer (pozitív személyközi kapcsolatok) kialakítása, megszilárdítása (tanuló-tanuló között, tanuló-pedagógus, valamint vezető és beosztott között), valamint korrekt kapcsolat kialakítása a fenntartóval, a megrendelővel és az iskola társadalmi környezetében működő szervezetekkel. Az emberi tényezők maximális figyelembe vételével és humánus bánásmóddal a jó közérzet kialakítása, az esetlegesen jelentkező feszültségek enyhítése, empatikus bánásmóddal, pedagógiai tapintattal az egyén személyiségének, önérzetének, érzékenységének tiszteletben tartása. A rendészeti szerveken belül érvényesülő hierarchikus felépítésű, de kollegiális jellegű emberi kapcsolatok gyakorlása, gyakoroltatása. Személyes példamutatás, tanulókkal való együttélés és együttérzés, az állandó, folyamatos figyelem, törődés, gondoskodás, segítés. Következetes, objektív, elfogulatlan, igazságos, egyenlő esélyű követelés, ellenőrzés, értékelés és minősítés. A tanulmányi munka elősegítése érdekében a tanulási képességek új helyzetnek megfelelő továbbfejlesztése, a tanulás tanítása módszereinek átadása, gyakorlása, segítségnyújtás megadása, szakkörök, sportkörök, tanulmányi és sportversenyek, osztálykirándulások szervezése. Legfontosabb a nevelők-oktatók de minden iskolai alkalmazott általi példamutatás, jó MINTA adása és ennek megkövetelése. A tanulók részére élmények biztosítása, különböző személyiségjegyeik aktivizálása, a befogadás és az alkotó közreműködésük igénylése, bevonásuk az iskola napi életét meghatározó belső szabályozók elkészítésébe. A tanulók részére rendszeres tájékoztatók, fórumok tartása, kulturális és sportrendezvények szervezése. Az iskolai hagyományok ápolását célzó rendezvények, ünnepségek pedagógiai célzatú szervezése. Az iskolai élet nyilvánosságának biztosítása, ennek érdekében rendszeres fórumok, látogatások és tanulmányi kirándulások szervezése. A szakképzettség megszerzése után követés-vizsgálat elkészítése, ennek tapasztalatainak felhasználása a következő időszakokban a szakképzés során. A kapcsolatok további ápolása a volt tanítványokkal, életútjuk lehetőség szerinti figyelemmel kísérése. 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.4.1. Általános műveltségi, szociometriai felmérés, valamint az egyéni beszélgetések elvégzése után az elsődleges személyiségtípusok illetve személyiségjegyek megállapítása, a tanulók képességszinteknek megfelelő besorolása, kiemelt tekintettel a figyelemre, az érzékelésre, észlelésre, megfigyelésre, gondolkodásra, akarati életre, munkához valamint a közösséghez való viszonyulásra. Ennek alapján személyiség-fejlesztési terv készítése. 13

Átfogó, pozitív megerősítéssel bíró értékelési és minősítési rendszer készítése. Az önismeret, a helyes önértékelés és önnevelés, a pozitív erkölcsi meggyőződés kialakítása, ezzel kapcsolatos irányelvek meghatározása, a társadalmi, rendőrségi, és szakközépiskolai elvárások függvényében. A bekövetkezett események, fegyelmi tájékoztatók, újságcikkek, esetleges nyílt bírósági tárgyalások megbeszélése során a különböző erkölcsi tapasztalatok feldolgozása, helyes értékelése. Az erkölcsi értékek és összefüggések pozitív tudatosítása, a helyes és helytelen viselkedés illetve magatartás közösség körében történő átbeszélése. A pozitív erkölcsi meggyőződés kialakítása. A bekövetkezett eseményekre való azonnali reagálás, illetve a prevencióra való törekvés. Múzeumok, nevezetes középületek, műemlékek tanulmányi kiránduláson történő meglátogatása során a különböző történelmi, anyanyelvi, esztétikai, művészi, irodalmi élmények biztosítása. Tanulmányi kirándulás keretén belül a különböző viszonylatokban egyes rendőrségi, helyi szervek meglátogatása a különböző munkafeltételek, követelmények, feladatok megismerése céljából. Szakközépiskolai sportnapok, valamint a tanulói állomány tömegsport foglalkozásainak hatékony megszervezése, a differenciáltság (nemektől, életkortól függően) megvalósítása, valamint a meglévő lehetőségek jobb kihasználása. A versenysportokban kiemelkedő személyekkel való kiemelt tehetséggondozás. A különböző versenyprogramokon való aktív részvétel. Szakközépiskolai klubok, szakkörök, sportkörök megalakítása és működtetése az egyes személyek illetve csoportok érdeklődési körének megfelelően a különböző ismeretterjesztő, kulturális, szakmai illetve a képzéssel összefüggő tevékenységek népszerűsítése érdekében. A klubfoglalkozások során külső előadók felkérésével kiemelten foglalkozni az erkölcsi, egészséges életmódbeli, etikai, társadalmi kapcsolatteremtési, vallástörténeti, gazdálkodási alapismeretek, humán jellegű témakörök feldolgozásával. Olyan alapítványokkal, egyesületekkel való kapcsolatfelvétel illetve kapcsolat elmélyítés melyek segíthetnek a tanulók nevelésének még szakszerűbbé, és még hatékonyabbá tételében. A tanórán kívüli foglalkozások keretében az igényeknek megfelelően a szabad vallásgyakorlás, az egyházi rendezvényeken való részvétel biztosítása. 2.4.2. Kompetencia mérések 2004-ben indult német magyar EU twinning HR projekt keretében kidolgozásra kerültek azok az alapkompetenciák, amelyek az egyes rendészeti munkakörök sikeres ellátásához szükségesek. Ennek keretében határozták meg a szakemberek, hogy a rendőri feladatok ellátásához szükséges alapkompetenciák milyen súllyal esnek latba, és azokat minimum milyen szinten kell a képzés során elsajátíttatni a tanulókkal a szakmai vizsga megkezdéséig. Ezek az új, kompetencia alapú moduláris rendszerű szakképzés szakmai 14

követelményeiben is megjelennek. A nevelés, oktatás, tanulás, ismeretszerzés középpontjában a szakmai ismeretek elsajátításával párhuzamosan ki kell alakítani a szakmához szükséges kompetenciákat és azokat minimális szinten, el kell sajátíttatni a tanulókkal. A tanulók felkészítése tehát együtt jár a szakma sikeres gyakorlásához szükséges kompetenciák kialakításával. Ezek megvalósulását a belépéstől kezdve a szakmai vizsgára való bocsátásig mérni és értékelni kell. A mérés, értékelés szakaszai: - Bemeneti mérés az alapkompetenciák meglétére térjen ki: - A bemeneti mérés adatai alapján kell az osztályfőnököknek azt a fejlesztési tervet elkészíteni, amely egyes kompetenciák szinten tartását, mások fejlesztését határozza meg az osztályban tanító pedagógusok közösségének. - A képzési folyamat során két alkalommal kell a bemeneti mérést követően kompetencia mérést végezni: - az elsőt a második félév végén, a másodikat a harmadik félév végén. Ekkor kell megállapítani azt, hogy milyen változás következett be a fejlesztés során. A hiányosságok megszüntetésére itt is fejlesztési tervet kell készíteni. - A képzés végén, a negyedik félév végén kimeneti kompetencia mérést kell végezni: - szakmai vizsgára történő bocsátást megelőzően, ahol meg kell győződni arról, hogy a fiatal legalább minimális szinten rendelkezik a munkavégzéséhez szükséges alapkompetenciákkal. A kompetencia mérés eredményeit ötfokozatú skálával minősíteni (osztályzatot adni rá) nem lehet. 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység A tanintézetben a kezdetben létrehozott formális csoportokból pozitív hatású, szervezett osztályközösségek kialakítása, törekedve a tartósságra és a tartalmasságra. A kialakult tanulói mikrokörnyezet normarendszere, struktúrája kialakulásának felügyelete, a tanulók személyiségfejlődésére tett hatásának folyamatos figyelemmel kísérése. A tanulók szocializálódási folyamatának felügyelete, kiemelt figyelmet fordítva a kialakuló státuszokra, szerepelvárásokra. Az irányított osztályközösség létrejötte során felmerülő megismerési, elfogadási illetve esetlegesen az ülésrenddel, szobatársakkal kapcsolatos problémák kiemelt kezelése. Közös, sokszínű élmények biztosítása, ennek során a közösségbe tartozás élménye, valamint az összetartó erő megalapozása, fejlesztése. Koedukált osztályok lévén a kétközpontú (nemenkénti) csoportosulás kialakulásának, valamint izolálódásának megakadályozása, továbbá ennek a helyzetnek tudatos felhasználása a személyiség- és közösségformálásban. A teljesítmény- és közösségalakulás szempontjából az osztályközösségeket vezető, irányító nevelők, valamint az osztályokat oktató pedagógusok személyiségével és demokratikus 15

vezetési stílusával az oldott légkör biztosítása, melyben a tanulók hajszoltság és félelem nélkül tanulhatnak. Pozitív csoportnormák kialakítása, a helyes viselkedési, magatartási modellek körvonalazása, és folyamatos elmélyítése a tanulók magatartásában. Reális, életkorhoz szabott, és megvalósítható követelmények pontos körvonalazása, ismertetése, indoklása, esetenként értelmezése. A csoport véleményének, javaslatának rendszeres kikérése, mely során a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön a csoportaktivitás, a közösen kialakított normákkal való azonosulás elérése érdekében. A belső indítékok, ösztönző erők megtalálása, összegzése és hatékony, ésszerű alkalmazása a tanulók egymás iránti kölcsönös ösztönzése, támogatása, ellenőrzése, egyszóval az egész csoport mozgósítása érdekében. Helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók megnyerése, valamint a pozitívan ható tanulók tekintélyének növelése. Az aktív mag kialakítása ezen keresztül a közösség tevékenységének irányítása, hangulatának befolyásolása. A negatív hangadók, illetve az olyan személyek kiszűrése, akik önhibájukból a tanulmányi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, akiknek életvitele, értékrendje, erkölcsi- morális élete, magatartása sérti az iskola közösségének rendjét és tekintélyét. A követelmények teljesítéséhez, valamint a kívánt magatartási normák eléréséhez szükséges tevékenységek logikus, hatékony megszervezése, következetes gyakoroltatása és ellenőrzése. Pozitív jellegű az osztályközösség által kialakított hagyományok, tradíciók, megalapozása, kifejlesztése, átadása, továbbvitele. Meghatározott periódusokban az I. évfolyamnál a tanévkezdést követő 3. hónap (november) végén, valamint a félévzárást követő 2. hónap (április) végén az osztály közösségi struktúrájának vizsgálata. A két vizsgálat eredményének összehasonlítása, következtetések levonása és felhasználása a közösség fejlesztésében, szükség esetén beavatkozás, a negatív tendenciák megszüntetése. A közösségfejlesztéssel kapcsolatosan végzett feladatok, eredmények és sikertelenségi okok havonta történő elemzése, értékelése, az osztályfőnök és a Diákönkormányzat által. A Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport vezetője szükség szerint, de legalább havonta, az iskola igazgatója, vagy helyettese szükség szerint megbeszélést tart a Diákönkormányzat vezetőségével és annak segítőjével. A megbeszéléseken az érintett diák-önkormányzati képviselők, illetve vezető, segítő véleményükkel, javaslataikkal segítik a közösségfejlesztéssel és tanulói kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok eredményes végzését. A Diákönkormányzat vezetősége különböző programok (gólyabál, ünnepi megemlékezések, szabadidős programok) megszervezésével, rendszeres vezetőségi üléseken egyes témák megbeszélésével elősegíti a tanulói közösség fejlődését. Fegyelemsértés esetén feldolgozza a 16

tapasztalatokat és a pozitív mag aktivizálásával törekszik a további fegyelemsértések megelőzésére. A Diákönkormányzat vezetősége az éves munkaterve szerint diákközgyűlést hív össze, melyen értékeli az adott időszakot, beszámol a tagságnak a végzett munkáról és a tervezett feladatokról. (természetesen a 2.4.2. pontban megfogalmazottak értelemszerűen ide is vonatkoznak) 2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok és tevékenységek 2.6.1. A szakközépiskola, mint a jelenlegi iskolarendszer is, teljesítményközpontú, mely nagyfokú megterhelést jelent a tanulónak. E megterhelést még a képzés rendvédelmi jellege is fokozza. Ezt a kettős megterhelést egyes tanulók könnyen viselik, míg másoknál ez beilleszkedési illetve magatartási problémát eredményezhet. Ezen problémák megoldását, az ezeket kiváltó okok megismerése és megszüntetése eredményezheti. 2.6.2. A beilleszkedési nehézségek okai lehetnek: Nem kellő higiénikusság, rendezettség, gondozottság. Önző magatartás, valamint az állandó dicsekvés, felvágás, illetve a tanulótársak lenézése. A tanulótársak állandó bepanaszolása, beárulása. Állandó hazudozás, nagyotmondás. Agresszivitás. Kisebbrendűségi érzés, visszahúzódás. 2.6.3. Magatartási nehézségeket kiváltó okok lehetnek: Kényszerűségből (szülői ráhatás illetve kényszer hatására) jelentkezett a szakközépiskolába. Állandó feszült idegállapot, mely a zaklatott szociális-, egészségügyi vagy egyéb problémával küszködő otthoni környezetre vezethető vissza. Lelki elhanyagoltság, (ennek hátterében lehet a szülők válása, mely mélyen érintette gyermekkorában a tanulót, és melyet még mindig a lelkében hordoz, lehet szerelmi bánat, mely bármikor előfordulhat ennél a korosztálynál). A túlzottan jó viselkedés is lehet magatartási probléma, mely esetben a tanuló legtöbbször teljesen közömbös a külvilág iránt. Az ilyen tanulók nagyon zárkózottak, nehezen barátkoznak, így a közösségbe is nagyon nehezen tudnak beilleszkedni. 2.6.4. A beilleszkedési és magatartási nehézségek megoldását elősegíthetik az alábbiak: Az ilyen problémákkal küszködő tanulók időbeni, gyors felismerése és kiszűrése. A kiváltó ok/okok elsődleges felmérése, tisztázása. Szükség esetén pszichológiai segítségnyújtás. Szükség esetén az otthoni körülmények, környezet megismerése, és a lehetőségekhez képest a segítségnyújtás megadása. Kiemelt, rendszeres, fokozott foglalkozás az illető tanulóval (meggyőzés, ráhatás, gyakoribb ellenőrzés, segítségnyújtás, együttérzés, problémamegoldás módszereinek, lehetőségeinek megadása). 17

2.7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.7.1. A képzés során törekedni kell arra, hogy a képességek fejlesztése ne csak az értelmi képességre vonatkozzon, hanem a lehetőségekhez képest valamennyire úgy, hogy a tanuló viselkedését meghatározó, mozgásos és manuális képessége is fejlődni tudjon. Ennek alapkövetelménye és megvalósításának feltétele a tanulókkal való differenciált foglalkozás. 2.7.2. A meglévő képességek szintjének előzetes felmérése, ennek alapján a képzési célok, feladatok, valamint a képzés módszerének célirányos megfogalmazása, levetítése a tananyagra. A módszer megválasztásánál törekedni kell arra, hogy a tanulók önállósága és közreműködése biztosítva legyen. 2.7.3. A tanulók képességszintje ismeretének birtokában a tanulók számára felmerülő problémák folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése, valamint a haladás ütemének az átlaghoz való igazítása által folyamatos figyelemmel kisérése, annak függvényében, hogy minden tanuló képes-e követni az oktató által diktált ütemet. A különböző feladatok és az erre szolgáló idő meghatározásakor törekedni kell, hogy ezek a feladatok biztosítsák a kellő mélységű bevésést, illetve gyakorlást. 2.7.4. A tehetség kibontakoztatásához illetve megnyilvánulásához a kreativitás biztosítása az egyes tanulók alkotó és teremtő képességének kifejtésével. Ez alapján differenciált pedagógiai megoldásokkal, személyre szóló megválogatott feladatokkal és egyéni bánásmóddal a tehetség további felszínre hozatala és fejlesztése. 2.7.5. A kitűnt tanulók értelmes pluszfeladatokkal való ellátása, tehetséggondozó szakkörökben, sportkörökben, valamint tanulmányi versenyeken, különböző pályázatokon való aktív részvételének biztosítása, amely elősegíti a tananyagon kívüli szélesebb körű ismeretbővítést és tehetséggondozást. 2.7.6. Az ilyen tanulók részére lehetőség biztosítása egyéni ütemben és rendben való tanulásra, esetenkénti felmentésre, vagy mentesítésre egyes tanulmányi és vizsgakötelezettségek alól. 2.8. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.8.1. Helyzetelemzés elkészítése a már esetlegesen kialakult negatív helyzetek felmérése, megoldása és javítása érdekében, ennek alapján a feladatok megelőző jelleggel történő meghatározása. 2.8.2. Az egészséges életmód illetve életkörülmények biztosítása, kiemelt figyelemmel a rendszeres és helyes tisztálkodásra, az egészséges táplálkozásra, valamint a megfelelő körülmények közötti tanulásra, pihenésre. 18

2.8.3. A szakközépiskola területén a szervezetre káros élvezeti cikkek árusításának, fogyasztásának korlátozása, illetve megtiltása. 2.8.4. A tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások ismertetése, az ismertetés tényének dokumentálása. 2.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.9.1. A felzárkóztatás több színtéren történő végzése. Egyik színtér a konzultációs foglalkozásokon való részvétel, másik pedig az önálló tanulás, a tanulópárban történő tanulás, vagy pedig a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport nevelőinek, osztályfőnököknek a segítségével történő tanulás. 2.9.2. Fejlesztő foglalkozások tartása, alapvetően a sok gyakorlást igénylő szakmai alapozó és szakmai tantárgyakból, illetve tananyag-részekből. 2.9.3. A tanulás, jegyzetelés technikájának tanítása, azaz a különböző tanulási módok és módszerek kipróbálása a tanulási kudarcot megélő tanulóval, ezzel is elősegítve azok felzárkóztatását. 2.9.4. A as tudáshoz nélkülözhetetlen képességek, kompetenciák fejlesztése a tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az alábbiak szerint: a koncentrálóképesség, mely minden szellemi munka alapfeltétele. a beszédképesség, ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, melyek a tudás és a gondolatok érthető, árnyalt és világos megfogalmazását teszik lehetővé. a hatékony olvasás képessége, mely alatt a haladás gyorsasága és a szövegek jó megértése értendő. emlékezőképesség, mellyel az egyén a gondolkodása számára megőrzi a tudás építőelemeit. gondolkodóképesség, mely a problémák felismerésében és megoldásában való jártasságot, a kidolgozott gondolkozási sémák használatát és az alkotó gondolkodást jelenti. tájékozódó képesség a tudás világában, mely segít eligazodni abban az információözönben, mely napjainkra annyira jellemző. Ezen képességek megszerzése illetve fejlesztése erőfeszítést, akaratot, tartós és tudatos törekvést kíván, így ezzel a programmal fejleszthető a tanuló személyisége, jelleme is. Megtanul céltudatosan dolgozni, dinamikusan cselekedni, ami elősegíti a felzárkózás folyamatát. 2.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai feladatok és tevékenység 2.10.1. A szociális hátránnyal rendelkező tanulók minél korábbi diagnosztizálása, kiszűrése, velük való rendszeres foglalkozás mely áll: 19

szükség esetén lelki tanácsadásból, ezt követően pszichológus döntése alapján rendszeres kezelésből, terápiából. családdal való kapcsolatfelvételből. kapcsolatfelvétel a lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális osztályával. költségvetési kerettől függően szociális ösztöndíj, vagy tanintézeti segély folyósítása, esetleg ehhez alapítványi közreműködés igénybevétele. (A juttatás forrását, feltételeit, a döntési eljárás szabályait más iskolai belső szabályozó állapítja meg.) 2.10.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják a mindenkor hatályos jogszabályban meg határozott tanulói juttatások és járandóságok, melyek különösen az alábbiak: ösztöndíj. kedvezményes, vagy térítésmentes elhelyezés, étkezés, ruházati és felszerelési ellátmány. gépjárművezetői engedély megszerzése költségeinek egyszeri térítése. térítésmentes tananyaggal ellátás. állami nyelvvizsga díjához való pénzbeni hozzájárulás. diákigazolvány. internethozzáférés. jegyzettári szolgáltatás. 2.10.3. Segíthet ebben a vállalkozó tanuló kisegítő foglalkozásba történő bekapcsolódása is. 2.11. Az egészség- és környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenység 2.11.1. Mind a nevelés-oktatás alapvető, mind a részcéljainál megfelelő hangsúlyt kap a jó fizikum, megfelelő edzettség, az egészséges életvitel és mentalitás elérésére való törekvés. A nevelőoktató munka feladatai sorában is szerepelnek a testi fejlődés és nevelés terén jelentkező teendőink. Az alábbi részfeladatok jól átfogják tanulóink életkorához és jövendő hivatásához tartozó egészségnevelési elvárásainkat. Szeretnénk elérni, ha tanulóink számára már itt értékké válna az egészség, az egészséges életmód. Kívánatos volna, ha mindennapi életvitelükben különös tekintettel jövendő hivatásuk többek között fizikai-erőnléti elvárásaira képesek lennének az egészségtudatos viselkedésre. Nem képzeljük azt, hogy a korábbi években e vonatkozásban bekövetkezett hiányokat 1-2 év alatt képesek lehetünk bepótolni, de azt mindenképpen, hogy ami az iskolától telik a tanulókkal közösen az egészséges élet elfogadtatása, gyakoroltatása vonatkozásában azt megtesszük. Úgy gondoljuk, hogy az egészség nem is elsősorban cél, hanem sokkal inkább eszköz mégpedig egy fontos eszköz a boldogabb, teljesebb életvitel, valamint a sikeres rendészeti pálya bejárása érdekében. 20

E vonatkozásban is fontos a pedagógusok, de az iskola más dolgozói, valamint a területi rendvédelmi szervek tagjainak példamutatása. A szemléletük pozitív irányú formálása érdekében igénybe vesszük a rendészeti-, valamint a saját egészségügyi szolgálat közreműködését is. Ilyen jellegű részcéljaink megvalósítását felvilágosításokkal, propagandamunkával, mozgósításokkal, példaadásokkal és olyan rendezvények szervezésével is szeretnénk szolgálni, ahol az egészséges életmód áll a központban. Ez a téma, illetve elmélete az oktatás során is többszörösen érintett, különösen a testnevelési és önvédelmi ismeretek tantárgy vonatkozásában. A mozgás megszerettetése érdekében nemcsak a testnevelési órákat, hanem a tanórán kívüli lehetőségeket, sportegyesületünk szakosztályai által megteremtett színtereket, továbbá az iskolai, rendészeti és más versenyeket, sportvetélkedőket is törekszünk a cél megvalósítása szolgálatába állítani. A mindennapi testedzést szolgálják a sportszakkör megszervezése és a tanulók délutáni elfoglaltságának keretében a tömegsport foglalkozások tervezése és végrehajtása, valamint a kondicionáló terem igénybe vételi lehetőségének biztosítása a tanórákon kívüli időben. Külön hangsúlyt helyezünk a dohányzás, a túlzott alkohol-, és mindenféle kábító-bódító szerek fogyasztása elleni szigorú fellépésre. Ide tartozik az is, ami a környezetünk tisztasága megteremtését, fenntartását, illetve a tanulóknak az ilyen jellegű munkába vonását illeti. Mivel az egészséges táplálkozás is a témakörbe tartozik, a havi étlap összeállítása során tekintettel a DÖK Vezetőség véleményére is figyelembe vételre kerülnek az ilyen szempontok is. 2.11.2. Nagy szavaknak tűnhet, de igaz, hogy az emberiség fennmaradása érdekében a globális környezeti nevelés, a környezetvédelem az EU tagság óta különösen felbecsülhetetlen jelentőséggel bírhat mindannyiunk számára. Az a nagy globális cél, amelyet úgy neveznek, hogy fenntartható fejlődés csak akkor valósítható meg mindannyiunk javára, ha ennek érdekében ki-ki eleget tesz saját maga erre vonatkozó kötelezettségeinek. A környezeti nevelés a tanulóink szemléletformálásának egyik nem kevésbé fontos részterülete, mert jövendő hivatásukkal együtt jár ilyen jellegű jogellenes cselekményekkel szembeni hivatali fellépés, továbbá mert mindenki alakítója valamilyen mértékben szűkebb, vagy tágabb környezetének. Célunk e téren a környezettudatosság lehetőség szerinti kialakítása, megerősítése tanítványainkban. Ezt a célt nem csak előadásokkal, beszélgetésekkel, úgynevezett propagandával, hanem ezek érdekében történő konkrét munkákkal körletmunka, dekorálás, szépítés, stb. valamint ezek elvárásával, megkövetelésével kívánjuk elérni. Azaz a saját szűkebb-tágabb környezetéért, annak rendjéért, tisztaságáért, szépségéért nem csak felelősséget érző-, hanem ezekért tenni is akaró fiatalokká formálását szeretnénk elérni azon rövid idő alatt, amíg iskolánk tanulóiként vesznek részt szervezetünk mindennapi életében. Elvárjuk tanulóinktól, hogy ne csak egyesek tegyenek eleget környezetük megóvásának, védelmének, hanem amennyiben szükséges, úgy hívják fel erre hanyagabb társaik figyelmét 21

is. Ne nézzék ne nézzük el a mások általi szemetelést, rendetlenséget, melyet végül lehet éppen más valakinek kell helyrehoznia. Ide tartozik a helyiségek belső szemeteseinek időbeni ürítése, a nagy külső konténeredények lezárása, a konyháról szabálytalanul felhozott étkek előírásszerű tárolásának elvárása, a lábbelik letisztítása és egyéb más egyszerűnek tűnő mindennapi dolog megkövetelése. Nem szorosan ide is tartozik a környezeti forrásainkkal, az iskola vagyonával történő takarékos gazdálkodás is. Szeretnénk úgy alakítani és védeni szűkebb környezetünket, ami hozzájárulhat iskolánk családias légköréhez. A témával kapcsolatos elméleti oktatás a Társadalmi és kommunikációs ismeretek tantárgy részeként is feldolgozásra kerül ugyan, de ha ez nem párosul egyéb jellegű ráhatással, akkor valószínű, a szemléletformálódás legjobb esetben is csak féloldalas lehet. 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek, valamint a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2.12.1 A szakközépiskola oktatási helyszínei és egyéb helyiségei Alaptanterem Informatikai szaktanterem Idegen nyelvi szaktanterem Bűnügyi-technikai szaktanterem Közlekedési és határforgalmi szaktanterem Internet-szoba Tornaterem (küzdőtér, edzőterem, sportszertár) Kondicionáló terem Sportudvar (atlétikai és füves, valamint salakos labdarúgó pályák) Gyakorló bázis (gyakorló rendőrkapitányság, Bűnügyi és Körzeti megbízotti szaktanterem, Határrendészeti kirendeltség, gyakorló tér) Taktikai ház Belső (pisztoly) lőtér Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda 12 db (8 x 30 fő és 4 x 28 fő tanulói befogadóképességgel) 3 db (1 x 25 fő és 2 x 16 fő tanulói befogadóképességgel) 4 db (4 x 16 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 1 db (1 x 6 fő tanulói befogadóképességgel) 2 db (2 x 30 fő tanulói befogadóképességgel) 4 db (összesen 30 fő tanulói befogadóképességgel 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 22

Ügyintézői helyiségek Nevelőtestületi irodák Tanulói Szállás helyiségei (tanulói szobák, klubszobák, teakonyhák, raktárak) Öltöző helyiség (bejáró tanulók részére) Könyvtári helyiségek Ügyviteli helyiségek Egészségügyi (orvosi) és iskolapszichológusi helyiségek Fotólabor helyiségei Hang- és videostúdió Öltöző, pihenő, szauna helyiségek Gazdasági helyiségek (irodák, étkezde, főző- és melegítőkonyha, tálaló, mosogató, mosléktároló, éléskamra, szárazáru- és zöldségáru raktár, egyéb raktárak) Aula (összevonó) Porta helyiségei (irodák, ügyfélfogadók, öltözők) 25 db (a titkárság, a humán, a tanulmányi, a gazdasági ügyintézők, és más ügyviteli alkalmazottak elhelyezésére) 25 db (a pedagógusok elhelyezésére) 121 db (400 fő tanuló és 8 fő nevelő, kiszolgáló személy elhelyezésére 2 db (40 fő férfi és 30 fő női tanuló részére) 3 db 3 db 6 db 2 db 1 db 11 db 48 db (72 fő gazdasági ügyintéző és kiszolgáló személy elhelyezésére) 2 db (1 x 170 fő és 1 x 120 fő befogadóképességgel) 9 db Megjegyzés: A helyiségek a szükséges bútorzattal, irodatechnikai eszközökkel felszereltek. 2.12.2. A nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Televízió Videomagnó Kazettás magnó Videokamera Digitális dokumentumkamera Diavetítő Episzkóp Fényképezőgép Digitális Fényképezőgép Írásvetítő Írásvetítő vászon Tantermi Tábla Mozgatható tábla (Flipchart) Laptop (PIII-PIV) Projektor Asztali számítógép és tartozékai (PI-PIV) Nyomtatók és faxok CD lejátszó DVD lejátszó Scanner Rádió bázisállomás Határregisztrációs rendszer 54 db 36 db 78 db 6 db 1 db 5 db 1 db 4 db 3 db 15 db 15 db 15 db 3 db 7 db 5 db 200 db 45 db 8 db 1 db 5 db 1 db 1 db 23