CSECSEMÕ ÉS GYERMEKGONDOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA

Népjóléti Minisztérium CSECSEMÕ ÉS GYERMEKGONDOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA (szakosító képzés) 1994. Engedélyszám: 20 499/94

2 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Szerkesztõ: Demeter Józsefné Szerzõk: Apágyi Klára Demeter Józsefné Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella dr. Karádi Györgyné Szálteleki Józsefné Szakmai lektorok: Stipkovits Simonné dr. Mátay Katalin Strobl Mária dr. Eszter Elemér Kiadó: Népjóléti Minisztérium II. Ápolási Fõosztály Átmeneti tanterv A tanterv követelményei alapján szakmai vizsga utoljára 1996/97. tanév végén szervezhetõ. A tanterv kiadásával egyidejûleg érvényét veszti a,,csecsemõ- és gyermekgondozói szak (szakosító képzés) Tanterv és útmutató (1985)'' Képzési dokumentum.

TARTALOMJEGYZÉK 3 I. Általános rendelkezések 5 1. A tanterv átdolgozásának indoklása 7 2. A képzésre vonatkozó jogszabályok 7 2. A szakképesítés megnevezése 7 4. A csecsemõ és gyermekgondozók szakképzése 7 5. A szakképesítéssel betölthetõ munkakör 7 6. A képzés célja 7 7. A szakképzettséget igazoló dokumentum 8 8. A szakképzés intézményei 8 9. Felvételi elõfeltételek 8 II. Követelmények 9 1. A képzés tartalmi struktúrája 11 2. Óraterv 11 3. Tantárgyi programok 12 3.1. Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása 12 3.2. Élelmezéstan-élelmezéstechnika 15 3.3. Fejlõdéslélektan 18 3.4. Neveléstan 21 3.5. Gyógypedagógia 27 3.6. Etika 29 3.7. Szociológia 31 3.8. Családi életre nevelés. Családvédelem 33 3.9. Gyermekirodalom 35 3.10. Ének-zene 38 3.11. Egészségügyi ügyvitel 40 3.12. Testnevelés 43 3.13. Osztályfõnöki óra 44 3.14. Gondozástan gyakorlat 45 3.15. Neveléstan megfigyelési gyakorlat (bölcsõdében) 49 3.16. Manuális gyakorlat 54 3.17. Összefüggõ szakmai gyakorlat 58 III. A képzés szervezésének, elsajátított tudás ellenõrzésének, értékelésének rendszere 59 1. A tanév rendje 61 2. Az elvárt tanulói teljesítmények, a beszámolás rendszere 61 IV. A képzés szakmai vizsgája 63 1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltétele 65 2. A szakmai vizsga tantárgyai 65 3. A szakmai vizsga részei 65 Mellékletek 67 1. sz. melléklet: A munkakör által támasztott szakmai követelmények 69 2. sz. melléklet: Az óraterv ajánlott bontása 71 3. sz. melléklet: A szakmai vizsga szóbeli vizsgatételei A csecsemõ és kisgyermek fejlõdése és táplálása. 73 4. sz. melléklet: A szakmai vizsga szóbeli vizsgatételei Neveléstan 75 5. sz. melléklet Filmajánlások 79

4 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja

I. Általános rendelkezések 5

6 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja

1. A tanterv átdolgozásának indoklása Az országban végbemenõ társadalmi gazdasági változások szükségessé teszik az egészségügyi és szociális gondoskodás körébe tartozó területek ellátásának reformját is. A megváltozott körülményekhez a szakképzésnek, így a csecsemõ- és gyermekgondozói képzésnek is igazodnia kell. A csecsemõ és gyermekgondozói képzést az új igényeknek megfelelõ tartalommal kell megtölteni, hogy a bölcsõdék, a csecsemõotthonok és a családok jól képzett szakembereket alkalmazhassanak. 2. A képzésre vonatkozó jogszabályok: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrõl. 3. A szakképesítés megnevezése: Csecsemõ és gyermekgondozó Csecsemõ és gyermekgondozó az az egészségügyi szakdolgozó, aki képes a csecsemõk és kisgyermekek szakszerû gondozására, nevelésére, felügyeletére. Szakterületének megfelelõ szilárd és továbbfejleszthetõ, korszerû elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. A gondozó képes a nevelõ munka megteremtésére, megbecsülésére, értékelésére. Rendelkezik az alapvetõ ápolói ismeretekkel is, és méltó segítõ társa az orvosnak, a pszichológusnak, a rehabilitációt segítõ szakembereknek, a sérült vagy speciális gondozásra szoruló csecsemõk/kisgyermekek ellátásában. Az elõírt képzési programot teljesítette, és államilag elismert bizonyítvánnyal igazoltan szakképesítést szerzett. 4. A csecsemõ- és gyermekgondozók szakképzése: a) Iskolarendszerû képzés keretében: egészségügyi szakközépiskolai érettségi képesítõ vizsga után 1 éves képzési idõ b) Iskolarendszeren kívüli képzés keretében; egészségügyi szakközépiskolai és szakiskolai bizonyítvánnyal általános ápoló és általános asszisztensi képesítéssel rendelkezõk részére 5. A szakképesítéssel betölthetõ munkakör: csecsemõ- és gyermekgondozó A csecsemõ és gyermekgondozó munkaterületei: bölcsõde csecsemõotthon család A munkakör által támasztott szakmai követelményeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 6. A csecsemõ és gyermekgondozó szakképzés célja A csecsemõ és gyermekgondozóképzés célja és feladata, hogy a bölcsõdék és csecsemõotthonok, valamint az egyre növekvõ igényeknek megfelelõen a családok számára jól 7

8 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja felkészített szakembereket képezzen, akik képesek a 0 3 éves korú egészséges csecsemõk és kisgyermekek egyéni szükségletein alapuló szakszerû gondozását, táplálását, nevelését önállóan elvégezni. A képzés során el kell érni, hogy a tanulók korszerû pszichológiai, pedagógiai, egészségnevelési, gondozástani ismeretekkel rendelkezzenek és mindennapi munkájuk során ezt a gondozás és nevelés területén alkalmazzák. A gondozó szaktudása alapján tudjon tanácsot, felvilágosítást, segítséget adni a szülõknek a nevelés gondozás az egészséges életmód kialakítása területén. A képzés során a tanulókban ki kell alakítani, illetve el kell mélyíteni a választott szakterülettel kapcsolatos hivatástudatot, a gyermek és fejlõdése iránti felelõsség- és kötelezettségérzetet. A tanulókban fel kell kelteni a folyamatos önképzés igényét. 7. A szakképzettséget igazoló dokumentum A képzés záróvizsgája: szakmai vizsga. A sikeres szakmai vizsgát követõen, országos nyilvántartásba vétel után a szakképzettséget igazoló, államilag elismert bizonyítványt kapnak a tanulók, ami csecsemõ és gyermekgondozói munkakör betöltésére jogosít. 8. A szakképzés intézményei A csecsemõ és gyermekgondozó képzés szakközépiskolában és szakiskolában (szakképzõ iskolák) szervezhetõ, ahol arra a személyi és tárgyi feltételek adottak. 9. Felvételi elõfeltételek Iskolarendszerû képzés esetén: egészségügyi szakközépiskolai érettségi képesítõ bizonyítvány Iskolarendszeren kívüli képzés esetén: általános ápoló és általános asszisztens bizonyítvány

II. Követelmények 9

10 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja

11 1. A képzés tartalmi szerkezete Egészségügyi szakközépiskolai érettségi-képesítõ után 1 éves iskolarendszerû oktatás. A képzés elméleti és gyakorlati oktatásból áll. Szakmai elmélet: tantárgyai a megadott óraterv alapján demonstrációs termi kiscsoportos gyakorlati foglalkozás Szakmai gyakorlat: a megadott óratervi összóraszámban az elméleti tananyaghoz kapcsolódva, azzal párhuzamosan, vagy azt követõen megjelölt gyakorlóhelyeken. 2. Óraterv Tantárgy Javasolt óraszám 1. Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása 45 2. Élelmezéstan élelmezéstechnika 30 3. Fejlõdéslélektan 30 4. Neveléstan 90 5. Gyógypedagógia 15 6. Etika 15 7. Szociológia 15 8. Családi életre nevelés, családvédelem 15 9. Gyermekirodalom 15 10. Ének-zene 15 11. Egészségügyi ügyvitel 30 12. Testnevelés 30 13. Osztályfõnöki óra 25 14. Gondozástan gyakorlat 60 15. Neveléstan megfigyelési gyakorlat (bölcsõdében) 30 16. Manuális gyakorlat 30 Összefüggõ szakmai gyakorlat 1. Tejkonyha 40 2. Csecsemõotthon 80 3. Csecsemõ és/vagy gyermekosztály 80 4. Bölcsõde 600 Összes óraszám: 1290 (Az óraterv ajánlott bontását a 2. sz. melléklet tartalmazza)

12 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3. Tantárgyi programok 3.1. Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása A tantárgy tanításának célja: Az egészségügyi szakközépiskolákban tanult szakmai tantárgyak ismeretanyagát felhasználva, megerõsítve, valamint a fejlõdéslélektani ismeretekre építve: Megismertetni a tanulókkal: a fejlõdés törvényszerûségeit az újszülött, a koraszülött jellemzõit az egyes életkori szakaszokra jellemzõ szomatikus és pszichés fejlõdési sajátosságokat az értelmi, az érzelmi és a mozgásfejlõdés fokozatait a különbözõ táplálási módokat. Követelmények: A tanulók ismerjék: az újszülött, a koraszülött, a csecsemõ és a kisgyermek anatómiai-élettani sajátosságait a szomatikus és a pszichés fejlõdés menetét a születéstõl 3 éves korig a csecsemõ és a kisgyermek táplálásának alapelveit a táplálással kapcsolatos helyes szokásokat. Legyenek képesek: a csecsemõ és a kisgyermek szükségleteinek felismerésére, kielégítésére a táplálkozás, az öltöztetés, az altatás, a levegõztetés és a napoztatással kapcsolatban a testtömeggel, testhosszal és a testarányokkal kapcsolatos mérésre, értékelési feladatok elvégzésére a csecsemõ és a kisgyermek önállósulási tevékenységének elõsegítésére a csecsemõvel és a kisgyermekkel való együttmûködés kialakítására a csecsemõ és a kisgyermek szükségleteinek felismerésére és kielégítése közben az érzelmi azonosulásra. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám összesen: 45 óra 1. A fejlõdés alapfogalmai Az intrauterin fejlõdés A terhesség A szülés A gyermekágy 2. Az újszülöttkor Az érettség jelei Az újszülött jellemzõi, alkalmazkodása az extrauterin életben Az átmeneti mûködészavarok

3. Csecsemõkor Az egészséges csecsemõ szomatikus sajátosságai A testtömeg gyarapodása A testhossz és a testarányok változása A testtömeg gyarapodásának és a hosszfejlõdésnek az ellenõrzése, értékelése: Fejlõdési Quotiens számítása és a Magyar Percentil tábla használata A fogfejlõdés A mozgásfejlõdés A szomatikus és a pszichés fejlõdés kapcsolata 13 4. A kisgyermekkor A kisgyermekkor szomatikus sajátosságai A testtömeg változása és ellenõrzése A testhossz változása A mozgásfejlõdés A szomatikus és a pszichés fejlõdés kapcsolata 5. A táplálás fogalma, jelentõsége, módjai: A természetes táplálás. A tejelválasztás és a szoptatás. A szoptatás jelentõsége. A szoptató nõ életmódja. A kevert táplálás Az elválasztás A mesterséges táplálás alapelvei, módjai. A mesterséges táplálásra alkalmas készítmények. A csecsemõk és a kisgyermekek táplálása. Önálló evésre nevelés. A helyes étkezési szokások kialakítása 6. A levegõztetés és a napoztatás A levegõ hatása a szomatikus és a pszichés fejlõdésre. A napsugár hatása. A napoztatás jelentõsége. Szoktatás a naphoz. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom, filmjegyzék: Irodalom: dr. Székely József: Klinikai ismeretek, a szülészet-nõgyógyászat körébõl ápolónõk részére (Medicina Könyvkiadó 1989.) dr. Polonyi Erzsébet: Tananyag a csecsemõ- és gyermekgondozói szakosító tanfolyam hallgatók részére (Eü. Minisztérium 1985.) dr. Pikler Emmi: Az egészséges csecsemõ és gyermek fejlõdése és gondozása I II III (Medicina Könyvkiadó 1972.) dr. Rigó János: Dietetika (Medicina Könyvkiadó 1988.) Hevesi Katalin: A csecsemõ fejlõdése Kenéz Márta: A kisgyermek fejlõdése Püspöky Gabriella: A szülõknek a nevelésrõl Véghelyi Péter: Perinatális ellátás (Medicina Könyvkiadó1979) dr. Kardos Andor: Orvosi munka a bölcsõdében és a csecsemõotthonban (Medicina Könyvkiadó 1979.)

14 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Tardos Anna: Jegyzet A bölcsõdei és csecsemõotthoni gondozónõk részére (Kézirat 1981.) dr. Tarján Róbert dr. Linder Károly: Tápanyagtáblázat (Medicina Könyvkiadó 1981.) WHO ajánlások: 47. sz. Módszertani levél (BOMI) Az egészséges csecsemõ táplálásának irányelveirõl 2. sz. módosított kiadás (Bp. 1994) Filmek: Ember születik Az élet elsõ napjai Mama hallod? Mozogni jó Önállóan egyedül Táguló világ Tevékeny élet Enni jó Én is Az õ érdekében Az elsõ kanáltól az önálló evésig Tejfogak megóvása Gyógyító napfény Emlékül Évának Mielõtt megszületnek Szülõszoba, belépni tilos Szülés felkészítés Együtt szülés Az újszülött elsõ napjai Születésünk titkai I X-ig Szülõk iskolája I II III-ig

3.2. Élelmezéstan élelmezéstechnika 15 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a táplálkozásélettani alapfogalmakat az élettani és a kémiai ismeretekre alapozva a tápanyagok élettani szerepét, azok emésztését, felszívódását és a szervezetbe való beépülését a csecsemõ és a kisgyermek táplálásának, élelmezésének fiziológiai alapjait a minõségi táplálás követelményeit a csecsemõ és a kisgyermek tápanyagigényeit a közegészségügyi járványügyi elõírásokat az ételek elkészítése, tárolása és az ételminta vételével kapcsolatban az élelmiszerek helyes tárolásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb ismérveket a korszerû csecsemõ és kisgyermektáplálás elméletét és gyakorlatát. Követelmények A tanulók ismerjék: a tápanyagok élettani szerepét, azok emésztését, felszívódását és anyagcseréjét az élelmiszerek szerepét, felhasználási módjait a konyhatechnikai eljárásokat a csecsemõ és a kisgyermek, valamint a megbetegedett gyermek táplálásának általános irányelveit. Legyenek képesek: étlaptervet szerkeszteni étlapot összeállítani tejhígításokat, tápszereket elkészíteni mélyhûtött ételeket szakszerûen kezelni az esztétikai és a higiénés szabályoknak megfelelõ terítésre, tálalásra az étkeztetéssel, a táplálkozással kapcsolatos szakszerû ismeretek továbbítására, egészségnevelési tevékenység végzésére. A tanítás anyaga Javasolt óraszám: 30 óra 1. Ismétlés A tápanyagok. A tápanyagok szerepe a szervezet mûködésében. Ásványi anyagok. A víz. Az emésztés fiziológiája. Az anyagcsere. 2. Élelmianyagok A különbözõ élelmianyagok összetétele, táplálkozásélettani jelentõsége, tárolása, tartósítása. A romlás jelei. A kisgyermek napi szükséglete: korlátozásra szoruló élelmianyagok. Az élelmianyagok felhasználása. Tej és tejtermékek.

16 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Tojás. Hús és húsnemûek. Zsiradékok. Liszt és lisztnemûek. Fõzelékek, zöldségfélék. Gyümölcsök. Ízesítõk és fûszerek. Só, cukor és cukorpótlók. Konyhai segédanyagok. Italok. 3. Élelmezés higiéne Az ételek védelme. Ételfertõzést okozó kórokozók. Személyi higiéne az élelmezésben. Nyersanyag-, tárolás-, szállítás- és forgalombahozás higiénéje. A munkahelyi higiéne. Hõkezelés, pasztõrözés. Élelmiszerek tartósítása, tárolása. Mirelit készítmények. 4. Tejkonyhai ismeretek A tejkonyha üzeme, helyiségei, felszerelése, berendezése, higiénéje. Munka és balesetvédelmi szabályok. Tejkonyhai készítmények. A tejhígítás szabályai. Szénhidrátpótlás. Tejes tápszerek. Színtej. Egyéb tejes készítmények. Gyári készítmények. Gyógytápszerek, citromsavas tejhígítás. Kiegészítõ táplálékok, komplettáló anyagok. Az anyagkiszabás. Az elkészítés módjai. 5. Élelmezéstechnika Konyhatechnikai eljárások. Az élelem felhasználása. Tálalás. Készentartás. Változások az anyag sajátosságaiban a konyhatechnikai eljárások során. Élelmezésvezetés. Étlapszerkesztés. Ételcsoportok. Az élelmezés ellenõrzése. 6. Csecsemõ és kisgyermek élelmezése Az egészséges csecsemõ mesterséges táplálásának általános irányelvei. Tejhígítások, egyéb tejes készítmények. Gyári készítmények. Gyümölcsök. Fõzelékek. Komplettáló anyagok. A kisgyermek élelmezésének általános irányelvei. Egyes élelmiszerek szerepe és jelentõsége a gyermekélelmezésben. Étrendi minták. A koraszülöttek táplálásának legfontosabb szempontjai.

A beteg csecsemõ és gyermek táplálásának általános szempontjai, követelmények. Diéta. A lázas beteg, heveny gyomor bélhurut, visszatérõ hányás, székrekedés diétája. Allergiás gyermek étrendje. A diabeteses gyermek étrendje. Fokozatos áttérés a diétáról a szokásos étrendre. 17 7. Gyakorlatok Étlapszerkesztés. Anyagkiszabás. Napi heti étlaptervek elkészítése. Gyári készítmények, elõkészítése. Tejhígítások, fõzelékek, gyümölcsök elkészítése. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom, mozgófilmek dr. Rigó János: Dietetika (Medicina Könyvkiadó 1988) dr. Dobszay László: A csecsemõ helyes táplálása (Medicina Könyvkiadó 1978) dr. Kardos Andor szerk.: Orvosi munka a bölcsõdében és a csecsemõotthonban (Medicina Könyvkiadó 1979) Mozgófilmek: Enni jó Én is

18 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.3. Fejlõdéslélektan A tantárgy tanításának célja: Ismertesse meg a tanulókkal: a fejlõdés törvényszerûségeit a fejlõdés, az érés és a nevelés fogalmát, összefüggéseit az egyes életkori szakaszokra jellemzõ pszichikus sajátosságokat, a megismerõ lelki jelenségek fejlõdését. a környezet szerepét a személyiség fejlõdésében a pszichikus fejlõdés zavarait a különbözõ életkori szakaszokban, különös tekintettel a csecsemõ- és kisgyermekkorra. Segítse elõ a gondozói hivatástudat kialakulását. A fejlõdéslélektani ismeretek nyújtsanak alapot a neveléstan tantárgy tanulásához. Követelmények: A tanulók ismerjék : a szakközépiskolában elsajátított megismerõ és cselekvõ lelki jelenségekre építve: az egyes életkori szakaszokra jellemzõ pszichológiai sajátosságokat az érzelmek jelentõségét a pszicho-szomatikus fejlõdésben az anya, a család szerepét az értelmi, érzelmi, a mozgásfejlõdésben és a szociális kapcsolat kialakulásában a játéktevékenység szerepét a csecsemõ és kisgyermek fejlõdésében. Legyenek képesek: a csecsemõ és a kisgyermek életkori sajátosságainak, igényeinek és szükségleteinek megfelelõ tudatos gondozási-nevelési feladatok ellátására érzelmeik tudatos ellenõrzésére a gyermekkel való empátiás kapcsolat kialakítására, az érzelmi azonosulásra. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 30 óra 1. Az általános lélektani ismeretek ismétlése A megismerõ és cselekvõ lelki jelenségek 2. Fejlõdéslélektani alapfogalmak ismétlése Az öröklés A környezet Adottságok, képességek A nevelés, érés, fejlõdés Az életkori periodizáció 3. A csecsemõkor Az újszülött szenzibilitása. Az érzékszervi mûködés, az érzékszervek célirányos használata, szenzo-motoros koordináció. A figyelem és az érdeklõdés. A beszéd megértésének fejlõdése. A csecsemõ érzelmei, az anya szerepe az érzelmek kialakulásában.

Az érzelmi nélkülözés és következményei. A magatartás az elsõ életévben. A hospitalizáció okai, jellemzõi. 19 4. A kisgyermekkor A kisgyermek mozgásfejlõdése, a járás elsajátítása. Az érzékelés, az észlelés, az emlékezés sajátosságai. A képzelet és a gondolkodás jellemzõi, fejlesztése. Az aktív beszéd. Beszédhibák. Az éntudat kialakulása, önállósulási törekvés. A dac. Az érzelmek jellemzõi és kifejezõdése. A játéktevékenység. A nevelés: spontán és tudatos. 5. Az óvodáskor A megismerõ lelki tevékenységek fejlõdése. A konfiguráció. A beszédfejlõdés, a beszédfejlõdés zavarai. A személyiség alakulása. A szociális magatartás: az érzelmek, az akarati tevékenység. A játék mint fõ tevékenységi forma. A szerepjátékok. A játék és a mese szerepe az értelmi fejlõdésben. 6. A kisiskoláskor Az iskolaérettség. A kisiskolások megismerõ tevékenységének fejlõdése. A figyelem és az érdeklõdés fejlõdése. A tanulás jellemzõi. Tevékenységi formák kisiskoláskorban. A szociális kapcsolatok alakulása. A kortárscsoportok. A siker és a kudarcélmény. 7. A praepubertás és a pubertáskor Biológiai változások. A megismerõ tevékenységek fejlõdése. A mozgás és a cselekvés sajátosságai. Az érzelmi és az akarati élet fejlõdése. Társas kapcsolatok. Pszichoszexuális fejlõdés. A gyermek szociális magatartása. A devianciák okai, megelõzésük. Önállósulási törekvések. Az önállósodás típusa (kikényszerített, túl korai, sikertelen önállósodás).

20 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 8. Az ifjú és a felnõttkor Az intellektuális fejlõdés. A pályaválasztási érettség. A párválasztási érettség. Az értékorientáció fejlõdése és zavarai. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés. Irodalom: dr. Katona Ferenc: Az öntudat ébredése (Gondolat Kiadó Bp. 1979.) dr. Harsányi István: A tanulók megismerése (Tankönyvkiadó Bp. 1971.) Dúró Kelemen Radnai: Fejlõdés és neveléslélektan Elkonyin: Gyermeklélektan (Tankönyvkiadó Bp. 1964.) Kiss Tihamér: Életkorok pszichológiája Buda Béla Szilágyi Vilmos: Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája. (Gondolat 1974.) Mérei V. Biner: Gyermeklélektan (Gondolat 1970.) dr. Ranschburg Jenõ: Félelem, harag, agresszió (Tankönyvkiadó Bp. 1973.) F. N. Gonobohn: A figyelem fejlesztése (Tankönyvkiadó Bp. 1979.) Keményné dr. Pállfy Katalin: Bevezetés a pszichológiába (Tankönyvkiadó Bp. 1989.)

3.4. Neveléstan 21 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a nevelés alapfogalmait, folyamatát, szükségességét, és célkitûzéseit a nevelés fõ feladatait, területeit, eszközrendszerét és módszereit a megfelelõ nevelõi magatartást a 0 3 éves korú gyermek játéktevékenységét a beszéd, az önállóság az éntudat és az akarati nevelés lehetõségeit a helyi szokások kialakításának lehetõségeit a gyermek megfelelõ környezetének kialakítását. Követelmények: A tanulók ismerjék: a családi nevelés jelentõségét a kisgyermek fejlõdésében az intézményes nevelés rendszerét, szükségességét, jelentõségét, nehézségeit és sajátos feladatait a nevelés eszközeit és módszereit gyermektõl elvárható magatartásformákat és a fejlesztés módszereit a gyermek alkotó-kreatív tevékenysége kibontakoztatásának módszereit. Tudják: a helyes napirend összeállításának pedagógiai szempontjait, a szervezési lehetõségeket az akarat, éntudat és az egyéniség fejlesztésének módszereit a hospitalizáció megelõzésének lehetõségeit Tudjanak együttmûködni a családokkal a 0 3 4 éves gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatokban. Rendelkezzenek olyan ismeretekkel, melyekkel a beilleszkedési problémákkal küzdõ gyermeket segíthetik. A tanítás anyaga Javasolt óraszám: : 90 óra elmélet: kb. 75 óra szeminárium: kb. 15 óra 1. A nevelés alapjai A nevelés meghatározása, folyamata, értelmezése. A nevelésrõl általában. 2. A nevelés személyi tényezõi A családi közösség szerepe a gyermek fejlõdésében A család. A családi közösség típusai, hatása a kisgyermekre. A családi otthon jelentõsége, otthonérzés kialakulásának feltétele. A családban kialakult nevelõi magatartások és annak hatásai.

22 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Az anya jelentõsége a gyermek fejlõdésében Az anya személyének jelentõsége. Különbözõ anyatípusok. Anya-gyermek kapcsolat szakaszai. Az anyáváérés feltételei, folyamata. Konfliktusok anya és a gyermek között. A gondozó feladata a harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakításában és erõsítésében. Az apa jelentõsége a gyermek fejlõdésében Az apa szerepe a családban és a gyermek életében. Apai szeretet jellemzõi. Az apa, mint példakép. Apai szerepkörök hatása a gyermekre. Az apa hiányának hatása a gyerekre. A testvérek szerepe a gyermek életében A testvérek jelentõsége. A testvérhelyzet nehézségei. A testvérféltékenység okai és megnyilvánulásai kisgyermekkorban. A féltékenység megelõzése, csökkentése. Az ikerhelyzetbõl adódó problémák. Az egyke gyermek. A nagyszülõk szerepe a gyermek életében A nagyszülõ és gyermek sajátos kapcsolata. Szülõk és nagyszülõk együttmûködése. Az intézményes nevelés személyi feltételei A bölcsõdék és csecsemõotthonok jelentõsége. Az intézmények funkciója, felelõssége. A korai intézményes nevelés veszélyei. Sajátos nevelési problémák és annak megoldása. A gondozó szerepe A gondozó személye. A személyi állandóság pedagógiai jelentõsége. A megfelelõ gondozói magatartás. A gondozó és gyermek közötti jó kapcsolat kialakulásának feltétele, jelei a különbözõ életkorokban. A gondozás és nevelés összefüggése A gondozás minõsége, mint nevelési tényezõ. Gondozás közbeni sajátos nevelési feladatok és megoldásuk. Környezeti ártalom A hospitalizmus. A hospitalizált gyermek fejlõdésének sajátosságai. Késõi magatartási hatások. Családban elõforduló hospitalizmus. A hospitalizmus megelõzése. 3. A nevelés tárgyi feltételei a, A berendezési tárgyak pedagógiai jelentõsége - a tárgyi környezet jelentõsége a kisgyermek fejlõdésében. - a legfontosab berendezési tárgyak jellemzõi csecsemõ és kisded korban. (Fürdõszoba, terasz, kert, udvar.) b, A játékszerek szerepe a gyermek fejlõdésében. A játékszerekkel szemben támasztott pedagógiai és higiénés követelmények. A jó játékszerek kritériuma. A manipulációs, mozgásos, konstruáló és szerepjáték eszközei. A játékeszközök mennyisége, minõsége. A játékszerek variálása. Alapvetõ játékok. Játékok különbözõ alkalmakra.

A játéktevékenység segítése A gondozó közvetett és közvetlen feladata, tevékenységének célja, módjai a játékidõ alatt. A segítés alapfeltétele. A felügyelet és a megfigyelés felelõssége, jelentõsége. Gyermekek közötti konfliktusokból adódó feladatok. Elemi, erkölcsi szabályok egyszerû megfogalmazása. A túlzott irányítás szerepe a nevelésben. A gondozó feladata az építõ-, konstruáló játéktevékenység segítésében A játékok fajtái. A konstruáló tevékenység fejlõdése. A gondozó szervezési feladatai, helyes magatartása. Kockával való építés és egyéb építõjátékok. Fûzéshez adható játékeszközök. Kirakós játékok. Formázáshoz adható játékok. Papírral való játék lehetõsége. A játékok el- és elõkészítése, tárolása, fertõtlenítése. 4. A nevelés módszerei A nevelés és közvetett módszereinek összefüggése, egysége, együttes alkalmazásának szükségszerûsége. A szokások kialakításának módszere. A követelményállítás és tiltás módszere. A magyarázat és a meggyõzés módszere. Az elismerés, dicséret és jutalmazás módszere. A példa, mint a nevelés módszere. A büntetés módszere. 5. Mûvészet élvezetére, nevelés feladata 3 éves korig A képek, képeskönyvek. A mese, elbeszélés, beszélgetés szerepe a gyermek életében. A bábozás. Versek és mondókák szerepe a gyermek életében. Ének-zenei nevelés feladata 3 éves korig. Játékos testnevelési gyakorlatok. 6. A nevelés sajátos feladatai Az anyanyelvi nevelés. A beszéd szerepe, jelentõsége az ember és gyermek életében. A beszédfejlõdést befolyásoló tényezõk. A gyermekkel való beszélgetés követelményei. Beszélgetés, gondozás közben és gondozáson kívül. Intézetben nevelkedõ gyermek beszédfejlõdésének elmaradása. Az önállóságra nevelés folyamata, feltételei, szakaszai, jelentõsége, ösztönzõ tényezõk. A gyermek önállóságának fejlõdése gondozás közben és gondozáson kívül 0 3 éves korig. A visszaesés okai és teendõi. A szobatisztaságra nevelés. Az akarat, éntudat és az egyéniség fejlesztése. 23

24 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 7. A nevelés speciális problémái A sírás, a vígasztalás. Az ujjszopás és más hasonló szokások. Az onánia. Az étvágytalanság. A félelem. A dühös gyermek. Az agresszív gyermek. 8. A nevelõmunka szervezési kérdései A napirend. A különbözõ korcsoportok napirendje. A gondozók munkarendjének összehangolása. 9. Beilleszkedési kérdések A beszoktatás. A családtól való elszakadás hatása a gyermekre. Felkészülés a beszoktatásra, szervezési feladatok. Csoportváltás. Örökbefogadás, hazaadás, más intézménybe helyezés. Az ünnepségek szervezési kérdései. A bölcsõdék sajátos nevelési problémái. A bölcsõde és a család kapcsolata. A szülõkkel való kapcsolat és lehetõségei. Az orvosi vizsgálat és kezelés nevelési problémái. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Szemináriumi témák 1. 0 3 éves korú gyermekeket ábrázoló képek megfigyelése és értelmezése. Szempontok a képelemzéshez. A gyermek, felnõttekkel való kapcsolata. 2. Film; a családi közösség témájához: A mi családunk Szülõk iskolája sorozatából XI XII. (Testvérek, három gyermek egy családban.) Kiselõadás: Õ is családtag. (A gyermek nevelése a családban.) A felvetõdõ kérdések megvitatása. 3. Anya gyermekkapcsolat. A tanulók által gyûjtött és a tanár által javasolt irodalom (szak- és szépirodalom) feldolgozása, képanyag elemzése. Anya gyermek közötti kapcsolatot elõsegítõ és nehezítõ tényezõk. 4. Apa gyermekkapcsolat. A tanulók által gyûjtött és a tanár által javasolt irodalom (szak és szépirodalom) feldolgozása, képanyagelemzés. Halák László: Apa a gyermekével c. könyv megvitatása. 5. Testvérek c. film, és a szülõk iskolája sorozatból a testvérek rész megtekintése, feldolgozása. 6. Gondozó gyermekkapcsolat családban, bölcsõdében, csecsemõotthonban. Szakirodalom feldolgozása kiselõadás formájában.

7. A hospitalizmus szakirodalmi feldolgozása kiselõadás formájában. 25 8. Berendezési tárgyak. Intézmény (bölcsõde v. csecsemõotthon) látogatása után a látottak megbeszélése a tanultak alapján. Film. 9. Játékszerek csoportosítása a játéktevékenység jellege és korcsoportok szerint, mennyiségi jelöléssel. Elõkészítés, elhelyezés, tálalás. 10. Helytelen magyarázatokról, becsapásról, ijesztgetésrõl. Kényes kérdések feldolgozása kiselõadás formájában (születés, halál, nemiség, válás, örökbefogadás, kórház, orvosi vizsgálat). 11. Gyermekkori szokások. Szülõk iskolája sorozatból. VII. rész. 12. Büntetés beszélgetés irodalmi feldolgozás (dr. Hermann Alice) mégegyszer a verésrõl. 13. Módszerek c. film megtekintése, vita. 14. Én is (film). A kisgyermek akarata (videó Szülõk iskolája VI. rész) 15. Napirend: A gyermek egy napja (BOMI film) Beszoktatás (BOMI film) 16. Félelem: Mert fél tõle (film) Félelem, orvos és kórház (videó Szülõk iskolája X. rész) Felszerelési jegyzék Fotók: Képanyag 0 3 éves korú gyermekrõl természetes helyzetekben mozgás, játék, gondozás közben, gondozóval, szülõvel, társakkal. Film: Bemutatás és vita a szemináriumon Táguló világ Több mint játék Séta Szóról-szóra Világjáték Módszerek Én is Mert fél tõle Bölcsõde

26 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Egy nap a bölcsõdében Beszoktatás A mi családunk Testvérek A kisgyermek önállósodása Türelemmel Nicsak ki beszél (videó) Krämer kontra Krämer (videó) Beszoktatás (videó) Szülõk Iskolája sorozat I XIII. rész (videó) Mama hallod (videó) Tardos Anna: A játszó csecsemõ figyelme Bölcsõdébõl óvodába (BOMI) Irodalom: dr. Buda Béla: A személyiségfejlõdés és a nevelés szociálpszichológiája (Tankönyvkiadó Bp. 1988.) Tardos Anna: Neveléstan I II III. Csecsemõ- és gyermekgondozónõk részére. dr. Polonyi Erzsébet: Tananyag csecsemõ- és gyermekgondozói szakosító tanfolyam hallgatói részére I II. kötet. dr. Kardos Andor: szerkesztésében: Orvosi munka a bölcsõdében és csecsemõotthonban (Medicina Könyvkiadó 1979.) Ranschburg Jenõ Popper Péter: Személyiségünk titkai (Medicina Könyvkiadó 1978.) Ranschburg Jenõ: Félelem, harag, agresszió (Tankönyvkiadó 1981.) Ranschburg Jenõ: Szülõk lesznek (Gondolat 1979.) Ranschburg Jenõ: Családi kör (Minerva Kiadó) Ranschburg Jenõ: Szeretet, erkölcs, autonómia (Gondolat Kiadó Bp. 1984.) Halák László: Apa a gyermekével (Kossuth Könyvkiadó 1980.) Majzik és MTS: Szülõk kislexikona (Kossuth Könyvkiadó 1974. II. kiadás) dr. Pikler Emmi: Anyák Könyve (Medicina Könyvkiadó 1978.) dr. Pikler Emmi: Mit tud már a baba (Medicina Könyvkiadó 1963.) V. Reismann Mariann Tardos Anna: Ismerkedés a világgal (Gondolat Kiadó 1968.) Suzanne Szász: Gyermekünk szótlan nyelve (Kossuth Könyvkiadó 1987.) Velkey László: Gyermekeink gondozása, nevelése (Medicina Könyvkiadó 1984.) dr. Hermann Alice: A gyermekben érlelõdik a jövõ (Válogatott mûvek 1979.) dr. Hermann Imre Hermann Alice: Az elsõ tíz év (Tankönyvkiadó 1959.) dr. Hermann Alice: Emberrénevelés (Tankönyvkiadó 1982.) II. Országos Bölcsõdei Ankét (Szolnok 1987.) Tardos Anna: Szöveggyûjtemény csecsemõ- és kisgyermek szakgondozónõk részére (Eü. Szakdolgozók Központi Továbbképzõ Intézete 1982.) dr. Falk Judit és Tardos Anna: Kedves tipegõ (Családilap füzet 1985.) dr. Falk Judit: Gondozás szerepe a nevelésben dr. Falk Judit: Családon kívüli gyermeknevelés Dobos László: Az apa szerepe a nevelésben (Szülõk könyvtára sorozat) Szilágyi Vilmos: Nemi nevelés a családban (Medicina Könyvkiadó Kiadó 1976.) Csecsemõotthonok Módszertani Intézete Kiadványok: Elõadások Közlemények Dokumentumok (kéziratok) Módszertani levelek, és útmutatók

3.5. Gyógypedagógia 27 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a különbözõ fogyatékosságok általános jellemzõit a különbözõ súlyossági fokú, szomatikusan és pszichésen sérült (fogyatékos gyermekre) vonatkozó alkalmazott gyógypedagógiai és lélektani ismereteket a fogyatékosság lényegét és az ebbõl adódó feladatokat azokat a lehetõségeket, melyek a beteg gyermek fejlõdését elõsegítik a fogyatékos gyermekek szociális rehabilitációjának lehetõségeit. Követelmények A tanulók ismerjék: a gyógypedagógiai lélektan alapfogalmait a sérült gyermek fejlõdését befolyásoló tényezõket a gondozó személyének jelentõségét a gyógyító nevelésben, és az egyéni bánásmód megvalósításában a szülõkkel való kapcsolattartás lehetõségeit a személyiség fejlesztésének módszereit, a sérült gyermektõl elvárható magatartás formákat és a fejlesztés módszereit. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám. 15 óra 1. Gyógypedagógiai alapismeretek, alapfogalmak A sérült személyiség. A sérülés okai és pszichés következményei. Irreverzibilitás. Reverzibilitás. A sérült és ép személyiség megkülönböztetõ jegyei. Az értelmi, hallási, látási, mozgásszervi és a halmozott károsodás fogalma, formái, sajátosságai, gyógyíthatósága. A fogyatékosok nevelése, habilitációja, rehabilitációja. A korai felismerés és fejlesztés jelentõsége. 2. Gyógypedagógiai lélektan A gyógypedagógiai lélektan fogalma, tárgya, tartalma, módszerei. A normalitás és abnormalitás fogalma. Az intelligencia kérdése. 3. A sérült gyermekek lélektani vonatkozásai Megismerési funkciók. Az egészségkárosodottak érzékelése, figyelme, emlékezete, képzelete, gondolkodási folyamata és az azt befolyásoló tényezõk. Az értelmi fejlõdés zavarai. Az értelmi retardáció és megnyilvánulásai. Beszédzavar, beszédhiba. A gyermekkori beszédhibák kezelése, gyógyíthatósága. Megkésett beszédfejlõdés. Gyermekkori hallónémaság. Pöszeség, orrhangzós beszéd. Dadogás, hadarás. A beszédhibásak társadalmi rehabilitációja. A sérültek emocionális élete. Az érzelmi és indulati élet zavarai.

28 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Neurotikus megnyilvánulások. Szorongásos állapotok, disszociális tünetek, pszichogén funkciózavarok, pótcselekvések. A nevelési nehézséget okozó gyermekek. Magatartás zavarok. 4. Gyógypedagógiai tevékenységi formák A korrekciós nevelés elmélete, megvalósításának feltételei. A korrekciós nevelés elvei, gyakorlata. A megismerõ-tevékenységek eltorzulásának korrekciója. A magatartás zavarok korrekciója. Önállóságra, önkiszolgálásra nevelés. Speciális szakemberek szerepe a bölcsõdében. 5. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom: Gordosné dr. Szabó Anna: Gyógypedagógia (Tankönyvkiadó 1982.) Illés Gyuláné: Gyógypedagógiai lélektan I II III. (Tankönyvkiadó 1983.) Borbély Sjoukje: Ajánló bibliográfia a korai fejlesztés témakörében Szociális segítõ c. kiadvány Gondozás kötet

3.6. Etika 29 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: az egyes társadalmi korok és kultúrák etikáját az ember-világ kapcsolatrendszerben kialakult viselkedési szabályokat a viselkedési normák változásait az alapvetõ erkölcsi tulajdonságokat az orvosi etika történetét a hippokráteszi esküt az orvosi tevékenység kapcsolatrendszerét Florence Nightingale tevékenységét, az Ápolónõk Nemzetközi Kódexét a gondozási-nevelési tevékenység közben felmerülõ etikai dilemmákat a gondozó személyével, tevékenységével szembeni erkölcsi követelményeket Kifejleszteni és megszilárdítani a felelõsséget, a lelkiismeretességet, az empátiát és a hivatástudatot. Képessé tenni a tanulókat az erkölcsi elveken nyugvó döntésre, az erkölcsi értékek érvényesítésére mindennapos emberi kapcsolataikban és a gondozási-nevelési tevékenység közben. Követelmények: A tanulók ismerjék: az egyes társadalmi korok és kultúrák erkölcsi szabályait, viselkedési normáit az alapvetõ erkölcsi tulajdonságokat az orvosi etika történetét a gondozó személyével, tevékenységével szembeni erkölcsi követelményeket Legyenek képesek az erkölcsi alapelvek alkalmazására: a gondozói gyakorlatban a konfliktusok feloldásában a csecsemõ és kisgyermek érdekeinek képviseletében Érvényesítsék az olyan alapvetõ erkölcsi értékeket mint a tisztelet, az önuralom, a mindennapos emberi kapcsolatokban. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 15 óra 1. Általános etika, etika történet Az ethosz fogalma. Az ember-világ kapcsolatrendszerei. Az õsi társadalmak mágikus világképe. A patriarchalis társadalmak etikai normái. Az antik ethosz a rabszolgatartó társadalom. A keresztény erkölcs. A polgári erkölcs. Korunk erkölcsi dilemmái.

30 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 2. Társadalom és erkölcs Az erkölcs gazdasági meghatározottsága. Érdek és erkölcs. Érvény és érvényesülés. Altruizmus és egoizmus. Jog és erkölcs. Mûvészet és erkölcs. Tudomány és erkölcs. 3. Egészségügyi etika Az orvosi etika története. A hippokráteszi eskü. Az orvosi tevékenység kapcsolatrendszere. A tájékoztatás. A személyiségi jogok tisztelete. Erkölcsi felelõsség a döntésben. 4. A betegápolás és a gondozás etikája A szakértelem szükségességének felismerése a XIX. században. Florence Nightingale tevékenysége. Az Ápolók Nemzetközi Kódexe. A gondozó személyével és tevékenységével szembeni követelmények. Az alapvetõ erkölcsi értékek érvényesítése a gondozói munkában. A gondozó kapcsolatrendszere (családi, orvosi, jogi és intézményi képviselõkkel, gyógypedagógusokkal). Etikai normák a gondozásban: türelem, gyöngédség, tisztelet, szerénység, fegyelem, segítõkészség, felelõsség, együttérzés. A gondozó és a szülõk kapcsolatában megjelenõ etikai problémák. A gondozói etikett. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom Farkas Endre: Bevezetés az általános etikába (kézirat Tankönyvkiadó 1982.) Ancsel Éva: Általános etika-orvosetika (kézirat 1986. könyvtárban olvasható) Ancsel Éva: Etikai tanulmány a tudásról és a nemtudásról (Kossuth Könyvkiadó 1986.) Ancsel Éva: Három tanulmány: A szabadság dilemmái. A megkerült öntudat mítoszai, Írás az éthoszról (Kossuth Könyvkiadó 1983.) Heller Ágnes: Az igazságosságon túl (Gondolat 1996.) Seneca: Erkölcsi levelek (Európa Kiadó 1975.) dr. Blasszauer Béla: Orvosi-egészségügyi etika (kézirat, Tankönyvkiadó 1991.) Losonczi Ágnes: A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben A jó halál (Eutanázia) (Gondolat 1984.) Buda Béla: Empátia, a beleélés lélektana(gondolat Bp. 1985.) Ulbing István: Tapasztalatok az ápolónõk emberi kapcsolatokra való felkészítésérõl (Egészségnevelés 1984.2.) Egészségügyi etika, ápolóietika 1992. Batthyány-Strattmann László Eü. Szakközépiskola és Gimnázium

3.7. Szociológia 31 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a szociológia keletkezését, fejlõdését, társadalmi funckiójának változását a magyarországi szociológia kibontakozását, a szociológia ágazatait a nevelésszociológia, valamint a családszociológia jelenlegi problémáit, eredményeit A családszociológia tanulmányozása segítse elõ a gondozói munka során adódó egyéni helyzetek megoldását. Követelmények A tanulók ismerjék: az általános szociológia elveit a szocializációs folyamatot, különös tekintettel a gyermekkorra a nevelés társadalmi tényezõit. Legyenek képesek: mindennapi munkájuk során család és nevelésszociológiai ismereteik alkalmazására. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 15 óra 1. A szociológia keletkezése, társadalmi funkciójának változása. A szociológia, mint szaktudomány. 2. A magyar szociológiai kutatások kibontakozása, fejlõdése. A szociológia ágazatai. Statisztikai alapfogalmak a szociológiában. 3. Általános szociológia. A társadalmi csoport, a család, az életmód, vezetési stílusok, a vezetés központi funkciója. 4. A nevelésszociológia fogalmának meghatározása és ismeretanyaga. A nevelés mint bevezetés a társadalomba. A szocializációs folyamat: a szereptanulás tartalma, módjai és konfliktusai. 5. A nevelés társadalmi tényezõi: a család szerepe a gyermekkori szocializációs folyamatban. A család szerkezete, funkciója. A gyermekvárás. A családi élet válságai. Családtervezés. Születésszabályozás. Kortársak, csoportok, szervezetek a gyermek környezetében, mint szocializációs tényezõk. 6. Egészségkárosodás és társadalom Alkoholizmus-öngyilkosság-erõszakos halál. A gyermek és az egészségügy. A szociális gondozás. A veszélyeztetett gyermek.

32 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja A deviáns viselkedés formái. 7. A szociális ellátás rendszere.

Irodalom: Kulcsár Kálmán: A szociológia ágazatai Kulcsár Kálmán: A társadalom és a szociológia (Kossuth Könyvkiadó 1972.) Nagy Endre: Szociológia története Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei Sas Judit: Életmód és család Jakab György Péli Gábor: Társadalomismeret Ideiglenes szöveggyûjtemény a gimnázium és a szakközépiskolák IV. oszt. számára (Tankönyvkiadó 1989.) Andoka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Aula Kiadó 1990.) Kozma Tamás: A nevelésszociológia alapjai (Tankönyvkiadó 1984.) Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek (Gondolat 1979.) Az iskola szociológia problémái. Válogatott tanulmányok (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1974.) Az empirikus szociológiai kutatás statisztikák alapjai, Kézirat (Tankönyvkiadó 1989.) Panl F. Secord - Carl W. Backman: Szociálpszichológia (Kossuth Könyvkiadó 1972.) Losonczi Ágnes: Az életmód az idõben, a tárgyakban és az értékekben(gondolat Bp. 1977.) Losonczi Ágnes: Ártó - Védõ Társadalom (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1989.) 33

34 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.8. Családi életre nevelés. Családvédelem A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a társas kapcsolatok formáit a család jellemzõit, funkcióit a család és a társadalom viszonyát a család mindennapi életének megszervezését a családgondozás és családvédelem lehetõségeit. Kialakítani és fejleszteni a helyes szemléletet a családi kapcsolatokról és kapcsolatrendszerekrõl. Követelmények A tanulók ismerjék: a férfi és a nõ biológiai-fiziológiai és pszichológiai különbözõségeit a személyiségfejlõdés menetét a család fõ funkcióit a család kapcsolatát a bölcsõdével, óvodával, iskolával a társadalom családsegítõ tevékenységét. Tudjanak pszichés támogatást nyújtani az arra rászorulóknak. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 15 óra 1. A társkapcsolatok alakulása az emberi fejlõdés nyomán. Párkapcsolatok barátság-szerelem. Az érzelmek fejlõdése. 2. A család érzelmi közösség biztonság. A család fejlõdési tendenciái. A család a különbözõ társadalmakban. A család funkciói: népesség utánpótlást biztosító gazdasági egység regenerálódást biztosító társadalmi státuszt adó családtagok életének irányítása közös kultúra szabadidõs tevékenység nevelési beteget, öreget ellátó. 3. Kapcsolat bölcsõdével, óvodával, iskolával A család életének ciklusai. 4. A humanizálódott nemi ösztön. Szex és szerelem. A nemi jelleg. Nemi szervek. Nemiség különbözõ életkorban. Családtervezés. Terhesség gyermekvárás szülés.

Az anyává-apává érés folyamata. Gondozás-nevelés különbözõ életkorban. Meddõ házasság. Gyermek házasságon kívül lányanyaság. A szexuális élet zavarai. A psychoszexuális fejlõdés zavarai. Nemi betegségek. Születésszabályozás. 35 5. Újszerû családtípusok. A házasság válsága a válás. 6. Családgondozás, csonka család. Családvédelem társadalmi segítség. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés. Irodalom, filmek Irodalom: dr. Bagdy Emõke: Családi szocializáció (Tankönyvkiadó 1980.) dr. Buda Béla: A személyiségfejlõdés és nevelés szociálpsychologiája (Tankönyvkiadó 1986.) dr. Czeizel Endre: Születésünk titkai (Minerva Kiadó 1977.) Gáspár Sarolta: Háttér a családvédelemhez (Háttér Kiadó Bp., 1989.) Katonáné Soltész Mária: Házasság, család, válás és a jog (Gondolat 1982.) Neményi Mária: A család (Gondolat 1988.) Philippe Áries: Gyermek, család, halál (Gondolat 1987.) dr. Pikler Emmi: Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, gondozása (Medicina Könyv kiadó 1972.) dr. Velkey László: Gyermekeink gondozása, nevelése (Medicina Könyvkiadó 1984.) Gál Erzsébet szerkesztette: Felkészítés a családi életre (segédanyag a családi életre nevelés iskolai feladataihoz) (Országos Pedagógiai Intézet Budapest 1975.) Filmek: A néma sikoly Terhesség, családtervezés

36 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.9. Gyermekirodalom A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókat: a gyermekirodalmi mûvekkel (mesék, mondókák, versek) a gyermekirodalmi mûvek elemzésével Fejleszteni a tanulók: szókincsét, beszédkultúráját nyelvtanilag helyes, tiszta artikulációjú beszédkészségét alkotókészségét elõadókészségét Követelmények: A tanulók ismerjék: a gyermekirodalom jelentõségét, mûfajai sajátosságait nyelvünk esztétikai hatását a 0 3 éves korosztálynak mondható meséket, mondókákat verseket Legyenek képesek: a gyermekirodalmi mûvek elemzésére, elmondására a gyermek életkorának megfelelõ mondókák, versek, mesék kiválasztására stilisztikai ismereteik alkalmazására a mondókák, a versek és a mesék mondásánál önálló alkotásra, történet vagy mese kitalálására Tudjanak: 15 mondókát elmondani 20 verset elõadni 10 vers-mesét elõadni 10 mesét elõadni A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 15 óra 1. Mûfaji ismeretek ismétlése A líra. A vers. A ritmus. A rím. A dráma. Az epika. A mese. A népmese. A mûmese. Állatmesék. 2. A gyermekekrõl írott irodalmi anyag vázlatos áttekintése Magyar irodalmi anyag. Szemelvények: Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza írásaiból. A külföldi irodalom legismertebb alakjai: Dickens, Mark Twain, Bronte mûveinek áttekintése. Jellegzetes gyermeksorsok bemutatása a mûvek alapján.

A gyermekeknek szóló irodalom. A gyermekirodalom fogalma, szerepe a kicsinyek nevelésében. A gyermekirodalom felosztása. A mondóka. A ringatók, mondókák szerepe a beszéd- és ritmusnevelésben. Kapcsolata az ének-zenei neveléssel. Esztétikai, érzelmi és erkölcsi nevelésben betöltött szerepük. A mondókára jellemzõ tulajdonságok. A népi mondókák ismertetése és megtanulása. Kiválasztási szempontok: a gyermek életkori, fejlettségi sajátosságainak, értelmi fejlõdésének figyelembevétele. A mondókák ritmusának megfigyelése és a helyes elmondás gyakorlása. Rímképlet elemzése. A képeskönyv. A képeskönyv fajtái. A képeskönyv szerepe a nevelésben. 3. A mese A népmese keletkezése, jellegzetességei. A mûmese. Különbség és azonosság. A mese pedagógiai jelentõsége. Mesekiválasztás fejlettség és életkor szerint. Mesekorszakok. A mesélés, a mesemondás megszervezése, a mesemondás idõtartama. A mesélés módja: hangszín, hangsúly, mozdulatok, a mese erkölcsi tanulságának kiemelése. A 0 3 éves gyermek meseigénye. 4. A vers Magyar költõk gyermekekrõl írott verseinek olvasása, elemzése. (pl.: Vörösmarty Mihály: Petike, Petõfi Sándor: Arany Lacinak, Szabó Lõrinc: Lóci versek) A gyermekversek vázlatos áttekintése, különös tekintettel a mai költõkre. Klasszikus költõink gyermekversei. Jelentõsebb gyermekvers-költõk és alkotásaik megismertetése. A gyermekeknek is tanítható versek: Csanádi Imre: Kis kutya, nagy kuya..., Donászi Magda: Áll a fenyõ, Télapóhoz, Karácsonyi csengõ..., Balla László: A hóember. Alkalmi versek sajátosságai. Gazdag Erzsi: Tarka cica..., Egy kis malac..., Itt a tél..., Illyés Gyula: Mozdony Pósa Lajos: Hintázó dal..., Cirmos cica..., Szabó Lõrinc: Kicsi vagyok..., Szép Ernõ: Csiga..., Várnai Zseni: Hull a hó..., Weöres Sándor: Bodri..., Olvasás..., A medve töprengése..., Fúj a szél..., Bújócska... Gyermekversek felolvasása mesélésre Darázs Endre: Tyúkanyó..., Drégely László: Kiscsizma..., Fazekas Anna: Salárom..., 37

38 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Gazdag Erzsi: Álomban..., Móricz Zsigmond: Török és a tehenek Iciri, piciri Szabó Lõrinc: Hangverseny Weöres Sándor: Reggel süt a pék..., Megy az úton..., Száncsengõ..., Suttog a fenyves..., A verses mesék elõadásmódja. Felhasználásuk a nevelésben A versanyag kiválasztása a gyermek értelmi fejlõdését figyelembe véve. Egy-egy korosztálynak megtanítható versek száma. Kiejtés, hangszín, hangerõ, ritmus. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom, filmek: Irodaslom: Helyesírási segédkönyv Rácz Endre-Takács Etel: Kis magyar nyelvtan Bárcsi Géza: Fonatika Tankönyv Montágh Imre: Nyelvmûvesség Szabó Dénes: A magyar nyelv Irodalmi lexikon: Magyar irodalomtörténet V VI. kötet Kecskés András Szilágyi Péter Szuromi Lajos: Kis magyar verstan (OPI, 1985) Weöres Sándor: Bóbita (Ifjúsági Kiadó) Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra Ferenc Kiadó 1964.) Benedek Elek meséi (Ifjúsági Kiadó) Grimm mesék Andersen mesék Gáti József: A versmondás (két hanglemez melléklettel, Gondolat 1973.) Film: Szóról szóra 1962 (Beszédfejlõdés a csecsemõkortól az óvodáskorig) Ének a bölcsõdében Szülõk iskolája IV VI. 2. A beszédrõl.

3.10. Ének-zene 39 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: a kisgyermek zenei igényét a gyermekdalok optimális hangterjedelmét a kicsinyeknek való mondókák, dalok anyagát és az azokat kísérõ játékos mozgást. Bõvíteni a tanulók zenei ismereteit, népdalok, kánonok és mûdalok megtanításával. Fejleszteni a tanulók zenei kultúráját. Követelmények: A tanulók ismerjék: a helyes, szép éneklés követelményeit a mondókák, gyermekdalok jelentõségét a különbözõ alkalomra készült gyermekdalok anyagát az altatódalok elõadásának stílusát, elõadási módját. Tudjanak: különbséget tenni népdal és mûdal között népdalokat kultúráltan elõadni 20 30 gyermekdalt énekelni gyermekdalokat játékos, ritmikus mozgással kísérni. A tanítás anyaga: 1. A gondozó szerepe a kisgyermek zenei nevelésének elindításában A zene és a beszéd kapcsolata. Helyes hangképzés, levegõvétel. Helyes, jó artikuláció. A tempó, dinamika, hangulat és kifejezés az éneklésben. A mondókák zeneisége, ritmusa. A ritmus és a beszédfejlõdés viszonya. 2. Gyermekdalok a kisgyermekek számára Megtanulandó dalok: Süss fel nap..., Zsipp zsupp..., Csiga-biga..., Szólj síp szólj..., Gyertek lányok..., Hinta-palinta..., Kis kacsa fürdik..., Fehér liliomszál..., Fecskét látok..., Egy üveg alma..., Csip, csip, csóka..., Egy kis malac..., Hajlik a meggyfa..., Ég a gyertya..., Bidres, bodros bárány..., Hívjad a falovacskát... 3. Gyermekdalok kiválogatása az aktualitás figyelembevételével Gyermekdalok karácsonyi ünnepekre, születésnapra, tavaszra... A dalok hangulatteremtõ hatása. Altatódalok, bölcsõdalok a népmesében. Altatódalok, bölcsõdalok más népek zenéjében Tente, tente csöppnyi gyermek Repülj, repülj lágyan Javasolt óraszám: 15 óra

40 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Kertben lebeg az almaág Kis baba, kismama, jóéjszakát Az altatódalok stílusa, elõadásmódja. Altatódalok, nagy mesterek zenéjében: pl. Brahms: Bölcsõdal Ballagtatás, daltanulás 4. Gyermekdalok baráti, rokon és más népek zenéjében Öreg kutya sétál (román) Nyusz Gyuszi fekszik (osztrák) Hegedül a fürge tücsök (orosz) Nézd, itt az ingo-bingó bimbó (olasz) Jegenyefa suhogó (cseh) Az én lovam (finn) Jön az éj (horvát) 5. Magyar népdalok Ismert népdalokból népdalcsokor összeállítása 6. Nagy mesterek mûvei gyerekeknek Zenehallgatás, elemzés I. Barokk zene: Bach: Kis zongoradarabjai II. Klasszikus zene: Haydn: Gyermekszimfónia III. Romantikus zene: Schumann: Gyerekjelenetek IV. Századforduló zenéje: Bartók: Gyerkekeknek Kodály: Gyermekkarok Ismétlés, rendszerezés, összefoglalás Irodalom: Forrai Katalin: Ének a bölcsõdében (Zenemûkiadó 1986.) Kerényi Miklós György: Az éneklés mûvészete és pedagógiája Perányi László: Az énektanítás módszertana Kodály Zoltán: A magyar népzene Nevelésmódszertani útmutató: Zenei anyagát összeállította: Forrai Katalin Kodály Zoltán: Kis emberek dala (Zenemûkiadó 1957.) Kodály Zoltán: Iskolai énekgyûjtemény Óvodai és iskolai gyûjtemények és énekeskönyvek Felszerelési jegyzék: Magnetofon Lemezjátszó Kazetták: gyermekdalok, népdalok Lemezek: gyermekdalok, népdalok

3.11. Egészségügyi ügyvitel 41 A tantárgy tanításának célja: Megismertetni a tanulókkal: az egészségügy szervezeti felépítését, mûködését és az egészségügyi ellátást végzõ intézményeket az anya- és csecsemõ- és a gyermekvédelem szervezeteit az anyákat és a gyermekeket védõ jogokat, rendeleteket, szociális juttatásokat és szabályokat az egészségügyi ügyvitelt az egészségügyi statisztika alapjait az egészségügyi munka szervezési és dokumentációs feladatait az egészségügyi felvilágosítás jelentõségét. Követelmények: A tanulók ismerjék: a magyar egészségügy szervezeti felépítését, mûködését és az egészségügyi ellátást végzõ intézményeket az anya-, csecsemõ- és gyermekvédelem szervezetét a bölcsõdék és a csecsemõotthonok célját, feladatát a gyermekorvos és a családorvos szerepét, feladatait és kapcsolatát a bölcsõdékkel az anyákat és gyermekeket védõ jogok, rendeletek, szociális juttatások és szabályok jelentõségét az intézetek legfontosabb gazdasági és munkaügyi kérdéseit. A tanulók legyenek képesek: alkalmazni az egészségügyi ügyvitelt alkalmazni az egészségügyi statisztika módszereit alkalmazni az egészségügyi felvilágosítás feladatait alkalmazni a balesetelhárítás szabályait, tennivalóit. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 30 óra 1. A magyar egészségügy szervezeti felépítése A magyar egészségügy szervezetének fejlõdése, felépítése. A Népjóléti Minisztérium feladatköre. A gyógyító-megelõzõ hálózat. A Közegészségügyi és járványügyi hálózat. 2. Anya-, csecsemõ- és gyermekvédelem Anya-, csecsemõ- és gyermekvédelem fejlõdése, szervezete hazánkban. Terhesgondozás. Területi csecsemõgondozás. Védõnõi hálózat. Az anyákat és gyermekeket védõ jogok, rendeletek, szociális juttatások és szabályok.

42 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3. Csecsemõhalálozás A csecsemõhalálozás elleni küzdelem. Csecsemõhalálozásunk tanulságai. A késõi és a korai csecsemõhalálozás. A gazdasági, a szociális, a kulturális és erkölcsi tényezõk hatása. Tennivalók a csecsemõhalálozás csökkentéséért. 4. Egészségügyi statisztika Az egészségügyi statisztika tárgya, feladatai, szervezete, ágai. A statisztikai vizsgálat menete (adatgyûjtés, csoportosítás, feldolgozás, ábrázolás.) Népességstatisztika, élveszületési-halálozási arányszám, természetes szaporodási arányszám, mortalitás, morbiditás, letalitás. 5. Balesetveszélyek és elhárításuk csecsemõ- és gyermekintézményekben Balesetek okai: erõmûvi hatások hõhatások elektromos áram okozta sérülések mérgezések. Balesetelhárítási rendelkezések A balesetveszély mûszakai és technikai elhárítása. A berendezések az eszközök biztonságvédelmi elõírásoknak megfelelõ elhelyezése. 6. Munkavédelem A balesetelhárítással kapcsolatos oktatási feladatok. Az érintésvédelem. A méregrendelet. A gondozó munkájával kapcsolatos munkavédelmi szabályok. 7. Költségvetési alapismeretek Vagyonvédelem. Az állóeszköz, a fogyóeszköz, a fogyóanyag fogalma. Leltározás, selejtezés. 8. Egészségügyi felvilágosítás, egészségnevelés Az egészségügyi felvilágosítás fogalma, célja, jelentõsége, módszerei. A gondozó szerepe az egészségügyi felvilágosításban. Az egészségnevelés fogalma, célja, jelentõsége, módszerei. Az egészségnevelési és az egészségügyi felvilágosító elõadások szervezése és lebonyolítása. 9. A gondozási munka szervezési feladatai A család és a bölcsõde kapcsolata. Családlátogatás. A szülõkkel történõ fokozatos beszoktatás. Kapcsolattartás a szülõkkel (napi találkozások). A gondozó személye. A gondozó beosztása. Mûszakváltás. A napirend szerepe, jelentõsége. Folyamatos napirend, a csecsemõk, a tipegõk és a 2-3 évesek csoportjában. Szülõcsoportos beszélgetés.

Az óvodába való átmenet elõkészítése a bölcsõdében. A csecsemõotthoni felvétel, elbocsájtás, áthelyezés. Szervezeti és mûködési szabályzat. Látogatás a csecsemõotthonban. A hazaadás elõkészítése. Örökbeadás szervezése, a szülõk felkészítése. Átadás óvodába, óvodásotthonba. Csecsemõotthonok félévi jelentése. Statisztikai adatszolgáltatás. Tetvességi nyilvántartás, fertõzõ beteg nyilvántartása. Védõoltási adminisztráció (oltási könyv, jelentések). Munkafüzet-készítés. Mintalapok kitöltése. 43 10. A gondozási munka dokumentációja A gondozási és nevelési munka megszervezésének és dokumentálásának jelentõsége. Tabellák, alapfüzet, csoportnapló, átadófüzet. Munkafüzet készítés. Mintalapok kitöltése. Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Irodalom Dr. Balás Éltes András: Ügyviteli és számítástechnikai alapismeretek (tankönyv) Dr. Kardos Andor: Orvosi munka a bölcsõdében és a csecsemõotthonban Várnai Lászlóné: Csecsemõ és gyermekgondozónõi tananyag I. kötet

44 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.12. Testnevelés A tantárgy tanításának célja:: A rendszeres testmozgás megszerettetése. Az egészséges életmód szokásrendszerének fejlesztése, megõrzése. A munkaképesség fenntartásához szükséges sokoldalú élettani hatás biztosítása. A pszichoszomatikus képességek fejlesztése, megtartása. A mozgásmûveltség, játékkészség, sportmûveltség, cselekvõképesség fokozása. Követelmények: Képességfelmérõ teszt Torna 64 ütemû elõírt gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása Labdajátékok: kosárlabdában, alaptechnikai elemek bemutatása. Gyakorlati anyag: Javasolt óraszám: 30 óra atlétika Elõkészítõ gyakorlatok: futás, ugrás, dobás, eredményesebb elsajátítását segítõ elõkészítõ célgimnasztikai, rávezetõ, képességfejlesztõ gyakorlatok. dobások Medicinlabda dobások. torna Anyaga: gimnasztika, szabad-, kéziszer-, társas-, pad-, bordásfal gyakorlatok. A torna, atlétika és sportjátékok mozgásanyagához szükséges cél, és rávezetõ gyakorlatok köre. Talajtorna: alapvetõ talajtorna elemek, alapgyakorlatok egyszerû és összetett elemkapcsolatok. sportjátékok: Kosárlabda, röplabda, alapelemek labda nélkül, labdával, játék. súlyzós képességfejlesztés képességfejlesztõ tesztek Cooper teszt (12 perc futás) 1700 m Medicinlabda dobás hátra (3 kg) Hanyattfekvésbõl felülés Hasonfekvésbõl törzsemelés 5-ös ugrás

3.13. Osztályfõnöki órák 45 Javasolt óraszám: 25 óra Az osztályfõnöki órák témáit az iskola helyi tanterve határozza meg.

46 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.14. Gondozástan gyakorlat A tantárgy tanításának célja: Az egészségügyi szakközépiskolában tanult gondozástani ismereteket, feladatokat felújítani, bõvíteni, arra alapozva elsajátíttatni: a csecsemõ és kisgyermek gondozását a gondozási mûveletekkel összefüggõ nevelési feladatokat és azok fontosságát a gondozási folyamatban elõforduló baleseti lehetõségek megelõzését a higiénés és biztonsági szabályok betartásának módját. Képessé tenni a tanulókat a csecsemõ és kisgyermek gondozási mûveleteinek szakszerû ellátására. Követelmények A tanuló legyen képes elvégezni: a csecsemõ fogását, tartását csecsemõ és kisgyermek öltöztetését a testméretek, testarányok mérését az újszülött és csecsemõ bõrének tisztántartását a csecsemõ etetését a kisgyermekek csoportos étkeztetését a gondozás során használt eszközök szakszerû tisztántartását és tárolását alkalmazni a gondozási mûveletekkel összefüggõ nevelési feladatokat. A tanítás anyaga: Javasolt óraszám: 60 óra 1. A csecsemõ és kisgyermek fogása, tartása, ágyból kiemelése, pólyázóra helyezése, mozgatása gondozási mûveletek közben, hasra és visszafordítása. 2. Fertõtlenítõ oldatok készítése. 3. A csecsemõ és kisgyermek ágya, ágyazás, ágynemûcsere, fertõtlenítés. 4. Pelenkázás, pelenkaváltás. Elõkészítés különbözõ pelenkázási módokhoz. Az újszülött pelenkázása. A csecsemõ pelenkázása. A kisgyermek pelenkázása. Vizeletes, székletes ülep lemosása. 5. Öltöztetés. Az újszülött öltöztetése. A csecsemõ öltöztetése 6 héttõl 3 éves korig. Öltöztetés levegõztetéshez. 6. A testtömeg mérése. Eszközei, módjai, gyakorisága és dokumentálása a fejlõdési lapon, osztályos naplóban.

7. A testméretek. A mérés eszközei, módja, dokumentálása. 47 8. Fürösztés. Elõkészítés fürösztéshez. A tisztogatás módja és menete, szabályai, eszközei. A fürösztés módja és menete újszülöttkorban, a köldökcsonk leesése elõtt és után. A csecsemõ fürösztése. Ülni-állni tudó gyermek fürösztése. 9. A csecsemõ etetése. Elõkészítés a csecsemõ etetéséhez. Dudli, pohár, kanál használata. Az etetés technikája. A csecsemõ tartása etetés közben. A kisgyermek étkeztetése. Csoportos étkeztetés feltételei, megszervezése, lebonyolítása. Felszerelési jegyzék: 8 12 fõs csoport számára Állóeszköz: db Csecsemõágy 6 Matrac (habszivacs) 6 Pólyázó 6 Fürdõkád (csecsemõ) 6 Mosdótál állvány (kétrészes pólyázóra szerelhetõ) 6 Mérlegasztal 6 Mérleg 6 Mérõvályú 6 Badella (lengõfedelû) 6 (lábpedálos) 6 Vödör fedõvel 7 Ruhaszárító állvány 2 Falipolc vagy szekrény 6 Szekrény (ruhás) 2 Szekrény (tálaló) 2 Elõkészítõ asztal 2 Gyermekasztal 1 Gyermekszék 4 Asztal 1 Szék 1 Törülközõtartó (fali) 1 Törülközõtartó (adagoló) 1 Any baby 6 Ápolás-gondozás eszközei: db Vattatartó fedõvel 6 Fajansz tálka 12 Csecsemõ fésû 6

48 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Hajkefe 6 Hajvágó olló 6 Körömvágó olló 6 Hintõpor szóródoboz 12 Vesetál (mûanyag) 6 Alkohol (100 ml) 6 Kamilla csepp (flakon) 6 Hõmérõ 6 Hõmérõtartó 12 Centiméter 6 Gumikötény 6 Vízhõmérõ 6 Szobahõmérõ 1 Libero pelenkanadrág csomag 3 5x5 mull-lap csomag 6 Szappan 7 Szappantartó 7 Neomagnol tbl. 100 db 2 Körömkefe 1 Étkezés eszközei: db Gyermektányér lapos 4 mély 4 Kompótos tálka 4 Gyermekkanál 8 Kiskanál 8 Kanál (hosszúnyelû) 4 Merõkanál 2 Jénaitál fedõvel nagy 2 kicsi 2 Tápszeres üveg 6 Tápszeres üveg (szélesszájú) 4 Szopóka 6 Pohár 6 Kancsó 2 Szalvétatartó 2 Szalvéta (csomag) 1 Mûanyag doboz + fedõ 2 Tálca mûanyag 8 Bimbóvédõ + tartó 3 Mércés pohár 3 Textília: db Csecsemõágyra lepedõ 6 Gyapjútakaró 6 Takaróhuzat 6 Fürdõlepedõ 6 Pelenka 90

Pelenkatartó öv 12 Kising 18 Rékli 18 Atléta trikó 12 Ingblúz 12 Pólyabetét 6 Pólyahuzat 6 Pólyazsák (angol-pólya) 12 Hálóingzsák 12 Kocsikabát 6 Bugyi 6 Rugdalózó 12 Sapka (vékony) 6 Sapka (kötött) 6 Kesztyû 6 Kötött cipõ 6 Levegõztetõ zsák (különbözõ fajta, ujjas, ujjatlan overall) 6 Zokni 6 Játszónadrág 3 Pizsama 3 Napozó 3 Lábbeli (cipõ, szandál, csizma) 3 Gumilepedõ 12 Guminadrág 12 Guminadrág (abdukciós pelenkázáshoz) 6 Danifólia (csomag) 6 Törülközõ 7 Konyharuha 3 Abrosz 2 Elõke textil 4 Elõke nylon 4 Terítõ textil vagy tüll 4 49

50 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3.15. Neveléstan megfigyelési gyakorlat (bölcsõdében) A gyakorlat célja: A közvetlen, mindennapos gondozói gyermekkapcsolat megfigyelése a megadott szempontok alapján. A jegyzõkönyv vezetése, mely tartalmazza az aktuális megfigyelési feladatokat és az értékelés szempontjait is. A szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése (szóban, írásban). Követelmény: A tanuló a megfigyelés ideje alatt jegyzõkönyvet vezet. A tanuló figyelje meg, jegyzõkönyvben rögzítse, elemezze: a csoportban végzett gondozási munkát az új gyermek adaptálódását a gondozó gyermek kapcsolatát a gyermek játéktevékenységét a gyermek önállósulási törekvéseit a pelenkázást és szobatisztaságra szoktatást a mosakodást, kézmosást folyamatos napirendet. Javasolt óraszám: 30 óra A megfigyelésekrõl készített jegyzõkönyv tartalmazza: a megfigyelés témáját a megfigyelt gyermek adatait: neve, születési ideje, kora, felvételi idõpontja, csoport megnevezése a megfigyelt gondozó neve. A jegyzõkönyv formája: idõ gondozó gyermek megjegyzés tevékenység kommunikáció tevékenység kommunikáció

I. Gondozás közbeni megfigyelés csecsemõcsoportban 51 Megfigyelési és elemzési szempontok A tanuló figyelje meg: hogyan készít elõ a gondozó a gondozási mûveletekhez hogyan veszi fel a gyermekkel a kapcsolatot, hogyan nyúl a gyermekhez hogyan tartja a gondozó a gyermeket etetés közben a pelenkaváltás és öltöztetés technikai kivitelezését hogyan vesz részt a gyermek a gondozási mûveletekben hogyan fogadja az ételt a gyermek önállósodási törekvéseit etetés, pelenkázás és öltöztetés közben a gondozó beszédét, gesztusait és a gyermek válaszreakcióit. II. Az új gyermek bölcsõdei adaptálódásának megfigyelése A tanuló figyelje meg: az új gyermek érkezését, a gondozó és a szülõ együttmûködését a fokozatos beszoktatásnál a gyermek reagálását az új környezetre az elsõ napon a szülõtõl való elválás és újratalálkozás szituációját hogyan segít a gondozó feloldalni a szituációt, hogyan reagál erre a gyermek milyen a gyermek találkozása a szülõvel, kettõjük kapcsolatát a gondozótól való elválást a gondozó-szülõ magatartását, beszélgetésüket és a gyermekre figyelésüket hogyan történik az anyás beszoktatás. Elemezze a megfigyelést az alábbi szempontok szerint hogyan viselkedett a gyermek a beszoktatás idején milyen szervezési vagy egyéb nehézségek akadályozták a beszoktatást hogyan vett részt a szülõ a beszoktatásban III. A gondozó-gyermek kapcsolatának megfigyelése A tanuló figyelje meg a gondozó tevékenységét, magatartását, mozdulatait, a gyermek reagálását, válaszait a gondozó mozdulataira. Megfigyelési és elemzési szempontok 1. Hogyan közeledik a gondozó a csecsemõhöz, gyermekhez? Megszólítja-e, a hívásra, megszólításra a gyermek hogyan reagál? Hogyan fejezi ki a gyermek örömét, együttmûködési kedvét a gondozónak? Milyen érzelmi megnyilvánulások tükrözik a kellemes együttlétet? 2. Milyen mozdulattal nyúl a gondozó a gyermekhez? A felemelés, alátámasztás, karratevés hogyan történik? Hogyan emeli fel a hason fekvõ csecsemõt a még ülni nem tudót? A már járni tudó gyermeket hogyan hívja, várja a gondozó?

52 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3. Figyelje meg a gondozó-gyermek együttmûködését a gondozás során: tisztábatevés, öltözködés, evés, ivás közben. Hogyan nyúl, rögzíti, mozgatja a gondozó a gyermek egyes testrészeit? A gyermek ismeri-e a gondozó várható mozdulatait, aktivitással részt vesz-e egyes mûveletekben? 4. Milyen a gyermek viselkedése, hangulata a gondozó jelenlétében? A biztonság, öröm miben nyilvánul meg? Ha felveszi vagy leteszi a gondozó a gyermeket, keresi-e a tekintetét? Hogyan reagál a gyermek a gondozó távozására? Milyen egyéni megnyilvánulásokból látható, hogy saját gyermekét gondozza a gondozó? A csoporton belül mibõl lehet következtetni a saját gondozó elv megvalósulására? IV. Megfigyelési szempontok a gyermek játéktevékenységéhez 1. Játékkészlet A tanuló figyelje meg, hogy az adott csoportban milyen játékszerek találhatók. A tanuló írja le a játékszerek csoportosítási módjait. Egy-egy fajta játékeszközbõl mennyi található a csoportszobában és udvaron? Milyen összefüggés van az egyes játékfajták rendelkezésre bocsátott mennyisége és a csoportlétszám között? 2. A tanuló figyelje meg és írja le két csecsemõ játéktevékenységét A megfigyelési idõ 30 perc. Milyen játékszerek után nyúlt, melyeket fogta meg egy, vagy két kézzel? Mit csinált a játékeszközökkel? A körülötte lévõ játéktárgyak, ill. eszközök közül melyeket vette kézbe a leggyakrabban? Milyen hangot adott játék közben? A tanuló a megfigyelési szempontok alapján hasonlítsa össze a két megfigyelt csecsemõ játéktevékenységét, jellemezze, hogy milyen egyéni játékmozdulatokat, játékmódokat tapasztalt a csecsemõknél. 3. A tanuló figyelje meg és írja le részletesen a megfigyelt gyermek játéktevékenységét A megfigyelési idõ 2x30 perc. A tanuló figyelje meg, hogy a gyermek saját magától, társa felhívására, a gondozó felhívására hogyan kezd el játszani. A tanuló részletesen írja le, hogy a megfigyelt gyermek milyen játékszerekkel játszik a leggyakrabban, milyen játéktevékenységet folytat. Kivel játszik együtt? Mirõl beszélget játék közben. Mások közeledésére hogyan reagál a játékszituációban?

4. A tanuló figyelje meg a gondozót a gyermek játéka közben A tanuló írja le, hogy a gondozó kapcsolatba lépett-e a megfigyelt gyermekkel? A gondozó beavatkozott-e a játékba, ha igen, milyen célból? A gondozó irányította-e a gyermek játékát, ha igen, milyen módszerrel? A gondozó hogyan kísérte figyelemmel a csoport többi tagját, míg õ a gyermekkel foglalkozott? 53 V. Önállósulási törekvések érvényesülésének megfigyelése a gondozási munkák során 1. A gyermek öltöztetésével kapcsolatos megfigyelések a) A tanuló figyelje meg és írja le, hogy milyen szükséges és praktikus ruhadarabokat használ a gondozó a csecsemõk, kisdedek és kigyermekek öltöztetésénél? b) Hogyan történik az öltöztetés, vetkõztetés elõkészítése és lebonyolítása az udvarra menés elõtt és után, altatás elõtt és felébredés után? A tanuló figyelje meg a sorrendet, hányan és kiket öltöztetnek elõször a gondozók, hogyan szervezik meg az öltöztetést, vetkõztetést? c) A tanuló figyelje meg, hogyan történik öltözködés közben az önállóságra nevelés? kivárja-e a gondozó a gyermek együttmûködési kedvét? milyen módon történik a kívánt cselekvés ismertetése? a gyermek hogyan reagál az egész folyamatra? VI. Pelenkázás, szobatisztaságra szoktatás megfigyelése 1. A tanuló figyelje meg, milyen módon pelenkázza a gondozó a gyermeket. 2. Hogyan vett részt a gyermek a pelenkázás mûveletében? a) Figyelt-e a gondozó beszédére, mozdulataira, tekintetük találkozott-e? b) Lábát, kezét, fejét emelte, nyújtotta-e? Pelenkát, eszközt megfogott-e? c) A gyermek visszamosolygott-e a gondozóra? Hogyan történt a kommunikáció pelenkázás közben? Hogyan reagált a gyermek a gondozó beszédére? 3. A tanuló figyelje meg és részletesen írja le a gyermek önállósodási törekvéseit. 4. A tanuló mérje le a pelenkázás idõtartamát néhány gyermek pelenkázásánál. 5. A tanuló figyelje meg, hogyan kerül sorra a gyermek a biliztetésnél, vagy WC használatnál. Saját elhatározását figyelembe veszik-e? Hány gyermek ül egyszerre bilin vagy WC-n? A gyermekek hogyan jelzik a bilizés igényét, WC használatát? VII. Mosakodás, kézmosás megfigyelése 1. A tanuló figyelje meg, hogy milyen elvek betartása figyelhetõ meg a kézmosásnál? 2. A gondozó hogyan biztosítja a gyermek önállósodási törekvéseit?

54 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja VIII. A folyamatos napirend megfigyelése A megfigyelési idõ a reggeli átadástól az ebéd utáni alvásig tart! A tanuló a folyamatos napirendrõl szóló módszertani levél alapján rögzíti a gyermek tevékenységét idõméréssel a gondozó-nevelõmunka során. A tanuló figyelje meg: 1. Az adott csoportban a folyamatos napirend hogyan érvényesül? 2. Biztosítva vannak-e a folyamatos napirendben megkívánt személyi és tárgyi, szervezési feltételek, ezek mennyiben segítik vagy hátráltatják a napirend folyamatosságát? 3. A napirend hogyan valósul meg a csecsemõ-kistipegõ vegyes csoportban? 4. A nagycsoportban hogyan módosul a gondozó tevékenysége, milyen fõbb elvek megvalósulását tapasztalta? 5. A napirend megvalósítása során milyen lehetõsége van a gondozónak a gyermekkel való egyéni foglalkozásra? 5. Készítse el a megfigyelt csoport gyermekeinek napirendjét és a két gondozó munkarendjét! Irodalom: Megfigyelési feladatok bölcsõdei és csecsemõotthonban gyakorlatokat végzõ szakiskolai és szakközépiskolai növendékek számára. Összeállította: Bölcsõdék Országos Módszertani Intézete és Csecsemõotthonok Országos Módszertani Intézete

3.16. Manuális gyakorlat 55 A tantárgy tanításának célja: A tanulók manuális készségének fejlesztése, a fantázia, az alkotókészség kibontakoztatása. Megismertetni a tanulókkal a különbözõ anyagok jellemzõ tulajdonságait és az anyagban rejlõ lehetõségeket. Követelmények: A tanulók ismerjék: a munkadarabok elkészítéséhez szükséges eszközigényt a munkadarabokkal szemben támasztott követelményeket a reális ábrázolásmódot a balesetek elkerülésének lehetõségeit. Legyenek képesek: az életkori sajátosságoknak megfelelõen kiválasztani a megvalósítás tárgyát ízléses, valósághû és nem félelemkeltõ ábrázolásmódra tartós és esztétikus, balesetmentes eszközök, játékok készítésére olyan munkadarabok készítésére, melyek mesék, mondókák illusztrálására is szolgálnak egyszerû bábok készítésére, a bábmozgatásra. A tanítás anyaga Javasolt óraszám: 30 óra I. Bevezetés A manualitás fogalma. A kézimunka szerepe a gondozó munkájában. A gondozó kézimunkájának hatása a kisgyermek játékára. Mintadarabok bemutatása. II. Papírmunkák A papír fajtái, azonos- és eltérõ tulajdonságainak ismertetése. A különbözõ papírfajták felhasználási lehetõségei. 1. Papírtépés A papírtépés fejlõdésének rövid ismertetése. A papírtépés helyes technikája felnõtt korban. A kisgyermek és a felnõtt papírtépési technikájának az összehasonlítása. Módjai: repítés karmozgással, csuklómozgással, ujjmozgással. Szalagtépés, csipetketépés, alakkitépés, részarányos tépés. A feltépett papír sokrétû felhasználási lehetõségeinek az ismertetése. 2. Papírragasztás Veszélytelen ragasztóanyag készítésének módja. A papírszalag, csipke, alak, részarányos tépés, papírgolyók felragasztásának helyes technikája. A mozaikkép fogalmának, fajtáinak ismertetése. Kontur és kitöltött mozaikkép ragasztása.

56 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 3. Papírvágás Az olló különbözõ fajtái. Az olló helyes használata. Egyenes, görbe, kör szöget bezáró egyenesek vágásának bemutatása és gyakoroltatása különbözõ minõségû, fajtájú, vastagságú papírok esetében. Egyszerû ábrák vágása elõrajzolással és elõrajzolás nélkül. A részarányos vágás. Asztalterítõ vágása. Meseképhez felhasználható formák vágása. Jeltábla: Jelek készítése szerkesztéssel, vágással, ragasztással. 4. Papírhajtogatás A hajtogatás helyes technikája. Hajtogatás különbözõ minõségû és nagyságú papírból: alaphajtogatás négyzetlapból és téglalapból. Alaphajtogatásokból kiinduló egyéb hajtogatások. Eszközök, figurák hajtogatása. Négyzetlapból: szalvéta, pohár, sótartó I II III, nadrág, ing, csizma, hajó (2 kéményes), béka, tulipán stb. Téglalapból csákó I II, hajó, repülõ, pénztárca, pohár. Felhasználási lehetõségek a gyermek játéktevékenységében. Doboz hajtogatás és ragasztás, apróbb eszközök tárolására. Hajtogatott és ragasztott dobozok díszítése. 5. Papír-varrás A kartonpapír tulajdonságai. Vágásának, ragasztásának, varrásának helyes technikája. Öltésmódok: pelenkaöltés, egyszerû öltés, összeállítás. III. Agyagmunkák Az agyag tulajdonságai, tárolásának módja, az agyagozás helyes technikája. Higiéniai szabályok. Liszt, só és egyéb természetes színezõanyagokból, víz hozzáadásával gyurma készítése. A liszt-só aránya 1:1 szárazon hozzáadott természetes színezõanyag pl.: édesnemes pirospaprika, kurkuma, kakaó. Nedves természetes színezõanyag pl. leszûrt céklalé, sóskalé, természetes ételfesték stb. A színek megválasztása valósághû legyen. A gyurmázáshoz szükséges gyakorlati fogások: gömbölyítés, lapítás, nyomkodás, sodrás stb. A liszt-só gyurma kiszárításának helyes technikája. Tökéletes száradás utáni festésieljárások alkalmazási lehetõségei. A gyurmázás pedagógiai jelentõsége. Fõzött liszt, gyurma készítése IV. Rajzolás-ábrázolás-színezés A rajzolás helyes technikája. A ceruza megfelelõ fogásának gyakoroltatása, függõleges, vízszintes, ferde, szöget bezáró egyenesekkel. Görbe vonalak, kör rajzolásának gyakoroltatása. A javítás helyes technikája. Egyszerû eszközök, figurák lerajzolása lényegkiemeléssel. A rajzkészség felhasználása a gondozói munkában: díszítõ eszközök, mese, mondóka illusztrálása. Az ábrázolás fogalma, helyes technikája. A gyermek értelmi képességének és életkori sajátosságainak a figyelembevétele. A bonyolult, részletezett, túldíszített kép hátránya. Táblán történõ rajzolás, ábrázolás gyakoroltatása. A táblai kép mérete, arányai, ábrái. A színezéshez használható eszközök. A színezés helyes technikája és gyakoroltatása. A valóságos színek megválasztásának szükségessége, jelentõsége.

V. Textilmunkák A textil fajtái, különbözõ és azonos tulajdonságai. A textilben rejlõ lehetõségek, felhasználási módjai. A textil jelentõsége az ember életében. 1. Textilvágással készült figurák Alkalmasak tapadótábla, mágneses táblafigurák, valamint filckép kialakítására. Felhasználható anyagok: posztó, flanell, bársony, filc. A figurák készülhetnek ragasztással és varrással. Különbözõ textíliák vágásának helyes technikája. A mese illusztrálásának szabályai: felhelyezett figurák sorrendje kövesse a mese cselekményét csak a mese lényegi elemeit ábrázoljuk kevés de karekterisztikus figurát alkalmazzunk. A figurák díszítése, karakterének megformálása történhet textil, mûbõr felhasználásával, illetõleg hímzéssel. 2. Textilvarrás A varrás helyes technikája. Alkalmazható öltések: jelölõférc, férc, szegõ, kézi gépöltés, pelenkaöltés. Díszítõöltések: lánc-, keresztszemes-, szár-, boszorkányöltés stb. megtanítása és gyakoroltatása. Színes kendõ (csecsemõknek). Anyaga, mérete, színe. Az elkészítés menete: anyag kiválasztása, szabás, fércelés, varrás. Tisztántartása. Elhelyezése. Játszókendõ: Anyaga, mérete, alakja, készítése. A játszókendõben rejlõ gyermeki tevékenység formái. Tisztántartása. Elhelyezése. Paplan-párna: Szükséges anyagok: vászon, kitömésre vatta, szivacs. A huzat lehet színes karton, vászon, krepp. Mérete különbözõ. Készítésének menete. Tisztántartása. Elhelyezése. Táskák, szatyrok. Anyaga változatos. Készítésének menete: szabásminta készítése, szabás, fércelés, összeállítás, összevarrás, eldolgozás. Babzsák: Készítésének célja. Szükséges anyagok. Követelmények az elkészítéssel szemben. Készítésének menete, tisztántartása. Elhelyezése. Babaruha: A baba és a babaruha jelentõsége a kisgyermek életében. A helyes anyag, méret és szabásminta kiválasztása. A szín és a díszítés harmóniája. Készülhet áthajtással, kötéssel, varrással. Bábok: A báb jelentõsége a gyermek életében. A bábjáték története. A báb fajtái: ujjbáb, zsákbáb, kesztyûbáb, síkbáb, fakanálbáb, terményekbõl készült báb stb. A bábok anyagának ismertetése. A bábok karekterének megválasztása az életkort figyelembe véve. Bábok készítésének menete: anyagkiválasztás, szabásminta elkészítése, összeállítás, fércelés, varrás, kiegészítõk felhelyezése. Állatfej-karakterek kialakítása, emberfej kialakítása különbözõ eljárásokkal (pl. kasírozás, kitömés, faragás stb.). Törzs, ill. egyéb részek elkészítése. 57

58 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja A bábmozgatás technikája A valódi mozgás ismeretének a jelentõsége. A báb megmozdításának, mozgatásának a sorrendje: kézre történõ helyes felhúzása súlypontjának a kitapasztalása a fej megmozdítása a kezek mozgatása a fej és a kezek mozgatásának az összehangolása bábmozgatás közönséggel szemben, oldalt. Hangutánzás A hangutánzásig megtett út szakaszai: elõször a gondozó saját hangján szólaltassa meg a bábot. Ha a gyermek a bábot már megszokta, akkor változtasson a hangsúlyozáson, késõbb a hanghordozáson (az artikuláció azonban mindig érthetõ, a gondozó saját hangja pedig minden esetben felismerhetõ legyen). A hangutánzó szavak alkalmazása legutoljára történjen. Mese, mondóka, illusztrálásának bemutatása. Funkciót betöltõ eszközök: Jelentõségük. Felhasználható anyagok. Készítésének menete. Javasolt eszközök: fésûtartó, zsebkendõtartó, zoknitartó, bábtartó stb. közül 1 munkadarab elkészítése. Irodalom: Pleszniví Varga: Hajtogató (Kossuth Nyomda, Budapest, 870216) Híves László szerkesztette: I. A bábjáték (az alapfokú oktatóképzés tananyaga) (Népmûvelési Propaganda Iroda) Kissné Polyák Erzsébet: Bábjátékalbum (Minerva Kiadó 1978.) Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában (Tankönyvkiadó Budapest 1981.) Lenkefi Konrád: Bábkészítés (Múzsák Közmûvelõdési Kiadó Budapest 1983.) Kálovics Magda: Játékkészítés a napköziotthonokban (Tankönyvkiadó 1987.) Berhidai Magdolna Fényi Tibor Kiss Anna: Máktündérek, csutaknépek (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Budapest 1984.) Kékes Tóbiás: Papírjátékok (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Budapest 1989.) Borbályné Werstroch Ilona: Ügyes kezek II. (Tankönyvkiadó Budapest 1989.) (A szakirodalom a szükséges eszközigényt tartalmazza)

3.17. Összefüggõ szakmai gyakorlat 59 javasolt óraszám 1. Tejkonyha gyakorlat 40 óra 2. Csecsemõotthoni gyakorlat 80 óra 3. Csecsemõ és (vagy) gyermekosztály 80 óra 4. Bölcsõdei gyakorlat 600 óra

60 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja III. A képzés szervezésének, elsajátított tudás ellenõrzésének, értékelésének rendszere

61

62 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 1. A tanév rendje Az egészségügyi szakközépiskola érettségi-képesítõre épülõ egy éves csecsemõ és gyermekgondozói szakképzés két félévbõl áll. I. félév: elméleti képzés 15 hét II. félév: szakmai gyakorlat 20 hét 2. Az elvárt tanulói teljesítmények, a beszámolás rendszere A tanulók továbbhaladásának feltétele: a félév sikeres zárása. A félév zárása történhet a tanítási órán szerzett érdemjegyek, osztályzatok lezárásával és (vagy) beszámoló vizsgák szervezésével. A tanulók évközi teljesítményének mérését a beszámolók/vizsgák követelményszintjét, valamint a szakmai gyakorlatok értékelésének rendszerét az iskola helyi tanterve határozza meg. A beszámolók kérdéssorát a tantárgyat tanító tanár/munkaközösség állítja össze.

63

64 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja IV. A képzés szakmai vizsgája

65

66 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja A képzés záróvizsgája a szakmai vizsga, melynek szervezése és lebonyolítása a vizsgaszabályzat szerint történik. 1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltétele - Eredményes elméleti és gyakorlati érdemjegyek - Szakmai gyakorlat letöltése 2. A szakmai vizsga tantárgyai - Gondozói (szakmai) gyakorlat - Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása - Neveléstan 3. A szakmai vizsga részei: - írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgán központilag meghatározott tételek alapján, a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervezõ intézmény dolgozza ki. A gyakorlati vizsgán a szakmai követelmények figyelembe vételével mindennapos és speciális feladatokat kell megoldani. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga tételsorát a 3., 4., sz. melléklet tartalmazza (A tételek átfogó ismereteket kérnek számon a vizsgázótól a csecsemõ és gyermekgondozó munkakör önálló betöltéséhez, ellátásához szükséges ismeretekbõl.) A vizsgázók teljesítményének értékelésére vonatkozó elõírásokat a Vizsgaszabályzat tartalmazza.

67

68 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Mellékletek

69

70 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 1. sz. melléklet A munkakör által támasztott szakmai követelmények A gondozók ismerjék: a gyermeki szervezet anatómiai-élettani sajátosságait az egészséges csecsemõ- és kisgyermek pszichoszomatikus fejlõdésének általános menetét, törvényszerûségeit az egészséges csecsemõ és kisgyermek neveléséhez szükséges pedagógiai célkitûzéseket, a nevelés eszközeit, módszereit, gondozás alapelveit a csecsemõ és kisgyermek korszerû táplálásának alapelveit a csecsemõ- és kisgyermekkorban jelentkezõ leggyakoribb betegségeket, a betegségek megelõzõ tüneteit, a fertõzõ betegségeket, az ezek elleni védekezés és megelõzés módját a kórokozók általános sajátosságait, a fertõzés folyamatát a beteg csecsemõ és kisgyermekkel kapcsolatos bánásmódot az alapvetõ higiénés szabályokat és azok alkalmazásának módjait a bölcsõde/csecsemõotthon mûködésének szabályait a munkakör egészségvédelmi és munkavédelmi követelményeit, a fennálló baleseti veszélyeket és ezek elhárítási módját a tûzvédelem alapvetõ szabályait. A gondozó tudja elvégezni/végrehajtani: kapcsolat létesítését a csecsemõvel/kisgyermekkel, szülõkkel és munkatársaival a csecsemõ/kisgyermek folyamatos megfigyelését, és a megfigyelés rögzítését a neveléssel/gondozással, kapcsolatos munkájának céltudatos, önálló átgondolt megszervezését a csecsemõ/kisgyermek szakszerû öltöztetését, fürösztését a súly-, hosszmérését, testméretek mérését, etetését, étkeztetését a csecsemõ/kisgyermek táplálékának elkészítését önállóan alapvetõ nevelési problémák, helyzetek megoldását átmeneti nehézségek, problémák esetén a csecsemõ/kisgyermek segítését beteg csecsemõ és kisgyermek elkülönítését és ellátását sérülés esetén az elsõsegélynyújtást, az újraélesztést alapszinten fertõzõbetegségek esetén a higiénés szabályok betartását, megfelelõen intézkedni a csoport érdekében az egészségügyi dolgozók számára kötelezõ egészségnevelõ és felvilágosító tevékenységet kialakítani az új ismeretekkel szembeni nyitottságot és az önképzés igényét.

71

72 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 2. sz. melléklet. Az óraterv ajánlott bontása Tantárgyak I. félév II. félév Javasolt óraszám 15 hét 20 hét összesen Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása 3 45 Élelmezéstan - élelmezéstechnika 2 30 Fejlõdéslélektan 2 30 Neveléstan 6 90 Gyógypedagógia 1 15 Etika 1 15 Szociológia 1 15 Családi életre nevelés. Családvédelem 1 15 Gyermekirodalom 1 15 Ének-zene 1 15 Egészségügyi ügyvitel 2 30 Testnevelés 2 30 Osztályfõnöki óra 1 0,5 25 Gondozástan gyakorlat 4 60 Neveléstan megfigyelési gyakorlat (bölcsõdében) (tömbösítve) 30 Manuális gyakorlat 2 30 Szakmai gyakorlat 800 800 Összes óraszám: 1290

73

74 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja A szakmai vizsga szóbeli vizsgatételei Egészséges csecsemõ és kisgyermek fejlõdése, táplálása 3. sz. melléklet 1. A fejlõdésrõl általában. Az emberi fejlõdés szakaszai, azok fõbb jellemzõi. A fejlõdõ szervezet sajátosságai. 2. A gyermek növekedését és fejlõdését befolyásoló tényezõk. Az öröklõdés fogalma, csoportosítása, az öröklött tulajdonságok jellemzõi. Ismertesse az öröklõdés és a környezet szerepét a fejlõdésben! 3. A megtermékenyítés fogalma. A megtermékenyített petesejt osztódása, beágyazódás. A pete mellékrészei. Az embrió és a magzat fejlõdése, a magzati élet fiziológiája. 4. A terhesség fogalma, terhességi idõszámítás. A terhesség jelei. A terhesség okozta elváltozások az anya szervezetében. Terhesvédelem, a terhes nõ életmódja. 5. A szülés fogalma, megindulásának okai, jelei, a szülés lefolyásának szakaszai. A gyermekágy, a gyermekágyas anya ápolása. 6. Az újszülött ellátása szülõszobán és osztályon. Az újszülött alkalmazkodása a méhen kívüli élethez. 7. Az érett újszülött anatómiai sajátosságai. Anyai hormonhatáson alapuló elváltozások az újszülöttön. Átmeneti mûködészavarok az újszülöttkorban. Szülési sérülések. 8. Az érett újszülött élettani sajátosságai: érzékszervei, idegtevékenysége, a szervek mûködése. 9. A koraszülés fogalma, okai. A koraszülöttek csoportosítása. A koraszülöttek anatómiai és élettani sajátosságai. A koraszülöttek gondozása és utógondozása. 10. Az egészséges csecsemõ és kisded szomatikus és pszichés jellemzõi. 11. A szomatikus fejlõdés menete, értékelése és dokumentálása 0 3 éves korig. Testtömeggyarapodás, hosszfejlõdés, testméretek és körfogatok változása. 12. A fogfejlõdés menete. A fogazat jelentõsége, a fogváltás. A fogápolás, a rágásra nevelés. 13. A mozgás feltételei, jelentõsége. Mozgásfajták: testhelyzetek, hely és helyzetváltoztató mozgások. A gondozó feladata a mozgásfejlõdés elõsegítésében. 14. A csecsemõ és a kisgyermek mozgásfejlõdése 0 3 éves korig. A mozgásfejlõdés sajátosságai és értékelése. 15. Ismertesse a beszéd funkcióját, kialakulásának feltételét, a beszédfejlõdés területeit és befolyásoló tényezõit! A gondozó feladata a csecsemõ és kisgyermek beszédfejlõdésében, anyanyelvi nevelésében. 16. A játék szerepe a gyermek életében. Ismertesse a játéktevékenység fejlõdési területeit 0 és 3 éves kor között!

17. Az érzékelés, és szerepe a kisgyermek életében. Ismertesse az érzékelés területeit és azok fejlõdési folyamatát. Elemezze a gyermeki figyelem sajátosságait! A szenzomotoros koordináció kialakulásának feltételei és jelentõsége. 18. Határozza meg az akarat és éntudat fogalmát, fejlõdését, egymással való összefüggését! Az akarat és éntudat kialakulásának feltételei 0 és 3 éves kor között. 19. Ismertesse az emlékezet és képzelet fogalmát, fejlõdését, szerepét a kisgyermek életében! Fantáziahazugság. A gyermeki képzelet megnyilvánulása a játékban. 20. Az érzelem. A pozitív és negatív érzelmi megnyilvánulások jellemzõi 0 és 3 éves kor között. 21. A táplálás jelentõsége. Az alapvetõ tápanyagok élettani szerepe. A gondozó feladata a táplálással kapcsolatban. Rachitis és caries profilaxis. A gondozó egészségnevelõ feladata a gyermekvédelmi munkában. 22. Az anyatejes táplálás jelentõsége. Elõkészítés szoptatáshoz, a szoptatás kivitelezése, a szoptatás rendje, módja. Fejés. Anyatejgyûjtés. 23. Áttérés a természetes táplálásról a mesterséges táplálásra. Az elválasztás fogalma, szabályai, menete. Az új ételek bevezetésének rendje, az étel visszautasításának okai és megoldásuk. 24. A szopási és szoptatási akadályok és nehézségek. A szoptató nõ életmódja. 25. Az egészséges csecsemõ mesterséges táplálásának alapelvei. A beépítés sorrendje. 26. Táplálással kapcsolatos problémák és megoldásuk. Teendõ válogató, rossz evõ, étvágytalan gyermek esetén. 27. A kisgyermek táplálásának általános irányelvei. Önálló evésre nevelés, kultúrhigiénés szokások kialakítása. 28. A levegõztetés, a napoztatás jelentõsége, kedvezõ hatása a szervezetre. Kedvezõtlen hatások és veszélyek. A gondozó feladatai a levegõztetéssel és a napoztatással kapcsolatban. 29. Az újszülött, a csecsemõ, a kisgyermek székletmegfigyelésének jelentõsége. Teendõk hasmenés és székrekedés esetén. 30. A gondozó feladatai a gyermekcsoportban leggyakrabban elõforduló légúti, enteriális megbetegedések észlelésekor. Fertõzõ betegségek megelõzése. Korhoz kötött védõoltások. 75

76 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja A szakmai vizsga szóbeli vizsgatételi Neveléstan 4. sz. melléklet 1. Ismertesse a nevelés szükségességét, fogalmát, célját és területeit, az ezzel kapcsolatos feladatokat és a 3 éven aluli gyermek nevelésének fõ feladatait! 2. A család fogalma, összetartó ereje, szerepe a 3 éven aluli gyermek nevelésében. Az otthonérzés kialakulásának feltételei. A különbözõ családtípusok és a családban kialakult szülõi magatartások hatása a gyermekre. 3. Az anya szerepe, jelentõsége a családban és a gyermek fejlõdésében. Az anyára jellemzõ tulajdonságok, anyai magatartás. Az anyaságra való felkészülés. Az anya-gyermek kapcsolatot elõsegítõ és nehezítõ tényezõk. 4. Az apa szerepe és jelentõsége a családban és a gyermek fejlõdésében. Az apa-gyermek kapcsolat kialakulása, hagyományos apai szerepkörök. Apa és anya együttes nevelésének jelentõsége. 5. A testvérek szerepe a gyermek életében. A testvérhelyzetek nehézségei. A testvérféltékenység oka, megnyilvánulása, megelõzésének, csökkentésének módjai. A leggyakoribb nevelési hibák. 6. Ismertesse a hospitalizmus fogalmát, okát, fokozatait, tüneteit, a felnõttkorban megmutatkozó késõi magatartási hatásokat! A hospitalizmussal kapcsolatos vizsgálatok, utóvizsgálatok eredményei és a megelõzés feladatai. 7. Ismertesse a bölcsõdei adaptációt. A családtól való elszakadás hatása a gyermekre. Az adaptációt befolyásoló tényezõk. Ismertesse a fokozatos beszoktatás módját és menetét. 8. A bölcsõde és csecsemõotthon fogalma, célja, sajátos nevelési feladatai. Az intézményes nevelés személyi feltételei. A gondozó szerepe a gyermek fejlõdésében. A személyi állandóság jelentõsége és biztosításának módjai a bölcsõdékben és a csecsemõotthonokban. 9. Ismertesse a gondozás és a nevelés egységének jelentõségét, lehetõségét, a helyes gondozás legfontosabb kritériumait! A gondozó gesztusai, bizalmas közelsége a gyermekkel. A gondozó-gyermek közötti jó kapcsolat jelei. 10. Ismertesse a jó gondozó személyiségjegyeit! A gondozó helyes szeretetjellemzõi, a helytelen magatartási formák következményei. 11. A nevelés tárgyi feltételei. A bölcsõde és csecsemõotthon épülete, helyiségei, ezek szerepe a nevelõ munkában. Ismertesse a berendezési tárgyakkal szembeni pedagógiai és egészségügyi követelményeket, valamint a gondozási egység felszerelését! 12. Ismertesse a játéktárgyakkal szembeni pedagógiai és egészségügyi követelményeket! A játéktárgyak és eszközök fajtái, csoportosítása játéktevékenység szerint. 13. A gondozó közvetett és közvetlen feladata a gyermekek játéktevékenységével kapcsolatban. A gyermekek közötti konfliktusok okai, megelõzése, a segítés helyes módszere.

Ismertesse a gondozó szerepét, feladatát a gyermekek különféle alkotó és ábrázoló játéktevékenységének elõsegítésével kapcsolatban! 14. Az elismerés és dicséret jelentõsége a kisgyermek nevelésében. Ismertesse ezek alkalmazásának feltételeit, az elismerés különbözõ formáit! 15. A magyarázat és meggyõzés szerepe a kisgyermek nevelésében. A helyes magyarázattal, meggyõzéssel szembeni követelmény. A helytelen magyarázatok formái és hatása a gyermekre. Kényes kérdések. 16. Ismertesse a szokások fogalmát, kialakulását és kialakításának helyes módszerét a családban és az intézményekben! Egyéni és kollektív szokások. Az utánzás jelentõsége a három éven aluli kisgyermek nevelésében; a példa, mint nevelési módszer. 17. A büntetés, mint nevelési módszer. Helye, szerepe a három éven aluli gyermek nevelésében. A büntetés megelõzésével kapcsolatos feladatok. A megfélemlítésen alapuló büntetés különbözõ formáinak hatása a gyermekre. A helyesen alkalmazott büntetés. 18. Ismertesse a kisgyermekkorban elõforduló indulati állapotok okait, megnyilvánulási formáit! A gondozó feladata a megelõzésben és a megnyugtatással kapcsolatban. 19. Ismertesse az agresszió fogalmát, okait, az agresszív magatartások csoportosítását, az agresszív viselkedés fejlõdését 3 éves korig! A gondozó nevelési feladata, a segítés helyes módszere. 20. A mûvészeti alkotások szerepe a gyermek életében.képnézés, beszélgetés, elbeszélés, mese, bábozás szerepe és módszere. A versek és mondókák szerepe a gyermek életében. Kiválasztásának és alkalmazásának pedagógiai követelményei. Az ének-zene hatása a gyermekre, a zenehallgatás módszere. 21. A követelmény és tiltás szerepe a kisgyermek nevelésében, alkalmazásának helyes módszere. Az irreális követelmény és a túl sok tiltás veszélye. 22. Ismertesse az önállóság fejlõdését 3 éves korig! Az önállóság és akarat összefüggése. A gondozó feladata az önállóságra nevelésben. 23. A szobatisztaság fogalma, kialakulása, jelentõsége. A szobatisztaság pszichoszomatikus és együttmûködési feltétele és a szobatisztaságra nevelés helyes módszere. 24. A sírás szerepe a csecsemõ és kisgyermek életében. A vigasztalás helyes módszere. Az ujjszopás szerepe, nevelési feladat kóros ujjszopás esetén. 25. A félelem szerepe, megnyilvánulási formái csecsemõ és kisgyermekkorban. A félelem csökkentése, a félõ gyermek megnyugtatásának helyes módszere, a helytelen bánásmód hatása a gyermekre. 26. A megfigyelés szerepe a nevelõ munkában, a megfigyelés szabálya, fajtái. A fejlõdési táblázat és fejlõdési napló szerepe. 27. Ismertesse a szervezési lehetõségeket a környezet jobb megismerését elõsegítõ módszereket és annak nevelési feladatait a csecsemõotthonokban: naposság, kísérés, séta, kirándulás, vendégség, születésnap! A csecsemõotthon, sajátos feladatai, örökbeadás hazaadás és más intézménybe történõ áthelyezés esetén. 77

78 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja 28. Ismertesse a napirend fogalmát, fajtáit, jelentõségét. Elkészítésének általános követelményei. Nevelési és szervezési szempontok a gondozási mûveletek napirendbe illesztésekor. 29. Az intézmény és a család kapcsolatának szervezett formái, ezek nevelési és szervezési feladatai, jelentõsége. A családlátogatás szerepe, az adaptáció megkönnyítésében, szervezése és lebonyolítása. 30. Beteg gyermek az intézményben. Bánásmód a beteg gyermekkel. A gondozó feladatai a mozgás és érzékszervi károsodott gyermekek ellátásában, nevelésében.

79

80 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Filmajánlások A BOMI gondozásában megjelent videofilmek: A film címe Idõtartam (perc) Bölcsõde 20 Egy nap a bölcsõdében 22 Beszoktatás a bölcsõdében 29 Sérült gyermek a bölcsõdében 5x20 Ének a bölcsõdében 39 Reggeli hangulat a bölcsõdében 24 Új lehetõségek I. 17 Új lehetõségek II. 20 Bölcsõdébõl óvodába 20 Trilógia Tamásról oktatócsomag (kazetta + füzet) 52 Élet a szabadban 16 Süss fel, nap 29 Idegen nyelvû kópiák: Német Angol Francia Film címe Egy nap a bölcsõdében Beszoktatás a bölcsõdében Új lehetõségek II. Élet a szabadban Egy nap a bölcsõdében Beszoktatás a bölcsõdében Élet a szabadban Egy nap a bölcsõdében Beszoktatás a bölcsõdében Élet a szabadban 5. sz. melléklet Filmek: BÖLCSÕDE A bölcsõdei épületekkel és a kisgyermek gondozásához, neveléséhez szükséges tárgyi feltételek bemutatásával foglalkozik. Készült: 1986-ban. EGY NAP A BÖLCSÕDÉBEN Egy bölcsõdei csoport napirendjének és az egyéni bánásmódnak bemutatása. Készült: 1988-ban.

BESZOKTATÁS A BÖLCSÕDÉBEN A bölcsõdei életbe való beilleszkedés, az addig családban nevelõdõ kisgyermek számára sok nehézséget jelenthet. A fokozatos beszoktatás, az anyás beszoktatás megkönnyíti az új környezet elfogadását. Készült: 1988-ban. ÉNEK A BÖLCSÕDÉBEN A bölcsõdei gondozók ének-zenei továbbképzésének egy tanéves anyaga, amely bemutatja a gyermekcsoportban való éneklést, mondókázást is. Vezeti: Forrai Katalin. Készült: 1989-ben. SÉRÜLT GYERMEKEK A BÖLCSÕDÉBEN Ötrészes film, a szülõk és a szakemberek szavaival mondja el, mit jelent egy fogyatékos kisgyermek életében, fejlõdésében, hogy a bölcsõdében társai között élhet, korai fejlesztésben részesülhet. Készült: 1989-ben. Jelenleg is készít egy filmet a BOMI a sérült gyermekek bölcsõdei gondozásának és korai fejlesztésének különbözõ formáiról. A film címe: SÜSS FEL, NAP... REGGELI HANGULAT A BÖLCSÕDÉBEN Egy csepeli bölcsõdében készült film játékhelyzeteket mutat be. Készült: 1989-ben. ÚJ LEHETÕSÉGEK A BÖLCSÕDÉBEN I. Készült: 1990-ben. ÚJ LEHETÕSÉGEK A BÖLCSÕDÉBEN II. Az idõszakos bölcsõdei gondozás és a játszócsoport, a szülõk igényeihez alkalmazkodó új bölcsõdei gondozási formák és szolgáltatások ismertetése. Készült: 1991-ben. BÖLCSÕDÉBÕL-ÓVODÁBA Lehetséges megoldások a bölcsõdés gyermekek óvodai beilleszkedésének megkönnyítésére. Készült: 1991-ben. ÉLET A SZABADBAN A kisgyermekek számára létfontosságú szabad levegõn való tartózkodás, a bölcsõdei kerti élet, a szükséges tárgyi feltételek bemutatása. Készült: 1992-ben. 81

82 Csecsemõ és gyermekgondozó szakképesítés központi programja Oktatócsomag: TRILÓGIA TAMÁSRÓL Trilógia Tamásról fõcímmel 3 videofilmet, a Napló a naplóhoz címû kötetet és módszertani segédanyagok készletét ajánljuk azoknak, akik komolyan veszik a kisgyermeknevelést. Filmjeinkben, írásainkban szokatlan módszerrel vesszük nagyító alá az édesanyától való elválást, a befogadás-beszokás folyamatát, a nevelés és az együttmûködés lehetõségeit. Oktatócsomagunk az aktív képzést, a megelõzést szolgálja. Filmjeink nagyrészt arról szólnak, mi mindent kell újra meg újra megfigyelnie, elemeznie, felismernie, döntéseibe beépítenie annak, aki Tamást, Andrist, Miskát, Kingát vagy Annát tiszteletben tartja. Az oktatócsomag aktív használatának folyamatában, a megfigyelés, az elemzés, az újabb kérdések és válaszok segítségével tudássá válik mindaz, ami lényeges. Az oktatócsomag részelemei: videofilmek I. Ismerkedés a családdal 8 perc II. Minden kezdet nehéz 16 perc III. Újra meg újra Tamásról 30 perc füzetek I. Dob 4. 10 példány II. Dob 5. 10 példány III. Napló a naplóhoz 10 példány További felvilágosítás: BIOMI 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35. A tantárgyak felszerelési jegyzékében található filmajánlások beszerezhetõk: Csecsemõotthonok Pikler Emmi Országos Módszertani Intézete 1022 Budapest, Lóczy L. u. 3.