AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAINAK MÉRÉSE KÖZÉPFOKÚ TANINTÉZETEKBEN TANULMÁNY

AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAINAK MÉRÉSE KÖZÉPFOKÚ TANINTÉZETEKBEN TANULMÁNY Készült az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódóan a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012- 0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című projekt keretében Készítette: HUMAN CONTROL HUNGARY Kft. Pécs 2015.

Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 A KUTATÁS MEGALAPOZÁSA... 5 2.1 A kutatás szakmai, elméleti megközelítése... 6 2.2 Az oktatási adatok változásai 2010-2015 között... 11 2.3 A kutatás céljai, célcsoportja... 14 2.4 Hipotézisek, indikátorok... 23 2.5 Módszertan... 25 2.6 Irodalomkutatás, dokumentumelemzés, kérdőíves lekérdezés... 30 3 PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS A TANINTÉZETEK... 31 3.1 A szakpolitika meghatározó irányai és az egész életen át tartó tanulás... 31 3.2 Pályaorientáció a tanintézetek viszonylatában... 36 3.3 Pályaorientáció és a sajátos nevelési igény... 41 4 AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI A TANULÓK KÖRÉBEN... 45 5 AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI A TANINTÉZETEKBEN... 62 6 KÖVETKEZTETÉSEK... 86 7 IRODALOMJEGYZÉK... 89 8 MELLÉKLETEK... 94 2

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az életpálya-tanácsadás információnyújtást, professzionális pályatanácsadást, azaz átfogó pedagógiai-andragógiai tevékenység-együttest foglal magában, mely a pályaválasztás előkészítésétől a pályára lépésig, a pályaszocializáción át a pályavitelig és az esetleges korrekciók, megerősítések támogatásáig tart. Az európai életpálya-tanácsadási szakpolitika az Európa 2020 stratégiához kapcsolódva, annak egyik implementációjaként jelenik meg. A 2007-től működő Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) a stratégia horizontális szakpolitikai célképzését és forráskoncentrációját olyannyira magáénak tekinti, hogy az életpálya-tanácsadási szakpolitika megvalósítását hat szektor együttes bevonásától reméli. Ez a hat szektor a köznevelés, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás/szociálpolitika. 1 Kutatásunk célja a tanintézetekben biztosított életpálya-tanácsadási szolgáltatások, valamint az azok során használt eszközök társadalmi és gazdasági hatékonyságáról adatok gyűjtése és feldolgozása volt. Törekedtünk, hogy a mérések során lehetővé váljon, és a tapasztalatokon keresztül megfelelő alapot teremtsen a szolgáltatás-nyújtásnak és fejlesztésnek, valamint a szakpolitikai döntéshozatalnak. Mindemellett releváns visszajelzéseket kapjunk a tanulók véleményéről. A felmérésben 15 középfokú tanintézet és 595 végzős tanuló vett részt. A kutatás során a tanulók esetében online kitöltéssel kérdőíves lekérdezést, a tanintézeteknél kérdezőbiztosokat alkalmaztunk. Főbb megállapításaink a következők: A mintában résztvevő tanulók heterogenitása ellenére megállapítható, hogy önértékelésükben a különböző pályaorientációs szolgáltatások szignifikánsan is meghatározó fejlődést, növekedést mutatnak az erősségek és gyengeségek, az érdeklődési terület beazonosításának, a foglalkozások jobb ismeretének megítélésében. Hasonlók tapasztalhatók a várható foglalkozásuk, hivatásuk gyakorlásának képessége, továbbtanulási 1 Borbély-Pecze Tibor Bors Kovács Tibor Répáczki Rita (2011): Az életpálya-tanácsadási (Lifelong Guidance) szakpolitika és szolgáltatásmodell az új évezredben. http://www.munkaugyiszemle.hu/az-eletpalya-tanacsadasilifelong-guidance-szakpolitika-es-szolgaltatasmodell-az-uj-evezredben 3

szándékuk, és jövőismeretük területén. A mintában lévő tanulók értékelése a pályaorientációs programok hasznosságáról külön külön pozitív tendenciát mutat, azonban úgy gondolják, a tanintézet által biztosított tanácsadás és pályaorientációs programok közepes és enyhe szignifikációs javulás mértékben segítették pályatervük alakítását. A tanintézetek komoly erőfeszítéseket tesznek a náluk tanuló fiatalok pályaorientációjának biztosításában. A kérdőívre adott válaszokból megállapítható, hogy a tanintézetekben kevés a képzett pályaorientációs tanácsadó, ugyanakkor jelentős az osztályfőnökök, és a szaktanárok szerepe. A pedagógusok pozitív elkötelezettsége, motivációja, szakmai ismeretei ellenére a pályaorientációhoz kapcsolódó munkaerő-piaci, gazdaságkörnyezeti ismeretek hiányosak. Megállapítható, a tanácsadói munka és a napi tanítási gyakorlat között kevesebb idő jut e tevékenység ellátására. Ebből adódóan is fontosnak tartják azokat a pályaorientációs rendezvényeket (üzem-intézménylátogatás, pályaválasztási kiállítások), ahol a tanulók csoportosan kaphatnak segítséget pályatervük alakításához. A mérésben résztvevő tanintézetek közül csak egy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, ami ugyan nem kötelező, de komplex módon hozzájárulhatna a pályaorientációs tevékenység fejlesztéshez. Az iskolák lényegesnek tartják a külső kapcsolatokat, a rendszeressége azonban még nem teljeskörű. Szinte mindegyik megkérdezett tanintézetben megjelenik a sajátos nevelési igény és a korai iskolaelhagyás. Megelőzésében, kezelésében fontosnak ítélik meg a jól működő pályaorientációs rendszer meglétét. Talán éppen ezért is a minta intézményei nem tartják elégségesnek azokat a forrásokat, amelyek az iskola, illetve a pályaorientáció rendelkezésére állnak. Fejlesztési javaslatainkat a Következtetések c. fejezetben tesszük meg. 4

2 A KUTATÁS MEGALAPOZÁSA A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitolódott, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésből a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. Az iskolából a munka világába történő zökkenőmentes átmenet a társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb feltétele. Hosszú távon meghatározza az egyén társadalmi pozícióját, munkaerő- piaci helyzetét, ezért gazdasági és szociális szempontból egyaránt fontos, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok szakmailag felkészülten jelenjenek meg a munkaerőpiacon, az iskolában elsajátított ismereteik összhangban legyenek a technológiai követelményekkel, a piaci igényeknek megfelelő szintű és szakirányú képzettséggel, konvertálható ismeretekkel rendelkezzenek. Az állástalanul töltött idő, az ennek kapcsán szerzett negatív tapasztalatok nemcsak elbátortalanító hatásúak, de a munkával nem rendelkező fiatalok eltartása komoly terheket is ró az egész társadalomra. Az állástalanságukra a munkaerőpiac idősebb szereplőivel ellentétben a különböző társadalombiztosítási ellátások korábbinál szélesebb körű igénybevételi lehetősége nem jelentett megoldást. A fiatalabb generációk kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét kétségtelenül javította az oktatás expanziója, az iskolarendszerű oktatás időtartamának meghosszabbítása. A fiatalok munkaerő-piacra való sikeres belépésének és helytállásának alapvető feltétele az átgondolt pályadöntés. Ahhoz, hogy a pályaválasztás valóban megalapozott legyen, szükség van az egyén személyiségjellemzőinek (érdeklődés, képességek, értékek, motivációk) feltárására, a megcélzott pálya és az ahhoz kapcsolódó képzési feltételek biztos ismeretére és közel sem utolsó sorban a munkaerő-piaci elvárások, igények figyelembevételére. Döntően egy komplex feltételrendszer átlátását és az információk integrálását igénylő kérdésről van szó, amely eléréséhez egy tudatos és folyamatos feltáró munkára van szükség. Ez a folyamat a pályaorientáció, amelyben az egyén megtud, megtapasztal és megtanul önmagáról olyan tulajdonságokat és jellemzőket, amelyek iskola-választásában, szakma-tanulásában, pályaszervezésében és életpálya-építésében hosszú távon meghatározóak lehetnek. Önmaga megismerésével párhuzamosan ismereteket szerez a körülötte lévő világról, pályákról, munkafel- 5

adatokról és karrierlehetőségekről, amelyet megpróbál összhangba hozni az önmagáról kialakított képpel. 2 2.1 A kutatás szakmai, elméleti megközelítése Ma Magyarországon az iskoláit befejező fiatalok döntő többsége 18-23 éves kora között lép először munkába és a jelenlegi nyugdíjszabályozás alapján átlagosan 42-47 év produktív munkával számolhatunk egyénenként. Vagyis a jelenben munkaerő-piacra lépőknek nem csak a jelenlegi, hanem a 2020-as, sőt a 2040-es évek munkaerő-piaci igényeinek is meg kell felelniük, miközben a globalizáció, a folyamatos technológiai megújulás a termelés szerkezetének és az elérhető szakmáknak a folyamatos átalakulásával jár együtt. Ebben a gazdaságitársadalmi környezetben az oktatás szerepe folyamatosan felértékelődik, mert a társadalom szereplői egyszerre várják el a közoktatási rendszertől, hogy komplex világunkban eligazodó állampolgárokat neveljen, a munkaerő-piacon jól foglalkoztatható munkavállalókat képezzen, így járulva hozzá az egyének sikeres és kiegyensúlyozott életéhez. 3 Így válik egyértelművé, hogy a pályaválasztás helyett az életút-támogató pályaorientáció rendszerének kialakítása válik fő feladattá, amely megítélésünk szerint komplex feladat kell, hogy legyen. Egy ilyen rendszer pedig csak akkor lehet sikeres, ha a ma fiataljai felnőttként értő módon tudják igénybe venni a munkaügyi szervezet, az alapítványok és más szolgáltatók által felajánlott munkavállalási, pályakorrekciós, és az ezekhez hasonló tanácsadási lehetőségeket. E tudatosság alapja és feltétele az iskolai életpálya-orientáció szerepének erősítése és fejlesztése, amelyhez szükség van a pedagógusképzés szemléletváltására, a már dolgozóknál a gyakorlatorientált továbbképzésekre. Ugyanakkor a pályaválasztási döntés előkészítésén túl az első munkahely megtalálása, a szakmai előmenetel megtervezése, a munkakör gazdagítása, a pályamódosítás következményeinek végiggondolása mind része a rendszernek. Az életpálya-tanácsadásnak tehát az iskolák pályaorientációs tanárai ugyanúgy részei, mint a karrierirodák szakemberei, a 2 Kenderfi i. m. 3 A Nemzeti Pályaorientációs Tanács állásfoglalása a közoktatási szabályozás átalakítása, a tanári életpályamodell és a pályaorientáció szerepének fejlesztése kapcsán. 2010. december 9. (NPT, 2010.) 6

munkaügyi szervezet tanácsadói, vagy a különböző cégek HR területen működő munkatársai. 4 Mindemellett az életpálya-tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások társadalmi-gazdasági hatása sokkal összetettebb, figyelemmel a gazdaság változókra, a munkaerő-piaci környezetre, és olyan folyamatokra, mint a meghatározó demográfia vagy a szakpolitika alakulása. Az életpálya-tanácsadás egyúttal olyan társadalmi szolgáltatás, amely magában foglalja esélyegyenlőséget, az életpálya-építési készségek elsajátítását. Alapja az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, továbbiakban LLL), amely az egyén életének során megszerzett összes képzettségek, képesítések, kompetenciák, készségek megszerzését, elsajátítását és fejlesztését jelenti, függetlenül a megszerzett tudás, képesség megszerzésének módjától. Ezért az életen át tartó tanulás egy állandó folyamat, amelynek során az egyén tudását folyamatosan fejleszti, az iskolai képzéseken kívül, a felnőttképzés és minden formális és non-formális képzéssel. Az egyéni életpálya építést meghatározza a folyamatosság, a fejlődés, a szakaszosság, a megszilárdítás, a pozitívumok figyelembevételének és a támogatásnak az elve. A folyamatosság elve: az életpályát jelentő aktivitásokat, mint alkotó tevékenységnek idődimenzióját, lényegében a szocializáció folyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét jelenti. A fejlődés elve: az életúthoz kötődően társítja a fejlődést, amely az iskoláskort jellemzi, igényli a pszichológiai fejlődés társítását is. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vonatkozó minőségi változást kell biztosítani, olyant, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hozzájárul. A szakaszosság elve: az életút alkotótevékenységének folyamatában megjelenik a szakaszosság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazok az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Egymással szorosan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszokat is jelenthet és mindig magasabb szintű követelmények vagy célok érdekében történik. A megszilárdítás elve: a tevékenység feltételeként szükséges azoknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást fokozatosan és folyamatosan 4 Kenderfi Miklós (2011) Pályaorientáció. Szent István Egyetem, Gödöllő 6. p. 7

biztosítják, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdonságok azok, amelyek az aktivitás folyamatát, a tevékenységet meghatározzák vagy befolyásolják. A pozitívumok figyelembevételének elve: az életpálya-építés folyamatában alapvetően a meglévő, emocionálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket hangsúlyozzuk. Az erősségek kiemelése, megfogalmazása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvonalú és minőségű önbizalom kialakulásának megalapozását. A támogatás elve: az életpálya-építés mindig támogató jellegű. Olyan tevékenység, amely segíti a személyiséget abban, hogy kiválassza önmaga számára a legjobb lehetőséget. 5 A fenti, alapvetően pedagógiai, pszichológiai elvek kialakításánál is az alap a Super-féle életpálya-modell adaptációja, mint ahogy e koncepció megjelenik az életpálya-tanácsadás szolgáltatási folyamatában is. Növekedés szakasza (iskolaválasztás, fakultáció); keresés (középiskola-választás, felsőfokú továbbtanulás); felépítés (pályakezdés, munkakör-váltás); fenntartás (átképzés, új munkahely); hanyatlás szakasza (nyugdíjbavonulás). Az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance továbbiakban LLG) fogalma szerint az egész életen át ívelő tanácsadás olyan tartós folyamat, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. 6 Az LLG céljai, tartalma egyúttal alapját adják a társadalmi, gazdasági hatás vizsgálati megközelítésének. E célok a következők: Képessé tegye az állampolgárokat arra, hogy tanulmányi és szakmai életútjukat az életcéljaikkal összhangban tervezzék és irányítsák, figyelembe véve az oktatással, 5 E. Vámos Ágnes Puskás Aurél Pála Károly Rápli Györgyi (2005): Életpálya-építés kompetenciaterület. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1.központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest 6 Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút támogató pályaorientáció. ELTE BTK doktori értekezés 8

képzéssel, munkaerő- piaci lehetőségekkel és önfoglalkoztatással összefüggő alkalmasságukat és érdeklődésüket, elősegítve ezáltal személyes kibontakozásukat. Segítse az oktatási és képzési intézményeket, hogy olyan kellőképpen motivált diákjaik, hallgatóik, gyakornokaik legyenek, akik felelősségteljesen viszonyulnak saját tanulmányaikhoz, és maguk tűzik ki elérendő céljaikat. Segítse a vállalkozásokat és szervezeteket, hogy kellően motivált, foglalkoztatható és alkalmazkodó munkatársaik legyenek, akik képesek megragadni és hasznosítani a munkahelyi és azon kívüli tanulási lehetőségeket. Erőforrásokat biztosítson a politikai döntéshozók számára számos közpolitikai cél megvalósításához. Támogassa a helyi, regionális, nemzeti és európai gazdaságokat a munkaerő-fejlesztés illetve a változó gazdasági igényekhez és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodás révén. Segítse az olyan társadalmi közösségek kialakulását, melyekben az állampolgárok aktívan hozzájárulnak közösségük társadalmi, demokratikus és fenntartható fejlődéséhez. 7 Az LLL és az LLG között a legfontosabb kapcsolatot az egyénnek a munka világában történő sikeres elhelyezkedése és folyamatos, lehetőleg felfelé ívelő életpályája, illetve az ahhoz szükséges új ismeretek, kompetenciák megszerzése, külső támogatás, a jól szervezett információs és szolgáltatói, tanácsadói rendszer jelenti. Az LLL és az LLG kapcsolódási pontjai az egyéni életpálya-döntést igénylő pontjain a legerősebbek: iskolaválasztás, továbbtanulás, szakmaválasztás, a munka világába való kilépés, a munkahely elvesztése, kényszerű és önkéntes pályamódosítások. Ezekhez a döntésekhez, illetve az átmenetek, a krízisek kezeléséhez szükséges olyan támogatást nyújtani, amely mind az egyén, mind a gazdaság, közösség számára a legfontosabbak. Az ILO öt pontban foglalta össze az LLG szolgáltatásokat: 7 Az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése: Európai Kézikönyv. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest 2013. 14. p. 9

Karrier/ pályaorientációs információnyújtásra van szükség a foglalkoztatás megőrzéséhez, a munkaviszony elnyeréséhez, vagy a munkahely-változtatáshoz. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. Ez a szolgáltatás egy LLG rendszer sarokköve. Életpálya-építés/ pályaorientációs ismeretek oktatása az oktatási intézményeken keresztül és a közösségi szervezeteken át. Ez döntően tanárok, pályaorientációs tanácsadók és további szakemberek által (pl. művelődési szakemberek) valósulhat meg. A szolgáltatás segít a tanulóknak és felnőtteknek, hogy megértsék saját motivációikat, értékeiket, amelyekkel a társa-dalom hasznos tagjaivá válhatnak. A szolgáltatás ismereteket nyújt a munkaerőpiacról, a képzésekről, az egyéni életút-, és karrierdöntésekről és a hozzájuk tartozó lehetőségekről. Olyan eszközöket, módszereket ad a tanulók/ felnőttek kezébe, amelyek segítségével saját karrierjüket tervezhetik, fejleszthetik. Pályaorientációs/ karrier tanácsadás segít az embereknek, hogy megértsék és letisztázzák magukban céljaikat, törekvéseiket, hogy megértsék saját személyiségüket, és jól informáltan hozzanak döntéseket. Döntéshozatalt követően képesek legyenek azokat megvalósítani, karrier útjuk során a tervezett és ad hoc változásokat kezelni. Foglalkoztatási tanácsadás során a szolgáltatás a munkavállalási korú felnőttek azonnali elhelyezkedési, munkába állási céljait segít tisztázni azáltal, hogy értékelteti az ügyféllel azonnali karriercéljait és lehetőségeit. Ráébreszti az álláskeresőt a célálláshoz szükséges ismeretekre, képzésre, valamint segíti szakmai önéletrajzot, álláskeresési tervet készíteni, felkészít az állásinterjú típusaira és a munkahelyi beilleszkedésre. Az álláskeresők munkába helyezése. Állami vagy magán munkaerő közvetítők is végezhetik a tevékenységet. A felsőoktatási intézmények szintén végeznek hasonló tevékenységet hallgatóik számára. 8 8 Borbély-Pecze Tibor Bors (2010): Életút támogató pályaorientáció. ELTE BTK doktori értekezés 10

2.2 Az oktatási adatok változásai 2010-2015 között A társadalmi folyamatokhoz kapcsolódó kutatások már pedig jelen kutatás az alapja a demográfiai folyamatok figyelembevétele. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az elmúlt évtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születéseket. Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, amelyek a felnövekvő nemzedéket mutatják be. A 0-14 éves korcsoport létszámvesztésének országos aránya a 2001-i népszámlálási adatokhoz viszonyítva 14,9%-ot tesz ki. 9 A 2010/2011-es tanévben Magyarországon az általános iskolai oktatás nappali képzésein 757, a középfokú oktatásban 578 ezen belül szakiskolában 139, középiskolában 439, a felsőoktatási intézményekben pedig további 241 ezren tanultak. Az általános iskolai tanulmányait a 2013/2014-es tanévben 748 ezer fő kezdte meg. Az előző tanévhez hasonlítva a tanulói létszám a nappali oktatásban 0,6%-kal magasabb, ami 4,8 ezer fős növekedést jelent. Az első évfolyamosok száma a már említett jogszabályi változások következtében az előző évekhez képest és az átlaghoz viszonyítva is jelentősen, 6,9%-kal emelkedett, és korosztályi összetétele is módosult. Az általános iskolát kezdő 6 évesek száma 26,8%-kal magasabb, részarányuk pedig 23,1%-ról 27,4%-ra nőtt. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakulásának hatása a magasabb osztályokban érzékelhető, így pl. az 5 8. évfolyamra 0,8%-kal járnak kevesebben, mint 2012/2013-as tanévben. Az általános 52 ezer sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermek járt. Arányuk továbbra is a Dél-Alföldön a legmagasabb (11%) és az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (5,1%). Az általános iskolába járó fiúk 8,8%-a, míg a lányok 4,9%-a sorolható az SNI-s kategóriába. 10 Az általános tantervű osztályokban integráltan oktatott sajátos nevelési igényű 9 Forrás: KSH Népszámlálási adatok 10 A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális eljárási szabályok a középfokú felvételi eljárás szempontjából a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve 11

tanulók száma a 2013/2014-es tanévben 35 ezer fő, ami az előző tanévinél magasabb, közel 67%. A 2013/2014-es tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésein 502 ezer fő vesz részt, 38 ezerrel 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanulók száma a 2013/2014-es tanévben 224 ezer fő volt. 208 ezren (93%) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vettek részt, közel 9 ezren felsőoktatási szakképzésben, 5,5 ezren doktori képzésben, szakirányú továbbképzésben mindössze 250-en folytatták tanulmányaikat. 11 A KSH előzetes adatai alapján 2014/15-ös tanévben, az általános iskolákban 749, a középfokú oktatásban 471 ezer ezen belül szakiskolában 100, gimnáziumban 182, szakközépiskolában 189 ezer fiatal tanul. A felsőoktatási intézmények képzéseiben további 217 ezer hallgató vesz részt. 1. sz. táblázat Tanulók száma 2010-2014 között/ezer főben Év Ált. iskola Szakiskola Középfokú Felsőfokú Összesen 2010/2011 757 151 427 241 1 576 2011/2012 748 139 428 242 1 557 2012/2013 743 127 414 234 1 518 2013/2014 748 153 349 224 1 474 2014/2015 749 100 371 217 1 437 Forrás: KSH Az ún. korai iskolaelhagyók arányának európai szinten 10% alá való csökkentése az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése. 12 2013/14-e tanévben Magyarországon a mutató értéke az Nkt. 4. 3. pontjában meghatározott beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkoznak. A középfokú beiskolázásban részt vevő SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket minden felvételiztető középfokú intézmény egyedileg határozza meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális értékelési szabályokat. 11 Statisztikai Tükör: Oktatási adatok 2013/2014. Központi Statisztikai Hivatal 12 A korai iskolaelhagyás rátája az Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azon 18 24 évesek arányát méri, akiknek (még) nincsen középfokú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy érettségi típusú) végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurostat által koordinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel alapján számítják. A mutató tulajdonképpen egy alsó becslés, hiszen a 18 24 éves, oktatásban 12

11,8%, ami kedvezőtlenebb az előző évnél, és nemek és régiók szerinti erős szóródást mutat. A leszakadók aránya a nők körében a korábbi évekhez hasonlóan lényegesen alacsonyabb (11,1%), mint a férfiaknál (12,5%). A régiók között még nagyobbak és egyre növekvőek a különbségek. Észak-Magyarországon volt a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya, 18,8%, Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, 7,7%. 13 Fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14 adatai alapján 2013-ban Magyarországon a fiatalok körében a nem tanuló, nem dolgozók száma 175 ezer főt tett ki, ami a teljes 15-24 éves népesség 15,4%-át jelenti. 15 Ez némileg magasabb, mint az uniós átlag, és enyhén növekedett is 2012-höz képest. A NEET (neither in employment nor in education and training) fiatalok nagy része (43%-a) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Középfokú iskolai végzettségük alapján a 15-24 éves nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya a szakiskolával rendelkezők vonatkozásában volt a legkiugróbb (31,9%), továbbá a szakközépiskolát végzettek körében tapasztalt 20,6% is igen magasnak mondható. A különbségek az egyes iskolai végzettségi szintekkel rendelkezők eltérő továbbtanulási arányaira vezethetők részben vissza. Az általános iskolai valamint gimnáziumi végzettséggel rendelkezők ugyanis jóval nagyobb arányban tanulnak még, mint a szakiskolában végzettek vagy a szakképesítéssel is rendelkező érettségizettek. 16 A köznevelési feladat-ellátási helyek száma a 2013/2014-es tanévben 10 863 volt, az előző tanévi 10 213-al szemben. A növekedés nagyrészt annak köszönhető, hogy változott a számbavétel módszertana. Alapvetően módosult a feladat-ellátási helyek fenntartók szerinti összerésztvevők egy bizonyos hányada később sem fog középfokú végzettséget szerezni. Ráadásul a felmérés bármilyen, tehát nem végzettséghez vezető oktatásban való részvétel esetén sem sorol egy fiatalt a korai iskolaelhagyók közé. 13 Forrás: KSH 14 A Kormány 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelete alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014. december 31- én jogutód nélkül megszűnt. Feladatkörei közül 2015. január 1-től a munkavédelmi- és foglalkoztatási szakterületet a Nemzetgazdasági Minisztérium, míg a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterületet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, vette át. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került. 15 Magyarország az Európai Unió 28 tagállama között a NEET ráta tekintetében a felső harmadba tartozik. A mutató értéke2,4 %-ponttal haladja meg az EU 28 tagállamának átlagát (13,0%). 16 Ignits Gyöngyi Nagy Ágnes Zsámboki Krisztina (2014): Munkaerő-piaci helyzetkép 2013. Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, Budapest 13

tétele. Míg korábban a köznevelési intézmények túlnyomó része önkormányzati fenntartású volt, 2013-tól, az óvodák kivételével majdnem mindegyik Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központi költségvetési szervezet alá került. A köznevelési intézményekben a 2013/2014-es tanévben 151 ezer pedagógus dolgozott, 1,5 ezer fővel többen, mint egy évvel azelőtt. Míg az óvópedagógusok és az általános iskolákban, illetve speciális szakiskolákban tanítók száma emelkedett, addig a többi iskolatípusban csökkent, a legjobban 4%-kal a szakiskolákban. 17 2.3 A kutatás céljai, célcsoportja A kutatás célja, hogy a tanintézetekben biztosított életpálya-tanácsadási szolgáltatások, valamint az azok során használt eszközök társadalmi és gazdasági hatékonyságáról kutatás segítségével adatok gyűjtése és feldolgozása. Általa lehetővé váljon, és a tapasztalatokon keresztül alapot teremtsen a bizonyíték alapú szolgáltatás-nyújtásnak és fejlesztésnek, valamint a szakpolitikai döntéshozatalnak. A szolgáltatások hatékonyságmérésnek emellett ki kell terjednie a felhasználók egyéni elégedettségének mérésére is. A projekt eredményeinek fenntartása, és jelen kutatás tárgyát képező elmélet, módszertan- és eszközfejlesztés szempontjából lényeges körülmény hogy a vizsgálat országos és regionális elemzések alapját képezheti, lehetővé teszi a szolgáltatás minőségének, az ügyfélelégedettségnek, a megoldásra váró problémáknak a célcsoportonkénti és területi összevetését is. Választ kaphatunk arra a régóta fennálló kérdésre, hogy az ifjúsági célcsoportot (nem, életkor, szocio-ökonómiai státusz, foglalkoztatottság, egészségügyi helyzet, stb.) milyen eszközökkel és milyen szolgáltatási formában lehet a leghatékonyabban segíteni; milyen szolgáltatásokat kell biztosítani számukra, hogy annak társadalmi és gazdasági megtérülése is kimutathatóvá váljon. 17 Forrás: KSH 14

A kutatás tartalma Általános megközelítésben az oktatás és képzés, szakképzés meghatározó szerepet tölt be a munkaerő-kínálat összetételének és minőségének javításában. A munkaerő-piaci kereslet és a kínálat összhangja javítható, a változó munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelni képes munkaerő megléte állami szerepvállalással is elősegíthető: rövidtávon a munkavállalók képzésével, hosszabb távon a közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés javításával. A népesség főként a munkavállalási korú népesség képzettségi szintjének folyamatos javulása azonban csak akkor jelent tényleges fejlődési lehetőséget Magyarország számára, ha az oktatás és a szakirányú képzés mind szerkezetében, mind tartalmában a jelenleginél jobban illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez. Emellett megfelelő információs háttérrel segíteni kell, hogy a fiatalok és a pályamódosító felnőttek a munkaerő-piaci lehetőségekkel összhangban lévő, megalapozott pályaválasztási döntéseket hozzanak. A pályakövetés rendszerének kiépítésével elő kell segíteni az elhelyezkedésre vonatkozó információk visszacsatolását az oktatási rendszerbe. Megjegyzendő az is, hogy az intézményes tanulási kínálathoz való egyéni alkalmazkodás helyett egyre növekvő igényként van jelen a tanulást, a tudás megosztását segítő intézményrendszernek az egyéni és közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodása, mely révén folyamatos fejlődési lehetőségeket biztosítsanak mindenki számára tanulási képességeik és igényeik dinamikus bővüléséhez, a munkaerőpiacon történő hathatós szerepléshez, a versenyképesség javításához. Ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az oktatás és képzés, illetve az intézményes kereteken kívül zajló tanulás rendszerként való értelmezése. Ez egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák és szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. 18 18 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2013. december 4. 15

Mindemellett fontos annak a szemléletnek a széleskörű elfogadtatása, hogy az aktív szakmai életútra történő felkészítés folyamatelvű, ezért végigvonul a közoktatás egészén, és nem korlátozható az iskolaválasztás, a szakmaválasztás előtti évfolyamokra. Az is megfontolandó, hogy a közoktatásnak nem csak egyetlen, szűk szakma kiválasztása felé kell a tanulókat orientálnia, hanem a saját személyiségük, képességük, érdeklődésük és családi értékeik alapján a szabad, esetenként több szakmacsoportot is magába foglaló életpálya-választásra. S bár az iskola ebbéli szerepe megkérdőjelezhetetlen, a pályaorientációs tevékenység nem csak az iskolákat érinti, hisz az életút-támogató pályaorientáció rendszerét csak horizontális, szakpolitikákat átfogó fejlesztésekre (cross-cutting) lehet építeni. 19 Ezen általános megközelítés után az alábbi fő tartalmi hangsúlyokat kívánjuk vizsgálni: A fiatalok munkaerőpiacra való zökkenőmentes belépésének elősegítése a mindenkori foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb kérdése. Az életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztésének alapja a jól működő, a gazdaság igényeit kiszolgálni képes oktatási rendszer. Mindebből következően lényeges e szolgáltatási rendszer társadalmi, gazdasági környezetének a megismerése. Fontos az ifjúság általános jellemzőinek (társadalmi, szociál-ökonomiai, iskolázottsági, egészségi stb.), helyzetének lényegi vizsgálata. Meghatározó tartalmi kérdés a szakpolitikai szektorok (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, foglalkoztatás, szociális dimenziók) és az életpálya-folyamatok közötti összefüggések gyakorlati bemutatása. A pályaorientációs szolgáltatások megoszlásának, kapcsolatrendszerének vizsgálata a különböző szolgáltató szervezetek között, különös tekintettel a tanintézetekre. Az egyes szolgáltatások mennyiség és minőségi mutató alapján, az ok-okozati összefüggések feltárásával, a vizsgált környezetben bemutatni az életpálya-tanácsadás helyzetét, hatását, illetve hatékonyságát. A fentiek mellett fontos tartalmi kérdésnek tartjuk az esélyegyenlőség (SNI, etnikai, fogyatékos fiatalok) és az életpálya-tanácsadás közötti kapcsolat alakulását. 19 EURÓPA 2020 program 16

Fogalmi kör 20 Álláskeresési tanácsadás: segítségével fejleszthető az önismeret, megismerhetők a pályázat- és önéletrajzírás fortélyai, az állásinformációk beszerzésének lehetőségei, az állás megszerzésének és megtartásának módjai. Létezik álláskeresési technikákat ismertető foglalkozás. Az álláskeresésben eredményesen hasznosítható legfontosabb álláskeresési technikák telefonálás munkaadónak, felkészülés a személyes találkozókra, a meg nem hirdetett állások felkutatása stb. személyre szabott megismertetése egyéni tanácsadás keretében is történhet, de lehetőség van csoportos foglalkozás keretében is elsajátítani azokat. Az álláskereséséi technikák, általában háromnapos csoportos oktatásán a résztvevők a társaik tapasztalatait is felhasználva, a csoportvezető irányításával és segítségével sajátíthatják el a korszerű állásfeltárás ismereteit, amelyeket az álláskeresésük során önállóan alkalmazhatnak. Életpálya-vezetési készségek fejlesztése (Career management skills): olyan kompetenciák, amelyek lehetővé teszik egy egyén (vagy csoport) számára, hogy strukturált módon gyűjtsön, elemezzen, szintetizáljon és rendszerezzen önmagával, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos információkat, valamint döntések meghozatalához és kivitelezéséhez, illetve átmeneti állapotok kezeléséhez szükséges készségek összessége. Más megfogalmazásban az életpálya-vezetési készségek olyan életvitelhez, tanuláshoz, képzéshez és foglalkozáshoz kapcsolódó készségek, amelyek révén az emberek hatékonyan tudják fejleszteni és menedzselni életpályájukat. Információnyújtás: célja, hogy elősegítse a pályaválasztást, a pályamódosítást, az elhelyezkedést. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A kapcsolódó pályainformációs rendszerek olyan, gyakran számítógépes vagy online-elérhetőségű, vagy akár nyomtatott formátumú rendszerek, amelyek segítenek egy egyénnek vagy egy 20 A definíciók egyrészt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára, másrészt a Munkaerő-piaci Fogalomtár (NFSZ) alapján lettek meghatározva 17

csoportnak életpályát, foglalkoztatást, foglalkozást vagy munkát választani azáltal, hogy olyan jellegű információkat gyűjtenek, rendszereznek, és nyújtanak konkrét foglalkozásokkal, szakmákkal és szervezetekkel kapcsolatosan, mint például a fizetés, feltételek, képzések, illetve szükséges képesítések és tapasztalatok. A pályainformációs tanácsadók abban segítik az embereket, hogy felfedezzék, kövessék és elérjék az életpályájukkal kapcsolatos céljaikat. Munkavállalási tanácsadás: a munkapiaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elősegítő illetve korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül, segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. Pályaválasztási tanácsadás: általában az első szakma kiválasztásához ad segítséget. Célja az eredményes pályaválasztási döntés elősegítése, vagyis egy olyan szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztása, ami mind a pályaválasztó, mind a társadalom számára értékkel bír. Olyan tevékenységek összessége, amelyek bármilyen korú állampolgárok számára, életük bármely pontján lehetővé teszik képességeik, kompetenciáik és érdeklődésük felmérését; hogy ésszerű oktatási, képzési és foglalkoztatási döntéseket hozzanak; valamint, hogy menedzselni tudják egyéni életútjukat a tanulás, munka és az élet egyéb területein, ahol ezeket a képességeket és kompetenciákat elsajátíthatják és/vagy használhatják. A pályaorientációt (career guidance) vagy szakmai tanácsadást (vocational guidance) a szakemberek gyakran csak pályatanácsadásnak hívják. A pályaorientáció (guidance) valójában egy ernyőfogalom, amely magában foglalja nem csak a tanácsadást (counselling), de olyan tevékenységeket is, mint a tájékoztatás, coaching, tanítás, értékelés és érdekképviselet. A pályaválasztási tanácsadást felváltja az életpálya-tanácsadás. Pályamódosítási tanácsadás: a pályaváltási helyzetbe (nem piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya esetén) került fiatalok szakmai pályájának módosításához nyújt segítséget. A szolgáltatás célja, hogy a pályamódosítás előtt állóknak segítséget nyújtson az egyéni kompetenciáikhoz, életpálya-elképzeléseikhez illeszkedő 18

életpálya kialakításában, valamint a pályamódosítás érdekében szükséges képzések, tanulási lehetőségek kiválasztásában. Pszichológiai tanácsadás: a munkavállalást elősegítő illetve akadályozó lelki folyamatok, pszichés problémák, életvezetési nehézségek feltárására és megoldására irányul. A pszichológus segíti a tanácskérőt személyiségének jobb megismerésében, a belső erőforrásainak feltárásában, pályairányultságának, pályaalkalmasságának tisztázásában, az esetleges kudarcai feldolgozásában, a bizonytalan vagy megingott jövőkép helyreállításában, motivációinak megerősítésében, munkavégzési és alkalmazkodási készségei fejlesztésében, az egyéni életút kiteljesítéséhez szükséges távlati célok megfogalmazásában, valamint a munka világába való visszataláláshoz vezető út konkrét lépéseinek kidolgozásában. Rehabilitációs tanácsadás: az egészségi okokkal összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét veszi számba, és olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségei felé nyithatnak új utakat. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat munkapiaci kilátásairól. Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni, és egyéni munkavállalási tervet tud kidolgozni és megvalósítani. Támogatott öntájékozódás: pl. tesztek, portálok, öninformációs bázisok, használata tanácsadó segítségével. Üzem/cég/tanműhely látogatás: célja a különböző foglalkozások, szakmák munkahelyi körülmények közötti megismerése, a pályadöntés megalapozása. A különböző szolgáltatás-típusok fogalmi meghatározása mellett azonban fontos tisztázni azokat a további fogalmakat is, amelyek megjelennek a kutatás végrehajtása során. E fogalmak nem a teljesség igényével a következők: 19

Iskolából a munka világába történő átmenet: az oktatás és foglalkoztatás közötti átmenet egy igen összetett folyamat (összekapcsolódási útvonal, a foglalkoztatás típusa beleértve annak szintjét és a betöltött státuszt valamint az időtartam). Az integráció több tényezőtől függ: nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkoztatáspolitika, pályaorientáció és tanácsadás biztosítása, stb. Kimenet: az élethosszig tartó pályaorientációs kontextusban általánosan elterjedt a kimenet szó használata annak a hatásnak a leírására, amit egy adott szolgáltatás gyakorolt az ügyfélre, vagy a tágabb közösségre vagy gazdaság egészére. Ebben az értelemben a kimenet szó valójában egy szolgáltatás hatását (impact) vagy a hatás mértékét jelenti, azaz azok a tanulási, illetve társadalmi és/vagy gazdasági kimenetek, amelyeket az egyén elért. A kimenet (outcome) és teljesítmény (output) fogalmak azokra az előre megtervezett hatásokra vagy végeredményekre vonatkoznak, amelyeket egy projektnek vagy szolgáltatásnak el kell érnie. 21 Kulcskompetenciák: Azon alapvető és új alapvető készségek összessége, amelyek szükségesek a mai társadalomban való életvitelhez. Az Európai Bizottság az élethoszszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák ajánlásakor nyolc kulcskompetenciát határoz meg: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvető természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Munkaerőpiac: nem más, mint adott időszakban, adott gazdasági feltételek mellett a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő-kereslet a munkáltatók által megjelenített azon igény, hogy egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. A munkaerő-kínálat 21 Forrás: Cedefop (2011) 20

az adott időszakban rendelkezésre álló munkanélküliek és álláskeresők számát és öszszetételét jeleníti meg. 22 Pályaalkalmassági követelmények: a szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. 23 Pályaszocializáció: A pályaszocializáció a szocializáció azon része, amelynek során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítjuk el, amelyekre az adott pálya gyakorlása során szükségünk van. A folyamat elején a család, a szülők szerepe a leglényegesebb, később a tanárok és a kortársak befolyásoló hatása is egyre erősebb lesz, míg a pályakezdés és a pályavitel során a szakmai és munkacsoportok, kollégák és felettesek szocializációs hatása válik a legerősebbé. 24 A kutatás célcsoportja: Fontos kiválasztási szempont az összehasonlíthatóság kérdése, az input folyamat és az output indikátorok összevetése. Lényeges volt, hogy a szolgáltatások közötti átfedések ne legyenek zavaróak, reális képet adjanak az adott területről. Figyelembe véve a pályaorientációs/életpálya tanácsadás szintereit a legtöbb fiatal e szolgáltatásokban az iskolában részesülhet. Mindebből következően a középfokú (szakképző, szakközépiskolai és gimnáziumi) tanintézetekben folyó életpálya-tanácsadó rendszer (szolgáltatások) hatását szándékoztuk vizsgálni. 22 Szellő János (szerk.) (2010): Munkaerő-piaci alapismeretek, jegyzet DDRMK, Pécs 23 2011. évi CLXXXVII: törvény a szakképzésről 24 Szilágyi Klára i. m. 21

Megye/Főváros 1. sz. táblázat: A kutatás területi elosztása és a mérésbe bevont fiatalok és tanintézetek tervezett száma A mérésbe bevont fiatalok tervezett száma A mérésbe bevont tanintézetek tervezett száma Budapest 120 3 Pest megye 80 2 Bács-Kiskun megye 120 3 Baranya megye 120 3 Somogy megye 120 3 Összesen 560 14 A mérésbe bevont fiatalok számát a végzősök 17-19 éves korcsoportja teszi ki. A tanintézetek közül szakiskolát 5, szakközépiskolát 5 és a gimnáziumot 4 intézmény képviseli a kutatásban. A középfokú oktatás rendszerét hazánkban a köznevelési törvény határozza meg. 25 E törvény szerint a középfokú tanulmányok színterei a gimnázium, a szakközépiskola, illetve a szakiskola. A gimnázium célját tekintve elsődlegesen a felsőfokú tanulmányokra felkészítő intézmény, mely négy, hat, vagy nyolc évfolyammal működik. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az 25 2011.évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 22

Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolákban szintén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik a szakképzés. Az elmúlt években a legjelentősebb változás a szakképzésben volt. A három intézménytípus alapcéljait figyelembe véve, még mindig érvényesül az a szelekciós elv és az időbeliség, amikor a gimnázium kimenteti oldalán döntően a felsőoktatás iránya, vagyis a pályaválasztás jelenik meg (18-19 éves korcsoport), míg a szakképzésben már van egyfajta elkötelezettség egy adott szakma vagy szakmacsoport iránt 14-15 éves korban. A szakközépiskolában mindkettő hatással van a tanuló pályaorientációjára. A kutatás során mindenképpen figyelembe kell venni az eltérő alaphelyzetet és a kapcsolódó szolgáltatások esetleges azonosságát és különbözőségét. 2.4 Hipotézisek, indikátorok Előzetes ismereteink alapján a feltételezéseink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok magyarázóak, egyértelműen igazolhatóak vagy elvetendőek legyenek. Igazolása vagy elvetése olyan megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen, amelyek hozzájárulhatnak a szolgáltatási rendszer továbbfejlesztéséhez. Alapfelvetésünk, hogy a kialakított életpálya-tanácsadó/pályaorientációs rendszer szervezett és egyénre szabott segítséget nyújt mind a tanuló és a fiatal pályakezdő korosztálynak, akár a felnőttek különböző célcsoportjainak a sikeres pályaválasztás elősegítése érdekében. Mivel célcsoportunk egyrészt a középfokú oktatási intézmények végzős tanulója, másrészt a tanintézmények meghatározott köre így hi- 23

potéziseink a tanintézetben folyó, illetve azzal összefüggő pályaorientációs tevékenységhez kapcsolódóan kerültek megfogalmazásra. H1.: Feltételezzük, hogy a pályakonzultáción/ pályaorientációt érintő oktatáson való részvételt követően (tréning, pályaválasztási hét, osztályfőnöki óra, üzem/intézménylátogatás vagy ezek együtt egy tanévben) a résztvevők pályaorientációval kapcsolatos tudásszintje és készségei szignifikánsan növekednek a pályatanácsadást megelőző állapothoz képest, ezáltal a résztvevő képessé válik dönteni, tervezni, valamint növelheti önismeretét vagy pályaismeretét a kezdő időponthoz képest. H2.: Feltételezzük, hogy tanintézetek pálya-tanácsadási szolgáltatásaival való tanári és tanulói elégedettség összefüggésben van a ráfordított idővel és az oktatók/pályakonzulensek szakmai felkészültségével. H3.: Feltételezzük, hogy a tanintézetek és a pályaorientációs szolgáltatást nyújtó szervezetek folyamatos kapcsolata, valamint a tárgyi, technikai eszközök rendelkezésre állása hozzájárul a pályaorientációs tevékenység megfelelő minőségi színvonalának biztosításához. H4.: Feltételezzük, hogy a közoktatási területen a pályatanácsadásra ráfordított erőforrás szignifikánsan növeli a közoktatási pályakonzultáció sikerességét, ezáltal középtávon hozzájárul a résztvevők képzési/munkavállalási kimeneteinek növekedéséhez, hosszútávon csökkentve a képzési lemorzsolódást, hozzájárulva az életminőség javulásához. A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolta. A kialakított módszertanban igazodunk az ICCDPP 26 tanulmányban hivatkozott Gration-Hughes szinteknek megfelelő hatékonyságmérés szerinti bemeneti, folyamat- és output indikátorokhoz, a hatékonyságmérés közgazdasági (gazdaságossági, szociológiai, foglalkoztatási, oktatási szempontok) korábban fellelhető módszertanához. Az öt hatékonyságmérési szint a következő: 26 ICCDPP (Karrier Tanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelős Nemzetközi Központ) 24

1. szint: Vélemények vizsgálata kisebb mintájú kvalitatív interjúkra vagy nagyobb mintájú kvantitatív lekérdezésre építve - az intézkedésben résztvevők mit gondolnak, milyen változások következtek be az életükben vagy a pályájukban az intézkedés nyomán. 2. szint: A kimenetek mérése tények összevetése nélkül - mi történt a beavatkozás következtében. 3. szint: A kimenetek mérése tények gyenge összevetésével - mi történt a beavatkozás következtében, hasonló csoporttal összevetve. 4. szint: A kimenetek mérése számítással történő ellenőrzés mellett - mi történt a beavatkozás következtében, kontrollcsoport matematikai, statisztikai eszközökkel vizsgálva. 5. szint: Klasszikus kísérlet - mi történt a beavatkozás következtében, ex-ante kontrollcsoporthoz viszonyítva. Mindemellett a lehetőségekhez mérten vizsgáljuk a CEDEFOP tanulmány egyéni, szervezeti és társadalmi szintet (den Boer et al, 2005 Indicators and benchmarks for Lifelong Guidance) 27 Az ICCDPP szinteknek megfelelő és a feltételezések, hipotézisek alapján megfogalmazott indikátorokat lásd az 1-2 sz. mellékletben. 2.5 Módszertan A hatásosság (eredményesség): azt fejezi ki, hogy egy adott tevékenységnek, erőfeszítésnek van-e hatása, kimenete, eredménye, megtörténik-e az a várt változás, ami miatt lépéseket tettünk. Így például egy kormányzati cselekvés elérte-e a kívánt társadalmi hatást, illetve milyen mértékben érte azt el. Hatékonyság: Az összes erőfeszítésre jutó hasznos erőfeszítések mértéke. Akkor járunk el hatékonyan, ha viszonylag kevés ráfordítással is jó eredményt értünk el. 27 Hárs Ágnes Tóth Gábor (2009): A pályaorientáció/karrier tanácsadás hatékonyságának és költségráfordításának vizsgálata gazdasági szempontból. KOPINT-TÁRKI, Budapest 25

Rendszerelméleti fogalmakkal a hatékonyság képlete: output/input, pénzügyi fogalmakkal pedig: bevételek/kiadások. Az ELGPN szakszótára szerint a hatás általános fogalom programok, irányelvek vagy társadalmi-gazdasági változások hatásának leírására. Egy hatás lehet pozitív vagy negatív, illetve előre látható vagy előre nem látható. A pályaorientáció hatásai a következők lehetnek: megnövekedett elégedettség a munkával; kisebb mértékű lemorzsolódás/az állásmegtartás fokozódása; életpálya-menedzsmenttel kapcsolatos készségek fejlődése; egyéb társadalmi és gazdasági előnyök. A hatékonyság annak felmérése, hogy egy szakpolitika vagy beavatkozás elérte-e a céljait, a költségekre való hivatkozás nélkül. Fontos megkülönböztetni az eredményességtől, amelyet általánosan úgy határozhatunk meg, mint az elért eredmények (output) és a felhasznált erőforrások (input) közötti kapcsolatot. Pályaorientációs kontextusban fontos különbséget tenni az egyén illetve a szolgáltatást biztosító szervezet (munkaadó, pályaorientációs szolgáltató) szemszögéből mért hatékonyság között. Hatékonyságot társadalmi szinten is lehet mérni. 28 A hatékonyság vizsgálat, vagy impact elemzés egy értékelési folyamat, amelynek célja, hogy tudományosan alátámasztott eredményekkel igazolja vagy bizonyítja egy adott szolgáltatás, intervenciós módszer létjogosultságát. Kimutatja annak közvetlen hasznát, hatását, amely nem jött volna létre az adott beavatkozás nélkül. Az értékelés és a hatáselemzés célja a különféle társadalmi-politikai beavatkozások, intézkedések eredményességének a megállapítása. Feladatuk, hogy tapasztalati tényeken alapuló kutatás során minősítsék a beavatkozásokat, valamint oksági kapcsolatok fennállását és azok erősségét állapítsa meg egyfelől a vizsgált intézkedések, másfelől az ezeket követő változások között. A hatásvizsgálat alkalmazható ex-post és ex-ante módon. Az ex-post mérés egy megvalósult szabályozás következményeit méri. Az ex-ante mérés pedig egy (még) meg nem valósított szabályozás jövőbeni következményeit becsüli fel. 29 Jelen kutatásban döntően az ex post mérés valósul meg. Mindez párosul az értékelő kutatás definíciójával, amely az OECD szerint a programok tényszerű áttekintését és hatásvizsgálatát jelenti abból a szempontból, 28 Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára, ELGPN GLOSSARY magyar kiadása a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2012 támogatási szerződés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával valósult meg. Budapest, 2013. 29 Major Klára (2013): Hatásvizsgálati Kézikönyv I. kötet Hatásvizsgálat elemzőknek. Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest 26

vajon megfelelnek-e annak az elvárásnak, hogy eredményt hozzanak a társadalom egészének, vagy a népesség különböző csoportjainak. Arra is kísérletet tesz, hogy költség/haszon megközelítésben kimutassa a nettó eredményeket, pénzügyi és reálgazdasági értelemben egyaránt. Az értékelő kutatások megpróbálják feltárni a programok hatásait a munkaerőpiacra és a költségek hasznosulásának eredményeit ahhoz a helyzethez viszonyítják, amely az intervenció hiányában állt volna elő. 30 Vizsgálati tényezők: A hatásvizsgálatok elvégzéséhez lényeges olyan további fogalmakat tisztázni, amelyek legtöbbször előfordulhatnak: A mennyiség dolgoknak, folyamatoknak számmal kifejezhető és jellemezhető tulajdonsága. Esetünkben a mennyiségi mutatók a szolgáltató tevékenység tükröződései, amelyek azonban csak megközelítően tudják érzékeltetni a humán szolgáltatás tartalmi kategóriáit. A mennyiségi mutatóknak meghatározott struktúrájuk és tartalmuk van. Kialakításuk, felépítésük jól vagy kevésbé jól viszonyít a vizsgált szolgáltatáshoz. A minőség a dolgok természetéről, a cselekvés (tevékenység, szolgáltatás) tartalmáról szól. A minőségnek objektív és szubjektív összetevői vannak. Sok objektív feltétel teljesül azzal, hogy valamilyen egyértelműen meghatározott tulajdonságra azt mondjuk, hogy az minőség. A minőséget azonban döntően szubjektív értékelés formájában fogalmazzuk meg. Mit találunk jónak egy szolgáltatásban, mennyire teljesülnek a szakmai szempontok, az ügyfelek és a célcsoport igényei? Mennyiségi és minőségi tények számszerű információk mennyiségi bizonyítékokat, tényeket képeznek, míg a minőségi tények megfigyelésekre és ítéletalkotásra épülnek, és jelentésekkel foglalkoznak. Minőségi tények általában szakértőktől, vagy olyan személyektől származnak, akiket képzettségük vagy munkatapasztalataik alapján megfelelően felkészültnek tartanak ilyen jellegű értékelések megállapítására. Pályaorientá- 30 OECD, 1989 27

ciós kontextusban számszerű tény lehet például a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma vagy azok száma, akik el tudtak helyezkedni valamilyen munkában. Minőségi bizonyítékokat ezzel szemben olyan felmérésekből nyerhetünk például, amelyeket egy független kutató végzett bizonyos szolgáltatásokat használó ügyfelek elégedettségével kapcsolatban. 31 Az értékelés - leegyszerűsítve - valamilyen követelményhez vagy követelményekhez való viszonyítást jelent. A teljesítés mindig valami teljesítményt feltételez, a teljesítmény az, amit az értékelés során minősítünk. A teljesítés értékelésének tervezett, következetes és átlátható folyamatnak kell lennie. 32 Kiss István Szabó Mónika Herczegné Keresztúri Judit Szemán Dénes Czigány Lilla: A pályatanácsadás hatékonyságának vizsgálata. A pályatanácsadás-mérésének lehetséges indikátorai című munkájukban a pályatanácsadás egyének szintjén gyakorolt hatásának vizsgálatára vállalkoztak. A tanácsadási folyamatban résztvevő felhasználók személyes fejlődésének támogatásában eredményesnek bizonyuló tényezőkhöz kapcsolódó indikátorok meghatározását és empirikus vizsgálatát fogalmazták meg. Az életpálya-építésről rendszerszemléletű megközelítésben vizsgálódtak. Az egyént társas közegében, saját társadalmi kontextusában, az adott társadalmi-gazdasági struktúra és egyéni kapcsolati hálózata által befolyásolt, ugyanakkor e rendszerek megváltoztatására aktív módon képes ágensként tekintik. Kutatásuk kvalitatív és kvantitatív módon közelítette meg a korábban Lisznyai, Ritoók és Puskás-Vajda (2008) által megfogalmazott, a tanácsadási folyamat által indukált változások elemzésére alkalmas indikátorok csoportját. Hárs Ágnes Tóth Gábor munkája a hatékonyságmérés több lényegi tényezőjére hívja fel a figyelmet, amelyeket egyúttal jelen kutatásunk során megfelelően respektálnunk kell. 31 Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára 32 Szellő János i. m. 28

A pályaorientációt gazdaságpolitikai aspektusból úgy értelmezhetjük, mint beruházást az emberi tőkébe és hatását, mint az ember tőke elmélet által leírt hozadékot, értéket. A pályaorientáció egyik legfontosabb hatása az egyén vagy a célcsoport számára az elhelyezkedés, a foglalkoztatási helyzet javulása. Ezért általában a pályaorientációs szolgáltatás hatása a foglalkoztatási állapot ugyanakkor nem kerül bizonyításra, hogy a szóban forgó intézkedés (közvetlenül) erre hat, vagy esetleg valami másra, ami más hatásmechanizmus révén szorosabb összefüggésben van az elhelyezkedéssel. Meghatározó probléma a hatások differenciálása, a kizárólag a pályaorientáció eredményeként jelentkező hozadékok elkülönítése. A tanácsadás majdnem minden esetben olyan intézményi környezetben valósul meg, amely a tanácsadáson kívül más szolgáltatásokat is nyújt. További probléma lehet a holtteher-veszteség 33 kiszámítása is: ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mekkora a vizsgált intézkedés hozadéka, az összes haszonból ki kell vonni azokat a pozitív kimeneteket, amelyek az intézkedés nélkül is bekövetkeztek volna. Minden humánszolgáltatásra, tanácsadásra vonatkozó megállapítás esetén fontos mérlegelni, milyen empirikus anyagon alapul a kutatás, és az mit bizonyít. Gration és Hughes 2009. évi modellje nyomán, a források bizonyító hatásának erőssége alapján, komplex módon öt lépcsős skálát lehet alkotni. E modell alkalmas és bizonyító erejű a pályaorientáció társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálatara, bizonyítására. 34 Mintavétel: A mintavétel két alapvető eljárása a valószínűségi és a nem valószínűségi (kvótás) mintavétel. Kutatásunk jellegéből kifolyólag, az elérni kívánt célokhoz igazodva mindkettő mintavételi 33 Ide tartozhat még a szelekciós hatás is: ez akkor fordul elő, ha a program eredményét olyan, nehezen megfigyelhető tények befolyásolják, amelyeket az értékelés szempontjából nem ellenőriztek. Pl.: ilyen lehet az egyéni motivációban mutatkozó eltérés. De előfordulhat az adminisztratív szelekciós eljárás melléktermékeként is: amikor bizonyos egyének meghatározott jellemzők alapján az átlagosnál nagyobb gyakorisággal kerülnek be vagy ki egy programba. 34 Hárs Ágnes Tóth Gábor i. m. 29

eljárást alkalmaztuk. Alapja randomizálás volt, amely megfelel a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazására, ezen belül a sokaságot jól reprezentáló csoportok kialakítására, statisztikai vizsgálatokhoz és statisztikailag értékelhető kísérletek megtervezéséhez, a szubjektív torzítások és szisztematikus hibák kiküszöbölése céljából. A kvótás mintavétel során a független változó alapsokaságon mutatott eloszlása alapján meghatároztuk, hogy a változók attribútumai szerint képzett alcsoportok milyen százalékos megoszlást mutatnak (például tanintézetek). Ezeket az arányokat próbáltuk előállítani a mintában is. A mintán tehát a független változók eloszlása hasonlítani fog az alapsokaságéra, de a kvótán belül már nem törekszünk véletlen kiválasztásra, hanem az egyszerűen elérhető alanyokat kerestük meg. 2.6 Irodalomkutatás, dokumentumelemzés, kérdőíves lekérdezés Másodelemzés a kutatás első szakaszában realizálódott a meglévő tanulmányok, kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai adatok áttekintése, elemzése történt meg számítógépes adatbázisok, keresőprogramok alkalmazásával. A kutatás során kettő kérdőíves lekérdezést tervezünk a korábbiakban meghatározott megyékben a tanintézetek és e tanintézetben tanulók körében. A tanintézetek kérdőívével szervezeti szinten vizsgáltuk a bemeneteket, folyamatokat és a kimenteket. A végzős tanulók esetében elsődlegesen a megelégedettségre, a gyakoriságra és a minőségre fókuszáltunk. A lekérdezés a fiatalok körében on-line módon, míg a tanintézetek esetében kérdezőbiztosokkal történt. Jelen kutatásban az eljárásmódok kettő különböző (bár részben egymásra épülő) válfaját az egyváltozós elemzéseket és a többváltozós kereszttáblát (SPSS) alkalmaztuk. 30

3 PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS A TANINTÉZETEK Az egész életen át tartó tanulás politikája az oktatási és képzési rendszer és a tág értelemben vett tanulás rendszerét, környezetét átfogó szakpolitikai keret, s egyben a konkrét oktatási és képzési részpolitikákat összetartó fogalmi szintézise. Az egész életen át tartó tanulás politika bizonyos elemei különböző közpolitikák találkozási pontjában helyezkedik el, ideértve a foglalkoztatáspolitikát, a szociálpolitikát, a gazdaságpolitikát, az egészségpolitikát és a kulturális politikát is. Az egész életen át tartó tanulás hazai fejlesztése a kapcsolódó részterületekkel összehangolt és más ágazatok fejlesztési irányait hatékonyan kiegészítő stratégia elkészítését igényli, olyan stratégiai keretet kíván adni a humánerőforrások fejlesztéséhez, mely áthidalja az intézményi szektorális kötöttségeket. Az egész életen át tartó tanulás fókuszában a tanulásnak, a tanulási folyamat személyre szabásának, a tanulni akaró egyén szükségleteinek és képességeinek kell állnia. 35 3.1 A szakpolitika meghatározó irányai és az egész életen át tartó tanulás Magyarországon 2000-től jött létre a Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK), az Európai Uniós tanácsadó hálózat, az EUROGUIDANCE magyarországi tagja, amely ma már a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretei között működik. Az NPK a pályaválasztást elsősorban információs kiadványok készítésével támogatja. Részt vesznek a pályatanácsadáshoz kapcsolódó országos és nemzetközi szintű tájékoztató rendezvényeken, mint pl. a pályaválasztási kiállítások. Naprakész képzési adatbázisok létrehozásával is segítik a döntés előtt álló fiatalokat, hisz honlapjukon a Magyarországon folyó középiskolai és felsőoktatási képzések adatbázisai is elérhetők. Szintén a hazai pályaorientációt érintő kérdés, hogy az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű LLG Tanácsok felállítását, így a 35 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest 31

Szociális és Munkaügyi Minisztérium döntése alapján 2007-ben létrejött a Nemzeti Pályaorientációs Tanács. Jelentős változás, hogy a 2012-től hatályba lépő szakképzési törvény már a gazdasági kamaráknak is szerepet szán a pályaorientációban, 36 egy szintén az évi kormányrendelet 37 pedig még inkább megerősíti a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a gazdasági kamarák együttműködését a pályaorientációs rendszer kialakításában és működtetésében. Szintén ebben a törvényben meghatározott, a pályaorientáció rendszerére is kiható intézkedés, hogy a 2008-tól működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok helyét és szerepét 2012-től megyei szintű bizottságok veszik át. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület, amely közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. 38 Többek között közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács pedig 2012-ben Pályaorientációs Bizottság felállításáról döntött, amely fő feladata, hogy a munkaügyi és oktatási döntések pályaorientációt érintő fejlesztéseit, illetve a magyarországi pályaorientációs szakpolitikai intézkedések, fejlesztések összehangolását szakmai háttérmunkájával támogassa. Ha a jelenleg fennálló rendszert összegezzük, akkor tehát azt láthatjuk, hogy az életpályatanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a 36 2011. évi CLXXXVII. törvény 76. (1) A gazdasági kamara - a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásában. 37 2011. (XII. 28.) évi 323. sz. Kormányrendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről 38 A bizottság a 2011. évi 187. tv. 81. -a alapján javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. Javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. 32

szakképző iskola, az iskolafenntartó, a pedagógiai intézetek, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. És akkor még nem is említettük azokat a civil szervezeteket, amelyek szintén jelentős részt vállalnak a pályaorientációban, elsősorban olyan célcsoportoknál és területeken, amelyek esetében nem biztosított az állami rendszer szolgáltatásainak elérhetősége. A pályakezdő fiatalok helyzete, változása közvetlenül visszatükrözi a munkaerőpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlődésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcionál, ami természetesen összefügg az oktatási rendszer adottságaival, de korrelációban van a munkaerő-piaci igényekkel. A szakmai életút pályaválasztási szakasza időben mindinkább kitolódott, mivel a későbbi munkavégzéshez szükséges iskolai képzés hosszabbá vált. Fontos az is, hogy a korábbihoz képest lényegesen összetettebb az életpályára való felkészülés és felkészítés. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskola. Ugyanakkor az iskolai képzésből a munka világába való átmenet sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor. 39 Az egész életen át tartó tanulás a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig felöleli az egyén teljes életciklusát. Az egész életen át tartó tanulás az oktatás megszervezésének korábbi - az intézményrendszert és a hozzájuk kapcsolódó elvárásokat középpontba helyező modelljei helyett a tanulási folyamatot és a tanuló egyén szükségleteit és képességeit helyezi a középpontjába. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel nemcsak a lehetőségekhez és tanulási alkalmakhoz való hozzáférés javításától függ, hanem attól is, hogy mennyire sikerül az egyént érdekeltté tenni a tanulásban, és képessé tenni a tanulásra. A kompetenciák fejlesztésének előtérbe kerülése mind a gazdaságban, mind a társadalomban alapvető fontosságú, ezért az oktatás és képzés rendszerében is meghatározó szerepet kell betöltenie. A tradicionális, tárgyi tudás mellett megnőtt azon készségek és képességek jelentő- 39 Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Kutatási zárótanulmány, Pécsi Tudományegyetem FEEK, Pécs 33

sége, melyek egy-egy terület, tantárgy vagy szakma keretein túlnyúlva a tanulás, a munka, illetve az élet csaknem minden területén nélkülözhetetlenek. Mindez egy új tanulási kultúra alapjainak lerakását kívánja meg, melynek középpontjában az alapkészségek és az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciák, illetve azok a transzverzális képességek állnak, melyek az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlenek. Magyarországon a formális iskolázottságnak, végzettségnek és képzettségi szintnek rendkívüli mértékben meghatározó szerepe van abban, hogy az egyén a formális oktatási, képzési rendszerből kilépve felnőttkorban részt vesz-e az egész életen át tartó tanulás valamilyen formájában. A későbbi életkorokban történő tanulás akadályai között csak az egyik szűk keresztmetszet a hozzáférés problematikája, a másik legalább ennyire meghatározó a motiváció és a képességek hiánya, ezért különösen fontos, hogy az egész életen át tartó tanulást megalapozó oktatás és képzés mennyire készíti fel a tanulókat, diákokat a későbbi életkori szakaszokban történő tanulásra. Az oktatás számos reform terepe volt az elmúlt másfél évtizedben, mindemellett a szakképzési struktúra változása közép- és felsőfokon egyaránt csak részlegesen találkozott a munkáltatók igényeivel. Az oktatásban és a foglalkoztatásban érdekelt szereplők közötti együttműködés nem javult, az érdekellentétek nem mérséklődtek, aminek következtében tartósan fennmaradnak és időben hullámzó intenzitással felszínre kerültek a kínálati és keresleti oldal közötti feszültségek. A fiatalok munkába állását segítő intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy erősödjenek az oktatás-szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, ezáltal elősegítve az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépést és a változó munkaerő-piaci igényekhez való történő alkalmazkodást. 40 A megváltozott körülmények és szükségletek a közoktatás pályaorientációs feladatát is megváltoztatják. A pedagógusok, az iskola szakmai életutat támogató szerepe átalakul, kibővül, és megnő a jelentősége a tanulók perspektívájának szempontjából. Ebből adódóan a tanárok feladata már nem korlátozódhat csak a váltás, vagy a választás pillanatának támogatására fel kell 40 Nemeskéri Zsolt Szellő János (2015): A munkaerő-piaci környezet alakulása, különös tekintettel a pályakezdő diplomások helyzetére. Pécsi Tudományegyetem, kézirat 34

váltania a pályaorientáció folyamatként történő szemléletének és kezelésének. Ki kell alakítani az életkornak megfelelően kapcsolódó módszereket, eljárásokat. A pályaválasztáshoz köthető tanulói kompetenciák akkor sajátíthatók el eredményesen, ha fejlesztésük a köznevelés teljes időszakában zajlik. Ez a készségfejlesztésre fókuszáló, időigényesebb feladatokat ad a pedagógusoknak, és hatást kell, hogy gyakoroljon a helyi pedagógiai programokra es tantervekre is. Ennek ellenére Magyarországon a pályaorientáció ez irányú felfogása, a pályafutásgondozás, mint pedagógiai feladat és szakpolitika még csak részben épült be szervesen az oktatáspolitikába és a pedagógiai munkába. 41 Az eredményes szakpolitika feltételei közé tartozik: a körszerű elméleti alapok megléte; a folyamatelvűség; a szülő, az iskola és pályaorientáció közötti összhang megteremtése; a társadalmi alrendszerek együttes kezelése; a megfelelő menedzselés; többszintű szolgáltatási rendszer; a rendszer folyamatos monitorozása. 42 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra szólóan megjeleníti a megbízható és állandó információs és tanácsadói rendszer szükségességét. A sikeres életpálya-tanácsadási tevékenység egyik alapja, hogy az oktatási és szakképző intézmények megfelelő információval rendelkezzenek a munkaerőpiacról, az aktuális keresleti-kínálati viszonyokról. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása mellett kiemelt cél, hogy csökkenjen a rossz pálya- és szakmaválasztások száma és erősödjön a keresletvezérelt szakképzés. Ebben jelentős szerepe van a pályakövetésnek, melyek segítségével olyan integrált ágazati rendszer kialakítása és bevezetése a cél, amely intézményi szinten segíti az ágazati irányítási és munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelést. A köznevelés területén a stratégia megfogalmazza, hogy a tanulók pályaválasztása szempontjából elengedhetetlen, hogy az iskolarendszeren belül egyre fontosabbá vált a pályaorientáció, az hogy a tanult ismereteket hol és hogyan 41 Borbély-Pecze Tibor Bors Gyöngyösi Katalin Juhász Ágnes: Az életút-támogató pályaorientáció a köznevelésben (1. rész). A pályaorientáció új szemlélete és a hazai helyzet. Új pedagógiai szemle - 63. évf. 5-6. sz. (2013.) 42 Borbély-Pecze Tibor Bors Gyöngyösi Katalin Juhász Ágnes: Az életút-támogató pályaorientáció a köznevelésben (2. rész). Pályaorientációs szakpolitika alapelvek és javaslatok. Új pedagógiai szemle - 63. évf. 7-8. sz. 2013. 35

tudják felhasználni és a munka világának megismerése. A köznevelés területén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) a különböző műveltségterületeken, az alábbi képességek és készségek: tanulás tanulása, kreativitás, ítéletalkotás, döntésképesség, önismeret, önmenedzselés, pályakorrekció, kommunikáció képességének fejlesztésével és összehangolásával segíti elő a pályatanácsadást. Emellett elkerülhetetlen a pályaorientációs információs rendszerek továbbfejlesztése, bővítése, hogy minden tanuló számára biztosítsa a hozzáférhetőséget, valamint az iskolarendszerben folyó pályaorientációs tevékenység összehangolását a munkaerő-piaci tanácsadással. 43 3.2 Pályaorientáció a tanintézetek viszonylatában A Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2012-ben megfogalmazta, hogy a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 44 A pályaorientáció a NAT keretében az Életvitel és gyakorlat műveltségterület keretében került tartalmában megfogalmazásra Pályaorientáció és a munka világa címmel, amelynek fő tartalmi elemei a 9-12. évfolyamon a következő. Személyes pályaterveknek, elképzeléseknek szükségleteknek megfelelő információszerzés. Különböző szakmák, foglalkozások, munkahelyek modellezése, a munkán alapuló megélhetési formák elemzése, társadalmi szerepének megismerése. A pályalehetőségek és a továbbtanulási lehetőségek reális mérlegelése. 43 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest 44 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 3. 4) 36

Saját törekvések, karriercélok megfogalmazása, értékelése, összevetése a személyiségjegyekkel. Az egész életen át tartó tanulás, a szaktudás, a műveltség, a munkakultúra fontossága. A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség, a munka társadalmi hasznossága, megbecsültsége és a jövedelem együttes mérlegelése. 45 A szakképzési törvény részletesen foglalkozik a pályaorientációval. Megfelelően definiálja az életpálya-tanácsadás fogalmait. A törvény szerint az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpályatanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni. 46 A szakiskolák számára készült kerettanterv szerint a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientációs kerettantervekből következően és a különböző szolgáltatási lehetőségekből (a kutatás 10 szolgáltatás típusa) adódóan összehasonlítható a különböző tanintézetek ez irányú tevékenysége. Az egyes tanintézetekben megjelenített szolgáltatások leírásánál két korábbi kutatás tapasztalataira, 47 illetve megjelent jó gyakorlatokra támaszkodtunk. 48 45 NAT Életvitel és gyakorlat 201. p. 46 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 47 Krisztián Béla Nemeskéri Zsolt Szellő János: Térségi műszaki középfokú szakképzés és a térségi felnőttképzési vállalkozások bemutatása (Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megyék) Kutatási zárótanulmány, Pécsi Tudományegyetem FEEK Pécs 2013. Kézirat 37

3. sz. táblázat: Pályaorientációs szolgáltatások előfordulási lehetősége a tanintézetekben Szolgáltatások Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Álláskeresési tanácsadás Tanácsadó tanár vagy külső szervezet által biztosított álláskeresési technikák, döntően csoportos formában végzős tanulóknál Tanácsadó tanár vagy külső szervezet által biztosított álláskeresési technikák, döntően csoportos formában végzős tanulóknál Tanácsadó tanár vagy külső szervezet által biztosított álláskeresési technikák, döntően csoportos formában végzős tanulóknál Információnyújtás Tanácsadó tanár, osztályfőnök vagy külső szervezet által nyújtott: szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. Tanácsadó tanár, osztályfőnök vagy külső szervezet által nyújtott: szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. Tanácsadó tanár vagy külső szervezet által biztosított munkaerőpiaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése Pályaválasztási tanácsadás Tanácsadó tanár, iskolapszichológus, osztályfőnök vagy külső szervezet által biztosított forma az eredményes pályavá- Tanácsadó tanár, iskolapszichológus, osztályfőnök vagy külső szervezet által biztosított forma az eredményes pályavá- Tanácsadó tanár, osztályfőnök vagy külső szervezet által biztosított forma az esetleges továbbtanulási lehetőség kivá- Szellő János (szerk. 2014): Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig. Kutatási zárótanulmány, Pécsi Tudományegyetem FEEK, Pécs 48 Kontár-Halász Emese: Pályaorientációs tevékenység a Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Életpályatanácsadás Folyóirat 2013. II. sz. 38

lasztási döntés elősegítése, egy-egy szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztásában lasztási döntés elősegítése, egy-egy szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztásában lasztásában Munkavállalási tanácsadás Munkaerő-piaci alapismeretek külső szervezet bevonásával, rendhagyó osztályfőnöki órák keretében Munkaerő-piaci alapismeretek külső szervezet bevonásával, rendhagyó osztályfőnöki órák keretében Munkaerő-piaci alapismeretek külső szervezet bevonásával, rendhagyó osztályfőnöki órák keretében Pályakövetési rendszer Pályakövetési rendszer 49 Támogatott öntájékozódás Egyetemi pályaválasztási napok, képzési börzék, on-line és írott tájékozódási lehetőségek, tesztek Egyetemi pályaválasztási napok, képzési börzék, on-line és írott tájékozódási lehetőségek, tesztek On-line és írott tájékozódási lehetőségek, tesztek Életpálya-vezetési készségek Tanácsadó tanár, iskolapszichológus, osztályfőnök által biztosított kompeten- Tanácsadó tanár, iskolapszichológus, osztályfőnök által biztosított kompeten- Tanácsadó tanár, iskolapszichológus, osztályfőnök által biztosított kompeten- 49 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 86. (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. (2) A szakképző iskola a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, oktatási azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított harminc évig tárolhatók. (3) A szakképző iskola a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat. 39

ciafejlesztés ciafejlesztés ciafejlesztés Üzem/cég/tanműhely -látogatás Munkahely-látogatás, munkakörnyezet megismerése csoportos formában Gyakorlati képzés keretében történő pályamegerősítő foglalkozás, tanműhelyből történő kitekintés, munkakörnyezet megismerése Gyakorlati képzés keretében történő pályamegerősítő foglalkozás, tanműhelyből történő kitekintés, munkakörnyezet megismerése Pályamódosítási tanácsadás Tanácsadó tanár, iskolapszichológus által biztosított szükség szerinti tanácsadás Tanácsadó tanár, iskolapszichológus által biztosított szükség szerinti tanácsadás Tanácsadó tanár, iskolapszichológus által biztosított szükség szerinti tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Iskolapszichológus által biztosított, a pályaorientációhoz kapcsolódó tanácsadás (pl. önismeret, képességek felmérése) Iskolapszichológus által biztosított, a pályaorientációhoz kapcsolódó tanácsadás (pl. önismeret) Iskolapszichológus által biztosított, a pályaorientációhoz kapcsolódó tanácsadás (pl. önismeret, képességek felmérése) Rehabilitációs tanácsadás E tanácsadási forma önmagában nem jelenik meg, azonban az SNI fiatalok integrált oktatásban való részvétele miatt a továbbtanulás vagy egy szakma elsajátítása érdekében egyéni tanácsadás formájában külső szakértő bevonásával/közreműködésével megtörténhet. 50 A fenti táblázatban megjelenő szolgáltatástípusokat befolyásolja az intézményforma, a tanintézet alapfeladata. Ebből adódóan az egyes szolgáltatástartalmak nem mindig komplex módón jelennek meg, hanem csak bizonyos részeit alkalmazzák. Így például az iskolapszichológus 50 Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában. Az oktatás, a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme, és fordítva is igaz, az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. Az iskolai habilitációs - rehabilitációs tevékenység a nevelés - oktatás teljes folyamatában jelen van, de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. 40

önismereti és speciális problémákat feldolgozó, problémaközpontú csoportokat szervezhet az önismeret alakítására, a személyes élet, illetve a társas készségek, az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a pályaválasztási és életpálya-építési készségek alakítására. 51 A külső szervezet lehet a munkaügyi központ vagy valamelyik kirendeltsége. De lehet akár a gazdasági kamara is. A kamara feladatai közé tartozik a pályaorientáció elősegítése a pályaorientációs tanácsadói szolgáltatás biztosítása. 52 A kamarai pályaorientációs tanácsadás legfontosabb feladata, hogy különböző pályaválasztási tájékoztatókkal, üzemlátogatások szervezésével és pályaválasztási rendezvényekre való invitálással, megkönnyítse a fiatalok szakmaválasztását és motiválja őket. Például a gimnáziumok számára az előbbiek mellett pályaorientációs osztályfőnöki órák tartására és egyéni tanácsadás biztosítására is vállalkozik. 3.3 Pályaorientáció és a sajátos nevelési igény A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Magyarországon a 13-20 év közötti fogyatékos fiatalok 53 száma meghaladta a 20 000, míg a legalább 6 hónapja beteg fiataloké elérte az 50 000 főt. Körükben magas a korai iskolaelhagyók száma, szakiskolai lemorzsolódásuk meghaladja a 40%-ot. Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmánya sajátos nevelési igény három nagyobb csoportját különböztette meg: az A kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból, a B kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló, tanulási nehézségekből fakadó szükségletek, a C kategóriába pedig az olyan szükségletek, amelyek alapja valamilyen társadalmi, kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). 54 Magyarországon sajátos nevelési igényű tanuló a testi, érzékszervi, értelmi, 51 Szitó Imre (2010): Az iskolapszichológia szakmai protokollja (kézirat). II. ker. Pedagógiai Szakszolgálat Budapest 52 A szakképzésről szóló (2011. évi CLXXXVII. sz.) törvény 76. (1) alapján a gazdasági kamarák közreműködnek a pályaorientációval összefüggő feladatok ellátásában. 53 (21,7%-uk mozgássérült; 14,2% vak és gyengénlátó, 14,2% siket és nagyothalló, 10,1% belszervi fogyatékos, 30,4% értelmi fogyatékos, 5,2% mentálisan sérült, 14,6% beszédfogyatékos és 3,3% autista). 54 41

beszédfogyatékos, autista/autisztikus, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek. 2012/2013. tanévben az általános iskolai sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma együttesen 51 ezer fő, országosan az összes tanuló 6,9%-a. A dél-alföldi régióban az átlagot 3 százalékponttal meghaladó az SNI tanulók hányada, de a nyugat- és dél-dunántúli területeken is jelentősen magasabb a mutató értéke, a legalacsonyabb (5,4%) Közép-Magyarországon. Településnagyság szerint meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, ugyanakkor a nemek szerint meglévő jelentős különbségek továbbra is megmaradtak, több mint 3 százalékponttal magasabb a fiúk között az SNI-tanulók aránya. Az általános tantervű osztályokban integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók hányada a 2012/2013-as tanévben tovább emelkedett, országos szinten megközelíti a 66%-ot, ami 34 ezer főt jelent. A 2012/2013-as tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében, az érettségit nem adó szakiskolákban az SNI-tanulók aránya a köznevelési feladat-ellátási helyek közül a szakiskolákban a legmagasabb, 13%, a gyógypedagógiai oktatást nyújtó speciális szakiskolák miatt. Ebből adódóan az integráltan oktatott SNI-tanulók aránya is itt a legalacsonyabb, 43%. A középiskolákban az SNI-tanulók száma 6 ezer fő, ami a középiskolások 1,5%-a, akik szinte valamennyien integrált oktatásban részesülnek az általános tantervű osztályokban. 55 A 2013/2014-es tanévben lényegében ezek az arányok nem változtak. 56 A sajátos nevelési igényű tanulók minden segítő törekvés ellenére felnőttkorukban nehezen tudnak beilleszkedni a munka világába, ezért az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges 55 Az integráció általános megközelítésben azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Ez a nevelésben-oktatásban történik meg a többségi nevelési-oktatási intézményben. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását oly módon kell kiterjeszteni, hogy a gyerekek a többségi iskolákban részesülhessenek oktatásban, ha a szülők ezt akarják, és ha a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek. Az inklúzió arra keresi a választ, hogyan lehet biztosítani a tanulási folyamatokban minden gyermek (a tehetséges és a sajátos nevelési igényű) egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelő közreműködő részvételét. Az inklúziónál az intézmény változik: az ilyen intézmények nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására alkalmasak, hanem kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő gyerekek (tehetséges, szorongó, lemaradó, újrakezdő) együttnevelését is. Az inkluzív nevelés-oktatás szakmai és szakmaközi együttműködések során valósulhat meg. Célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek olyan iskolában tanulhassanak, amelynek van stratégiája a befogadásra, ahol átgondolják az együttnevelés megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítani tudják valamennyi tanuló haladását. 56 Forrás: KSH 42

készségek megszerzése kiemelten fontos számukra. Nem alakult ki számukra egy meghatározó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer. A speciális problémákra szerveződött intézmények, szervezetek a fiatal elsődleges problémájára koncentrálnak, ugyanakkor magas színvonalú munkát végeznek. Az olyan kiegészítő szolgáltatásokra viszont, mint a pályaorientáció/pályaválasztás nincs megfelelő kapacitásuk/tudásuk. Zárt világot alkotnak, ahová külső speciális szolgáltatások nehezen juthatnak be. Másik nagy problématerület: azok a tartós egészségkárosodással élő fiatalok, akik normál iskolarendszerben tanulnak, ahol a pályaorientáció hozzáférhető, de nem tudja komplex módon kezelni az ő egészségi, pszichés/mentális problémáikat. Mindebből következően szükség van: olyan SNI-ellátórendszer felállítása, amely képes az egyéni igények és sajátosságok felismerésére, és azokhoz többletszolgáltatások biztosítására; az SNI-fiatalok fejlődését szolgáló eszközök (eljárások, módszerek) fejlesztésének, minőségbiztosításának és hozzáférhetővé tételének támogatása, valamint olyan rendszer kialakítása, amelyben értékelhető és felmérhető a hozzáférés a minőségbiztosított fejlesztő eszközökhöz, módszerekhez; az SNI-tanulók munkaerőpiacra átvezetését szolgáló fejlesztések, programok támogatása, az életpálya-építés, pályatanácsadás és az egyéni átvezetési programok gyakorlati elterjesztése, a különböző szolgáltató rendszerek intézményei közötti szakmai együttműködési protokollok kidolgozása és a civilszervezetekkel való együttműködés támogatása. 57 A fentiek mellett fontos a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségének további fejlesztése, amelynek alapján képesek az integrálható tanulók felkészítésére a többségi iskolákba való átmenet érdekében, illetve a folyamatos támogatás nyújtására az együttnevelésben résztvevők számára. Az SNI-fiatalok életpálya esélyeinek javítása kizárólag szektorközi - oktatásképzés, foglalkoztatás, egészségügy, rendészet, szociálpolitika - együttműködésben lehet sike- 57 A végzettség nélküli korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia 2014. www.kormany.hu 43

res. A hatékony szektorközi együttműködés feltétele egy, a probléma megoldására irányuló, szektorokon átívelő, átfogó stratégia kidolgozása lenne. 58 58 Lásd még: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei 44

4 AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉ- NEK TAPASZTALATAI A TANULÓK KÖRÉBEN A végzős tanulók körében egy 19 kérdésből álló, döntően önértékelésen 59 alapuló, online kitöltésű kérdőívet alkalmaztunk (lásd 3. sz. melléklet). Tárgyidőszaknak az elmúlt évet és a 2014/15-ös tanév első félévét vettük számításba. A kérdések nagyobb részénél, a válaszadásra az ötfokozatú Likert-skálát alkalmaztuk. A résztvevők azon tanintézetek diákjai voltak, amely intézményeket bevontunk a kutatásba. Mivel a válaszadók végzős diákok voltak és a mérés egy adott időszak volt, így más, korábbi kutatások, empirikus tapasztalatok alapján feltételeztünk egy arányosítási számot, amely Likert-skálán második, illetve harmadik fokozatnak felel meg. A méréseket legtöbb esetben arányosítással tesszük, bemutatását egyrészt grafikonos formában tesszük meg. A felmérés során 595 kérdőív került kitöltésre. Az esetlegesen változó létszámot az egyes kérdéseknél jelezzük, illetve az eltéréseket számszakilag bemutatjuk. A kutatás célcsoportjának bemutatásakor már jeleztük, hogy az egyes iskolatípusokban tanulók alapmotivációja eltérő. Ami függhet az előző, általános iskolai eredményektől, a készségektől, a szülői háttértől, a környezettől (pl. vidékiség problémája). Az érettségivel rendelkezők az érettségit követően állnak döntés előtt, hiszen az iskolaválasztásuk vélhetően egyetemi, főiskolai továbbtanulásuk tudatában történt. Abban az esetben, ha sikertelen felvételit tettek, ismételten dönteniük kell, hogy tanulni vagy dolgozni akarnak. Sokan a biztos iskolarendszerű képzéseket választják, ahol 2-3 évnyi tanulással szakképzettséget szerezhetnek. Akik dolgozni szeretnének, azok nehéz helyzetben vannak, hiszen a szakképzettség hiá- 59 Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is. A kognitív fejlődés-lélektani irányzat szerint a késői serdülőkorban (17 19 év) a potenciálisan ellentétes tulajdonságok már nem, mint egymás ellentétei jelennek meg. A serdülő már képes ezeket integrálni, és egyre inkább a helyzettől, személyektől, időtől független identitás, önazonosság kialakításán munkálkodik. Az énreprezentáció többnyire személyes nézeteket, értékeket tartalmaz, és olyan morális standardokat, amelyek ugyan átvett értékek, de belsővé váltak, vagy amelyeket saját tapasztalatok alapján hoztak létre. Az önértékelés is pozitívabb lesz, ennek magyarázata, hogy az ideális és a reális én közötti különbség csökken. Forrás: Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében pedagógiai megközelítésben. epa.oszk.hu 45

nya az ő munkavállalásuknál is megmutatkozik. Sokan szorulnak ebben a helyzetben külső segítségre. A szakmai képzettséget szerző pályakezdők közül sokan korai életszakaszban kényszerültek a szakma vagy szakirány megválasztására. A fiatalok személyisége sokat alakul, változik 14-20 éves kor között, ezért természetesnek foghatjuk fel azt a jelenséget, hogy sokan megbánják választásukat, ma már más az érdeklődésük. Az ő munkaerő-piaci esélyeiket az újrakezdés jellemzi, de itt fontos, hogy mindez megfontoltan, kellő informáltsággal és körültekintően történjen. Nemek szerinti megoszlásukat tekintve a leányok 40,8%-ot (239 fő), míg a fiuk 59,8%-ot képviseltek. Területi megoszlásuk szerint 122-en Budapesten, 92-en Pest megyében, 137-en Baranyában, 117-en Bács-Kiskun megyében és 127-en Somogyban tanulnak. A válaszadók területi megoszlása arányosságot mutat, ugyanakkor figyelemmel a gazdasági, munkaerő-piaci különbségekre a pest megyei illetve a budapesti viszonyok pályaorientációs lehetőségei jobbak, mint a másik három megyének. 1. sz. grafikon: A válaszadók területi megoszlása/% 20% 21% 21% 15% Budapest Pest megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Somogy megye 23% A válaszadók tanintézeti típus szerinti megoszlása részben korellál az országos statisztikai átlaggal. Az eltérés egyrészt a válaszadói hajlandóságból, másrészt az iskolák többszintűségéből adódik (szakiskola+szakközépiskola). Országosan a 2014/2015-ös tanévben a középfokú 46

képzésben résztvevő 471 ezer tanulóból 100 ezren vesznek rész érettségit nem adó szakiskolai képzésben, amely 21 százalékos arányt tesz ki. A felmérésben a szakiskolai tanulók 10%-ot (59 fő), a szakközépiskolások 48%-ot (289 fő), míg a gimnáziumba járók 42%-ot (249 fő) képviseltek. A gimnáziumi tanulók 57,4%-a nem tagozatos osztályban tanul, míg 31,3%-a nyelvi, 8,4%-a reál és 2,8%-a humán tagozatra jár. 2. sz. grafikon: A válaszadók tanintézet típusa szerinti megoszlása/% 10% 48% 42% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola A megkérdezett tanulók megoszlását tovább vizsgálva szakmacsoportok szerint, a legnagyobb tanulói arány a gépészet (20,7%), az informatika (18,2%), a környezet és vízgazdálkodás (14,9%) területén található. A humán irányultság jellemzője az oktatás (gimnáziumi tanulók) 10,4%-a és az egészségügy 10,8 százalékpontja, döntően a leány tanulók körében. 47

3. sz. grafikon: A válaszadó tanulók létszámának megoszlása szakmacsoportok szerint/fő Informatika Egészségügy Közszolgálat Közlekedés Építészet Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Mezőgazdaság Közgazdaság Vegyipar 9 9 7 6 5 4 2 1 1 1 1 1 23 21 20 48 46 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 66 81 92 A felmérés további feldolgozását, értékelését és a következtetések levonását szolgáló kérdéseket, a kérdőívben ténylegesen feltett kérdésekkel megegyezően dőlt betűs beidézéssel teszszük meg. Iskoládban vannak-e pályaorientációs, pályaismereti órák? A pályaorientáció órák célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. A tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpályaépítés szükségességét. A tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához, különös tekintettel a munkához való viszonyra. Sajátítsanak el haté- 48

kony és eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségeiket. Személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. A felmérésben résztvevők közül 584 értékelhető válasz alapján 212-en (36,3%) jelezték, hogy nincs az iskolájukban pályaorientációs, pályaismereti óra. Megoszlásuk szerint a megkérdezett gimnáziumi tanulók 32,5%-a, a szakiskolai résztvevők 45,5%-a, a szakközépiskolások 37,8% szerint nem tartanak az iskolába pályaorientációs órákat. Ugyanakkor később látni fogjuk, hogy pályaorientációs tanácsadáson, konzultáción, illetve rendezvényen többen vettek részt. Ki tartja ezeket az órákat? Több válasz is adható volt. A 372 igen választ adó tanuló (63,7%) átlagosan 1,3 választ adott. Szerintük leggyakrabban a szaktanár 148 fő (29,9%), az osztályfőnök 138 fő (27,1%), külső előadó 136 fő (27,0%) tartott pályaorientációs órát. A képzett pályaorientációs tanácsadó tanár 62 (12,1%) válaszolónál került megjelenítésre. 4. sz. grafikon: Pályaorientációs órákat tartó szakemberek száma/fő Külső előadó 136 Iskolaorvos Iskolapszichológus 7 6 Diáktanácsadó 12 Szaktanár 148 Képzett pályaorientációs tanácsadó tanár 62 Osztályfőnök 138 0 20 40 60 80 100 120 140 160 49

Részt vettél-e már pályaorientációs tanácsadáson, konzultáción? Az alábbiakban felsoroltak közül jelöld be azokat a pályaorientációs formákat, amelyeken már részt vettél: A kérdésre 570 tanuló 1370 választ adott, ami azt jelenti, hogy egy tanuló átlag 2,4 pályaorientációs tanácsadáson, konzultáción vett részt a tárgyidőszakban. Figyelemmel a tárgyidőszakra ez az átlag jónak mondható. Gyakoriságát vizsgálva az információnyújtás szolgáltatását a válaszadó tanulók 53 %-a jelölte, a pályaválasztás tanácsadás 46,1%-ban realizálódott. Álláskeresési tanácsadáson 126 fő (22,1%), életpálya-vezetési készségek fejlesztésében pedig 145 fő (25,5%) vett részt. A munkavállalási illetve a pszichológiai tanácsadás aránya a válaszadók számához viszonyítva 17,4 és 14,4 százalékot tesz ki. Annak ellenére, hogy végzős diákok a válaszadók, viszonylag nagy arányban (30,2%) vettek részt üzemlátogatásokon. 5. sz. grafikon: Pályaorientációs tanácsadáson, konzultáción részt vettek száma szolgáltatástípusonként/fő Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Üzem/cég/tanműhely látogatás Életpálya-vezetési készségek Támogatott öntájékoztatás Munkavállalási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Információnyújtás Álláskeresési tanácsadás 20 43 82 172 145 117 99 126 264 302 0 50 100 150 200 250 300 350 50

Amennyiben részt vettél már pályaorientációs tanácsadáson az elmúlt tanévben és e félév kezdete óta, ez hány alkalommal történt? A 495 válaszadó nyilatkozata alapján legtöbben, 402 fő (81,2%) egy-két alkalommal vett részt pályaorientációs tanácsadáson. Iskolatípusok szerint: a szakiskolások 72,7%-a, a szakközépiskolások 88,5%-a míg a gimnáziumban végző tanulók 75,2%-a. Három-öt alkalommal 59 fő részesült tanácsadásban, míg több mint öt alkalommal 34-en vették igénybe ezt a formát. Véleményed szerint a pályaorientációs tanácsadás, konzultáció, programok hatására előző ismereteid alapján bővült-e az önmagadról alkotott tudásod és ez által jobban képes vagy megítélni erősségedet és gyengeségeidet? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem vagyok képes, 2 inkább még nem vagyok képes, 3 részben vagyok képes, 4 inkább képes vagyok, 5 képes vagyok: A kérdést 497-en válaszolták meg, közülük az inkább képes és képes válaszadók száma 224 fő (45,0%). A részben képes válaszadók száma 187 fő, aránya 38%. A válaszadók (n=497) azon képessége, hogy megítéljék erősségeiket és gyengeségeiket az ötfokozatú Likert-skálán 3.37, szórás s=1,09. Az előzetes, elméleti átlag m=2, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,37-es átlaga pozitív szignifikációt mutat az egymintás t- próba szerint (t=28,14; szf=497 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók képességeinek javulását igazolja. 51

6. sz grafikon: Erősségek, gyengeségek megítélésének aránya a válaszadók számához viszonyítva/% 7% 16% Még nem vagyok képes 10% Inkább még nem vagyok képes Részben vagyok képes 29% 38% Inkább képes vagyok Képes vagyok A pályaorientációs tanácsadás, konzultáció és a kapcsolódó programokat megelőző korábbi ismereteidhez viszonyítva, mennyire vagy képes jobban beazonosítani érdeklődési területedet? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem vagyok képes, 2 inkább még nem vagyok képes, 3 részben vagyok képes, 4 inkább képes vagyok, 5 képes vagyok: Az érdeklődési területre adott válaszok közül 240 fő (48,3%) volt, aki úgy gondolta, hogy teljes egészében és inkább képes jobban beazonosítani e területet. A részbeni képességet 165 fő (38,4%) jelölte. A válaszadók (n=496 fő) azon képessége, hogy mennyire tudja jobban beazonosítani érdeklődési területét az ötfokozatú Likert-skálán 3.44, szórás s=1,09. Az előzetes, elméleti átlag m=2, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,44-es átlaga pozitív szignifikáns változást mutat az egymintás t-próba szerint (t=27,86; szf=496 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók e képességeinek javulását igazolja. 52

7. sz. grafikon: Az érdeklődési terület beazonosítása/% 7% 22% 11% Még nem vagyok képes Inkább még nem vagyok képes Részben vagyok képes 27% 33% Inkább képes vagyok Képes vagyok A pályaorientációs tanácsadás, konzultáció és a kapcsolódó programokat megelőző korábbi ismereteidhez viszonyítva, fel tudod-e sorolni az adott foglalkozás, hivatás jellemzőit? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem tudom, 2 inkább még nem tudom, 3 részben tudom, 4 inkább tudom, 5 tudom: A kérdést 500 tanuló válaszolta meg. E csoporton belül 8%-uk (42 fő) azt jelölte, hogy nem tudja felsorolni az adott foglalkozás, hivatás jellemzőit. Közülük 23-an gimnáziumba, 17-en szakközépiskolába, 2-en szakiskolába végeznek. 79 fő (16%) jelezte, hogy inkább még nem tudja, közülük 28-an gimnáziumba, 43-an szakközépiskolába, 8-an szakképző iskolába járnak. Az összes választ adó 38%-a (192 fő) részben tudja, míg 187 fő inkább tudja vagy tudja. A válaszadók (n=500) azon képessége, hogy a korábbi ismeretekhez viszonyítva jobban ismerik az adott foglalkozás, hivatás jellemzőit, az ötfokozatú Likert-skálán 3.20, szórás s=1,13. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,20-as átlaga pozitív szignifikáns változást mutat az egymintás t-próba szerint (t=3,88; szf=500 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók tudásának javulását igazolja. 53

8. sz. grafikon: Foglalkozások, hivatások jellemzőnek felsorolására utaló tudás/% 15% 8% 16% Még nem tudom 23% Inkább még nem tudom Részben tudom 38% Inkább tudom Tudom A pályaorientációs tanácsadás, konzultáció és a kapcsolódó programokat megelőző korábbi ismereteidhez viszonyítva, meg tudod-e ítélni, milyen foglalkozás, hivatás gyakorlására lennél alkalmas? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem tudom megítélni, 2 inkább még nem tudom megítélni, 3 részben tudom megítélni, 4 inkább meg tudom ítélni, 5 meg tudom ítélni: A 499 válaszadó 8%-a (39 fő) jelezte, hogy még nem tudja megítélni alkalmasságát. E csoportból 23 fő gimnáziumi és 16 fő szakközépiskolai tanuló. 65-en (13,0%) voltak, akik inkább még nem tudták megítélni és 148-an (30%) nyilatkoztak úgy, hogy részben tudják megítélni. 247-en inkább és teljesen meg tudják ítélni alkalmasságukat. Ez utóbbi csoportokon belül iskolatípusnak megfelelően a gimnáziumi tanulók 55,0%-a, a szakközépiskolások 44,4%-a, a szakiskolások 50,0%-a nyilatkozott így. A válaszadók (n=499) azon képessége, hogy a korábbi ismeretekhez viszonyítva képesek jobban megítélni egy hivatással kapcsolatos alkalmasságukat, az ötfokozatú Likert-skálán 3.43, szórás s=1,19. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,43-as átlaga szignifi- 54

káns változást mutat az egymintás t-próba szerint (t=8,12; szf=499 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók képességeinek javulását igazolja. 9. sz. grafikon: Foglalkozásra, hivatásra való alkalmasság megítélésnek képessége/% 22% 8% 13% Még nem tudom megítélni Inkább még nem tudom megítélni Részben tudom megítélni 27% 30% Inkább meg tudom ítélni Meg tudom ítélni A pályaorientációs tanácsadás, konzultáció és a kapcsolódó programokat megelőző korábbi ismereteidhez viszonyítva, képességeid és pályaismereted alapján meg tudod ítélni, hogy melyik iskolában tanulj tovább? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem tudom megítélni, 2 inkább még nem tudom megítélni, 3 részben tudom megítélni, 4 inkább meg tudom ítélni, 5 meg tudom ítélni: Az 501 válaszadó valamivel több, mint a fele 252 fő (50,3%) inkább vagy teljesen meg tudja ítélni melyik iskolában tanuljon tovább. 138fő (27,5%) gondolja úgy, hogy csak részben tudja megítélni. Összegezve, a válaszadók (n=501) azon képessége, hogy a korábbi ismeretekhez viszonyítva képesek jobban megítélni továbbtanulásukat, iskolaválasztásukat, az ötfokozatú Likert-skálán 3.45, szórás s=1,23. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,45-ös átlaga szignifikáns növekedést mutat az 55

egymintás t-próba szerint (t=8,15; szf=501 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók képességeinek javulását igazolja. 10. sz. grafikon: A továbbtanulás, iskolaválasztás megítélésének képessége/% 8% 25% Még nem tudom megítélni 14% Inkább még nem tudom megítélni Részben tudom megítélni 25% 28% Inkább meg tudom ítélni Meg tudom ítélni A pályaorientációs tanácsadás, konzultáció és a kapcsolódó programokat megelőző korábbi ismereteidhez viszonyítva, jelenlegi tudásod, ismereteid alapján képes vagy-e hosszabb távra szóló jövőképet kialakítani, életpályádat megtervezni? Jelöld be az alábbi skálán: 1 még nem vagyok képes, 2 inkább még nem vagyok képes, 3 részben vagyok képes, 4 inkább képes vagyok, 5 képes vagyok: Az életpálya tervezés, életpálya építés célja, hogy a tanuló ambícióinak, képességeinek, lehetőségeinek függvényében tudatosan, tervszerűen alakítsa életét, jövőjét. Képes legyen életpálya célokat kitűzni, a célokhoz feladatokat rendelni és stratégiákat készíteni, majd ezeket lépésről lépésre megvalósítani. A felmérésben résztvevők közül 498-an válaszolta a kérdésre. Közülük 247-en (50,0%) gondolják úgy, hogy képes, illetve inkább képes jövőképet kialakítani. A részben képességet134-en (27,0%) jelölték a kérdőíven. A válaszadók (n=498) azon képessége, hogy a korábbi ismeretekhez viszonyítva képesek hosszabb távra jövőképet 56

kialakítani, az ötfokozatú Likert-skálán 3.42, szórás s=1,23. Az előzetes, elméleti átlag m=2, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,42-es átlaga szignifikáns növekedést mutat az egymintás t-próba szerint (t=25,53; szf=498 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett), ami a tanulók képességeinek javulását igazolja. 11. sz. grafikon: A jövőkép kialakításának képessége/% 8% 24% Még nem vagyok képes 15% Inkább még nem vagyok képes Részben vagyok képes 26% 27% Inkább képes vagyok Képes vagyok Az alábbiak közül milyen eszközöket ismersz, amelyek információkkal hozzájárulhatnak érdeklődési területed átfogóbb ismeretéhez? Több eszközt is bejelölhetsz: A kérdésre 1074 válasz érkezett 595 tanulótól. Egy válaszadóra jutó átlag 1,8 eszköz ismeretét teszi ki. A tanulók számához viszonyítva a pályaválasztáshoz kapcsolódó honlapok ismerete 45,3%-ot, a pályainformációs anyagok 38,8%-os, a szakmabemutató filmek 36,8%-os, az érdeklődést vizsgáló kérdőívek 25,2%-os, a képességeket vizsgáló kérdőívek 24,2%-os míg a tanintézeti öninformációs pontok ismereti rátája 10,0%-os. 57

12. sz. grafikon: Eszközök ismerete/eszköz Tanintézeti öninformációs 60 Képességeket vizsgáló Érdeklődést vizsgáló kérdőívek 144 150 Pályaválasztással kapcsolatos 270 Szakmabemutató filmek Pályainformációs anyagok 219 231 0 50 100 150 200 250 300 Az elmúlt tanévben és a félév kezdete óta, részt vettél e valamilyen pályaválasztási, pályaorientációs programon (pl. pályaválasztási kiállítás, üzemlátogatás)? A pályaorientációs programok megerősítettek-e a kialakított tervedben? Jelöld be az alábbi skálán: 1 nem erősítettek meg, 2 inkább nem erősítettek meg, 3 részben erősítettek meg, 4 inkább megerősítettek, 5 megerősítettek: A két kérdés összefügg, feltételezi egymást. Az összes választ adó tanuló 595 fő volt. ebből a tárgyidőszakban 342-en (57,4%) vettek részt a kérdésben szereplő rendezvény valamelyikén. A válaszadók 25,0%-a úgy érzi nem vagy inkább nem kapott megerősítést az eseményen, 38%-uk részbeni megerősítést kapott, míg 37%-uk pozitív motivációt kapott. A válaszadókat (n=342) a pályaorientációs programok megerősítették a kialakított terveikbe, az ötfokozatú Likert-skálán 3.17, szórás s=1,19. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,20-as átlaga szignifikáns növekedést mutat az egymintás t-próba szerint (t=9,57 szf=342 és p=0.009 kétoldali valószínűség mellett). 58

13. sz. grafikon: Tervekben történt megerősítés/% 16% 12% 21% 13% Nem erősítettek meg Inkább nem erősítettek meg Részben erősítettek meg Inkább megerősítettek 38% Megerősítettek Mennyire tartod hasznosnak a pályaorientációs programokat? Jelöld be az alábbi skálán: 1 nem tartom hasznosnak, 2 inkább nem tartom hasznosnak, 3 részben tartom hasznosnak, 4 inkább hasznosnak tartom, 5 hasznosnak tartom: A kérdésre 344-en válaszoltak 14%-uk nem vagy inkább nem tartja hasznosnak, 33%-uk részben tartja hasznosnak, míg 53-%uk inkább hasznosnak, illetve ténylegesen hasznosnak tartja e rendezvényeket. A válaszadókat (n=344) hasznosnak tartották a pályaorientációs programokat, az ötfokozatú Likert-skálán 3.56, szórás s=1,08. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,56-os átlaga szignifikáns növekedést mutat az egymintás t-próba szerint (t=2,62 szf=344 és p=0.001 kétoldali valószínűség mellett). 59

14. sz. grafikon: A pályaorientációs programok hasznossága 21% 5% 9% Nem tartom hasznosnak 32% 33% Inkább nem tartom hasznosnak Részben tartom hasznosnak Inkább hasznosnak tartom Hasznosnak tartom Véleményed szerint iskolád által biztosított tanácsadás és pályaorientációs programok, milyen mértékben segítette pályaterved kialakítását. Jelöld be az alábbi skálán: 1 kismértékben 2 inkább kismértékben, 3 közepes mértékben, 4 inkább nagymértékben, nagymértékben: A tanintézet által biztosított pályaorientációs programok és a pályaterv alakítását több tényező is befolyásolhatja. Alapja azonban az, hogy a tanuló mennyi értékkel bíró segítséget kap iskolájától, mind a tanulás, mind a pályaorientáció során. Mindehhez hozzátartozok a szemléletformálás, az elsődleges és másodlagos kompetenciák fejlesztése. A válaszadók (n=343) szerint az iskola által biztosított tanácsadás és pályaorientációs programok közepes mértékben segítették a pályaterv kialakítását. Az ötfokozatú Likert-skálán 3.01, szórás s=1,16. Az előzetes, elméleti átlag m=3, amelyet korábbi empirikus tapasztalatokra alapoztunk, és a jelen felmérés 3,01-es átlaga inkább azonosságot mutat az egymintás t- próba szerint (t=0,93 szf=343 és p=0.92 kétoldali valószínűség mellett). 60

15. sz grafikon: A pályaterv segítésének mértéke/% 11% 14% 22% 15% Kismértékben Inkább kismértékben Közepes mértékben Inkább nagymértékben 38% Nagymértékben 61

5 AZ ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉ- NEK TAPASZTALATAI A TANINTÉZETEKBEN A fiataloknak a munka világába történő beilleszkedését alapvetően meghatározó pályaválasztási döntések sok esetben nem megalapozottak. A pályaválasztási döntések sokszor nélkülözik a tudatos képesség és készség egyéni felmérését, téves, vagy szűkös információkból indulnak ki (alá- vagy túlbecsüli az egyéni képességeket, készségeket, nincsenek tisztában a szakmai életpályák konkrét tartalmával), aminek következményeként sok fiatalnak pályakorrekciót kell végrehajtania, melynek kedvezőtlen hatásaival mikro-, és makroszinten egyaránt számolni kell. Bár manapság az életutak egyre kevésbé lineárisak, így a fiatalkori döntéseknek nincsenek minden esetben kizárólagos következményei; pályakorrekcióra az élet későbbi szakaszaiban lehetőség nyílik, lássuk be, a munkaerőpiacon annak a fiatalnak kevésbé jók az esélyei, aki eleve rossz irányból indul. Az életpálya-építés programja átfogja valamennyi iskolai területet (a tantárgyakat és a szabadidőt) iskolai szakaszt és a személyiség egészét érinti. Új módszerek és tanulásszervezési módok jellemzik. Előtérbe helyezi a tanulók együttműködését és az önálló tanulást. A pedagógus háttérben marad tanácsadó, segítő, kutatásvezető, megerősítő. 60 Az iskolai pályaorientáció szerepe megváltozott, és az egyszeri pályaválasztási tanácsadás helyett az aktív felnőttkori pályafutás, munkaerő-paci részvétel megalapozása, az ehhez szükségek készségek elsajátítása lett az iskola feladata. Azaz nem csupán egyetlen döntési pont támogatása, hanem döntések sorozatának meghozatalára történő felkészítés egy olyan társadalomban, ahol a karrier/életpálya szabadon választható és konstruálható. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a 60 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről paragrafusaiban a pályaorientáció a pedagógus kötelességei és jogai között jelenik meg, mely szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása,. iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: (többek között), l. pont: tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a pedagógus kötelességei és jogai 62. 1. bekezdés). A pályaorientáció megjelenik a Köznevelési Hídprogram egyik feladataként is, ugyanakkor az iskolaválasztást, pályaválasztási tanácsadást a pedagógiai szakszolgálatok feladataként fogalmazza meg. 62

középfokú tanintézetek mennyire felelnek meg e komplex szemléletű nevelő, szolgáltató funkciónak. A mérés kérdezőbiztosokkal, a kutatási tervben kialakított kérdőív alapján történ (lásd 4. sz melléklet). A válaszadók az iskola igazgatói vagy igazgatóhelyettesi voltak. Értékelésekor a kérdőív mellett, olyan kutatási tapasztalatokra is támaszkodtunk, amelyek az érintett megyékhez, illetve a témához kapcsolódhatnak. Eltérően a tanulói mérés feldolgozásától, a kérdéseket szövegkörnyezetben, de dőlt betűkkel jelenítjük meg. Szervezeti szint: A mintában résztvevő tanintézetek területi elhelyezkedésük alapján: Budapestet 3, Pest megyét 2. Baranya megyét 3, Bács-Kiskunt 4, Somogyot 3 tanintézet képviselte. A 15 tanintézet típusa szerint: gimnázium 5, szakközépiskola 5 szakiskola 2, gimnázium szakiskola szakközépiskola 1, szakközépiskola szakiskola 2. (arányait lásd 16. sz grafikont). A mintába bevont tanintézetek megegyeznek a tanulók iskoláival. 16. sz. grafikon: Tanintézetek típus szerinti megoszlása/% 13% 7% 13% 34% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 33% Gimnázium/Szakközépiskola/Szakis kola Szakközépiskola/Szakiskola 63

Tizenhárom intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kezelésében áll, míg kettő egyházi működtetésű. Mindegyik tanintézetben a tanulólétszám meghaladja a 400 főt. A különböző pályaorientációs szolgáltatások közül saját erőforrásból, átlag 2,4 szolgáltatást biztosítanak, amelyekből leggyakoribb az információnyújtás, majd az üzem és cég/ illetve tanműhely látogatás, pályaválasztási és a pszichológiai tanácsadás 61 (lásd 17. sz grafikont). 17. sz. grafikon: Saját erőből biztosított pályaorientációs szolgáltatások/iskola Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Üzem/cég/tanműhely látogatás Életpálya-vezetési készségek Támogatott öntájékoztatás Munkavállalási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Információnyújtás Álláskeresési tanácsadás 0 0 1 1 1 1 6 7 8 12 0 2 4 6 8 10 12 14 Külső szolgáltatások bevonása a tanintézeti pályaorientációs tevékenységbe nagyobb részt a pályaválasztási tanácsadás szolgáltatást (9 iskola), illetve az üzem- illetve intézménylátogatást (6 iskola) veszik igénybe. Összeadva belső erőforrásokkal a pályaválasztási tanácsadás, pályaorientációs rendezvények szervezése vagy azon való részvétel mindegyik iskolában realizálódik. Arányait tekintve, a szolgáltatások 56,9%-a belső, míg 43,1%-a külső erőforrások felhasználásával realizálódik (lásd 18. sz. grafikont). 61 Az új Köznevelési Törvény szerint az 500 főnél nagyobb intézményekben már egy főállású iskolapszichológus alkalmazása kötelező. 64

18. sz. grafikon: Külső pályaorientációs szolgáltatások bevonása/iskola Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Üzem/cég/tanműhely látogatás Életpálya-vezetési készségek Támogatott öntájékoztatás Munkavállalási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Információnyújtás Álláskeresési tanácsadás 0 0 0 2 2 2 3 4 6 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Vizsgáltuk, hogy az intézményekben a munkatársak/dolgozók közül közvetlenül ki vesz részt a pályaorientációs szolgáltatások nyújtásában. Mind a 15 tanintézetben elsősorban az osztályfőnökök vesznek részt a pályaorientációs folyamatban. Ezt megerősíti egy másik kutatás is, mely szerint a pedagógusok leginkább az osztályfőnöki óra keretében foglalkoznak a pályaorientáció témakörével: a válaszadók 77 százaléka jelölte meg ezt a formát. Viszonylag sokan vannak még azok, akik tanulmányi versenyre készítik fel a diákokat (65%), vagy szaktantárgyuk oktatása során beszélnek a témáról (60%). Nagyjából a minta fele korrepetál (56%), vagy hívja meg sikeres volt diákjait, hogy meséljenek tapasztalatukról (41%). A válaszadók harmada (36%) szán időt arra, hogy tanulóit munkahelyi, vagy üzemlátogatásokra vigye, és mindösszesen 17 fő tart pályaorientációs szakkört. Az egyéb kategóriába (5%) került válaszok a pedagógusok leleményességéről tesznek tanúbizonyságot: van, aki a napközis órákat, a helyettesítést, az ügyeleti időt vagy az udvari szünet idejét használja fel a téma megbeszélésére. 65

Több pedagógus iskolai, egyetemi látogatásokat, esetleg suli börzét szervez, vagy a pályaválasztási tanácsadóba kíséri a fiatalokat. 62 Az osztályfőnökök mellett a hat intézménybe részt vesznek a pályaorientációs tevékenységben a szaktanárok és kettő iskolában az iskolapszichológus. A mintában mindössze kettő iskolában van képzett pályaorientációs tanácsadó (lásd 19. sz. grafikont). 19. sz. grafikon: Pályaorientációs tevékenységben résztvevő munkatársak iskolánként Egyéb Iskolaorvos Iskolapszichológus Diáktanácsadó Szaktanár Képzett pályaorientációs tanácsadó Osztályfőnök 0 2 1 2 4 6 15 0 5 10 15 20 Fontos kérdés volt, hogy milyennek ítélhető meg a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok elkötelezettsége, motivációja? Minden társadalmi integrációra igaz az, hogy az integrált személyek, intézmények legfontosabb motívuma a társadalmi elismertség, érvényesülés, a társadalmi rang és tekintély. Az oktatás intézményeinek és alkalmazottainak motívuma meghatározó módon a társadalom központi elvárás-rendszeréhez történő igazodásban nyilvánul meg. A szereplők tehát társadalmi presztízsük, elismertségük megtartására, növelésére, kapcsolati hálójuk bővítésére (kapcsolati tőkéjük erősítésére) törekednek; ugyanakkor teljesítményüket társadalmi, közösségi, szakmai normák (ethosz, elkötelezettség, hagyományok), a büntetéstől való félelem, a nyugalomra (a zavarok, fennakadások elkerülésére) való törekvés hatá- 62 Suhajda Csilla Judit: A pedagógusok ismerete az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről. Életpálya tanácsadás folyóirat 2014/IV. szám. 66

rozzák meg. A rendelkezésükre bocsátott feltételekkel tehát messze nem a piaci integrációban értelmezhető gazdasági racionalitás alapján gazdálkodnak. 63 A mintában szereplő 15 tanintézet vezetője szerint a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok 47%-a inkább motivált, 40%-a teljesen motiváltan végzi munkáját. 20. sz. grafikon: Pályaorientációval foglalkozó pedagógusok motiváltsága/% 13% 47% inkább motiváltak 40% teljesen motiváltak nem tudom megítélni A pályaorientációval foglalkozó pedagógusok pályaorientációhoz kapcsolódó szakmai ismereteinek megítélése szerint 27,0%-uk részben megfelelő, 33% százaléknál inkább jó, míg 27,0%-uk jónak mondható (lásd 21. sz. grafikon) 63 Réti Mónika (2009): A pedagógusok motivációja. In.: Szárny és teher: A magyar oktatás helyzetének elemzése háttéranyag. Budapest 67

21. sz. grafikon: Pályaorientációval foglalkozó pedagógusok pályaorientációval kapcsolatos szakmai ismeterei/% 13% 27% 27% részben megfelelő inkább jó 33% jó nem tudom megítélni Milyennek ítélhető meg a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok ismeretei a különböző foglalkozásokról? A különböző foglalkozások ismerete, függ a tanintézet szakosodásától, a környezeti lehetőségekről, a rendelkezésre álló adatbázisoktól és a pályaorientációban résztvevő tanár önszorgalmától. A foglakozások széles skálájából 64 is adódhat, hogy a válaszadók a 20%-a tartotta részben megfelelőnek, 27%-a pedig nem tudta megítélni (lásd 22. sz. grafikon) 64 A nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát melyet az európai statisztikai hivatalok szervezete, az EUROSTAT is átvett, 1958-ban, 1968-ban, 1988-ban és 2008-ban időszerű felülvizsgálat után fogadta el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetőtestülete. A legutóbbi felülvizsgálatot az ISCO-08 vonatkozásában különösen az indokolta, hogy bevezetése óta nagy változások történtek az egyes országok társadalmi, gazdasági életében, a technológiai fejlődésben. Magyarországon e rendszer felülvizsgálata 2007 és 2010 között zajlott le és az új rendszer FEOR-08 jelöléssel és 2011. január 1-től lépett hatályba. A FEOR-08 a tíz főcsoportokon belül 42 csoportot, 116 alcsoportot és 485 foglalkozást foglal magában. 68

22. sz. grafikon: Pályaorientációval foglalkozó pedagógusok szakmai ismeterei a különböző foglalkozásokról/% 27% 20% részben megfelelő 13% 40% inkább jó jó nem tudom megítélni Milyennek ítélhető meg a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok munkaerő-piaci, gazdaságkörnyezeti ismereti? A sikeres pályaorientációs tevékenység egyik legfontosabb része a gazdasági, munkaerő-piaci tényezők, fogalmak, eszközrendszerek és kapcsolódásuk ismerete, folyamatos követése országos, területi és helyi szinten. Bonyolultságára mi sem jellemzőbb, mint a már idézett kutatás megállapítása: A tanárok gyakran (37%) kérnek segítséget, információt külső szakmai szervektől, vagy szakemberektől: a válaszadók legtöbbször pályaválasztási szakembert, vagy a munkaügyi szervezetet különböző szolgáltatásait említették, de vannak, akik nevelési tanácsadót, kamarát vagy továbbképző intézményeket keresnek meg kérdéseikkel. 65 A válaszadó tanintézeti vezetők 13%-a részben megfelelőnek, 47%-a jónak, míg 40%-a nem tudta megítélni a pedagógusok ez irányú ismereteit. 65 Suhajda Csilla Judit.i. m. 69

23. sz. grafikon: Pályaorientációval foglalkozó pedagógusok munkaerő-piaci, gazdaságkörnyezeti ismeterei/% 13% 40% részben megfelelő 47% inkább jó nem tudom megítélni A tanácsadó tanárok 83%-a havi átlagban 1-5 órát, 17%-a 6-10 órát tölt el pályaorientációs tanácsadással/konzultációval, beleértve a felkészülés idejét is. Szolgáltatásaikat havi átlagban hét iskola esetében 1-5 tanuló, három iskolában 6-10 diák, míg egy-egy iskolában e fölötti arány alakult ki (lásd 24. sz. grafikont). 70

24. sz. grafikon: Egy tanácsadó szolgáltatását igénybe vevő tanulók száma - havi átlag/% 8% 8% 1-5 25% 59% 6-10 15-20 30 tanulónál több A tanácsadó tevékenységének 12 iskolában van alkalmi protokollja? A tanácsadók továbbképzése, részvétele alkalmi konzultációkon 4 intézményben részben, míg 9 intézménybe ez nem biztosított (kettő intézmény nem válaszolt). Ahol lehetőség van a részvételre, az évente egy-kettő alkalmat jelent, amelyek színvonalát a résztvevők 80,0%-a részben megfelelőnek és inkább jónak tartja, míg 20,0%-a szerint nem megfelelő. 71

25. sz. grafikon: Elégedettség a biztosított továbbképzések színvonalával/% 20% 40% nem megfelelő részben megfelelő 40% inkább jó A megkérdezett tanintézetek a pályaorientációs tantárgyat döntően 64,0%-ban osztályfőnöki óra, vagy osztályfőnöki és szakmai előkészítő óra, 9%-ban pályaorientáció és 9%-ban szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében biztosítják. A rendeletben rögzített óraszámoktól, a tényleges gyakorlat nem tér el a tanintézetek 82%-nál, míg a többi intézményben kevesebb időt fordítanak rá. 26. sz. grafikon. A pályaorientáció tantárgykeretei/% osztályfőnök, pályaorientáció 9% 9% osztályfőnöki óra 18% osztályfőnöki, szakmai előkészítő 64% szakmacsoportos alapozó ismeretek (gépszet/informatika/környezetvédelem és vízgazdálkodás szakmacsoportokra) 72

A tanintézetek közül 11 kiállítóként is részt vesz a pályaválasztást elősegítő megyei, városi rendezvényeken. Kettő intézményből minden tanuló részt vesz pályaorientációs programokon (pályaválasztási kiállítások, börzék, üzemlátogatások stb.), tíz iskola viszont csak a végzősöket viszi el e rendezvényekre. 27. sz. grafikon: Tanulók részvétele pályaorientációs programokon - havi átlag / tanév/% 14% 14% Minden tanuló részt vesz A végzős tanulókat szervezzük-e programokra 72% Egyéb A mintában szereplő iskolák véleménye szerint a pályaválasztási kiállítások részben és inkább hozzájárulnak (12 tanintézet) a tanulók pályaválasztásának megalapozásához, esetlegesen a pályaelképzelés megerősítéséhez. Három iskola szerint azonban nem (arányokat lásd 28. sz. grafikon). 73

28. sz. grafikon: Pályaválasztási kiállítások hozzájárulása a tanulók pályaválasztásának megalapozásához/% 7% 13% 47% nem járul hozzá inkább nem járul hozzá 33% részben hozzájárul inkább hozzájárul Az üzemlátogatás során a szakmák, a tevékenységek részletesebb megismerésére van lehetőség. Az üzemlátogatás célja, hogy egy-egy cég, üzem tevékenységét közelebbről megismerjék a tanulók, ezáltal szélesebb ismeretet tudjanak gyűjteni a cégek munkájáról. Segítve ezzel a szakma- és a pályaválasztás előtt álló tanulókat. Az üzemlátogatásokon a házigazdák a helyszínen, gyakorlatban mutatják be a cég működését. Az osztályok tapasztalatokat cserélnek az egyes üzemi folyamatok, fogások kapcsán és olyan dolgokat is megismerhetnek, amelyek csak a gyakorlatban válnak láthatóvá, a könyvekből nem tanulhatóak meg. Az üzem/munkahely látogatások esetében a tanintézetek közül 10 nyilatkozta, hogy teljes mértékben, illetve inkább hozzájárul a tanulók pályaválasztásának megalapozásához, esetlegesen a pályaelképzelés megerősítéséhez. Összehasonlítva a pályaválasztási kiállításokat az üzemlátogatásokkal, az iskolák véleménye szerint üzem/munkahely látogatások célratörőbbek eredményesek. 74

29. sz. grafikon: Pályaorientációs programoknak a tanulók pályaválasztásának megalapozásához való hozzájárulásának sorrendje 16 14 12 10 8 6 4 2 0 15 1 2 10 Üzem-, intézménylátogatás Pályaválasztási kiállítás Vizsgáltuk, hogy rendelkeznek-e a tanintézetek minőségirányítási rendszerrel, azon belül a pályaorientációs tevékenység számára meghatározott minőségi elvárásokkal. A 15 iskola közül egynek van minőségirányítási rendszere. Az oktatási intézményekben a minőségnek más a meghatározása, mint a mindennapokban vagy a versenyszféra különböző ágazataiban. A mai helyzet, az iskolák közötti verseny szükségessé teszi, hogy a minőséget tágabb értelemben értelmezzék, és terjesszék ki a minőségi működésre, vizsgálják felül a tevékenységeiket annak érdekében, hogy a szolgáltatást közmegelégedésre lássák el. A minőségbiztosítás, tehát mint fogalom az oktatás egyes területein annyit jelent, hogy a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a tevékenységei során a szakmai célkitűzéseit, a működést. Törekszik a legjobban megvalósítani, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeinek megfelelni a pedagógusok közreműködésével. 66 66 A pályaorientáció minőségének biztosítása általában abból áll, hogy segítenek minden alkalmazottnak megérteni a vele szemben támasztott követelményeket, elérhetővé teszik a sikeres tanácsadáshoz szükséges erőforrásokat (beleértve a megfelelően képzett munkaerőt), valamint, rendszeresen és szisztematikusan felülvizsgálják a szolgáltatás kivitelezési módját, hogy megtalálják a fejlesztésre szoruló területeket. Számos olyan függetlenül 75

Jelen felmérést megelőzően 2013-ban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében is egy tanintézeti kutatáshoz kapcsolódóan vizsgálva lett a szakképző és szakközépiskolák minőségirányításának rendszere. A három megyében az intézmények kötelezően minőségfejlesztési csoportokat működtetnek (TQM, ISO, Comenius, Szakképzési Önértékelési Modell). 67 Ezek az intézmények minőségirányítási rendszerüket az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése, a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és annak növelése érdekében, stratégiai meggondolásból készítik és működtetik. 68 A pályaorientációs tanácsadói munka egyik legnehezebb területe a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás. A vizsgálatba bevont 15 intézményből 12-ben vesznek részt integrált oktatásban SNI tanulók. Létszámukat tekintve 359-en vannak 59,0%-uk tanulásában akadályozott, míg a többi fogyatékos, vagy pedig más jellegű betegséggel bíró fiatal. akkreditált minőségsztenderd létezik (pl. a személyzet szükségszerű továbbképzése), amelyek segítségével megoldható a szervezeti minőségbiztosítás. 67 A 2012-2013 tanévtől a minőségbiztosítási programok működtetése nem kötelező. 68 Krisztián Béla - Nemeskéri Zsolt Szellő János (szerk. 2013): Térségi műszaki középfokú szakképzés és a térségi felnőttképzési vállalkozások bemutatása. Kutatási zárótanulmány. Pécsi Tudományegyetem 76

30. sz. grafikon: SNI fiatalok részvétele integrált oktatásban, típusonként/fő egyéb hallássérült látássérült mozgássérült beszédfogyatékos tanulásban akadályozott 4 7 8 47 81 212 0 50 100 150 200 250 A tanintézetek közül nyolcnál az SNI jelleg miatt nem szükségeltetik külön szakember. Három iskola pedig speciálisan felkészült tanácsadóval rendelkezik. A tanintézetek 18,0%-a gondolja azt, hogy az SNI tanulók számára nyújtott szolgáltatás nem járul hozzá életpályájuk megalapozásához, 46,0%-uk a részbeni hozzájárulást, míg 36,0%-uk az inkább, illetve a teljes egészében való hozzájárulást jelölte. 31. sz. grafikon: SNI fiatalok számára nyújtott szolgáltatások hozzájárulása életpályájuk megalapozásához/% 9% 18% nem járul hozzá 27% részben hozzájárul inkább hozzájárul 46% teljes egészében hozzájárul 77

A pályaorientáció egyik kulcskérdése a tanintézet kapcsolatrendszere. E kapcsolatrendszer az iskola pályaorientációs lehetőségeit gazdagítják a szolgáltatások területén és szolgáltatásaikat valamilyen formában (például rendhagyó osztályfőnöki óra keretében álláskeresési technikák bemutatása vagy pályaorientációs kiállítások szervezése) igénybe veszik. A mérésben résztvevők közül a megyei munkaügyi központokkal 3 iskola, járási munkaügyi kirendeltségekkel 5, gazdasági kamarákkal 5, felsőoktatási intézményekkel 9 iskola áll kapcsolatban. E mellett négy tanintézet civil szervezetekkel, illetve munkáltatókkal is kapcsolatot tart. A kapcsolatok jellegét tekintve, egy tanintézet együttműködési megállapodáson alapuló, rendszeres kapcsolatot tart. Hat intézmény megállapodás nélküli, de rendszeres viszonyt alakított ki, míg nyolc iskola alkalmi, eseti kapcsolatban áll. 32. sz. grafikon: Külső kapcsolatok hozzájárulása a tanulók életpálya szemléletének megalapozásához 7% részben hozzájárulnak 47% 46% inkább hozzájárulnak teljes egészében hozzájárulnak A pályaorientáció öntájékoztatást segítő eszközök lényege, hogy előzetes tanácsadói útmutatás alapján segítse a tanulók öntájékozódását, az információáramlás felgyorsítását. E mellett természetesen hozzájárul a tanácsadó saját tudásának fejlesztéséhez is. Tíz tanintézet adott értékelhető választ. Közülük 9 iskola rendelkezik döntően papíralapú pályainformációs anya- 78

gokkal, 7 pályaválasztáshoz kapcsolódó honlappal. Tanintézeti öninformációs pont mindössze egy helyen van. 33. sz. grafikon: Öntájékozódást biztosító eszközök megoszlása/iskola Tanintézeti öninformációs pontok Képességeket vizsgáló kérdőívek Érdeklődést vizsgáló kérdőívek Pályaválasztással kapcsolatos Szakmabemutató filmek Pályainformációs anyagok 1 1 1 3 7 9 0 2 4 6 8 10 A fent pályaorientációs öntájékoztatást segítő eszközök közül a tanulók leggyakrabban a pályaválasztással kapcsolatos honlapot használják. A tanintézetek szerint az alkalmazott pályaorientációs öntájékoztatást segítő eszközök 11,0%-a inkább nem felel meg a minőségi elvárásoknak, a pályaorientáció elősegítésének. 45,0%-a szerint részben felelnek meg a minőségi elvárásoknak, míg 44,0%-a elégedett az eszközök minőségével. 79

34. sz grafikon: Pályaorientációs öntájékoztatást segítő eszközök minőségi megfelelősége/% 11% 11% inkább nem felelnek meg 33% 45% részben megfelelnek inkább jól megfelelnek megfelelnek Társadalmi szint: Az állami költségvetésből oktatási kiadásokra 2012-ben összességében 1154 milliárd forintot költöttek állami forrásból a különböző szintű oktatási, nevelési tevékenységekre. A GDP %- ában ez az érték 4,1 volt. A költségvetési oktatási kiadások 70%-a a köznevelési, 21,5%-a a felsőoktatási tevékenységgel kapcsolatban merült fel. Felhalmozásra, felújításra 57 milliárd forint, a teljes összeg 5,0%-a jutott, a költségeken belül pedig változatlanul a személyi jellegű kiadások képviselték a legmagasabb (49%) részarányt. 69 A felmérésbe bevont tanintézetek közül mindössze kettő válaszolta meg, hogy milyen nagyságrendű a tanintézet éves költségvetése 330, illetve 350 millió forint. A válaszadó intézmények költségvetésében a pályaorientációra fordított költség, beleértve a tanácsadó tanár bérét, az eszközöket, a különböző programokat, arányára nem érkezett értékelhető válasz. 69 Forrás: KSH 80

Megkérdeztük a tanintézeteket, hogy véleményük szerint a pályaorientációra fordítható pénzforrások elégségesek-e a korszerű, hatásos pályaorientációs szolgáltatások biztosításához? A válaszadók (7 tanintézet) 72.0 százaléka nem és inkább nem tartja elégségesnek a pénzforrásokat. Az elégtelen pénzügyi lehetőségek ellenére az iskolák nem pályáztak esetleges forrásbővítésre (eszközbeszerzések, programok stb.). 35. sz. grafikon: Pályaorientációra fordítható pénzforrások elégségessége a szolgáltatások biztosításához/% 14% nem elégségesek 14% 15% 57% inkább nem elégséges részben elégséges elégséges Vizsgáltuk, a tanintézetek mennyire értenek egyet azzal, hogy a tanintézetnek részt kell vennie a területi/környezeti szintű oktatási, pályaorientációs stratégia kialakításában? Kettő intézmény nem illetve inkább nem ért vele egyet. 12 intézmény viszont inkább és teljes mértékben egyetért. 81

36. sz. grafikon: A tanintézetnek részt kell vennie az oktatási, pályaorientációs stratégia kialakításában/% 7% 7% 7% egyáltalán nem értek egyet egyet is értek, es nem is inkább egyetértek 79% teljes mertekben egyetértek A nyilatkozó tanintézet jelenleg nem vesznek részt a pályaorientációval kapcsolatos területi/környezeti stratégiák, koncepciók kialakításában. És válaszaik szerint nincsenek olyan területi (tankerületi) szakmai fórumok, ahol sor kerülhet a pályaorientációs tanácsadás módszertani kérdéseinek megvitatására. Megjegyezni kívánjuk, hogy több megyében társadalmi vitára bocsájtják a hosszútávú köznevelési stratégiákat, amelyeket az iskolák is megkapnak, azt véleményezhetik, illetve írásban javaslatokat nyújthatnak be. A végzettség nélküli iskolaelhagyás az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás gyakori következményére, az alacsony iskolázottságra, továbbá ennek eredményeképpen a munkaerőpiacról és a társadalomból való kirekesztődés veszélyére irányítja a figyelmet. A mintában szereplő tanintézetek közül tizenkettőben érzékelhető a korai iskolaelhagyás, amelyek nagyrészt, 55 százalékban magatartásbeli zavarokból 70 és 24 százalékában a tanulási képességek, készségek hiánya miatt következik be. 70 Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében. Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudar- 82

37. sz. grafikon: Korai iskolaelhagyás okainak megoszlása/% 13% 2% 6% 24% Tanulási képességek, készségek hiánya miatt Magatartásbeli zavarokból adódóan Migráció (költözés) miatt Egészségi problémából adódóan 55% Pályakorrekció miatt A mintában résztvevő tanintézetek 60,0%-a inkább egyetért abban, hogy egy jól működő pályaorientációs szolgáltatási rendszerrel csökkenthető a korai iskolaelhagyók száma. Egy iskola nyilatkozott egyet nem értéséről. cot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agreszszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerű bűnözés a családban. Problémát okozhat, főleg kamaszkorban a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás. (Forrás: http://tanulasinehezsegek.hu/cikk/43) 83

38. sz. grafikon: Egy jól működő pályaorientációs szolgáltatási rendszerrel csökkenthető a korai iskolaelhagyók száma 7% 6% 27% egyáltalán nem értek egyet egyet is értek, es nem is 60% inkább egyetértek teljes mertekben egyetértek A tanintézetek 60 százaléka egyetért abban, hogy egy jól működő pályakövetési rendszer elősegíti a tanintézeti pályaorientáció munka fejlesztését. Ugyanakkor 13%-a egyáltalán nem ért egyet vele. A választ adó iskolák közül ötben működik pályakövetési rendszer (három papíralapú, kettő online). A válaszadás hajlandóság az öt iskola tekintetében háromnál 0-35%, míg kettőnél a továbbtanulók köréből 71 100% között mozog. Kimeneti eredmények a válaszadók visszajelzései alapján Pályakezdő álláskereső 0 5 Szakterületén kívül elhelyezkedett 0 5 Szakterületének megfelelően 0 5 Pályakorrekcióval továbbtanul 0 5 Szakterületének megfelelően 0 5 Továbbtanul 2 3 0 2 4 6 71-100% 36-70% 0-35% 84