Válaszok a Verespatakon tervezett bányanyitás Környezeti Hatástanulmány jelentésével kapcsolatban a Szegeden 2006. 08. 28-án tartott nyilvános fórumon elhangzott kérdésekre és észrevételekre 1 1. A.jelentés kivételével, nem találtam meg az egyes fejezetek szerzőit a hatás jelentésben, ami számomra megkérdőjelezi, a tanulmány pártatlan, független és korrekt voltát. Szeretnénk, ha a Roşia Montana Gold Corporation utánajárna, hogy kik a hatástanulmány említett fejezeteinek szerzői. Szeretnénk tudni, hogy a szerzők szerepelnek-e a romániai Környezetvédelmi Minisztérium ezen ökológiai hatásokat felderítő vizsgálatok elvégzésére jogosult specialisták listáján. Szerintünk ennek az anyagnak az összeállításában részt vettek olyan specialisták is akik, a nagybányai Aurulról azt mondták, hogy ökológiai szempontból biztonságos. Mindannyian ismerjük a kísérlet következményeit. Összességében, szerintünk a hatástanulmány nem elégíti egy ilyen nagy beruházás ökológiai hatásainak szükséges vizsgálatát 2. 34 A jogi követelményekre vonatkozóan környezeti hatástanulmány Verespatak bányászati projektre a projekttől független természetes és jogi személy illetve az illetékes hatóság által elfogadott személy végezte [1]. A jog nem állapít meg kötelezettséget az Környezeti Hatásvizsgálat fejezeteinek szerzőire vonatkozóan. A jogi követelmények értelmében [2] a Környezeti Hatásvizsgálati jelentés tartalmaz 1. Általános információk fejezetben, 2. részben - a jelentés minősített szerzőinek elérhetőségi adatait, ez az információ szerepel a 9. Nem technikai összefoglaló fejezetben is. 2004 júniusa óta már nem jogszabályi követelmény a Környezeti Hatásvizsgálat ( vagy annak részei ) minősített szakértők általi aláírása [3]. Az illetékes környezetvédelmi igazgatóságok és a nyilvánosság számára szolgáltatott információk hitelességének felelőssége a projekt [ ] kezdeményezőié, a környezeti hatástanulmány hitelességének felelőssége pedig annak szerzőié [4], azaz a minősített szakértőkből álló csapat az illetékesség legmagasabb szintjén minősített természetes személyek és minősített jogi személyek [5] esetében, akik részt vettek a környezeti hatásvizsgálat kidolgozásában, a projekt kezdeményezőivel kötött megállapodás alapján. (MMGA_776 Engedélyezés) A környezeti vizsgálatba bevont összes társaságra vonatkozó adat a nem technikai összefoglaló elején található. 5 oldalon keresztül mutatja be a tanulmányba bevont cégek nevét, a képviselőik nevét és az internetes oldaluk címét. 1 A közmeghallgatás eredeti magyar nyelvű jegyzőkönyvét a dokumentum végén 1. Mellékletként csatoltuk. 2 Farkas István, Magyar Természetvédők Szövetsége 3 A dokumentumban található, a közmeghallgatáson elhangzott kérdések/észrevételek a pontok első bekezdései - minden esetben dőlt betűvel szedve olvashatók a könnyebb elkülöníthetőség kedvéért a fordító 4 A kérdések/észrevételek fordítása a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 82 dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. 1
2. A hatásokkal foglakozó fejezet 120. oldal szól egy lehetséges gátszakadás által okozott vízszennyezésről, és arról a tényről, hogy mire a szennyezés eléri Magyarország területét, addigra a cianid koncentrációja a felszíni vízben valahol 0,03 mg/l és 1,3 mg/l értékek között fog alakulni. Lenne néhány kérdésem. Egy részről, nem tudjuk, hogy milyen bizonyítékokkal vannak ezek az adatok alátámasztva, mivel az egyetlen bizonyíték egy táblázat, melyben valamely lehetséges esetekre vonatkozó végeredmények vannak közölve. Úgy gondoljuk, hogy ez a táblázat egyáltalán nem teljes. Például, a benne szereplő városoknál sem a vízfolyás hossza (folyamkilométerben), sem az ipar által meghatározott, az adott vízfolyás szakaszra vonatozó víz mennyisége nem szerepel. Azok technikai adatok, amelyekre az illető eredményekhez vezető alátámasztások alapulnak, nincsenek megemlítve. Ugyanakkor az adatok egy közepes 4-5 mg/l-es koncentrációjú cianid elfolyásra utalnak. Az a kérdésünk, hogy a számításokat miért csak erre a 4-5 mg/l-es koncentrációra végezték el? Figyelembe véve azt a tény, hogy a nagybányai katasztrófa esetében több jelentős elfolyás volt, valamint az EU előírások 10 mg/l-es koncentrációra vonatkoznak, a kapott eredmények teljesen eltérőek lennének, így elvártuk volna, hogy a hatásvizsgálatoktól, hogy egy ilyen ránk vonatkozó szcenáriót is tartalmazzon. Emellett, a Nagybányán történt cianid szennyezés tapasztalatai alapján Lónyánál a cianid koncentráció13,5 mg/l volt. 550 km-rel lejjebb most arról a tényről beszélünk, hogy a szennyezés kb. 500 km után érte el Magyarországot Tiszaszigetnél a cianid koncentrációja 1,49 mg/l volt. Ez az érték 15-ször nagyobb, mint az EU által a felszíni vizekre 5 megállapított határérték, amely 0,1 mg/l. Úgy gondoljuk, hogy ugyanezt a számítást kellett volna figyelembe venni ebben az esetben is. A hatástanulmányban szereplő legmagasabb értéket jelentő 1,3 mg/l-es cianid koncentráció még mindig 13-szor nagyobb, mint az EU által megszabott határérték. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy szükséges a külföldön bekövetkező hatásokról beszélni. 6 Minden, a fenti kérésben említett megközelítéssel (gát meghibásodás) kapcsolatos részlet le van írva a Környezeti Hatásvizsgálat (továbbiakban KHV) Jelentés 7. szakaszában. A KHV jelentésben szerepel a kockázatok felbecsülése és kiértékelése, továbbá szerepelnek különböző gátszakadási szcenáriók is. A gátszakadás modellezése megmutatta, hogy egy különlegesen valószínűtlen esemény során, amikor a gátak, a túlfolyók és a gyűjtő medence is mind tele vannak, és bármennyi zagy jut is ki, rendkívüli módon felhígul. A gát tervezési paramétereinek megállapítása során feladatként tűzték ki a gát meghibásodás fontosságának figyelembevételét. A zagykezelő létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyűjtő területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentős csapadék eseményeket, továbbá megelőzze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. A zagykezelő létesítmény (TMF 8 ) javasolt töltése a valószínű legnagyobb csapadékból (PMP 9 ) származó felszíni lefolyás, és az ezzel járó a valószínű legnagyobb árvíz (PMF 10 ) összegyűjtésére lett megtervezve. A TMF tervezési kritériumokat úgy állapították meg, hogy tározni tudjon két PMF eseményt, ami több csapadék, mint amit valaha is regisztráltak a területen. A gát és a tározó építésének kivitelezési ütemterv úgy lesz végrehajtva, hogy biztosítva legyenek a PMP tározási igények a projekt teljes élettartama alatt. A verespataki 5 Az eredeti angol szövegben surface level of the water azaz a víz felszíni szintje áll, hibásan a fordító megjegyzése 6 Málovics György, Védegylet Egyesület 8 Tailigs Management Facility 9 Probable Maximum Precipitation 10 Probable Maximum Flood 2
TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelő vízelvetetést ilyen valószínűtlen esetben. A túlfolyón történő vízelvezetéssel elkerülhető lesz tározó túltöltése, mely gátszakadást okozna. A TMF terve, ezért nagyon jelentősen meghaladja a biztonsági szabványok kívánalmait. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagytározásra történő hasznosítása során felmerülő kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthető. Kiegészítő tanulmány készült a földrengésekkel kapcsolatban, és ahogy az a KHV-ban olvasható, a TMF úgy lett megtervezve, hogy ellenálljon az elképzelhető legnagyobb rengésnek (MCE 11 ). Az MCE a legnagyobb rengés, mely a történelmi feljegyzések alapján a területen előfordulónak tekinthető. Kiegészítésként a KHV jelentés 7. szakaszában található vizsgált kockázati esetek értékelése, valamint különböző gátszakadási szcenáriók. Kifejezetten a kezdő gát meghibásodásával és a végső gát kialakításával kapcsolatos gátszakadási szcenáriók vizsgálata történt meg. A gátszakadási modellezési eredmények megmutatják a zagy elfolyás mértékét. A két elemzett eset alapján a zagy nem terjed el az Abrud folyó és a Corna völgyi patak összefolyása alá. A projekt elismeri, hogy az eléggé valószínűtlen gát meghibásodási eset ellenére egy Vészhelyzet Készültségi és Szennyezőanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Tervet kell kidolgozni. Ezt a tervet az KHV-ban, mint I Tervet, a 28. Kötetben, tették közzé. Még részletesebb technikai adatokért kérjük a KHV Jelentés 7. Fejezet, 6.4.3.1 Szakaszhoz, TMF várható baleseti szcenáriók fordulni. A TMF vízminőségének értékelése céljából leiszapolt víz és a zagygát alatt átszivárgás különleges tesztet végeztek, mely az MWH Inc. Bányászati Csoport által készített A zagykezelő létesítmény geokémiai és vízminőségi jelentése 2005 c. tanulmányban került összefoglalásra. A zagykezelő létesítmény vize nem lesz savas, hanem inkább enyhén lúgos. A TMF-ben található cianid vegyületek számára kémiailag nem lehetséges, hogy nehézfémek mobilizációját vagy kimosódását idézzék elő. Az RMGC minden tevékenységet a Cianid Kezelési Kódex szerint végez, mely egy nemzetközileg elismert cianid kezelési gyakorlat az aranybánya iparban. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 11 Maximum Credible Earthquake 3
Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud- Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT 12 ) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Kísérleti vizsgálatokat végeztek a vízminőséget befolyásoló tényezők azonosítása céljából a zagykezelő létesítmény üzemelési, valamint a bezárás utáni szakászban. A TMF-be vezetett zagyok és leiszapolt víz részletes kémiai jellemzése a KHV tanulmány 3.2 és 3.3 szakaszában (3-1, 3-2 és 3-3 táblázatok), F terv Zagykezelő létesítmény Kezelési Tervben található. 3. Roşia Montana Gold Corporation-nek milyen tapasztalati vannak a cianidos technológiával történő bányászatban? Van ilyen irányú tapasztalatuk? 13 Verespatak Projekt egy román és külföldi szakemberekből álló, elismert nemzeti és nemzetközi tapasztalattal rendelkező csapat hozta létre. Az irányítást végző csapatnak több mint 40 éves tapasztalata van hasonló projektekben azonos kinyerési, feldolgozási és felhagyási technológiában, csak úgy, mint az ökológiai fejlesztésben bányászat körzetekben. 12 European Union Best Available Techniques 13 Török Róbert, Greenpeace 4
A Verespatak Projekt tervezésébe bevont tanácsadócégek a bányászat terén szintén sok tapasztalatot szerzett nemzetközi cégek, akiknek a világ minden táján vannak már megvalósult bányaművelési projektjeik. A projekt a Legjobb Elérhető Technikákban (BAT) gondolkodik, amit a sevillai IPPC 14 iroda által 2004-ben a bányászati tevékenységre vonatkozóan készített és a www.eippcb.jrc.es/pages/factivities.htm weboldalon publikált BAT-ról készült Referencia Dokumentum is alátámaszt. 4. A második kérdés az, hogy a hatástanulmány mely részében lettek vizsgálva a Körös-Maros Nemzeti Parkot érő várható hatások? 15 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud- Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. 14 Integrated Pollution Prevention and Control 15 Török Róbert, Greenpeace 5
A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 5. Véleményem szerint egy ilyen régi bánya estében, amely a római korra keltezhető, alaposabb régészeti feltárásra van szükség. Meglátásom szerint ez több ideig tart, mint amennyit a társaságuk javasolt. 16 A 43/2000. sz. módosított kormányrendelet a régészeti örökség védelméről és bizonyos lelőhelyek nemzeti jelentőségűnek nyilvánításáról előírásainak megfelelően a beruházónak biztosítania kell a szükséges forrásokat a leletmentő ásatásokra és a velük kapcsolatos örökségi kutatásokra, amennyiben régészeti potenciállal bíró területeken tervezi végrehajtani projektjét. Beruházóként az SC Rosia Montana Gold Corporation elismerte ezt a törvényes kötelességét 2000-től napjainkig. Az RMGC kinyilvánított célja, hogy biztosítsa a feltételeket a verespataki kulturális örökség kutatásához, leltárba vételéhez, védeleméhez és nyilvános bemutatásához, ahogy azt előírja a 43/2000. sz. kormányrendelet a régészeti örökség védelméről és bizonyos lelőhelyek nemzeti jelentőségűnek nyilvánításáról, amelyet módosítottak a 378/2001. sz., 462/2003. sz. és a 258/2006. sz. törvények és a 422/2001. sz. a történelmi műemlékek védelméről megalkotott törvény rendelkezései, módosítva a 259/2006. sz. törvényben. A Verespatakon 2001 óta elvégzett összes leletmentő ásatásra az Alburnus Maior Nemzeti Kutatási Program keretein belül került sor, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően adtak ki engedélyeket a leletmentő ásatásokra. Ezeket a régészeti ásatásokat 21 romániai és 3 külföldi szakintézet képviselői végezték a Román Nemzeti Történeti Múzeum irányítása alatt. Meg kell említeni a La Mirail Egyetem (Toulouse, France) dr. Beatrice Cauuet által vezetett régészeinek fontos hozzájárulását. A bányászati régészeti kutatás új terület Romániában, Verespatak voltaképpen az első lelőhely, ahol ilyen kutatást végez egy képzett tapasztalt régészekből álló csapat. Az összes régészeti feltárást a hatályos törvényi előírások betartásával végezték. Az egyes ásatási időszakokban elvégzett kutatásokat a Román Művelődési és Vallásügyi Minisztérium engedélyezte a Nemzeti Régészeti Bizottság (NRB) által elfogadott éves régészeti kutatási tervek alapján. A régészeti kutatás magában foglalta minden terület kutatását, amely elérhető és ugyanakkor tartós ott lakás és egyéb emberi tevékenység számára alkalmas, továbbá figyelembe vette a levéltári és szakirodalmi előzetes adatokat, 16 Sohn Kavanagh 6
valamint a terepbejárások, magnométeres és elektromos ellenállási kutatások során tett megfigyeléseket és a fotogrammetrikus légifotókból gyűjtött adatokat is. Az Orlea hegységben talált szórványleletekre és az ott elvégzett előzetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231-236. oldalak. A Kulturális örökség vizsgálatról készített jelentés (6. kötet, 46. oldal) kijelenti, hogy a régészeti kutatások (mind a felszínen mind a felszín alatt) folytatódni fognak az Orlea hegy térségében, amely terület beazonosítottan régészeti potenciállal bír. A jelentés arról is említést tesz, hogy az említett területen végzett régészeti feltárások csak előzetes jellegűek voltak. A jelentés következő megjegyzése szintén említésre érdemes: A projekt területrendezési tervei nem kezdeményeznek változást sem építési tevékenységet Orlea térségében, aminek a feltárása 2007-ben kezdődik. Ennek következtében az építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő régészeti feltárások a le nem zárultak (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) 2004-ben, ezek során az előzetes ásatások során, amelyet a felszín alatt végeztek, egy fontos felfedezésre került sor az Orlea hegyen, amelynek a régészeti értéke megerősítést nyert 2005 nyarán. Konkrétan a dr. Beatrice Cauuet által vezetett francia régészcsoport talált egy termet, ami egy fából készült, vízelvezetéshez használt kerékkel és egy teljes, a felszín alatti vizet kiürítő vízelvezető rendszerrel volt felszerelve. Erről a Păru Carpeni szakaszban azonosított berendezésről megállapításra került, hogy a római korra datálható vissza. Alaposan feltárták és speciális intézkedéseket tettek az in situ történő állagmegóvására. Ezt a tárgyat nem fogja érinteni a jövőbeni Orlea akna építése. A (felszíni) leletmenő régészeti ásatások Orlea térségében, és a (felszín alatti) régészeti feltárások 2007-2012-re vannak ütemezve, ahogy a Kulturális örökség jelentés (6. kötet, 48. oldal) is tartalmazza. A Románia Hivatalos Helységnévtárában megjelentetett Történelmi műemléklista no. 646 bis/16.07.2004 szerint az Orlea hegységtől majdan elterülő ipari terület két olyan régészeti lelőhelyet foglal magában, amit az A csoportba történelmi műemlékként sorolnak be: Alburnus Maior római települését Orlea térségében (AB-I-m-A-00065.01 kódon) és a római kori bányaműveket Alburnus Maior mellett, az Orlea hegyet (AB-I-m-A-00065.02 kódon). A 422/2001. sz. törvény szerint, amelyet a 259/2006. sz. törvény módosít, a leminősítési eljárást azután lehet jogilag kezdeményezni, ha a régészeti lelőhely státust megszüntetik a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumban a Nemzeti Régészeti Bizottság által kiadott engedély alapján. A régészetileg védett státust megszüntető eljárás, ahogy a hatályos jogszabályok kimondják, megállapítja, hogy egy régészeti leleteket tartalmazó földdarab újra a szokásos használatba vehető. (258/2006. sz. törvény 5. fejezet, 2. bekezdés.) így igaz, hogy a RMGC terve vette, hogy a második szakaszban kitermelje az Orlea hegyben található aranyés ezüstkészleteket. A 258/2006. sz. törvény azt is kimondja (7a bekezdés), hogy a beruházónak szintén kötelessége, hogy biztosítsa a megfelelő forrásokat egyrészt egy megvalósíthatósági tanulmány és egy technikai projekt elkészítéséhez, amelyeknek célja a később részletesen bemutatandó intézkedések meghatározása, másrészt a leletmenő ásatások vagy régészeti megfigyelések (ahogy szükséges) elvégzésére és végül, hogy finanszírozza a munkák által érintett területeken a régészeti örökség megőrzését vagy a régészeti státust megszüntető eljárást (ahogy szükséges) és ezen intézkedések megvalósítását. 7
Ennek következtében a javasolt bányászati tevékenységre az Orlea hegyen csak akkor kerülhet sor, ha a leletmentő ásatásokat (felszíni és felszín alatti) elvégezték. Ezeknek a kutatásoknak a célja, hogy összehasonlító adatokkal szolgáljon az Orlea vidékén elterülő római kori régészeti lelőhelyről. Ahogy közismert tény (lásd a KHV Jelentés Kulturális örökség jelentésében, azaz az 1. sz. mellékletben a régészeti lelőhely adatlapját a Verepatakon meghatározott lelőhelyek régészeti állapotáról készített régészeti adatlapok, 9. sz. régészeti lelőhely adatlap, Orlea, 231-235. o.), hogy ez a terület soha nem volt olyan régészeti feltárás vagy szakértői kutatás tárgya, melynek célja az lett volna, hogy részletesen feltárja a térségben található régészeti maradványok jellegét és területi elhelyezkedését. Ezért az a RMGC határozott szándéka, hogy egy specialisták által elvégzendő leletmentő régészeti programot finanszírozzon, amelyet 2007 és 2012 között végeznek el. A régészetileg védett állapot feloldását engedélyező határozatra a leletmentő régészeti feltárás alapján kerül majd sor. Nincs olyan törvény, amely megtiltaná leletmentő régészeti ásatások végzését olyan területeken, ahol kulturális örökséghez tartozó leleteket azonosítottak be, mint Orlea vidéke esetében. Mivel az Orlea tárna kialakítása későbbre van ütemezve, 2007-től ezen a terület leletmentő régészeti ásatásokat fognak végezni. Így a projekt megvalósításához szükséges építési munkák nem kezdődnek el a nemzeti törvényhozással valamint a nemzetközi gyakorlattal és ajánlásokkal összhangban elvégzett régészeti ásatások befejezte előtt. 6. Mint adófizető kérdezem, hogyha egy ökológiai katasztrófa bekövetkezne, akkor Önöknek milyen katasztrófaterve van erre az esetre? Mit tennének ebben az esetben? És Én, mint EU tagországban élő adófizető, miért fizetnék ezért? Mert én egy EU-s adófizető polgár vagyok. Ugyanehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy egy ilyen katasztrófa esetén Brüsszelben az EU-s illetékes hatóságokat, hogy értesítenék egy ilyen katasztrófáról? Pénzalapot képeztek-e az Európai Unióban erre az esetre? 17 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek ( A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv című alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya működtetője megfelelő forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román 17 Sohn Kavanagh 8
kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerződést kötött a világ egyik vezető biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányaműködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelőzési audit lefolytatására az építkezés és a működés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelő fedezet mértékét, és A kategóriás biztosítókkal együttműködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a működésen keresztül a bezárásig a projekt egész időtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhető szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhető Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy műszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségből eredő kockázat akár 75%-al csökkenthető a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen méretű projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedő biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként előfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelősségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t ( RMGC ) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelő alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg előirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves működési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a működési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése előtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a működés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. 9
Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértők fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínűsége, illetve bármilyen időpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos működésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elősegítő tevékenység.) Több különböző pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik a következők: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél; Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelőssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. 10
7. Úgy tűnik, hogy 10 temető helyét megváltoztatták, hogy megvalósíthassák a projektet. Remélem, figyelembe vették, hogy kárpótolniuk kell majd ezeknek a családoknak a tagjait, bár az ilyen emlékek pénzzel meg nem vásárolhatóak. 18 Azzal ellentétben, amit a projekt ellenzői állítanak, senki sem akar megsemmisíteni templomokat és temetőket. A projekt területén található összesen 10 vallási hely közül két templomot és két imaházat át kell helyezni és helyreállítani a bánya terve szerint. Ezek a templomok a hitközség kívánságainak megfelelően és a RMGC költségén kerülnek áthelyezésre. Templomok építése központi feladat lesz a társaság által építendő új településen, Piatra Albăn. Hogy a sírok számát megfelelő összefüggésben mutassuk meg, Verspatak 1905 sírja közül 410-et érint a bányászati projekt, mivel a társaság amennyire csak lehetett, úgy tervezte a bányászati tevékenységet, hogy a meglévő sírokat a helyükön hagyja. A 12 temető közül hatot érint a projekt. Minden egyes sír esetében nagyon nyomós érv kell ahhoz, hogy azt elmozdítsák a helyéről. A közösségek fejlődésük során először szabályokat hoztak erről a szerencsétlen esetről, amikből később törvények lettek. És az is igaz, hogy maguk a közösségek önálló élettel rendelkező egységek, és a Verespatak Projekt nélkül a mai 70%-osról 90%-ra emelkedő munkanélküliségi ráta mellett az új fejlesztés Verespatakra történő hozásának a visszautasítása a falu önfenntartó képességének a végét jelentené. Minden újratemetésre a család kívánságainak megfelelően a RMGC költségén kerül sor. Az eljárás követni fogja az újratemetésről hozott román törvényt [1], és a társaság elkötelezett az iránt, hogy tisztelettel és kegyelettel járjon el. Az elhagyott sírokat is teljes tisztelettel és kegyelettel a Piatra Albă-i új temetőbe helyezik át, ami számára 13 hektárt különítettek el. Hivatkozások: [1] a sírok és temetők áthelyezésére a következő szabályozó törvények vonatkoznak: (i) 489/2006. sz. törvény a vallásszabadságról és vallási ügyek általános rendjéről, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 11/08.01.2007. sz. (ii) 98/1994. sz. törvény a higiéniai szabályok megszegésének megállapításáról és szankcionálásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 317/16.11.1994. sz., módosítva és kiegészítve a 98/1994. sz. törvényben; (iii) A lakosság életkörnyezetére vonatkozó higiénés szabályok lés ajánlások, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 140/03.07.1997. sz., módosítva és kiegészítve az 536/1997. sz. rendeletben; (iv) 955/2004. sz. kormányrendelet a helyi érdekű magán és közösségi földek igazgatásával kapcsolatos közigazgatás megszervezése és működése keretszabályinak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 660/22.07.2004. sz.; (v) 261/1982 sz. rendelet a helyi községek sírmezőinek és a krematóriumainak igazgatásával kapcsolatos közigazgatás általános szabályainak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 67/11.03.1983. sz.; A Román Ortodox Egyház püspökségeihez tartozó parókia és kolostori temetők rendezésére és működésére vonatkozó szabályok, elfogadva a Vallási Ügyek Hivatala Határozatával 16285/31.12.1981. 18 Sohn Kavanagh 11
8. A fémek bányászati tevékenysége során higany tonnákat is kinyernek. Hova fog ez menni? Mi fog ezzel történni? 19 Az RMGC szigorúan kezeli a bányászati tevékenységből származó hulladékot, figyelembe véve a szabályozást és a hulladékkezelési rendszere környezetbarát. A Hulladékkezelési terv (B terv) és a 3. rész mutatja be hogyan a felépítése figyelembe veszi az EU az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvét és az MO 863-at. Figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a koncentrált ezüst és arany tartalmazhat kisebb mennyiségű higanyt közvetlen lepárlóedényeket (0.3 m 3 űrtartalommal) vezetnek bele. A higanyt 650 ºC-os maximális hőmérsékleten párologtatják el és az edényeket vákuumpumpa segítségével távolítják el. A higanygőzt egy hűtőműbe vezetik, és oszlopokban szénnel megkötik. Az oszlopok kénintegrált szenet tartalmaznak, hogy minden maradék a nem A kondenzált higanyt vagy ként lekössenek. A visszanyerést követően az összes higannyal és kénnel átitatott szén egy ideiglenes veszélyes hulladék depóniára kerül szigorú biztonsági körülmények között. Melléktermékként kerül értékesítésre nem kerül újrahasznosításra. A higany biztonságos tárolására és szállítására vonatkozó eljárásokat a Vészhelyzet Készültségi és Szennyezőanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv 20 (lásd I Terv a Tervek a környezeti és szociális kezelési tervek rendszere) tartalmazza majd. Természetesen a bemutatott információk egy részének laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia; részletesebb adatok bemutatására a működési szakaszban van lehetőség. Ilyen esetekben a valószínűleg szó használata jogos és arányos megítélés a hozzáférhető információkon és a szakértő megítélésén alapszik. Meghatározó, de jelenleg nem kizárható kétséges feltevése és értékelések listája a Hulladékkezelési Terv 8. részében található, az ilyen esetekben választott az óvatos megközelítésekkel. Az EU az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvével összhangban a Hulladékkezelési Terv rendszeres felülvizsgálata és korszerűsítése várható egyeztetve a fejlettebb és egyre részletesebb információkkal, amik a működési időszak során tapasztalhatók. 9. Szeretném számba venni a területen előforduló összes törvény által védett növény és állatfajt! Mik azok a védelmi intézkedések, amiket terveznek a védelmük érdekében? Szeretnénk ezek listáját megkapni. 21 A projekt területén illetve közvetlen környezetében található összes vizsgált faj listája megtalálható azokban a táblázatokban, ahol a megőrzési állapotot tárgyaljuk, úgy mint a Tanács 92/43/EGK a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvébe és a Tanács a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló irányelvében, a relatív abundanciával együtt (Növények 1. számú melléklet, 4.6 Fejezet,- Környezeti hatásvizsgálat, elektronikus formában, gerincesek 3-9 táblázattól a 3-12-ig, 68-74 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés, makroszkópikus vízi gerinctelenek, 3-4 táblázat, 49-50 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés) 19 Demény Szabolcs, Greenpeace 20 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan 21 Demény Szabolc, Greenpeace 12
Jóllehet nagy részük közönséges, országos szinten széleskörűen elterjedt és nagy, stabil populációi vannak (a gyakori és a nagyon gyakori növény fajok a Projekt kerületében 86.5% képviseltek) Tekintve a vizsgált dokumentum jellegét, mint egy technikai adminisztratív értékelés eszközét megkönnyíti és segíti majd a döntéshozási eljárást, az alapos tudományos tanulmány elkészítése kimeríti a biológiai sokféleség olyan apró részletekig menő vizsgálatát, amilyen apró részletekig még sosem tették meg. Mindezeket figyelembe véve, azt gondoljuk, hogy a Projekt megfelel a Tanács 92/43/EGK irányelvének a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről [1] és a Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló [2] célkitűzéseivel, különös tekintettel, mert a Biológiai Sokféleség Kezelési tervében, a H tervben, számtalan valós és megbízható adat szerepel a természetes élőhelyek rekonstrukciójához/rehabilitációjához a fenti dokumentumoknak megfelelően. A Projekt által érintett területen található élőhelyek részletes térképe a jelentés 2. mellékletében található. Hivatkozások: [1] 3. cikk (2) Valamennyi tagállam azon hányad arányában járul hozzá a Natura 2000 létrehozásához, amelyet az (1) bekezdésben említett természetes élőhely-típusok és az ott felsorolt fajok élőhelyei képviselnek a területükön belül. Ennek érdekében a tagállamok a 4. cikkel összhangban különleges természetvédelmi területté nyilvánítanak bizonyos természeti területeket az (1) bekezdésben foglalt célok figyelembevételével. 4. cikk (1) A III. mellékletben (1. szakasz) meghatározott követelmények és a vonatkozó tudományos ismeretek alapján minden egyes tagállam benyújtja a megfelelő természeti területek javasolt jegyzékét, amelyben feltüntetik, hogy az I. mellékletben felsorolt természetes élőhely-típusok, illetve a II. mellékletben felsorolt őshonos fajok közül melyek fordulnak elő az egyes természeti területeken. E területek nagy területen elterjedt állatfajok esetében a faj természetes elterjedési területén belül olyan területi egységnek felelnek meg, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. Nagy területen elterjedt, vízben élő fajok esetében csak olyan egyértelműen körülhatárolt területi egység javasolható, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. A 11. cikkben említett felügyeleti tevékenység eredményeinek ismeretében a tagállamok adott esetben javasolják a jegyzék kiigazítását [...] (2) [...] Azon tagállamok, amelyek területének több mint 5 %-át egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhely-típus és veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti terület teszi ki, a Bizottsággal egyetértésben kérelmezhetik a III. mellékletben (2. szakasz) felsorolt követelmények rugalmasabb kezelését a területükön található, közösségi jelentőségű természeti területek kiválasztása során.[ ] 6. cikk (4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel alternatív megoldás hiányában mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. 16. cikk Amennyiben nincs más megfelelő megoldás és az eltérés megengedése nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását az elterjedési területükön, a tagállamok engedélyezhetik a 12., 13., 14. cikkben, valamint a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt rendelkezésektől való eltérést az alábbiak érdekében: 13
- közegészség, közbiztonság vagy más kiemelkedően fontos közérdek, beleértve a társadalmi vagy gazdasági érdekeket is, továbbá a környezet számára kiemelkedően előnyös hatás elérése; [2] 4. cikk (1). Az 1. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttér-információiként figyelembe kell venni. A tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges védelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. [3] A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, ( 2) bekezdés; A Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK), 3. cikk, (2) bekezdés, c pont. 10. A cianid szint fenntartásának terve a visszamaradó anyagban felületesnek tűnik. Mi az alkalmazni kívánt tisztítási rendszer és honnan van meg a költségeihez a fedezet. 22 A zagykezelő létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) Nem technikai összefoglaló c. 9. fejezetében, vagy részletesen a Technológiai folyamatok c. 2. fejezet A fő technológiai folyamatok 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércből történő kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércből történő arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd később a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthető. A CIL 23 -es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhető technika (BAT 24 ) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverő konténerből nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverő konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagy méretű tárolótartályba. A finomra őrölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, 22 Pálfi András, Greenpeace 23 Carbon in Leach 24 Best Available Technique 14
mely a ph szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévő 7-7, keverővel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég időt biztosítson a cianid oldat, az őrölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függőleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történő emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítővel keverik, mely elősegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az őrlő körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sűrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítő körbe, mely SO 2 /levegő eljárással működik, ahol a WAD 25 cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítő technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentős előnnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges időjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetően ezek a komponensek a TMF-ben lévő környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetőség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhető technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányaművelésből és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet 26 (ICMC www.cyanidecode.org) előírásainak megfelelően fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerű elfolyást megelőzzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá ezt a folyamat legjobb elérhető technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC 27 ) előírásaival megegyezően fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés Víz c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációknak eleget kell hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről meghatározott egy 10 mg/l CN WAD (gyenge savban oldódó) maximális határértéket. A cianid, 25 Weak Acid Dissociable gyenge savban bomló 26 International Cyanide Management Institute 27 Directive on Mine Waste 15
mint a felszíni vizek potenciális szennyezőanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányaművelés időszakában, továbbá a bezárás után első egy vagy két évben. A TMF-ben előre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzemből elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követő 1 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan előfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevők értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet Víz 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes időtartama alatt a TMFben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történő hígítást, stb. foglalja magába. A különböző bányák üzemeléséből származó adatok szerint eltérő cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hőmérséklettől) függően. Átlagosan egy megközelítőleg 50%-os CN t28 koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CN t /l-re csökkenhet a bezárás első három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során, mint A hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévő hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m 3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m 3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/factivities.htm) ([1] Legjobb Elérhető Technika a Bányászati meddő kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FŐIGAZGATÓSÁG, Előretekintő Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlődés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/factivities.htm) 11. Mit fognak tenni abban az esetben, ha a steril bányászat és a visszamaradó anyagok tisztítás során légszennyezést tapasztalnak? A Minvest bányászati tevékenység során a levegő több ízben is jelentős mértékben szennyeződött, melyet szintén leírtak a hatástanulmány 10. fejezetében. Mit fognak tenni egy ilyen esetben? 29 A légköri elkeveredési modellezés a legjobb elérhető technika alkalmazását figyelembe véve készült a projekt területén kívül található bányászati tevékenységből származó szennyezések terjedése szimulációjára. Az AERMOD magába foglalja, egy új és egyszerű megközelítésen 28 Összes cianid 29 Pálfi András, Greenpeace 16
keresztül, a jelenlegi fogalmak szerint a folyást és keveredést az összetett terepen. Ha szükséges a felhőt modellezni lehet úgy, hogy a pályagörbe összeütközik a tereppel, valamint úgy, hogy a pályagörbe követi a terep domborzatát. Az AERMOD előre tudja jelezni a több forrásból származó terhelések koncentrációit a telepek széles körében, meteorológiai viszonyokat, a szennyezések típusait és terjedés idejét. Erre a projektre a rövid távú koncentrációk számítása történt meg párhuzamosan kivitelezett tevékenységek a maximális órás kibocsátását, továbbá az 1 órás, 8 órás és 24 órás időközök számított átlagértékeit használva A nyílt színi bányából, az ércszállítási utakról és a meddőhányóról származó por emisszió visszatartására tett intézkedések: egy folyamatos robbantásos kőfejtési technológia alkalmazása, mely drasztikusan csökkenti a por front magasságát és az elkeveredési területe; a porral járó tevékenységek szüneteltetése intenzív szél esetén, vagy amikor a verespataki védőterületen részecske ellenőrzésre felállított automata monitoring állomás vészjelet ad; program alkalmazása a kőburkolat nélküli utakon a por visszatartására, ami locsoló kocsik és semleges anyagok használatát jelenti a por megkötésére. Ez a beavatkozás 90%-al csökkenti a por kibocsátást; az anyagok kezelés / kibocsátása során az áttöltési magasság lehető legkisebb mértékre történő csökkentése; a közlekedés során sebességkorlátozás előírása és alkalmazása; program alkalmazása a gépjárművek és erőhajtó berendezések időszakos fenntartására; a levegő minőség és meteorológia paraméterek figyelése automatikus monitoringgal; kiegészítő intézkedések alkalmazása a por kibocsátás korlátozására: az érc és hulladék kőzet vizezése a tehergépjárművekre rakodás közben. Részletek: a környezeti hatástanulmány jelentése (12. kötet, 4.2 fejezet, 4.2.4 alfejezet) és a Levegő minőség kezelési terv (24. kötet, D terv) tartalmazza projekt tevékenységek által kiváltott por emisszió csökkentésére / megszüntetésére tervezett technikai és üzemelési intézkedések részletei. 12. A 10. fejezet a határon átterjedő hatásokról 4.1 szakaszában, a felszíni vizek szennyezéséről a zagytározóból történő elfolyás által, emlékeztet arra a tényre, hogy a zagytározó a helyiek által Szarvaspataknak hívott helyen lesz. Tehát a gátszakadás és jelentős mennyiségű elfolyás esetén a szilárd zagy 0,8-1,6 km távolságra jut el lefelé. Az 1,6 km távolság szintén megemlítésre kerül a fejezetben a gátszakadás esetével kapcsolatban. Habár egyetlen bizonyítékot sem találtunk ennek a nézetnek az alátámasztására, azon a tényen kívül, hogy a GMpelon használata fontos az ilyen eredmények eléréséhez. De az ennek a használatához szükséges paraméterek hiányoznak. Amikor a GMpelon típusra készítették a hivatkozást, mi nem tudtuk pontosan, hogy mi is az, és hogyan születtek ezek az eredmények. Miért egy 60 m hosszúságú gátszakadásra végezték el a számításokat? A korábbi gátszakadási példák azt mutatják, hogy a gát teljes hosszúságban átszakadhat. Miért hiányoznak a gát 185 méteres teljes magasságának az átszakadására vonatkozó változat eredményei? Nagyon érdekes, hogy a tanulmány szerint egy gátszakadás esetében a zagy nem jut el a 2 km-el arrébb fekvő, 13 ezer lakosú területre, hanem megáll ott. Ez itt az, ahol a zagy úgy dönt, hogy egyszerűen megáll? Hogy lehet ez? Az ilyen eredmények eléréséhez szükséges megfelelő adatok használatával? Tényleg megáll a zagy elfolyás a lakott terület határában? Korábbi példák azt mutatják, hogy a Szarvaspatak völgyébe tervezett gátnál, mely 185 méter magas, lényegesen 17
kisebb gátak átszakadása esetén a zagy elfolyásnak több halálos áldozata is volt. 1972-bn egy Gyulafehérvárhoz közeli városnál egy rézbánya zagytározójának 30 m magas gátja szakadt át, a völgyben az iszappal együtt folyó zagy, nem kevesebb mint 80 halálos áldozatot követelt egy kis falu lakosai közül. Ezeket a tényeket a román környezetvédelmi minisztérium képviselője mondta tavaly egy konferencia alkalmával. De egy sokkal nagyobb baleset történt 1985-ben Stavaban, mely egy város Olaszország északi részén, egy fluorid bánya zagytározó gátjának átszakadása miatt. A két gát teljes magassága 50 m volt. Mindkét gát átszakadt, mely 200 ezer m 3 iszap elfolyását eredményezte, ami 90 km/h sebességgel folyt. A zagy a völgyben 4,3 km hosszan mindent beterített. Lerombolt 62 épületet és 268 ember halt meg a baleset miatt. 43, 5 ha földterületen pusztított. Az elején a gátat 9 méteresre építették, így adták be az engedélyezési kérelmet. Aztán 1969-ben a gátat 25 m magasságú lett, és a 70-es években a másik 25 m magas gátat emeltek a régire, ez eredményezte az 50 m-es magasságot. Ez az 50 m-es gát szakadt át és okozta 268 ember halálát. Ezek a gátak sokkal kisebbek voltak, mint a szarvaspataki gát, amit Önök tervezetnek. 30 Az országhatáron átterjedő hatás elkerülését a Verespatak Projektet túlépítésével a kockázat mérséklésére, valamint a beruházás létesítményeinek szigorú szabványok szerinti az EU hatóságok, és a projektet jegyző bankok képviselői és egyéb nemzetközi felügyelők ellenőrzése melletti megvalósításával érik el. Ez irányú törekvés egyik kulcsfontosságú elemeként a KHV tanulmányban figyelembe vettek olyan baleseteket melyek a Verespatak Projekt során bekövetkezhetnek és országhatáron átterjedő hatással bírnának. Ezek a KHV tanulmány 10. fejezetében kerülnek bemutatásra. A figyelembe vett baleseti események a következők: töltésszakadással járó zagyvíz és/vagy zagy elfolyás, baleset következtében cianid kijutása a bányaművelés területére a megépülő szállítási folyosókon keresztül. A feltételezett meghibásodási szcenárióhoz kapcsolódó hatások speciális értékelését végezték el annak érdekében, hogy megállapíthassák eredményezhetnek-e országhatáron átterjedő szennyezést. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. A Szarvaspatakon történő gátszakadás következményeként országhatáron átterjedő balesetszerű szennyezés nem valószínű, mivel tervezése során különleges biztonsági intézkedéseket vettek figyelembe. Néhány tervezési paraméter az ilyen típusú rendszerre vonatkozó román és európai tervezési szabványok előírásinál is szigorúbban lett megadva. Többek között a tározó kapacitást úgy határozták meg, hogy két egymást követő extrém csapadékeseményből 450 mm/m 2 /24h mely megfelel 900 mm/m 2 -nek amit még soha nem regisztráltak Romániában - származó felszíni lefolyást is visszatartson (minden egyes valószínű legnagyobb csapadék (PMP) árvízi térfogata 2,7 millió m 3 ). Ugyanakkor a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek, melynek átlagos visszatérési időköze 1:475 év [1], azzal az eredménnyel, hogy egy ilyen erősségű földrengés nem károsítja a töltést és az üzemelés az általánosnak megfelelően folytatható. A töltés úgy lett megtervezve, hogy még a bezárást követően is kis károsodással, de ellenálljon az olyan erősségű földrengésnek, mely a 10 000 évente egyszer fordul elő. AKHV tanulmányban folytatott technológiai értékelés részeként készült előzetes értékelés szerint a PMP átlagos visszatérési időköze 1 : 100 000 000 és 1 : 1 000 000 000 év [2] közötti tartományban határozták meg. Meg kell jegyezni, hogy az 1: 1 00 000 évnél nagyobb visszatérési valószínűség az esemény nagyon alacsony valószínűségű előfordulását jelenti 30 Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége 18
(24 óra hosszú esőzés). Speciális biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tározó medencét úgy tervezték, hogy ellenálljon bármilyen veszélyes természeti jelenségnek, mely előfordulhat a területen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhető legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzőinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. Ebben az alfejezetben bemutatásra kerülnek egy ilyen baleset potenciális következményei is. A KHV tanulmányban bemutatott cianid koncentráció eloszlási adatokat egy konzervatív elkeveredési modell segítségével adták meg, mely nem veszi számításba a diszperziót és a hígulást, mely természetes körülmények között kialakul egy szennyező hullám levonulása során. A későbbiekben egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud- Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 19
Összegzésképpen, egy országhatáron átterjedő hatással bíró gátszakadás előfordulási valószínűsége kisebb, mint 10-12, ami azt jelenti, hogy ilyen esemény minden 10 12 évben egyszer fordulhat elő, mely rendkívül alacsony kockázatnak tekinthető. A kockázat elemzési módszer leírása a KHV tanulmány 7. fejezete, 2.1 alfejezetében (15-23. oldal) található. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS 31 konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során [4]. A KHV tanulmány (10. fejezet Országhatáron átterjedő hatások) megállapítja, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. Hivatkozások: [1] 7. Fejezet Kockázatok, 2.2.2.2 alfejezet, 27. oldal és 2.4.3 alfejezet, 38. oldal [2] 4.1. Fejezet Víz, 4-18. ábrák, 18. oldal (KHV Tanulmány) [3] Verespatak és az Abrud, Aries és Maros folyók vízrendszerének vízminőségi modellezési tanulmánya: Helyreállítási stratégiák és a potenciális szennyezési események hatásainak értékelése, Paul Whitehead Professzor, Danny Butterfield és Andrew Wade, Readingi Egyetem, School of Human and Environmental Sciences, 2006 December [4] 7. Fejezet Kockázatok, 5. alfejezet, 99. oldal 13. Elsősorban a létesítmény működése és bezárása kapcsán felmerülő költségekkel kapcsolatos anyagi garanciákra vonatkozóan szeretnék föltenni egy kérdést. John Aston úr a bevett európai gyakorlat és ezt a jogszabályok is előírják, azt tartalmazzák, hogy az ilyen jellegű veszélyes beruházások esetén a cégnek az engedélyezési eljárás előtt, az engedély kiadása előtt megfelelő pénzügyi garanciákat kell bemutatnia annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek az esetleges csőd, a cég megszűnése vagy más esemény kapcsán fedezik a bányabezárás kapcsán a bánya rekultiváció költségeit. A környezeti hatástanulmányban nem szerepel semmiféle konkrétum arra vonatkozóan, hogy ez a letét milyen formában, hol, milyen összegben kerül letételre. A bánya bezárására vonatkozó becslések a hatástanulmányban mintegy 70 millió dollárra vannak becsülve. Független szakértői tanulmányok azt mutatják, hogy ez egy látványosan alulbecsült adat. A bánya technikai bezárásának a költségei a nemzetközi tapasztalatok alapján 200 és 900 millió dollár közé becsülhetők, amelyben még nincsenek benne a környezeti rehabilitáció költségei. Ez pusztán a technikai bezárás, a földborítás létrehozása, a bánya rekultiváció létrehozása. A hatástanulmányban szereplő összeget alulbecsültnek tartjuk, de még erre vonatkozóan sincs semmi konkrétum a hatástanulmányban. Hogy pontosan milyen formában, hogyan, milyen bankszámlán, milyen biztosítékok mellett kerül ez letétre. Erre vonatkozóan szeretnénk egyértelmű megállapításokat kapni az engedélyezési eljárás során. 32 A bányabezárás tervével, a program költségeivel, valamint a Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállással (Environmental Financial Guarantee, továbbiakban: EFG) kapcsolatos információk részletesen tárgyalásra kerülnek Környezeti Hatásvizsgálatban. A bezárással kapcsolatos 31 Solid to Liquid System 32 Jávor Benedek, Védegylet 20