CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P1 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 1. rész A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi szabályozások Időtartam: 1 tanóra A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszak-típus. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban családi, vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás, vagy annak előkészülete, vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig. Az Egyesült Államok- beli Nők Elleni Erőszak Hivatalának meghatározása szerint:,,családon belüli erőszakról beszélhetünk, ha egy kapcsolatban az egyik fél erőszakos magatartást alkalmaz a másik féllel szemben, azért, hogy ezáltal a partnert hatalmában tartsa és felette ellenőrzést és uralmat gyakoroljon." / http://www.justice.gov/ovw/domestic-violence letöltés dátuma: 2014.10.15./ Az Egyesült Királyság, Gyermek és Család Segítő és Támogató Szolgálat meghatározása szerint: Bármely eset, ami ellenőrzést, kényszerítést, fenyegetést hordoz magában azon 16 év feletti emberek között, akik intim kapcsolatban vannak, vagy voltak, vagy családtagok. Nemre és szexuális beállítottságra való tekintet nélkül. / https://www.gov.uk/domestic-violence-and-abuse letöltés dátuma : 2014.10.15./ A családon belüli erőszak jogi fogalmának alakulása Magyarországon: A családon belüli erőszak jogi fogalmát az Országos Rendőr- főkapitányság 13/2003. (III.27.) számú intézkedése tartalmazza, amely szerint a családon belüli erőszak az egy háztartásban élő személyek, illetve hozzátartozók, a volt házastársak, élettársak, gyermekvédelmi intézményen nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő, az intézkedésen felsorolt bűncselekmények és szabálysértések. Sajátosságként említhető az, hogy abban a közegben fordul elő, amely méltóságot, egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene, hogy jelentsen a család minden tagja számára.
(Kemény Gábor: A családon belüli erőszak jogi prevenciója és büntetése a magyar jogrendszerben in: Emlékkönyv Irk Albert Egyetemi Tanár Születésének 120. Évfordulójára (Szerk: Korinek László Kőhalmi László Herke Csongor), Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 2004, 85.) A jelenleg hatályban lévő jogszabály 2013.07.01-től : A Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény XX. Fejezete (A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények) 212/A. -a: 212/A. (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség[et követ el, és] miatt két évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Megjegyzendő egyébként, hogy Európában sem egységes a szabályozás e téren, a különböző jogrendek természetszerűleg különböző nyilván az adott társadalomra szabott jogi modellekkel kísérleteznek. Franciaországban, Lengyelországban vagy Portugáliában például a nemzeti büntetőtörvény sui generis bűncselekményként szabályozza a családi erőszakot, a Benelux államokban, Írországban és Németországban részben a családi erőszakkal foglalkozó önálló törvényekkel, részben pedig különböző törvények koherenciájában kívánják a fellépést hatásosabbá, gyorsabbá tenni. A magyar modell ez utóbbi megoldáson alapul. (Alföldi Ágnes Dóra: A családon belüli erőszak megítélése és megelőzésének eszközei a magyar és az európai uniós jogban, http://jesz.ajk.elte.hu/alfoldi47.html letöltés dátuma : 2014.10.15.) A Partner elleni erőszak: Készült, Tóth Olga : A családon belüli, partner elleni erőszak c. tanulmánya alapján A kifejezés azért partner és nem nők elleni erőszak, mert kutatások bizonyítják ( 1.) hogy nők körében szinte ugyanakkora a párkapcsolati bántalmazás, mint a férfiak körében. Az is jól látszik ezekben a kutatásokban, hogy a bántalmazás a kapcsolaton belül sokszor kölcsönös. A partner kifejezés ugyanakkor azért is fontos, mert előfordulhat bántalmazás azonos nemű párkapcsolatokban is. Fontos kiemelni azonban, hogy amikor olyan módszerekkel történt az adatgyűjtés, mint pl.: bírósági akták, orvosi adatok, abban az esetben jóval magasabb volt a nők száma az áldozati oldalon, mint fordítva. 1 Heady-Scott-Vaus 1999 Headey, B. Scott, D. de Vaus, D.: Domestic violence in Australia: Are women and men equally violent? Australian Social Monitor, 2. évfolyam, 3. szám. 1999. július.),( Straus, M.: Physical assault by wives, a major social problem. In Gelles, R. Loseke, D. (szerk.): Current Controversies on Family Violence Newbury Park. 1993, Sage Publication.
Az USA-ban rendelkezésre álló adatok szerint a bántalmazók közel 85%-a férfi. Hazánkban hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között 70 30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya. Párkapcsolati erőszak esetén a nemzetközi felmérések szerint - a bántalmazók mintegy 2-7 százalékban nők.( 2.) Kijelenthető tehát, hogy a párkapcsolati erőszak terén a nők veszélyeztetettebbek. A párkapcsolati erőszakot egyébként igen nehéz globálisan mérni, mivel a világon különböző szocio- kulturális okokból társadalmanként igen eltérő ennek a témának a megítélése. A vizsgálatok összehasonlítása csak egy adott társadalmon belül az időről időre történő vizsgálatok mentén érdemes. Ezek az összehasonlítások azt mutatják, hogy az elmúlt 20 évben a világon mindenhol csökkent a partner elleni erőszak. A párkapcsolati erőszak típusai: Fizikai bántalmazás Szexuális bántalmazás Lelki bántalmazás Viselkedés kontrollálása A laikus közvélemény gyakori tévhite, hogy a férfiak elsősorban a fizikai bántalmazást részesítik előnyben, míg a nők kb. ugyanolyan arányban alkalmazzák az erőszakot lelki területen. Ezt azonban nem támasztják alá a kutatások, sokkal jellemzőbb, hogy a különböző erőszakformák általában együtt járnak. (Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Budapest, 1998,Kossuth Kiadó.) A partner elleni erőszak hat elméleti modellje: 1. A szociális társadalom elmélet (social learning theory) szerint az ember saját gyermekkori családjában tanulja meg, hogy hogyan kell viselkednie egy férjnek, feleségnek vagy éppen gyereknek. Az, akit gyerekkorában vertek a szülei, vagy éppen tanúja volt annak, hogy a szülei konfliktusokat agresszívan kezeltek, maga is megtanulja ezt a viselkedést és ennek a viselkedésnek az igazolását is. Így felnőtt korában maga is könnyebben kerül bántalmazó kapcsolatba, akár férfi, akár nő az illető. Ezek szerint a családon belüli erőszak intergenerációs kapcsolata kimutatható és a mindig újratermelődő erőszak visszavezethető az elkövetők és áldozatok gyerekkori tapasztalataira. 2. A szociális helyzet és a megbirkózási képesség elmélete (social situatoin/stress and copyng theory) szerint a családon belüli erőszakot két fő tényező okozza. Egyrészt, hogy a családban olyan elsősorban szociális, anyagi helyzettel kapcsolatos stresszhelyzet alakul ki, amelyre nincs a családtagoknak megfelelő küzdelmi stratégiájuk. Tipikus példa az alacsony jövedelem, a szegénység, ami, ha látszólag megoldhatatlan helyzetet teremt, kiváltja az erőszakot. Ezt erősítik a kulturális normák: az egyén egy erőszakra épülő, illetve erőszakos normákat sugalló társadalomban megtanulja, hogy a konfliktusok leghatékonyabb megoldási eszköze maga az erőszak. 3. A rendszerelméleti magyarázat (general systems theory) szerint: 2 Németh Eszter: Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények 2012, KSH, Forrás: http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html ; letöltés dátuma: 2014.07.18. ; Kuszing Gábor dr. Spronz Júlia dr Wirth Judit: Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre NaNe-PATENT, Budapest, 2012, 77.o.)
A családtagok elleni erőszak általában nem valamiféle egyéni patológia eredménye, hanem a család, mint rendszer működéséből adódik. A család, mint társadalmi rendszer működése során kiváltja, fenntartja, növeli, vagy éppen csökkenti az erőszakot. A rendszerelméleti modell arra törekszik, hogy leírja azt a mechanizmust, amely az erőszak használatát jellemzi és azokat az interakciókat, amelyek az erőszakot kiváltják. 4. Az erőforrás elmélet (resource thory) szerint: Valamennyi társadalmi intézmény, így a család is tartalmazza a tényleges erőszak, kényszer vagy erőszakkal fenyegetés bizonyos fokát. Minél több erőforrással (szociális, anyagi, személyes) rendelkezik valaki, annál inkább keresztül tudja vinni akaratát a csoporton belül. Ha tehát valaki sok erőforrással rendelkezik, az kevésbé szorul rá arra, hogy az erőszakot nyíltan alkalmazza, dominanciáját így is elfogadják a többiek. Azonban ha pl. a férjnek alacsony az iskolázottsága, nem keres eleget, nincsenek olyan képességei, hogy tekintélyt érjen el a családban, úgy kénytelen lesz az erőszakhoz folyamodni, hogy domináns szerepét fenntarthassa. 5. A csere- elmélet (exchange/social control thory) szerint: A költség-haszon dimenziójában magyarázza az erőszakot. Eszerint, ha nagyobb a jutalom a partner bántalmazása esetén, mint amekkora a ráfordítás, akkor megéri ehhez a viselkedéshez folyamodni. Ha tehát az erőszakos viselkedés kulturális elfogadottsága, esetleg támogatottsága nagy, viszont a várható büntetés, egyáltalán a felelősségre vonás esélye kicsi, akkor az emberek egy része ehhez a viselkedéshez fog folyamodni. 6. A patriarchatus elmélet (patriarchy theory) szerint: A férfiak hagyományos, családon belüli patriarchális uralmával és a nők alárendelt szerepével magyarázza a családon belüli erőszakot. Ebben az esetben az erőszak kifejezetten hatalmi kérdés, hiszen a családban a nők alárendelt szerepe mintegy előhívja az erőszakot. Az elmélet szerint, tehát maga a társadalom hívja elő és tartja fenn a családon belüli erőszakot. Az elméletek közül a legelfogadottabb, leginkább tesztelt elmélet a tanuláselmélet, azonban a rendelkezésre álló adatok igen csekélyek és megkérdőjelezhetőek, mert nem tudható, hogy a személyek életében az erőszak megtörténtekor megnőtt-e a stressz- faktorok száma. A bántalmazási ciklus kör modellje: feszültség növekedésének a szakasza, akut bántalmazási periódus, mézeshetek, vagy nászút időszak, melyben a bántalmazó fogadkozik, hogy megjavul, és csak most az egyszer bocsássunk meg még neki. Statisztikai adatok: Statisztikai adatok az EU-ban: A nők 33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban 15 éves kora óta, ez 62 millió nőt jelent. 22%-uk ezt a bántalmazást a partnerétől szenvedte el. 5%-ukat megerőszakolták. 43%.-ukat ért olyan pszichés bántalmazás a jelenlegi, vagy korábbi partnereik által, úgy, mint: nyilvános megaláztatás, a ház elhagyásának megtiltása, bezárás, pornófilm nézésére kényszerítés, veréssel fenyegetés.
33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban gyermekkorában, felnőtt által 12%-nak volt része szexuális bántalmazásnak gyerekkorában, ebből 50%-nak olyan felnőttől, akit nem ismert. 18%-nak volt része zaklatásban (stalk = követés, osonás, figyelés) 15 éves kora óta, 5%-nak az elmúlt 12 hónapban, ez kb. 9 millió nő. 21%-uk mondta, hogy ez a stalking több, mint 2 évig tartott. 11% kapott olyan nem kívánatos - emailt, vagy sms-t amiben szexre kérték fel őket. A 18-29 éves korosztály 20%-a vált kiber-zaklatás (cyber-harassment) áldozatává. 55%-uk vált szexuális zaklatás áldozatává (harassment = zaklatás), az áldozatok 32%-át a zaklatás a munkahelyén érte (főnök, munkatárs, ügyfél). Az áldozatok 67%-a nem jelentette a fizikai/szexuális/pszichés bántalmazást a rendőrségnek, ha a bántalmazó a partnere volt. (Forrás: http://fra.europa.eu/en/press-release/2014/violence-against-women-every-day-andeverywhere letöltés dátuma: 2014.07.18.) Statisztikai adatok Magyarországon: Magyarországon a Belügyminisztérium által Drogprevenciós Munkacsoportnak megküldött tájékoztatója szerint - 2012-ben közel 5916 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika, ebből 4273 párkapcsolati jellegű cselekmény volt. (Forrás: dr. Bődi Judit osztályvezető Belügyminisztérium Jogszabályelőkészítő és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Statisztikai Osztály, 2014. augusztus 21.) (Összehasonlításként: 2011-ben a regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 5989, forrás: 2012-es ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára Nemzeti Drog Fókuszpont, 93.odal; http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/emcdda_jelentes_2012.pdf)
CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P2 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 2. rész A párkapcsolati erőszak jelenség befolyásolásának módjai, a prevenció lehetőségei A jelenség megelőzésének lehetőségei A párkapcsolati erőszak jelenségének összetettsége miatt széleskörű, szakágak közötti együttműködésre van szükség, amelyben a különféle beavatkozási stratégiák egymást erősítik a köztudatformáló, felvilágosító média kampányoktól, áldozatsegítést célzó szabályozásokon át, az iskolai szintéren megvalósuló szociális- és érzelmi készségfejlesztésekig.(lásd: A Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása; WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman, 2010.) Fontos megjegyeznünk, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy mely programok lehetnek hatásosak a párkapcsolati erőszak közötti erőszak megelőzésére, mindazonáltal a szociális készségfejlesztés, a problémamegoldás, az erőszakmentes kommunikáció, a konfliktuskezelés, érzelmi készségeket fejlesztő iskolai programok úgy tűnik, hogy képesek mérsékelni a későbbi párkapcsolati erőszakot. (WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman, 2010 36-43 o.) A szociális készségfejlesztés elméleti, módszertani háttere Szociális képességek és készségek A szociális kompetencia meghatározásának sok változata ismert, a legelterjedtebb felfogás szerint a szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális készségek meghatározásakor a legtöbben Trower és mtsai definíciójára hivatkoznak: A szociális készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan elfogadható legyen, és ne mások kárára történjék. (Zsolnai Anikó: A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei gyermekkorban IN: Magyar Pedagógia 94. évf. 3 4. szám 293 oldal) Az angol szakirodalomban döntően a szociális készség (social skill) kifejezéssel találkozunk. A készségeket sokszor a szociális kompetencia (social competence) szinonimájaként használják, vagy összevonják a két kifejezést (social skill competence). Mindazonáltal jól látszik, hogy a szociális készségek a szociális képességek (social ability) mint átfogó kategóriák elemei (a képességek az öröklött és a tanult komponensek szerveződéseinek tekinthetők). (Kasik László: A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata IN: Iskolakultúra 2007/11-12, 21-37 oldal) Argyle 1983-as tanulmánya szerint a szociális kompetencia olyan képességek és készségek birtoklását jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni és elsősorban a kommunikációs képesség hatékony működését hangsúlyozza. Az Argyle, Trower és Bryant által 1978-ban kidolgozott SST-módszer (Social Skill Training) mindenekelőtt a szociális magabiztosság fejlesztését tűzte ki célul. (Kasik, 2007)
Pikó Bettina szerint a kompetencia az egyéni és társas készségek használatának hatékonyságát jelöli az életproblémák megoldására késztető helyzetekben. A szociális kompetencia hiányában az egyén csoporthelyzetben könnyen elbizonytalanodik, önbizalma alacsony és önértékelése deficites lesz, nem hisz abban, hogy mások, így a kortársai elfogadják, és szeretni fogják. Ugyanakkor éppen a serdülőkort jellemzi az autonomia- igény és a szülőktől való függetlenségi törekvések, amikor az identitásformálódás során új kapcsolati struktúra alakul ki, azaz átformálódik a szülőkkel és a kortársakkal való kapcsolat, a kortársak egyre fontosabbá válnak. (Pikó Bettina: Csoporthatások a serdülők identitásformálódásában, kapcsolati struktúrájában és egészség-magatartásában Pszichoterápi 2004/1 sz. 16-22 o; 16, 19 oldal) Az egészséges személyiségfejlődés a szociális és egyéni kompetenciák magas szintjét biztosítja. Az egyéni készségfejlesztés elsősorban a problémamegoldás, stresszkezelési- és konfliktusmenedzselési készségeket foglalja magában. Segíti az életproblémák megértésében, döntéshozatalban, a célok kitűzésében, az önkontroll fejlesztésében, az agresszió és a frusztráció megértésében és kezelésében. (Pikó Bettina: A serdülőkori egészségmagatartás pozitív pszichológiai megközelítése IN: Demetrovics Zsolt Urbán Róbert Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Iskolai egészségpszichológia L Harmattan, Budapest, 2007. 73-89oldal; 86 oldal) A szociális készségek fejlesztése többek között olyan elemeket foglaln magában, mint például az asszertivítás (azaz a határozott, de nem agresszív fellépés), és a hatékony kommunikáció készsége. Pikó tanulmányában Zins nyomán rámutat arra, hogy az egészségtudatosságot erősítő programoknak a konkrét ismeretátadáson túl a szociális készségfejlesztéseket, érzelmi nevelést is érinteni kell. (Pikó, 2007. 86-87. o.) Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez című, prevenciós szakembereknek szóló kézikönyv a társas készségek fejlesztését kifejezetten hatékony program elemnek tartja. A kézikönyv szerint Az életvezetési készségek magában foglalja a Társas készségek fejlesztését (Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez. Drogfokuszpont, Budapest, 2012.;, 25. oldal) Főbb fejlesztési koncepciók 1.) megfigyelhető viselkedés változását célul kitűző programok (behaviorista szemlélet) 2.) A viselkedésváltozás kognitív megközelítése 3.) A humanisztikus szemlélet 4. A fejlesztés integratív szemlélete A szociális készségfejlesztés két leggyakoribb módszerei: 1.) DSST,a direkt szociális készség tréning (Direct Social Skills Training) 2.) SCT, a szociális kognitív készség tréning (Social Cognitive Training) Vizsgálatok szerint a tiszta SCT-módszer az általános iskolásoknál a legkevésbé hatékony, ugyanakkor a valós életben való hatása miatt sokat adhat az iskoláknak. Azok a diákok, akik a szociális probléma megoldására és empátiára irányuló tréningeken vettek részt, sokkal jobb
kapcsolatokat tudtak teremteni a mindennapokban. Tapasztalatok szerint, az SCT- és DSSTmódszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket! (Iskolapszichológia 26) Fontos probléma ugyanakkor, hogy a komplex fejlesztéseknek és a fejlesztések egészét nézve is csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal pedig Manger, Eikeland és Asbjornsen szerint 3 a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. Az általuk kifejlesztett program legfőbb célja az együttműködés, az érdekérvényesítés, az önszabályozás és az empátia fejlesztése problémahelyzetek elemzésével. Szintén gyakorlati problémaként nevesíthető, hogy az egyébként gyakran használt szerepjáték témái sokszor nem elég életszerűek, ezért ezek megtervezésére különös figyelmet kell fordítani vagy a problémahelyzeteket az osztály mindennapi életéből érdemes meríteni, ilyen értelemben ezek már nem is szerepjátékok. (Lásd még Mangler Eikeland Asbjomsen, 2003) Célcsoport életkori körülhatárolásának indokoltsága Felvinczi Katalin Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben című tanulmányában rámutat arra, hogy az iskolát kitüntetett prevenciós színtérnek kell tekintenünk. A színtérmegközelítés lényegi sajátosságai az Ottawai Charta általi egészségfejlesztés definiciójában is felismerhetők: Az egészségfejlesztés célja, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk és az életminőségük. A színtér-programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az a felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér ebben az értelmezésben egy olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van, és ahova az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok eltérően a rizikócsoportos megközelítéstől, a természetes élőhelyen találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. A színtér programok ilyen értelemben alacsonyküszöbű beavatkozásoknak is tekinthetők, hiszen nem támasztanak érdemi elvárásokat a programban, szolgáltatásban részt vevőkkel szemben, az intervenciók egyik elsődleges célja, hogy érdemben legyen képes megszólítani a célközönséget, a cél közösséget. Felvinczi úgy fogalmaz, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az iskola nem a nagybetűs életre készít fel, hanem az élet maga. Bár az iskola 3 Mangler, T., Eikeland, O. és Asbjornsen, A. (2003): Effects of training on pupil s social skills. Research in Education, 7, 17 29.
alapvetően az ismeretátadás funkcióját hangsúlyozza, ugyanakkor a mindennapok gyakorlatában akarva-akaratlan alapvető szociális technikák elsajátítása folyik. E szociális technikák a személyközi kapcsolatok alakulásának-alakításának mintáit teremtik meg. (Felvinczi Katalin: Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben IN:Máté Zsolt- Szemelyácz János: Az Iskolai szociális munka kézikönyve, INDIT, Pécs, 2009 42-58 oldal, 43-44 o.) Ilyen értelemben az iskolai színtéren megjelenek a párkapcsolatok, itt szövődnek az első szerelmek, diákszerelmek, tehát a személyközi kapcsolatok kezelésében, a párkapcsolati erőszak megelőzésében kitüntetett helye van. A középiskolában az iskolai kortárscsoport szocializációs szerepének növekedése és a család nevelő hatásának csökkenése egyre erőteljesebb, ezzel egyidejűleg a párkapcsolatok is egyre fontosabbá válnak, a diákok jelentős részénél megkezdődnek az első együtt járások. A párkapcsolat, mint téma iránti érdeklődésük egyre erősebb (Posta János Molnár Dániel: A dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata című tanulmányra Germ Humán Sz Bt, 2009) emellett gondolkodásukban is érettebbé válnak, ekkorra alakul ki a felnőttekre is jellemző ún. formális műveleti gondolkodás, ekkor jelenik meg az erkölcsi gondolkodás ideologikus módja, az elvont morális kategóriák megértése (pl.: igazság, egyenlőség, méltóság). (lásd még: Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH): A Korhatár Bizottság besorolási eljárásának szakmai szempontjai, 2011) Az egyéni készségek mellett a szociális készségek fejlesztése serdülőkorban kiváltképp aktuálissá válik, mivel a serdülőkori identitásformálódás talán legfontosabb eleme a társas kapcsolati háló átformálódása. (Pikó, 2007 87 o) A komplex fejlesztéseknek és a fejlesztések egészét nézve is csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal. Manger, Eikeland és Asbjornsen (2003) szerint a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések azonban éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. (Kasik László és Kelemen Rita: A szociális kompetencia fejlődésének és fejlesztésének elméleti alapjai) Mindezek azt mutatják, hogy érdemes erre az időszakra időzíteni a programot. Dr. Buda Béla egy tanulmányában rámutat, hogy az iskola maradt szinte az egyetlen intézmény, ahol a gyerekre irányuló hatások szabályozhatóak ráadásul az iskolai színtéren megvalósuló prevenciós, egészségfejlesztő programok bejáratódtak, elfogadottak a célcsoport számára, így a célcsoport elérésének feltételei viszonylag jól biztosítottak. (Buda Béla (2000): Iskolai mentálhigiéné - álmok, dilemmák, lehetőségek. In: Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné tanulmányok. Pro Pannonia K.A., Pécs, 13 32.) Az iskolai programok mellett szólnak a korábban idézet WHO ajánláson túl azon érvek is, hogy a jelenség nagyságrendjében vetekszik a droghasználat problémájával (lásd visszaélés kábítószerrel és párkapcsolati erőszak rendőrségi adatai fentebb) 4 így érdemesebb szélesebb célcsoport elérésére törekedni, figyelembe véve azt, hogy így az esetleges stigmatizáció is 4 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményből párkapcsolati jellegű: 4273 visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma: 5989
elkerülhetővé válik. Bár a tankötelezettségi kor Magyarországon csökkent ezzel együtt az oktatási, nevelési intézményekben a fiatalok még mindig nagy számban elérhető 5 k és az adott intézmény partnerségének kialakításával bent is tarthatók a programokban (fontos körülmény, hogy az iskolai hiányzások aránya is csökkenőben van). Néhány általános megfontolás Az iskolai interaktív programok (pl. amelyekben vitázni kell), amelyeket főként valamilyen speciális populációjú iskolákban valósítanak meg, hatásosabbnak bizonyultak, mint a nem interaktív programok. (Iskoláskorúaknak szóló prevenciós programok IN: http://drogfokuszpont.hu/bevalt-gyakorlatok-portalja/prevencio/iskola/ letöltés dátuma: 2014.06.29) Kettős csoportvezetés további előnyeit lásd még: Rudas János: Delfi örökösei Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001., 97-98. oldal A csoportfoglalkozásokon strukturált gyakorlatokat 6 használunk, amelyeknek játékossága, feszültségoldó és örömszerző jellege mellett elsődleges célja, hogy a fiatalok számára elősegítse a téma feldolgozását, megértését, az ismeretek elsajátítását, a problémák megoldásának keresését, a készségfejlesztést, az erősebb én-bevonást és összességében csoportmunka gördülékenységét. A program Nemzeti Alaptantervben (10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) nevesített kulcskompetenciák közül elsősorban Szociális és állampolgári kompetencia (ezen belül hatékony kommunikáció) fejlesztését segíti, továbbá számos általános képesség fejlesztéshez járulhat hozzá, így: Családi életre neveléssel összefüggésben a felelős párkapcsolat kialakításának képessége az Erkölcsi nevelés vonatkozásában mértéktartás, együttérzés, segítőkészség; az Állampolgárságra, demokráciára nevelés kapcsán az erőszakmentesség, Önismeret és társas kultúra fejlesztése alatt érzelmek hiteles kifejezése; és Testi és lelki egészségre nevelést illetően társas viselkedés szabályozása, konfliktuskezelés továbbá káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése 5 lásd még Európai drogprevenciós minőségi standardok Nemzeti drog Fókuszpont, 2012, 103 oldal 6 a csoportvezetők feladatkijelölő, viselkedésszabályozó, megtervezetten a célra irányuló beavatkozása a strukturálás, amely valamilyen gyakorlat, játék, feladatmegoldás kezdeményezésében valósul meg, mindezek végső soron a foglalkozáson behatárolják a résztvevők viselkedési lehetőségeit, így szolgálva az elérni kívánt fejlesztési célokat.(rudas 2001, 103-104 oldal)
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P3 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 3. rész Szenvedélybetegség, függőség, ártalomcsökkentés, drogok fajtái és drogjog Időtartam: 1 tanóra Mitől függ, hogy egy adott szer legális vagy illegális? Kulturális hagyományok Adott ország drogpolitikája Veszélyesség, illetve az okozott negatív hatásoktól független Bio-pszicho-szociális ártalmak, hatások Idői dimenzió (rövid- ill. hosszútávú hatás) Fizikai, biológiai Pszichológiai Szociális (társadalmi, családi, munkahelyi, iskolai) (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 60.old-63.old.) A korábbi addiktológiai fogalmak: Abúzus: a szer visszaélés-szerű használata. Az abúzus egyfajta rossz bánásmód, ami jogilag és erkölcsileg elítélő kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre, amikor valaki önző módon más kárára, vagy saját kárára visszaél valamivel,- valamivel vagy valakivel tiltott módon bánik, helytelenül használ. Kábítószer-használat estében szorosan összefügg a függőséggel. Dependencia: függőség (fizikai és pszichikai). Miután a szervezet hozzászokott a droghoz, már a normál működéséhez van szüksége az adott szerre. A droghasználat az esetek többségében nem jelent függőséget, és ha kialakul, akkor is gyakran átmeneti jellegű. Azt gondoljuk, hogy minden függőség elsősorban lelki eredetű így kialakulásában fontos szerepet kap az az állapot, ahogy a világot megéli az egyén, ahogyan a kábítószer hatása alatt van. A függőség kialakulásában a szer hatóanyagánál és annak hatásánál sokkal komolyabb
szerepe van az életformának, a céloknak, ill. célnélküliségnek, a szerhasználattal kapcsolatos szórakozási formáknak, a baráti társaságnak. (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 16.old - 18.old.) Ártalomcsökkentés: gyakorlati beavatkozások összefoglaló neve, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, és makro szintű egészségügyi, szociális és gazdasági károk mérséklése. Az ártalomcsökkentő programok hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedésének, illetve a bűnözés vagy a halálozás emelkedésének megakadályozásához. (alacsonyküszöb) (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 160.old -168.old.) Tolerancia: Az emberi szervezet a rendszeresen használt drogot- szert tolerálja, megszokja. Az idő múlásával egyre nagyobb dózist kell bejuttatni a szervezetbe ahhoz, hogy ugyanazt a hatást tudja a szer elérni. Az adagok emelésével a függőség egyre erősebbé válik. Megvonás: A szerhasználó az adott, megszokott adagját nem kapja meg, nem jut hozzá, ez komoly fizikai tünetekkel (rosszullét, hányinger- hányás, hasmenés, ájulás, remegés) jár. Maga a fizikai tünetek legrosszabb esetben is egy hét- 10 nap alatt megszűnnek (fontos a szakszerű ellátás, orvosi- egészségügyi jelenlét szükséges!). Maga a pszichés megvonás, sóvárgás sokkal tovább tart amikor az egyén sóvárog a szere után, kívánja azt akár még évekkel az utolsó használat után is. Ez gyakran összefügg adott lelki állapottal, sikerélményekkel, életvezetés nehézségeivel. Jelenleg a DSM V. újítása, hogy nem abúzusról és függőségről beszél, hanem szerrel összefüggő és addiktív zavarokról, és ezen belül állapít meg különböző súlyosságokat: enyhe (2 v. 3 kritérium), mérsékelt (4 v. 5 kritérium), súlyos (6 v. több kritérium). (Abraham M. Nussbaum, M.D.: DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013, 159-193. oldal) Kémiai szerek fajtái (fizikai függőségek) Ópiátok (máktea, heroin, morphium, ópium) Depresszánsok ( kábító-szerek : nyugtatók, altatók, szorongásoldók, alkohol) Stimulánsok ( pörgetők : speed, ecstasy, kokain, crack, koffein, nikotin) Hallucinogének (cannabis, LSD, varázsgombák, meszkalin, PCP, oldószerek, kiskertünk hallucinogénei ) GHB Designer drogok (MDPV, Mefedron, Penta, Kati, Spice)
(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 23.old - 56.old.) Viselkedéses függőségek (pszichés függőségek) Játékfüggőség Internetfüggőség Étkezési zavarok (bulemia, annorexia) Munkafüggőség (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 11.old -13.old.) Drogjog Nemzeti Drogstratégia 2013-2020: a jelenleg Magyarországra vonatkozó, hatályos drogstratégia, mely tartalmazza a kezelési stratégiákat, megelőzési lehetőségeket, szabályozásokat, intézménytípusokat. (http://www.drogstrategia.hu/dokumentumok - EU Drogstratégia 2013-2020_magyar PDF) Legális- illegális szerek: nagyon fontos kritérium, hogy adott ország mely szert sorolja az illegális csoportba és melyek használatát nem szankcionálja (legális). A kábítószerlista: az a lista, amely tartalmazza az illegális kábítószerek hosszú sorát, tehát azon szereket, vegyületcsoportokat, amelyek fogyasztása- előállítása- tartásaátadása törvénybe ütközik és szankciókkal jár. (http://drogriporter.hu/jegyzek ) A C-lista: ez a lista tartalmazza azokat az új pszichoaktív anyagokat, amelyeknek a terjesztését, előállítását, exportját és importját ideiglenesen törvényen kívül helyezik. A C-listára felkerült szereknek szakemberek un. kockázatértékelését végzik, ami után eldöntik, hogy legális vagy illegális szer - minősítést kap-e az adott szer. Ez a vizsgálat akár évekig is eltarthat. (66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet) Minősített esetek: mennyiségi kategóriák (csekély- jelentős): az adott szer tiszta hatóanyag tartalmát vizsgálva mennyiség alapján különböző kategóriákba sorolják azt (csekély-, jelentős-, és különösen jelentős), és ezek alapján más-más a kiszabható büntetési tétel is. Továbbá vannak különböző esetek, amelyek meglétekor a büntetést szigorítják, úgy, mint ha például a kábítószer átadása közintézményben, iskolában történt, vagy ha kiskorúnak történt a szer átadása.
Elterelés intézménye: elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása, termesztése miatt indul eljárás. A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú, fogyasztói típusú drogos bűncselekményt követ el, és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos drog-kezelésen, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést általában drogambulancián, szenvedélybetegeket kezelő intézményekben végzik szakemberek. (42/2008. (XI. 14.) EüM SZMM) Titoktartás- feljelentési kötelezettség: a pedagógusoknak nincs sem titoktartási-, sem feljelentési kötelezettsége! Szociális munkásoknak, pszichológusoknak, pszichiátereknek, egészségügyi dolgozóknak titoktartási kötelezettségük van! Drogjogi változások 2013. 07.01.-től (2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 176-185. alapján) Az elterelés szabályai szigorodnak (2 éven belül nem lehet elterelést választani). Megszűnnek a fogyasztókra vonatkozó, enyhébb szabályok. A fogyasztás önálló büntetőtételként kerül be a BTK-ba. Aki köznevelési intézmény közelében szerez kábítószert, szigorúbban ítélik meg. Új mennyiségi kategória: különösen jelentős mennyiség. A fogyasztók vallomásra ösztönzése (ha többen vallanak egy terjesztőre, akkor is elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert). Designer drogok fogyasztóinak büntetése C-lista.
CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P4 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 4. rész Kodependencia (társfüggőség) Időtartam: 1 tanóra Kodependencia (társfüggőség) Társfüggőség a viselkedési addikciók közé sorolható. Ez a függőség az 1980-as évek második felében került leírásra. Fogalmi meghatározása a tárfüggőségnek: egy problémás (addikcióban, személyiségzavarban, kodependenciában, vagy impulzuskontroll-zavarban szenvedő) egyénnel kialakított és hosszabb távon is fenntartott kapcsolat, amely nem kielégítő, szenvedéssel teli az alany szempontjából. (Komáromi 2010, 335 p.) Társfüggőség jellemzői: (Komáromi, 2010) 1. Az identitás bizonytalansága, az autonómia hiánya: a személy csaknem kizárólag másokhoz való viszonyában határozza meg magát. 2. Fokozott dependencia- igény, külső fókusz: a fontos másik -kal való kapcsolat, nélküle az egyén megsemmisüléssel fenyegető ürességet él át. 3. Határok problémája, elégtelen én- határok: engedi, hogy mások sorozatosan megsértsék a határait, azaz bántalmazzák, erőszakot tegyenek rajta, becsapják, kihasználják vagy semmibe vegyék, szimbiózis. 4. Túlzott felelősségérzet: mindent a saját felelősségének érez, ami a partner életében rosszul alakul. Saját magával szembeni felelősséget azonban nem vállalja fel, amelynek leggyakoribb megnyilvánulásai: nem törődik önmagával, elhanyagolja külsejét, egészségi állapotát, nem veszi figyelembe saját vágyait, ambícióit, nem készül fel a jövőre, elviselhetetlen helyzetben kér segítséget stb.
5. Kényszeres gondoskodás: mindent és erején felül megtesz mások fizikai és érzelmi jóllétéért. (különösen kínos helyzetekből való kimentését hajlamos magára vállalni). Azt gondolja, ha nem törődik mással, akkor rossz dolgok fognak történni vele. 6. Áldozatiság : saját magát áldozatnak, mártírnak tekinti. 7. A kontroll szükséglete: nem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzése alól kikerült dolgok jól alakulhatnak, ezért kontrolláló viselkedés jellemzi, a kapcsolat kontrolljára törekszik (pl.: kutatás a partner szobájában, zsebében, mobiltelefonjában stb.). 8. Kognitív torzulások: a gondoskodó irányító viselkedés mögött torz hiedelmek minden vagy semmi típusú gondolkodás és rigid kell húzódnak meg. Pl.: Minden férfi iszik ; Azért bánt, mert szeret ; Engem mindenki elhagyna. 9. Manipulativitás, játszma- viselkedés: nem képes saját szükségleteinek felvállalására és nyílt kifejezésére, így inkább manipulál, mást mond, mint amit gondol. Nem képes nemet mondani. Gyakran játszmába bonyolódik. 10. Negatív önértékelés: önállótlan, bizonytalan, alacsony az önbecsülése, eredményeit lekicsinyli, fokozottan érzékeny lehet kritikai észrevételekre. 11. Bizalom hiánya: gyermekkora óta azt tapasztalta meg, hogy nem bízhat a környezetében, a kontrolláló viselkedése is mély bizalmatlanságából fakad. Önmagában sem bízik, nem bízik a pozitív változás lehetőségében. Ugyanakkor éppen azokban és éppen abban bízna meg, akik erre érdemtelenek. (Sok csalódás után is hisz az alkoholista vagy őt bántalmazó férje ígéreteinek). 12. Kényszeresség: gondoskodás és kontrollálás mellett olyan más tevékenységekben is megjelenhet, mint: addiktív evés, munka, szexualitás, pénzkeresés, költekezés, vásárlás és szerencsejáték, alkohol, drog-és gyógyszerhasználat. 13. Tagadás: a társfüggő egyszerre tagadja önmaga és a másik betegségét. 14. Szociálisan izolálódik: szégyelli, titkolja a társ szenvedélybetegségét vagy problémás viselkedését. 15. Elfojtás: meg nem feleléstől és az elhagyástól való félelme miatt elfojtja saját érzéseit, indulatait. 16. Szégyen és bűntudat: a kodependes személy meghatározó érzései a származási családjából eredő szégyen és bűntudat. (Felnőtt korban is gyakran szégyelli mindazt, amit mások sérelmére elkövettek, amiről ő nem tehet: alkoholista apja által elkövetett fizikai bántalmazásokat, elhanyagoló anya viselkedését, stb.) 17. Felduzzadt harag, indulat: haragját is szégyelli, amit megkísérel elnyomni, de az időnként dühkitörésekben felszínre tör. A rejtett harag pszichoszomatikus tünetekben, depresszióban, szorongásban, önkárosító viselkedésben és szexuális diszfunkciókban nyilvánul meg.
18. Sérült intimitás, kapcsolatok zavara: az intimitás utáni vágy és az attól való félelem egyaránt jelen van. Ez érzelmi, testi és szexuális értelemben is érvényes. 19. Szexuális diszfunkciók: intimitás zavarával összefüggésben gyakran aszexualitás, hiposzexuális viselkedés (szex iránti érdektelenség), szexuális averziók (szexualitás kerülése), vaginizmus (pénisz bahatolását lehetetlenné tevő hüvelygörcs), diszpareunia (fájdalmas közösülés), frigiditás (női szexuális készenléti zavar), szexuális addikciók (szexualitással kapcsolatos szenvedélybetegségek, illetve függőségi problémák) jelentkeznek. 20. Destruktív lojalitás: származási családja, jelenlegi családja, illetve gyermekei viszonyrendszerében jellegzetes lojalitás-konfliktusok jelennek meg. Pl.: párkapcsolatában is szüleinek akar megfelelni, utódjáról való gondoskodás kárára szülőjét, házastársát részesíti előnyben. 21. Hangulatzavar: diszfória- depresszió. 22. Feszültség szint magas, jelentős szorongás: amit testi tünetek is kísérhetnek (migrénes fejfájás, szívtáji panaszok, autoimmun megbetegedések, daganatos betegségek, magas vérnyomás, nőgyógyászati megbetegedések, gyomorpanaszok). 23. Gyakran bántalmazottak: fizikailag, szexuálisan. 24. Magára marad feladataival: szülői, családfenntartó, pénzkereső funkciók. 25. Progresszivitás: a társfüggőség fokozatosan előrehaladó, súlyosbodó állapot. Nemek szerinti gyakorisága: nőket gyakrabban érinti. Kulturális vetülete, öröksége: tradicionálisabb, férfiközpontú család modellben a hagyományos női szerep: a család összetartása minden körülmény között, a gyerekekről és társról való gondoskodás. A nőtől elvárható, hogy: a családon kívüli boldogulását háttérbe szorítsa (önfeláldozás), elsődleges érték számára a másokról való gondoskodás és áldozatvállalás legyen. Elmondható, hogy annak a kislánynak, aki agresszív apja és a bántalmazott anyja kapcsolatában permanens krízis helyzetet, szélsőséges emocionális reakciókat tapasztal meg,
annak számára kézenfekvő feltevés, hogy nem létezik igazi szerelem és párkapcsolat drámai indulatok, vad összecsapások, verekedésbe torkolló viták nélkül. Az elmúlt évtizedek emancipációs folyamatainak hatására ez a helyzet sokat változott, egyre inkább a méltányosabb családi szerepviszonyoknak adta át a helyét, mindazonáltal ma sem vesztette érvényét az a tény, hogy az iszákos vagy agresszív férj mellett hősiesen kitartó, a gyermekeiért mindent elviselő anyát tágabb környezete elismeri, csodálja. Kialakulásának háttere: - Diszfunkcionális családi háttér-> alapjai a korai szocializációból erednek-> mintakövetés. - Analitikus modellekben anya-gyerek korai kötődési zavara. Egy olyan családi minta, ami függőségre szocializál. Általában a társfüggő nők gyakran alkoholista apával nőnek fel, arra szocializálják őket, hogy meg kell tartani a család egységét, ehhez alkalmazkodnia kell. Ennek a szerepnek a betöltésével ráerősít, hogy társfüggővé váljon. Sokszor a gyerek gondoskodik a szüleiről (parentifikálódik). Önértékelésben nagy sérülések lesznek, saját párválasztásánál szenvedélybeteget, vagy problémás viselkedésűt választ. Mindig keres valamit, ami hiányzik, kimaradt életéből. Menekülő stratégia - Lover boy jelenség: A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a lányok, akik valamilyen diszfunkcionális családból származnak (pl.: alkoholista szülő, bántalmazó szülő) hamar kilépnek a családi kötelékből, és gyakran választanak maguknak problémás viselkedésű párt, vagy gyakran esnek áldozatul a lover boy jelenségnek. Lover boy jelenség: azokra a férfiakra használják ezt a kifejezést, akik olyan lányokat környékeznek meg, udvarolnak nekik, elcsábítják őket, a szerelem nevében sok jót ígérnek nekik, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak (pl.: diszfunkcionális családból származnak, gyermekvédelmi rendszerben nevelkednek, mélyszegénységben élnek, érzelmileg instabilak, önértékelésükben problémák vannak). Egy idő után érzelmi zsarolással és/vagy fizikai bántalmazással anyagi javaik gyarapítása céljából prostitúcióra kényszerítik őket. (Schaarlaken Koord holland NGO szervezet, 2012.) Társfüggőség terápiája: Autonómiájának erősítése, saját célok, ambíciók megfogalmazása, önértékelés javítása, én-határok fejlesztése, családi minta korrigálása, megrekedt fejlődési szint feloldása, továbbléptetése.
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 1 Jelenléti ív a szakemberek felkészítő workshopjáról... Dátum: Szakemberek felkészítésének témája: Előadó:... sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Név (nyomtatott betűkkel) Aláírás 15 Megjegyzések:
CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 2 Elégedettségi kérdőív CSAT projekt szakembereit felkészítő workshop... 1. Kérjük, a megfelelő cellába tett X- el jelölje a megfelelő választ! A workshop előtt megkapta-e a felsorolt szakmai dokumentumokat? Dokumentum Megkaptam Nem kaptam meg megnevezése Diák csoportfoglalkozás tervezet/tematika D1 Folyamat előrehaladása c. dokumentumot Pedagógus képzés tematikái (4db; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P1; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P2; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P3; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P4 számú dokumentumok) ( Amennyiben van olyan dokumentum, amit Ön nem kapott meg, kérjük, jelezze a workshop vezetőjének.) 2. Kérjük, karikázással jelölje a megfelelőt! Mennyire tartotta hasznosnak a workshopot? 1 2 3 4 5 3. Volt-e a felkészítés során olyan pozitív dolog, amit kiemelne? Ha igen, mi volt az?