Az egész napos iskola elméleti és gyakorlati kérdései Stelczné Kurucz Éva 2015. március 20. 1
Miről szól ez az előadás? 1. Miért van szükség az egész napos iskolára? 2. Az egész napos iskola koncepciójának fejlesztése 3. Az egész napos iskola fejlesztéshez kapcsolható további fejlesztések a köznevelési rendszerben 4. Az ENI- fejlesztés intézményi szintje 2
A kiindulópont A 2008-as gazdasági válság következményei: A. A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit B. Fény derült Európa strukturális hiányosságaira 23 millió ember munkanélküli. Az elért haladás ellenére a 20 64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben Az 55 64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014-től kezdve csökkenni fog. 3
EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/sustainablegrowth/index_hu.htm Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/flagship-initiatives/index_hu.htm 4
Mi az alapprobléma tehát? Kiknek kell tehát esélyt* nyújtani? A Tanács 2003. május 5 6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből. *Lásd erről: Az első, a második és az n-edik iskolai esély 1 A tanulmány alapját az Országos Közoktatási Intézetben zajló Második esély iskolák 2003 2006 program eredményei képezik, amelyeket három kötetben jelentettünk meg. Esélyt nyújtó iskolák. Országos Közoktatási Intézet, 2004; A második esély iskolái. Országos Közoktatási Intézet, 2005; Hátránykompenzáló és esélynövelő iskolák. Országos Közoktatási Intézet, 2006 5
6
Korai iskolaelhagyók http://observatory.org.hu/tovabb-romlottak-a-korai-iskolaelhagyok-munkaeropiaci-eselyei-magyarorszagon-kulonosen-nehez-a-helyzet/ 7
Kik válhatnak esélytelenné? Franciaország: A "végzettség nélküli fiatal fogalmának nincs jogi jelentősége, inkább szociológiai értelemben használják. A kifejezés felöleli az összes olyan fiatalt, aki képtelen állást találni, mert nem részesült megfelelő képzésben. Németország: Általában véve azok a fiatalok tartoznak ebbe a körbe, akik a kötelező oktatás végén csak elemi iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, s nincs középiskolai végzettséget igazoló bizonyítványuk. Dánia: Olyan fiatalok, akik nem rendelkeznek a kötelező oktatás szintje fölötti végzettséggel, vagy azért, mert nem tanultak tovább, vagy azért, mert kimaradtak a kötelező oktatás utáni képzésből. Olaszország: Azok a tanulók, akik nem rendelkeznek iskolai záró bizonyítvánnyal a kötelező oktatás végén (alsó középfokú oktatás Scuola media, 14 éves kor). http://www.nefmi.gov.hu/letolt/nemzet/1010_measures.pdf 8
Nézzünk körül! 1. Mit mutatnak a számok? http://nepszava.hu/cikk/663268-szocialis-robbanas-fenyeget-azeu-ban 9
Álláskeresők iskolai végzettség szerint 2013. % Magyarország 5,4 41,5 53,3 Általános iskola Középfokú végzettség Felső fokú végzettség 10
A munkaügyi központokhoz 40 400 üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók októberben. Az állások közel fele közmunka volt. 2013. Milyen álláshelyekre kerestek munkavállalókat? tehergépkocsi-vezetőket, bolti eladókat, mechanikai gép-összeszerelőket, egyszerű ipari, valamint egyéb szolgáltatási és szállítási dolgozókat Az előző hónapról "megmaradt" betöltetlen állásokkal együtt összesen 84 100 munkalehetőséget kínáltak a munkaügyi központok. 53 300 pozíciót nem sikerült betölteni. 11
Korai iskolaelhagyás 1948. népiskola (%)
A legnagyobb probléma: a nem tanulók 100 90 80 70 60 50 Összes továbbtanuló Nem tanul 40 30 20 10 0 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 13
A második nagy probléma: a kimaradók 35 30 25 20 15 gimnázium SZKI SZmK Összes kimaradó Az összes kimaradó a 18 évesek között 10 5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 14
A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási irányai 1971/72. 15
Az alapprobléma, szintén a múltból Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni. Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, a tanulók jobb és alaposabb megismerését. 16
A vita folytatódik Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat. Kiss Árpád: Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani. Ballér Endre: amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes. Kozma Tamás: A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik. 17
A konklúzió, egy pillanattal a rendszerváltás előtt! 18
Alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek (%) 16 14 12 14,3 13,2 13,3 12,6 12,5 12,4 11,8 11,1 13,7 13,5 11,4 11,1 14 10,7 12,2 12 11,5 10,5 10,5 11,2 10 9,1 8,9 férfi 8 nő 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 19
35 Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők a munkaerő-piaci aktivitás szempontjából (%) 34 31,8 30 25,7 27,5 26,2 28,8 29,2 29,6 30 29,6 26,2 25 20 foglalkoztatott 15 10 13,4 13,8 12,3 10,9 13 10,3 12,5 15,3 14,9 9,7 9,7 9,2 16 8,6 14,9 7,1 15,5 13,2 7,8 7,6 14,2 6,3 munkanélküli gazdaságilag nem aktív 5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20
Az integráció által érintett tanulók becsült aránya (%) 21
Tanulásszervezési módok, módszerek? (%) 100 80 60 40 20 0 4 4 11 11 15 2 23 1 13 11 16 14 18 37 43 33 16 26 47 36 30 26 43 44 14 17 18 18 8 3 19 77 Nem tervezem alkalmazni Tervezem, hogy alkalmazni fogom Nem fordul elő Néha előfordul Rendszeresen előfordul 22
Az egész napos iskolához kapcsolódó fejlesztések
A fejlesztés számokban 55 kutatás-fejlesztési szerződés 43 iskola 31 fenntartó 23 tankerület 5 egyházi fenntartó 2 alapítványi fenntartó 1 állami felsőoktatási fenntartó 244 bevont pedagógus 1488 modul készül Első változatban elkészült közel 1000 modul Már kipróbálásra került mintegy 400 modul
A fejlesztés helyszínei
Alapkérdés: Miképpen lehet eredményessé tenni az oktatási intézményeket a tanulók, a tanulás támogatása érdekében? Egy lehetséges út az egész napos iskola. a. Keretrendszer (alsó és felső tagozat) b. Öko-iskolai programok c. Komplex természet(tudományi) és művészeti nevelés d. Gyakorlati életre nevelés e. Jó gyakorlatok tára 26
Volt, van, de milyen lesz? koncepcionális kérdések Az egész napos iskola nemcsak a tanóráról szól, hanem a közösség építéséről, a szociális tér kiszélesítéséről, az egyén lehetőségeinek megteremtéséről is. Olyan hely, ahol a gyerekeket, és a szüleiket célzó szolgáltatás is helyet kap. 27
Van új a nap alatt? Szerintünk igen! Miért? Adottak a keretek de újak fókuszok! (lásd erről: miért is beszélünk paradigmaváltásról?!) Mi az, amit meg szeretnénk haladni? Napközi Iskolaotthon Tanoda stb.
Milyen iskolára van tehát szükség? Amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja. Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek (tanulóknak és pedagógusoknak) egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van. Amely együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad. 29
Prioritások a fejlesztés során Első Kutatás, fejlesztés, innováció. A folyamatban az iskola és pedagógusai aktív szereplők, fejlesztenek és kipróbálnak, visszajeleznek a folyamatra, reflexiójuk eredményeként korrigálható a program. Második A fejlesztés időtartama alatt az OFI K+F munkatársai együttműködnek az iskolákban dolgozó pedagógusokkal. Harmadik Fókusz azokra az elemekre, amelyek lehetővé teszik a valamilyen szempontból különleges igényű tanulócsoportok lemaradó, hátrányos helyzetű, tehetséges, felzárkóztatást igénylő, sajátos nevelési igényű differenciált, a rendszerbe illesztett fejlesztését. Negyedik A folyamatos önreflexió magára a fejlesztésre is vonatkozik erre lehet alapozni a know-how leírását (a fejlesztés szakácskönyvét ), továbbá a fejlesztés-politikai ajánlások megfogalmazását is. A folyamat végén az értékelt fejlesztési tapasztalatok átadhatóságára-átvehetőségére vonatkozó leírás is elkészül. 30
ENI paradigma Inklúzió szociális kompetencia Tehetséggondozás, felzárkózás, személyiség gazdagítás Tanulási kudarcok csökkentése Iskolai konfliktusok számának csökkentése Tanulással kapcsolatos motiváció erősítése Szülők bevonása Versenyképesség Tudás tanulási kompetencia 31
Az egész napos iskola modulrendszere 32
Napi tanrend alsó Felhasznált idő 7.45 8.15 30 perc 8.30 10.00 (90 perc) 10.00 11.00 (60 perc) 11.00 12.30 (vagy 13.30) (90 perc) 12.30 13.30 (vagy 14.30) (60 perc) 13.30 14.30 (vagy 15.30) 60 perc Sorakozó, áhítat összesen: 30 perc Tanóra, Tanóra, önálló Tanóra 270 perc (hagyományos tanóra 6X45 perc (270 perc), Ebéd, szabadidő, sport A sporttal közvetlenül köthető a tanórához 30 perc Önálló tanóra - egyéni menü: differenciálás, Egyéni, közvetlenül köthetően a felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni (házi) tanórához: 60 perc feladat adás. Együtt a tanórákkal 240 perc, azaz 5 hagyományos tanóra Együtt: 195 perc, azaz 4 hagyományos tanóra 14.30 15.30 (60 perc) 15.30 16.00 (30 perc) 16.00-tól Modulok egyéni menü: tudomány, művészet, hobbi.. Modulok zárás Szakkörök. Pl informatika, kézműves 60 perc 33
Az ENI lehetséges előnyei az említések számában 1. Esély a gyengébb képességű tanulóknak a felzárkóztatásra, lehetőség a korrepetálásra. 2. Idő és tér a szociális kompetenciák elsajátítására. 3. Lehetőség a hétköznapi kompetenciák gyakorlati megerősítésére. 4. Lehetőség a tanulók alaposabb megismerésére. 5. Eredményesebb, hatékonyabb tanár-diák kapcsolat kialakításának esélye. 6. Sikerélményhez juttatása a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. 7. A problematikus tanulók magatartásának javítása. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók kompetencia-fejlesztéséhez szükséges szintér kialakítása 9. A tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése. 10. A szülők számára nyitottabbá válhat az iskola. 34
Az ENI lehetséges hátrányai az említések számában 1. A tanárok motiváltsága rendkívül alacsony szintű (egész napos bent tartózkodás ) 2. Egyensúly kiépítésének nehézségei a tanulás és a szabadidő hasznos eltöltése között. 3. A felelősség kérdése 4. A couch potato generation problémája és annak kezelése, a Z generáció meg nem értése 5. A szoros együttműködés hiánya a pedagógusok között 6. Aktuális problémák háttérbe szorítják az innovatív hajlandóságot 7. A szülőkkel való eredménytelen kommunikáció 8. A megszokott tanítási kultúrához való ragaszkodás 9. A program során felmerülő tárgyi feltételek biztosítása 35
Mire irányul a pedagógusok felkészítése? 1. A pedagógusok felkészüljenek a konkrét program alkalmazására. 2. Képesek legyenek a megszerzett tudást továbbadni. 3. Képesek legyenek új tudást befogadni és alkalmazni (adaptáció hálózati tanulás) 4. Képesek legyenek a tudás továbbfejlesztésre és korrekciójára (reflektivitás) 5. Képesek legyenek befolyásolni a szervezet működését és tanulását (intézményfejlesztés tanácsadás 36
A modul A MODUL CÍME: Performance Képben vagyunk
MODULTÉRKÉP A modul kiemelt célja az élményszerű találkozás a műalkotásokkal. Néhány műalkotást egészen közel hozunk hozzájuk, átélhetővé, tapinthatóvá, megjeleníthetővé téve azokat. A munka során saját testüket, egyéniségüket, közvetlen környezetüket használjuk fel a műalkotások megjelenítéséhez. Élőben mutatjuk be ezeket az alkotásokat, performance során.
Képben vagyunk Célunk továbbá képi kompozíciók alkotása, látványrészek kivágásával. Önállóan hasznosítják eddigi ismereteiket a képkivágás, a kompozíció tekintetében. Célunk az észlelés tökéletesítése, a kreativitás lehetőségeinek kiszélesítése. Célunk, hogy a műalkotások megfigyelése során tudjanak viszonyítani, megítélni téri, formai és színviszonyokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket.
Tartalmi fókusz Kapcsolódik a szabadidő hasznos eltöltéséhez, valamint tanításitanulási folyamathoz, ugyanakkor a szociális kompetenciák fejlesztéshez is.
Fejlesztési fókuszok Fejlődik a tanulók esztétikai érzéke, a kreativitásuk, a koncentráló képességük. Figyelem-koncentráció, igényesség, rendszerező képesség, együttműködés, munkabírás, tanulói aktivitás - bővüljön szókincsük, szövegalkotási képességük egyegy műalkotás bemutatása, megjelenítése során - verbális-nyelvi, manuális készségük fejlődjön - a csoportmunkákon keresztül javuljon együttműködési, empatikus képességük
Előkészületek: A kiválasztott festményekkel és alkotójukkal való megismerkedés..
Alkotók és alkotások Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő Szinyei Merse Pál: A lilaruhás nő Rippl-Rónai József: Kalitkás nő Dürer: Önarckép Degas: Balerina Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval El Greco: Madonna
Ezt mondhatta volna A képen szereplő alakok megszólaltatása. Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő -Egész délelőtt rőzsét gyűjtöttem az erdőben. Most egy kicsit megpihentem. Szinyei Merse Pál: A lilaruhás nő -Ezt a gyönyörű, lila ruhát ma vettem fel először. Szinyei Merse Pálnak nagyon tetszik. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő -Ezt a madarat a szerelmemtől, Józseftől kaptam. Nagyon szép, és most hallom először énekelni.
A nagy beöltözés A csoportok tagjai kiválasztják, melyikük fog beöltözni a ruhába. Igyekeznek a képen látható alakhoz leginkább hasonló karakterű csoporttagot választani. Megtörténik a beöltözés. A csoport tagjai folyamatosan fényképeket készítenek a beöltözés fázisairól, valamint társuk megjelenéséről. Lehetőséget teremtünk arra, hogy bemutatkozhassanak a beöltöztetett gyerekek az iskolai vagy a helyi közösség előtt. Ehhez szükséges az is, hogy megjelenjenek az eredeti képek reprodukciói. Ezeket feketefehérben kinyomtatjuk, majd a gyerekek kitűzik egy rajztáblára. Ezek is láthatóak lesznek, amikor a többiek megnézik a performance-t. A beöltözött gyerekeket meg lehet szólítani: -Ki vagy te? Ők pedig a korábban megbeszéltek szerint válaszolnak a kérdésre.
Képben vagyunk A beöltözött gyerekekről fényképeket készítettünk, megfigyeltük a festményeken a fény-árnyék hatásokat. A felvételek készítésekor különösen ügyeltünk, hogy a fényképek megvilágítása minél inkább hasonlítson a festmények fényviszonyaihoz, hogy az elkészült kompozit képek hűen tükrözzék az eredeti alkotások hangulatát. A tanulók az informatikatanár vagy egy hozzáértő szülő, szakember segítségével megismerkedtek képszerkesztő programokkal. Ezek segítségével beillesztették a beöltözött társukról készült képet az eredeti műalkotás főszereplőjének helyére. Az elkészült képeket kinyomtatták.
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Balerina
Eredmények: A modul során fejlődik a tanulók esztétikai érzéke, a kreativitásuk, a koncentráló képességük. Bővül szókincsük, szövegalkotási képességük egy-egy műalkotás bemutatása, során. A csoportmunkákon keresztül javul együttműködési, empatikus képességük. Vizuális, képi kommunikáció: Ismeri és érti a hétköznapi élet során használatos képi jelrendszereket. Képes reflektálni vizuális élményekre. Nyitott a vizuális művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak értelmezésére és értékelésére. Digitális kompetencia: Az internetes adatgyűjtés során az információk keresésének, kiválasztásának, beszerzésének és befogadásának képessége fejlődik. Kommunikációs kompetencia: Kritikusan viszonyulnak a kommunikációs helyzetek értelmezéséhez. Pozitívan viszonyulnak saját maguk és mások kommunikációjának értékeléséhez, értelmezéséhez. Képessé válnak önálló vélemények megfogalmazására saját és mások tevékenységéről.
Család: Én is itt vagyok
Egyiptom
Szép könyv
Szabályjátékok
Petőfi café
Szakirodalmi háttér What Schools for the Future? tapasztalatai (OECD 2001.) A Jövő Iskolája OECD Projekt: A jövőről való gondolkodás a gyakorlatban. (A magyarországi projekt dokumentumai, OKM, Európai Ügyek Fıosztálya, Budapest, 2007) http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200801/jovo_oecd_080125.pdf Every Child Matters a brit kormány 2003-ban indult komplex programja, ami biztosítani szeretné, hogy minden gyermek kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket Extended school témában honlapok információi: http://www.teachernet.gov.uk/wholeschool/extendedschools/, http://www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/ete/schools/extendedschools/extendedschools/ Az egész napos iskolák fejlődésének tanulmányozása (Studie zur Entwicklung von Ganztagsschulen /StEG/, http://www.projekt-steg.de/) All-Day, All-Year Schools (The rapid development of research on all-day schools. http://www.goethe.de/wis/fut/bko/en4420519.htm) Michael Pfeifer, Heinz Günter Holtappels: Improving Learning in All- Day Schools: results of a new teaching time model, European Educational Research Journal, 2008.7.2.232 European Agency tapasztalatai (www.european-agency.org) 60