A kationok csoportosítási lehetőségei

Hasonló dokumentumok
Minőségi kémiai analízis

Kvalititiv analitika 1

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Lelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga

Arzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

Jellemző redoxi reakciók:

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Szervetlen ionok minőségi elemzése

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly

1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4

... Dátum:... (olvasható név)

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

A kationok és az anionok csoportosítása

2019. április II.a, II.b

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

Közös elektronpár létrehozása

Név: Dátum: Oktató: 1.)

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

O k t a t á si Hivatal

4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

29. Sztöchiometriai feladatok

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

2011/2012 tanév I. félév

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Indikátorok. brómtimolkék

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

1. feladat Összesen: 10 pont

Kémiai alapismeretek 11. hét

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Elektronátadás és elektronátvétel

Hulladékos csoport tervezett időbeosztás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

A kémiai egyensúlyi rendszerek

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Pufferrendszerek vizsgálata

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

Kémiai alapismeretek 6. hét

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

v1.04 Analitika példatár

Általános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.

SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).

E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

O k t a t á si Hivatal

VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik

Átírás:

A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem oldódnak: Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+ I. A osztály I. B osztály HCl-dal csapadékot képez HCl-dal nem képez csapadékot Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+

A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: II. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) oldódnak: As(III), As(V), Sb(III), Sb(V), Sn 2+, Sn + III. osztály: savas közegben nem képeznek szulfidionnal csapadékot, ammónium-szulfid hatására csapadékot adnak (MS, M(OH) csapadék) Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Fe +, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+

A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: IV. osztály: sem savas, sem lúgos közegben nem képeznek szulfidion hatására csapadékot, ammónium-karbonáttal csapadékot képeznek Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ V. osztály: sem szulfidionnal, sem ammónium-karbonáttal nem képeznek csapadékot Mg 2+, Li +, Na +, K +, NH +

A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai Szulfidcsapadékok oldhatósága: szulfid pl szulfid pl MnS 12,6 CdS 26,1 FeS 17,2 PbS 26,6 ZnS 22,9 CuS 5,2 NiS (α) 18,5 HgS 52, NiS (β) 2,9 Ag 2 S 8,8 CoS (α) 20, Cu 2 S 6,7 CoS (β) 25,5 Bi 2 S 71,8

HS + H 2 O H O + + S 100 molszázalék A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai A kénhidrogén deprotonálódási egyensúlya H 2 S + H 2 O H O + + HS 80 60 0 20 0 H 2 S HS S 2 0 2 6 8 10 12 1 ph

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék 100 80 60 0 20 0 [H 2 S] = 0,1 mol/dm H 2 S [S ] = 1 10 21 mol/dm HS S 2 0 2 6 8 10 12 1 ph

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék 100 80 60 0 20 0 H 2 S [H 2 S] = 0,09 mol/dm HS [S ] = 2 10 11 mol/dm S 2 0 2 6 8 10 12 1 ph

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék 100 80 60 0 20 0 H 2 S [HS ] = 0,09 mol/dm HS [H 2 S] = 0,008 mol/dm [S ] = 1 10 10 mol/dm S 2 0 2 6 8 10 12 1 ph

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(HgS) =,98 10 5 L(CuS) = 6,1 10 6 L(CdS) = 7,9 10 27 ph = 1, [S ] = 1 10 21 mol/dm Csapadék válik le,,98 10 1 10 6,1 10 1 10 7,9 10 1 10 ha [Hg 2+ ] > =,98 10 2 mol/dm 21 ha [Cu 2+ ] > = 6,1 10 15 mol/dm 21 6 27 ha [Cd 2+ ] > = 7,9 10 6 mol/dm 21 5

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2,51 10 1 L(FeS) = 6,1 10 18 L(CoS(α)) =,98 10 21 L(CoS(β)) =,16 10 26 ph = 1, [S ] = 1 10 21 mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 2,51 10 8 mol/dm ha [Fe 2+ ] > 6,1 10 mol/dm ha [Co 2+ ] >,98 mol/dm, (CoS(α)) ha [Co 2+ ] >,16 10 5 mol/dm, (CoS(β))

A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2,51 10 1 L(CoS(α)) =,98 10 21 L(CoS(β)) =,16 10 26 ph = 6, [S ] = 2 10 11 mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 1,255 10 2 mol/dm ha [Co 2+ ] > 1,99 10 10 mol/dm (CoS(β)) ha [Co 2+ ] > 1,58 10 5 mol/dm (CoS(α))

Tiosavak, tiobázisok, tiosók Tiosavak: a sav egy vagy több oxigénjét kénre cseréljuk le: H O S H O kénsav (szulfát) O H O S S H O O O tiokénsav (tioszulfát) H AsO H AsS arzénessav tioarzénessav (arzenit) (tioarzenit)

Tiosavak, tiobázisok, tiosók Bázis tiobázis: NaOH NaHS NH H 2 O NH HS Savanhidrid - tiosavanhidrid As 2 O As 2 S arzén(iii)-oxid arzén(iii)-szulfid Bázisanhidrid - tiobázisanhidrid Na 2 O Na 2 S (NH ) 2 S

Tiosavak, tiobázisok, tiosók Sav-bázis reakciók: Sav és bázis reakciója: H 2 CO + 2 NaOH = Na 2 CO + 2 H 2 O H AsO + NaOH = Na AsO + H 2 O Savanhidrid és bázis reakciója: CO 2 + 2 NaOH = Na 2 CO + H 2 O Savanhidrid és bázisanhidrid reakciója: CO 2 + Na 2 O = Na 2 CO - nátrium-karbonát As 2 O + Na 2 O = 2 Na AsO - nátrium-arzenit As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS - nátrium-tioarzenit

Tiosavak, tiobázisok, tiosók Szulfidok sav-bázis sajátságai: I. kationosztály: Ag 2 S, PbS, HgS, CuS, Bi 2 S, CdS tiobázisanhidridek ammónium-szulfidban, illetve lúgos közegben nem oldódnak (kivétel: HgS + 2 KOH + S = K 2 HgS 2 + 2 OH ) II. kationosztály: As 2 S, As 2 S 5, Sb 2 S, Sb 2 S 5, SnS, SnS 2 As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S + 6 OH = AsS + AsO + H 2 O Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS + (NH ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS

I. kationosztály elválasztási sémája Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (I-V. osztály) +2 M HCl szűrlet 1. (I/B-V. osztály): csapadék (I/A osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, Ag As(III), + + HCl = AgCl Sb(III), Sn 2+ + H, Sn(IV), + AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Co Pb 2+ 2+, Ni + 2+ 2, HCl Fe + =, PbCl Fe 2+, 2 Mn + 2 2+ H, Cr + +, Al Hg + 2+, Zn 2+ 2 + 2, HCl = Hg 2 Cl 2 + 2 H + Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li +

I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O Hg 2 Cl 2 + NH = Hg + Hg(NH 2 )Cl csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 AgCl + 2 NH [Ag(NH ) 2 ] + + Cl [Ag(NH ) 2 ] + + Cl + H + AgCl + 2 NH szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga

I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 Pb 2+ + CrO = PbCrO szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga

I. kationosztály elválasztási sémája szűrlet 1. (I/B-V. osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + +H 2 S csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 szűrlet 2. (III-V. osztály) Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Pb 2+ + H 2 S = PbS + 2H + Hg 2+ + H 2 S = HgS + 2H + 2 Bi + + H 2 S = Bi 2 S + 6H + 2 H AsO + H 2 S = As 2 S + H 2 O

I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS +HNO (20%), melegítés szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS PbS + 2 H + = Pb 2+ + H 2 S Bi 2 S + 6 H + = 2 Bi + + H 2 S csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2

I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +királyvíz (brómos víz + 1,2 csepp 2 M HCl, esetleg Br 2 + cc HCl) HgS + Br 2 + 2 HCl + H 2 O = HgCl 2 + SO + 8 Br + 10 H + HgCl 2 +SnCl 2 Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő) 2 HgCl 2 + SnCl 2 = Hg 2 Cl 2 + SnCl Hg 2 Cl 2 + SnCl 2 = 2 Hg + SnCl

I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Pb 2+ + H 2 SO = PbSO + 2 H + csapadék Bi(OH) szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék

I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel Bi + + NH + H 2 O = Bi(OH) + NH + csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Cu 2+ + NH [Cu(NH ) ] 2+ Cd 2+ + NH [Cd(NH ) ] 2+ szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék

I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) +HNO szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék Bi + +KI-oldat +felesleg csap: BiI fekete [BiI ] narancssárga Bi(OH) + H + = Bi + + H 2 O Bi + + I = BiI BiI + I [BiI ]

I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S 2 [Cu(NH ) ] 2+ + 9 CN + H 2 O = csap: CdS sárga, 2 [Cu(CN) [Cu(CN) ] + ] OCN + 2 NH + + 6 NH [Cd(NH ) ] 2+ + CN [Cd(CN) ] + NH

I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S csap: CdS sárga, [Cu(CN) ] [Cd(CN) ] + S = CdS + CN

II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) +2 M HCl As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS SnS +cc + (NH HCl, melegítés ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS szűrlet (szükségtelen) As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás

II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS +2 M HCl csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) szűrlet (szükségtelen) +cc HCl, melegítés csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás 2 H AsO + SnCl 2 + 6 HCl = As + SnCl + H 2 O

II. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: SbCl, SnCl +Fe csap: Sb(+Fe 2+ ) szűrlet: SnCl 2 (+Fe 2+ ) +HNO, (+borkősav) +H 2 S HgCl 2 -oldathoz öntve SbO + Sb 2 S narancssárga 2 SbCl + Fe = 2 Sb + Fe 2+ + 6 Cl SnCl + Fe = SnCl 2 + FeCl 2 SnCl 2 + 2 HgCl 2 = SnCl + Hg 2 Cl 2 SnCl 2 + Hg 2 Cl 2 = SnCl + 2 Hg Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő)

III. kationosztály elválasztási sémája +H 2 S szűrlet 2. (III-V. osztály): Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (+NH Cl+NH -oldat) (semlegesítés) +(NH ) 2 S Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Mn 2+, Zn 2+ M 2+ + (NH ) 2 S = MS + 2 NH + csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS Cr +, Al + szűrlet. (IV-V. osztály) Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M + + (NH ) 2 S+ H 2 O = M(OH) + 6 NH + + HS 2 Fe + + (NH ) 2 S= 2 FeS+ S + 6 NH +

III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ MS + 2 HCl = M 2+ + 2 Cl + H 2 S M(OH) + 6 HCl = M + + 6 Cl + H 2 O

III. kationosztály elválasztási sémája csapadék: CoS, NiS +brómos víz + kevés 2 M HCl (CH COOH, +0% H 2 O 2, melegítés, esetleg királyvíz vagy Br 2 + cc HCl) CoS + Br 2 + HCl + H 2 O= [CoCl ] + SO + 8Br + 12 H + csapadék: S, (szükségtelen) az oldat egy részlete +NH, +KCN, +H 2 O 2 +HCHO +dimetilglioxim szűrlet: Co 2+, Ni 2+ (+H 2 O 2 ) forralás Co 2+, Ni 2+ az oldat egy részlete +szilárd NH SCN, +dietiléter Ni-dimetilglioxim vörös komplex ([Co(CN) 6 ] ) [Co(SCN) ] kék (az éteres fázisban) Ni 2+ a vizes fázisban

III. kationosztály elválasztási sémája [CoCl ] + CN = [Co(CN) ] + Cl 2 [Co(CN) ] + H 2 O 2 = 2 [Co(CN) ] + 2 OH [Ni(CN) ] + HCHO + H 2 O+ 6 NH = [Ni(NH ) 6 ] 2+ + + HOCH 2 CN + OH O H O CH NOH CH N N H C 2 + Ni 2+ Ni 2+ + 2 H + CH NOH CH N N H C O H O

III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+

III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO MnO lila

III. kationosztály elválasztási sémája Mn 2+ + H 2 O 2 + 2 OH = MnO(OH) 2 + H 2 O 2 Fe 2+ + H 2 O 2 + OH = 2 Fe(OH) + +5 +7 + 2 MnO(OH) 2 + BiO + H + = 2 MnO + H 2 O + BiO + Fe + + 6 SCN Fe(SCN) 6

III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO + 1 +6 2 a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO 2 [Cr(OH) ] + H 2 O 2 + 2 OH = 2 CrO 2 + 8 H 2 O Zn(OH) 2 + 2 OH Al(OH) + OH [Zn(OH) ] 2 [Al(OH) ] MnO lila

III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO [Zn(OH) ] 2 + NH +fenolftalein, +NaF-oldat [Zn(NH ) ] 2+ + OH [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) Al(OH) + 6 F [AlF 6 ] + OH

III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO +fenolftalein, +NaF-oldat [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) csapadék: BaCrO sárga +CH COOH +BaCl 2 szűrlet: Zn 2+ +H 2 S Zn 2+ + H 2 S = ZnS + 2 H + csapadék: ZnS fehér

IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (IV-V. osztály) (gyengén lúgos): Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + HS eltávolítása (+HCl, forralás) +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M 2+ + CO 2 = MCO

IV. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO +CH COOH Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ +NaCH COO +K 2 Cr 2 O 7 csapadék: BaCrO sárga szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ 2 Ba 2+ + Cr 2 O 7 2 + H 2 O = 2 BaCrO + 2 H +

IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ +Na 2 CO CaCO, SrCO +HCl +cc CaSO Ca 2+, Sr 2+ csapadék: SrSO Ca 2+ + K [Fe(CN) 6 ] = K 2 Ca[Fe(CN) 6 + 2 K + +NH +K [Fe(CN) 6 ] csapadék: K 2 Ca[Fe(CN) 6 ] fehér

V. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Egyedi kísérletek a szűrlet egy-egy részletével NH + az eredeti mintából +NaOH, melegítés NH gáz (indikátorpapírral kimutatható) Mg 2+ +NH +Na 2 HPO csapadék: MgNH PO 6H 2 O fehér K + +HClO +etanol csapadék: KClO fehér Na +, Li + lángfestési próba Mg 2+ + NH + Na 2 HPO = MgNH PO + 2 Na + NH + + OH = NH + H 2 O

A p-mező elemeinek anionjai Halogének: ClO, ClO, BrO, IO, OCl, F, Cl, Br,I Oxigéncsoport (16. csoport): H 2 O 2, SO, SO, S 2 O, S, S x Nitrogéncsoport (15. csoport): NO, NO, PO, HPO, H 2 PO Széncsoport (1. csoport): CO, HCO, SiO, CN, SCN, CH COO 1. csoport: B(OH)

A p-mező elemeinek anionjai Analitikai besorolás: I. osztály: OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO, II. osztály: BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) III. osztály: Cl, Br,I,CN, SCN IV. osztály: ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO

A p-mező elemeinek anionjai Csoportok jellemzése: csoportreakció sav-bázis sajátság (milyen az aniont tartalmazó oldat kémhatása milyen erősségű sav anionja) csapadékképzési tulajdonság komplexképzési tuladonság redoxi sajátságok

Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csoportreakció: Oldatukat erős savval savanyítva észlelhető változás következik be (gázfejlődés, csapadékképződés) OCl + 2 H + + Cl = Cl 2 + H 2 O Cl 2 kimutatása KI-os szűrőpapírral SO + 2 H + = SO 2 + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral S 2 O + 2 H + = SO 2 + S + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S)

Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : S + 2 H + = H 2 S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral S x + 2 H + = H 2 S + (x-1) S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S) CO + 2 H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal HCO + H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal SiO + 2 H + = H 2 SiO kocsonyás csapadék

Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : KI-dal reagál: OCl : OCl + 2 I + 2 H + = Cl + I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: SO,S 2 O 2, S, S x SO + I 2 + H 2 O = SO 2 + 2 I + 2 H + 2S 2 O 2 + I 2 = S O 2 6 + 2 I S + I 2 = S + 2 I

Az I. anionosztály jellemzése sav-bázis sajátság: valamennyi anion gyenge savból származtatható, kivétel a tioszulfát (a tiokénsav erős sav): OCl, SO, S, S x, CO lúgos kémhatású HCO gyengén lúgos (melegítésre bomlik lúgosodik: 2 HCO CO + CO 2 + H 2 O) S 2 O semleges SiO csak lúgos közegben létezik Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: SiO

Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Redoxi sajátság: redukál (I 2 -dal reagál): SO,S 2 O 2, S, S x oxidál (KI-dal reagál): OCl Komplexképző sajátság: S 2 O 2 : [Ag(S 2 O ) 2 ] SO : [Ag(SO ) 2 ]

Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csapadékképző tulajdonság Ba 2+ -ionnal csapadékot képez: SiO, SO,S 2 O 2, CO, HCO (Mg 2+ -ionnal viszont a CO ad csapadékot, a HCO nem) Ag + -ionnal csapadékot képez: OCl (AgCl), SO (Ag 2 SO feleslegben oldódik [Ag(SO ) 2 ] ), S, S x (Ag 2 S) CO (Ag 2 CO, Ag 2 O) számos fémionnal csapadékot képez: S, S x

A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás és semleges közegben Ba 2+ -ionnal csapadékot képeznek Ba(BrO ) 2, Ba(IO ) 2, BaF 2 csak töményebb oldatból választhatók le, savakban nehezen (melegítésre, főzve oldódnak) BaSO gyakorlatilag semmiben nem oldódik Ba (PO ) 2, BaHPO ecetsavban nem, híg salétromsavban oldódnak Ba(B(OH) ) 2 híg savakban (pl. ecetsav) könnyen oldódik

A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) KI-dal reagál: BrO, IO BrO + 6 I + 6 H + = Br + I 2 + H 2 O IO + 5 I + 6 H + = I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: egyik anion sem

A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) sav-bázis sajátság: a H PO (háromértékű) és a HF gyenge sav, a HBrO, HIO, H 2 SO erős sav: PO HPO, F H 2 PO erősen lúgos kémhatású gyengén lúgos gyengén savas BrO, IO, SO semleges Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: PO, B(OH)

A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): BrO, IO pl: 2 BrO + 5 Zn + 12 H + = Br 2 + 5 Zn 2+ + 6 H 2 O 2 BrO + 5 SO + 2 H + = Br 2 + 5 SO + H 2 O 2 IO + 5 Zn + 12 H + = I 2 + 5 Zn 2+ + 6 H 2 O 2 IO + 5 SO + 2 H + = I 2 + 5 SO + H 2 O Komplexképző sajátság: F : [AlF 6 ] : Al(OH) + 6 F = [AlF 6 ] + OH PO, HPO, H 2 PO, B(OH) (kevésbé jellemző)

A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csapadékképző tulajdonság Ag + -ionnal csapadék képez: BrO, IO, F, SO töményebb oldatból leválhat a csapadék PO, HPO, H 2 PO Ag PO sárga csapadék, savban könnyen oldódik egyéb jellemző csapadékok: Pb 2+ : SO PbSO (Pb(BrO ) 2, Pb(IO ) 2 is leválhat) magnézia-mixtúra: PO MgNH PO (NH ) 2 MoO : PO (NH ) (PMo 12 O 0 ) sárga csap.

A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás, semleges közegben Ba 2+ -ionnal nem képeznek csapadékot és Ag + - ionnal csapadékot képeznek, amelyek híg salétromsavban nem oldódnak

A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN AgCl fehér csapadék, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgBr sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja AgI sárga csapadék, Na 2 S 2 O -, ammónia- nem, KCN-oldat oldja AgCN fehér csapadék, csak Ag + -felesleggel választható le, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgSCN sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja

A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN KI-dal reagál: egyik anion sem I 2 -dal reagál: egyik anion sem sav-bázis sajátság: a HCN nagyon gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható CN erősen lúgos kémhatású Cl, Br,I,CN, SCN semleges A HCN igen mérgező, CN - -iont tartalmazó oldat savanyítása szigorúan tilos!!

A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Redoxi sajátság: a Cl kivételével valamennyi könnyen oxidálható: Cl 2 + 2 Br = 2 Cl +Br 2 Cl 2 + 2 I = 2 Cl +I 2 Br 2 + CN = BrCN + Br Br 2 + SCN + H 2 O = BrCN + 7 Br + SO 2 + 8 H +

A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Komplexképző sajátság: valamennyi ionra jellemző kloro-, bromo- és jodo-komplexek kevésbé stabilisak pl. [HgI ] 2, [PbI ] 2 CN, SCN jó komplexképzők pl: [Ag(CN) 2 ], [Cu(CN) ], [Fe(CN) 6 ] [Fe(SCN) 6 ], [Fe(SCN) 6 ] Csapadékképző tulajdonság Pb 2+ : Cl, Br,I,CN : PbCl 2 (fehér), PbI 2 (sárga) stb. Cu + : Cl, Br,I,CN, SCN : CuCl, CuI, CuSCN stb.

A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Csoportreakció: Nem adja az I-III. anionosztály reakcióit KI-dal reagál: H 2 O 2, NO : H 2 O 2 + 2 I + 2 H + = 2 H 2 O + I 2 2 NO + 2 I + H + = 2 NO + 2 H 2 O + I 2 I 2 -dal reagál: egyik anion sem

A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO sav-bázis sajátság: a HNO 2 és CH COOH gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható NO, CH COO gyengén lúgos kémhatású ClO, ClO, H 2 O 2, NO semleges Redoxi sajátság: redukál: megfelelő körülmények között (ph, erélyes oxidálószer) H 2 O 2 :H 2 O 2 + Cr 2 O 2 7 + H + Cr + + O 2

A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): H 2 O 2, NO 2 ClO, ClO, NO csak erélyes körülmények között redukálható 2 TiO 2+ + Zn + H + = 2 Ti + + Zn 2+ + 2 H 2 O 8 Ti + + ClO + H 2 O = 8 TiO 2+ + Cl + 8 H + Zn + 6 H + + ClO = Zn 2+ + Cl + H 2 O Zn + 2 H + + NO = Zn 2+ + NO + H 2 O Zn + 7 OH + NO + 6 H 2 O= NH + [Zn(OH) ] 2

A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Komplexképző sajátság: ClO, ClO, NO : nem jellemző NO,H 2 O 2, CH COO : gyenge komplexképző [Co(NO 2 ) 6 ], [Cu(CH COO) ], CrO 5, TiO 2+ 2 Csapadékképző tulajdonság K + : ClO : KClO fehér csapadék, csak töményebb oldatból válik le

A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Egyéb jellemző reakciók: NO : 2 Fe 2+ + 2 H + + NO = 2 [Fe(NO)] 2+ + NO + H 2 O NO, NO : Griess-Ilosvay reagens NO : cc. kénsav + FeSO Fe 2+ + NO + H + = Fe + + NO + 2 H 2 O Fe 2+ + NO = [Fe(NO)] 2+ H 2 O 2 : TiO 2+ TiO 2+ 2