4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
|
|
- Gusztáv Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés, vagy csapadékképződés Ba 2 ph= 7 AgNO 3 HNO 3 nem reagál KI vagy I 2 oldattal csapadék Ag ionokkal CO 3 SiO 3 csapadék Ba 2 ionokkal CO 3 SiO 3 SO 4 PO 4 3 F BO 3 3 Cl Br I NO 3 elszinteleníti az I 2 oldatot S SO 3 S 2 O 3 SO 3 S 2 O 3 I 2 t szabadít fel KI oldatból (NO 2 ) NO 2 Készítsen oldatot a kémcsőben kapott ismeretlen anyaggal. A szilárd minta felét (kb. 0,5 g) oldja fel fél kémcsőnyi desztillált vízben. At oldatot jój keverje meg. Jegyezze fel az ismeretlen azonosítószámát a jegyzőkönyvben! A jegyzőkönyv tartalmazza: az összes elvégzett kísérletet, a megfigyeléseket és, ha volt reakció, akkor a reakcióegyenletet! A következő anionok egyike lehet az oldatban: CO 3 2, SiO3 2, S 2, SO3 2, S2 O 3 2, SO4 2, PO4 3, F, BO3 3, Cl, I, Br, NO 2, NO3. Ha az aniont azonosította, további, az anionra jellemző reakciókkal meg kell győződni feltételezése helyességéről! *Források: Roszpimné Kovács Enikő: Általános Kémiai Gyakorlatok Tankönyvkiadó 1974 (22.) Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum Tankönyvkiadó (32.2, ) Az (1,5,6) feladatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Barcza Lajos, Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis, Medicina 1
2 Az ismeretlen anyag oldatának kis részletével végezze el az alábbi reakciókat! Minden új kísérlethez vegyen új oldatot! Szigorúan sorrendben haladjon! Mérje meg az ismeretlen anyag oldatának phját! (1) I. csoport anionjai Adjon az oldathoz híg sósavat feleslegben. Ha nincs látható változás, folytassa a (2) pontnál. Ha fehér csapadék és/vagy gázfejlődés észlelhető, a következő ionok egyike lehet az oldatban: CO 3 2, SiO3 2, S 2, SO3 2, S2 O Ha fehér, kocsonyás csapadék keletkezik gázfejlődés nélkül: SiO 3 ion Ha fehér, lassan megsárguló csapadék és SO 2 gáz keletkezik. A gáz kimutatását káliumjodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral végezhetjük. 2 A szűrőpapíron kék folt lesz: S 2 O 3 ion. Ha nincs csapadék, csak gázfejlődés: Vizsgálja meg a fejlődő gázt ólomacetátos szűrőpapírral. fekete folt: S 2 ion volt az oldatban Vizsgálja meg a fejlődő gázt káliumjodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral. 2 kék folt: SO 3 ion Vezesse a fejlődő gázt Ca(OH) 2 vagy Ba(OH) 2 oldatba: 2 fehér csapadék: CO 3 ion volt az oldatban. (2) II. csoport anionjai Semlegesítse az oldatot és adjon hozzá BaCl 2 oldatot. Ha nincs csapadék, folytassa a (3) pontnál. Ha fehér csapadék keletkezik, ha SO 4 2, PO4 3, F, vagy BO3 3 ion volt az eredeti oldatban. Adjon tömény kénsavat és etanolt a csapadékhoz, vagy az eredeti mintához egy porcelán tálban és gyújtsa meg: 3 zöld színű láng: BO 3 ion Vegyen friss mintát és adjon hozzá AgNO 3 oldatot 3 a leváló csapadék sárga: PO 4 ion Öntse le a BaCl 2 oldattal leválasztott csapadékról az oldat tisztáját (dekantálás) és adjon a csapadékhoz híg HCl oldatot: 2 a csapadék nem oldódik: SO 4, vagy F ion Vegyen friss mintát és adjon hozzá CaCl 2 oldatot fehér csapadék: F 3 vagy PO 4 ion 2
3 (3) III. csoport anionjai Savanyítsa meg az oldatot híg salétromsavval és adjon hozzá AgNO 3 oldatot. Ha nincs csapadék, folytassa a (4)es pontnál. Ha csapadék képződik, vizsgálja meg a csapadék színét. Sárga és sárgásfehér csapadék I, vagy Br ion jelenlétére utal. Egy friss mintához adjon 12 ml széntetrakloridot, majd klórosvizet cseppenként és rázza intenzíven a kémcsövet: ibolya színű szerves fázis, amely elszintelenedik, ha a klórosvizet feleslegben adjuk: I ion vörösesbarna szerves fázis, amely sárga lesz klórosvíz feleslegére: Br ion Fehér csapadék Cl jelenlétére utal: kizárásos alapon: Cl ellenőrzés: a csapadék oldódik reagens ammónniaoldatban (4) IV. csoport anionjai A következő ionok egyike lehet az oldatban: NO 2, vagy NO3. Savanyítson meg egy friss mintát ecetsavval, majd adjon hozzá KI oldatot: barna színeződés: NO 2 ion VAGY: Savanyítson meg egy friss mintát ecetsavval, és adjon hozzá FeSO 4 oldatot: barna színeződés: NO 2 ion Ha az eddigiek közül egyszer sem volt látható változás: Kizárásos alapon: Ellenőrizze barna gyűrű teszttel! NO 3 ion Reakciók Mn, Fe, Cr, Snvegyületekkel Bemutató kísérletek: A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 2. Termit reakció (alumíniumtermit) Fe 2 O 3 2 Al = Al 2 O 3 2 Fe 3 MnO 2 4 Al = 2 Al 2 O 3 3 Mn 3
4 Elvégzendő kísérletek A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 3. Vas és kén reakciója* Mérjünk le táramérlegen 1,9 g kénport és 2,8 g vasport. Készítsünk belőlük homogén keveréket, majd töltsük kémcsőbe. A kémcsövet szájával ferdén felfelé rősítsük Bunsen állványba, majd a kémcső alját Bunsen égővel hevítsük. A kísérletet elszívőfülkében végezzük! A reakció elindulásakor fejezzük be a melegítést. A kísérletet úgy is elvégezhetjük, hogy a porkeveréket egy azbesztes dróthálóra tesszük, majd előzőleg Bunsen égővel felizzított üvegbotot belemártunk. Mit tapasztalunk? Exoterm vagy endoterm a vas és kén között lejátszódó reakció? Miért van szükésg hőközlésre? Fe S = FeS A kísérlet közben kéndioxid is képződik: S O 2 = SO 2 4. Cink és kén reakciója Vegyifülkében kerámialapra tegyük 2g cinkpor és 1 g kénpor keverékét, majd gyújtsuk meg gyújtópálcával. Milyen színű a keletkezett anyag? Zn S = ZnS 5. Lumineszcencia teszt (az SnH4 kemilumineszcenciája). Ez a teszt azon alapszik, hogy az ón oldható vegyületeit savas közegben a cink óntetrahidriddé SnH 4 redukálja: Sn 2 3 Zn 4 H SnH 4 3 Zn 2 Az SnH 4 a Bunsenégő lángjában elbomlik ónra és hidrogénre, miközben jellegzetes kék fényt bocsát ki: SnH 4 Sn 2 H 2 Kis főzőpohárban keverjünk össze Sn2 vagy Sn4 ionokat tartalmazó oldatot és 18% HCl oldatot, dobjunk bele cinkdarabkát, majd mártsunk bele hideg vízzel telt kémcsövet. A kémcsövet ezután Bunsen égő lángjába tartva a kémcső külső falán, ahol a reakcióelegy megtapadt, kék fényjelenséget tapasztalunk. 4
5 6. Minőségi kémiai analízis: anionok azonosítása csoportreakciók alapján (Fresenius rendszer) A kationok csoportreagensekkel adott reakciók alapján 5 csoportra oszthatók. A csoportosítás fő szempontja a szulfid ionokkal alkotott csapadékok oldhatósága. I. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel), és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. Pb 2 Ag Hg 2 2 Hg 2 Cu 2 Bi 3 Cd 2 II. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel) és a csapadék lúgokban vagy ammónium poliszulfid oldatban oldható. SnCl 4 SnCl 6 HAsO 3 HAsO 4 SbCl 4 SbCl 6 III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammonium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. Cr 3 Mn 2 Fe 2 Fe 3 Co 2 Ni 2 Zn 2 Al 3 IV. kationosztály: Szulfid ionokkal sem savas sem semleges közegben nem ad csapadékot, de ammónium karbonáttal karbonátcsapadékjuk leválasztható. Ca 2 Sr 2 Ba 2 V. kationosztály: A fenti reagensek egyikével sem adnak csapadékot. Mg 2 NH 4 Li Na K 5
6 I. kationosztály Pb 2 Ag Hg 2 2 Hg 2 Cu 2 Bi 3 Cd 2 H 2 S HCl NaOH NH 3 Egyéb jellemző reakciók fekete csap. PbS fekete csap. Ag 2 S fekete csap. HgS Hg fekete csap. HgS feketésbarna csap. CuS fekete csap. Bi 2 S 3 sárga csap. CdS II. kationosztály Sn 2 Sn 4 barna cs. SnS sárga cs. SnS 2 fehér csap. PbCl 2 melegítve old. fehér csap. AgCl NH 3, old. [Ag(NH 3 ) 2 ] fehér cs. Pb(OH) 2 feleslegben old. Pb(OH) 4 2 barna cs. Ag 2 O fehér cs. Pb(OH) 2 barna cs. Ag 2 O feleslegben o. [Ag(NH 3 ) 2 ] fehér csap. Hg 2 Cl 2 fekete cs. Hg 2 O fekete cs. Hg és HgO.Hg(NH 2 )NO 3 sárga cs. HgO fehér cs. HgO.Hg(NH 2 )NO 3 világoskék cs. Cu(OH) 2 fehér cs. Bi(OH) 3 világoskék cs. Cu(OH) 2.CuSO 4 feleslegben o. [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 fehér cs. Bi(OH) 3 fehér cs. Cd(OH) 2 fehér cs. Cd(OH) 2 feleslegben o. [Cd(NH 3 ) 4 ] 2 fehér cs Sn(OH) 2 feleslegben o. [Sn(OH) 4 ] Bi 3 felete cs. Bi fehér cs Sn(OH) 4 feleslegben o. [Sn(OH) 6 ] fehér cs Sn(OH) 2 fehér cs Sn(OH) 4 KI: sárga cs. PbI 2 (aranyeső próba) KI: sárga cs. AgI KI: zöldes cs. Hg 2 I 2 diszproporció. Hg és HgI 2 [HgI 4 ] 2 KI: narancs cs. HgI 2 feleslegben o. [HgI 4 ] 2 KI: fehér cs., barna oldat CuI I 2 lángfestés KI: fekete cs. BiI 3 feleslegben o. [BiI 4 ] lumineszcencia HgCl 2 : fehér cs. Hg 2 Cl 2 lumineszcencia A III. kationosztállyal részletesen a következő gyakorlaton foglalkozunk. Itt csak két olyan fémmel foglalkozunk, amelyek legnagyobb oxidációs állapotó formája erős oxidálószer III. kationosztály (NH 4 ) 2 S NaOH NH 3 Egyéb jellemző reakciók Cr 3 zöld cs. Cr(OH) 3 zöld cs. Cr(OH) 3 felesleg:o [Cr(OH) 4 ] Mn 2 rózsaszín cs. MnS piszkosfehér cs Mn(OH) 2 oxidálódik: barna cs MnO(OH) 2 szürkészöld cs. Cr(OH) 3 felesleg, részben o. [Cr(NH 3 ) 6 ] 3 piszkosfehér cs Mn(OH) 2 oxidálódik NaOHH 2 O 2 : sárga oldat CrO 4 oxidálódik, barna cs. MnO(OH) 2 6
7 Végezze el az alábbi reakciókat! I. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel), és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. Ólom(II)ionok, Pb2 Használjon ólomnitrát, vagy ólomacetát oldatot az ólom(ii)ionok jellemző reakcióinak vizsgálatához. 1. Híg sósav (vagy vízoldható kloridok oldata): nem túl híg oldatokból, hidegen csapadék válik ki: Pb 2 2 Cl PbCl 2 A csapadék oldódik forró vízben, de újra kiválik hosszú, tűs kristályok alakjában, ha az oldat lehűl. 2. Kénhidrogénes víz híg savas, vagy semleges közegben ólomszulfid keletkezik, L(PbS, 25 C)= 9,04x10 29 : Pb 2 H 2 S PbS 2 H 3. Nátriumhidroxid oldat: ólomhidroxid csapadék keletkezik: Pb 2 2 OH Pb(OH) 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében tetrahidroxoplumbát(ii)ionok keletkezése közben: Pb(OH) 2 2 OH Pb(OH) Ammónia oldat: ólomhidroxid csapadék keletkezik, (nem oldódik a reagens feleslegében): Pb 2 2 NH 3 2 H 2 O Pb(OH) 2 2 NH 4 5. Káliumjodid oldat: ólomjodid csapadék keletkezik: Pb 2 2 I PbI 2 A csapadék oldódik forró vízben szintelen oldat keletkezése közben, de lehűléskor az ólomjodid újra kiválik csillogó, sárga lemezek formájában (aranyeső próba). Az ezüst(i)ionok reakciói, Ag 1. Híg sósav (vagy klorid oldat): ezüstklorid csapadék válik le, ami híg ammónia oldatban oldható. (ld.: anionok reakciói, III. anionosztály) Ag Cl AgCl 7
8 2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy savas közegben ezüstszulfid csapadék válik le, oldhatósági szorzat: L(Ag 2 S, 25 C)= 6,69x Ag H 2 S Ag 2 S 2 H 3. Ammónia oldat: ezüstoxid csapadék keletkezik kevés ammóniaoldat hozzáadásakor (A reakció egyensúlyra vezet, így az ezüstoxid kicsapódása nem teljes): 2 Ag 2 NH 3 H 2 O Ag 2 O 2 NH 4 A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében: Ag 2 O 4 NH 3 H 2 O 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] 2 OH 4. Nátriumhidroxid oldat: ezüstoxid csapadék válik le. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében. 2 Ag OH Ag 2 O H 2 O 5. Káliumjodid oldat: ezüstjodid csapadék válik ki az oldatból (ld.: anionok reakciói, III. anionosztály) Ag I AgI A higany(i)ionok reakciói, Hg Híg sósav, vagy oldható kloridok: higany(i)klorid csapadék válik ki (kalomel). Oldhatósági szorzat: L(Hg 2 Cl 2, 25 C)= 1,45x Hg Cl Hg2 Cl 2 (Ammónia oldattal a csapadék reagál és higany(ii)amidoklorid és fémhigany keverékéből álló csapadék keletkezik. (ld. 3.)) 2. Kénhidrogén oldat: semleges vagy híg savas közegben csapadék keletkezik, ami higany(ii)szulfid és fémhigany keveréke. Mivel a higany(ii)szulfid oldhatósági szorzata rendkívül kicsi (6,44x10 53 ), a reakció nagyon érzékeny. Hg 2 2 H2 S Hg HgS 2 H 3. Ammónia oldat: csapadék keletkezik, ami bázisos higany(ii)amidonitrát és fémhigany keveréke. (Maga a higany(ii)amidonitrát fehér csapadék.) 2 Hg 2 2 NO3 4 NH3 H 2 O 2 Hg HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 8
9 4. Nátriumhidroxid: higany(i)oxid csapadék keletkezik. Hg OH Hg2 O H 2 O 5. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk hideg oldathoz, zöld színű higany(i)jodid csapadék keletkezik: Hg I Hg2 I 2 Ha a reagenst feleslegben adjuk, a higany(i) diszproporcionálódik és vízben oldódó tetrajodomerkurát(ii)ionok (vagy higany(ii) jodid csapadék) és fekete, finom eloszlású fémhigany keletkezik: Hg 2 I 2 2 I [HgI 4 ] 2 Hg Hg 2 I 2 HgI 2 Hg A higany(ii)ionok reakciói, Hg 2 1. Kénhidrogén oldat: gyengén savanyú oldatból higany(ii)szulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(HgS, 25 C)= 6,44x Hg 2 H 2 S HgS 2 H 2. Ammónia oldat: változó összetételű, bázisos higany(ii)amidonitrát csapadék válik ki, ami tulajdonképpen higany(ii)oxid és higany(ii) amidonitrát keveréke. (A reagens feleslegében nem oldódik.) 2 Hg 2 NO 3 4 NH3 H 2 O HgO.Hg(NH 2 )NO 3 3 NH 4 2. Nátriumhidroxid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz, barnásvörös változó összetételű csapadék válik le. Ha sztöchiometrikus mennyiségű nátriumhidroxidot adunk, a csapadék sárga lesz és higany(ii)oxid keletkezik. (A csapadék nem oldódik a nátriumhidroxid feleslegében.) Hg 2 2 OH HgO H 2 O 4. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan adjuk az oldathoz higany(ii)jodid csapadék keletkezik: Hg 2 2 I HgI 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében tetrajodomerkurát(ii) ionok keletkezése közben: HgI 2 2 I [HgI 4 ]2 9
10 A réz(ii)ionok reakciói, Cu 2 1. Kénhidrogén oldat: savas oldatból réz(ii)szulfid csapadék válik le. Cu 2 H 2 S CuS 2 H 2. Ammónia oldat: ha lassan adjuk az oldathoz, először bázisos rézszulfát csapadék keletkezik: 2 Cu 2 SO NH3 2 H 2 O Cu(OH) 2.CuSO 4 2 NH 4 A csapadék oldódik a reagens feleslegében jellegzetes színváltozás közben, (réz(ii) tetraammin komplex ionok képződése következtében): Cu(OH) 2.CuSO 4 8 NH 3 2 [Cu(NH 3 ) 4 ] 2 SO OH (Ammónia oldat helyett NaOH oldattal reagáltatva réz(ii)hidroxid csapadék keletkezik, mely nem oldódik a reagens feleslegében.) 3. Káliumjodid oldat: fehér réz(i)jodid csapadék keletkezik, de az oldat intenzív barna színű a trijodid ionok keletkezése következtében (a keletkező jód oldódik a reagens feleslegében): 2 Cu 2 5 I 2 CuI I 3 4. Lángfestés: zöld színűre festi a Bunsenlángot. A bizmut(iii) ionok reakciói, Bi 3 1. Kénhidrogén oldat: híg savas oldatból bizmutszulfid csapadék válik ki: 2 Bi 3 3 H 2 S Bi 2 S 3 6 H 2. Nátriumhidroxid oldat: bizmut(iii)hidroxid csapadék keletkezik. A reagens feleslegében nem oldódik. Bi 3 3 OH Bi(OH) 3 3. Káliumjodid oldat: ha a reagenst lassan, cseppenként adjuk az oldathoz, bizmut(iii)jodid csapadék keletkezik. Bi 3 3 I BiI 3 A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében tetrajodobizmutát ionok keletkezése közben: BiI 3 I [BiI 4 ] 10
11 A kadmium(ii)ionok reakciói, Cd 2 1. Kénhidrogén oldat: savas közegben kadmiumszulfid csapadék válik le. Oldhatósági szorzat: L(CdS, 25 C)= 1,40x Cd 2 H 2 S CdS 2 H 2. Ammónia oldat: ha a reagenst cseppenként adjuk, kadmium(ii)hidroxid csapadék keletkezik: Cd 2 2 NH 3 2 H 2 O Cd(OH) 2 2 NH 4 A reagens feleslege oldja a csapadékot színtelen kadmium(ii)tetraammin komplex ionok képződése közben: Cd(OH) 2 4 NH 3 [Cd(NH 3 ) 4 ] 2 2 OH 3. Nátriumhidroxid oldat: kadmium(ii)hidroxid csapadék keletkezik, ami nem oldódik a reagens feleslegében. Cd 2 2 OH Cd(OH) 2 II. kationosztály: Savas kémhatású közegben is csapadék képződik szulfid ionokkal (kénhidrogénes vízzel) és a csapadék lúgokban vagy ammónium poliszulfid oldatban oldható. Ón(II) ionok, Sn2 1. Kénhidrogén oldat: gyengén savanyú oldatból ón(ii)szulfid csapadék keletkezik: Sn 2 H 2 S SnS 2 H 2. Nátriumhidroxid oldat: ón(ii)hidroxid csapadék keletkezik: Sn 2 2 OH Sn(OH) 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében Sn(OH) 2 2 OH Sn(OH) 4 2 (NaOH oldat helyett ammónia oldattal reagáltatva ón(ii)hidroxid csapadék keletkezik, mely nem oldódik a reagens feleslegében.) 11
12 3. Bizmutnitrát és nátriumhidroxid oldat: fém bizmut válik ki az oldatból. Ez a reakció az Sn 2 és Bi 3 ionoknak is jellemző reakciója!: 3 Sn 2 18 OH 2 Bi 3 2 Bi 3 Sn(OH) Lumineszcencia teszt (az SnH 4 kemilumineszcenciája). Ón(IV) ionok, Sn4 1. Kénhidrogén: híg savas oldatból ón(iv)szulfid, SnS 2 csapadék válik le: Sn 4 2 H 2 S SnS 2 4 H 2. Nátriumhidroxid oldat: kocsonyás, ón(iv)hidroxid csapadék válik ki: Sn 4 4 OH Sn(OH) 4 A csapadék oldódik a reagens feleslegében Sn(OH) 4 2 OH Sn(OH) Lumineszcencia teszt (az SnH 4 kemilumineszcenciája észlelhető). III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammonium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. (A III. kationosztállyal részletesen a következő gyakorlaton foglalkozunk. Itt csak két olyan fémmel foglalkozunk, amelyek legnagyobb oxidációs állapotó formája erős oxidálószer) A króm(iii)ionok reakciói, Cr 3 1. Ammóniumszulfid oldat: króm(iii)hidroxid csapadék keletkezik: 2 Cr 3 3 S 2 6 H 2 O 2 Cr(OH) 3 3 H 2 S 2. Ammónia oldat: kocsonyás króm(iii)hidroxid csapadék válik le, amely hidegen kis mértékben oldódik a reagens feleslegében króm(iii)hexaamminionok keletkezése közben, ami az oldat színét megváltoztatja. Cr 3 3 NH 3 3 H 2 O Cr(OH) 3 3 NH 4 Cr(OH) 3 6 NH 3 [Cr(NH 3 ) 6 ] 3 3 OH 12
13 Nátriumhidroxid oldat: króm(iii)hidroxid csapadék keletkezik: A reagens feleslegében a csapadék könnyen oldódik tetrahidroxokromát(iii)ionok keletkezése közben Cr 3 3 OH Cr(OH) 3 Cr(OH) 3 OH [Cr(OH) 4 ] Ha az oldathoz ezután hidrogénperoxidot adunk, a króm(iii) kromáttá oxidálódik: 2 [Cr(OH) 4 ] 3 H 2 O 2 2 OH 2 2 CrO 4 8 H2 O 3a. A kromát ionok azonosítása: Króm(VI)peroxid (krómpentoxid) teszt. A krómpentoxid keletkezik, ha az eredeti oldatot híg O kénsavval megsavanyítjuk, 3 ml étert vagy amilalkoholt, végül Cr hidrogénperoxidot adunk hozzá. A krómpentoxid a szerves O fázisba extrahálható a kémcső gyengéd rázogatásával. CrO H 2 H2 O 2 CrO 5 3 H 2 O Vizes oldatban a krómpentoxid színe gyorsan eltűnik, mert a krómpentoxid króm(iii) ionokra és oxigénre bomlik. O O O 4. A kromát (CrO 4 2 ) és a dikromát (Cr2 O 7 2 ) ionok A kromátok általában színes szilárd anyagok, melyek vízben oldva sárga oldatot eredményeznek. Híg ásványi savak jelenlétében a kromátok részben dikromátokká alakulnak és az oldat narancssárga színű lesz: 2 CrO H Cr2 O 7 2 H2 O A mangán(ii)ionok reakciói, Mn 2 1. Ammóniumszulfid oldat: semleges, vagy gyengén lúgos oldatból mangán(ii) szulfid csapadék válik ki: Mn 2 S 2 MnS 2. Nátriumhidroxid oldat: mangán(ii)hidroxid csapadék válik le. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében Mn 2 2 OH Mn(OH) 2 A csapadék levegőn oxidálódik és lassan megbarnul, miközben hidratált mangán(iv) dioxid keletkezik, MnO 2.yH 2 O : 2 Mn(OH) 2 O 2 2 MnO 2.H 2 O Oxidáló szerek, pl. hidrogénperoxid hatására a csapadék azonnal hidratált mangán(iv)dioxiddá alakul: Mn(OH) 2 H 2 O 2 MnO 2.H 2 O H 2 O 3. Ammónia oldat: mangán(ii)hidroxid válik ki, a csapadék levegőn oxidálódik Mn 2 2 NH 3 2 H 2 O Mn(OH) 2 2 NH 4 13
Szalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4, Li, Na, K, Mg 2, Ca 2, Sr 2, Ba 2,
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
Részletesebben1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra
RészletesebbenA kationok csoportosítási lehetőségei
A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg összesen 87 órában (a tantervi heti 6 óraszámot és
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenB TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása
2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
RészletesebbenKémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei
Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Összeállította: Baricsné Kapus Éva, Tábori Levente 1) témakör Mendgyelejev féle periódusos
RészletesebbenFizikai tulajdonságai: Tapasztalat: Magyarázat: Kémiai tulajdonságai: Előállítása: 1. laboratóriumban: 2. iparban:
1. Kísérlet : Hidrogén kimutatása, égése Szükséges anyagok: egy darab cink, sósav Szükséges eszközök: kémcső, cseppentő, gyújtópálca Végrehajtás: a, A kémcsőbe tedd bele a cinkdarabot, majd csepegtess
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenAz Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik
Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik A réz vöröses színű, fémesen csillogó, puha, nyújtható és hajlítható fém, továbbá jó hő és elektromos vezető (az ezüst után a második legjobb elektromos
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2016/17. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2016/17. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg heti 1 óra szeminárium és 5 óra laboratóriumi gyakorlat
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.
Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.
A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Részletesebben2017/2018 LABORATÓRIUMI FELADATOK (SEGÉDLET) 2018 Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet
2017/2018 LABORATÓRIUMI FELADATOK (SEGÉDLET) 2018 Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet Ismeretlen drogok Akáciamézga A drogpor fehéres-sárgás színű, nedves ujjbeggyel megérintve tapadós. 0,5
RészletesebbenCsapadékos preparátum
Csapadékos preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Egy vízben nem oldódó csapadék készítése kémiai reakció segítségével, illetve a csapadék tisztítása és szárítása. A preparátumot
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása
RészletesebbenA kationok és az anionok csoportosítása
A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenB TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből
2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E
XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas
Részletesebben*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*
! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebbengyakorlat: Lihi Norbert Nagy Imre kedd, 8-9 csütörtök, kedd, 9-10 csütörtök, 10-15
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2017/18. II. félév) szeminárium: Lihi Norbert gyakorlat: Lihi Norbert Nagy Imre szeminárium: Kalmár József gyakorlat:
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 11. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny
RészletesebbenXVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)
XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenÉrettségi követelmények KÉMIA tantárgyból
Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Témakörök: 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák és összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 6. Hidrogén és nemesgázok 7. Halogénelemek
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben1. mintatétel. A) Elektrolízis vizes oldatokban
1. mintatétel A) Elektrolízis vizes oldatokban Értelmezze az egyes elektródokon bekövetkező kémiai változásokat az alábbi oldatok, grafit elektródok között végzett elektrolízise esetén: réz(ii)-szulfát-
Részletesebben1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása
2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenNemfémes elemek és fontosabb ionjaik A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Nemfémes elemek és fontosabb ionjaik A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Végezze el a következő kísérleteket és jegyezze fel észleléseit! 1. Hidrogéngáz fejlesztése
Részletesebben6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?
10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék SZERVETLEN KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Munkafüzet Írta: WAGNER ÖDÖN 2013 1 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKövetelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az
RészletesebbenÉrettségi kísérletek kémiából 2012.
Érettségi kísérletek kémiából 2012. 1. Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt! Válaszát indokolja! 2 db óraüveg Lugol-oldat
RészletesebbenHulladékos csoport tervezett időbeosztás
Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.
Részletesebben2011/2012 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenÁltalános és Szervetlen Kémia Szigorlat 2011
Általános és Szervetlen Kémia Szigorlat 2011 Az írásbeli vizsga felépítése és pontozási rendszere: Nevezéktan (4 kérdés) Reakcióegyenletek (5 kérdés) Definíciók (5 kérdés) Számolási feladat Időtartam:
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenKÉMIA. 2) b) Gázfejlődéses reakciók (Nem elvégzendő feladat)
KÉMIA 1) b) Szén-dioxid vizes oldatának kémhatása, forralása. (Elvégzendő) Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. félig szénsavas ásványvizet. Mind a kettőbe tegyen néhány csepp metilvörös-indikátort! Ezután
RészletesebbenKvalititiv analitika 1
A kvalitatív analitikai kémia Minőségi és mennyiségi analitikai kémiai labor- gyakorlat TKBL0501 A z alábbi anyag Tóth Imre és Várnagy Katalin gyógyszerész hallgatóknak tartott előadásaiból készült kivonat,
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenKvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum. Szerkesztette: Pacsai Bálint
Kvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum Szerkesztette: Pacsai Bálint Tartalomjegyzék 1. Kationok... 6 1.1. Az I. kationosztály... 6 1.1.1. Réz(I), Cu +... 6 1.1.2. Ezüst, Ag +... 7 2+ 1.1.3.
RészletesebbenOktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. OKTV 2006/2007. Kémia I. kategória döntő forduló Feladatlap és megoldás
2. feladatsor 1. feladat Egy kis alkímia: kénmájpróba 6 pont Szerves vegyületek elemi összetételének meghatározása nem könnyű feladat. Szerencsére van egy egyszerűen kivitelezhető sokszázéves eljárás,
Részletesebben