1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
|
|
- Sándor Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra alkalmazzuk, mert az oldatban található kationok ismeretében az anionok már könnyebben meghatározhatók. Az ismeretlen összetételő oldatunkat elıször a kationok egy nagyobb csoportjára jellemzı kémszerrel, osztályreagenssel vizsgáljuk. A leggyakrabban elıforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérı oldhatósága alapján öt osztályba soroljuk. Osztályreagensek: kén-hidrogén, (sósav), ammónium-szulfid és ammónium-kabonát. 1. táblázat A leggyakrabban elıforduló kationok osztályozása I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály (NH 4 ) S- Alkáli földfémek Mg és alkáli fémek H S-csoport csoport csoportja csoportja a/ HCl-csoport As-csoport Co + Ca + Mg + Ag + As 3+ Ni + Sr + Na + Pb + As 5+ Fe + Ba + K + Hg Sb 3+ Fe 3+ (NH 4 ) + b/ Cu-csoport Hg + Cu + Bi 3+ Cd + Sb 5+ Cr 3+ Li + Sn + Al 3+ H + Sn 4+ Zn + Mn +
2 41 Kationok 1. osztálya: savas közegbıl H S hatására szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 )S-ben nem oldódik. Az osztály kationjait sósavoldattal történı reakciójuk alapján két alcsoportba soroljuk. 1.a. osztály: a kationok egy része (Ag +, Pb +, Hg + ) Cl - ionokkal csapadékot ad (sósav-csoport). 1.b. osztály: a kationok másik része (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Cl - ionokkal nem ad csapadékot (réz-csoport). Kationok. osztálya: savas közegbıl H S hatására szintén szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban oldódik. (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+.) Kationok 3. osztálya: közegben H S hatására csapadék nem válik le. Semleges, vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) S hatására csapadék keletkezik. (Fe +, Fe 3+, Zn +, Mn +, Co +, Ni +, Cr 3+, Al 3+ ). Kationok 4. osztálya: savas közegben H S hatására csapadék nem válik le, de semleges vagy gyengén lúgos oldatukban NH 4 Cl jelenlétében (NH 4 ) CO 3 -tal csapadék keletkezik. (Ca +, Sr +, Ba + ) Kationok 5. osztálya: sem H S, sem (NH 4 ) S, sem (NH 4 ) CO 3 hatására csapadék nem keletkezik. Ennek az osztálynak kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetık. (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ) Kationok 1. osztálya (Ag +, Pb +, Hg +, Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ben nem oldódik. A leváló szulfid csapadék fekete-sötétbarna, a CdS citromsárga.
3 4 Kationok 1. a alosztálya (Ag +, Pb +, Hg + ) Ag + -ionok reakciói: H S hatására fekete Ag S csapadék válik le: AgNO 3 + H S = Ag S + HNO 3 (NH 4 ) S hatására az Ag S csapadék nem oldódik. HCl-dal vagy Cl -ionokat tartalmazó reagenssel AgCl, fehér csapadék keletkezik: AgNO 3 + HCl = AgCl + HNO 3 Az AgCl NH 3 oldatban oldódik: AgCl + NH 3 = [ Az AgCl Na S O 3 -oldatban is oldódik: Ag(NH3 ) ]Cl AgCl + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaCl Ag 3 + Az AgCl fény hatására rövid idın belül megszürkül, megfeketedik: AgCl = Ag + Cl KI vagy I - ionokat tartalmazó reagens hatására sárga színő csapadék keletkezik: AgNO 3 + KI = AgI + KNO 3 Az AgI Na S O 3 -ban (hasonlóan az AgCl-hoz) jól oldódik: AgI + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaI Ag 3 + NH 3 híg vizes oldata fekete Ag O-t választ le, mely a kémszer feleslegében jól oldódik:
4 43 Ag + + OH = Ag O + H O Ag O + 4 NH 4 OH = [ ( NH ) ] OH 3H O Ag 3 + K CrO 4 hatására vörösbarna Ag CrO 4 csapadék keletkezik: Pb + - ionok reakciói: AgNO 3 + K CrO 4 = Ag CrO 4 + KNO 3 H S hatására fekete PbS csapadék válik le: Pb(NO 3 ) + H S = PbS + HNO 3 HCl hatására fehér PbCl csapadék keletkezik, mely forró vízben jól oldódik. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól: Pb(NO 3 ) + HCl = PbCl + HNO 3 NH 3 -oldatban a PbCl szemmel nem észlelhetı változáson megy át. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól. A csapadék felületén fehér Pb(OH) védıréteg képzıdik: PbCl + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 Cl KI hatására sárga PbI csapadék keletkezik. A kémszer feleslegében csak kismértékő oldódás következik be: Pb(NO 3 ) + KI = PbI + KNO 3 NH 4 OH hatására fehér Pb(OH) csapadék keletkezik, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: Pb(NO 3 ) + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 NO 3 K CrO 4 hatására semleges oldatból sárga színő PbCrO 4 csapadék válik le:
5 44 Pb(NO 3 ) + K CrO 4 = PbCrO 4 + KNO 3 Hg + -ion reakciói H S fekete (Hg + HgS) csapadékot választ le: Hg (NO 3 ) + H S = Hg + HgS + HNO 3 HCl hatására fehér Hg Cl (kalomel) csapadék keletkezik: Hg (NO 3 ) + HCl = Hg Cl + HNO 3 KJ hatására vörösbarna színő Hg I csapadék válik le: Hg (NO 3 ) + KI= Hg I + KNO 3 A keletkezett Hg I csapadék könnyen diszproporcionálódik HgI -ra és Hg-ra. A Hg I a KI feleslegében kálium-[tetrajodo-merkurá(ii)] komplex alakban oldódik. A Hg szürkés színét láthatjuk: Hg I + KI = K [ HgI4 ] + Hg Kationok 1. b. osztálya (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Hg + - ionok reakciói H S savas közegbıl fekete HgS-ot választ le: HgCl + H S = HgS + HCl (NH 4 ) S hatására a csapadék nem oldódik. NH 4 OH fehér, higany(ii)-amidokloridot választ le: HgCl + NH 4 OH = Hg(NH )Cl + NH 4 Cl + H O KI vörös színő HgI -t választ le:
6 45 HgCl + KI = HgI + KCl A HgI a kémszer feleslegében színtelen komplex sóvá oldódik: HgI + KI = K [ HgI 4] A keletkezett kálium-tetrajodo-merkurát lúgos oldatban a Nessler reagens, mely az NH + 4 -ionok kimutatására szolgál. Cu + -ionok H S savanyú közegbıl barnás fekete CuS-t választ le: CuSO 4 + H S = CuS + H SO 4 NH 4 OH-tól a világoskék bázisos réz-szulfát válik le: CuSO 4 + NH 4 OH = Cu (OH) SO 4 + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék intenzív kék színnel oldódik. Cu (OH) SO NH 4 OH + (NH 4 ) SO 4 = [ (NH3) 4] SO4 Cu + 8 H O KI hatására fehér CuI válik le, azonban az egyidejőleg keletkezı jód színe elfedi a fehér színt: CuSO KI = CuI + I + K SO 4 Ha az oldatból forralással vagy Na S O 3 -tal eltávolítjuk a I -t, elıtőnik a CuI fehér színe. Bi 3+ -ionok reakciói H S fekete Bi S 3 csapadékot választ le: Bi(NO 3 ) H S = Bi S HNO 3 (NH 4 ) S a csapadékot nem oldja. KI hatására fekete BiI 3 csapadék válik le:
7 46 Bi(NO 3 ) KI = BiI KNO 3 A kémszer feleslegében a BiI 3 narancsszínő komplexként oldódik: Cd + - ionok reakciói BiI 3 + KI = K[ BiI 4] H S hatására az I. osztály többi ionjaitól eltérıen sárga színő CdS keletkezik. CdSO 4 + H S = CdS + H SO 4 NH 4 OH hatására fehér Cd(OH) csapadék válik le: CdSO 4 + NH 4 OH = Cd(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék színtelen komplex vegyületté oldódik: Cd(OH) + 4 NH 4 OH = [ Cd (NH ) 3 4] (OH) + 4 H O Kationok. osztálya (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+ ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban (az SnS csak (NH 4 ) S x -ben) oldódik. As 3+ -ionok reakciói: A három vegyértékő arzén As 3+ kationt vagy AsO 3 3 aniont alkot az oldat ph-jától függıen: As OH As(OH) 3 és As(OH) 3 AsO H + H S hatására HCl-dal megsavanyított oldatból tojássárga As S 3 csapadék válik le: AsCl H S = As S HCl
8 47 (NH 4 ) S-ban a csapadék (enyhe melegítés hatására) oldódik ammóniumtioarzenit képzıdése közben: As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 Híg HCl-oldatban az As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. Bettendorf próba: SnCl tömény sósavas oldata az As 3+ -ionokat (az As 5+ - ionokat is) elemi arzénná redukálja: As 5+ -ionok reakciói AsCl SnCl = As + 3 SnCl 4 Az öt vegyértékő arzén As 5+ kationt és AsO 3 4 aniont alkot az oldat phjától függıen: As OH H 3 AsO 4 + H O és H 3 AsO 4 AsO H + H S hatására gyengén megsavanyított oldatból hidegen nem válik le csapadék. Ha forralás közben kén-hidrogén gázt vezetünk az oldatba, lassan sárga csapadék alakjában As S 3 + S elegye keletkezik: H 3 AsO 4 + H S = H 3 AsO 3 + S + H O H 3 AsO H S = As S H O Erısen savanyú, lehőtött oldatból gyors H S-árammal sárga színő As S 5 válik le. (NH 4 ) S-ban mind az As S 3, mind az As S 5 csapadék oldódik ammónium-tioarzenit és ammónium-tioarzenát képzıdése közben: As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 4
9 48 Híg HCl-oldatban az As S 5 és As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. KI+cc.HCl hatására I válik ki, mely az oldatot barnára színezi. (Különbség az As 3+ -ionoktól). A H S az As 5+ ionokat As 3 + ionokra redukálja, mely reakciót savas közegben a jodid-ionok katalizálják az alábbiak szerint: H 3 AsO 4 + HI = H 3 AsO 3 + I + H O I + H S = HI + S Sb 3+ -ionok reakciói: H S hatására savanyú közegbıl narancsszínő Sb S 3 válik le: SbCl H S = Sb S HCl (NH 4 ) S-ban a frissen leválasztott és dekantálva mosott csapadék oldódik ammóniumtioantimonit képzıdése közben: Sb S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 SbS 3 Híg HCl-oldatban az Sb S 3 csapadék oldódik: Sb S HCl = SbCl H S Különbség az arzén-ionoktól. Sb 5+ -ionok reakciói: H S hatására enyhén savas közegbıl narancsvörös Sb S 5 csapadék válik le: SbCl H S = Sb S HCl cc. HCl-oldatban az Sb S 5 csapadék oldódik:
10 49 Sb S HCl = SbCl H S + S Különbség az arzén-ionoktól. KI-hatására erısen savanyú közegbıl barna színő I válik ki: H 3 SbO 4 + KI + HCl = I + H 3 SbO 3 + KCl + H O Sn + -ionok reakciói: H S hatására gyengén savanyú oldatból barna színő SnS csapadék válik ki: SnCl + H S = SnS + HCl (NH 4 ) S-ban az SnS nem oldódik, de oldódik az oxidáló hatású (NH 4 ) s S x ban (ammónium-poliszulfid). SnS + (NH 4 ) S x = (NH 4 ) SnS x +1 Jellemzı reakció az Sn + vegyületekre. Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén szulfidjaitól. HgCl hatására fehér Hg Cl -ból álló csapadék válik le: Különbség a sztanno- és sztanni-vegyületek között: HgCl + SnCl = Hg Cl + SnCl 4 A csapadék ón(ii)-só fölöslegében Hg kiválás közben megszürkül (melegítéssel gyorsítható): Hg Cl + SnCl = Hg + SnCl 4 Jellemzı reakció. Ez az úgynevezett fordított Bettendorf reakció. Különbség az ón(ii)- és ón(iv)-vegyületek között. Sn 4+ -ionok reakciói:
11 50 H S hatására a gyengén savanyú oldatból sárga színő SnS csapadék válik le: SnCl 4 + H S = SnS + 4 HCl (NH 4 ) S az SnS csapadékot tiosztannát-képzıdés közben oldja: SnS + (NH 4 ) S = (NH 4 ) SnS 3 Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén és antimon szulfidjaitól: SnS + 4 HCl = SnCl 4 + H S HgCl -dal változás nem észlelhetı. Különbség az Sn + -ionoktól Kationok 3. osztálya (Co +, Ni +, Fe +, Fe 3+, Cr 3+, Al 3+, Zn +, Mn + ) Osztályreakció: a 3. osztály kationjai savanyú oldatból H S-nel nem választhatók le: semleges vagy gyengén lúgos oldatban az (NH 4 ) S csapadékot választ le. Co + - ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos oldatból fekete CoS csapadékot választ le: CoCl + (NH 4 ) S = CoS + NH 4 Cl NH 4 OH kék színő bázisos kobalt-kloridot választ le, mely a kémszer feleslegében piszkosságra színnel oldódik, [hexaamin-kobalt(ii)]- komplexion keletkezése közben: CoCl + NH 4 OH = Co(OH)Cl + NH 4 Cl Co(OH)Cl + 7 NH 4 OH = [ Co (NH3) 6] (OH) + NH 4 Cl + 6 H O Ni + -ion reakciói:
12 51 (NH 4 ) S hatására fekete NiS csapadék válik le: NiSO 4 + (NH 4 ) S = NiS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására kevés Ni(OH) válik ki zöld csapadék alakjában, mely a kémszer feleslegében [hexaamin-nikkel(ii)]-komplexion képzıdése közben intenzív kék színnel oldódik. NiSO 4 + NH 4 OH = Ni(OH) + (NH 4 ) SO 4 Fe + -ion reakciói: Ni(OH) + 6 NH 3 = [Ni(NH 3 ) 6 ](OH) (NH 4 ) S semleges oldatból fekete FeS csapadékot választ le: FeSO 4 + (NH 4 ) S = FeS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására piszkoszöld színő csapadék keletkezik: FeSO 4 + NH 4 OH = Fe(OH) + (NH 4 ) SO 4 A csapadék rövid állás után megbarnul: Fe(OH) + H O + ½ O = Fe(OH) 3 K 3 [ Fe (CN) 6 ] kék (Turnbull-kék) Fe 3 [ Fe(CN) 6 ] vas/ii/-[hexaciano-ferrát] csapadékot választ le: 3 FeSO 4 + K 3 [ Fe (CN) 6] = Fe3[ Fe(CN) 6] + 3KSO4 Jellemzı és érzékeny reakció. Kevés Fe + sok Fe 3+ mellett kimutatható. Fe 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges, vagy gyengén lúgos közegben fekete csapadék alakjában FeS + S keveréket választ le: FeCl (NH 4 ) S = FeS + S + 6 NH 4 Cl
13 5 NH 4 OH hatására vörösbarna, kocsonyás állományú Fe(OH) 3 válik le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: FeCl NH 4 OH = Fe(OH) NH 4 Cl K 4 [ Fe (CN) 6 ] kék színő (Berlini-kék) Fe 4[ Fe (CN) 6 ] 3, vas(iii)-[hexacianoferrát] -csapadékot választ le: 4 FeCl K 4 [ Fe (CN) 6 ] = Fe 4[ (CN) 6 ] 3 Fe + 1 KCl NH 4 SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös színezıdést eredményez: FeCl NH 4 SCN = Fe(SNC) NH 4 Cl E jellemzı reakciót a Fe + -ionok nem adják. Cr 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására zöld színő, kocsonyás csapadék, Cr(OH) 3 válik le. A vizes oldatban a hidrolízis során keletkezı savat ugyanis a lúgos kémhatású (NH 4 ) S megköti és így a folyamat a felsı nyíl irányába tolódik el: CrCl (NH 4 ) S + H O = Cr(OH) NH 4 Cl + 3 H S CrCl H O Cr(OH) HCl 6 HCl + 3 (NH 4 ) S 6 NH 4 Cl + 3 H S NH 4 OH hatására zöld színő Cr(OH) 3 csapadék válik le: CrCl NH 4 OH = Cr(OH) NH 4 Cl NH 4 OH fölöslege ammóniumok jelenlétében csapadékot zöld színnel oldja:
14 53 Cr(OH) NH 4 OH = [ ( NH ) ]( OH) 6H O Cr Al 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására fehér, kocsonyás Al(OH) 3 válik le. A gyengén lúgos kémhatású kémszer az alumínium-hidrolízise folytán keletkezı erıs savat megköti, ezért a hidrolízis teljessé válik. AlCl H O Al(OH) HCl (NH 4 ) S + HCl = NH 4 Cl + H S NH 4 OH fehér Al(OH) 3 csapadékot választ le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: AlCl NH 4 OH = Al(OH) NH 4 Cl Zn + -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos közegbıl fehér, kolloidális eloszlású ZnS csapadékot választ le: ZnSO 4 + (NH 4 ) S = ZnS + (NH 4 ) SO 4 (Ez az egyetlen fehér színő fém-szulfid). NH 4 OH fehér Zn(OH) csapadékot választ le: ZnSO 4 + NH 4 OH = Zn(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék [hexaammin-cink(ii)]-hidroxid képzıdése mellett színtelenül oldódik: Zn(OH) + 6 NH 3 = [ Zn ( NH 3 )] ( OH) 6 Mn + -ionok reakciói:
15 54 (NH 4 ) S hatására hússzínő, pelyhes csapadék válik le: MnCl + (NH 4 ) S = MnS + NH 4 Cl NH 4 OH hatására piszkosfehér Mn(OH) csapadék válik le, amely a levegın barna színő MnO(OH) -dá oxidálódik: MnCl + NH 4 OH = Mn(OH) + NH 4 Cl Mn(OH) + ½ O = MnO(OH) Kationok 4. osztálya (Ca +, Sr +, Ba + ) Osztályreakció: a 4. osztály kationjainak oldatában sem H S, sem (NH 4 ) S nem okoz csapadékot. Semleges vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) CO 3 fehér csapadékot ad. Ca + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 hatására semleges vagy NH 4 OH-dal gyengén meglúgosított oldatból fehér CaCO 3 csapadék válik le: CaCl + (NH 4 ) CO 3 = CaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 (gipszes víz) telített oldata kalciumsók oldatából nem választ le csapadékot. Különbség a Sr + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a kalcium vegyületei a lángot téglavörösre festik. Jellemzı a spektrum 6 nm-es vörös és az 554 nm-es zöld vonala. Sr + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér SrCO 3 csapadékot választ le:
16 55 Sr(NO 3 ) + (NH 4 ) CO 3 = SrCO 3 + NH 4 NO 3 CaSO 4 telített oldata hidegen lassan, forralás után néhány perc múlva fehér SrSO 4 csapadékot választ le: Sr(NO 3 ) + CaSO 4 = SrSO 4 + Ca(NO 3 ) Különbség a Ca + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a stroncium illékony vegyületei a nem világító lángot kárminvörösre festik. Legjellemzıbb a 605 nm hullámhosszúságú narancsszínő vonala. Ba + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér BaCO 3 csapadékot választ le: BaCl + (NH 4 ) CO 3 = BaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 telített oldata a BaSO 4 fehér csapadékot azonnal leválasztja: BaCl + CaSO 4 = BaSO 4 + CaCl Különbség a Sr + és Ca + ionoktól. Lángfestési próba: a bárium illékony vegyületei a nem világító lángot fakózöldre festik. Jellemzı a spektrum 54 nm-es és 514 nm-es hullámhosszúságú zöld vonala Kationok 5. osztálya (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ) Osztályreakció: az 5. osztály kationjai sem H S-nel, sem (NH 4 ) S-dal, sem (NH 4 ) CO 3 -tel nem adnak csapadékot. Az ide tartozó ionoknak tehát
17 56 általános kémszerük nincs. Azonosításuk egyedi reakciókkal, lángfestési próbával vagy más analitikai módszerrel történhet. Mg + -ionok reakciói: NH 4 OH hatására semleges közegbıl fehér Mg(OH) csapadék válik le: MgCl + NH 4 OH Mg(OH) + NH 4 Cl NH 4 Cl-ban a csapadék oldódik. Na HPO 4 ammóniumsó tartalmú és NH 4 OH-dal meglúgosított oldatból fehér kristályos Mg(NH 4 )PO 4 csapadékot választ le: MgCl + NH 4 OH + Na HPO 4 = Mg(NH 4 )PO 4 + NaCl + H O NH + 4 -ionok reakciói: Nessler reagens (K [HgI 4 ]lúgos oldata) sárgásbarna csapadékot választ le ammóniumsók oldatából: NH 4 Cl + K [HgI 4 ] + 4 KOH = HgO Hg(NH )I + KCl + 7 KI + 3 H O E Nessler által kidolgozott módszer mind a mai napig használatos különféle eredető vizek ammónia-tartalmának, ammónium-ion tartalmának kimutatására: NH 3 + H O NH OH H + -ionok reakciói: Sav-bázis indikátorok alkalmazásával következtethetünk a vizes oldatban jelenlévı H + -ionok mennyiségére. A tiszta víz is tartalmaz H + -ionokat ([H + ] = 10-7 mol/dm³, 5 C-on). Általában csak akkor beszélünk
18 57 hidrogén-ionok jelenlétérıl, ha az oldat H + -ion koncentrációja meghaladja a víz H + -ion koncentrációját.. táblázat Néhány sav-bázis indikátor színváltozása Indikátor Savas közegben Lúgos közegben Színátcsapási tartomány Dimetilsárga piros sárga,9 4,0 Brómfenolkék sárga ibolya 3,0 4,6 Metilnarancs piros sárga 3,1 4,4 Metilvörös piros sárga 4,4 6,3 Lakmusz piros kék 6,0 8,0 Fenolftalein színtelen piros 8, 10,0 Timolftalein színtelen kék 9,3 10,5 Dimetilsárga p s Brómfenolkék s i Metilnarancs p s Metilvörös p s Lakmusz p k Fenolftalein sz p Timolftalein sz k ph p: piros s: sárga sz: színtelen i: ibolya k: kék z: zöld b: barna l. ábra Néhány sav-bázis indikátor színátcsapási tartománya grafikusan Li + -ionok, Na + -ionok és K + -ionok kimutatása Ezen ionok kimutatása lángfestési próbákkal és spektroszkópiai vizsgálatokkal elvégezhetı:
19 58 3. táblázat A Li + -, Na + - és K + -ionok kimutatása A vizsgált ion Lángfestés λ [ nm] Li + élénkvörös vörös 671 vörösessárga 610 Na + sárga sárga 590 (D vonal) dublett K + fakóibolya vörös 770, 767 ibolya 404,5
Szalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenA kationok csoportosítási lehetőségei
A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenTömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )
Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91
RészletesebbenElső alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák
Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen
Részletesebben29. Sztöchiometriai feladatok
29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.
Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Részletesebbenv1.04 Analitika példatár
Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E
XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2003 1 Tartalomjegyzék A kationok Fresenius féle besorolása...3 Alkáliföldfémek...4
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996
1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
RészletesebbenKvalititiv analitika 1
A kvalitatív analitikai kémia Minőségi és mennyiségi analitikai kémiai labor- gyakorlat TKBL0501 A z alábbi anyag Tóth Imre és Várnagy Katalin gyógyszerész hallgatóknak tartott előadásaiból készült kivonat,
RészletesebbenA standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenAlkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.
Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni 2010. április 15. Pacsai Bálint Italok narancsléből Alapoldat: Fe 2 (SO 4 ) 3 -oldat (narancssárga oldat Narancslé
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
RészletesebbenA kationok és az anionok csoportosítása
A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenElektronátadás és elektronátvétel
Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök
RészletesebbenKémiai alapismeretek 11. hét
Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes
RészletesebbenFőzőpoharak. Desztillált víz. Vegyszeres kanál Üvegbot Analitikai mérleg Fűthető mágneses keverő
KÉMIA TÉMAHÉT 2015 Előzetes feladatok A projekt napokat megelőzően két alkalommal ült össze hat fős csoportunk. Az első alkalommal (márc.02.) Likerné Pucsek Rózsa tanárnő kiosztotta az elkészítendő feladatokat.
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
RészletesebbenFelszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata
1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.
A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenTitrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenGyakorlati segédanyag. BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE. Klasszikus analitika (1. rész)
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Gyakorlati segédanyag BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE Klasszikus analitika (1. rész) Debrecen 2011 Felelős
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenVEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Vegyész ismeretek emelt szint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.
RészletesebbenÁramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.
Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.
Részletesebben2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.
2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenElektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése
Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához
RészletesebbenXVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)
XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
Részletesebben