Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 2 Öreglaki Halászati KFT, Öreglak Támogató: Öreglaki Halászati KFT és s TÁMOPT MOP-4.2.2- A.11/1/KONV -212-38. 38. HAKI NAPOK, 214. május m 28-29 29.
Előzm zmények Ponty monokultúra 1963 előtt: Donászy 1954 Horváth et al. 22 : P2 P3 6-8 db/ha, 1-2 kg/ha kihelyezés hozam 6-7 kg/ha Jellemző:jelent :jelentős s a természetes táplt plálék k (zooplankton) szerepe (természetes hozam) Intenzív v ponty monokultúra:t ra:táp p (+ vegyes abrak) takarmányoz nyozás, speciális vízkormv zkormányzás s kialakítása, levegőztet ztető berendezések alkalmazása stb.). A tenyészid szidőszak szak elején n van nagy jelentősége a zooplanktonnak, a tenyészid szidőszak szak későbbi k szakaszában kiegész szítő fehérjeb rjebázisként kezelendő,, inkább vízminv zminőséget jelző bioindikáci ció! Jelentős s fejlődés: Szerbia, Bulgária, Szlovénia, Mo: Czikkhalas, Szarvas, Tölösi-tavak korábbi publikáci ció a vízminv zminőségi kérdk rdésekről
A vizsgálatok céljaic Általános célok: c Újonnan létesl tesített tett halastó-rendszerben az intenzív halnevelés s hatása a tóvíz t z minőségére; a halak számára optimális környezeti k tényezt nyezők k (vízmin zminőség) és s a természetes táplt plálékbázis kialakítása és s fenntartása; a halastavakról l elfolyó vízzel szemben támasztott t környezetvk rnyezetvédelmi, természetv szetvédelmi és s vízvv zvédelmi követelmk vetelmények kielégítése Mindezek érdekében a konkrét t célkitc lkitűzések: A halastavak biológiai vízminv zminőségének nek megállap llapítása; A halastavak tápanyagt panyag-tartalmának analízise; A természetes haltápl plálék-szervezetek (zooplankton) kvalitatív és kvantitatív v vizsgálata, a hasznosíthat tható zooplankton mennyiségének nek meghatároz rozása; A tógazdt gazdálkodási és s környezetvk rnyezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó tókezelési eljárások kidolgozása..
Anyag és s módszerm A vizsgálatok helyszíne: Balaton déli d vízgyv zgyűjtő terület letén n a Keleti- Bozót t (Pogányv nyvölgyi- vízfolyás) és s a Malom-árok által táplt plált lt 3 tóegységből l (19+4+2,5 ha) álló Tölösi-tórendszer
Halászati adatok Kihelyezés Elhullás Lehalászat Takarmányoz nyozás 1.Tó 19 ha Darab Átlag kg Darab Darab Átlag kg Táp V.A 211 43,621 2526 133 27 2,389 645 5352 4898 212 474,55 267 418 722 2,562 185 6158 974 213 172,298 5126 2 15 2, 3 264 142
Halászati adatok Kihelyezés Elhullás Lehalász szás Takarmányoz nyozás ind/ha Átlag kg Ind/ha ind/ha Átlag kg Táp kg/ha V.A kg/ha 211 2121,621 1317 7 1421 2,389 3394 2817 2577 212 2495,55 1372 2114 38 2,562 973 3241 513 213 95,298 27 15 79 2, 1578 1389 747
Tókezelések (klórm rmész/mészhidrát) ápr máj jún júl aug szept 211 2 7 22 3 42 38 212 36 55 38 2 64 18 213 - - 4/55 385 2 - Az újonnan létrehozott l tórendszerben t tápanyagpt panyagpótlás s (szerves-, és műtrágyázás) nem törtt rtént!
A zooplankton vizsgálatok módszertana 211-213 213 között k vizsgáltuk a természetes táplt plálékbázis (zooplankton) kvalitatív és s kvantitatív összetételének alakulását. Ezen előad adásban az 1. sz. tót adatait mutatjuk be. A mintavétel tel sávosan s vett merített pontmintákb kból l törtt rtént,13-14 14 mintavételi teli héten h át, április-október között. k A zooplankton fauna meghatároz rozásához 5-55 5 dm3 vizet szűrt rtünk át t 25 µm lyukbőségű planktonhálón, n, majd a szüred redéket formalinnal tartósítottuk. tottuk. A mikroszkópi feldolgozás s során n a Rotatoria, Cladocera, Copepoda fauna kvalitatív és s kvantitatív v meghatároz rozása törtt rtént Bancsi (1986, 1988),Bottrell et al. (1976), Németh N (1998), Gulyás és s Forró (1999, 21), Einsle (1993) munkái i alapján. Az ülepített szeszton mennyiségét Imhof-kehellyel 6 perces ülepítéssel, míg m g a hasznosíthat tható zooplankton mennyiségét t a domináns ns fajok méretfelvm retfelvételezését t követk vetően en tömegt meg- meghatároz rozással és Körmendi és s Hancz (2) munkája alapján számoltuk ki. Az indikátor taxonok alapján n meghatároztuk a halastó vízminőségét és annak változv ltozását t (trofitás, szaprobitás) s) (Arora,1966; Lannan et al.,1986; Gulyás,1998)
EREDMÉNYEK ZOOPLANKTON KVALITATÍV V VIZSGÁLATOK: A kvalitatív v vizsgálatok célja c elsősorban sorban a halastavak vízminőségének nek jellemzése és s monitoring alapján n a változv ltozások (pl.szukcessziós s folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiol sbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós s biológiai vizsgálatokhoz szüks kséges alapadatok gyűjt jtése. A halastóban a vizsgálati időszak alatt 41Rotatoria, 14 Cladocera és 6 Copepoda taxont találtunk. ltunk. Az előfordul forduló taxonok döntd ntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország g vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltm ltó a Brachionus forficula f. forficula Wierzejski rendszeres, nagy egyedszámban való előfordul fordulása, A biológiai indikáci ció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többst bbsége β-mezoszaprób és α-mezoszaprób b (poliszaprób), valamint mezo-eutr eutróf, eu-politr politróf f vízminv zminőséget jelez. A fajösszet sszetétel tel tavon belüli li átalakulása a tenyészid szidőszakban szakban jelzi a tápanyag dúsuld sulási si folyamatot.
A halastavakban talált zooplankton taxonok listája Rotatoria Cladocera Anuraeopsis fissa (Gosse) Asplanchna brightwelli Gosse Brachionus angularis Gosse B. budapestinensis Daday B. calyciflorus amphiceros Ehrenberg B. calyciflorus calyciflorus Pallas B. calyciflorus dorcas Gosse B. calyciflorus spinosus (Wierzejski) B. diversicornis (Daday) B. falcatus Zacharias B. forficula Wierzejski B. quadridentatus quadridentatus Hermann B. rubens Ehrenberg B. urceolaris O. F. Müller Bdelloidea sp. Cephalodella catellina (O. F. Müller) Colurella adriatica Ehrenberg E. senta (O. F. Müller) Euchlanis dilatata Ehrenberg Filinia longiseta (Ehrenberg) F. opoliensis (Zacharias) Hexarthra mira (Hudson) Keratella cochlearis cochlearis (Gosse) K. cochlearis tecta (Gosse) K. quadrata (O. F. Müller) K. Tropica (Apstein) Lecane bulla (Gosse) L. closterocerca (Schmarda) L. cornuta (O. F. Müller) L. luna (O. F. Müller) L. lunaris (Ehrenberg) Lepadella patella (O. F. Müller) Notholca acuminata (Ehrenberg) Polyarthra dolichoptera (Idelson) P. vulgaris Carlin Pompholyx complanata Gosse Synchaeta oblonga Ehrenberg Testudinella patina (Hermann) Trichocerca capucina (Wierz.et Zach.) T. longiseta (Schrank) T. pusilla (Lauterborn) TAXONSZÁM:: 41 Copepoda Acroperus harpae (Baird) Alona affinis (Leydig) A. quadrangularis (O.F.Müller) A. rectangula Sars Bosmina longirostris (O.F.Müller ller) Ceriodaphnia laticaudata P.E.Müller C. pulchella Sars C. rotunda Sars C. sphaericus (O.F.Müller) Daphnia cucculata Sars D.longispina (O.F.Müller) D. pulex Leydig D. magna Strauss Moina brachiata (Jurine) M.micrura Kurz Oxyurella tenuicaudis (Sars) Pleuroxus aduncus (Jurine)) Scapholeberis mucronata (O.F.Müller) TAXONSZÁM:14 Acanthocyclops robustus (Sars) Cyclops strenuus Fischer Eudiaptomus vulgaris (Schmeil) Macrocyclops albidus (Jurine)) Mesocyclops leuckarti (Claus) Thermocyclops oithonoides (Sars) TAXONSZÁM: 6
Rotatoria
Cladocera
Copepoda Nauplius Cyclopoida sp. Calanoida sp.
Vizsgálataink alapján n megállap llapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), en), hogy a ponty monokultúrás s tavakban ( P1 és s P2 is) általában a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző,, de nagy szervesanyag-terhel terhelés s a tenyészid szidőszak szak előrehaladt rehaladtával a Ceriodaphnia fajok dominanciáját t eredményezi. A Moina taxonok nem jellemző képviselői i ezen rendszereknek. Az elsősorban sorban algafogyasztó Calanoida taxonok rövid r ideig és s kis egyedsűrűségben gben találhat lhatók. A telepítési sűrűség, s a vízminv zminőségi és s a vízmennyisv zmennyiségi (vízi élettér nagysága) ga) tényezt nyezők k alapvetően en határozz rozzák k meg a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételét t (további meghatároz rozó tényező lehet az egyéb b zooplankton fogyasztó halfajok tömege t - becslés?) s?) -
A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV V VIZSGÁLAT LATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív v vizsgálatok célja c halastavakban elsősorban sorban az optimális takarmányoz nyozási technológia kialakítása, a természetes hozam növeln velése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosíthat tható zooplankton tömegének és s időbeli változv ltozásának meghatároz rozása alapvető fontosságú,, ezért az egy-,, két-, k, háromnyaras h halakat nevelő tavak esetén 5 µm m feletti mérettartomm rettartományú zooplankton állomány tömegt megét számoltuk, rendszertani hovatartozás s nélkn lkül. l. A domináns ns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, Ceriodaphnia sp., Cyclopoida és s Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 29 kg/ha. A zooplankton biomassza változv ltozását t a kihelyezett halállom llományok fogyasztásán kívűl l a más m s tényezt nyezők k pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopuláci ciók k (pl razbóra), ra), vagy más m s környezeti k ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezt nyezők k okozzák. k. A zooplankton állomány növekedn vekedését t a ragadozóhal telepítésével növelni n lehet. BIOMANIPULÁCI CIÓ: : top-down hatás A hasznosíthat tható zooplankton mennyisége 211-ben az egész tenyészd szdőszakban szakban meghaladta a 29 kg/ha határért rtéket, ebből l következik, k hogy a halak elsősorban sorban a takarmányt )tápot) fogyasztották!), 212-ben a halpusztulást st követk vetően en több, t mint 9 kg/ha volt hasznosíthat tható zooplankton mennyisége, amit a tókezelt kezelések sem csökkentettek. 213-ban az extenzív tavakra jellemző zooplankton állományalakulás s volt jellemző.
HALPUSZTULÁS 4 35 3 25 2 15 1 5 IV.19 V.4 A zooplankton denzitásának nak változv ltozása a tenyészid szidőszak szak alatt (211-213) 213) 212 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 212 212 (ind./1 dm3) 35 3 25 2 15 1 5 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 211 211 3 25 2 15 Rotatoria ind/1 dm3 1 5 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 213
HALPUSZTULÁS 14 12 1 8 6 4 2 IV.19 V.4 V.18 Ülepített szeszton ml/1 dm³ VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Ülepített szeszton ml/1 dm³ 212 1 8 6 4 2 3,5 3 2,5 2 1,5 1,5 Ülepített szeszton ml/1 dm³ IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Ülepített szeszton ml/1 dm³ 211 213 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok
HALPUSZTULÁS 1 8 6 4 2 IV.19 Hasznosítható zooplankton kg/ha V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Hasznosítható zooplankton kg/ha 7 6 5 4 3 2 1 Hasznosítható zooplankton kg/ha IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Hasznosítható zooplankton kg/ha 211 211 213 212 25 213 2 15 1 5 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok
211 35 3 25 Rotatoria ind/1 dm3 2 15 Cladocera ind/1 dm3 1 5 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 12 1 8 6 4 2 IV.27 V.12 V.28 VI.1 B. angularis VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 18 16 14 12 1 8 6 4 2 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 B. angularis B. calyciflorus B. diversicornis Keratella K.quadrata K.tropica Össz egyedszám 12 B. calyciflorus 1 8 6 4 2 Keratella K.quadrata K.tropica 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
35 211 3 25 Rotatoria ind/1 dm3 35 3 25 2 15 1 5 1 8 6 4 2 IV.27 V.12 Ceriodaphnia reticulata 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 V.28 Bosmina longirostris VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 2 15 1 5 12 1 8 6 4 2 IV.27 V.12 IV.27 V.12 V.28 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.7 VI.1 VI.2 4 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 VII.2 1 VIII.4 VIII.1 8 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám Daphniák Moina micrura 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 18 16 14 12 1 8 6 4 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
35 3 211 25 2 15 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Nauplius 1 5 12 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 1 8 6 4 2 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 8 6 4 2 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Nauplius Copepodit Cyclopoida Össz egyedszám Copepodit Cyclopoida 4 35 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
4 212 35 3 25 Rotatoria ind/1 dm3 B. calyciflorus 2 15 1 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 16 14 12 1 8 5 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Össz egyedszám ind/1 dm3 6 4 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 25 2 15 B. angularis B. calyciflorus 12 1 8 6 4 2 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 B. angularis VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 1 5 8 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 B. diversicornis Keratella K.quadrata K.tropica Össz egyedszám 7 B. diversicornis 6 25 2 5 4 3 Keratella K.quadrata K.tropica 15 2 1 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14
212 4 35 3 25 Rotatoria ind/1 dm3 Ceriodaphnia reticulata 2 15 Cladocera ind/1 dm3 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 Ceriodaphnia reticulata 1 5 3 25 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 14 12 1 8 6 4 2 Bosmina longirostris IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Bosmina longirostris 2 15 1 5 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám mintavételi időpontok Daphniák Moina micrura 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 Daphniák 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 Moina micrura
212 4 35 3 25 Rotatoria ind/1 dm3 6 5 4 3 2 1 3 25 2 15 1 5 IV.19 V.4 Nauplius V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 Copepodit VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 Nauplius Copepodit 2 15 1 5 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 IV.19 V.4 V.18 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Nauplius Copepodit Cyclopoida Calanoida Össz egyedszám Cyclopoida Calanoida 2 5 4 3 2 1 Calanoida 15 1 5 Cyclopoida 1 2 3 4 5 6 7 8 9 11112 1314 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14
213 3 25 2 15 Rotatoria ind/1 dm3 5 4 3 2 1 B. angularis 1 5 25 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 mintavételi időpontok VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 2 15 B. angularis B. calyciflorus B. diversicornis 1 B. diversicornis Keratella 5 4 3 2 1 5 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok K.quadrata K.tropica Össz egyedszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 3 B. calyciflorus 25 16 14 12 1 8 6 4 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 Keratella K.quadrata K.tropica
3 25 213 Bosmina longirostris 2 15 1 5 14 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 25 2 15 1 5 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok 12 1 8 6 4 2 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19VIII.2VIII.16VIII.3 IX.14 IX.26 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám mintavételi időpontok Daphniák 14 12 1 8 6 4 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
3 25 2 15 1 5 14 12 1 8 6 4 2 213 Nauplius IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok Copepodit 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 Cyclopoida 3 25 2 15 1 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 IV.9 IV.25 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Nauplius Copepodit Cyclopoida Calanoida Össz egyedszám 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Calanoida 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
Diszkusszió Intenzív v ponty monokultúrás s rendszerben piaci (étkez( tkezési hal) előáll llítása során n a zooplankton, mint kiegész szítő fehérjeb rjebázis a tenyészid szidőszak szak elején n játszik j jelentős szerepet. A hasznosíthat tható zooplankton mennyiségét t jelentősen befolyásolhatja a zoplanktont fogyasztó halak mennyisége (razbóra, ra, ezüstk stkárász), sz), ezért ezekbe a tavakban ragadozó hal telepítése szüks kséges ( biomanipuláci ció) A tókezelt kezelési eljrások (pl. klórm rmész adagolása) a zooplankton kvalitaív összetételét nem befolyásolja és s a tömegt megét t is csak néhány n ny napra csökkenti. Az időjárási tényezt nyezők k (csapadékviszonyok) jelentősen befolyásolj solják k a kisvízfoly zfolyások vízhozamát t ( csapadékszeg kszegény időjárás s esetén n a vízpv zpótlás s nem lehetséges), ezért különböző műszaki berendezések alkalmazásával (levegőztet ztetés, vízrecirkulv zrecirkuláció) ) kell megoldani a kedvezőtken vízminv zminőség g kialakulását t ( vízhv zhőmérséklet növekedn vekedése, a vízszint csökken kkenés s miatt az iszapban zajló folyamatok felgyorsulása,stb.) sa,stb.) Jelentős s halpusztulás s során n (212) a zooplankton állomány mennyisége jelentősen növekedik és s a hasznosíthat tható zooplankton taxonok dominanciája figyelhető meg. Ugyanakkor nem a nagytestű Daphniák, hanem a kisebb Ceridaphnia taxonok válnak v dominánss nssá. A vízi v élettér r jelentős s csökken kkenése, valamint a ponty monokultúrás s tavakban rendszeresen kialakuló vízvirágzás s (Cyanobacteriumok) speciális tókezelt kezelési eljárásokat igényel, valamint halegészs szségügyi gyi problémák k kialakulását t okozhatja.
KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! magicfish.hu
Corina Elena Gheorghe, Daniela Radu, Mioara Costache, Cecilia Bucur (29) Nicoleta Dobrota1, Mioara Costache1, Soare Stancioiu2, Gh.. Dobrota1 (29) Horváth et al.. (22) kétnyarasrk tnyarasról l piacira ponty monokultúrábamn 6-8 db/ha 1-2 kg/ha telepítés, hozam 6-7 kg/ha Czikkhalas eredményei nyei-baross Slovénia (Danijel Gospic 213) Gál D.-Gyalog G (213) Lavens P -Sorgelos P(1996) természets táplálék tenyédzt dztése Bercsényi M 211 Gál l D. (26) Jerbasek C.D. 1999 A Cl és s CO biológiai indikáci ciója) Dunn I.G. 1966 algavirágz gzás s után n a zooplankton összetételetele Dulic Z. et al.. (21) Bulgária intenzív v ponty Dulic Z. et al.. (26) intenzív v ponty + zooplnkton Markovic z et. al.. 29) intenzív v ponty Stankovic M.B. et al.. (211) Szerbia) intenzív v ponty + zooplankton