KORMENDI10.QXD :26 Page 121

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121"

Veronika Lukács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 KORMENDI10.QXD :26 Page 121 Natura Somogyiensis Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi és Halászati Csoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40. Hungary, KÖRMENDI, S.: Zooplankton investigation in aquatic habitat of Gemenc. Abstract: Between March and September in 1994 we examined the Crustacea and Rotatoria fauna of five different water bodies (Duna, Sió, dead arms and temporary pool) in Gemenc. During the period of the investigation we determined altogether 38 Rotatoria taxons, 10 Cladocera taxons, 6 Copepoda taxons. Keywords: zooplankton, Gemenc Bevezetés A teljes egészében a Duna árvízvédelmi töltései között fekvõ ártéri területet magában foglaló Gemenci Tájvédelmi Körzetet, 17799,3 ha területen, 1977-ben hozták létre (14/1977. OTvH. Határozat) melyet északon a Sió alsó (Szekszárd és Bogyiszló alatti) szakasza, keleten a Duna, nyugaton árvízvédelmi töltések és délen a Báta melletti erdõség és magaspart határolja. Az ártéri területet jellemzõ vizes élõhelyek a természetes és mesterséges (folyószabályozás eredményeként kialakult) holtágak, a mellékágak és az idõszakos (csak nagyvíz idején vízzel borított, gyorsan kiszáradó) vizek. A Duna és a déli szakasz mellékágainak zooplankton faunájáról a 1990-es évek közepéig csak kevés publikáció jelent meg (KOL és VARGA, 1960; KERTÉSZ, 1963, 1967; DUDICH, 1967; BOTHÁR, 1981, CSÁNYI et al.,1994; GULYÁS et. al, 1995; V.-BALOGH et al., 1994). A gemenci tájegység más vizes élõhelyeinek (pl. idõszakos vizek, holtágak) vizsgálatáról, sõt a Sió zooplankton faunájáról eddig nem voltak adatok. E hiánypótló munka elsõ lépéseként e szempontból jellemzõ gemenci vizes élõhelyeken vizsgáltuk a Rotatoria, Cladocera és Copepoda fauna összetételét 1994-ben. E munka elõzetes eredményeit Brettner 1995-ben mutatta be. A Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulását követõen (1996), akkor már a DDNP Gemenci Tájegység területén kezdõdött el a terület alaposabb vizsgálata a zooplankton tekintetében (DINKA et. al., 2005 ; SCHÖLL, 2003, 2005 a, b) Anyag és módszer A vizsgálatokat március 26.-szeptember 19. között, összesen hat alkalommal (03.26., , , , , ) végeztük a Duna, a Sió, a Keselyûsi-Holt- Sió, a Decsi Kis-Holt Duna és Zátony-tavak kijelölt mintavételi pontjain.

Csoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40. Hungary, e-mail: kormendi@mail.atk.u-kaposvar.hu KÖRMENDI, S.: Zooplankton investigation in aquatic habitat of Gemenc.

2 KORMENDI10.QXD :26 Page NATURA SOMOGYIENSIS 1. ábra: A mintavételi helyek 1. Duna: A Sió torkolat alatt 500 m-rel déli irányban, a jobb part menti áramló vízbõl. 2. Sió: A Keselyûsi- Sió torkolatmû alatt, a Duna torkolat felett 150 m-rel. 3. Keselyûsi-Holt Sió: 7 ha területû holtág 4. Decsi-Kis-Holt-Duna: 14 ha területû holtág 5. Zátony-tavak: a Decsi-Kis-Holt-Duna holtágtól É-ÉNY-i irányban, mint egy 800 m- rel elhelyezkedõ 0,5-1,5 ha területû idõszakos tavak. (A víztér május elejére kiszáradt)

Sió: A Keselyûsi- Sió torkolatmû alatt, a Duna torkolat felett 150 m-rel. 3. Keselyûsi-Holt Sió: 7 ha területû holtág 4.

3 KORMENDI10.QXD :26 Page 123 KÖRMENDI S.: ZOOPLANKTON VIZSGÁLATOK táblázat: A Rotatoria és Crustacea fajok listája a vizsgált vízterek különbözõ élõhelyein

4 KORMENDI10.QXD :26 Page NATURA SOMOGYIENSIS 2. táblázat: A zooplankton kvantitatív adatainak szélsõértékei a vizsgált vízterekben Ind./50 dm 3 A Rotatoria és Crustacea fauna vizsgálatához merített mintákat vettünk, melynek során 5-50 dm 3 vizet szûrtünk át 25 µm lyukbõségû planktonhálón, majd a szüredéket formalinnal tartósítottuk. A laboratóriumi feldolgozások során a rák és kerekesféreg taxonok meghatározását és jellemzését a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján végeztük el (BANCSI, 1986, 1988; BOTTRELL et al., 1976; DÉVAI, 1977; EINSLE, 1993; GU- LYÁS, 1974, 1998; GULYÁS és FORRÓ, 1999, 2001; ILLIES, 1978; KOSTE, 1978, stb.) Eredmények A vizsgált vízterek adott idõszakra vonatkozó faunisztikai alapállapot felméréséhez szükséges volt BRETTNER (1995) munkájában közölt adatok pontosítása, vagyis a genusra megadott taxonok faj meghatározása és adott fajon belüli kategóriákra (forma, változat) vonatkozó revízió is. Ezt a munkát 2001-ben végeztük el. A revíziót követõen megállapítottuk, hogy a vizsgálati idõtartam alatt összesen 38 Rotatoria, 10 Cladocera és 6 Copepoda taxon fordult elõ a vizsgált vízterekben. (1. táblázat). A zooplankton egyedsûrûségének szélsõértékeit a 2. táblázat tartalmazza. Az elõforduló taxonok általában euriök, kozmopolita, policiklikus szervezetek (ILLIES 1978), melyek elsõsorban mezo-eu-politrófikus, béta-mezoszapróbikus vizeket indikálnak, de megfigyelhetõk alfa-mezoszapróbikus és poliszapróbikus vízminõséget jelzõ taxonok is (GULYÁS 1998). A mintákban megtalált fajok döntõ többsége metafitikus (pl. Brachionus, Simocephalus fajok) illetve bentikus élõhelyeken található. Diszkusszió CSÁNYI és munkatársai (1994) hasonló idõszakban a gemenci területen végzett vizsgálataival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a Dunában a partközeli áramló vízben lényegesen kevesebb Rotatoria taxont találtunk, a Cladocera és Copepoda taxonok száma közel azonos, viszont más fajokat sikerült kimutatni. Figyelemre méltó az is, hogy más Duna menti mellékágak és holtágak zooplankton faunájával összevetve (Rezéti- Duna, Vén-Duna) az általunk vizsgált holtágak zooplankton faunája szegényes. A Sió zooplanktonja (elsõsorban a Rotatoria fauna összetételét tekintve) lényegesen különbözik a Dunáétól. Ennek magyarázata további vizsgálatokat igényel. A DDNP Gemenci Tájegységében a vizes élõhelyek zooplankton kutatásának további folytatása fontos feladat, egyrészt az elõforduló taxonok bioindikációja alapján a hidroökológiai állapot értékelése szempontjából, másrészt elsõsorban a kvantitatív vizsgálatokkal adatokat kaphatunk más vízi vagy vízhez kötött fajok populációi számára rendelkezésre álló természetes táplálékkészlet mennyiségérõl és szezonális változásairól.

A laboratóriumi feldolgozások során a rák és kerekesféreg taxonok meghatározását és jellemzését a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján végeztük el (BANCSI, 1986, 1988; BOTTRELL et al.

5 KORMENDI10.QXD :26 Page 125 KÖRMENDI S.: ZOOPLANKTON VIZSGÁLATOK 125 Irodalom BANCSI I. 1986: A kerekesférgek kishatározója I. Vízügyi Hidrobiológia-15.Vízgazdálkodási Intézet, Budapest: BANCSI I. 1988: A kerekesférgek kishatározója II. Vízügyi Hidrobiológia-17.Vízgazdálkodási Intézet, Budapest: BOTHÁR A. 1981: Vergleichende Untersuchung der Crustacea Gemeinschaften im Nebenarm "Alte Donau" und im Hauptstrom (Stromkm 1481). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis XCIX.Sectio Biologica: BOTTRELL, H. H., DUNCAN, A., GLIWITZ, Z. M., GRIGIEREK, E., HERZIG, A., HILLBRICHT-ILKOWSKA, A., KURASAWA, H., LARSSON, P., WEGLENSKA, T. 1976: A review of some problems in zooplankton production studies.- Norwegian Journal Zoology 24: BRETTNER I. 1995: A Gemenci Tájvédelmi Körzet egyes víztereinek hidrobiológiai vizsgálata. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár. Kézirat: pp CSÁNYI B., GULYÁS P., NÉMETH J. 1994: Synbiological Survei of the Side Arms of the Gemenc Protected Landscape Area - Limnologie aktuell, Kinzelbach (Hg.): Biologie der Donau Gustav Fischer Verlag, Band 2: DÉVAI I. 1977: Az evezõlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia-5. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest. DINKA, M., SCHÖLL K., KISS A. 2005: Interaction between the hydrological and water chemical characteristics and the composition of the zooplankton from different side arms at the Gemenc floodplain area (Danube rkm ). Verhandlungen Internationale Vereinigung Limnologie 29. DUDICH E. 1967: Systematisches Verzeichnis der Tierwelt der Donau, mit einer zusammenfassenden Erläuterung. In: Liepolt, R. (ed.): Limnologie der Donau.. Schweizerbartsche Verlag., Stuttgart: EINSLE,U. 1993: Crustacea, Copepoda, Calanoida und Cyclopoida. Gustav Fischer Verlag,Jena: GULYÁS P. 1974: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia-2. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest: GULYÁS P. 1998: Szaprobiológiai indikátorfajok jegyzéke.- Vízi természet- és környezetvédelem 6: GULYÁS, P., BANCSI, I., ZSUGA, V. K. 1995: Rotatoria and Crustacea fauna of the Hungarian watercourses. Miscellanea Zoologica Hungarica 10: GULYÁS P., FORRÓ L. 1999: Az ágascsápu rákok (Cladocera) kishatározója. Vízi természet- és környezetvédelem 9: GULYÁS P., FORRÓ L. 2001: Az evezõlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek kishatározója. Vízi természet- és környezetvédelem 14: ILLIES, J. 1978: Limnofauna Europaea.- Gustav Fischer Verlag, Stuttgart: KERTÉSZ GY. 1963: Vizsgálatok a Duna magyarországi szakaszának Rotatoria planktonján. Állattani Közlemények 50: KERTÉSZ GY. 1967: Längsprofiluntersuchungen des Rotatorienplanktons im ungarischen Abschnitt der Donau. Opuscula Zoologica 7: KOL E., VARGAL. 1960: Beiträge zur Kenntnis der Mikroflora und Mikrofauna in den Donauarmen neben Baja (Süd-Ungarn). - Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae 11: KOSTE, W. 1978: Rotatoria (Die Rädertiere Mitteleuropas. Gebrüder Borntraeger, Berlin pp SCHÖLL K. 2003: Planktonikus Rotatoria együttesek alakulása a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területén. - Az Élet a Duna-árterén - természetvédelemrõl sokszemközt c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, október ) DDNPI. Pécs.: SCHÖLL K. 2005a: Eltérõ jellegû gemenci víztér-típusok Rotatoria együttesei. - Az élet a Duna árterén - ember a természetben c. tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, szeptember SCHÖLL K., DINKA M. 2005b: Hidrológiai folyamatok, vízkémiai paraméterek és a planktonikus Rotatoria fauna kapcsolatai a Rezéti-Holt-Dunában (Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területe). - Hidrológiai Közlöny 85:

1981: Vergleichende Untersuchung der Crustacea Gemeinschaften im Nebenarm "Alte Donau" und im Hauptstrom (Stromkm 1481). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis XCIX.

6 KORMENDI10.QXD :26 Page NATURA SOMOGYIENSIS Zooplankton investigation in aquatic habitat of Gemenc SÁNDOR KÖRMENDI Between March and September in 1994 we examined the Crustacea and Rotatoria fauna of five different water bodies (Duna, Sió, dead arms / Decsi-Kis-Holt-Duna, Keselyûsi-Holt-Sió/ and temporary pool /Zátony-tava/) in Gemenc. During the period of the investigation we determined altogether 38 Rotatoria taxons, 10 Cladocera taxons, 6 Copepoda taxons. The occuring Rotatoria and Crustacea taxons were generally euryec, cosmopolitic, polycyclic organisms. The most significant taxons are the metaphytic organisms.

Crustacea and Rotatoria fauna of five different water bodies (Duna, Sió, dead arms / Decsi-Kis-Holt-Duna, Keselyûsi-Holt-Sió/ and temporary pool /Zátony-tava/)

Hasonló dokumentumok

Natura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor