Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1
|
|
|
- Márta Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study of woodlice (Crustacea: Isopoda) along the river Drava (South Hungary). Abstract. In the author studied the Isopod fauna of Dráva lowland. The occurence of 13 species found in the region suggests a relatively poor isopod fauna. Bevezető A Magyarországon élő ászkarákok faunisztikai feltérképezése még nem történt meg; az ország területének mintegy 90%-áról nincs adat. Az Isopoda fajok elterjedésére vonatkozó utolsó összefoglaló (DUDICH 1942) a Kárpát-medencéből 111 fajt említ, azonban az ország jelenlegi területén élő ászkarákok faunalistája még nem került publikálásra. Számuk 50 körül lehet (HORNUNG E. szóbeli közlése). A Dráva-ártérről mindössze két publikáció jelent meg a csoportról: a Barcsi borókás területéről LANTOS (1985) 5 fajt mutatott ki, majd FARKAS (1995) egy Mailáthpusztán végzett kutatás eredményeképpen 4 újabb fajt közölt. A Dráva-ártér Isopoda faunájának szisztematikus feltárása 1995-ben kezdődött meg és jelenleg is tart. A gyűjtések helyszíneinek megválasztásában az egyik fő szempont az volt, hogy a régiót lefedő valamennyi UTM egységből legyen mintánk, másrészt igyekeztünk felkeresni a Duna-Dráva Nemzeti Park legértékesebb területeit. Az alábbiakban az eddig elért faunisztikai eredményekről számolok be. Anyag és módszer Az ászkarákok gyűjtésének módszerét elsősorban a vizsgálat céljai határozzák meg. A kora tavasztól késő őszig végzett talajcsapdázás adatokat szolgáltamat egyes fajok populációinak szezonális változásairól, a korösszetételről vagy a nemek arányáról. Viszont csak olyan fajok gyűjthetők ezzel a módszerrel, melyek a föld felszínén, az avar között keresnek táplálékot és kellően nagy méretűek. Számos faj azonban rejtett életmódú, fakéreg vagy kövek alatt, esetleg hangyabolyban él és rejtekhelyét nem hagyja el. Ezen fajok példányait szinte kizárólag egyedi gyűjtés során lehet megtalálni. A kutatásokat támogatta: Az F számon nyilvántartott ОТКА pályázat. A JPTE 1/1997. évi Rektori Egyetemi Kutatási-Fejlesztési pályázat.
2 124 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. ábra. Isopoda gyűjtőhelyek a Dráva mentén. l.örtilos; 2. Zákány; 3. Gyékényes; 4. Somogyudvarhely; 5. Bélavár; 6. Vízvár; 7. Heresznye; 8. Bolhó; 9. Babócsa; 10. Péterhida; 11. Barcs, Szilonicspuszta; 12. Szentborbás; 13. Lakócsa; 14. Felsőszentmárton; 15. Drávafok; 16. Drávakeresztúr; 17. Drávasztára; 18. Zaláta; 19. Piskó; 20. Vejti; 21. Kisszentmárton; 22. Majláthpuszta; 23. Szaporca; 24. Kovácshida; 25. Drávaszabolcs; 26. Matty.
3 FARKAS S.: AZ ÁSZKARÁK KUTATÁSOK FAUN1SZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN ábra. A Dráva menti gyűjtőhelyek elhelyezkedése Magyarország UTM rendszerű hálótérképén. Faunisztikai kutatásnál ez a módszer azért is előnyösebb a talajcsapdázásnál, mert egyes fajok példányai kis méretűek, sérülékenyek és csapdába esett egyedeik nem, vagy csak nehezen határozhatók. Ezért a kutatás kezdetén alkalmazott talajcsapdázás negatív tapasztalatait figyelembe véve 1996-ban és 1997-ben elsősorban egyedi gyűjtéseket végeztem. A gyűjtött anyag 70%-os izopropil-alkoholban tárolva a Janus Pannonius Tudományegyetem Ökológia és Állatföldrajzi Tanszékén került elhelyezésre. Az alábbiakban kizárólag saját gyűjtésű anyag feldolgozása során született eredményeket közlök. Eredmények és értékelés A területről az elmúlt három év alatt 13 fajt mutattam ki, melyeket előfordulási adataikkal és a talált példányok nemek szerinti megoszlásával együtt az alábbi listában adok meg.
4 126 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Asellidae Asellus aquaticus Racov, 1919: Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. IV. 22. d 1 : 5, 9 : 8. Ligiidae Ligidium hypnorum Cuvier, 1792: Babócsa, Tsz épületek 97. VI. 4. d": 0; 9: 2; Gyékényes, Lankócierdő, erdészház környéke 97. VI. 7. d*: 1; 9: 6; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó-csatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. d": 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. cp: 3; 9: 10; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. cf: 0; 9: 2; Gyékényes Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. d 1 : 0; 9: 5; Gyékényes Lankóci-erdő, Berkierdő 97. VII. 19. d": 1; 9: 6; Heresznye, Dráva magaspartja 97. VIII. 17. <f: 0; 9: 1; órtilos, vasútállomás (Dráva-part), 97. VI. 3. d*: 1 ; 9: 3; órtilos, ártér, kavicsbányató, 97. VII. 5. cf: 0 ; 9: 4; órtilos, Drávapart 97. VII. 5. d": 1; 9: 2; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. IX. 3. cf: 0; 9: 3; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. d 1 : 1; 9: 4; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 1; 9: 5; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf:0; 9: 3; Trichoniscidae Hyloniscus riparius С L. Koch, 1838: Babócsa, Tsz épületek 97. VI. 4. <f: 0; 9: 2; Babócsa, Ó-Drávapart, kavicsgödrök 97. LX. 19. <f: 0; 9: 1; Barcs, Szilonicspuszta 96. IV. 28. <?: 3; 9: 4; Bélavár, Felső- Lóka (Lókai-mező), Csíkos árok 97. VIII. 17. cf: 2; 9: 1; Bélavár, Kerék-hegy 97. VIII. 17. <f: 1; 9: 2; Bolhó, Verebina 97. VI. 4. cf: 1; 9: 3; Drávafok, gyertyános tölgyes a községtől DNY-ra 96. VIII : 3; Drávakeresztúr, elhagyott gazdasági épületek a falutól D-re 96. VIII. 30. cf: 1; 9: 5; Drávaszabolcs, ártér, védőtöltés 95. VI. 13. cf: 1; 9: 4; Drávasztára, Dráva-part 95. VIII. 10. cf: 2; 9: 3; Felsőszentmárton, védőtöltés, gátőrháztól DK-re 95. VIII. 10. cf:2; 9:5; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. d 1 : 1; 9: 6; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. d 1 : 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. d": 0; 9: 4; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. cf: 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdó, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. cf: 3; 9: 4; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VII. 19. <f: 1; 9: 4; Kemse, Háromfa, ártéri erdő <f: 2; 9: 5; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. VII. 27. <f: 4; 9: 7; Lakócsa, Korcsina-csatoma 97. V. 30. d 1 : 1; 9: 3; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI. 24. <f: 2; 9: 7; Matty, Keselyősfapuszíü, Dráva-part 96. VIII. 30. cf: 1; 9: 3; órtilos, vasútállomás (Dráva-part) 97. VI. 3. cf: 0; 9: 3; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3. cf: 0; 9: 2; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VII. 05. cf: 1; 9: 3; Órtilos, Dráva-part 97. VII. 5. cf: 2; 9: 5; Piskó, gazdasági épületek 96. VIII. 30. cf: 4; 9: 3; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. IX. 3. dv 1; 9: 4; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf: 2; 9: 6; Szaporca, Ó-Dráva (Cún-Szaporca TT) 94. VI. 24. <f: 2; 9: 8; Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. cf: 4; 9: 11; Vízvár, Vízház, Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. cf: 0; 9: 4; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 1; 9: 1; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf: 0; 9: 3. Haplophthalmus mengei Zaddach, 1844: Vízvár, Vízház, Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. <f: 1; 9: 3;Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 1; 9: 2. Cyphoniscellus sp.: Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX : 1. Platyarthridae Plathyarthrus hoffmannseggii Brandt, 1833: Drávafok, gyertyános tölgyes a községtől DNY-ra, 96. VIII. 30. cf: 2, 9: 4; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf: 1; 9: 5; Kovácshida, horgásztó 96. VI : 2; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI : 4; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97, IX. 3. d 1 : 1; 9: 2; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. LX. 19. d": 2; 9: 3; Vízvár, Vízház, Dráva-part, a községtől D- re 97. VIII. 17.: 0; 9: 2; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: O, 9: 3. Cylisticidae Cylisticus convexus De Geer, 1778: Babócsa, Tsz. épületek 97. VI. 4. ЛЗ; 9: 1; Gyékényes, Lankócierdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf: 1; 9: 5; Kovácshida, horgásztó 96. VI. 15. cf: 1 9: 3; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 3. cf: 2; 9: 6. Porcellionidae Trachelipus raihkei Brandt, 1833: Babócsa, Tsz épületek 97. VI. 4. cf: 0; 9:6; Babócsa, Ó-Dráva-part, kavicsgödrök 97. IX. 19. cf: 11; 9: 24; Barcs, Szilonicspuszta cf: 1, 9: 2; Bélavár, Felsó-Lóka (Lókai-mező), Csíkos árok 97. VIII. 17. cf: 8; 9: 15; Bélavár, Kerék-hegy 97. VIII. 17. cf: 10; 9:16; Bolhó, Verebina 93. VII. 13. <f: 31, 9: 50; 93. VI. 22. cf: 1: 97. VI. 4. cf: 1, 9: 6; Drávafok, gyertyános tölgyes a községtől DNY-ra 96. VIII. 30. cf: 3; 9: 8; Drávakeresztúr, elhagyott gazdasági épületek a falutól D-re 96. VIII. 30. cf: 4; 9: 8; Drávaszabolcs, ártér, védőtöltés
5 FARKAS S.: AZ ASZKARÁK KUTATÄSOK PAUNISZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN VI. 13. cf: 21; 9: 24; Drávasztára, Dráva-part 95. VIII. 10. cf: 8; 9: 12; Felsőszentmárton, védőtöltés, gátőrháztól DK-re 95. VIII. 10. cf : 3; 9:7; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf: 0; 9: 5; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombócsatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. Л 4; 9: 9; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. cf: 3; 9: 8; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. cf : 3; 9: 7; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. cf : 6; 9: 9; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 28; 9: 40; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. VII. 27. cf: 2, 9: 2; Kovácshida,, horgásztó 96. VI. 15. cf: 8; 9: 19; Lakócsa, Korcsinacsatorna cf: 4; 9: 9; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI. 24. cf : 20, 9: 28; Matty, Keselyősfapuszta, Dráva-part 96. VIII. 30. cf: 3, 9: 1; örtilos, vasútállomás (Dráva-part) 97. VI. 3. cf: 6 ; 9: 8; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3. cf: 5 ; 9:12; Órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VII. 5. cf: 3 ; 9: 7; órtilos, Dráva-part 97. VII. 5 cf: 10 ; 9: 15; Péterhida, vasúti megállótól DK-re, gyertyános-tölgyes 97. VI. 4. cf: 7; 9: 12; Piskó, gazdasági épületek 96. VIII. 30. cf: 1; 9:3; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. IX. 3. cf: 5; 9: 9; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf: 8; 9: 18; Szaporca, Ó- Dráva (Cún-Szaporca TT) 94. VI. 24. cf: 18; 9: 27; Szentborbás, Dráva-part 97. V. 30. cf: 5; 9: 8; Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. cf: 21, 9 : 30; Vízvár, Vízház-Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. cf: 3; 9: 7; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 5; 9: 9; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf: 2; 9:6; Trachelipus ratzeburgi Brandt, 1833: Órtilos, Vasútállomás (Dráva-part) 97. VI. 3. cf: 4; 9: 6; Órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3. cf: 2; 9: 7; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 7. cf: 1; 9: 4; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 5; 9: 7; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf: 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf : 1; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. <f: 4; 9: 3; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VII. 19. cf: 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó-csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. cf: 1; 9: 4; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. DC. 3. cf: 2; 9: 4; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. DC. 19. cf: 1; 9: 3; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf: 0; 9: 5; Somogyudvarhely, Vecsenyei-erdő 97. IX. 19. cf : 2; 9: 1; Babócsa, Ó-Dráva-part, kavicsgödrök 97. DC. 19. cf: 1; 9:1; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 7, 9: 9. Trachelipus nodulosus CL. Koch, 1838: Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI. 24. cf : 3, 9 : 8. Porcellium conspersum С L. Koch, 1841: Babócsa, Ó-Dráva-part, kavicsgödrök 97. IX. 19. cf : 2; 9:1; Bolhó, Verebina 93. VII : 51, cf: 2; 97. VI. 4. cf: 1; 9: 2; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 2, 9: 13; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re cf: 4, 9: 7; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. IX. 3. cf: 2; 9: 3; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf : 2; 9 : 2; Vízvár, Vízház, Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. cf: 1; 9: 4; Protracheoniscus amoenus C. L. Koch, 1841: Bélavár, Kerék-hegy 97. DC. 19. cf: 2; 9: 0. Porcellio scaber Latreille, 1804: Babócsa, Tsz. épületek 97. VI. 4. <f: 2; 9: 4; Barcs, Szilonicspuszta 96. IV. 28. cf: 2; 9:2; Drávafok, gyertyános tölgyes a községtől DNY-ra 96. VIII. 30. cf: 1; 9: 5; Drávakeresztúr, elhagyott gazdasági épületek a falutól D-re 96. VIII. 30. cf : 2; 9: 8; Drávaszabolcs, ártér, védőtöltés 95. VI. 13. cf: 5; 9: 7; Drávasztára, Dráva-part 95. VIII. 10. cf: 1; 9: 3; Felsőszentmárton, védőtöltés, gátőrháztól DK-re 95. VIII. 10. cf: 4; 9:6; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 4; 9: 1; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. VII. 27. cf: 2; 9: 1; Kovácshida, horgásztó 96. VI. 15. cf : 5; 9: 12; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI. 24. cf: 2; 9: 6; Matty, Keselyősfapuszta, Dráva-part 96. VIII. 30. cf: 2; 9: 4; Piskó, gazdasági épületek 96. VIII. 30. cf: 10; 9: 18; Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. cf: 2, 9: 3. Armadilliidae Armadillidium vulgare Latreille, 1804: Babócsa, Tsz. épületek 97. VI. 4. cf: 4; 9: 7; Babócsa, Ó-Drávapart, kavicsgödrök 97. IX. 19. cf: 1; 9: 7; Barcs, Szilonicspuszta 96. IV. 28. cf: 1, 9: 2; Bolhó, Verebina 93. VII. 13. cf: 17, 9: 50; 93. VI : 3; 97. VI. 4, cf: 5; 9: 6; Drávafok, gyertyános tölgyes a községtől DNY-ra 96. VIII. 30. cf: 2, 9: 4; Drávakeresztúr, elhagyott gazdasági épületek a falutól D-re 96. VIII. 30. cf : 1, 9: 2; Drávaszabolcs, ártér, védőtöltés 95. VI. 13. cf: 10, 9: 12; Drávasztára, Dráva-part 95. VIII. 10. cf: 4, 9: 5; Felsőszentmárton, védőtöltés, gátőrháztól DK-re 95. VIII. 10. cf: 1, 9: 8; Gyékényes, Lankócierdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf : 3; 9: 5; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. cf : 3; 9: 5; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. d": 8; 9: 8; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. cf: 1; 9: 4; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 3, 9: 7; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. VII : 3; Kovácshida, horgásztó 96. VI. 15. cf: 6, 9: 1; Lakócsa, Korcsina-csatoma 97. V. 30. cf: 1, 9: 3; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D- re 94. VI. 24. cf: 5, 9: 9; Matty. Keselyősfapuszta, Dráva-part 96. VIII. 30. cf: 2, 9: 1; Órtilos, vasútállo-
6 128 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) más (Dráva-part) 97. VI. 3. Л 3; 9: 4; órtilos, ártér, 13; Szentborbás, Dráva-part 97. V. 30. сг: 2, í: 3; kavicsbányató 97. VI. 3. <f: 2; 9: 6; órtilos, ártér, Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. d": kavicsbányató 97. VII. 5. Л 2; 9: 6; órtilos, Dráva- 10, 9: 9; Vízvár, Vízház Dráva-part, a községtói D-re part 97. VII. 5 <f: 2; $: 8: Péterhida, vasúti megállótól 97. VIII. 17. <f: 5; 9: 9; Zákány, Dráva hullámtér 97. DK-re, gyertyános-tölgyes 97. VI. 4. cp: 2; 9: 7; Piskó, VI. 3. cf: 4; 9: 7; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. gazdasági épületek 96. VIII : 3; Somogyudvar- <?: 2; 9: 9; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett hely, nagy kavicsgödrök 97. LX. 3. f: 3; 9: 8; Szapor- 97. VI. 7. <f: 2: í : 5. ca, Ó-Dráva (Cún-Szaporca TT) 94. VI. 24. cf: 6, 9: A fauna értékelése Az elmúlt évek ( ) alatt összesen 13 fajt mutattam ki a Dráva-mente vizsgált szakaszain. A kutatások 15 10x10 km-es UTM egységet érintettek (1-2. ábrák). Ez a hazai Isopoda fauna kb %-át teszi ki. A fajokban leggazdagabb élőhelyeknek nem mindig a természetes állapotukban megmaradt területek bizonyultak. Gyakran az antropogén zavarás következtében jöttek létre olyan biotópok, melyek életlehetőséget biztosítottak néhány, az adott területről eredetileg hiányzó faj számára. Ezzel magyarázható pl. a máshol korántsem ritka Trachelipus nodulosus felbukkanása, mely csak egyetlen gyűjtés során, elhagyott épületek közelében került elő. Ez a faj az Alföld egyes területein közönséges és gyakori (HORNUNG 1981, 1989). Az Asellus aquaticus vízben élő faj, néhány példánya Majláthpusztán, egy áradás után került elő a talajcsapdák anyagából. Három fajt (Hyloniscus riparius, Trachelipus rathkei, Armadillidium vulgare) szinte valamennyi vizsgált UTM egységből, ezeken belül majdnem mind a 26 mintavételi helyről sikerült kimutatni. A H. riparius nedves élőhelyeken, a korhadó fatörzsek kérge alatt, nedves avarban mindig megtalálható volt, igaz csak kis egyedszámban. A vizsgált terület domináns faja egyértelműen a T. rathkei. Ezt a több helyen rendszeresen végzett talajcsapdázások jelen tanulmányban nem részletezett eredményei is igazolják. A csapdába került egyedek mintegy 90%-a ehhez a fajhoz tartozott. A T. rathkei országszerte elterjedt (SZLÁVECZ 1991, 1992) és nem csak a természetes vagy természetközeli állapotú vegetációkban él, hanem az emberi környezetben, lakóházak udvarában is előfordulhat. Az Armadillidium vulgare kozmopolita faj, mely a szárazföldi körülményekhez legsikeresebben adaptálódott ászkák közé tartozik. Az élőhely páratartalmára kevésbé érzékeny, így a száraz homokos területeken ugyanúgy megél, mint a kimondottan nedves, ártéri élőhelyeken. DUDICH (1942) a hazai Isopoda-faunisztikai kutatások eredményeit összegző munkájában a Ligidium hypnorum-oí az ország mai területéről egyedül a Kőszegihegységből említi, KESSELYÁK (1937) gyűjtései nyomán. A viszonylag hűvösebb és nedvesebb klímát igénylő faj előfordulási adatait (Órtilos, Zákány, Gyékényes, Heresznye) a Dráva-völgy Ortilos-Barcs szakaszát erőteljesen befolyásoló atlantikus éghajlati hatások magyarázzák. A Barcsi borókás területéről már hiányzik és attól K-re egyetlen példánya sem került elő. Végül említést érdemel a Cyphoniscellus genushoz tartozó, egyelőre még nem azonosított fajú ászka, melynek egy női ivarú példánya Somogy udvarhely közelében, a forráslápos területen, egy építési törmelékhalom alól került elő. A genusba egy hazai faj tartozik, a Cyphoniscellus karawankianus Verhoeff, melyet KESSELYÁK (1930) egyetlen lelőhelyen, Pusztamagyaródon gyűjtött.
7 FARKAS S.: AZ ÁSZKARAK KUTATÁSOK FAUNISZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN 3. ábra. A kimutatott Isopoda fajok Dráva menti lelőhelyei. 1: Ligidium hypnorum, 2: Hyloniscus riparlus, 3: Haplophthalmus mengel, 4: Cyphoniscellus sp., 5: Platyarthrus hoffmannseggll, 6: Cylisticus convexus, 7: Trachellpus rathkei, 8: Trachellpus ratzeburgl, 9: Trachelípus nodulosus, 10: Porcellium conspersum, 11: Protracheoniscus amoenus, 12: Porcelllo scaber, 13: Armadillldlum vulgare 129
8 130 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a gyűjtésekben és az anyag feldolgozásában nyújtott segítségéért Szabadi Mónikát és Pálfalvi Katalint. Irodalom DUDICH, E (1942): Nachtrage und Berichtigungen zum - Zoolog. Jahrbücher, Abt. f. Syst., 60: Crustacean-Teildes ungarischen Faunenkataloges. KESSELYAK A. (1937): A Kőszegi-hegység szárazföldi - Fragm. Faun. Hung. 5: ászkarákfaunája. - Vasi Szemle 4: FARKAS S. (1995): Adatok a Dráva ártér Isopoda LANTOS, G. (1985): Amphipoda és Isopoda faunisz- (Crustacea: Oniscidea) faunájához. - Dunántúli tikai adatoka Barcsi borókás tájvédelmi körzetből Dolg. Ter. tud sor. (Pécs) 8: (Crustacea). - Dunántúli Dolg. Ter. tud sor. (Pécs) HORNUNG, E. (1981): Investgations on the producti- 5: vity of the macrodecomposer isopod Trachelipus SZLÁVECZ, К. (1991): The terrestrial isopod fauna of nodulosus C. L. Koch. - Acta Biol. Szeged. 27: the Hortobágy National Park. - Misc. Zool. Hung : HORNUNG, E. (1989): Population dynamics and spatial SZLÁVECZ, К. (1992): The role of terrestrial isopods distribution of Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, (Isopoda: Oniscidea) in the decomposition of 1838) (Crustacea Isopoda) in a sandy grassland. aquatic macrophyte detritus of Lake Balaton, - Monitore zool. ital. (N.S.) Monogr. 4: Hungary. - Opusc. Zool. Budapest. 25: KESSELYAK, A. (1930): Fatalistisches über Isopoden. Faunistic results of the study of woodlice (Crustacea: Isopoda) along the river Dráva (Southern Hungary) Sándor FARKAS Data are scarce on the distribution of Isopoda species along river Dráva. Aiming at the faunistic research of this taxon, collections were run in 26 sampling localities in the flood area of river Dráva between 1993 and Thirteen woodlouse species have been shown to exist, representing only cca. 20% of the Isopoda fauna of Hungary. Certain species (Hyloniscus riparius, Trachelipus rathkei, Armadillidium vulgare) were found to be present in each of the sampling sites. Ligidium hypnorum occurred only in localities west of Bares, which indicates a climatic complexity within the Dráva-basin. Author's address: Dr. Sándor FARKAS Janus Pannonius University Department of Ecology and Zoogeography H-7601 Pécs Ifjúság útja 6.
Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the Isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping.
Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 25-30 Pécs, 1995 Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához FARKAS Sándor FARKAS, Sándor: Data to the Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) fauna of
Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 537-548, 2012 Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre Vona-Túri Diána 1 és Szmatona-Túri
Data to the knowledge of the terrestrial Isopod (Isopoda: Oniscidea) fauna of Somogy county (Hungary: South Transdanubia)
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 313 324 Kaposvár, 2004 Data to the knowledge of the terrestrial Isopod (Isopoda: Oniscidea) fauna of Somogy county (Hungary: South Transdanubia) University of Kaposvár
Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,
Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea)
Natura Somogyiensis 23 89-124 Ka pos vár, 2013 Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea) Farkas Sándor 1 & Vilisics Ferenc 2 1Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Természetvédelmi
Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében
Natura Somogyiensis 1 41-48 Kaposvár, 2001 Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében VARGHA BÉLA - IHAROS GYULA VARGHA B. and IHAROS GY.: Occurence of the water - bear (Tardigrada) species
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
Ó Á Á Í Á ő ő ő ő ű ő Í ü ú ű ú ú ü ü ő ú ő ő ü ű ü ő ő ü ő ő ő ő ú Á Ú ú ő ő ő ő ú ú ü ő ő ú ú ő ü ü ü Í Í ő ü Á ő ő ő ú Í ü Ó Á Á Á ű Ó Á Á Í Á Á Í ü Í ü ő ő Ú ú ő Í ü ü Á ÍÁ ú Í ő Á Á Ó Á ú ő ő Á Ó
Curriculum Vitae. 1 Personal Information:
Curriculum Vitae 1 Personal Information: Name: Sándor Farkas Academic Position: PhD Sex: male Date of birth: 1965.03.18. Address (in school with room number): Kaposvár University, Faculty of Animal Science,
Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 47-58, 2007 Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával *Hornung
A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea)
Folia comloensis 15: 25 34. (2006 ) ISSN 0236 8927 A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea) FARKAS SÁNDOR VILISICS FERENC Abstract: [FARKAS S. & VILISICS F. (2006): Terrestrial isopod
Í ó Ü Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Á Ü Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ű Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Í Á ó Á Í Í Í Ü Á Í Í Ü Í Ü Ü Ü Í Ő Á Á Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ó Á Á Á Ü Í Á Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Í Í Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae)
Natura Somogyiensis 1 155-159 Kaposvár, 2001 Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) RUDNER JÓZSEF RUDNER J.: Catalogue
ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí
ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú
ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö
Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í
ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő
í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á
ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í
ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő
ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö
ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö
Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í
ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü
ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í
Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting
Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú
Ö ü ö ü ö Ö ü ö ö Ö í í ö ú ö ö í ö ö ö í ö ü ö ö ö í í í í ü ö í í ö ö ö Ö ö í ú Ü ö Ö ö Ü ü ü í ö í í ö í ö Ö ű ö ü í í í ö Ö ö ü ö ö í ö í ú ö Ő ö ö ü í ö ö í ö ö ü ö ö ö ö í í ü í ö ü ü ö Ő ö ö í ü
ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő
ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü
Összehasonlító faunisztikai vizsgálat a dél-dunántúli Babarcszılısi pikkely ászkafaunáján (Isopoda, Oniscidea) *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(1): 17 25. Összehasonlító faunisztikai vizsgálat a dél-dunántúli Babarcszılısi pikkely ászkafaunáján (Isopoda, Oniscidea) * VILISICS FERENC 1 és FARKAS SÁNDOR 2 1 Szent
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön
A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:
Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838)
Natura Somogyiensis 17 123-132 Ka pos vár, 2010 Magyarország szárazföldi ászkarákfaunája (Isopoda: Oniscidea): Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838) Farkas Sándor Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar,
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó
ő ő ó ö ó ö ö ö í ü ó ó ú ó ó ő ő ő ó ó ó ő ő ó í ó ö ö Í ó ő ó ő ő ö ó ő ó ó ö í ö ö Í í ó ö í ő ó ő ö ó í ö ó ó ú ó ő í ú Í ó ö ó ő ó ó Í ó í ő ö ö Ú ö ö ó Í ő ö ö ő ó ő ő ú í ó ő í ó í Í í ö ő ó ő ő
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
Á É í í ő í í ő Í í Á í ő ő ö í í ö í ő í ú í í ú í ú Í ú í ú í ö Á ő í ő ő í í í í Ö ű í í Ó Ó í í ö ő ö Á í ö ü Ö í í íí í ő í í Ö ü ö í ő ö í í í Ó í í Ő ő Ó ö Í ü í í í ö ö í í Ó ő í ö ű Í í í í Í
ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
ö Ö í Ü ó í Á ö ű ö ű ö í ű ó ö í í ó ö Ö Á í ö Ö ö ö ü ő ö ű ö ű ö í ö ö ő ö ű ő ó ő ú ü ö ó ó ő ő ö ö Ö í Á ő ő ó ő ő ö őí ő í ő ö ő ö ő ó ó ö ő í ó í í ó í ő ó ó ó ó ű ű ö ó ü ö ö ő ó ö ö ü ő í ó ö
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü
Á í Á É í ü ő ö ö ó ó ó ö ó ő ő ö í ó ő ő ő ó í Á í ü ő í ó ő í ő ő ő ő ű ő ú ó ő í ő ő ó ó ő ó ü ó ö ő ő í ő ő ö ő ő í ő ő í ő í ű ő ó ü ő í ő í ő í ü ü í ő ő ö ö ü ó ú ó ú ű ő ö ö í í ú ű ö í ő ű ő Ú
ó ü Ó Ö ü ő ű ó ó ó ő ő í ő ó í ü ő ő ő ő ő ő í ó ű ő ő ó ő ó í ő ó ó ü ő ő ű ő ő ó ó ó ü Á ó ő Á Ó ü ő Á Ú ü ő ú ő í ű í ó Ú ő í í Ö Ü ő ű Ü Ő í Ó ű ő ő ő ó í ó ő Ü ó ő ő ő Ő ő í ó ű ő í ó ő ó ú ű ü Ő
Ü ö ö Ü í Ö ö ö í ö í ö Ö ú ö Í ö ú ö í ö í Ó í ö ü ö Ü Ü ü ö í Á Ü í ö Ü ü Ü Ü ö ö ö ű í Ü Ü ü í ö ö í ú ü ö í ö ö í Ú Ü Á Ü ö í í ü ö í ö ö ö í ü ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö Ö ö ö í ö Ö ü ö ö í ű ö ö Ö ö Ö ö
É ű ó í ó í ó í ó í ó ó ú ö ó Ü Ü ó í Í Ú í ó í ó ö ó í ó í ü ó í ö ó ó Í ü ű ö ö ó ó ó ö ö í ó í í ó í í í í ó ó í ű í ó í ü ö ö ó ó ű ö í ó ú Ü ó í í ö Í ö ó ó ö í ö ú í í í ú í í ö ü ú ó í í í Á ö ü
ó ő ő ö Ö ő ü ö í í ó ó ő ó ö Ö ő ü í ö í ó ő ő ő ö ö ö ö ő Á í í ö ö ü ö ö ü ó í ő ű ö í ü ö ó í ő í í í ü í ó ü í ö ü ő ű Ő ü í ű ü ö ö ó ó í ü ö ö ő ü ö ő ü ó ő ü ő ü ü ő í ü ü ó ő ő ő í ő ö ó í ö ü
ü ű ú ó ó ó í ó ö í ö ö ó ü í ű ö ü í ú ö ü ö ü í ü ü ü ü ü ö í ö ó ö Á ö Á í í ú ö ö ó ü ü ü ü ö ö ó ö í í ú ü ü ö ö ű ö ö ö ü ú ó ó í ó ó ö í ö ó ú í í í ű í ú ó ö ü ó ó í í ó ö ö ó ö ö í Á ó ó Á ö ó
Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö
Ü É Ű É Á ó ó ó ó ó ó ü ű ű Í ó ű ü Ö ó ó ü ó ű ü Ö í ó ü ü í ü í ó ó ű ó ó ü ű í ó í ű ű ű ű í ű ű í í í í ü ü í í í ü ü í ü í ó ó í ó í í ó í ű ü ű ű ó ú í ó ó ű í ó ü ú ű ü ü Í ü ü í ű ű ü í ü í ű ó
ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í
ö í ó ó ó ú ó ó ó ö ö í ó ó ó ö í í ű í ó ú ó í ö ü ü ö í ü ű ö ö ö í ó ó ö ö í ó í í ó í ü ó ö ö í ü í í í í ö ö í ó ö ó ó ö ó ű ó ü ö ü ö ó ö ű ö ó í ó í í ó ó í ö ö ó ö í ö ó í ó ö í ü ó í ü í ű ó ó
Ó Ö ő ü í ö ö ó ö ü ó Ó Ö ő ü ó ó ó ö ö ó ó ó ö ö Ó Ö ő ü ű ö í ő ő ő ö í ö ó Ü í ö ó ü ö ő Ó Ö Ö í ö ö í ő ö ö ő ö ó ö ű ö ü ö ő íő ő ő Ó ó ö ü Ó Ö ö ü ö í í ő ő ú ö ő ó ó ú ó ó ó ó ö ő ö ö ü ö ö ű ö
Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í
Ú ó ó É ó ó Ü ű Ü Ö Ö ő ő Ú ó Ü ó ő ű ő Ú ó ő Í ó Í ő ő ő ö ó ú ö ő ú ó ő ő Ü ö ö Ú ó Ú ó ó Ü ő ő ő Í ú ó ő ő ó ő ó Ö ő ó Ü Ü ű ó Ú ú ú Ü ő ő ő ú ó ú ó Ü Í ó Ü ó Ú ő Ö ö ö ö ű Ü ű ó ő Ú ó ö ó ő ó ú ú ő
Á Ó Á Á Ö Ő ó ó ü ő ő ó ö í ö ú ő ö ű ű í ü í ö ö ö ü ö ö ü ő ü ő ó ü ö í ó ú ü ó ő ü ü ő ó ú őü ű í ó ü í ő ő ú ó ö ü í ö ú ó í ö ö ö ú ö ő í ő ú ü í ó í ü ó ó ű ö ű ö ő ö ű ő ö Á ő ü ó í Á ö ó őí ú ö
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő
ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó
Ú Í ú í ó ő ő ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó ó ő ű í ó Í í ó Ü Í ő Ó Ó Ó Ú Ó Ó í ü ú ú ű í ó ó ő ó í í ú ú ő ő ő ü ő í í í ő ó í ó í ő í í ő í í í ő í ő í ő í í ő í ü ú ü ü ú ó ó ő ó ú ó í ó ó
Á ö ö Á ó ü É ó ö í ü í ó ó ö í ü ü ö í ö ó ó ó ö ú í í í í í ó ö ó ö ö Ö ö ó ü ü ó í ü ó í ü ó Á ó ó í ú ü ó ó ö ü ü ö ü í ü ó ó ö ó ó í ó ó ó ü ö ó ö ö ö ü ü ó ó ü ö í ü ü ü ü ó ó ü ó ü í ü ó ó ü ö ó
ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő
É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
ö ő Ö ő í ó ő ő ő ó ú ő ő ü ő ó ő í í ő ő ő ő ó ó ö ö ö ü ő ö í ó ó í ú í ő ö ö ö ő ö í ö ö ö ó ő ő ó ő ő í í í ö í ó í í ő ö í ö ó ó í ü ö ö ö í ü ó ö ő ő ö ó ű ó í ü ö ü ö ö í ó ö ő ő ó ő ó í ü í ő ö
Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á
ó í í ó í ó í ó í í ó í ó ó í ó ó ó í í í ó ó ó ü í ó í í ó ó ó ó ó ó í í ó í ó í í íó í í ó ó ü ü ó őí ő ö Á ö ö í ü ó í í ő í ü ö Ű í ó ó ó ő í ű ő í ő ö ö í í ő ó ú ű ö í ü ö ó ő ó ü ó ö ö ó í ö ő ü
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
ö ö Ö ö Ö í ó ú ó Ö ó ö ű ü í ö ó í Ü ö Ü í ö ó ö ó ü ü ű ö ö ö ü ö ö ü ö ó ü ű í ö ó ó ó ü ű ö í ű ö ö ö ú í í ö í ö ü ű ö ö í ö ö ó ö Ö ó ö ö ü ö ö ű ö ó í ü ö í ó ö ó ö Ö ö ö ö í ö í ö ű í ó Ö ö ü ü
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í
Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű
ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú