A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata
|
|
- Eszter Takács
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, július 3-5
2 Bevezetés Aktualitás: A Balaton vízminőséggel és vízmennyiséggel összefüggő problémái Szoros összefüggés a vízgyűjtő területtel EU VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Kutatási téma célja: A Balaton déli vízgyűjtőjének vizsgálata (TÁMOP) Ezen belül egyik kutatási terület a vizes élőhelyek (lápok, víztározók, halastavak, kisvízfolyások hidro-hal és halászatbiológiai vizsgálata
3 Problémák-Kérdések Halászat-horgászat érdekei Környezet-, és természetvédelmi szempontok, érdekek Halászat: - Hidrobiológia: a haltermelés számára megfelelő vízminőség vízbiológia a természetes hozam növelése gazdaságos haltermelés kialakítása ( 60-40% természetes takarmányozási hozam ), - Tóiszap: P-csapda, tápanyagforgalmi, halélettani kérdések Vízminőség-változás és vízmennyiség kérdések (Balaton- vízpótlás (tározás), tápanyagvisszatartás vízmennyiségi kérdések közötti problémák (alacsony vízállás esetén, vízpótlás halastavakban, de a kisvízfolyások kiapadása-kényszer lehalászások Környezetvédelem: elfolyó vizek minősége (idegenforgalom-turizmus, hatások a Balatonra), szennyvízkibocsátás? Természetvédelem: ++élőhelyek tájidegen fajok busa-halászati érdekek, + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény-hasznosítás
4 A vizsgálatok célkitűzései HIDROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK Vízminőség vizsgálatok Tóiszap vizsgálatok Vízbiológiai kutatások: Vízbakteriológia Fitoplankton Zooplankton: Kvalitatív és kvantitatív analizis Állapotfelmérés, Biomonitoring Testanyag, aminosav összetétel A halak számára optimális vízminőség kialakítása és az elfolyó vízzel szemben támasztott környezetvédelmi igények kielégítése (tókezelési eljárások) A halastavak termelésbiológiai állapotának meghatározása A halak számára hasznosítható táplálékkészlet meghatározása A természetes hozam fokozásának egyéb lehetőségei
5 A vizsgálatok célkitűzései Népesítési sűrűség, népesítési szerkezet és korosztály megváltoztatásának hatásai ökológiai és ökonómiai szempontból Integrált halgazdálkodás lehetőségei Környezetkímélő vízkészletgazdálkodás kialakítása Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás kialakítása
6 ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált tórendszerek bemutatása I. Hagyományos tógazdasági technológia Fonyód-Zardavári F.1 (42 ha T), F.2 (48 ha T), F.3. (43 ha É) Balatonlelle-Irmapusztai I.2 (25 ha I), I.8 (71 ha T), I.9 (69 ha P), Varászlói V.5 (65 ha É), V.9 (23 ha I), Mórichelyi (Kontroll tavak) M.2. (22 ha I), M.5 (52 ha T), M.6. (35 ha É), M.7. (80 ha É) Népesítési szerkezet: polikultúra (ponty dominancia) Népesítési sűrűség. I.nyaras: db/ha II.nyras : db/ha
7 II.Intenzív ponty-monokulturás rendszer (Öreglak) H A L A S Í T Á S Kihelyezés t/ha Lehalászás t/ha Hozam t/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) P2 1,32 3,40 2,08 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) P2 2,5 7,54 5,05 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) P2 2,0 6,54 4,54 TA K A R M Á N Y O Z Á S Vegyes gazdasági takarmány t/ha Táp t/ha FCR 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 2,578 2,818 2,6 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) 4,453 7,903 2,4 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 3,768 8,132 2,6 T Ó K E Z E L É S E K Klórmész kg/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 7,9 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 116
8 I. Vízminőség Halobitás ph: Az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a ph ingadozása és e tavakra jellemzőek a magas ph értékek is. Megfelelő tókezelési eljárások (meszezés, klórmeszezés, rézgálic felhasználás, mészkőpor stb.) alkalmazása szükségszerű (pl. halélettani okok)
9 ph ph A ph változása a halastavakban, V.5. 9,5 8,50 2.V.9. 3.M.2. 9,0 8, M.5. 8,5 5.M M.7. 8,0 7, F.1. 8.F.2. 7, F.3..I I I.9. 7,0 N = A vizsgált halastavak , tó 2.tó 3.tó Vizsgált víztér Befolyó víz(árok)
10 Fajlagos vezetőképesség( összes ion-koncentráció) : az egyes tavakban csak kis mértékben növekedett a tenyészidőszak során csapadék-szegény időjárás esetén sem, nagymértékű bekoncentrálódás a tavakban nem figyelhető meg. A vizsgált tavakban a fajlagos vezetőképesség 190 és 780 mikros/cm értékek között változott, tehát összességében megfeleltek a halastavakra kialakított határértékeknek. A Balaton melletti (F.1.,F.2.,I.2.,I.8.) tavakban szignifikánsan (P<0,0001) magasabb a vezetőképesség, mint a másik két üzemegység tavaiban. E halastavak közötti különbség oka: rendszeres vízpótlás az üzemi vízszínt biztosítására megtörténik e vagy sem. (Keleti- Bozót, illetve Balaton, - Tetves-patak)
11 Fajlagos vezetőképesség (mikros/cm) A fajlagos vezetőképesség változása a halastavakban 1.V ,00 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 5.M ,00 600,00 6.M F ,00 8.F F ,00.I.2. N = I.8. A vizsgált halastavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 12.I.9.
12 Trofitás A szervetlen növényi tápanyagok (N és P formák) meghaladták a halastavakra termelésbiológiai szempontból meghatározott határértékeket : -szervetlen N (ammónia-ammónium-n, nitrit-n, nitrát- N) mennyisége meghaladta az 1,1 mg/dm3 -az oldott reaktív foszfát-p 0,15 mg/dm3 -a tavak vizének lúgossága 2,1-7,7 mmol/dm3 közötti Ezért a tenyészidőszakban a primer produkció szempontjából tápanyag limitáció nem volt, annak ellenére, hogy a tavakban semmiféle tápanyagpótlás nem történt ( műés szervestrágyázás).
13 Ammónia-ammónium-N mg/dm3 Az ammónia-ammónium-n változása a halastavakban 1,6 1,00 1.V.5. 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 1,4 1,2 1,0 0,80 0,60 5.M.6.,8 0,40 6.M.7.,6 7.F.1.,4 0, F.2.,2 9.F.3. N = ,00.I.2. A vizsgált tavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 11.I I.9.
14 Nitrát-N mg/dm3 A nitrát-koncentráció változása az intenzív halastórendszerben A nitrát-n (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 2, ,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept ,50 1,00 0,50 0,00 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok)
15 Szaprobitás-trofitás Pearson korreláció Szignifikancia KOI a-klorofill 0,870 0,01 a-klorofill - átlátszóság -0,531 0,01 KOI - átlátszóság ,01
16 klorofill-a mg/m3 A kémiai oxigénigény és az a-klorofill változása a halastavakban N = N = A vizsgált tavak A vizsgált tavak
17 Secchi-átlátszóság cm Secchi-átlátszóság (cm) Ammónia-ammónium-N mg/dm3 KOI ps mg/dm3 A kémiai oxigénigény, az ammónia-ammónium-n és az Secchi-átlátszóság változása intenzív halastórendszerben A KOI ps (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 30, ,00 20,00 15,00,00 5, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) Az ammónia-ammónium-n (mg/dm3) alakulása a vizsgált vízterekben 1,00 0,80 1 0,60 0,8 1 0,40 0,6 2 0, ,4 3 0,00 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 4 1.tó 2.tó 3.tó Befolyó víz(árok) Vizsgált víztér 45,00 A Secchi-átlátszóság (cm) változása a vizsgált halastavakban 40, tó 2.tó 3.tó 35,00 30,00 25, ,00 Mintavételek száma 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó
18 ZOOPLANKTON vizsgálatok KVALITATÍV VIZSGÁLATOK: II. Vízbiológia A kvalitatív vizsgálatok célja elsősorban a halastavak vízminőségének jellemzése és monitoring alapján a változások (pl.szukcessziós folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós biológiai vizsgálatokhoz szükséges alapadatok gyűjtése. A halastavakban a vizsgálati időszak alatt 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont találtunk. Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még meg nem talált taxon rendszeres, nagy egyedszámban való előfordulása :Brachionus diversicornis f. homoceros Wierzejski, Brachionus forficula f. forficula Wierzejski A biológiai indikáció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többsége - mezoszaprób és -mezoszaprób (poliszaprób), valamint mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget jelez. A fajösszetétel tavon belüli átalakulása a tenyészidőszakban jelzi a tápanyag dúsulási folyamatot.
19 Vizsgálataink alapján megállapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), hogy a ponty monokultúrás tavakban ( P1 és P2 is) a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző. Az ivadéknevelő tavakban a tavaszi Daphnia pulex, D. magna dominanciát junius végétől a Moina-Bosmina-Cyclopoida juvenilis vátja fel. - mind monokultúrás, mind polikultúrás halastavi rendszerekben a domináns szervezetek a Cyclopoida taxonok az előfordulási gyakoriság alapján. - polikultúrás halastavi rendszerekben csökken a Daphnia, Diaphanosoma és néhány Rotatoria taxon, de jelentősen nő a Moina, Ceriodaphnia, Bosmina, Calanoida, valamint a Brachionus taxonok jelentősége- kisebb testméret!!! - a halnépesítési sűrűség csökkenése a legnagyobb mértékben a Calanoida taxonok előfordulási gyakoriságát növeli meg.
20 A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív vizsgálatok célja halastavakban elsősorban az optimális takarmányozási technológia kialakítása, a természetes hozam növelése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosítható zooplankton tömegének és időbeli változásának meghatározása alapvető fontosságú, ezért az egy-, két-, háromnyaras halakat nevelő tavak esetén 500 µm feletti mérettartományú zooplankton állomány tömegét számoltuk, rendszertani hovatartozás nélkül. A domináns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, D. cucculata, Moina sp.-k, Cyclopoida és Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 290 kg/ha. A zooplankton biomassza változását a kihelyezett halállományok fogyasztásán kívűl a más tényezők pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopulációk (pl razbóra), vagy más környezeti ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezők okozzák. A zooplankton állomány növekedését a ragadozóhal telepítésével növelni lehet. BIOMANIPULÁCIÓ: top-down hatás!
21 Szeszton ml/ 0 dm3 Ülepített szeszton ml/0 dm3 Zooplankton kg/ha Hasznosítható zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyisége az irmapusztai halastavakban Mintavételek sorszáma I.2. I.8. I.9. A hasznosítható zooplankton mennyisége a varászlói halastavakban Mintavételek sorszáma V.5. V.9. Az ülepített szeszton mennyiségének változása az irmapusztai halastavakban A varászlói halastavak ülepített szeszton mennyisége Mintavételek sorszáma Mintavételek sorszáma Mv: V.18.-IX.26. I.2. I.8. I.9. V.5. V.9.
22 Szeszton ml/0 l Zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása az intenzív halastórendszerben Az ülepített szeszton változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyiségének változása a vizsgált halastavakban Mintavételi 1. 2 időpont 3 4 Mintavételi időpont 3. 4.
23 III. A tóiszap vizsgálatok átlageredményei A vizsgált tavak V.5. V. 9. S. 4. S. 5. F. 1. F. 2. F. 3. I. 2. I. 8. I. 9. Szárazanyagtartalom Szervesanyagtartalom % 22,6 36,2 25,0 50,2 19,8 21,2 21,8 32,1 19,0 20,9 0 % szárazanyagra vonatkoztatva % 17,5 12,9 24,0 9,8 39,1 38,1 34,3 15,1 28,0 28,5 Nitrogén % 0,89 0,66 1,28 0,37 1,84 1,75 1,79 1,18 1,43 1,24 Foszfor g/kg 1,27 1,18 2,63 1,85 1,03 0,99 0,87 1,76 0,83 0,89 Kálcium g/kg 86,8 58,5 9,6 27,6 176,7 202,9 232,4 148,0 97,2 98,7 Magnézium g/kg 5,7 6,3 4,8 3,4 9,1 11,1,8,5 11,1,9 Nátrium g/kg 0,50 0,44 0,40 0,16 0,33 0,36 0,39 0,50 0,39 0,40 Kálium g/kg 1,8 2,2 0,9 0,9 0,7 0,9 1,1 1,7 1,3 1,3 Mangán mg/kg 571,7 841,0 540,1 269,7 428,3 321,7 408,1 620,3 334,6 385,8 Réz mg/kg 8,7 8,0 16,5 7,5 11,5 9,5 11,8 14,2 9,2 11,1 Cink mg/kg 49,1 66,9 52,1 15,0 32,6 28,7 32,1 61,9 37,3 39,9 Vas mg/kg
24 A tóiszap vizsgálatok eredményei A tóiszap, mint P csapda működik és a jelentős mennyiségű szerves anyagban nagy a C és N aránya Az adatok alapján az iszapban jelentős - hektáronként cm-s iszaprétegben több száz kg-nyi - nitrogén és foszfor mennyiség van (valószínűleg zömben szerves kötésben), ezért megfelelő feltárási, hasznosítási eljárások a tápanyagpótlás legkézenfekvőbb megoldásai lehetnek. Különösen így van ez a Balaton, mint kiemelt vízminőség-védelmi terület közelében, ahol másfajta ( pl. szerves vagy műtrágyázás) beavatkozások nem lehetségesek A felső iszapréteg tápanyag-, makro- és mikroelem tartalma lényegesen nagyobb a tőzegénél. A kitermelt iszap és a szerkezetet adó tőzeg megfelelő arányban történő együttes értékesítése kiváló talajjavító termék, aminek értékesítése jelentős árbevételt jelenthet. A tőzeges tavak esetében, valamint a tavak öregedésével (szukceszió) az anaerob folyamatok kialakulása gyakori jelenség. Ennek megakadályozására tó és tófenék kezeléseket, sajátos vízkormányzást kell végrehajtani.
25 IV. A halastavakról elfolyó vizek minősége: környezetvédelmi szempontok-halászati szempontok A halastavakról az elfolyó vízzel jelentős mennyiségű növényi tápanyag távozik, ami környezetvédelmi (pl. a Balaton eutrofizálódása) és gazdasági (pl. a természetes hozam növelése) szempontból is a vízforgalom, a vízkormányzás lehetőségeinek átgondolását, a víztakarékos technológiák kialakítását teszi szükségessé. A tógazdasági technológia során a természetes hozam növelése csak eutróf körülmények között lehetséges. A halastavakról elfolyó víz KOI és a-klorofill tartalma meghaladja a befogadókra meghatározott határértéket. Az elfolyó vízben számos olyan anyag van, amely nem a haltenyésztési technológia során keletkezik (pl. tőzeges tavak huminanyagai) és sok formált szerves anyag (pl.fito-, és zooplankton szervezetek), amik a módszerből fakadóan (savas roncsolás) jelentős mértékben megnövelik a víz oxigénfogyasztását. Mindebből fakadóan egy a halászati szempontokat szem előtt tartó intenzív tógazdasági technológia a szigorú környezetvédelmi előírásokat nem tudja betartani. Ezért a tógazdaságokat rendszeresen megbüntetik. Ugyanakkor azonban nem lehet összehasonlítani a halastavakról elfolyó vizet pl. a kommunális szennyvízzel. Másképpen megfogalmazva, ha a halastavakból azonnali élelmezési célra lehet a halat piacra dobni, de az a közeg, amiben ezt a terméket előállították szennyvíznek minősül?? Az utóbbi években a csapadékszegény időjárás miatt a tenyészidőszakban alig van elfolyó víz, a Balatonba gyakorlatilag az idegforgalmi időszak után az őszi lehalászások idején jut halastóvíz. A halastavi eredetű tápanyag-terhelés tehát nem folyamatos, a többi más eredetű szennyezéshez képest (légköri ülepedés, szennyviz-kibocsátás, természetes befolyó vizek, erózió, kommunális terhelés) lényegesen kisebb mértékű. Az utóbbi időben a tápanyagpótlás (mű- és szervestrágyázás) nem engedélyezett.
26 Halastó jele Elfolyó szervetlen-n kg/ha (.000 m3) Elfolyó szervetlen-p kg/ha(.000 m3) V.5. 13,8 2,7 V.9. 9,9 0,4 F.1. 15,9 3,6 F.2. 16,7 3,3 F.3. 16,4 3,2 I.2. 14,5 21,1 (!) I.8. 12,6 1,9 I.9. 15,3 2,1 Intenzív 1. 11,4 1,3 Intenzív 2. 11,1 1,4
27 Természetvédelmi aspektusok Természetvédelem ++élőhelyek Természetvédelem tájidegen fajok busa halászati érdekek Természetvédelem + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény hasznosítás
28 Lápok vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén A lápok jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medence vízháztartásának és éghajlatának kialakításában. Napjainkban a lápok állapota kedvezőtlenül változott elsősorban a lecsapolások, a csapadékszegény periódusok, az eutrofizáció és a környezetszennyezés miatt. Ezek a vizes élőhelyek a szukcessziós folyamat részeként rendkívül érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. Magyarországon a lápok 1997 óta védelem alatt állnak. A Balaton déli vízgyűjtőjén nagy területeken találhatók lápos területek. A kutatásra kijelölt ex lege lápok hidrobiológiai állapotáról kevés adat áll rendelkezésre. A Nagyberek és Fonyód-Ordacsehi lápos területein ben végeztünk előzetes vizsgálatokat, melyeket 2013-ban a TÁMOP pályázat keretében tovább folytatjuk. E lápok speciális élőhelyek, melyeknek természetvédelmi jelentősége nagy, ugyanakkor akár társadalmi konfliktus alakulhat ki csapadékos időjárás esetén, amikor a barna vizeket vagy berekvizeket vagyis a huminanyagot tartalmazó vizeket el kell vezetni a Balatonba, mint befogadóba. A berekvizek átemelése szükséges a Balatonba azért, hogy a vízszínt emelkedésből következően a környező településeken található ingatlanokban és más vagyontárgyakban a kártételt megakadályozzák, vagy az idegenforgalommal kapcsolatos problémákat (pl. strandokon) elkerüljék. Mindezekből következően a lápok vizsgálata nem csupán környezet-, és természetvédelmi szempontból, hanem társadalmi szempontból is rendkívül fontos.
29 Célkitűzések Természetvédelmi szempontból értékes lápterületek biológiai vízminőségének és a vízminőség szezonális változásának vizsgálata. A zoológiai kutatásaink célja az állapotfelmérés elvégzése, a biomonitoring elkezdése és a biodiverzitás összehasonlító elemzése a kijelölt vizes élőhelyeken. A faunisztikai adatgyűjtésen kívül az egyes taxonok denzitását, diszperzióját, populációdinamikáját vizsgáljuk. Ezen adatok hozzájárulnak e területek természetvédelmi értékeléséhez és kezelésének fejlesztéséhez. A zoológiai kutatások során a vízterek zooplankton (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) faunájának vizsgálata
30 Vízminőségvizsgálatok Mintavételi helyek: Nagyberek-Fehérvízi-láp: A: csatorna, lebegő hínár és nyílt víz (Fehérvíz A) B: nádas-sásos (Fehérvíz B) C: füzes (Fehérvíz C) Baláta-láptó:(Kontroll terület) A: nyílt víz a láptó keleti oldalán (Baláta A) B: nádas-zsombékos (Baláta B) C: égerláp-lápcserjés (Baláta C) Ordai-,Csehi- és Zardavári-berek: A: Ordai-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas-gyékényes előtt (OZCS-B A) B: Zardavári-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas előtt (OZCS-B B) C: Csehi-berek: csatorna, nyílt víz (OZCS-B C)
31
32
33
34 ph Halobitás A ph változása a vizsgált lápokban Nagyberek-Fehérvíziláp Baláta Ordai-Zardavári- Csehi-berek 0 min átlag max
35 Fajlagois vezetőképesség mikros/cm A fajlagos vezetőképesség változása a vizsgált lápokban min. átlag max Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-Zardavári-Csehiberek
36 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium 20 0 Baláta Nagyberek- Fehérvíziláp Ordai-, Zardavári-, Csehiberek
37 A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ 0 0 Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek
38 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek
39 Anorgankus -N mg/dm3 PO4-P mg/dm3 Trofitás Az anorganikus-n változása a vizsgált lápokban Ai oldott reaktív foszfát-p változása a vizsgált vízterekben min. átlag max Baláta 0,8 0,6 0,4 0,2 0 min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek
40 a-klorofill mg/m3 Trofitás A klorofill-a koncentráció változása a vizsgált vízterekben Baláta 50 0 min. átlag max Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek
41 KOI p mg/dm3 Szaprobitás A KOI változása a vizsgált vízterekben min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek
42 A vizsgált vízterek vízminőségének osztályozása A vizsgált víztér Víztípus Vízminősé gi fokozat Nagyberek-Fehérvízi-láp Halobitás Trofitás Szaprobitás Baláta-láptó béta-alfa oligohalobikus oligo-meyohalobikus mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás béta-oligohalobikus 1 Trofitás Szaprobitás Ordai-, Zardavári-, Csehiberek mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás Trofitás Szaprobitás alfa-oligohalobikus oligo-mezohalobikus mezotrófikus eutrófikus alfa-mezoszapróbikus poliszapróbikus
43 A zooplankton fajszám alakulása a vizsgált lápok egyes mintavételi helyein Nagyberek- Fehérvízi-láp Baláta-láptó Ordai- és Zardavári-Csehiberek Mintavételi helyek A B C A B C A B C Rotatoria Cladocera Copepoda
44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
45 Az oldott reaktív foszfát-p változása a halastavakban 1.V.5. 1,4 2.V.9. 3.M.2. 1,2 1, M.5.,8 5.M.6.,6 6.M.7.,4 7.F.1., F.2. 0, F.3. -,2 N = I.2. A vizsgált tavak 11.I I.9.
46 Szaprobitás-trofitás A kémiai oxigénigény (KOIsMn) valamennyi tóban tavasztól őszig, az egyes tavakban eltérő mértékben, fokozatosan növekedett. Júliustól valamennyi tóban meghaladta a halastavakra megadott határértékeket. Ennek ellenére a legtöbb vizsgált tóban jelentős mértékű halpusztulás nem volt. A KOI emelkedéséhez az is hozzájárul, ha nem lehet tartani az üzemi vízszintet. Ekkor az élettér beszűkülése, a halak által átmozgatott tóiszap (üledék)-víz interakciók miatt és más tényezők (l. fito-, és zooplankton oxigénfogyasztása) miatt hajnali oxigénhiány alakulhat ki. A legnagyobb KOI változás az ivadéknevelő tavakban van (Vízvirágzások kialakulása) Az igen magas KOI értékeket a fitoplankton mellett a szél miatt felkeveredő tőzeges iszap is okozhatja (pl. fonyódi tavak) A fitoplankton mennyiség (a-klorofill ) : A KOI változásához hasonlóan az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a növekedés a rendszeresen kialakuló vízvirágzások miatt, de halnépesítési szerkezet (polikultúra) és sűrűség is befolyásolja. Termelésbiológiai szempontból az irodalmi adatok szerint mg/m3 (átlagosan 150 mg/m3 ) a-klorofill koncentráció a megfelelő.
47
48
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenDél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája
Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenImre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m
Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenHalastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén
Act Sci Soc 39 (2013): 95 111 Halastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén Körmendi Sándor * Abstract Hydrobiological research of fish ponds on the southern catchment area of Lake Balaton.
Részletesebbena NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenNyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban
Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenSZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenIvóvíz: kémia
Szín (vizuális vizsgálat) MSZ EN ISO 7887:2012 4. fejezet Ammónium MSZ ISO 7150-1:1992 3 320 Nitrit MSZ 1484-13:2009 6.2. szakasz 4 560 Vas MSZ 448-4:1983 2. fejezet (visszavont szabv.) 2 100 Mangán MSZ
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai Fizikai tulajdonságok Vízhőmérséklet Az édesvízi halak poikilotherm, azaz változó testhőmérsékletű
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenDr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²
RészletesebbenNatura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1323/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (8044 Kincsesbánya
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenFenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat
RészletesebbenTermészetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig
Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető 2017.04.08. Siófok Feladataink: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenSZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1323/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1739/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenVITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli
RészletesebbenHIDROBIOLÓGIA GYAKORLAT
HIDROBIOLÓGIA GYAKORLAT Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Sándor Alex Oktató: Tanszék: Hidrobiológiai Tanszék Megkövetelt előzmény: Hidrobiológia (P) Képzés: Biológus ökológus operátor Periódus: 1 Óraszám: 0+0+1
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok (2600 Vác, Kodály
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenA felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése
A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380
RészletesebbenNövényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1050/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma 4405 Nyíregyháza, Tünde
RészletesebbenA horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok
A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon Szári Zsolt vezérigazgató 2017.04.07. Siófok A Balaton kialakulása A tómeder süllyedése mintegy 20.000 évvel ezelőtt kezdődött meg, a végleges medence
Részletesebben114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön
A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenKörnyezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek
Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenAMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ
AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ 2015 AVisontai Erőmű és Bánya Dolgozóinak Horgász Egyesületével fennálló szakmai szerződés értelmében
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1387/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Az FTV KEMOKORR Építõipari Korrózióvédelmi Környezetvédelmi és Vegyészeti Mérnöki Szolgáltató Kft. (1089
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1209/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: K + K Környezetgazdálkodási és Közműtervező Kft. Víztechnológiai Laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1699/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Synlab Hungary Kft. Környezetanalitikai Üzletág Mosonmagyaróvári Környezetanalitikai
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1228/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőföldivíz Kft. Vízminőség-ellenőrző Laboratórium (7030 Paks, Szennyvíztisztítótelep 30024
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
Részletesebben2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1104/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém,
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1104/2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált területe
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1228/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőföldvíz Kft. Vízminőség-ellenőrző Laboratórium (Kémiai Részleg: 7030 Paks, Szennyvíztisztítótelep
Részletesebben