Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program évi eredményeiről.
|
|
- Ágoston Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program évi eredményeiről. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, mint kedvezményezett az Európai Unió támogatásával egy LIFE + programon dolgozik ( ) A Kárpát-medencei szikes tavak védelme címmel. A projektben résztvevő partnerek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány és a Tiszatáj Közalapítvány. A program egyik fő célja a térségben található unikális szódás szikes tavak ökológiai és természetvédelmi állapotának áttekintése, valamint erre alapozva kezelési, rehabilitációs és rekonstrukciós irányelvek kidolgozása a degradálódott területekre. A program eredményeit a támogatási szerződésnek megfelelően egy szakmai-ismeretterjesztő könyvben foglaljuk össze. A szikes tavak állapotfelmérése időszakában zajlott ben áttekintettük a rendelkezésre álló adatokat és ismereteket, valamint felvettük a kapcsolatot az érintett szakmai és kezelő intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Az előkészítést követően időszakában elvégeztük a terepi felméréseket és az egyéb adatgyűjtéseket, melynek összefoglaló statisztikáját az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat. A felmérési munka összefoglaló statisztikája Adatgyűjtés jellege: Darabszám: Terepen ellenőrzött területek 312 Terepi fizikai és kémia mérések 327 Vízmintavételek 224 Biotikai mintavételek 448 Kitöltött adatlapok 156 A vizsgált szikes tavak jellege: Darabszám: Kiterjedés (ha) Természetközeli állapotú szikes tavak Módosított szikes tavak Mesterséges szikes tavak Öszesen Megjegyzés: a közölt adatok még nem véglegesek, ezért csak tájékoztató jellegűek! 1
2 A statisztikából látható, hogy időszakában mintegy 312 (lásd 1. ábra) különböző természetközeli állapotú, módosított, vagy mesterséges szikes tó, illetve hajdani de jelenleg egyértelmű szikes tavi jelleget nem mutató területen végeztünk helyszíni bejárásokat, adatfelvételeket, méréseket és mintavételeket, amelyek legkülönfélébb földrajzi, hidrológiai, biológiai, ökológiai, természetvédelmi, kezelési, hasznosítási és turisztikai alapadatokat jelentenek. Főként a természetvédelmi és a kezelési adatok vonatkozásában konzultációkat folytatunk az illetékes természetvédelmi kezelőkkel (pl. nemzetipark-igazgatóságok, civil szervezetek) és a területhasználókkal. Az adatokból az is látható, hogy közel terepi mérést és adatfelvételt végeztünk. Ezzel egyidejűleg 156 szikestó felmérő adatlapot töltöttünk ki, melyekben a rekordok (adatok) száma eléri a at. Emellett a vizsgált vizek fizikai, vízkémiai és hidrobiológiai állapotára vonatkozóan további adat, illetve az adatlapok tartalmán túl mintegy zoológiai (vízi gerinctelenek) rekord is rendelkezésre áll. A felmérési adatokból MS Access adatbázist és egy térinformatikai geoadatbázist hoztunk létre. 1. ábra. A időszakában vizsgált területek (319) elhelyezkedése a Kárpátmedencében 2
3 A felmért területek közül jelenleg mintegy 86 terület mutat határozottan természetközeli (esetleg természetes) állapotú szikes (szódás) tavi jelleget, amely az alábbi ökológiai kritériumrendszerrel írható le: Legalább időszakos nyílt vízfelület, természetes eredetű növényzetmentes mederaljzattal; A szalinitás (sótartalom) éves átlaga min. 1 g/liter; A nátrium és hidrogén-karbonát ionok jelentős aránya (minimum 20 egyenérték %); Indikátor (karakter) élőlények jelenléte. Megjegyzés: A felállított előzetes kritériumrendszer tájékoztató jellegű. A természetközeli állapotú tavak számának földrajzi eloszlását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat. A természetközeli állapotú szikes tavak számának földrajzi eloszlása Ország Tájegység Szikes tavak száma Ausztria Fertőzug 36 Magyarország Mezőföld 5 Magyarország Duna-Tisza köze 26 Magyarország Tiszántúl 12 Szerbia Vajdaság 7 Összesen: 86 A kritériumrendszernek megfelelően további jellegzetes szikes vizű nagyobb tavaink a Fertő, a Velencei-tó és a Dunapataji Szelidi-tó, azonban ezeket nem vizsgáljuk ismertségük és kutatottságuk miatt. Fizikai és kémiai jellemzők A vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadatát a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból látható, hogy a szikes tavak jellemzően sekélyek 3
4 (átlag 25 cm) és a nyílt vízfelület átlagos mérete 17,8 ha volt. A vizsgált szikes tavak átlagos szalinitása a 4,5 g/l-es érték körül ingadozott a időszakában vett összes minta átlagában, ami 1,5 g/l-el haladja meg a nemzetközi besorolás szerint a kontinentális hiposzalin sós vizek sótartalmának alsó küszöbértékét. Tekintettel az időszakos szikes tavaink vízben bővelkedő tavaszi és kiszáradó nyárvégi-őszeleji száraz állapotára a vízszinttől függően a sókoncentráció nagyságrendbeli (hipo-mezo-hiperszalin tartományok) szezonális ingadozást mutathat. Például az eddigiekben általam mért legnagyobb hiperszalin érték 60,8 g/l volt a vajdasági Ruszanda-tóban (Melence), amely jelentősen meghaladja a tengervíz átlagosan 35 g/l (mezoszalin) sótartalmát is. A ph átlaga (9,3) jellegzetesen lúgos tartományban van. 3. táblázat. A természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadata n=174 Átlag Min. Max. Nyílt vízfelület (ha) 17, ,8 Vízmélység (cm) 25,5 2,0 100,0 Secchi-átlátszóság (cm) 8,2 0,5 >100 Szalinitás (g/l) 4,5 0,5 60,8 ph 9,3 7,7 10,4 A vízkémiai vizsgálatok alapján a 5 szikes ionösszetétel típust sikerült elkülönítenünk a Kárpát-medencében, melyek az alábbiak: 1. Na - HCO 3 (az alaptípus) 2. Na - HCO 3 >Cl 3. Na - HCO 3 >SO 4 4. Na - SO 4 /Cl>HCO 3 /Cl 5. Na>Mg - HCO 3 >SO 4 Az egyes ionösszetétel típusokat szemléltető csillagdiagramokat a 2. ábrában foglaltuk össze. Az ionösszetételt tekintve a nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus szinte mindenütt előfordul, míg a különböző ionösszetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Ugyan az egyes altípusoknak vannak területi súlypontjai (pl. a Na>Mg; SO4>HCO 3 >Cl-os altípus a Dunántúlon, vagy a Na; HCO 3 >Cl-os altípus a Dunavölgyisíkságon), de egyik típus előfordulása sem köthető kizárólag egy-egy szűkebb tájegységhez. 4
5 2. ábra. Az ionösszetétel típusokat szemléltető csillagdiagramok A szikes jelleget meghatározó ionösszetétel és szalinitás mellett fontos hangsúlyozni, hogy ökológiai szempontból a tavak vizsgált meghatározó fizikai és egyéb kémiai tulajdonságai (zavarosság, oldott színes szerves anyagok, stb.) alapján további szempontok szerinti csoportosítások (pl. fehér, fekete vizű tavak, stb.) is indokoltak. A legfontosabb fizikai 5
6 tényező a fényáteresztő képesség, amelyet általánosságban a lebegő ásványi anyagok, az oldott színanyagok és a planktonikus algák összessége határoz meg. A méréseink szerint a vizsgált 86 természetközeli állapotú szikes tóban a lebegő ásványi és a színanyagok közel egyenlő arányban (47 47%) határozzák meg a fényáteresztő képességet, míg az algák részesedése a fényelnyelésben viszonylag csekély átlagosan csak 6% körüli. Ennek megfelelően a korábbi nevezéktan az ún. fehér és fekete vizű szikes tavakat különböztette meg. A fehér vizű tavakban az ásványi, a fekete vizű tavakban a színanyagok dominálnak a fényelnyelésben, míg az átmeneti jellegűekben mindkettő részesedése hasonló mértékű. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy sokszor az ásványi anyagoktól zavaros szikes vizek is tartalmazhatnak jelentős mennyiségű oldott színanyagot, csak azok láthatóságát a lebegőanyagok elnyomják. Továbbá vannak olyan szikes vizek is, amelyek sem lebegő ásványi, sem oldott színanyagot nem tartalmaznak jelentős mennyiségben ezek általában, mint a csapvíz teljesen átlátszóak. Ennek megfelelően a szikes vizek meghatározó fizikaioptikai tulajdonságainak osztályozására az alábbiakat javasoljuk: Zavaros Átmeneti (zavaros és színes) Színes Teljesen átlátszó A zavarosság mérésének egyik vizuálisan könnyen mérhető módszere az ún. Secchiátlátszóság. A 3. táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak átlagos Secchi-átlátszósága (Z Secch ) viszonylag alacsony (átlag: 8,2 cm), de a szélső értékek tág határok között mozognak. Vannak kifejezetten zavaros (Z Secch =0,5 cm) és akár fenékig átlátszó színes és mély típusok (Z Secch >100 cm) is. A trofitási tényezők tekintetében a nemzetközi OECD szabvány határértékei alapul véve az összes foszfor vonatkozásában átlagosan a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak (n=86) 94%-a hipertrofikus, míg 6%-a eutrofikus állapotú. A klorofil-a vonatkozásában árnyaltabb a kép, mert e tekintetben a vizsgált tavaknak átlagosan csak 33%-a esik hipertrofikus tartományba, míg 20 23%-a eu- és mezotrofikus, illetve 9%-uk oligotrofikus. Az átlagértékek mellett főként a nyári időszakban gyakran előfordulhatnak bőven termő állapotok is. 6
7 Biológiai jellemzők Botanika A felmérés során észlelt, illetve a szakmai konzultációk során begyűjtött néhány karakter sziki növényfaj előfordulását a szikes tavakon a Kárpát-medencében ( ) a 4. táblázatban foglaltuk össze. 4. táblázat. Néhány karakter sziki növényfaj előfordulása a szikes tavakon a Kárpátmedencében ( ) Növényfaj Előfordulási hely (db.) Camphorosma annua 30 Lepidium crassifolium 33 Puccinellia limosa 106 Salicornia europaea 6 Salsola soda 4 Suaeda pannonica 33 Suaeda prostrata 12 Suaeda salinaria 1 Suaeda sp. 8 Zooplankton Eddig 15 Copepoda és 22 Cladocera faj (összesen 37 faj) jelenlétét sikerült kimutatni a kárpát-medencei szikes tavakban. Ezek közül jelenlegi ismereteink szerint kifejezetten natronofilnek csak az Arctodiaptomus spinosus tekinthető, de további gyakran előforduló szikesekre jellemzői fajok még a következők: Arctodiaptomus bacillifer, Macrothrix hirsuticornis, Moina brachiata és Daphnia atkinsoni. További a régióban ritka fajoknak számítanak a Daphnia similis és a Metacyclops planus is. Emellett kiemelendően fontos adat az invazív Eurytemora velox előfordulása is. 7
8 A kimutatott fajok jegyzéke: Copepoda - Cyclopoida Acanthocyclops robustus Cryptocyclops bicolor Cyclops strenuus Cyclops vicinus Diacyclops bicuspidatus Eucyclops serrulatus Megacyclops viridis Metacyclops minutus Metacyclops planus Thermocyclops crassus Thermocyclops oithonoides Copepoda - Calanoida Arctodiaptomus bacillifer Arctodiaptomus spinosus Eurytemora velox Copepoda - Harpacticoida Camptocamptus staphylinus Cladocera Alona costata Alona rectangula Bosmina longirostris 8
9 Bunops serricaudata Ceriodaphnia dubia Ceriodaphn ia reticulata Chydorus sphaericus Daphnia atkinsoni Daphnia longispina Daphnia magna Daphnia similis Diaphanosoma mongolianum Dunhevedia crassa Macrothrix hirsuticornis Macrothrix rosea Megafenestra aurita Moina brachiata Moina micrura Oxyurella tenuicaudis Scapholeberis ramneri Simocephalus exspinosus Simocephalus vetulus Makrogerinctelenek A makrogerinctelenek közül legjelentősebb egyedszámban az árvaszúnyogok és poloskák fordultak elő a Kárpát-medence szikes tavaiban. A poloskák közül túlnyomó többségben a Sigara-fajok voltak jellemzőek, de emellett Notonecta és Micronecta fajok is előfordultak. Emellett gyakoriak voltak a Chaoborus (bojtosszúnyog) és Ceratopogonidae (törpeszúnyog) lárvák is. Tavasszal a tavak felében, helyenként igen nagy egyedszámmal voltak megtalálhatóak a tócsarákok (Anostraca). Ezen belül három faj, a sziki tócsarák 9
10 (Branchinecta ferox), keleti tócsarák (Branchinecta orientalis) és a pannon endemizmus Chirocephalus carnuntanus fordultak elő. Utóbbi adatok nagyon fontos fanisztikai jelentőséggel bírnak, mivel ilyen nagyléptékű vizsgálat tócsarákok estében a 20. század első fele óta nem történt. A felmérés egy további nagytestű levéllábú rák adatot is szolgáltatott, ugyanis a derecskei Peres-sziken megtaláltuk a kagylós levéllábú rákok (Laevicaudata) közé tartozó, Magyarországon ritkának számító Lynceus brachyurust (csőrösfejű rákot) is. Madarak A szikes tavak állapotának minősítése szempontjából különösen fontosak a fészkelő madárállományok. A vizsgált időszakban a vízviszonyokat tekintve a 2009-es esztendő viszonylag száraz volt, a legtöbb szikes tó június végére kiszáradt, ezért ebben az évben viszonylag koncentrált madárállományok jelentek meg a szikes tavakon. A felmérésünk szerint 81 szikes tavat értékelve a karakter fészkelő patimadár állományokat a Kárpátmedencében 2009-ben a 3. ábrán mutatjuk be. A 2010-es esztendő az átlagoshoz képest kimondottan csapadékos volt, Alföld-szerte számottevő mértékű volt a vizes élőhelyek kiterjedése a mezőgazdasági területeken is, amely a vízimadár populációk szétszóródását eredményezte. Ezért 2010-ben a szikes tavi madárállományok az átlagoshoz képest jelentősen elmaradtak. 3. ábra A karakter fészkelő patimadár állományok a szikes tavakon a Kárpátmedencében 2009-ben. 10
11 2011-ben az adatbázisok további részletes feldolgozása és kiértékelése zajlik, illetve az eredmények nemzetközi szintű bemutatása érdekében A szikes tavak ökológiai állapota és védelme a Kárpát-medencében című angol nyelvű szakmai könyv kéziratának elkészítése. Köszönetnyilvánítás Különösen köszönetet mondunk az alábbi kollégáknak a szíves közreműködésükért és segítségükért! Magyarországról: Aradi Eszter, Bakacsi Gábor, Bártol István, Biró Csaba, Csihar László, Horváth Zsófia, Kotymán László, Kovács Sándor, Kiss Imre, Krnács György, Mazsu István, Mesterházy Attila, Mile Orsolya, Molnár Attila, Molnár László, Nagy Tamás, Németh Balázs, Pellinger Attila, Pigniczki Csaba, Práger Anna, Simay Gábor, Széll Antal, Tajti László, Vidra Tamás, Vince Tibor, Vörös Lajos, Zalai Tamás; Ausztriából: Bernhard Köhler, Richard Haider, Héjjas Flóra, Alois Hercig, Viktor Reinprecht, Rudolf Schalli; Szerbiából: Ágoston Attila, Bitó Ottó, Galambos László, Marco Tucakov, Pap Szabolcs, Ranko Perics, Marco Sciban, Szabados Klára, Szekeres Ottó, Szőnyi László. Budapest és Debrecen, január 31. Összeállította: Dr. Boros Emil és Ecsedi Zoltán témafelelős és projektvezető 11
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenNyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban
Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenTócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban
Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni
RészletesebbenAdatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.
Natura Somogyiensis 24 47-60 Ka pos vár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenCLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN
231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE
RészletesebbenA FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN
A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA ÁGOSTON-SZABÓ EDIT KISS ANITA SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenKisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): 93 102. Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen HORVÁTH ZSÓFIA 1, FORRÓ LÁSZLÓ 2,
RészletesebbenVizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg
RészletesebbenRotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben
Crisicum 3. pp.111-139. Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Gulyás Pál Bevezetés A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük,
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenIDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN
IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenImre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m
Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenHorváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban]
Horváth Zsófia Distribution and trophic role of fairy shrimps (Anostraca) and microcrustaceans (Copepoda, Cladocera) in the astatic soda pans of the Carpathian Basin [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek
Részletesebben1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenMagyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér
Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1104/2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált területe
RészletesebbenHidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon
TERMÉSZETTUDOMÁNY Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon HORVÁTH ÁGNES (Budapest) A kelebiai halastavak zooplanktonjára vonatkozó irodalmi adatot nem találtam. Általában a hazai halastavak
RészletesebbenPlanktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori (PhD) értekezés
Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában Doktori (PhD) értekezés Vadadi-Fülöp Csaba Témavezetők: Dr. Zsuga Katalin, PhD, tudományos
Részletesebben1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás
RészletesebbenSomogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa
Natura Somogyiensis 1 71-82 Kaposvár, 2001 Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa KÖRMENDI SÁNDOR & PONYI JENÕ KÖRMENDI S. & PONYI J.: Checklist of the Crustacea fauna of Somogy county (Crustacea)
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL
BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenVITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli
RészletesebbenA Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai
A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel
RészletesebbenHarmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER
Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)
RészletesebbenBeszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a január december havi vizsgálatok alapján
Beszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a 2017. január december havi vizsgálatok alapján A Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok megbízásából a Techno-Víz Kft. Laboratórium havonkénti gyakorisággal
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenTermészetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás
Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 05. Elektro-analitika elmélet. 2012. január 12. Titrimetria elmélet 2012. január 19. március 01. A ciklus mérései: 1. ph-mérés,
RészletesebbenA mintavételek időpontjait az 1. sz., a mintavételi helyeket a 2. sz táblázat tartalmazza. 1.sz. táblázat Mintavételi időpontok
Füri András úr igazgató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: PE/KTF/2866-6-216 Tisztelt Igazgató Úr! A hivatkozott számon kutatásaimat engedélyező határozat előírásának
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1104/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém,
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata
A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő,
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA Cladocera és Copepoda együttesek összetételének tér-időbeli változásai a Ráckevei (Soroksári) - Dunaágon. Doktori értekezés tézisei
A Cladocera és Copepoda együttesek összetételének tér-időbeli változásai a Ráckevei (Soroksári) - Dunaágon Doktori értekezés tézisei Mészáros Gergely Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: Biológia
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenA Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei
Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenKerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein
DE TTK 1949 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Adrienn Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenSZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai Podmaniczky László témavezető A FENNTARÁSI TERVEK CÉLJAI 1. Az érintettek felé bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
Részletesebbena zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével
Tájökológiai Lapok 7 (1): 127 139 (2009) 127 a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével TAJTHY Dóra 1, BAYOUMI HAMUDA HOSAM E.A.F. 1, ZSUGA Katalin 2, PEKLI József 1 1 Szent István
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenMUNKAINDÍTÓ JELENTÉS (Tervezet)
Készült a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium részére I. SZ. JELENTÉS (Tervezet) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenElérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu
1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,
RészletesebbenKészítette: G.-Tóth László
Beszámoló a A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhely komplexekben.
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenA Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2002) 87: 179 189. A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben PONYI JENİ Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézete, H 8237 Tihany, Klebelsberg
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
Részletesebben