2012 évi változások 2012 szeptember Elıadó: Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértı Az oktatási segédlet szerzıi jogvédelem alatt áll. Kizárólag az OMI Kft által szervezett elıadáson használható fel, másolása, terjesztése tilos.
Vezetı tisztségviselı biztosítása Ügyvezetıi feladatok ellátása tag esetében - lehetséges : munkaviszonyban, társas vállalkozóként (mert személyes közremőködésnek minısül) kiegészítı tevékenységet végzıként, egyidejőleg fennálló többes jogviszonyban, ami mellett választott tisztségviselıként Nem tag esetében: Megbízási jogviszony Munkaviszony
Járulék fogalmának változása Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerı-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék. Megszőnt a társadalombiztosítási járulék, helyette szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség (szabályok az Szja.tv-ben). Egészségbiztosítási ellátások összegének megállapításánál kizárólag a pénzbeli egészségbiztosítási járulék vehetı figyelembe!
Egyéni járulékalapot képezı jövedelem 1. Az Szja.tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzıdésben meghatározott díj, a hivatásos nevelıszülıi díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, valamint, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerzıdésben meghatározott díj.
Egyéni járulékalapot képezı jövedelem A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék fizetési felsı határ 2012-ben: évi 7. 942.200.-Ft, napi 21 700 forint.
Egyéni járulékalapot képezı jövedelem 2012-tıl a foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után Megszőnt a végkielégítés, a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom és a határozott idıre kötött munkaszerzıdés idı elıtti megszőnésekor kifizetett munkabér utáni egészségbiztosítási járulék fizetési mentesség! Következmény: jövedelemigazoláson közölni kell a juttatásokat (nem rendszeres jövedelemként) A juttatások beszámíthatóak az ellátások összegének megállapításánál.
Jövedelemigazolás A Tbj.-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszőnésekor a foglalkoztató a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezéső nyomtatványon köteles igazolni a megelızı naptári év elsı napjától a jogviszony megszőnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezı jövedelmét és azon idıtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezı jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó idıszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem végösszegét. A jövedelemigazolás mellékletét képezı pótlapon kell szerepeltetni a nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság idıtartamát, valamint a kifizetés idıpontját.
Változás 2012.szeptember 1-tıl1 tıl: OMI konferencia Jövedelemigazolás A Tbj.-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszőnésekor a foglalkoztató a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezéső nyomtatványon köteles igazolni a megelızı naptári év elsı napjától a jogviszony megszőnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezı jövedelmét és azon idıtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezı jövedelme nem volt. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó idıszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság idıtartamát, valamint a kifizetés idıpontját. A jövedelemigazolás mellékletét képezı pótlap használata akkor kötelezı, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendı hely. A biztosított a biztosítási jogviszony létrejöttekor a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az elızı év elsı napjától minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. Foglalkoztató hiányában a biztosított a pénzbeli ellátás iránti kérelemmel együtt az irányadó idıszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.
Jövedelemigazolás Változás 2012.szeptember 1-tıl1 tıl: Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt és a jövedelemigazolást nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt, illetve a jövedelemigazolást az elızı foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, Igazolvány esetében, ha a biztosítás kezdetétıl számított két éven belül, jövedelemigazolás esetében a jogviszony kezdetét megelızı év elsı napjától nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Errıl a tényrıl a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben a biztosított a foglalkozató felhívására nem szerzi be az elızı foglalkozatójától a jövedelemigazolást, úgy pénzbeli ellátás iránti igény benyújtása esetén az ellátásra való jogosultság elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megırizni.
Jövedelemigazolás Gyakori kérdések: Mi a funkciója a jövedelemigazolásnak? Mit kell tenni, ha a biztosított úgy nyilatkozik,hogy elvesztette? e? Mit kell tenni, ha a biztosított úgy nyilatkozik,hogy nem kapott a foglalkoztatójától jövedelemigazolást? Hogyan kell közölni a szabadság túlvétet? Hogyan kell közölni a felmentési idıre járó bért? Hogyan kell közölni azt a bért, ha nem fizették ki a biztosított részére? Mit kell tenni, ha elrontottuk a jövedelemigazolást? Melyik nyomtatványt használjuk, az újat vagy a régit?
TB. Igazolvány A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezéső nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszőnéséig megırzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszőnésekor az Igazolványba a megszőnést bejegyzi és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az elızıek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás elıbb kezdıdött.
TB. Igazolvány Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az Igazolványt az elızı foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétıl számított két éven belül nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megırizni. Gyakori kérdések: Mi a funkciója a Tb.. igazolványnak? Milyen adatokat kell az Igazolványban közölni? Mit tehet az, aki elvesztette?
Egyidejőleg fennálló biztosítási jogviszonyokban a biztosított által fizetendı járulékok A járulékalap után mindegyik biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerıpiaci járulékot. A 3 %-os mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése alól tehát 2012-tıl már nem mentesül az a biztosított, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik. Következmény: jövedelemigazolás kiállítása, akár 1 napos biztosítás esetében is! táppénzre jogosultak köre bıvül! a számítási idıszakban megszőnt biztosításból származó jövedelem beszámít az ellátás összegébe.
Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a Tbj. 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 6390.- Ft. Gyakori kérdések: Biztosítás megszőnésekor mikor kell fizetni az eü. szolg. járulékot? Kell-e fizetni, ha szünetel a biztosítás? Érettségizı gyermek esetében mikor kell fizetni? Ha nem megy orvoshoz, akkor is kell fizetni? Nyugdíjas munkavállalónak kell-e fizetni, ha szünetel a biztosítása? Akinek az EU-ban megszőnt a munkája fizet-e itthon, ha igen mikortól? Aki nem az EU-ban dolgozik, annak fizetni kell? Mi történik, ha kiderül, hogy nem fizet valaki?
Nyugdíj változások hatása a pénzbeli ellátásokra Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Nyugdíjasnak minısülnek 2012. januártól Öregségi nyugdíjas (pl.: aki elérte a nyugdíjkorhatárt) Nık 40 éves jogosultsága alapján járó öregségi nyugdíj Rehabilitációs járadék (kifutó ellátás)
Nyugdíjas járulékfizetése Munkaviszonyban álló nyugdíjas nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot A 40 év alapján nyugdíjas nı, ha munkaviszonyban áll, akkor a keresetkorlátig nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot, de ha a keresete miatt szünetel a nyugdíja, akkor nem minısül nyugdíjas munkaviszonyban állónak A rehabilitációs járadékos, amíg kapja a járadékot addig nyugdíjasnak minısül és nem fizet 3%-os pénzbeli eb. járulékot Kiegészítı tevékenységet végzı havonta eü. szolg. járulékot fizet és keresettıl függıen nyugdíjjárulékot fizet.
Nyugdíjasok ellátása Milyen ellátást kaphat a nyugdíjas? Eü. szolgáltatást, baleseti ellátást (baleseti táppénzt) Ha munkaviszonyban áll, akkor betegszabadságot A kieges. baleseti ellátást kaphat (baleseti eü. Szolgáltatást, baleseti táppénz és baleseti járadékot) Mire kell figyelni Mire kell figyelni Ha a 40 év jogosultság alapján nyugdíjas nı a kereseti korlát miatt szünetelteti a nyugdíját Ha a nyugdíjas keresıképtelenné válik a betegszabi lejártát követıen szünetel a biztosítása, amit be kell jelenteni Ha a kieges-nek szünetel a nyugdíja, attól még a jogállása kieges marad marad Tisztázni kell, hogy az EU-ban nyugdíjas a Tbj. szerint maradt-e nyugdíjas
Akik már nem nyugdíjasok Társadalombiztosítási szempontból a korhatár elıtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás nem minısül nyugdíjnak, ezért: az ellátások folyósítása mellett (kivéve a rehab. ellátásost) munkát végzı biztosítottak 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezettek! Mire jogosultak? Mire jogosultak? Jogosultak az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti ellátásokra Az ellátásra való jogosultságnál és az ellátás összegénél speciális szabályt kell alkalmazni
Akik már nem nyugdíjasok A korhatár elıtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátásban részesülık esetében a táppénz megállapításánál Mire kell figyelni: a táppénz százalékos mértékénél általános szabályt kell alkalmazni mikor tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, mert automatikusan átvált öregségi nyugdíjasba (folyamatosan táppénzben részesülınél bejelentési szabály van!)
Társas vállalkozók A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közremőködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. DE: a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a vállalkozói minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese!
A biztosított társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága Minden egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra jogosult Az ellátás összegének alapja a 93.000.-Ft, ha nincs figyelembe vehetı jövedelem Nem szüneteltetheti a vállalkozói jogállását, akkor sem, ha nem jogosult az ellátásra (tehát ez alatt az idı alatt fenn áll a járulékfizetési kötelezettsége) Thgys és gyed folyósítása alatt nem végezhet munkát, a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytathatja (de lehetıség van gyed szüneteltetésére)
Egyéni vállalkozó A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a vállalkozói minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Mire kell figyelni Szüneteltetheti a vállalkozását, de annak következménye lehet az ellátásokra való jogosultságnál Ha nincs figyelembe vehetı jövedelme, akkor a 93.000.-Ft minimálbér után jár az ellátás Akkor is kell járulékot fizetnie, ha keresıképtelen de, nem kap táppénzt Thgys és gyed folyósítása alatt nem folytathatja a vállalkozását (lehetısége van a gyed szüneteltetésére)
Mezıgazdasági ıstermelı Lehet biztosított vagy nem biztosított az ıstermelı A biztosított ıstermelı a járulékfizetésétıl függıen kaphat ellátást, azaz a teljes járulékot fizetı ıstermelı minden ellátásra jogosult, a nem teljes járulékfizetı csak baleseti táppénzt kaphat. Mire kell figyelni Akkor is kell járulékot fizetnie, ha keresıképtelen de, nem kap táppénzt Thgys és gyed folyósítása alatt nem folytathatja az ıstermelı tevékenységét (lehetısége van a gyed szüneteltetésére) Ha a munkaviszony mellett ıstermelınek megszőnik a munkaviszonya, akkor az ellátás alapja a munkaviszonyában elért jövedelem (általános szabályt kell alkalmazni) Ha az ellátás folyósítása alatt eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt akkor bejelentési kötelezettsége van (ha nyugdíjat kap akkor nem jogosult tovább az ellátásra)
Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése Fıszabály: minden biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A 4 %-os természetbeni és a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 %-os nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem. HA: a) az - átalányadózónak nem minısülı - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése Fıszabály: minden biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Egyidejőleg több társas vállalkozásban társas vállalkozóként biztosított, mindegyik társas vállalkozásában megfizeti a járulékokat, de csak az egyik vállalkozásában fizet a minimum után, a többi vállalkozásában csak akkor fizet, ha van tagi jövedelme. Egyidejőleg egyéni vállalkozó és társas vállalkozóként biztosított, a minimum járulékot választása szerint vagy az egyéni vállalkozásában vagy a társas vállalkozásában fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozásában fizet minimum járulékot, akkor a társas vállalkozásában csak akkor fizet járulékot, ha van tagi jövedelme. (fordított esetben hasonló a szabály).
Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága Fıszabály, hogy a vállalkozó mindegyik biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre. A táppénz összegének kiszámításánál 2012. július 1-tıl változás! Az új szabályt a 2012. június 30-át követı kérelmek esetében kell alkalmazni.
Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága 2012. június 30-ig: Az Ebtv. 48. -a (4) bekezdésének alkalmazásánál az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerzıdés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbért kell érteni. 2012. július 1-tıl kiegészül a rendelet: Egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén abban a jogviszonyban, ahol nem áll fenn a minimum járulékfizetési kötelezettség, a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz összegének alapja a tényleges pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezı jövedelem.
Többes jogviszonyos egyéni és társas vállalkozó ellátásra való jogosultsága Példa: Munkaviszonyban áll 2009.01.01-tıl, munkaidı heti 40 óra. Egyéni vállalkozó 2011.01.01-tıl jelenleg is. Keresıképtelen 2012.02.10-tıl 2012.05.20-ig, majd 2012.08.10 2012.10.31-ig. Vállalkozásában a kivétje: 0.-Ft
Pénzbeli ellátások Terhességi-gyermekágyi gyermekágyi segélyre jogosultak köre bıvült 2012. január 1-tıl1 tıl: Jár a gyámnak, aki a csecsemıt jogerıs döntés alapján gondozza. Jár a a csecsemı vér szerinti apjának (örökbefogadó apának), ha a szülı nı (örökbefogadó nı) az egészségügyi szolgáltató által az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig. Jár a csecsemı vér szerinti apjának (örökbefogadó apának), ha a szülı nı (örökbefogadó nı) meghal, az elhalálozás napjától (nem gyedre jogosult!) Jár annak a férfinek is, aki a csecsemıt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától. Az apa kérelméhez szükséges kórházi igazolás az OEP honlapján található.
Mire kell figyelni Pénzbeli ellátások Terhességi-gyermekágyi gyermekágyi segély Szülés napja : Csecsemıt örökbefogadó nınek a gondozásba vétel napja. A gyámnak a gyámkirendelés napja. Vér szerinti/örökbefogadó apának a szülı nı/örökbe fogadó nı egészségi állapota miatti háztartásból kikerülés napja (igazoláson feltüntetett naptól). Ha a szülı nı meghal, a vér szerinti apának a szülı nı elhalálozása napjától. Ha az örökbefogadó nı meghal, az örökbefogadó apának az örökbefogadó nı elhalálozása napjától. Csecsemıt egyedül örökbefogadó férfinek a gondozásba vétel napja.
Jövedelempótlék Jogosultság: Thgys-ben vagy GYED-ben részesülınek, jár, ha 2011.decemberében MÁR és 2012 januárban MÉG ugyanazon ellátásban részesült, ha: - 2011-ben adójóváírást vett igénybe és - a családi kedvezménye 2012-ben nem éri el a 206 250 Ft-ot. Összege: függ a 2011. decemberi ellátás összegétıl. A A jövedelempótlék adómentes juttatás. Ha leadta a nyilatkozatát legkésıbb 2012. május 31-ig ig,, akkor magkapta 2012. januártól, ha késıbb adta le, akkor csak a benyújtást követı hónap elsı napjától kaphat,, visszamenıleg NEM!). Kifizetıhelyek külön sorban számolják el (régi nyomtatványok 2012. március 23-tól nem használhatóak!!)
Mire kell figyelni OMI konferencia Jövedelempótlék ha jár, akkor határozatot nem kell hozni, ha nem jár akkor elutasító határozatot kell hozni, késedelmes kérelem esetében elutasító határozat arra az idıre amikorra nem jár és külön határozat arra az idıre amikor jár, változás bejelentése esetében határozattal kell megszüntetni vagy az összeget módosítani, jogalap nélkül kifizetett jövedelempótlékot az ellátástól elkülönülve külön határozattal kell visszakövetelni, mert azt 90 napon belül egy összegben kell visszafizetni, ha nem ért egyet az összeggel, akkor tájékoztatás és egyben hiánypótló végzés = hogy fellebbezését fenntartja-e, mert akkor fellebbezési illetéket lerónia!
Jövedelempótlék Emlékeztetı Ha pl. 2011. decemberben 7 napra 21.000.-Ft thgys-t kapott, akkor át kell számolni egy hónapra: 21.000:7=3000x31=93000.-Ft. Ha 2011. december 31-én szült és a jogosult a folyósítási korlát miatt nem kapott thgys-t, akkor jövedelempótlékra NEM jogosult. Ha 2011. december 31-én thgys-t kapott és 2012.01.01-tıl gyedre vált akkor, NEM jár a gyed-hez jövedelempótlék. Ha visszamenıleg kérte a thgys-t, vagy gyed-et, akkor 2012. július 31-ig lehetett kérni a jövedelempótlékot is visszamenıleg és akkor 2012. januártól jár (csak akkor, ha egyébként 2011-ben igénybe tudta venni az adójóváírást!)
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Változás a Tbj-ben ben is! Tbj-ben: 2012. július 1-jétıl a biztosítás az ennek alapját képezı jogviszony kezdetétıl annak megszőnéséig áll fenn. Mt-ben: a munkaviszony a munkaszerzıdés megkötését követı napon kezdıdik (eddig munkanapon kezdıdött) Biztosítotti bejelentésre figyelni kell!
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Az eláll llási jog: A munkaszerzıdés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti idıszakban a munkaszerzıdéstıl bármelyik fél elállhat. Feltétele, hogy a munkaszerzıdés megkötését követıen a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkaviszony kezdete az a nap, amikor a felek jogai és kötelezettségei már élnek, az elsı olyan nap, amikor a munkavállalónak dolgoznia kell.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Munkavégzés s helye: A munkavégzés helyét a munkaszerzıdésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Mire kell figyelni Üzemi baleset esetében tisztázni kell a munkavégzés helyét
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Az atipikus munkaviszonyok: a behívás alapján történı munkavégzés, a munkakör-megosztás, a több munkáltató által létesített munkaviszony
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Az atipikus munkaviszonyok. A behíváson alapuló munkavégzés lényege, hogy a munkáltató csak akkor köteles foglalkoztatni a munkavállalót, ha ellátandó feladat merül fel. Díjazást pedig csak a ténylegesen ledolgozott órákra kell fizetni, hiszen ha nincs feladat, a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség sem. A munkakör megosztás lényege, hogy két vagy több munkavállaló együtt tölt be egy munkakört, úgy, hogy maguk döntenek arról, mikor melyikük dolgozik
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Az atipikus munkaviszonyok. Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. ) lényege, hogy egy munkavállaló és kettı vagy több munkáltató köt munkaszerzıdést. A munkavállaló feladatait így több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Foglalkoztató: több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Több munkáltat ltató által létesl tesített tett munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejőleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyérıl a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredı adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhetı. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejőleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendı. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, azt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Nem egyidejőleg fennálló biztosítási jogviszonyról van szó, mert egy munkáltató van. A pénzbeli ellátások iránti kérelem benyújtására a foglalkoztató kötelezett és a betegszabit, valamint a táppénz egyharmadot is a foglalkoztató fizeti. Üzemi baleset esetében is az általános szabályok az irányadóak. A foglalkoztató által mőködtetett kifizetıhely az illetékes az ellátás megállapítására és kifizetésére.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai A A kötelezk telezı legkisebb munkabér: A kötelezı legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerıpiac jellemzıit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerı-piaci sajátosságait. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Az ellátások összegének megállapításánál az Ebtv.-ben meghatározottak szerint a szerzıdés szerinti jövedelemre és a minimálbér fogalmára. Nincs többé átlagkereset, csak távolléti díj, mert az új Mt.-ben megszőnt az átlagkereset fogalma.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Állásidı: Az állásidı fennmarad, ugyanakkor nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külsı ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Aki állásidı alatt keresıképtelenné válik annak betegszabi és táppénz jár. Biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályok!
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Eljárás s munkaviszony megszüntet ntetésekor: Az új törvény szabadabb alakiságot enged meg. Az új szabályok szerint a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérıen nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Ha megszőnik a munkaviszony nem jár táppénz. A munkaviszony megszőnését haladéktalanul be kell jelentenie a munkáltatónak, ha a biztosított folyamatosan bármilyen ellátásban részesül (VÁLTOZÁS: eddig csak a táppénz alatti munkaviszony megszőnést kellett bejelenteni).
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Végkielégítés Végkielégítés szempontjából 2012. július 1-tıl már nem a munkaviszony megszőnésének idıpontja, hanem a felmondás közlése lesz az irányadó a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idı vonatkozásában. Tehát a jogosultsági idıbe a felmondási idı nem számít be. Mire kell figyelni Mire kell figyelni A jövedelemigazoláson a végkielégítés vonatkozási idıszakának közlésénél nem a munkaviszony megszőnésének az idıpontját kell közölni.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı Munkakör: szabályai A munkakörben való megállapodás az új Mt. szerint is a munkaszerzıdés kötelezı tartalmi eleme. Ha a felek nem állapodnak meg a munkakörben, a munkaviszony létre sem jön. A munkakör csak általánosan, keret jelleggel rögzíti az ellátandó feladatokat. A munkakörbe tartozó teendık részletes kifejtését, a munkaköri leírást a munkáltató a munkavállalót legkésıbb a munkaviszony kezdetétıl számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Üzemi baleset elbírálásánál a munkaköri leírás fontos dokumentum lesz.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı Munkaerı-kölcsönzés: szabályai Foglalkoztató az Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Üzemi baleset esetén az Ebtv.-ben elıírt baleset kivizsgálásával kapcsolatos eljárásra. Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevı cég is mőködtet kifizetıhelyet, akkor melyik kifizetıhely hatáskörébe tartozik az ellátások megállapítása és kifizetése. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igénybejelentés idıpontjára és igazolására.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı szabályai Szabadság és s a betegszabadság g kiadása sa: Az új Mt. megszünteti azt a szabályt, hogy a gyermek ápolása, gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság elsı hat hónapjára járó szabadságot a munkavállalóval kötött megállapodás alapján pénzben meg lehet váltani. 2012. december 31. napjáig azonban még érvényesen köthetı ilyen megállapodás. Mire kell figyelni Mire kell figyelni Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapítása során a kismama részére fizetett szabadságmegváltás nem rendszeres jövedelem, a vonatkozási idıszaka az az idıszak amire a szabadság járt.
Munka TörvT rvénykönyve nyve társadalombiztost rsadalombiztosítást st is érintı Betegszabadság: szabályai A munkáltatót a munkavállaló számára a betegség miatti keresıképtelenség idıtartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresıképtelenség, valamint a veszélyeztetett terhesként történı gondozásba vételt követı, várandósság miatti keresıképtelenség idıtartamára. Évközben kezdıdı munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásánál a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.