TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról I évi LXXX. törvény (Tbj) a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet A törvény változásai: lépnek(tek) hatályba május 1-tıl november 3-tól november 20-tól december 1-tıl január 1-tıl január 1-tıl Fıbb változások: - A foglalkoztató által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék új neve: nyugdíjhozzájárulás, mértéke változatlanul 24%. - Az egyéni (munkavállalói) nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10,0%-ra nıtt. A nyugdíjjárulék-alap felsı határa napi Ft-ról napi Ft-ra nıtt. (Ez egész évben fennálló biztosítási jogviszony esetén évi Ft.) - Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 10,0% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. - A fıállású egyéni és társas vállalkozóknál bevezették a legalább középfokú szakképzettséget igénylı fıtevékenység esetén a középfokú végzettségőek garantált bérminimumát. Ez tıl havi Ft. - A biztosítással nem rendelkezık: természetbeni egészségbiztosítási ellátásukra havi Ft (napi 170 Ft) egészségbiztosítási természetbeni járulék fizetésére kötelezettek. - Változás: a biztosítási idı kezdetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetében eddig az általános szabály vonatkozik rájuk ( a biztosítás január.

2 2 az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejőleg a törvény erejénél fogva jön létre ) Most: a munkaviszony esetében a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. - Kibıvült a biztosítottak köre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira, illetve a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katonára. - A biztosítás függetlenül attól létrejön, hogy a foglalkoztatás teljes-, vagy részmunkaidıben történik. - A Tbj törvény részletesen foglalkozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet szerint a Tbj alá tartozók biztosításáról. Ennek részleteire e tájékoztató nem tér ki. - Nem képez járulékalapot az szja törvény 71. -aszerinti béren kívüli juttatás. - Nem képez járulékalapot a kisösszegő kifizetés sem tıl a munkáltatót terheli a teljes 13,0%-os korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése. - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentı Alap fizeti a je és e közötti idıben esedékes gyes, gyermeknevelési támogatás, munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék foglalkoztatót terhelı nyugdíjbiztosítási járulékot. Eddig a központi költségvetés fizetett. (A hivatásos állományra - pl. Magyar Honvédség, stb. - vonatkozó, a vállalkozókra és az ıstermelıkre vonatkozó törvényi helyekre ez az összeállítás nem tér ki.) - Megállapodás változatlanul kötheti a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervvel szolgálati idı és nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése céljából. Szolgálati idı vásárlása esetén a járulékfizetés a minimálbér 34%-a, amely havonta fizetendı. Szolgálati idı és nyugdíjalap vásárlása esetén a minimálbér és a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felsı határ napi összegének figyelembevételével köthetı. Ez esetben a megállapodásban szereplı összeg 34%-a havonta fizetendı.

3 3 Figyelem: a befizetési határidı elmulasztása esetén a megállapodás megszőnik. Összefoglalva: 1. Munkáltató (foglalkoztató) Társadalombiztosítási járulék 27% Ebbıl: nyugdíj-hozzájárulás 24% egészségbiztosításra 2% (1,5% természetbeli ellátásra, 0,5% pénzbeli ellátásra) munkaerıpiaci befizetés 1% Ezek mellett, ha korkedvezményre jogosító Munkavállalót foglalkoztat 13% Ezeket a járulékokat a teljes jövedelemre fizeti. Ezek mellett táppénz hozzájárulást fizet a táppénz egyharmadát. 2. Munkavállaló Nyugdíjjárulék kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10% Magánnyugdíjpénztártag esetén 2% Magyarázat: Különleges szabályok november 3-tól hatályos november 1. és december 31-e közötti idıszakban esedékes nyugdíjjárulék mértéke 9,5% január 1-tıl hatályos november 1. és december 31-e közötti idıszakban esedékes magánnyugdíjpénztártag fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10% Egészségbiztosítási és munkaerıpiaci járulék mértéke 7,5% Ebbıl: természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% munkaerıpiaci járulék 1,5% Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíjjáruléka 10% Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott természetbeni egészségbiztosítási járuléka 4%

4 4 A magánnyugdíjpénztártag november 1-je és december 31-e közötti idıben esedékes tagdíj mértéke 0% Egyéb esetben 10% A Tbj törvény egyéb fontos változásai: - megfogalmazza a külföldi pénznemben keletkezett bevételek új szabályait, - a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni a biztosítottat terhelı járulékokat, ha a tárgyhónapban kifizetett jövedelembıl levonni nem volt lehetısége, - a magánnyugdíjpénztár késedelmi kamatot fizet az átutalási határidı elmulasztása esetén, - az 56/A a járulék kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan kibıvítésre került a külföldi foglalkoztató, a kirendelés alapján foglalkoztatottak, a munkaerı kölcsönzés, stb. esetekkel, - szabályozza a magánnyugdíjpénztárból átlépık esetén a pénztárak teendıit is. II. Társadalombiztosítási nyugdíjszabályok (TNY) változásai [T: évi LXXXI. és 168/1997. (X. 6.) korm.r. ] KORKEDVEZMÉNY december 31-éig meghosszabbították a korkedvezmény jogosultságának megszerzési idejét. Ezzel az Alkotmánybíróság által december 31-én hatályát vesztett - a kormányrendelet 1.sz. mellékletében felsorolt munkakörök jegyzékét december 31-éig alkalmazni kell. A NYUGDÍJ ÖSSZEGE Az összege váltatlanul az elismert szolgálati idı és a figyelembe vehetı havi átlagkereset összegétıl függ. Változatlan a szolgálati idı és a havi átlagkereset százaléka is, például: 20 év - 53% 30 év - 68% 40 év - 80% és minden további év után 2-2%

5 5 Változások: december 31-ét követı és január 1-jét megelızı idıpontban megállapításra kerülı saját jogú nyugellátás alapját képezı havi átlagkereset forintnál több akkor közötti átlagkereset 90%-át közötti átlagkereset 80%-át feletti átlagkereset 70%-át kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok (a kormányrendelet 2. sz. melléklete) márciusában kerülnek kihirdetésre és a december 31-e után megállapításra kerülı nyugdíjaknál kell alkalmazni. (Ennek megjelenéséig nyugdíjelıleget számítanak a 2010-es valorizációs számaival, majd a megjelenés után a nyugdíjat újra számítják.) 40 évi jogosultsági idıvel rendelkezı nık életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra szereznek jogosultságot. (Ennek részletes szabályai a január 12-i Autonóm tájékoztatóban jelentek meg.) Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatottak nyugdíjemelése és járulékfizetése - nyugdíjjárulékuk 9,5%-ról 10%-ra emelkedik, - ha a nyugdíjasnak 365 napnál rövidebb idıre van keresete, az új szabály szerint akkor is jár 0,5%-os nyugdíjemelés a kereseti idıszakkal arányosan, - nyugdíját szüneteltetı 10% nyugdíjjárulékot és 6% (4+2) egészségbiztosítási járulékot fizet január 1-je után megállapított korhatár elıtti nyugdíjas keresete 2011-ben forint lehet, e feletti kereset esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell! Fontos: A nık részére 40 év jogosultsági idı alapján megállapított korhatár elıtti nyugellátást is szüneteltetni kell, ha a nyugdíj melletti jövedelem meghaladja az évi forintot. EGYÉB VÁLTOZÁSOK - Szolgálati idı és a korkedvezményre jogosító idı megállapítása legfeljebb évente egyszer kérhetı a nyugdíjbiztosítási szervektıl (eddig korhatárhoz volt kötve).

6 6 - Kivételes nyugdíj megállapítására, illetve a nyugdíj kivételes emelésére, valamint egyszeri segélyezésre vonatkozó részletes szabályokról külön tájékoztató készül. - A biztosított (volt biztosított) igazolást kérhet jogviszonyairól, keresetérıl és a bejelentésre kötelezettnél hatósági ellenırzést is kérhet. Fontos változások - Ha a rehabilitációs szakértıi szervezet megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása miatt téves határozat születik, meg kell térítenie az általa okozott kárt. - A munkáltató (foglalkoztató) köteles megtéríteni a baleseti nyugellátásokat, ha ı, vagy megbízottja a reá nézve kötelezı, a munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény a szerinti munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ha a balesetet, illetve foglalkozási megbetegedést több foglalkoztatónál szenvedte el a munkavállaló, a közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni a nyugellátást. - A baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés öt éven belül érvényesíthetı. - A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét az öröklés erejéig az örökössel szemben kell érvényesíteni. - A jogerıs határozattal megállapított szolgálati idı, valamint a korkedvezményre, stb. jogosító idı tartamát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja. NYUGDÍJMINIMUMOK Öregségi nyugdíj Ft Rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíj III. rokkantási csoportban Ft Ft II. rokkantsági csoportban Ft Ft I. rokkantsági csoportban Ft Ft Árvaellátás Ft

7 7 MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRTAG TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGDÍJA A nyugdíj összegének kiszámítása: A változás elıtti szabály az volt, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj szabályai szerint kiszámított összeg 75%-a volt a magánnyugdíjpénztártag társadalombiztosítási nyugdíjának összege. A változás szerint: október 1-je elıtt 75% október 1. és november 31. között 100% Ennek kiszámítására a törvény 1. számú melléklete tartalmaz képletet és szorzószámokat novemberét követıen a magánnyugdíjpénztártagok biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati idıbe (nem szerez szolgálati idıt!!), és ettıl kezdıdıen szerzett jövedelmeket sem veszik figyelembe a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál. III. Korengedményes nyugdíjazás lehetıségei Egy évvel meghosszabbodott, legkésıbb december 31-ig áll fent, fıbb szabályai változatlanok, de az 1953-ban születettek, ha 2011-ben kötik meg a megállapodást, csak az 58. életévük betöltésekor mehetnek el nyugdíjba és a nyugdíjukat legfeljebb 8,4%-kal csökkentik. (Ha 2010-ben történt volna, 57 éves korukban mehettek volna el.) A megállapodást december 31-ig kell megküldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak.

8 8 IV. Családok támogatásáról évi LXXXIV. törvény 223/1998. (XII. 30.) Korm.r. A törvény augusztus 1-tıl, illetve január 1-jével változott. Az ellátások: Családi pótlék - nevelési ellátás - iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási támogatás - gyermekgondozási segély - gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás - Nevelési ellátás a gyermek születésétıl a tanulókötelezetté válása évének október 31-éig jár. - Iskoláztatási támogatás a gyermek a nevelési támogatása után a tankötelessé válás évének november 1-jétıl a tankötelezettség teljes idıtartamára. Továbbtanuló esetén a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben 20. életévét (sajátos nevelési igényő gyermek esetén a 23. életévét) betölti. A családi pótlék összege nem változott. Az iskoláztatási támogatás folyósítása igazolatlan mulasztás esetén: Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az adott tanévben 10 kötelezı tanórát igazolatlanul mulaszt, a jegyzı az igazgató jelzése alapján felhívja a gyermeket nevelı személy figyelmét a gyermek védelembe vételének lehetıségérıl. Ha az igazolatlan órák száma eléri a tanévben az 50 órát, a jegyzı elrendeli a gyermek védelembe vételét. Ez azt jelenti, hogy eseti gondnokot jelöl ki, és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. (Kivételek vannak, pl. nevelıszülık esetén.) A felfüggesztés alatt a támogatást folyószámlára utalják. A felfüggesztés után az összegyőlt összeget havi részletekben természetben kell a gyermek számára nyújtani. A családi pótlék a szülık között százalékban megosztható, ha egyenlı idıszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.

9 9 Anyasági támogatás Magyarországon jogszerően tartózkodó nıkre is kiterjesztették a jogosultságot, ha az egyéb feltételeknek eleget tesz (pl. négyszer orvosi vizsgálaton részt vett). Gyermekgondozási segélyben részesülı szülı a gyermek egy éves korági nem, egy éves kora után heti 30 órát meg nem haladóan folytathat keresı tevékenységet (az otthonában idıkorlát nélkül). A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2011-ben: Ft) ikrek esetében: két gyermek után 200%-ával három gyermek után 300%-ával négy gyermek után 400%-ával öt gyermek után 500%-ával hat gyermek után 600%-ával A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétıl a 8. életévének betöltéséig jár. Fenti szabályokat a április 30-át követıen született gyermekek esetén is alkalmazni kell (T ) V. A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól évi LXXXIII. törvény 217/1997. (XII. 1.) Korm.r. A törvény és a kormányrendelet 2010-ben is több esetben változott. Számos módosítás január 1-jétıl lép életbe. A módosítások zöme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), valamint szakigazgatási szervei, illetve a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra terjed ki. Az ellátásokra vonatkozó szabályok, így a háziorvos, fogászati, járóbetegszakellátási, fekvıbeteg ellátási, szülészeti, orvosi rehabilitáció, betegszállítás, mentés nem változtak. Szigorodtak az egészségügyi szolgálatok büntetési tételei, ha nem a hatályos jogszabályoknak, vagy szakmai elıírásoknak megfelelıen járnak el.

10 10 Az ellátásokkal kapcsolatos változások: - a beteg kérésére elszámolást kell adni, - a kormányrendelet újra szabályozza azoknak a körét, akik jogosultak utazási utalvány rendelésére, - kiegészültek a biztosított által kezdeményezett térítési díj mellett elvégzett vizsgálatok szabályai, pl. kényelmi szolgáltatás, ápolás. A pénzbeli egészségügyi szolgáltatások változásai: - Az ellátások között a biztosított választhat és az újabb ellátás közötti különbözetre jogosult (pl. GYES melletti munkavégzés esetén a keresıképtelenségre járó táppénz). - Az egészségügyi szakigazgatási szervek az OEP-nek megküldik az üzemi baleseti határozatot és az üzemi baleseti jegyzıkönyvet. - Terhességi-gyermekágyi segély jogosultsági feltétele: május 1- jétıl a szülést megelızı két éven belül 365 naptári napi biztosítás kell (addig 180 nap); az ellátás folyósítása a szülés várható idıpontját megelızı 28. napon kezdıdik; - Gyermekgondozási díj jogosultsága azonos a fent leírtakkal. Ha a szülınek azért nincs az irányadó idıszakban keresete, mert táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen, gyed-en volt, az új GYED-et az elızı ellátás alapján kell megállapítani. Legmagasabb összege változatlan, a minimálbér kétszeresének 70%-a (2011-ben Ft). GYED-bıl 10% nyugdíjjárulékot vonnak. - Az ellátások jogalap nélküli felvétele esetén azt vissza kell fizetni, ha arra a felvételtıl számított 90 napon belül írásban kötelezték (eddig ez 30 nap volt). VI. Rehabilitációs járadék évi LXXIV. törvény 321/2007. (XII. 5.) Korm.r. Rehabilitációs járadék melletti munkavégzés: - 50%-kal csökkenteni kell az összegét, ha három (3) egymást követı hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét.

11 11 - Az ellátást megszüntetik, ha a kereset hat (6) egymást követı hónapra vonatkozó keresetének átlaga meghaladja a fenti pontban már csökkentett keresetének kétszeresét és a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét. - Ha a járadék 2011-ben telik le és a rehabilitáció még nem fejezıdött be: meghosszabbítható négy (4) évig. - Új név: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Budapest, január 20. AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE