Svájci - Magyar Együttműködési Program 8. prioritás Népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram 2012-16. 1. A program háttere A Svájci Hozzájárulás vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Magyar Köztársaság részére, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Svájc vállalta, hogy 130 millió svájci frankkal támogatja Magyarországot, amelyhez öt év kötelezettségvállalási és tíz év kifizetési időszak áll rendelkezésre, a Hozzájárulás Svájci Parlamentben történő elfogadásának dátumával, 2007. június 14-vel kezdődően. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területét az egészségügynek szenteli, melyhez a rendelkezésre álló pénzügyi keret legfeljebb 13 millió svájci frank. 2. A program célrendszere 2.1. A program hatása A háziorvosi alapellátás prevenciós fókuszú és a hozzáférés esélyegyenlőségét javító közösségi reorientációja révén a lakosság egészségi állapotának javítása. 2.2. A program közvetlen célja A megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a helyi közösségeket különösen a roma lakosságot bevonó egészségügyi alapellátási modell kidolgozása és tesztelése a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, helyi egészségügyi és szociális szolgálatokkal és orvosi karokkal való szoros együttműködésben, továbbá a tapasztalatok alapján ajánlások kidolgozása az országos egészségpolitika számára. A program közvetlen céljának megvalósítása az alábbi prioritások teljesülését segíti elő: A minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre; Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása, különös tekintettel a roma populációra; A szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával; A krónikus betegségek szövődményei kialakulásának valószínűségét csökkentő háziorvosi gondozás javítása; Az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése; Az epidemiológiai kutatások és elemzések fejlesztése; Az alapellátási, családorvosi képzés, továbbképzés erősítése. 2.3. A program kapcsolódása az egészségpolitikai prioritásokhoz Az Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország Semmelweis - terv az egészségügy meg-mentésére című szakmapolitikai koncepció keretében az egészségügyért felelős kormányzat kulcs-fontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére. A kormány a Semmelweis-tervet 2011. május végén fogadta el. 1
A Semmelweis terv az alapellátást az ellátórendszer kulcselemének tekinti, ezért prioritásként kell kezelni. A szubszidiaritás elvét követve az alapellátás képezi a megelőző, gyógyító és ápolói tevékenységek leghatékonyabb szintjét, lakosság közeli és költség-hatékony módon. Az alapellátás Semmelweis-tervben megállapított prioritás területei az alábbiak: (a) a háziorvos és házi-gyermekorvos képességének és érdekeltségének növelése az ellátás bővítésében és aktív részvétel a megelőzésben és az egészségnevelésben (b) szakmai és az adminisztratív feladatok közötti egyensúly megteremtése, adminisztratív terhek csökkentése, jelentéstételi követelmények ésszerűsítése (c) praxisok méretének felülvizsgálata (d) orvostechnikai eszközállomány javítása (e) epidemiológiai adatokon és teljesítménymutatókon épülő pénzügyi előirányzatok (f) szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán sürgősen orvosolni szükséges a humán erőforrás (képzés, életpálya modell) problémákat, az intenzív területi elvándorlás megakadályozása érdekében (g) helyi-és szakmai modell együttműködés az alapellátást szolgáltatókkal támogatva: szolgáltató csoportokat, kistérségi alapellátási központok fejlesztése, szorosabb együttműködés a védő-nőkkel, iskolai védőnőkkel, iskolaorvosokkal, iskola fogorvosokkal, otthoni ápolási szolgáltatókkal, más egészségügyi szakemberekkel (dietetikus, gyógytornász, stb.), helyi szociális ellátás szolgáltatóival. (h) a kapuőri funkciót meg kell erősíteni a háziorvosok esetében, támogatni kell egy egységes informatikai jelentéstételre alkalmas rendszerrel, mely lehetővé teszi a járóbeteg-és fekvőbeteg intézmények összekapcsolódását (i) iskola-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (j) engedélyek és szerződések keretében az alapellátás újbóli meghatározása A javasolt programnak közvetlenül célja a (g) prioritáshoz modellkísérlet megvalósítása, emellett szorosan kapcsolódik az (a), (b), (d), (e) és (h) prioritásokhoz, illetve közvetve az (f) prioritáshoz. Az alapellátás e-health koncepciójában mint a Semmelweis-terv ágazati végrehajtási koncepciója szereplő, informatikát elsődlegesen érintő prioritás területek az alábbiak: (a) informatikai rendszerek kialakítása az elszámolási tranzakciók küldéséhez és fogadásához a szolgáltató intézményeknél és a központi elszámoló intézményeknél (b) az intézményi rendszerekhez való csatlakozást lehetővé tevő szabványos szoftverek, interfészek fejlesztése (c) az országos e-recept- és háziorvosi rendszer illesztése az elszámoló rendszerhez (d) a transzparens elszámolást szolgáló elektronikus azonosító kártya kezeléséhez szükséges rendszerek biztosítása az intézmények számára Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (e) az egészségügyi ellátórendszer intézményei számára transzparens elszámoláshoz szükséges országosan egységes komponenseket támogató szoftverek internetalapú szolgáltatásként nyújtása egy professzionális, magas biztonságú és adatvédelem szempontjából magas színvonalú ASP / SaaS központból (f) regionálisan integrált intézményközi kórházi információs rendszer fejlesztése (g) az integrálandó tartalmak és technológiai protokollok meghatározása, kifejlesztése 2
(h) országosan egységes központi szoftverkomponensek fejlesztése (i) előzetes ellenőrzésen átment adatok felvétele az ágazati jelentési rendszerbe, az adatfeldolgozók ellenőrzési feladatait megkönnyítve és hatékonyabbá téve (j) a minőség, a hatékonyság és az eredményesség javítása az alapellátásban, különös tekintettel a megelőzésre (k) az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének és minőségének javítása (l) a szolgáltatások bővítése a háziorvosi körzet keretei között tevékenykedő praxis team fejlesztésének támogatásával (m) az alapellátási jelentések adatszolgáltatási és feldolgozási IT alkalmazásainak fejlesztése A program informatikai komponense valamennyi fenti informatikai prioritást támogatja, amelyek egy része eleve feltételezi a kiválasztott informatikai megoldás megvalósítását. 3. A PROGRAM BEMUTATÁSA 3.1. Érintettek 3.1.1. Svájci kormány Svájc vállalta, hogy a kibővített Európai Unióban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében 130,738 millió (százharmincmillió-hétszázharmincnyolcezer) svájci frank vissza nem térítendő Hozzájárulást biztosít Magyarország számára, amelyhez öt év kötelezettségvállalási és tíz év kifizetési időszak áll rendelkezésre, a Hozzájárulás Svájci Parlamentben történő elfogadásának dátumával, azaz 2007. június 14-vel kezdődően. A Felek által közösen elfogadott projektek végrehajtásával, valamint a Svájci- Magyar Együttműködési Program Szándéknyilatkozatában és a Stratégiai Keretszabályozással összhangban, a Felek (a Szövetségi Külügyminisztérium, amely a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökségen (SFEÜ) keresztül jár el, és a Szövetségi Gazdasági Minisztérium, amely a Gazdasági Államtitkárságon (GÁ) keresztül jár el) támogatják a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Magyar kormány egészségügyi államtitkárság A javasolt projektötlet közvetlenül szolgálja a Svájci- Magyar Együttműködési Programban foglalt cél-kitűzések megvalósítását, illeszkedik a Kormányprogramban megjelölt célokhoz és feladatokhoz. Közvetlen összefüggésben áll a kormányprogrammal, különös tekintettel arra, hogy a Kormányprogramban foglaltaknak megfelelően hozzájárul ahhoz, hogy az orvosok több időt fordíthassanak valódi prevenciós feladatok elvégzésére, betegellátásra, - gondozásra, egészségnevelésre és oktatásra, valamint megfeleljenek a kapuőri és a végleges gyógyulást nyújtó feladatoknak. Az Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország- Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére című szakmapolitikai koncepció keretében az egészségügyért felelős kormányzat kulcsfontosságú stratégiákat és akcióterveket dolgozott ki az egészségügy megmentésére. A program összhangban áll a Semmelweis terv alapellátásra vonatkozó fejezetével. 3
3.1.2. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) A Svájci Hozzájárulás elnevezésű program támogatási területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló 2032/2007. (III. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) jelöli ki a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetek összeolvasztásából hozta létre a kormány 2006 júliusában. A köz-ponti hivatalként a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alatt működő szervezet egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer megteremtését tette lehetővé, ezáltal segítve az Európai Unió pénzügyi támogatásainak eredményes felhasználását. 3.1.3. Konzorciumi tagok A program célja egy népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram végrehajtása ún. Virtuális Ellátó Központ támogatásával. A GYEMSZI, mint Program Végrehajtó az úgynevezett Virtuális Ellátó Központ szakmai támogató és a népegészségügyi kutatási konzorciuma területi kohéziós és szakmapolitikai szempontok alapján kiválasztandó praxisok számára nyújt szűrési, prevenciós, egészségfejlesztési és esetmenedzsment fejlesztéséhez szükséges szakmai támogatást. A konzorcium tagjai: Debreceni Egyetem Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete Magyar Védőnők Egyesülete Országos Alapellátási Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem 3.1.4. Települési önkormányzatok A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az egészségügyi és a szociális alapellátásról való gondoskodás. A helyi önkormányzat önként (vállalt) ellátandó feladatait, a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, mely kiterjed az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodásra, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésére is. 3.1.5. Kisebbségi önkormányzatok A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül kiemelkedő fontosságú, hogy érdekeik védelmére és képviseletére helyi és országos önkormányzatokat alakíthatnak. A helyi kisebbségi önkormányzatok a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény értelmében a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben 4
tájékoztatást kérhetnek, javaslatot tehetnek, intézkedést kezdeményezhetnek, kifogással élhetnek az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés meg-változtatását vagy visszavonását. A helyi kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt is alapíthatnak és tarthatnak fenn, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, a hagyományápolás és a közművelődés területén. A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet. 3.1.6. Háziorvosok Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a praktizáló háziorvosok száma 1800, amelyből 761 fel-nőtt praxis. A hozzáférés és az ellátás minősége régionként és praxisonként eltérő. A tartósan betöltetlen praxisok egyedi problémát vetnek fel. Számuk jelenleg 175, de ez a szám sajnos folyamatosan növekszik. A betöltetlen praxisok közül 81 Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldi régióban található. Ami a hozzáférést illeti, a legnagyobb különbséget a praxisok kártyaszáma mutatja. Míg egyes praxisok 800-900 főt látnak el, máshol 3000 fő feletti betegszám is előfordul. (A hagyományos egy orvos-egy asszisztens felállás esetén a kielégítő módon ellátott betegek száma 1400-1800 közé tehető; az 1500 fős praxisok kialakítása távlati célként kitűzhető.) A jelenleg tevékeny praxisok több mint 90 %-a úgynevezett privatizált praxis, a maradékot közalkalmazottként dolgozó orvosok látják el. 3.1.7. Egyéb leendő praxisközösségi tagok A praxisközösség a háziorvoson, házi-gyermekorvoson és az asszisztensen kívül kiegészül különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakdolgozókkal is. Új tagként jelenik meg a praxisközösségben a népegészségügyi szakdolgozó - koordinátor, népegészségügyi szakdolgozó, segéd egészségőr, dietetikus, gyógytornász, egészségpszichológus vagy klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, háziorvosi tevékenység végzésére jogosult személyt (orvost), akik rugalmas integrációban dolgoznak együtt közösségi és egyéni ellátási szinteken, a lakosság egészségi állapotának gondozása és javítása érdekében. 3.1.8. Lakosság, különböző civilszervezetek A csökkenő népességszám és a születéskor várható élettartam elmarad az európai átlagtól. 2008-ban a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 70,02 (EU:76,25), a nők esetében pedig 78,32 (EU:82,3) volt. A halálesetek döntő többségéért a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, különös tekintettel a tüdőrákra. A hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, például roma közösségek egészségi állapota lényegesen rosszabb az átlag lakosságéhoz viszonyítva. A lakosság ellátáshoz való hozzáférése és az ellátás minősége régiónként és praxisonként nagymértékben eltérő. E tekintetben a legnagyobb problémák a hátrányos helyzetű térségekben figyelhetőek meg. 5
A településeken működő civil szervezetek legfontosabb feladatai: a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés, a társadalmi kontroll biztosítása, társadalmi, szakmai csoportosulások érdekképviselete, a társadalom önszerveződési igényeinek kielégítése, a közjó szolgálata. 6