Tiltakozó választás Az EP választás elemzését a Bilderberg csoport ez évi ülésének összehívása előtt írtam, mintegy felkészülve a cionista diktatúra válaszára a 100 éve tapasztalt legkülönlegesebb választási eredményre. A Bilderberg csoport ülésének középpontjában a kiszivárgott (kiszivárogtatott?) információk szerint az orosz politika áll, amely kihívást jelent a nemzetközi rendszer számára, mert az egypólusú föderatív rendszer felváltását kezdte el a többpólusú (konfőderatív) rendszerrel, amit új világrendnek, alternatív világrendnek neveznek. A középpontban lévő téma ideológiai hatásának gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban is megfogalmaznak állásfoglalást. Ez pedig a BRICS országok szövetségére vonatkozik, amely az értékcserét lépteti a dollár-elszámolás helyére, ezzel komoly kárt okozva a nemzetközi rendszer alapját jelentő tartalék valutának, a dollárnak. A tiltakozó EP választás (protest-választás) ennek az ideológiai és gazdasági rendszerváltásnak az első lépéseként értékelhető, amely veszélyesen hígítja a jelenlegi USA-EU-NATO erő tengelyt 1. I. A választás értéke A 2014-es európai választások összehangolatlan, de közös lázadást jeleznek a tagállami kormányok, valamint az európai integrációs folyamatnak a válság utáni prioritásai ellen. összegezte a legnagyobb baloldali brit napilap, a The Guardian a május 22-25-i EPválasztások eredményét. 2 Az összehangolatlan, de közös lázadás kifejezés pontos minősítése a tiltakozó szavazás jellegének. Az kétségtelen, hogy az euszkeptikus pártok az európai integrációs folyamatnak a válság utáni prioritásai ellen lépnek fel [emberi szabadságjogok megsértése, termőföld tulajdon- és birtokjogának idegenek kezébe tétele, munkanélküliség, megszorító intézkedések államra és állampolgárokra kiható hátrányos következményei, nemzetiségi (speciális esetként: 1 Official Bilderberg 2014 membership list released - http://www.infowars.com/official-bilderberg-2014- membership-list-released/ 2.. az amerikai Tea Party-mozgalom kialakulása és az európai választások eredménye is jelzi, hogy a jobboldali populizmus jelensége számos fejlett gazdaságban robbanásszerűen terjed. egyesek abban reménykedhetnek, hogy ez a hangulat majd elmúlik, ha a fejlett gazdaságokban megindul a kilábalás, és több pénz lesz a társadalmi béke "megvásárlására". Mindazonáltal nem lehet számítani a gyors visszatérésre a régi idők politikai normalitásaihoz, mivel a takarékossági szigornak egészen addig folytatódnia kell, amíg nem sikerül az államadósság-folyamatokat ismét ellenőrzés alá vonni. Európa vezetőinek meg kell érteniük azt is, hogy a földrész egészén tapasztalható nyugtalanság okai túlmutatnak a gazdasági problémákon: sok választót például az zavar, hogy a bevándorlók nem integrálódnak a társadalomba, mások attól félnek, hogy a hagyományos keresztény értékeket félresöpri a liberális világiasság. az Európai Uniónak még soha nem kellett olyan legitimációs válsággal szembenéznie, mint amilyen most az európai parlamenti választások nyomán kialakult. Aberdeentől Athénig, Lisszabontól Lipcséig a 2014-es európai választások összehangolatlan, de közös lázadást jeleznek a tagállami kormányok, valamint az európai integrációs folyamatnak a válság utáni prioritásai ellen. az európai parlamenti választásokat morális értelemben nem lehet az EU-párti politika győzelmének tekinteni. Ha a rendszerellenes lázadás erői nem is kerültek többségbe, egyértelműen megváltoztatták Európa realitásait, és az európai vezető réteg reflexszerű válasza, amely szerint minden válságra "még több Európa" a megoldás, még soha került szembe ilyen mértékű kihívással. EP-választás - Brit sajtó: "Európa jobbra rántotta a kormányt" - http://mti.hu/pages/news.aspx?newsid=414977&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1
bevándorlási) politika kozmopolitizmusa (a diktatúra szocialista válfajában: internacionalizmusa) stb.]. Ezek felszínesen jelentkező, időleges prioritások, amelyek csak következményei a nemzetek feletti (föderatív) gondolkodási módnak, amelyek 2008 előtt is jelen voltak, csak nem olyan pusztító keménységgel, mint a válság (vagyis a kereslet nélküli túlkínálat élettérkorlátozásának tragikus szintje) után. Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa utal az okra (annak megnevezése nélkül) úgy, mintha annak az EU nem eszköze volna [ennek cáfolatát ld. különösen a Lisszaboni Szerződés négy liberális alapelvre (LSzMSz 26. cikk (2)), kizárólagos hatáskörökre (LSzMSz 3. cikk) és a csak nevében szerepeltetett szubszidiaritásra önkormányzatiságra ((LszASz 5. cikk (3)) vonatkozó részeit]: a vasárnapi szavazatok a politikai elittel és a válságkezeléssel szembeni elégedetlenséget fejezték ki, bár nem biztos, hogy a baj okozóját találták el. Az EU-nak ugyanis nincsenek meg a megfelelő gazdaságpolitikai lehetőségei a helyzet kezelésére, és amit megtehetett az ügyben az Európai Unió, azt megtette. 3 A tiltakozásnak akkor van értelme és jelentősége, ha valakinek vagy valaminek a védelmét szolgálja. Ez a valaki vagy valami az állam-, az ember- és a természetes környezet szabadsága, aminek védelmében annak megsértése esetén az európai és a magyar embereknek (sőt az emberiségnek) tiltakoznia kell. A szabadság következménye az állam önrendelkezése, a kötelezettségek és jogok összhangjában érvényesülő egyéni szabadságjogok gyakorlása, az élettér tulajdonlása és birtoklása, a teremtett értékek őrzése és felhasználása, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. A szabadság megsértésének következményeivel szemben, az ok megnevezése és alternatívájának meghatározása nélküli tiltakozás törvényszerűen eredmény nélküli, csak a következmény felületi kezelését eredményezi, az azt kiváltó ok változatlanul hagyása ugyanis meghagyja a következmény kialakulásának lehetőségét. Az összehangolatlan tiltakozás hiába mutatkozik közös fellépésként, eredménytelen lázadás marad. Az állam-, az ember- és a természetes környezet szabadságának kell iránymutató céllá emelkednie. 3 az európai uniós tagállamok választópolgárai szavazatukkal a politikai elittel és országaik kormányaival szembeni elégedetlenségüket fejezték ki, az euroszkeptikusok előretörése azonban nem volt olyan mértékű, ami gátolhatná az integráció továbbfejlesztését. egyértelmű, hogy a választás protestszavazás volt a tagállami kormányok politikája ellen. Az FN előretörése meglátása szerint kárt okoz az unió "motorjának számító" francia-német tandemnek. komoly következményei lehetnek annak, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) nyerte az EPválasztást. A britek elindítottak egy felülvizsgálati programot, amely 2013-2014-ben megvizsgálja az uniós hatásköröket, majd javaslatokat tesz az átalakításukra most a konzervatív kormány rákényszerül, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen erre. még nem tudni, mennyire borítja fel az eddigi brit pártszerkezetet az EP-választás eredménye. Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban is előretörtek az euroszkeptikusok. a vasárnapi szavazatok a politikai elittel és a válságkezeléssel szembeni elégedetlenséget fejezték ki, bár nem biztos, hogy a baj okozóját találták el. Az EU-nak ugyanis nincsenek meg a megfelelő gazdaságpolitikai lehetőségei a helyzet kezelésére, és amit megtehetett az ügyben az Európai Unió, azt megtette. EP-választás - Szakértő: protestszavazás volt a vasárnapi voksolás - http://mti.hu/pages/news.aspx?newsid=415172&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1-2 -
Az euszkeptikus pártok a nemzetek feletti érdekeket érvényesítő (föderatív) diktatúra következményeit akarják a nemzeti érdekeket összehangoló (konföderatív) közszabadság megoldásaival orvosolni, a diktatúra alapjainak a kínálat által manipulált kereslet liberális-kapitalista paradigmájának fenntartása mellett. Ennek bizonyítékai a felszínesen jelentkező, időleges prioritások. II. A választás értéke Európában A lázadás jellegű tiltakozás ellenállásban (az euszkeptikus erők erősödésében) és ellentmondásban (a választás bojkottja) jelentkező megnyilvánulási formája egyaránt kifejezi az európai közhangulatot. Az ellenálló tiltakozás elsősorban a nyugati országokban jelentkezett, erősítve az ellentmondást, kiváltképp Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban 4. A választásra jogosultak részvétele a "nyugati" országokban (%-ban) Ausztria Belgium* Ciprus* Dánia Finnország Franciaország Görögország* Hollandia Írország Luxemburg* Málta Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország UK Átlag 45,70 90,00 43,97 56,40 40,90 43,50 58,20 37,00 51,60 90,00 74,81 47,90 60,00 34,50 45,90 48,80 36,00 53,25 * Kötelező a részvétel a választáson. 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Az ellentmondó tiltakozás a keleti országokban a meghatározó. Magyarországon és Lengyelországban ez kiegészül az ellenálló tiltakozással (Jobbik, illetve Új Jobboldali Kongresszus) 5. 4 2014 electoral impact on political groups of the 7th European Parliament (previous session) - http://en.wikipedia.org/wiki/european_parliament_election,_2014 5 Országok szerinti eredmények - http://www.eredmenyek-valasztasok2014.eu/hu/country-results-hu- 2014.html (többi ország esetén hu helyett az ország rövidítése) - 3 -
A választásra jogosultak részvétele a "keleti" országokban (%-ban) Bulgária Csehország Észtország Horvátország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Átlag 35,50 19,50 36,44 25,06 22,70 30,04 28,92 32,16 13,00 20,96 28,11 44,91 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 III. A választás értéke Magyarországon Az EP választáson - az országgyűlési választáshoz képest (ami nem érte el a 63 %-ot) - a választásra jogosultak alig több, mint fele vett részt (adott le érvényes szavazatot). A fősodratú politika és média látszat-okokkal magyarázta a választásra jogosultak távolmaradását a választástól: jó idő volt, úgy gondolták az emberek, hogy az országgyűlési választással eldőlt Magyarország sorsa, a választók nem tudják, milyen hatással van Magyarországra az EU-tagság (az utóbbi kettő részben igaz). A távolmaradás igazi oka a demokrácia-deficit, vagyis az, hogy - az emberek nem tartják alkalmasnak az EU-t a válság következményeinek maradandó felszámolására, de ennek a helyzetnek a megváltoztatására nem látnak reális lehetőséget, - nem bíznak a pártrendszerben és a pártokat fémjelző személyekben. Ezt bizonyítják az alábbi adatok és diagramok: (Az MSzP, a DK és az Együtt-PM együtt indult az országgyűlési választásokon, ezért az összehasonlító diagramokon is így szerepelnek, Kormányváltók név alatt.) Párt EP Ogy EP választás Ogy választás különbség fő szavazók % választók % fő szavazók % választók % fő % FIDESZ-KDNP 1 191 163 51,49% 14,83% 2 264 780 44,87% 28,19% -1 073 617 52,60% JOBBIK 339 501 14,68% 4,23% 1 020 476 20,22% 12,70% -680 975 33,27% KORMÁNYVÁLTÓK 645 268 27,89% 8,03% 1 290 806 25,57% 16,07% -645 538 49,99% MSzP 252 494 10,92% 3,14% Demokratikus Koalíció 225 762 9,76% 2,81% Együtt-PM 167 012 7,22% 2,08% LMP 115 957 5,01% 1,44% 269 414 5,34% 3,35% -153 457 43,04% - 4 -
Párt EP Ogy EP választás Ogy választás különbség fő szavazók % választók % fő szavazók % választók % fő % A HAZA NEM ELADÓ 12 107 0,52% 0,15% 23 507 0,44% 0,28% -11 400 51,50% SMS 9 263 0,40% 0,12% 22 219 0,37% 0,23% -12 956 41,69% Összesen 2 313 259 100,00% 28,79% 5 047 363 100,00% 62,82% -2 734 104 45,83% Különbség az országgyűlési-és az EP választásokon résztvevők száma között 2 500 000 2 000 000 2 264 780 1 020 476 1 290 806 269 414 1 191 163 339 501 645 268 115 957 1 073 617 680 975 645 538 153 457 1 500 000 1 000 000 500 000 Ogy választás EP választás 0 A választásra jogosultak részvétele az Országgyűlési képviselőválasztáson 3,35% 2,51% 16,07% 12,70% 37,18% Nem szavazott FIDESZ-KDNP JOBBIK KORMÁNYVÁLTÓK LMP Egyéb pártok 28,19% - 5 -
A választásra jogosultak részvétele az EP képviselő választáson 1,44% 0,26% 4,23% 8,03% 14,83% 71,21% Nem szavazott FIDESZ-KDNP JOBBIK KORMÁNYVÁLTÓK LMP Egyéb pártok IV. A választás általános hatása Az ellenállás a föderatív diktatúrával szemben jelentős, de a gyökeres (radikális) változáshoz nem elegendő támogatottságot kapott az EP-választásokon 6. A (Nagy-Britannia mellett) politikai földrengést okozó francia Nemzeti Front (FN) 7 Euszkeptikus Frakciót fog létrehozni az Európai Parlamentben 8, de ez nagy valószínűséggel 6 A Lisszaboni Szerződés előírását, hogy figyelembe kell venni a választás eredményét, több módon lehet értelmezni, a pártok pedig úgy döntöttek, hogy úgy interpretálták, hogy jelölteket kell állítaniuk. Emmanuilidisz a populista jobb- és baloldali pártokat csak "antipártoknak" nevezte, rámutatva, hogy ez nem egy egységes erő; egyesek az euró, mások a munkavállalás szabadsága, megint mások a szabadkereskedelem vagy a további integráció, esetleg a bevándorlás ellen emelnek szót. Előretörésüket a szakember egyértelműen a protestszavazatoknak tudta be. hogy több kérdésben alakul ki "nagykoalíció" a többi politikai erő között. a fősodorhoz tartozó pártok politikájára is hatással lehetnek, és tematizálhatják a közbeszédet. Skócia függetlenségéről tartott népszavazásra is hatással lehet, amennyiben a skótok úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Királyság megállíthatatlanul sodródik kifelé az Európai Unióból, miközben ők inkább bent szeretnének maradni. a brit konzervatívok vereségeként értékelhető, mert ezáltal megnövekedett a nyomás a nagyobbik kormánypárton, hogy minél előbb tartsák meg az uniós tagságról vagy a kilépésről döntő népszavazást. Nagy-Britannia kilépésének, a "Brexitnek" az esélye most valamelyes növekedett - húzta alá a politikai elemző, aki a "brit járvány" továbbterjedésének veszélyére is figyelmeztetett. EP-választás - Brüsszeli elemzők szerint nem lett sokkal tisztább a kép - http://mti.hu/pages/news.aspx?newsid=415160&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1 Kivonatos eredményfelsorolás: Európai körkép az EP-választás eredményeiről - http://www.hirado.hu/2014/05/25/europai-korkep-az-ep-valasztas-eredmenyeirol/ 7 Nagy-Britanniában és Franciaországban szinte minden újság, vezető politikusok és elemzők politikai földrengésnek nevezték azt. Ez a Brüsszellel szembeni elégedetlenség példátlan megnyilvánulása lett Európában. Egyidejűleg az emberek saját kormányukkal szembeni elégedetlenségüket fejezték ki. - 6 -
nem tud az EP harmadik legnagyobb frakciójává válni (megelőzve a liberálisokat) 9, tekintettel arra, hogy az ellenállásban megmutatkozó lázadás összehangolatlan és céljuk csak látszólag közös. Az Európai Parlamenti választás inkább népszavazásra emlékeztetett, amelyben a szavazók kifejezték véleményüket a vezető európai pártok politikájáról. Szinte mindegyik csúfosan megbukott. A legszembetűnőbb példa Nagy-Britannia és Franciaország. A csoda nem az, hogy ez megtörtént, hanem az, hogy ez nem történt meg korábban. A toryk, a munkáspártiak és a liberálisok vezettek minket a Közös Piacba, amely azután politikai Európai Unióvá változott. Hetet-havat ígértek, és nem teljesítették ígéreteiket. Most már nem tudjuk vezetni saját országunkat, és nem tudjuk ellenőrizni saját határainkat. Marine Le Pen a bevándorlás fölötti ellenőrzés mellett, és a brüsszeli bürokrácia dominanciája ellen száll síkra. Már nem egyszer ellenezte a homoszexuális házasságot és a multikulturalizmus politikáját. Le Pen támogatja Franciaország kilépését a NATO-ból és együttműködést Oroszországgal. Németország lett az egyetlen nagy állam, ahol az Európa-ellenes pártok nem tudták megelőzni a kormányzó pártot... ez egy nagyon erős tiltakozás megnyilvánulása az ellen, ami nem tetszik az európaiaknak. Az EP-i választások, mint a nagy európai elégedetlenség megnyilvánulása - http://hungarian.ruvr.ru/2014_05_26/az-ep-i-valasztasok-mint-a-nagy-europai-elegedetlensegmegnyilvanulasa-2419/ 8 Az FN a vasárnapi voksoláson a szavazatok 25 százalékával 24 képviselői helyet szerzett meg. Le Pen azt reméli, hogy önálló euroszkeptikus frakciót alakíthat az EP-ben. Ehhez azonban legalább 25 képviselőre van szükség, ráadásul úgy, hogy azok legalább hét különböző országból érkezzenek. Az FN már szövetséget alkot a holland Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártjával (PVV), az olasz Északi Ligával, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és az osztrák FPÖ-vel. Nigel Farage, a Nagy Britanniában győzelmet aratott EU-ellenes politikai erőnek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) a vezetője eddig visszautasította a szövetség lehetőségét Le Pen párjával, annak antiszemitizmusára hivatkozva. Kormányának tagjai azt már vasárnap kizárták, hogy Marine Le Pen kérésére a köztársasági elnök feloszlassa a nemzetgyűlést és új választást írjon ki, vagy hogy a kormánynak új irányvonalat jelöljön ki. a tagországok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen jellegűnek mondott találkozóra gyűlnek össze Brüsszelben, hogy munkavacsora keretében tekintsék át az európai választások kimenetelét, s azt követően Hollande a helyszínen sajtótájékoztatót tart. "Nagyon nagy a szkepticizmus a most és korábban kormányzókkal szemben, jól tudom, de nem adhatjuk fel. Úgy gondolom, hogy folytatnunk kell, és főleg el kell magyaráznunk, hogy vannak konkrét eredmények. De amíg a munkanélküliség nem csökken és a vásárlóerő nem növekszik, a franciák nem fognak nekünk hinni" - Manuel Valls francia kormányfő. EP-választás - Le Pen európai szövetségeseivel szerdán Brüsszelben tart sajtótájékoztatót - http://mti.hu/pages/news.aspx?newsid=415173&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1 9 Az euroszkeptikusok okozták a meglepetést az európai parlamenti választáson: Nagy-Britanniában, Francia- és Görögországban is kiemelkedően jól szerepeltek. Ezek a képviselők több frakcióba kerülnek, emiatt az EU-párti liberálisok megelőzték őket. A liberálisok a harmadik legnagyobb csoport lettek az Európai Parlamentben. a legtöbb országban az Európa-párti csoportok jobban végeztek, mint az Európa-ellenesek. - Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok elnöke A szocialisták hiába vártak jelentős győzelmet, alulmaradtak az Európai Néppárttal szemben. A szavazópolgárok nemet mondtak az elmúlt évek európai politikájára - Hannes Swoboda, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke. Az Európai Néppárt jól teljesített a mai választáson, Jean-Claude Juncker célja az lesz az Európai Parlamentben, hogy a többi demokratikus erővel közösen megszerezze a többséget, és ő legyen az Európai Bizottság vezetője. - Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke. Lengyelországban A negyedik helyen egy eddig parlamenten kívüli formáció, az élesen unióellenes Új Jobboldali Kongresszus végzett 7,2 százalékkal, 4 képviselői hellyel. Németországban Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak párt hat és fél százalékot kapott. A francia parlament feloszlatását követeli Marine Le Pen. A szélsőjobboldali Nemzeti Front 25 százalékot szerzett az EP-választáson. A miniszterelnök elismerte, hogy politikai földrengéssel ér fel az eredmény, és úgy fogalmazott: a szocialisták levonják a tanulságot az eredményekből. - 7 -
Az mindenesetre pozitív eredmény, hogy az integráció fokozását célul kitűző ortodox föderalista Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nem lesz meghatározó a Bizottságban és a Tanácsban. V. A választás általános következményei Az európai polgárok a válsággal saját életükön tapasztalva a liberális-kapitalista diktatúra embertelenségét többségükben elfordultak a föderális gondolkodási módtól. Erről tanúskodik az eurobarometer 2012-es felmérése, amely egy átalakulási folyamatot mutat a föderalizmusból a konföderalizmusba. A megosztás értelmezéséhez szükséges az átalakulás indítópontja és a fokozatok fogalmi meghatározása: - Föderalisták, akik a nemzetek feletti érdekérvényesítést megvalósító szövetségi állam, az EU fenntartását támogatják Görögországban meglepetésre a szélsőbaloldali Sziriza nyert, hozzávetőleg 28-30 százalékot szerzett, és körülbelül tíz képviselőt küldhet majd Brüsszelbe. A szélsőbal vezetője, Alexisz Ciprasz szerint a választók az EU által kikényszerített megszorító intézkedéseket utasították el a választáson. A Néppárt nyert Európában - http://mno.hu/hirtvkulfold/a-neppart-nyerte-az-ep-valasztast-1228608/ - 8 -
- Euszkeptikusok, akik a föderatív és konföderatív elemeket egyaránt támogatják az államok közötti szövetségben - Konföderalisták, akik a nemzetek érdekérvényesítését összehangoló államszövetséget támogatják. Az európai polgárok megoszlása szövetségi forma váltás fokozatai szerint Föderalisták 32% Konföderalisták 31% Euszkeptikusok 37% (Forrás: dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá 6. oldal - http://nemzetiegyseg.com/kiutavalsagbol.pdf) Az EP 6. parlamenti ciklusának érdekérvényesítő szerkezete ennek a folyamatnak a fokozatait nem vette figyelembe, vagyis nem az európai polgárok akaratát képviselte: Az Európai Parlament megoszlása szövetségi forma váltás fokozatai szerint a 6. ciklusban Konföderalisták 31 fő (Függetlenek 31) 4% Föderalisták 554 fő (Európai Néppárt 275, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 194, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért 85) 72% Euszkeptikusok 181 fő (Zöldek/Eu. Szab. Szöv. 58, Eu. Konzervatívok és Reformerek 56, Egységes Eu. Baloldal/Északi Zöld Baloldal 35, Szabadság és Demokrácia Európája 32) 24% (Forrás: dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá 57. oldal - http://nemzetiegyseg.com/kiutavalsagbol.pdf) - 9 -
80% 70% Az európai polgárok akaratának érvényesülése az Európai Parlamentben 6. ciklus 72% 60% 50% 40% 30% 32% 24% 37% 31% 20% 10% 0% Föderalisták Euszkeptikusok Konföderalisták 4% EU Parlament Európai polgárok akarata Természetes, hogy tiltakozásul a választók akaratát nem tükröző érdekképviselet ellen, a 7. EU parlamenti ciklus képviselőválasztásakor az ellentmondás és az ellenállás érvényesült, és ezek következményeként közelít az EP képviselői szerkezete az európai polgárok akaratához. Lényeges figyelembe venni, hogy az Európai Pártok koncepciója is változott az átalakulási folyamat fokozataihoz igazodva. Az Európai Néppárthoz tartozó egyes nemzeti pártok egyértelműen euszkeptikusokká váltak. Ez természetszerű véleménykülönbséget eredményez a frakción belül, az integrativista német szándék és a nemzetek érdekeit figyelembe vevő föderatív-konföderatív jellemzők alkalmazásában a konföderalizmus dominanciáját érvényesítő akarat között. A Szocialista és a Liberális frakció maradt ortodox föderalista, viszont néhány lényeges kérdésben (leginkább a munkanélküliség és a munkabér vonatkozásában) egyes nemzetek képviselőcsoportjai konföderatív eszközökhöz szándékoznak nyúlni. A Szabadság és Demokrácia Európája, a Demokraták Progresszív Szövetsége, valamint a Demokraták Szövetsége Európáért frakciók radikálisabbakká váltak, mint a válság előtt voltak, így értelemszerűen a potenciális konföderalisták EP irányzatához tartoznak, ezért természetes szövetséget alkotnak a függetlenekkel és a jelenleg frakció nélküliek többségével. - 10 -
Az Európai Parlament megoszlása szövetségi formaváltás fokozatai szerint a 7. ciklus 2014-es alakuláskor Potenciális konföderalisták (Független képviselők, A Szabadság és Demokrácia Európája, Frakció nélküliek és Demokraták Progresszív Szövetsége, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) 19% Föderalisták (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) 34% Euszkeptikusok (Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Európai Konzervatívok és Reformerek, Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) 47% (Forrás: dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá 57. oldal - http://nemzetiegyseg.com/kiutavalsagbol.pdf) 60% 40% 20% 0% Az európai polgárok akaratának érvényesülése az Európai Parlamentben a 7. ciklus 2014-es alakuláskor 34% 32% 47% 37% 19% 31% Föderalisták Euszkeptikusok Konföderalisták EU Parlament Európai polgárok akarata Folytatom a tiltakozó választás hatásainak elemzését, az alábbi tervezett címekkel: - Az EU hatalomgyakorlói szerveinek várható tevékenysége - A magyar Országgyűlés várható tevékenysége - Keleti nyitás és Oroszország - A föderáció és a konföderáció küzdelmének várható megnyilvánulásai Jelen írás és az ezt követő négy dolgozat beágyazódik a magyar és az európai parlament munkáját elemző sorozatba. (http://ogyeuelemzo.com/) - 11 -
Jelenleg csak a magyar Országgyűlés végez elemezhető munkát. A miniszterelnök-választással kapcsolatos elemzés már elérhető a honlapon. Az előkészített elemzések témái: - Bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás (devizahitelek rendezésére vonatkozó moratórium, bankrendszer) - Magyarország minisztériumairól szóló törvény Kelt Szegeden, 2014. Ígéret havának 31. napja dr. Halász József - 12 -