BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése



Hasonló dokumentumok
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

11. évfolyam esti, levelező

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Tartalom. Előszó... 3

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

12. évfolyam esti, levelező

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGA. Biológia

TÉTELEK A BIOLÓGIA VIZSGÁHOZ

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

2. forduló megoldások

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

A biológia emelt szintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia évfolyam

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap):

BIOLÓGIA ÉVFOLYAM

tehetik illetve a stb.). feladatokat.

Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

Biológia. Biológia 9/29/2010

Fogalmak: fejlődéstörténeti rendszer, prokarióták, egysejtű eukarióták, növények, gombák, állatok országa Csomópontok:

Biológia lépésről lépésre könyv feladatai témakörönként

Biológiai feladatbank 10. évfolyam

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

10. II. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

Szabályozás - összefoglalás

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9 12.

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

mikroevolúció fajok kialakulása, evolúció és törzsfejlődés: makroevolúció egysejtűek jelentősége

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

Aszpirin. Bőr (köztakaró) Gerincesek kültakarója (nem kell!!!) Ízeltlábúak kültakarója. Ízeltlábúak kültakarója. Szervtan.

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Biológiai feladatbank 12. évfolyam

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

BIOLÓGIA 11. ÉVFOLYAM I. beszámoló. A genetika alaptörvényei

Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr :28. ápr :51. ápr.

BIOLÓGIA évfolyam. Célok és feladatok

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000)

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A biológia emelt szintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM évfolyam

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:

Tudománytörténeti visszatekintés

A Berzsenyi Dániel Gimnázium 11.b osztály Biológia óra

AJÁNLOTT IRODALOM. Tankönyvkiadó, Budpest. Zboray Géza (1992) Összehasonlító anatómiai praktikum I.

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Rendszertan - Összefoglalás -

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

1. A talaj víztartalma. 2. A gyökér ionfelvétele. 3. A hajtás párologtatása. 4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai.

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1999) MEGOLDÁSOK

A vírusok. A vírusok felépítése, életciklusa és jelentősége, betegségek.

Átírás:

BIOLÓGIA Kedves felvételizők! A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! Jó tanulást és eredményes vizsgát kívánunk: a BI biológia tanárai Témakörök I. A sejt felépítése és működése I/1 A sejtet felépítő kémiai anyagok Biogén elemek és vegyületek. Makro és mikroelemek fogalma. A víz jelentősége és tulajdonságai (kiemelve a dipólusság fogalmát). A diffúzió és az ozmózis fogalma. Fehérjék jellemző tulajdonságai biológiai szempontból. A denaturáció jelensége. Szénhidrátok. Kiemelve a glükóz, a glikogén, a keményítő, a cellulóz jelentőségét. Lipidek. Kiemelve a foszfatidok és a karotinoidok jelentőségét. Nukleinsavak, DNS és az RNS molekulák főbb jellemzői. Az ATP jelentősége és felhasználása. I/2 A sejt anyagcsere folyamatai A sejt anyagcseréjének általános jellemzői. Energiaigényes és energiatermelő folyamatok. Enzimek fogalma és általános jellemzői. A fotoszintézis folyamata. A szénhidrátok lebontása, mint energiatermelő folyamat.

Az erjedés fogalma. A nukleinsavak, mint információhordozók. Aminosav kódszótár. DNS kettőződés. Fehérjeszintézis I/3 A sejtalkotók és tulajdonságaik A sejtplazma felépítése és tulajdonságai (szol-gél állapot). A membránok felépítése. A sejthártya és a sejt membránképletei. Anyagforgalom a membránon keresztül (passzív, aktív). Endoplazmatikus hálózat és a fehérjeszintézis. Mitokondrium és az ATP szintézis. Színtestek és a fotoszintézis. Sejtmag és sejtosztódás. Amitotikus mitotikus sejtosztódás fogalma és típusai. Mitózis meiózis fogalma. Nemzedékváltakozás. II. Szövettan II/1 Növényi szövetek Osztódószövetek fogalma és típusai. Első és másodlagos osztódó szövetek. Állandósult szövetek fogalma. o Bőrszövet (kiemelve a gázcserenyílásokat). o Szállítószövet (fa és háncs felépítése és feladata). o Szállítóedény-nyalábok típusai. o Alapszövet felépítése és feladatai. Módosult szövetek (raktározó, asszimiláló, kiválasztó, szilárdító).

II/2 Állati szövetek A csíralemezek kialakulása. Valódi és álszövetek fogalma. Hámszövetek. (Fedő- mirigy- érzékhám). (lap - henger - köbhám). Kötő és támasztó szövetek. (Porcszövet, csontszövet). Ínszövet. Laza és tömöttrostos kötőszövet. A vér (vérsejtek, vérplazma). Izomszövet (sima harántsíkolt - szívizom). Idegszövet. A szinapszis fogalma. III. Az öröklődés III/1 Általános genetika Az öröklődés alapfogalmai (gén, fén, genotípus, fenotípus, allél fogalma). Domináns és recesszív jelleg. Heterozigota, homozigota, hemizigota. Mendel alaptörvényei: o Az uniformitás törvénye. o A hasadás szegregáció törvénye. o A független öröklődés törvénye. o A nemhez kötött öröklődés. o Kapcsolt öröklődés. III/2 Öröklődésmenetek Domináns recesszív. Kodomináns. Intermedier.

III/3 A mutáció A mutáció fogalma. Génmutáció fogalma és típusai. Kromoszóma mutáció fogalma és típusai. IV. Az élőlények rendszerezése IV/1 A rendszerezés alapjai A faj, mint a rendszerezés alapja. Prokarióta és eukarióta fogalma. Autotróf és heterotróf életmód fogalma. Parazita életmód. IV/1.1. A növények rendszerének rövid áttekintése Vírusok jellemzői és típusaik. Baktériumok jellemzői és típusaik. Mohák és harasztok szaporodása. Nyitvatermők, zárvatermők fogalma. A hajtásos növény kialakulása. IV/1.2 A zárvatermők A zárvatermők jellemzői: o testfelépítésük: gyökér, szár, levél, virág és termés fogalma és tulajdonságai. Az egyszikű és kétszikű osztályának összehasonlítása.

IV/1.3. Az állatok rendszerének áttekintése Egyféle-magvú egysejtűek (kiemelve a zöld ostorost és az óriás amőbát). Kétféle-magvúak (kiemelve a papucsállatkát). Álszövetes állatok szivacsok. Szövetes állatok. o kiemelve az édesvízi hidrát (csalánozók). o kiemelve a földi gilisztát (gyűrűsférgek). o kiemelve a rovarokat (ízeltlábúak). IV/1.4. A gerincesek A halak, a kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök összehasonlító áttekintése a következő szempontok szerint: kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, kiválasztás, keringés, szaporodás, idegrendszer. V. Az élőlények önfenntartása V/1. Az emberi táplálkozás szervrendszere Szájüreg, nyelőcső, gyomor. Vékonybél. o Hasnyálmirigy (külső és belső elválasztású mirigyműködés fogalma). o A máj feladatai. Vastagbél. A nyál, gyomornedv, hasnyál, bélnedv összetétele és feladatuk az emésztésben. Az anyagok felszívása. Vitaminok. V/2 A légzés Növények légzése. o A levél szerkezet. Gázcserenyílások működése.

Az állatok légzése. o Az egész testfelületen, bőrlégzés. o Légzés légcsövekkel. o Légzés kopoltyúkkal. o Légzés tüdővel (kétéltű, hüllő, madár, emlős). V/2.1 Az emberi légzés szervrendszere Orrüreg, garat, gége. Légcső, tüdők. o A tüdő szerkezete. o Léghólyagok működése. Légzőmozgások folyamata (kilégzés-belégzés). V/3 Anyagszállítás A növények szállítóedény-nyalábjai. A gyökérnyomás, a párologtatás és a szívóhatás fogalma. A víz és a szerves anyagok szállítása. Az állatok anyagszállítása. o A sejten belüli és a sejten kívüli folyadék fogalma. o Az ozmózis és a diffúzió szabályai. o Nyílt és zárt keringésrendszer fogalma. o A haemolympha fogalma. A gerincesek keringésrendszerének összehasonlítása (a halaktól az emberig).

V/3.1. Az ember keringés-szervrendszere A szív felépítése és működése, szívciklus. A szív önálló ingerképző és vezető rendszere. Az erek típusai (artériák, vénák, kapillárisok). A vérkörök. V/3.2. Az emberi immunrendszer A vérsejtek, vérplazma. AB0 vércsoport, Rh faktor. Nyirokrendszer. Sejtes immunválasz, humorális (antitestes) immunválasz. Az immunválaszokban részvevő sejtek. V/4 Kültakaró és a mozgás A férgek és az ízeltlábúak kültakarója. Kétéltűek hüllők madarak kültakarója. Szarupikkelyek tollak típusai. Emlősök kültakarója. Szőr, köröm. V/4.1. Az ember kültakarója A bőr szerkezete és feladatai. o o o A bőr szaruképletei (köröm, szőr, haj). A bőr mirigyei (faggyú, verejték, tejmirigyek). A bőrben lévő receptorok. V/4.2. A mozgás Helyzet és helyváltoztató mozgás fogalma. Mozgás: állólábbal, ostorral, csilló. Mozgás bőrizomtömlővel.

Külső és belső váz fogalma. Rovarszárny, ízeltláb. Gerincesek vázrendszere. V/4.3. Az emberi mozgás Csontvázrendszer és a csontösszeköttetések. A vázizmokkal történő mozgás. V/5. Kiválasztás Sejten belüli és sejten kívüli kiválasztás. A papucsállatka kiválasztása. A férgek és az ízeltlábúak kiválasztása. A gerincesek kiválasztásának összehasonlítása. V/5.1. Az emberi kiválasztás szervrendszere A vese felépítése és elhelyezkedése. A nefron működése, a vizelet kiválasztása. VI. Az élőlények szabályozó működése VI/1. A hormonális szabályozás A hormon fogalma és típusai. A szabályozás általános fogalma. VI/1.1. Növényi hormonok Auxinok, giberellinek. VI/1.2. Állati hormonok A belsőelválasztású (endokrin) rendszer fogalma. Az ízeltlábúak hormonális szabályozása. A gerincesek idegi-hormonális (neuroendokrin) szabályozása. VI/1.3. Az emberi hormonális rendszer Az agyalapi mirigy felépítése és hormonális működése.

A pajzsmirigy felépítése és működése. A mellékvese felépítése és működése. A hasnyálmirigy felépítése és működése. A here és a petefészek felépítése és működése. Az ovuláció és a menstruáció fogalma. A csökkent és túlműködés betegségei. VI/2 Az idegi szabályozás Idegszövet felépítése. Szinapszis fogalma. Reflex fogalma. VI/2.1. Állatok idegrendszere Diffúz rendszer. Duc- idegrendszer. Cső- idegrendszer. A gerincesek idegrendszerének fejlődése (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). VI/2.2. Az emberi idegrendszer Központi idegrendszer. o A gerincvelő szerkezete (szürkeállomány- fehérállomány). o Az agyvelő szerkezete és részei. agytörzs, kisagy, köztiagy, nagyagy Környéki idegrendszer. o Gerincvelői idegek. o Agyidegek. A vegetatív idegrendszer (szimpatikus és paraszimpatikus működés fogalma). Az idegrendszer mozgató működései. Az idegrendszer érző működései.

VI/2.3. Az érzékszerveink működése A bőr és az izom receptorainak működése. A szem felépítése és a látás folyamata. A fül felépítése. A hallás folyamata és az egyensúlyozás folyamata. VII. Szaporodás és egyedfejlődés VII/1 Növények szaporodása Ivartalan és ivaros szaporodás fogalma és típusai. A nemzedékváltakozás fogalmai. Haploid- diploid kromoszómaszám. A csírázás folyamata. A növények egyedfejlődése. Vegetatív és reproduktív szakasz. Kettős megtermékenyítés folyamata. VII/2 Állatok szaporodása és egyedfejlődése Ivartalan és ivaros szaporodás fogalma és típusai. Váltivarúság és a hímnősség fogalma. Gerincesek szaporodásának összehasonlítása. A megtermékenyítés folyamata. Egyedfejlődés posztembrionális szakasza. VII/3 Az ember szaporodása és egyedfejlődése A női nemi szervek felépítése. Ciklikus működés. Férfi nemi szervek felépítése. Folyamatos működés. A megtermékenyített petesejt barázdálódása, az embrió kialakulása. A magzat növekedése. Szülés utáni egyedfejlődés szakaszai.