Készítette: Az Innoratio Kutatóműhely és a Szórvány Alapítvány megbízásából a Projektmentor Kft., valamint a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület Szeged-Temesvár, 2010 Közreműködő szakértők: Bakk Miklós Balogh Péter Berczely Péter Dr. Bodó Barna Dr. Feleky Gábor Kása Zsolt Kicsiny László Kocsis Nagy Zsolt Kovács Katalin Letenyei László Mentus Hajnalka Pásztor Gabriella Rácz Attila Révay Nóra Szász Alpár Zoltán Toró Tibor Végh Zoltán A kutatásban részt vett gyakornokok: Benedek Dániel Hupczik Anett Lózai Balázs Pabar Ágnes Richtarcsik Áron Székács Tamás Virág Attila Virág Hajnalka A tanulmány a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Irányító Hatósága támogatásával a HURO/0801/075 projekt keretében készült. Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2
Tartalomjegyzék 0. Vezetői összefoglaló... 6 1. Az Európai Uniós folyamatok politológiai elemzése... 11 2. Kutatási eredmények... 16 2.1. Kérdőíves kutatás... 16 2.1.1. A vállalkozások jellemzői... 16 2.1.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái... 16 2.1.1.2. Fő tevékenyégi kör... 16 2.1.1.3. Foglalkoztatási kapacitás... 17 2.1.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése... 18 2.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások... 19 2.1.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései... 19 2.1.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői... 20 2.1.2.3. Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba... 20 2.1.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén... 21 2.1.2.5. Összefoglalás - a vállalkozások jellemzői... 22 2.1.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. beszerzések... 23 2.1.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől közvetett külföldi beszerzés... 23 2.1.3.2. Összefüggés vizsgálatok közvetett beszállítók... 23 2.1.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe közvetlen külföldi beszerzés... 25 2.1.3.4. Összefüggés vizsgálatok közvetlen beszállítók... 26 2.1.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta... 30 2.1.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. értékesítések... 30 2.1.4.1. Értékesítés előfeltételei keresleti jellemzők... 30 2.1.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik közvetett értékesítés... 32 2.1.4.3. Összefüggés vizsgálatok közvetett értékesítés... 32 2.1.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket közvetlen értékesítés... 34 2.1.4.5. Összefüggés vizsgálatok közvetlen értékesítés... 35 2.1.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői... 36 2.1.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése... 41 2.1.4.8. Áruforgalom és a gazdasági szektorok összefüggései... 41 2.1.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei... 43 2.1.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége... 43 2.1.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése... 43 2.1.6. Határon átnyúló együttműködések... 47 2.1.6.1. Együttműködés nem pályázatok keretében... 48 2.1.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok... 48 2.1.6.3. Együttműködések egymásra hatása... 51 2.1.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése... 51 2.1.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából... 51 3
2.1.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából... 55 2.1.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében... 55 2.1.7.4. Az Európai Unióba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában... 56 2.2. Interjús kutatás... 59 2.2.1. Általános áttekintő... 59 2.2.2. Az EU csatlakozás gazdasági hatása... 60 2.2.3. A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok... 61 2.2.4. A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények... 64 2.2.5. A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez 66 2.2.6. A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás... 70 2.2.7. A jövő homályos körvonalak... 73 3. Összefoglalás és következtetések... 75 3.1. Kérdőíves kutatás... 75 3.1.1. A vállalkozások főbb jellemzői... 75 3.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások... 75 3.1.3. Beszerzések... 76 3.1.4. Értékesítések... 76 3.1.5. Támogató szervezeti környezet... 76 3.1.6. Határon átnyúló együttműködések... 77 3.1.7. Európai Uniós csatlakozás... 77 3.2. A kérdőíves és az interjús kutatás eredményeinek összegzése... 78 3.3. Felmerülő problémák, Javaslatok... 82 4. Függelék... 85 4.1. Módszertani összefoglaló... 85 4.1.1. Kérdőíves kutatás... 86 4.1.2. Interjús kutatás... 86 4.2. Táblázatok jegyzéke és háttérszámítások... 88 4.2.1. A vállalkozások jellemzői... 88 4.2.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái... 88 4.2.1.2. Fő tevékenyégi kör... 88 4.2.1.3. Foglalkoztatási kapacitás... 89 4.2.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése... 91 4.2.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország-Románia utazások... 91 4.2.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései... 91 4.2.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői... 92 4.2.2.3. Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba... 92 4.2.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén... 93 4.2.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. beszerzések... 93 4.2.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől közvetett külföldi beszerzés... 93 4.2.3.2. Összefüggés vizsgálatok közvetett beszállítók... 94 4.2.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe közvetlen külföldi beszerzés... 97 4.2.3.4. Összefüggés vizsgálatok közvetlen beszállítók... 97 4.2.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta... 101 4.2.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. értékesítések... 102 4.2.4.1. Értékesítés előfeltételei keresleti jellemzők... 102 4
4.2.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik közvetett értékesítés... 103 4.2.4.3. Összefüggés vizsgálatok közvetett értékesítés... 103 4.2.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket közvetlen értékesítés... 106 4.2.4.5. Összefüggés vizsgálatok közvetlen értékesítés... 107 4.2.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői... 110 4.2.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése... 113 4.2.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei... 113 4.2.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége... 113 4.2.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése... 113 4.2.6. Határon átnyúló együttműködések... 117 4.2.6.1.Együttműködés nem pályázatok keretében... 117 4.2.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok... 118 4.2.6.3. Együttműködések egymásra hatása... 122 4.2.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése... 122 4.2.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország szempontjából... 122 4.2.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából... 123 4.2.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében... 125 4.2.8. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása... 127 4.2.8.1. A szomszédos országokban lévő kapcsolatok... 127 4.2.8.2. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése a közvetlen határmenti beszerzésekre és értékesítésekre... 129 4.2.8.3. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása... 131 4.3. Feldolgozott irodalom... 135 4.4. Fogalomjegyzék... 137 5
0. Vezetői összefoglaló Tisztelt Olvasó! Jelen tanulmánykötet a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/0801 pályázati támogatással megvalósított kutatási program eredményeit, valamint az eredmények tükrében megfogalmazott javaslatokat tartalmazza. A kutatási projekt, amely Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre címet kapta, reusearch rövidítéssel vált ismertté. A kutatás az Innoratio Kutatóműhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület, mint vezető partner, és a temesvári Szórvány Alapítvány együttműködésében készült, több szakmai támogató intézmény aktív és hatékony segítségével, mint a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, valamint a temesvári Interkulturális Intézet és a Temesvári Nyugati Egyetem. A projekt jövőbeni hasznosításának célja az érintett régiók gazdaságának élénkítése a kapcsolatok intenzitásának, és az erre a célra létrehozott szakmai szervezetek működéséről alkotott vélemények ismeretében. A kitűzött célt az Uniós hatások vizsgálatával és a vizsgálat eredményeinek disszeminációjával kívánjuk elérni. A projekt 2009 szeptemberében indult, melyet szoros együttműködésben valósították meg a partnerek. A megvalósulás kezdeti fázisában berendezésre került egy kutatási programiroda Szegeden, valamint Temesváron. A kutatómunkába a jövő kutatógenerációját, a szegedi és temesvári egyetemek hallgatóit is be kívántuk vonni, hogy a projekt során a gyakorlatban is megismerkedhessenek mind a valós terepen végzett kutatómunkával, mind pedig a pályázati projektek lebonyolításával. Ezért 2009 októberében gyakornoki programot hirdetettünk meg a határ mindkét oldalán 3-3 fő számára. A gyakornoki program kiváló lehetőséget nyújtott a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak, hogy elméleti tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is kipróbálhassák. A kutatás során a főbb feladataik a következők voltak: o adatgyűjtés a másodelemzésekhez, o részvétel az elemzések elkészítésében, o adatbázis-építés, o statisztikai elemzések készítése, o adatfelvételben való részvétel. A projekt adatfelvételi szakasza 2009 novemberében kezdődött. A kérdőíves kutatást megalapozó előtanulmányok részét képezte a témával foglalkozó irodalmak elemző áttekintése, kisebb terepmunkák, valamint magának a kérdőívnek a kidolgozása és annak román nyelvű fordítása. A standard strukturált kérdőíves adatfelvétel 2010 márciusában kezdődött, melynek során a kérdezőbiztosok 500-500 Csongrád és Temes megyében működő gazdasági szervezetet kerestek fel. Az alapsokaságból vett reprezentatív minta a nemzetgazdasági ág, árbevétel, 6
létszám-kategória és településnagyság figyelembe vételével, többlépcsős, véletlen szisztematikus mintavétel alkalmazásával állt össze. A mintába került gazdasági szereplők között így megtalálhatóak az őstermelők is, mert már a kutatás előkészületei alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló Dorozsmai Nagybani Piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kitöltött kérdőívek folyamatos rögzítésére és az adatok elsődleges elemzésére külön-külön került sor a szegedi és a temesvári irodában. A külön-külön elemzett adatokból két külön gyorselemzés készült, majd sor került egy közös, mindkét megyére vonatkozó elemzéseket tartalmazó kutatási jelentés elkészítésére is. A statisztikai adatok mögött rejlő mélyebb magyarázatok, és összefüggések céljából szükségesnek láttuk a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözését, így végeztünk egy félig strukturált interjús adatfelvételt is. 2010 júniusáig összesen 50 meghatározó gazdasági szereplővel, valamint szakmai döntéshozó szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Megyénként 25-25 személy került megkérdezésre, akik közül 15-15 személy a gazdasági elit és 10-10 személy a (szak)politikai elit tagjai közül került ki. Az interjúkhoz használt vázlat Temes és Csongrád megyében egységesen, az elkészült kérdőíves kutatás előzetes eredményei alapján készült el. Így az összehasonlíthatóság módszertani követelményeit szem előtt tartva biztosítottuk azt, hogy a két területén tevékenykedő kérdezőbiztosok azonosan felépülő interjúkat készítsenek, ugyanakkor lehetőség adódott az adott szituációban lényegesebbnek bizonyuló témákban való mélyebb elmélyülésre is. A projekt egyik súlyponti eleme a kutatás eredményeinek szélesebb körű megismertetése volt. Ennek érdekében először 2010. március 18-án került sor egy sajtótájékoztatóra Szegeden, ahol a projekt kapcsán megalapított, a Dél-alföldi Régióban egyedülálló Kutatóintézet hivatalos felavatása mellett a kutatás akkori, aktuális állapotáról adtak tájékoztatást a partnerek. A következő fontos esemény egy Temesváron megrendezett workshop volt 2010. július 15- én, ahol a határ másik oldalán is tájékoztattuk az érdeklődőket az addig elvégzett munkáról. 2010. augusztus 25-én, Szegeden a József Attila Tanulmányi és Információs Központban zajlott le a projektet lezáró, és az eredményeket teljes egészében disszemináló szakmai konferencia. A projekt és az eredmények széles körben való ismertetése céljából elkészült a projekt weboldala 1, amin keresztül elérhetővé vált a kutatás eredményeit tartalmazó gyorsjelentés, kutatási jelentés, valamint a kutatás egészét összefoglaló, két nyelven kiadott tanulmánykötet elektronikus változata, illetve a projekttel összefüggő egyéb tartalmak és sajtómegjelenések is. A kutatásban részt vevő több mint 25 szakértő és gyakornok összehangolt munkájának eredményeként számos hasznos, és néhány, eddig ismeretlen tény került feltárásra a határ két oldalán tevékenykedő kutatási célcsoportról. A kutatás eredményeinek értékelése során az a kép látszik kibontakozni, hogy a két megyében teljesen más struktúra alakult ki a vállalkozások tekintetében. Míg Csongrád megyében a legtöbb vállalkozás egyéni vállalkozási formában működik, addig Temes megyében túlnyomórészt korlátolt felelősségű társaságok találhatók. Emellett Temes megyében kétszer akkora arányban vannak alkalmazottal rendelkező vállalkozások, ami valószínűleg összefüggésben áll a kft-k magas arányával. Ennek az eredménynek azonban van néhány, a 1 www.reusearch.com 7
kérdőíves kutatásból ki nem derülő oka is. Romániában a kft-k alapításához legalább egy alkalmazott szükséges, ami Magyarországon nem kritérium. Ezen felül Magyarországon az egyéni vállalkozások alapító tagja sem számít alkalmazottnak, így nem csoda, hogy az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozások esetében ilyen nagyarányú különbség mutatható ki. Amennyiben tudomásunk van ezekről az értelmezésbeli különbségekről, a két alkalmazotti struktúráját akár azonosnak is tekinthetjük. Az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma mindkét vizsgált helyszínen közel ugyanakkora, és közel tizede az állandó foglalkoztatottak számának. Az átlagos foglalkoztatási szám az egyébként kisebb számú magyarországi alkalmazottakat foglalkoztató cégek esetében magasabb, mint a romániai vállalkozásoknál az állandó és az idényjellegű munkások esetében. A két országon kívülről jött befektetésekre általában jellemző, hogy inkább választják a kedvezőbb bér- és adópolitikával rendelkező határmenti romániai településeket, így például a Magyarországon néhány éve befejezett M5-ös autópálya megépítése is több haszonnal járt a határhoz közeli romániai települések számára, mint Szeged számára. A külföldi munkavállalók alkalmazása nagyon minimális, szinte periférikus jelentőségű, bár ebben a kérdésben felvetődhet a kérdezettek által elhallgatott információ lehetősége is. Az interjúk alapján az is látható, hogy a 2007-es EU-s bővítéskor Magyarországon Románia irányából várt munkásáradat a kezdeti lendület után alábbhagyott. További jellemző, hogy a két vállalkozóinak nagy része erős területi gyökerekkel rendelkezik, azonban Temes megyében mégis magasabb a máshonnan beköltözöttek aránya. Az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatokkal a romániai kérdezettek rendelkeznek lényegesen nagyobb arányban. A Temes i válaszadók esetében a kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége inkább nyelvi, kulturális okokkal, a Csongrád i válaszadók esetében pedig történelmi vagy szomszédsági okokkal magyarázhatók. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok előfordulása a személyeshez képest alacsonyabbnak mondható mindkét vizsgálati eredményeit tekintve. Érdekességként megemlíthető, hogy míg Temes esetében leginkább Németország, Magyarország és Olaszország jelenik meg mint a gazdasági kapcsolatok előfordulásának országai, addig Csongrád esetében a Romániába és Németországba mutató gazdasági kapcsolatok a jellemzőek. Magasabb arányban látogatnak Magyarországra a romániaiak, akik leginkább átutaznak az országon, illetve leginkább vásárlási, valamint pihenési céllal érkeznek, míg a magyarországiak romániai látogatásának leggyakoribb célja a szabadidő eltöltése és rokonok, ismerősök meglátogatása. A térség gazdasági életére láthatóan kedvező hatással volt az Európai Uniós csatlakozás. Mind a romániai, mind a magyarországi kérdezettek összességében növekedésről számoltak be a közvetlen beszerzéseik és az értékesítések területén is, de akárcsak a vendégmunkások esetében ez esetben is nagyobb mértékű fejlődésre számítottak, ami a kezdeti lendület után alábbhagyott. A közvetett hazai partnerek közreműködésével történő beszerzések gyakoribbak a romániai válaszadók körében, de azok mértéke mindkét megyében elenyésző mértékben van jelen. Közvetlen beszerzési forrással a romániai vállalkozások rendelkeznek nagyobb arányban külföldön. Mindkét országban a kereskedelmi tevékenységet folytatókra jellemző a határon átnyúló beszerzés. A beszerzések kapcsán a meglévő adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Temes i gazdasági szervezetek már a csatlakozásuk előtt is jelentős mértékű gazdasági kapcsolattal rendelkeztek Magyarországon. A beszerzési folyamatokhoz hasonló tendenciák jellemzik a külföldre irányuló közvetlen értékesítéseket is, bár ez esetben sokkal kisebb volumenű áruforgalomról beszélhetünk. A közvetlenül Románia, illetve Magyarország irányába történő értékesítés viszont a csongrád i cégek körében található meg nagyobb arányban. A minőség és ár mint a vásárlók befolyásoló tényezője 8
természetesen itt is jelen van. Mindkét vállalkozásainak vásárlói elsősorban a jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat keresik, a magyarországi vevők igényei ilyen téren valamelyest erősebben mutatkoznak meg. A fizetőképes kereslet azonban akadályként jelentkezik, ha a minőségbeli színvonal magas árral párosul: mind a Csongrád mind a Temes i kérdezettek válaszai a vevőik alacsonyabb ár iránti keresletéről számolnak be. Nagy tételben inkább a romániai vásárlók, kis tételben pedig a magyarországi vásárlók szereznek be árut. A már korábban kialakult kisszámú kereskedelmi kapcsolatok tartósak, a vállalkozók jelentős része rendelkezik visszatérő ügyfelekkel. A személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolatok magasabb aránya általában befolyásoló tényező a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok tekintetében, és az is látható, hogy a romániai válaszadók körében kiterjedtebb a határokon átívelő kapcsolati háló. A támogató szervezeti környezettel kapcsolatban már nem beszélhetünk túl sok pozitívumról. A kérdőíves kutatás során megkérdezettek között nagyon kevesen rendelkeznek külső szervezet támogatásával. Döntően kereskedelmi- és iparkamarák, települési önkormányzatok, egyetemek és civil szervezetek közreműködése a jellemző. Kifejezetten a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek ismertsége viszont rendkívül alacsonynak mondható. Példának hozható fel a DKMT Eurorégió tevékenységének megítélése, ami többek között a résztvevő országok különböző államigazgatási és törvénykezési állapota, valamint a gyakran előforduló belső rivalizálások miatt sem tudja azt a teljesítményt nyújtani, ami a térség fejlődése érdekében elengedhetetlen lenne. Az ilyen jellegű szervezetek ismertsége szintén azoknál az eseteknél mondható magasabb arányúnak, amelyeknél kiterjedtebb a személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolati háló. Az ismertség alacsony szintjén felül vagy talán éppen annak következtében további negatívumként mondható el, hogy túlnyomóan a hatékonyságukkal sem voltak elégedettek a megkérdezettek. Több interjúalany véleménye szerint is hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a civil szervezeteknek a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb rálátással az adott térségre. A megkérdezettek szerint az Európai Uniós csatlakozást Románia, de legalábbis Temes hatékonyabban tudta kihasználni, mint Magyarország, ezen belül Csongrád. Jellemzően a nagyobb cégek tudták pozitívan kamatoztatni a csatlakozást, tehát azok, akik már előtte is rendelkeztek határon átnyúló kapcsolatokkal. A kis- és középvállalkozások jelentős része nem tudott élni a helyzet adta lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban maga a csatlakozás megítélése is nagyobb elfogadottsággal bír a román válaszadók között annak ellenére, hogy a határ két oldalán élő megkérdezettek szerint a határ másik oldalán élők jobban jártak a csatlakozással. A határmenti Európai Uniós pályázatok kapcsán erősödni látszik az a tendencia, hogy egyre több romániai főpályázó jelenik meg a színtéren. Ezzel összefüggésben, a már lezárult pályázatok kapcsán nagyobb fokú az elégedetlenség a magyarországi pályázók körében, valamint náluk tapasztalható, hogy kevésbé áll szándékukban az újabb projektekben való szerepvállalás. A legfontosabb jellemző a határmenti pályázatokkal kapcsolatban, hogy a gazdasági szervezetek nagyon kis mértékben, szinte periférikus jelleggel vesznek részt ilyen jellegű pályázatok lebonyolításában, és ezek döntő hányada nem gazdasági jellegű. A partneri kapcsolatok szempontjából nagyon fontos a bizalom és a megbízhatóság kérdése. Egyre kevesebb esetben fordul elő, hogy a határ túloldaláról választott partner nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, de azért sajnos még mindig van rá precedens. Ez esetben nagy szerepe van az internet elterjedésének is, ami könnyebbé teszi a megfelelő partner kiválasztását. 9
Reméljük, hogy jelen tanulmánykötet segítségére lesz a témában mélyen érintetteknek és a téma iránt csupán érdeklődőknek egyaránt. Reméljük továbbá, hogy az itt közölt eredmények és javaslatok hatékonyan hozzájárulnak Csongrád és Temes, valamint a határvidék gazdasági- és társadalmi kapcsolatainak további fellendüléséhez. Jelen kutatási tanulmánykötetben helyet kaptak a felmerülő problémák, és az azok egy részére megoldást nyújtani szándékozó javaslatok is. A megkérdezettek szerint a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében a változtatást elsősorban az állami és helyi közigazgatás, a törvényhozás, az Európai Unió és az általa kiírt pályázatok, az egyesületi és civil szféra, valamint a határmenti kapcsolatok területén szükséges megtenni. Itt közzétett munkánkkal szeretnénk elérni azt a célunkat, hogy a jövőben az általunk vizsgált térségben tervezett fejlesztések, beruházások, vagy az esetleges törvénykezési és államigazgatási változtatások előkészítésében segítő kezet nyújthassunk a döntéshozók számára. 10
1. Az Európai Uniós folyamatok politológiai elemzése Uniós határmentiség a Kárpát-medencében. Románia és Magyarország Határ és határmentiség. Fogalomkészletünk A határmentiség mindeddig gyakorlati kategória volt. Ennek legalább két oka van: a) egyrészt oly mértékben opportunitásokhoz, a praxis pillanatnyi lehetőségeihez kapcsolódott, hogy fel sem merült, tudományos vizsgálata a lehetőségek, tünékeny és esetleges adottságok kihasználásán túli stratégiailag is számottevő hasznot hozhat; b) másrészt a határ olyan segédfogalom volt, amelynek teljesen marginális szerep jutott a társadalomtudományi entitások megfogalmazásakor, azaz abban a paradigmában, amely a társadalomtudományok tárgyát meghatározta. Böröcz József szerint a társadalomtudományok középpontjában egy elméletileg megindítóan pontatlan, empirikusan soha nem dokumentált fantom állt, az egyén analógiájára elképzelt önálló, öntevékeny, öncélú, önmagára reflektáló, s kizárólag belső viszonyai által meghatározott, végső soron végletesen magányos társadalom fantomja. 2 Vagyis: a társadalmi entitásokat olyannyira belső lényegük határozza meg, hogy határaik teljesen másodlagosak, és az egymással határos entitások érintkezését, ütközéseit csupán belső lényegeik, esszenciáik találkozása szabja meg, amelyhez képest a határ, mint az érintkezés dinamikájának és szabályozódásának a helye teljesen másodlagos. Hogy a határ maga is lényeget konstituáló szerepet tölt be, az először az antropológiában fogalmazódott meg, akkor, amikor a különböző emberközösségeket nem kollektív lényegük szerint, hanem a közösségi gyakorlat kiterjedéseként kezdték vizsgálni. Ugyanezt a nemzetközi kapcsolatokban csak a gyakorlatok jóval nagyobb komplexitásának a figyelembevételével lehet megtenni, ezért itt a határ fogalma ha túl akarunk tekinteni az adminisztratív-jogi formalizáláson újabb paradigmatikus nehézségbe ütközik. Hiszen a nemzetközi migráció, a katona- és geopolitika kapcsolatrendszer, a globális piacok, a centrum periféria mozgások mind azt dokumentálják, hogy a politikai határok, amelyek a határ eddigi jogi-adminisztratív formalizáltságát adták, nagyon eltérő, de egyben sokrétű dinamizmus helyévé alakultak. Ennek a komplexitásnak a paradigmatikus megragadására Böröcz azt a metaforikus konstrukciót javasolja, amelyet Georg Simmel Híd és ajtó című esszéjében 3 fogalmazott meg. Simmelnél a híd metaforája a kapcsolódás akarását jelenti; a híd pozitív szándék, mely a kettészakítottság legyőzésére irányul. A hídmetafora társadalmi jelentése így vonzás, összekapcsolás, egyesítésű: az egység, amely győzelmet arat valamely társadalmilag konstruált kettészakadtság fölött. 4 A másik határfunkciót a német szociológus az ajtó metaforájába sűríti, ami viszont az átkelőhely fogalmának felel meg. Mint tudjuk az ajtónak két lehetséges állása van: zárva/nyitva, vagyis a 0/1; s ennek a két állapotnak a segítségével a közhatalom a»kint«és a»bent«közötti áramlásokat szabályozza. 5 Ismét a politikai határra alkalmazva: [a] határ azon pontok összessége, ahol a társadalom beveti és/vagy pihenteti az állami szuverenitás szétszakítási technológiáit. 6 A határ: ajtókkal felszerelt híd. 7 A metaforikusan meghatározott határfunkciók Böröcz szerint nagyon jól leírják a feltételes társadalmi kizárás és beengedés (contingent closure) mechanizmusait, amelyeknek konkrét vizsgálata a határszociológia vagy áramlásszociológia tárgya lehetne. Böröcz és Appadurai szerint hat áramlástípust különíthetünk el, amelyekben az így leírt kizárás-beengedés-mechanizmus érvényesül, ezek: 1) az emberek, 2) az áruk s bennük a pénz és a tőke, 3) a közvetlen fizikai kényszerek (illetve a velük való fenyegetés), 4) a technológiák, 5) a kulturális tartalmak, beleértve a közismert információkat, valamint a magas és alacsonyabb művészetek megnyilvánulási formáit, valamint 6) az eszmék áramlásai. 8 Mindezt Románia és Magyarország (közös és nem közös) határmenti együttműködéseire alkalmazva, azt mondhatjuk, hogy ezekben az esetekben is a határmenti együttműködést legátfogóbb módón szem előtt tartó elemzéseknek e hat áramlástípust kell számításba venniük, nem tévesztve szem elől azt a tényt, hogy 2 Böröcz József: A határ: társadalmi tény. Replika, 13. évf., 47 48. sz. (2002. június) 133. o. 3 Georg Simmel: Brücke und Tür. In Georg Simmel: Das Individuum und die Freiheit. Essais. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuch Verlag, 1909. 2 12. o. idézi Böröcz: i. m., 134. o. 4 Böröcz összefoglalója Simmel metaforájáról. (Lásd uo.) 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 135. o. (Kiemelés a szerzőtől.) 8 Lásd uo. 136. o. és Arjun Appadurai: Modernity at Large. Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis, University of Minnesota Press, 1996. idézi Böröcz: i. m., 136. o. 11
minden egyes áramlástípus esetében a létező hidak és ajtók más és más rendszereket alkotnak, folyamatosan megújuló mechanizmusokban állnak össze. A továbbiakban e mechanizmusokra alakulására teszünk néhány bevezető megállapítást, Magyarország és Románia határmenti együttműködéseire összpontosítva. A kérdés területi vonatkozásai tekintetében az eurorégiókat tartjuk elsődlegesen szem előtt. Magyarország A személyek áramlásszociológiájának a standardját nyilván az Európai Uniót meghatározó négy alapszabadság az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása adja. A személyek szabad, határmenti közlekedésének egyik, teljesen formális híd -eleme a határokon való átkelés konkrét lehetősége. Ennek jogi kereteit ma már az EU-n belüli vízummentesség és a schengeni szabályok adják (Magyarország 2008. január elsején csatlakozott a schengeni övezethez, Románia számára 2011 márciusa van kitűzve), konkrét infrastrukturális lehetőségeit pedig a közlekedési lehetőségek és a határátkelők. Ez utóbbiak száma érdekes mutató lehet, anélkül természetesen, hogy abszolutizálnánk ezt. Magyarország közúti határátkelőinek a száma 32, és 62,8 km-nyi határszakaszra jut egy közúti határátkelőhely. Ezzel Magyarország a kelet-közép-európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el (A többi szóban forgó ország esetében a közúti határátkelőhelyek átlagos, a határszakasz mentén mért, távolsága a következő: Szlovénia 31 km; Csehország 36,5 km; Szlovákia 43,7 km; Lengyelország 56,3 km; Bulgária 113,1 km; Románia 114 km. 9 ) A személyek áramlásának társadalmi híd -intézményeit elsősorban az erős társadalmi hálózatok, a történelmileg felhalmozódott társadalmi tőke adja, az a kapcsolatrendszer, amely vonzóan hat a határt átlépők társadalmi fogadtatására. Itt természetesen olyan társadalmi tőkéről van szó, amely kulturális alapokon tud újjáépülni. Ott például, ahol a XX. századi határrendezések mesterséges, sem földrajzi, sem etnikai térszerkezethez nem illeszkedő határokat hoztak létre, a korábbi társadalmi kapcsolatháló és a természetes piacok mesterséges átvágása a társadalomban involúciós folyamatokat indított el, belső perifériákat hozott létre, ugyanakkor azonban e belső perifériáknak most jobbak az esélyei az új, fejlesztést jelentő határmentiségi modellek kialakításában. Annak ellenére, hogy több okból korántsem könnyű feladat, 10 megpróbálkoztunk Magyarország jelenlegi eurórégióinak a teljességre törekvő, de a felsorolt társulások meg szervezetek eredményességét, hatékonyságát és/vagy teljesítményét értékelni semmiképpen sem szándékozó lajstromának az összeállításával. Jegyzékünk az alábbi elemeket tartalmazza: 1) Alpok Adria eurorégió, 2) Bihar Bihor eurorégió, 11 3) Dráva Mura eurorégió, 4) Duna eurorégió, 5) Duna Dráva Száva eurorégió, 6) Duna Körös Maros Tisza (DKMT) eurorégió, 7) Hajdú-Bihar Bihor eurorégió, 12 8) Hármas Duna-vidék eurorégió, 13 9) az Interrégió nevet viselő eurorégió, 14 10) Ipoly eurorégió, 11) Ister-Granum eurorégió, 12) Kárpátok eurorégió, 13) Karszt-Bódva eurorégió, 14) Kassa-Miskolc eurorégió, 15) Muránia 9 A számítás csak az egyes országok szárazföldi határait veszi figyelembe. Lásd Illés Iván: Határok és határmenti együttműködés Közép- és Délkelet-Európában. [http://www.inco.hu/inco4/innova/ cikk2h.htm] 10 Vö. Kruppa Éva: Régiók a határon. Határmenti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem). Budapest, 2003. 142. o. [http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf] 11 A magyarországi Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása, valamint a Romániai Határ Menti Önkormányzatok Szövetsége hozta létre 2002 áprilisának közepén, Biharkeresztesen ezt a mintegy 60 települést felölelő kistérségi együttműködést. (Lásd uo. és Kistérségi eurorégió alakult. Népújság, LIV. évf., 87. sz. /2002. április 16. kedd/ [http://www.hhrf.org/nepujsag/02apr/ 2nu0416t.htm]. Vö. Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája: 1990 2003. [http://udvardy.adatbank.ro/index.php?action=helymutato&helymutato=biharkeresztes] 12 A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a romániai Bihar i Tanács, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyvárad Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzata alapította 2002 2003-ban. (Lásd Hajdú-Bihar Bihor eurorégió: Az eurorégió története. [http://www.euroregio.hu/index.php?lang=1&menu=101] és Udvardy Frigyes: i. m. [http://udvardy.adatbank.ro/?action=helymutato& helymutato=hajd%c3%ba-%20bihar%20&kezd=31] 13 A szlovákiai Csallóköz Mátyusföldi Regionális Társulás és a magyarországi Győr Moson Sopron Közgyűlése alapította 2001. január 25-én. (Lásd A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, 2001. január 25. [http://www.euroregio.sk/hu/?module=news&action=getfile&fid=9545]) 14 Az ukrajnai Kárpátalja tartomány, illetve a magyarországi Szabolcs Szatmár Bereg és a romániai Szatmár részvételével alakult meg 2000. október 6-án. (Lásd Imre Gabriella: Kárpátalja gazdasági fejlődésének perspektívái az Európai Unió keleti bővítésének a tükrében. EU Working Papers /Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar/, 11. évf. /2008/, 1. sz., 80. o., [http://elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_07.pdf] 12
eurorégió, 16) Neogradiensis eurorégió, 17) Nyugat-Pannónia eurorégió, 15 18) Sajó Rima eurorégió, 19) Ung Tisza Túr eurorégió, 20) Vág Duna Ipoly eurorégió, valamint 21) a Zemplén eurorégió. 16 Ezek az eurorégiók eredeti szervezeti formájukban vagy Európai Területi Együttműködési Csoportosulássá (European Grouping for Territorial Cooperation EGTC) alakulva ma már Magyarország összes határmenti övezeteit bevonták egy együttműködési keretbe. Ami megvizsgálandó: az eurorégiókban milyen áramlásszociológiailag mérhető cserék, együttműködések alakultak ki. Minden jel szerint a személyek, a kulturális tartalmak és az információk áramlása és cseréje gyorsabban beindult ott, ahol korábban szervesebben összetartozó térségeket vágott ketté (két belső perifériává) az államhatár. Viszont a technológiák, az áruk (tőke, befektetés) áramlása esetében lassúbb folyamatok figyelhetők meg. Ennek oka, hogy a híd -intézmények (vonzásteremtő tényezők) nem annyira a határmenti térségben már meglevő társadalmi tőkére alapozhatnak, inkább központi politikákhoz kötődnek (ilyenek: az éles bérkülönbségek, bankszabályok, befektetési szabályok stb.), és az ajtó -intézmények (nyitás/zárás) sem mind a helyi szereplők hatáskörébe tartoznak (például az adókedvezmények politikája). Ennek alapján bátorkodunk a következő előrejelzést megfogalmazni: bár továbbra is az eurorégiók szerepének a növekedésével kell számolni, ezek inkább az általános és nagy földrajzi térség(ek)re kiterjedő együttműködés előkészítői. A fejlesztést közvetlenül lehetővé tevő, technológiai, befektetési és információáramlások azonban csak akkor következnek be és csak akkor lehetnek sikeresek, ha a személyek áramlása és a kulturális cserék révén a hídak és ajtók előkészítése már megtörtént. Ez azonban a határmentiség rétegzett felfogását helyezi az előtérbe. Például a komplexebb területfejlesztésbe ágyazott, közös határmenti fejlesztések sokkal kisebb és precízebben megcélzott térségeket fognak át. Ez abban is látható, hogy míg az általában vett eurorégiók inkább a NUTS2 szinthez kapcsolhatók, az Interreg és CBC (Cross-Border Cooperation) alapokból támogatott fejlesztések inkább a NUTS3 szinthez kapcsolhatóak, és ez az Európai Unió gyakorlatában is okoz némi zavart. 17 Ha a határmenti térség fogalmán azt a területet értjük, amelynek mindennapi életére jelentős befolyást gyakorol valamely államhatár, akkor a belső uniós határok mentén kialakuló áramlások komplexitásának növekedésével a mindennapi életre gyakorolt hatás is összetettebb lesz, és ez az összetettség kihatását tekintve tulajdonképpen több, különböző földrajzi kiterjedésű határmenti térséget rak egymásra. Azt is lehetne mondani, hogy a zárt államhatár lebontása több belső hatáshatár (határszociológiailag kimutatható, mérhető határ) kialakítását is jelenti. Ez a folyamat Magyarországon már kibontakozóban van. 15 Burgenland osztrák tartomány, valamint Győr Moson Sopron, Vas és Zala magyarországi megyék határon átnyúló együttműködésének a szervezeti kerete. (Lásd az Europrosperitas 2010 Alapítvány honlapját: [http://www.europrosperitas2010.eu/index.php?page=regio&id=36&lang=hun] 16 Mivel amint már jeleztük a teljességre törekedtünk, listánkban nem vontunk éles határvonalat a szó szoros értelemben vett, a határ menti együttműködést célzó, eurorégiók és a tágabb transznacionális együttműködést elősegítő munkaközösségek Alpok Adria Munkaközösség (1) és a Duna-menti Országok Munkaközössége (4) között. Ez az eljárás mondanivalónk szempontjából utólag helyesnek is bizonyult. A lista összeállításában az előző öt jegyzetben megjelölteken kívül felhasznált fontosabb források (tanulmányok, jegyzékek és alapító okiratok): Helyi szintű EGTC-fejlemények Többletérték és problémák megoldása. Összefoglaló. Európai Unió, 2010. 3. o. [http://portal.cor.europa.eu/egtc/en-us/publications/documents/egtc%20developments%20on%20 the%20ground/f_cdr6210-2010_etu_hu.pdf]; Lelkes Gábor: Határ menti együttműködés a kisebbségi identitás megőrzésének eszköze. In Bakó Boglárka Szoták Szilvia (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. Budapest, Gondolat Kiadó MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2006. 157. o. [http://www.mtaki.hu/docs/magyarlakta_ kistersegek/kisterseg_lelkes_gabor.pdf]; Majoros András: A többszintű területi együttműködés lehetőségei és akadályai. A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió esete. Műhelytanulmány (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány). Budapest, 2009. 16. o. [http://www.eokik.hu/ data/files/156821289.pdf]; Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája alfabetikus sorrendben. [http://www.cesci-net.eu/euroregiok-ljn]; euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. [http://www.euregio.nrw.de/links.html]; az Association of European Border Regions elnevezésű szervezet honlapján [http://www.aebr.net/] található internetes, térképes jegyzék; az Ister-Granum eurorégión holnapján [http://www.istergranum.hu/index.php?k=admin/data/00000000/_fix/00000010/ _fix/00000001&id=0] olvasható lista; valamint Zemplén Euroregion. Deed of Foundation. Sátoraljaújhely, the 23rd of April 2004. [http://www.zemplen.hu/rva/euroregio_elemei/alapito_okirat_ eng.pdf] 17 Kruppa Éva: i. m. 140. o. 13
Románia Románia államhatárai némiképp eltérő jellegűek, mint a Magyarországéi, hisz több közöttük a természetes-földrajzi elsősorban folyam- és folyómeder által kirajzolt szakasz, s ezek általában hosszabbak is. 18 A határátkelők alacsony száma (22), amellyel az ország az utolsók közt van az uniós térségen belül, és a közúti határátkelőhelyek átlagos, a határszakasz mentén mért meglehetősen nagy távolsága (114 km), jóval zártabb határokra utal, akárcsak az a tény, hogy a 470 km-es román bolgár dunai határszakaszon jelenleg egyetlen híd van, Giurgiu és Rusze között. 19 Mindez azt mutatja, hogy Románia határai nehezebben nyithatók meg a határmenti együttműködés számára (ennek természetesen egyéb tényezői is vannak, elsősorban azzal összefüggően, hogy Romániának jóval hosszabb határszakaszai vannak, amelyek javarészt egyben az EU külső határai is). Akárcsak Magyarország esetében, Romániára vonatkozóan is megpróbáltunk egy minél teljesebb az eurorégiókat és a munkaközösségeket, sőt zárójelben a romániai partner(eke)t is feltüntető listát összeállítani. Ez az alábbi társulásokat, szervezeteket tartalmazza: 1) Al-Duna eurorégió (Călăraşi, Ialomiţa és Konstanca megyék), 2) Alsó-Duna eurorégió (Brăila, Galac és Tulcea megyék), 20 3) Bihar Bihor eurorégió, 4) Danubius eurorégió (Giurgiu ), 5) Dél-Duna eurorégió (négy Teleorman i település éspedig: Alexandria, Roşiorii de Vede, Turnu Măgurele és Zimnicea), 6) Duna eurorégió, 7) Duna 21 eurorégió (Calafat i jogú város, valamint Cetate, Ciupercenii Noi, Desa és Poiana Mare községek), 8) Duna Körös Maros Tisza eurorégió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyék), 9) Fekete-tenger eurorégió, 10) Felső-Prut eurorégió (Botoşani és Suceava megyék), 11) Hajdú-Bihar Bihor eurorégió, 12) Giurgiu Rusze eurorégió (Giurgiu i jogú város), 21 13) Kárpátok Eurorégió (Bihar, Botoşani, Hargita, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Suceava megyék), 14) Közép-Duna Vaskapu Eurorégió (Mehedinţi ),15) Szeret Prut Dnyeszter Eurorégió (Iaşi, Neamţ és Vaslui megyék) és 16) Ung Tisza Túr eurorégió (Túrterebes község, Szatmár ). 22 A romániai eurorégiókat vizsgálva, mintegy eltérésképpen a magyarországi helyzethez, a következők tűnnek szembe: 18 Lásd például Illés Iván: i. m. adatait. 19 Uo. (Az adatok az 1990-es évek végét tükrözik. Azóta a helyzet alapvetően nem változott, noha egyértelmű pozitívum, hogy a Calafat Vidin közúti és vasúti híd építése folyamatban van.) 20 A két régió külön-külön a Duna alsó folyásánál található romániai megyéket foglal magában, s így értelemszerűen a román nyelvű megnevezések utótagjai inferioară és de jos is szinonimák. (A román nyelv szórendje a magyaréhez képest fordított.) A különbség: az első eurorégió Bulgária és Románia határmenti együttműködésének teremt keretet, a második viszont a Moldáv Köztársaság, Románia és Ukrajna hasonló együttműködésének. Lásd Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók Románia részvételével.] [http://www.agentia.org/img_editor/userfiles/file/basescu/ EUROREGIUNI%20IN%20CARE%20ROMANIA%20ESTE%20PARTENER.doc], valamint a Román Külügyminisztérium honlap-rendszerén a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33347&idlnk= 1&cat=3] és a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33355&idlnk=1&cat=3] linket. 21 A Danubius eurorégiót Giurgiu romániai és Rusze bulgáriai megyék együttműködésének a céljából, a Giurgiu Rusze eurorégiót pedig csak a két székhely, Giurgiu és Rusze i jogú városok, együttműködésének a céljából hozták létre. Lásd Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók Románia részvételével.] [http://www.agentia.org/img_editor/userfiles/file/ basescu/euroregiuni%20in%20care%20romania%20este%20partener.doc], valamint a Román Külügyminisztérium honlap-rendszerén a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33345 &idlnk=1&cat=3] és a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33341&idlnk=1&cat=3] linket, 22 Ebben az esetben is szerepelnek a felsorolásban munkaközösségek (és/vagy ilyenszerű szervezetek): a Dunamenti Országok Munkaközössége (6) és a Fekete-tenger eurorégió (9). (Továbbá a felsorolás 3., 6 7. 11., 13. és 16. eleme a magyarországi lajstromban is szerepel.) A lista összeállításában az előző két jegyzetben megjelölteken kívül felhasznált fontosabb források: Négy ország a közös jövőért: magyar-román-szlovák-ukrán eurorégiós csoportosulás. [http://www. megakom.hu/hun/index.php?kozep=modulok/entelhirek/kitesz.php&hir=72]; România şi cooperarea în Euroregiuni. [Románia és az eurorégiók keretében zajló együttműködés.] [http://greeny.comyr.com/ blog/?p=713]; Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája alfabetikus sorrendben. [http://www.cesci-net.eu/euroregiok-ljn]; euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. [http://www.euregio.nrw.de/links.html]; az Association of European Border Regions elnevezésű szervezet honlapján [http://www.aebr.net/] található internetes, térképes jegyzék és a Román Külügyminisztérium honlaprendszerén olvasható lista [http://www. mae.ro/index.php?unde=doc&id=7283] (Az utolsóként szereplő kistérségi eurorégió további alapító önkormányzatai Fehérgyarmat és Túristvándi /Magyarország/, Vaján /Szlovákia/ és Gát /Ukrajna/.) 14
a határmenti együttműködést bevezető és előkészítő eurorégiók távolról sem fedik le az összes határmenti térséget; - a Duna menti eurorégiók zöme nem térségi jellegű, hanem egy létező, épülő vagy éppenséggel csak elképzelt, tervezgetett folyamhídnál 23 kialakuló híd - és ajtó-lehetőségekhez kapcsolódik; érzékelhető itt a kistérségi dimenzió hiánya (hiszen a kistérségi társulások helyett majdnem kivétel nélkül önkormányzatok és ritkábban egyesületi köntösben megjelenő érdekcsoportok alakítanak eurorégiókat); - legtöbb keleti és déli eurorégió esetében a kooperációs tevékenység (megalakulásuk óta) elenyésző. A Románia nyugati, magyar és keleti, illetve déli határán létrejött eurorégiók működése között azok a különbségek állapíthatók meg, amelyeket Éger György a nyugati és keleti eurorégiók strukturális és szociológiai jellemzői közötti különbségként tüntetett fel. 24 Különbség van az államhatalom és az eurorégió közötti bizalmi index tekintetében, bár azzal ellentétben, ami Éger általános tipológiája alapján várható lenne, a keleti-déli eurorégiók iránti bizalom a nagyobb, és nem a nyugatiak iránti, noha a tipológiával összhangban a nyugati határon olajozottabb az együttműködés, mint a keleti-délin. 25 23 Miniszteri szintű találkozón a Călărai és Szilisztra között megépítendő híd lehetőségét is vizsgálta a román és a bolgár fél. 24 Lásd Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Szempontok a határrégiók vizsgálatának elméleti megközelítéséhez. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Budapest, 2000. 48. o. [www.lib.uni-corvinus.hu/phd/eger_ gyorgy.pdf] 25 A román külügyminisztérium egyik referátuma is rögzíti ezt a tényt. 15
2. Kutatási eredmények A tanulmányban taglalt kutatás két nagy szakaszra bontható: az első rész a kérdőíves felmérés eredményeit írja le, a második rész pedig az interjús kutatás által feltárt mélyebb összefüggéseket tárja fel. Az egymást kölcsönösen kiegészítő kvantitatív és kvalitatív technika együttes alkalmazásával átfogóbb képet alkothatunk a vizsgált térség határmenti kapcsolatainak alakulásáról és a kapcsolatokat befolyásoló tényezőkről. 2.1. Kérdőíves kutatás A kérdőíves kutatás eredményeit egymás után következő, tematikus fejezetekben tárgyaljuk. Feltárásra került a két vállalkozásainak struktúrája, a kapcsolati hálózatuk. Ezen túlmenően a realizált gazdasági kapcsolataik a beszerzések és az értékesítések szempontjából egyaránt, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei, a határon átnyúló együttműködések, valamint az Európai Uniós csatlakozás megítélése is. 2.1.1. A vállalkozások jellemzői Temes és Csongrád megyék gazdasági struktúrájának leírása a vállalkozások jogi formái, tevékenységi körük, foglalkoztatási kapacitásuk és területi kötődésük alapján készült. 2.1.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái A megkérdezett gazdasági szervezetek cégformája, jogi formája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a Csongrád illetve Temes megyében működő vállalkozások között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a kft (93,8% 26 ) fordul elő. Magyarországon azonban ennél diverzifikáltabb a helyzet: ennek az előbbi aránynak három cégforma együttesen felel meg (az egyéni vállalkozó : 60,8%; a kft : 22,0%; és a betéti társaság : 12,6%). A kft -k nagy aránya a romániai oldalon a kedvező adózási feltételekkel magyarázható 27, valamint hogy a betéti társasági forma Romániában jogilag ugyan létezik, azonban a gyakorlatban nem használatos (1. táblázat). 2.1.1.2. Fő tevékenyégi kör Csongrád gazdasági szereplőinek fő tevékenységi területeit a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott ágazati besorolás alapján csoportosítva jól látható az ún. harmadik szektor dominanciája. A mezőgazdaság (6,6%) és az ipar (17,0%) együttesen sem éri el az egynegyedes részesedést, tehát a több mint háromnegyedes (76,4%) részt a szolgáltatások alkotják. Ez egyfelől az anyagi szolgáltatások közel harminc (29,4%) százalékos, másfelől pedig a nem-anyagi szolgáltatások 47%-os arányából adódik (2. táblázat). 26 A kérdőíves kutatás során közölt százalékos értékek hibahatára a megyénként rendelkezésre álló 500-500 fős elemszámok alapján 95%-os valószínűségi szinten ±4,48 százalékpont, ami alacsonyabb elemszám esetén arányosan növekszik. Azaz például 50%-os mintában mért statisztikai érték esetén a sokaságbeli érték 45,52% és 54,48% között található 95%-os valószínűséggel. 27 2010. január 1-jéig létezett egy adókedvezmény a mikro vállalkozásoknak (1-9 fő alkalmazott), amennyiben alkalmazottal rendelkeztek. Ez a törvény Romániában megszűnt bár, ugyanakkor a megkérdezett vállalkozások nem a törvény hatályon kívül helyezése után keletkeztek, így magyarázható a magas arány. 16
A Temes megyében tevékenykedők ágazati besorolásához csak a válaszoknak a kérdezőbiztosok általi kategorizálása állt rendelkezésre. Az előre megadott kategóriákba történő besorolások viszonylag magas (17,6%-os) egyéb kategóriát eredményeztek 28. Ezen egyéb kategória mellett a szolgáltatások szerepelnek nagy arányban (70,6%) (3. táblázat). A fentiek alapján megfogalmazható, hogy a mintába került vállalkozások tevékenységi köreinek szerkezete mindkét térségben hasonló, ha a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás szerint csoportosítunk. Az alapvető különbség abban van, hogy a szolgáltatási szektoron belül magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások dominálnak (47%), romániai oldalon ugyanakkor az anyagi szolgáltatások (58,8%) (4. táblázat). 2.1.1.3. Foglalkoztatási kapacitás A munkaerő foglalkoztatás a gazdasági vállalkozások működése (méret, költségek stb.) szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ezen a téren jelentős különbség mutatkozik a két foglalkoztatási viszonyai között: míg a Csongrád i vállalkozásoknak csak 40 százaléka foglalkoztat munkaerőt, addig a Temes i oldalon a megfelelő arány ennek szinte a kétszerese (79,7%) (5. táblázat). A jelentős eltérést magyarázhatják mintavételi okok is, de már az előzőekben, a cégformáknál is látható volt egy markáns különbség, mely szintén az eltérő mértékű foglakoztatási kapacitás oka: a magyar oldalon lényegesen nagyobb arányban találunk egyéni vállalkozásokat, míg romániai oldalon szinte kizárólagosan kft-k szerepelnek a mintában. A mintába bekerült vállalkozások összesen 6499 főt (Csongrád megyében 2651, Temes megyében pedig 3848 fő) foglalkoztatnak állandó jelleggel. Az állandó foglalkoztatottak számát részben a vállalkozás jellege határozza meg. Az már feltárásra került, hogy a két térségben jelentősen eltérő a különböző cégformák aránya, de az adatok további elemzése megmutatta, hogy azonos cégforma mellett (a mintabeli arányok miatt, itt elsősorban a kft-kre gondolunk) jelentősen eltér az állandó alkalmazottak átlagos száma is a két vállalkozásai körében. Megállapítható, hogy a magyarországi térség cégeinek csak kisebbik hányada (36%) foglalkoztat alkalmazottakat. A foglalkoztatóknak a fele (51%) egy- vagy néhányszemélyes vállalkozás. Azonban megállapítható, hogy a kevés munkavállalót foglalkoztató vállalkozások mégis nagyobb (14,3 fős) átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, mint a romániai oldalon tevékenykedők. Ezzel szemben a romániai térség cégei lényegesen nagyobb (80%-os) arányban foglalkoztatnak munkaerőt, szinte hiányoznak a magyarországihoz hasonló egy-két személyes vállalkozások, dominál (95%-os) a kft-forma, ugyanakkor a magyarországinál alacsonyabb (9,9 fős) az átlagos alkalmazotti létszám (6. táblázat). A megkérdezett vállalkozások a magyarországi térségben 286, a romániai térségben pedig 304, összesen 590 főt foglalkoztatnak idényjelleggel. A két térség hasonlít abban, hogy az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora, arányuk a nem éri el tizedét az állandó foglalkoztatottakénak. Mindazonáltal ezen a téren is megmaradt a két karakterisztikus különbség: egyfelől a magyar oldalon lényegesen kevesebb (14,4%) vállalkozás foglalkoztat idényjelleggel munkaerőt, míg romániai oldalon ez az arány több mint kétszeres (37,3%). Ugyanakkor az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám magyar oldalon több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő) (7. táblázat). 28 Az egyéb kategóriába sorolt eseteknél a megnevezés nem került rögzítésre a kérdőívben. 17
A külföldi munkavállalók foglalkoztatása alacsony szintű 29 : a külföldi munkavállalókat is foglalkoztató vállalkozások aránya már a magyar oldalon is igen alacsony, mégpedig 7,1% (14 cég), a romániai oldalon pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,6% (6 cég). Az időtáv tekintetében a munkaadók bevallása szerint a külföldi munkavállalók esetében az állandó foglalkoztatás a meghatározó, munkájukra nagyfokú elégedettség tapasztalható mindkét vizsgált megyében. A külföldi munkavállalók alkalmazása mellett a megkérdezettek a munkabírást, terhelhetőséget, megbízhatóságot és a minőségi munkát említették, de az okok között például szerepel az is, hogy bizonyos munkakörökre nincs megfelelően képzett hazai munkaerő. A szomszéd országból érkező honfitársak foglalkoztatásának megítélése azon vállalatok körében, akik külföldi munkavállalókat is alkalmaznak: mivel Magyarországon, és főként Csongrád megyében történelmi okoknál fogva sem számottevő a román kisebbség száma, így a romániai válaszadók ezzel kapcsolatban nem nyilvánítottak véleményt. Azonban a külföldi munkavállalókat is alkalmazó magyarországi vállalkozások egyik fele (n=13) nyilvánította ki preferenciáját a Romániából érkező magyar nemzetiségűek iránt. A válaszadók másik fele egyetértve a romániai válaszadókkal, nem tekinti az alkalmazás szempontjából meghatározó információnak azt, hogy a külföldi munkavállaló milyen nemzetiségű. 2.1.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése A vállalkozások működésének egyik további fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése 30. Megállapítható, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68%) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalábbis gyermekkoruktól élnek. Mindazonáltal van észrevehető különbség Csongrád és Temes között: ez utóbbiban magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya 31 (8. táblázat): 29 Az adatok érvényessége tekintetében azonban kérdések merülhetnek föl. Mivel ez a foglalkoztatás különböző (munkaügyi, adózási stb.) okok miatt legalitási problémákat vethet föl, ezért számolni kell azzal, hogy a valóságos értékek magasabbak az itt szereplőknél. 30 Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor segítségével a földrajzi mobilitásról is képet lehet alkotni: ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. 31 Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is. 18
A vállalkozások esetében nemcsak a földrajzi származási gyökerek mondhatók erősnek, de a vállalkozók érzelmi kötődése is. E tekintetben igencsak hasonló mintázat jellemző mindkét vizsgált megyében: a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten szereti azt a települést, amelyben tevékenykedik. Érdekes ugyanakkor, hogy a romániai válaszadók érzelmi kötődése valamelyest polarizáltabb, mint a magyarországiaké: a négyfokú skála mindkét végpontján nagyobb arányban találhatók válaszadók (9. táblázat). A területi kötődés harmadik elemeként a kapcsolati háló kötései kerültek feltárásra. E metszetben megerősítést nyert s egyben pedig magyarázatot is kapott az itt tevékenykedők nagyfokú idetartozás-érzése. A helyzet a következő: a rokonok és barátok többsége (73-80%) is a környéken él. Megfogalmazható tehát, hogy a földrajzi származás, az erős személyes kötődések földrajzi koncentrálódása, valamint az érzelmi kötődés bizonyos tekintetben éppen egymásból következnek, s egymás hatását erősítik (10. táblázat). Éppen ezért e tekintetben is felfigyelhetünk a romániai megkérdezettek jellemzőinek némileg más mintázottságára: valamelyest alacsonyabb az eredendően idevalósiak aránya, valamelyest magasabb a gyenge érzelmi kötődésről tanúskodók hányada, amely aztán talán azzal is magyarázható, hogy valamelyest magasabb azok aránya is, akiknek erős kötései (rokonai, barátai) nem a környéken élnek. A különbség nem kiemelkedő ugyan, de észrevehető. 2.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország Románia közötti utazások A vállalkozások képviselőinek kapcsolathálózati beágyazottság vizsgálatával betekintést nyerhettünk a személyes, üzleti és társadalmi kapcsolatok kiterjedésére, valamint a szomszéd országba irányuló utazásokra. 2.1.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései A kapcsolati háló milyensége különös jelentőséggel bír a gazdasági szereplők esetében, legyen szó akár az ún. erős (rokoni, baráti) vagy éppen gyenge (ismerősi) személyes kötésekről. Jelen kutatás keretében a gazdasági kapcsolatok állnak az érdeklődés középpontjában, így még inkább fontos ez a kérdés. Ennek értelmében az országhatárokon átnyúló személyközi kapcsolatok helyett itt az üzleti, gazdasági kapcsolatok vizsgálata került előtérbe. Az első rendkívül markáns különbség a két térség gazdasági szereplői között az országhatáron átnyúló, nemzetközi, ugyanakkor személyes kapcsolatok terén mutatkozik meg. A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A magyarázat természetesen gyanítható: arról van szó, hogy a romániai munkaerő földrajzi mobilitása nagyságrendileg különbözik a magyarétól. Előbbiek hatalmas számban hagyták el az országot munkavállalási célból (hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai Unió országaiban). 32 Így magától értetődően keletkeztek külföldi kapcsolatok az elvándorlók és az otthoniak között. Ez azt eredményezte, hogy míg a Csongrád i megkérdezettek felének, addig a Temes i megkérdezettek több mint nyolcvan százalékának van ilyen személyes kapcsolata. (11. táblázat). 32 Gheorghe Barbu, román munkaügyi miniszter HVG (2006.december 18.) Szerző: MTI 19
A Temes i megkérdezettek 33 európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága elsősorban nyelvi illetve kulturális okokkal magyarázható. A Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Magyarország sorrenden belül határozott különbségek mutatkoznak. Németország (59,0%) kiemelkedik a többi ország közül, a következő zónában két mediterrán ország található (Olaszország 35,1%, Spanyolország 28,0%), ezt követően egy újabb csoportban találjuk Ausztriát (23,3%) és Franciaországot (21,6%), s a sort Magyarország zárja (csak 15,7%-kal). Az összes többi európai ország csupán néhány százalékos kapcsolati értéket képvisel (ezek közül a legmagasabb sem éri el a 7%-ot). A Csongrád i megkérdezettek európai személyes kapcsolatainak országok szerinti megoszlása lényegesen eltér ettől. Itt elsősorban történeti (ill. szomszédsági) okai vannak a kialakult sorrendnek: Németország (41,0%) és Románia (36,5%) található az első körben, őket követi egy lényegesen kisebb kapcsolati értéket képviselő hármas: Ausztria (19,3%), Szerbia (16,5%) és az Egyesült Királyság (15,6%). Az összes többi ország 8% alatti értékkel szerepel. A Csongrád i vállalkozások esetében igen figyelemre méltó, hogy a kapcsolatok terén milyen erőteljes hatása van a térségi helyzetnek: számottevőnek mondhatók a személyes kapcsolatok a közvetlen határmenti térségben élőkkel, s szinte teljesen jelentéktelenek más, egyébként szomszédos országokban (Szlovákia: 5,9%; Ukrajna 1,3%; Horvátország 3,9%; Szlovénia 1,3%) élőkkel. 2.1.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Az üzleti, gazdasági kapcsolatok terén már sokkal csekélyebb a különbség a két között: általában alacsony az arány, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot: a Csongrád iek 12%-a, a Temes ieknek viszont 20%-a rendelkezik európai országbeli üzleti, gazdasági kapcsolattal (12. táblázat): A Temes i gazdasági szereplők gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottsága jelentősen eltér a személyesétől: a gazdasági kapcsolatokat egy erős hármas uralja: Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%). Hozzájuk képest lényegesen kisebb kapcsolati értékkel szerepel Ausztria (20,4%), aztán gyakorlatilag véget is ér az említésre érdemes országok sora (a többiek mindannyian a 7%-os érték alatt találhatók). Csongrád i gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak országok szerinti megoszlását Románia (42,9%) és Németország (34,2%) párosa vezeti. Őket jelentős távolságra egy ötösfogat követi (Szerbia 20,5%, Olaszország 14,5%, Ausztria 12,8%, Szlovákia 11,2% és Csehország 11,1%). 2.1.2.3. Magyarország Románia reláció: utazások a szomszéd országba Ha eltekintünk az utazások céljától, újabb karakterisztikus különbség fedezhető fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába (13. táblázat). A 164 magyarországi és 272 romániai válaszadó látogatási (utazási) céljainak szerkezetét megvizsgálva tanulságos kép rajzolódik ki: ha csak a tranzit jellegű utazásokat tekintjük, akkor következtetni lehet az eredeti utazási célokra is: a magyarországi gazdasági szereplők úticéljai között csak csekély arányban (17,6%) található Románián át megközelíthetőt, míg a romániaiak útjai sokkal nagyobb arányban (77,0%) vezetnek Magyarországon keresztül. Magyarország tehát (földrajzi fekvésénél fogva illetve Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) nagyon fontos tranzitország Románia számára. 33 A megkérdezettek több országot is megjelölhettek. 20