HELYI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM. Mélykút Város Önkormányzat 2013 2018.

HELYI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM Mélykút Város Önkormányzat 2013 2018. 1

Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...4 Célok...5 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...6 1. Jogszabályi háttér bemutatása...6 2. Stratégiai környezet bemutatása...7 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége...8 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység...27 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége...42 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége...44 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége...48 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása...49 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága...51 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...52 1. A HEP IT részletei...52 1.1 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...52 1.2 A beavatkozások megvalósítói...53 1.3 Jövıképünk...54 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...69 3. Megvalósítás...80 3.1. A megvalósítás elıkészítése...80 3.2. A megvalósítás folyamata...80 3.3. Monitoring és visszacsatolás...83 3.4. Nyilvánosság...83 3.5. Kötelezettségek és felelısség...83 3.6. Érvényesülés, módosítás...84 4. Elfogadás módja és dátuma...85 2

Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel Mélykút Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programban rögzíti az esélyegyenlıség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlıségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévı intézmények mőködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlıségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlıségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A jelenleg ismert adatok alapján Mélykút az 1572-es kamarai összeírásban szerepel elıször. A város eredetmondája szerint a település mai területén valamikor erdık voltak, amelyekben szép számmal éltek szarvasok. A vadászok a szarvasok nyomát követve jutottak el a mai város közepére, ahol egy mély, jó viző kútra bukkantak. Az itt alapított települést a kútról nevezték el. Mélykút település Bács-Kiskun megyében, a Felsı-Bácska szívében, a Dél-Magyarország egyik fı ütıerét képezı 55-ös fıközlekedési és a Budapest-Szabadka vasúti fıvonalhoz kapcsolódó Kiskunhalas-Baja szárnyvonalon fekszik. Közlekedési és gazdasági kapocs a Duna-Tisza közén. Négy nagyváros öleli: Szeged (60 km), Baja (38 km), Kiskunhalas (32 km), Szabadka (Szerbia 40 km), valamint két kisváros határolja: Jánoshalma (10 km) és Bácsalmás (12 km). A közelben egy nemzetközi- és egy kishatárközi határátkelı biztosít átjárást a határon túli gazdasági és turisztikai kapcsolatok biztosítására (Tompa, Bácsalmás). A város 12.345 hektáros területen fekszik. Lakóinak száma hozzávetılegesen 5400 fı, ezzel a Bácskai rész Baja, Jánoshalma és Bácsalmás utáni negyedik legnagyobb települése. Mélykút népsőrősége a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 44,4 fı/km 2, de övezetes felosztása következtében igen nagy különbségek vannak népsőrőségében a központi terület felıl a település távolabbi területei felé haladva. A településhez tartozik az 55. számú fıút mellett, Szeged felé 6 km távolságra található, egyéb belterületi helyként besorolt Öregmajor. A település lakónépessége a térségben megfigyelhetı folyamattal azonosan - folyamatosan csökken, a 2007-2012. közötti idıszak viszonylatában közel 5%-os népességfogyás mutatkozik. Ez egyrészt a természetes szaporodás mutatószámaiból, másrészt a vándorlási különbözetbıl adódik. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció, Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv, Bőnmegelızési Koncepció, Környezetvédelmi Program 3

A település lakossága alapvetıen mezıgazdasági tevékenységet (szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, állattenyésztés) folytat, bár a rendszerváltás óta folyamatos a gazdasági szerkezet átalakulása; növekszik a vállalkozások aránya, különösen a kereskedelem, a szolgáltatások és az élelmiszeripar területén. A település infrastruktúrája megfelelı színvonalú. A település úthálózata 70%-ban szilárd burkolattal ellátott. A település közmőhálózata - víz, gáz, telefon, internet, kábel tv kiépítettség - jónak mondható. Jelenleg a szennyvíz-csatornahálózattal kapcsolatos beruházások elıkészületei folynak. Mélykút kulturális arculata a tényezık viszonylag színes palettája révén gazdagítja a térséget. A mőemléki védelem alatt álló beltéri katolikus templom mellett a Szent Erzsébet templomban Prokopp Péter egyedülálló oltárképei láthatók. Felbecsülhetetlen értéket képvisel Szvetnik Joachim Kossuth-díjas ötvösmővész, az Eszterházy kincsek restaurátorának, a szent korona azonosítójának szülıháza, az abban kiállított helytörténeti kiállítás állandósága, valamint Drégely Ferenc helytörténeti győjteménye is. A település közterein egyedi, fából készült szobrok láthatóak, amelyek Pálosi Mihály fafaragó mővész munkái. Jelentıs és igen nagy múltra tekint vissza a település lovassportja. Országosan elismert fogathajtók garantálják a versenyek rangját, melyeket évente kétszer rendezünk meg. Minden év augusztusában a búcsúhoz kapcsolódva kerül megrendezésre a Mélykúti Napok rendezvénysorozat. A településen több mint húsz bírósági nyilvántartásba vett civil szervezet mőködik, amelyek jelentıs szerepet töltenek be a település kulturális, oktatási, szociális és sport tevékenységében. Mélykút Város Önkormányzata hagyományosan jelentıs szerepet vállal a testvértelepülési kapcsolatok létesítése és ápolása terén; az önkormányzat egyik fontos célja a település kapcsolatainak kiszélesítése, cserekapcsolatok létrehozása. Élı testvérvárosi kapcsolatot ápolunk a lengyelországi Kamionka Wielka, a romániai Paptamási, valamint a szerbiai Ómoravica településekkel. Értékeink, küldetésünk Településünk legnagyobb értéke sokszínőségében rejlik. A jó minıségő termıföldek, a fıútvonal melletti fekvés, a jól megközelíthetı vasútvonal megléte, valamint az ennek ellenére csendes környezet, a szociális- és egészségügyi ellátás, a kulturális szolgáltatások, valamint a civil szervezetek léte és munkájának minısége mind alapot adhatnak arra, hogy városunkban mindenkinek esélye legyen a jó minıségő szolgáltatásokra, a megfelelı életkörülményekre. Mélykút Város Önkormányzat az alábbi küldetést tekinti sajátjának: A múlt történelmi és természeti értékeit megırizni fontos feladatunk. Ezen túlmenıen a változások elıidézıiként az utókor számára maradandót alkotni és hátrahagyni szintén lényeges küldetés. Megfelelni a helyi lakosok igényeinek, ugyanakkor világunk változást sürgetı kihívásainak is. A település életét felelısen irányítani, gazdasági, társadalmi és környezeti adottságait minél teljesebb mértékben kihasználva fejlıdését elısegíteni és a különbözı forrásokat felkutatva cselekedni. A település gazdasági növekedését felgyorsítani, a lakosság életkörülményeit javítani, úgy, hogy közben megırizzük a helyi hagyományokat, szokásokat és értékeket, valamint figyelembe vesszük az esélyegyenlıségi szempontokat, amelyek áthatják a kötelezı és önként vállalt feladatok ellátását a település életének alakítása során. A település mindenkié, aki közösségünk életét megırizni, építeni és jobbá tenni akarja. 4

Célok A Helyi Esélyegyenlıségi Program átfogó célja A Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) célja a szociális szempontból befogadóbb társadalom megteremtése, a hátrányos helyzetben élı állampolgárok segítése, támogatása, életminıségük javítása. Mélykút Város Önkormányzat az Esélyegyenlıségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlı bánásmód, és az esélyegyenlıség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történı egyenlı hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintı intézkedések érdekében együttmőködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Alapvetı célunk, hogy Mélykút város olyan település legyen, ahol a lehetı legteljesebben érvényesül az az alapelv, mely szerint minden ember egyenlı. A HEP helyzetelemzı részének célja Elsıdleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlıségi szempontból fókuszban lévı célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történı hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkezı problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlı bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlıségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttmőködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenırzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, a HEP Fórumot. 5

A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését elıíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlıségi program elkészítését az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) elıírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlıségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) elıírásaira. 1.2 Az esélyegyenlıségi célcsoportokat érintı helyi szabályozás rövid bemutatása. A program elkészítésénél figyelembe vettük továbbá azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzető lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak: a helyi lakáscélú támogatásról szóló 8/1999.(VI.1.) rendelet, a szociális ellátásokról szóló 11/2011. (V.25.) rendelet, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 4/2004.(II.11.) rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételérıl, valamint a térítési díjakról szóló 3/2006. (II.15.) rendelet, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl szóló 10/2006. (IV.26.) rendelet. 6

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatok számára kötelezı jelleggel írta/írja elı a gazdasági program elkészítését és elfogadását. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıséggel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program célja a lakosság életminıségének javításához szükséges önkormányzati háttér biztosítása, melyet az önkormányzat a saját és a külsı eszközök felhasználásának optimalizálásával végez. Települési szinten ez egy olyan komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el a különbözı beavatkozási területek jövı orientált alakítását az önkormányzat aktív és cselekvı közremőködésével, a lakosság tevıleges támogatásával. A 2011. március 18. napján elfogadott Gazdasági Program esélyegyenlıséggel kapcsolatos elemei beépítésre kerültek a helyi esélyegyenlıségi programba. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92. -a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szociális szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza a település demográfiai adatait és folyamatait, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, valamint az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A hatályban lévı Szolgáltatástervezési Koncepció tartalmát szintén figyelembe vettük a helyi esélyegyenlıségi program elkészítésénél. Szintén beemelésre kerültek a Bőnmegelızési Koncepció azon tartalmi elemei, amelyeket az idısek és gyermekek helyzetének vizsgálatakor fontosnak tartottunk. Támaszkodtunk továbbá a település költségvetési koncepciójára, környezetvédelmi programjára, településrendezési tervére, valamint településfejlesztési koncepciójára is. 2.2 A helyi esélyegyenlıségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi esélyegyenlıségi program elkészítése során figyelemmel voltunk a térségi és társulási kapcsolódási pontok összhangjára, a programnak a térségi és társulási programokkal való illeszkedésére. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlıség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját adó statisztikai adatok legnagyobb részét az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisból győjtöttük össze. Jelentıs segítséget nyújtottak továbbá a releváns adatok összegyőjtéséhez az önkormányzat, valamint az önkormányzat társszervei és intézményei nyilvántartásai és statisztikái. Ezenkívül támaszkodtunk egyes ágazati 7

beszámolók megállapításaira, a különbözı területeken dolgozó szakemberek tapasztalataira. Azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs vagy nem lehet, elsısorban a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Sajnos a fogyatékkal élık számára és helyzetére vonatkozóan releváns adatokat nem sikerült beszereznünk, és azzal önkormányzatunk sem rendelkezik. 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége A mélyszegénység egy viszonylag új, azonban manapság egyre gyakrabban emlegetett fogalom. Ezen elsısorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki(k) tartósan a létminimum szintje alatt él(nek), és szinte esélye/ük sincs arra, hogy ebbıl a helyzetbıl önerıbıl kilépjen(ek). A mélyszegénység igen összetett jelenség, amelynek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányokban, az iskolai végzettség és a foglalkoztatottságbeli hiányokban mutatkozik meg, és ezáltal súlyos megélhetés zavarokhoz vezet. A mélyszegénység hatása az alapvetı létfeltételekben, a lakhatási és táplálkozási körülményekben, valamint az érintett személyek egészségi állapotában (is) jelentkezik. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák - (2011-2020.) címő dokumentum elıszavában foglaltak szerint Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élık, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetıségekbıl mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzető térségekben és települések perifériáján növekvı és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények A dokumentum megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzető térségekben élıket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentısen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendı romának, aki magát romának vallja, tekintettel arra, hogy az adatvédelmi törvény értelmében a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó személyes adat különleges személyes adatnak minısül, amelyet a törvényben meghatározott eseteket kivéve - az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. A beilleszkedni vágyás illetve a cigányokkal szembeni elıítéletek miatt azonban Magyarországon ma a roma népesség egy része nem szívesen vállalja roma identitását, éppen ezért számukat megmondani nagyon nehéz vállalkozás. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során 211 fı vallotta magát romának. Ez a szám azonban valószínőleg nem tükrözi a valós adatokat, a Nemzetiségi Roma Önkormányzat véleménye szerint számuk valójában közel 400 fı köré tehetı, így a település roma lakosságának becsült aránya 7% körül mozog. A településen élı roma lakosság nagy hányada halmozottan hátrányos helyzetőnek minısül. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mélykút a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl szóló 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé tartozik. Ezen tény alapjaiban befolyásolja a településen élık jelentıs részének jövedelmi és vagyoni helyzetét. A népesség jövedelmi viszonyairól nem áll rendelkezésünkre valós és megbízható kép, bár a személyi jövedelemadó önkormányzatunkat megilletı összege némi támpontot jelenthet ezen kérdés vizsgálatakor. A 2012. évben a személyi jövedelemadó önkormányzat számára átengedett összege 23.430.000,- Ft volt, amely figyelembe véve, hogy az önkormányzatot a lakosság által befizetett személyi jövedelemadó összegének 8%-a 8

illeti meg, azt jelenti, hogy a mélykúti lakosok 292.875.000,- Ft összegő szja-t fizettek a központi költségvetés részére. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerı-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba győjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemzı foglalkoztatottságot, munkaerı-piaci lehetıségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különbözı korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést bizonyos helyeken összevetjük térségi, megyei és országos adatokkal is. 3.2.1. A foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen élık helyzetét foglalkoztatottságbeli szempontból alapvetıen meghatározza, hogy a jánoshalmi térség (ahová Mélykút tartozik) a 2. leghátrányosabb helyzető térségnek tekintendı Bács-Kiskun megyében. A 2011. évi népszámlálás során a település lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása - 2011. év 3.2 Foglalkoztatottság, 24% munkaerı-piaci integráció 30% 7% 39% foglalkoztatott munkanélküli inaktív keresı eltartott Fenti ábrából látszik, hogy a településen a gazdaságilag aktív népesség (amelyet a foglalkoztatottak és a munkanélküliek alkotnak) aránya csupán 37 %, míg a gazdaságilag nem aktív népesség (inaktív keresık és eltartottak együttesen) aránya 63 %. A gazdaságilag aktív népesség adatait összevetve a megyei (44 %) illetve az országos (45,4 %) paraméterekkel, megállapítható, hogy városunk igen kedvezıtlen mutatókkal rendelkezik a gazdasági aktivitás területén. Jelentıs eltérést mutatnak a gazdasági aktivitás szerinti mutatók a nemek viszonylatában vizsgálva: a férfi népesség ezen a területen több mint 10 %-kal jobb mutatókkal rendelkezik a nıi népességnél, tekintve, hogy a férfi népességnek 43%-a, míg a nıi népességnek csak 32 %-a minısül gazdaságilag aktívnak. Ugyanezen adatok Bács-Kiskun megye esetén az alábbiak szerint alakulnak: férfiak esetén gazdaságilag aktív a népesség 50,1 %-a, míg nık esetén a népesség 38,4 %-a. Az országos mutatószámok az alábbiak: férfiak esetén gazdaságilag aktív a népesség 51 %-a, míg nık esetén a népesség 40,4 %-a. 9

Bács-Kiskun megye, a jánoshalmi térség, valamint a település nyilvántartott álláskeresıi arányának (a gazdaságilag aktív népesség %-ában ) alakulását az alábbi grafikonon keresztül követhetjük nyomon: 35 30 25 20 15 10 5 0 29 25,3 22,2 26,1 26,7 14,7 15,5 15,6 16,8 12,7 14,8 13,4 13,7 15,3 2008 2009 2010 2011 2012 Bács-Kiskun megye Jánoshalma Mélykút Megállapítható, hogy a település munkanélküliségi mutatói kedvezıtlenebbek a megyei munkaügyi helyzetnél, ugyanakkor lényegesen jobbak a jánoshalmi térségben megfigyelhetı mutatóknál. A településen a regisztrált munkanélküliek számának változását, valamint a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú lakónépességhez viszonyított arányát az alábbi diagramok mutatják: 700 Álláskeresők száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 10

20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Álláskeresők aránya 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Egyértelmően megállapítható, hogy a városban a foglalkoztatási szint évek óta alacsony, a város munkanélküliségi rátája 2009. évtıl kezdıdıen folyamatosan 13 % felett van. A felsı diagramból megállapítható továbbá az is, hogy a regisztrált álláskeresık között a nemek aránya viszonylag kiegyenlített, a regisztrált munkanélküli nık aránya évek óta legfeljebb 2-3 %-kal haladja meg a regisztrált munkanélküli férfiak arányát. Kiemelendı, hogy a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya tartósan az 50 % közelében, vagy azt meghaladó mértéken áll. Ez a jelenség túl azon, hogy milyen jelentıs gazdasági következményeket hordoz, igen komoly társadalmi hatásokkal is jár. A tartós munkanélküliek jelentıs részénél önértékelési problémák lépnek fel, amelynek következtében sokkal könnyebben izolálódnak, ezáltal sokuknál különbözı egészségügyi és pszichés problémák lépnek fel, amely sok esetben magával hozza a családi feszültségeket és konfliktusokat. 70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen 11

Szomorú, hogy folyamatos növekedést mutat a nyilvántartott pályakezdı munkanélküliek száma mind számbelileg, mind a 18-29 éves lakosság arányához viszonyítottan. Ha mindehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a munkanélküliség elıl menekülve számos fıleg magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı fiatal hagyja el a települést, akkor még inkább kedvezıtlen képet kapunk. A pályakezdı fiatalok elhelyezkedését nemcsak a munkalehetıségek száma, hanem a nem megfelelı szakmaválasztás valamint a szakmai tapasztalat hiánya is befolyásolja. 45 Pályakezdő álláskeresők száma 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti arányát az alábbi diagram mutatja: Regisztrált munkanélküliek aránya korcsoportonként - 2012. év 20% 32% 6% 19% 23% 25 éves és fiatalabb 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56 - x év A településen az álláskeresık legnépesebb csoportja 36-45 év közötti, a legkevesebben az 56 év felettiek vannak jelen. Viszonylag alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerı-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását fıként az oktatási, képzési idı meghosszabbodása indokolja, míg az 56 év feletti korosztály a munkanélküliség elıl a különbözı korhatár elıtti nyugellátások felé menekül. 3.2.2. Az alacsony iskolai végzettségőek foglalkoztatottsága A munkanélküliek helyzetének vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az iskolai végzettség szerinti megoszlását, mivel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık foglalkoztatási szempontból talán a leghátrányosabb helyzetben vannak. 12

Mindenekelıtt arra érdemes rámutatnunk, hogy a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatokat elemezve elmondhatjuk, hogy városunkban mind a nık, mind a férfiak közel 5%-os csökkenés mutatható ki az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı 15 év illetve afeletti lakónépesség arányában. A lakosság iskolai végzettségének növekedése nagyobbrészt arra vezethetı vissza, hogy a belépı fiatal lakosság képzettebb, mint a kilépı idısebb lakosság, másrészt a mutató emelkedésében valószínőleg gazdasági okok is közrejátszanak, hiszen a munkaerıpiacon nagy valószínőséggel könnyebben talál munkát a képzett munkaerı. A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: Regisztált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása - 2012. év általános iskolai végzettség nélkül 18% 2% 6% 36% általános iskolai végzettség szakiskola és szakmunkásképzı iskola gimnázium, szakközépiskola és technikum 38% fıiskola és egyetem A településen az álláskeresık 6 %-a rendelkezik 8 általános iskolai végzettségnél kevesebbel, 36 % - a 8 általános iskolai végzettséggel, 38 % - uk szakiskolai vagy szakmunkás végzettséggel, 18 %- uk gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel vagy technikummal, illetve 2 %-uk fıiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Vagyis megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresık 42 %-a (!) csupán alapfokú, vagy még azt sem elérı végzettséggel rendelkezik. A felsıfokú végzettséggel rendelkezık viszonylag alacsony aránya jelentheti azt, hogy a diplomás álláskeresık könnyebben kapnak munkát, ugyanakkor elıfordulhat az is, hogy a felsıfokú végzettséggel rendelkezık a jobb megélhetés reményében vidékre költöznek településünkrıl. Az általános tapasztalatok szerint a térségben a munkaadók zöme legalább általános iskolai végzettséget igénylı állásokat hirdet, tekintettel azonban arra, hogy az álláskeresık 6 % - a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, így az ı elhelyezkedésük - az általános iskolai végzettség megszerzése nélkül - szinte lehetetlen. Mint olyan település ahol jelentıs a mezıgazdaság szerepe, mindenképpen érdemes szólni az alkalmi munkavégzés lehetıségeirıl. A közelmúlt tapasztalatai alapján megállapítható, hogy alkalmi munkavégzésre egyre kevesebb lehetıség nyílik városunkban, hiszen a mezıgazdasági munkavégzésre lehetıséget nyújtó birtokok egyre inkább gépesítettek. Az alkalmi munkavégzés lehetıségének csökkenése fıleg a mélyszegénységben élık, a romák és az alacsony iskolai végzettségőek számára jelent nagy érvágást, hiszen ık eddig a tavasztól ıszig terjedı idıszakban legalább ebben a formában munkához és így jövedelemhez tudtak jutni. Mindenképpen kiemelést igényel, hogy a napszám összege is jelentısen elmarad a régió egyéb térségeiben jellemzı adatoktól. 3.2.3. A közfoglalkoztatás A magas munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, 13

valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését településünkön Mélykút Város Önkormányzat Gazdasági Mőszaki Ellátó Szervezete (GAMESZ) látja el. Az elmúlt két évben az önkormányzat valamennyi intézménye, a Polgármesteri Hivatal, a Nemzetiségi Roma Önkormányzat szerepet kapott a közfoglalkoztatott személyek foglalkoztatásában. Összevetve a közfoglalkoztatásban részt vevık számát a település aktív korú népességének nagyságával, látszik, hogy a közfoglalkoztatás jelentıs, ugyanakkor nem elégséges szerepet tölt be a település helyi munkaerejének foglalkoztatásában, ez a foglalkoztatási forma csak részben tudja pótolni a hiányzó munkalehetıségeket. A közfoglalkoztatásban részt vevık átlagos foglalkoztatási ideje a tavalyi évben 210 nap volt, amely mutatószám rámutat arra, hogy a közfoglalkoztatás a szakaszos, rotációs jellege miatt sem ad végleges választ a munkanélküliségre. A mélyszegénységben élık és a romák foglalkoztatásában jelentıs szerepet kapnak a közfoglalkoztatási programok. Ezen csoport igen jelentıs részének a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen reális esélyt a munkához való jutásra. A Nemzetiségi Roma Önkormányzat elnökének tudomása szerint kb. 5-10 olyan roma személy van, aki az önkormányzat közfoglalkoztatási programjain kívül dolgozik. Településünk a 2011. évben csatlakozott a Startmunka Mintaprogramhoz. A 2011. év novemberében elindított három, majd a 2012. évtıl négy, illetve az idei évtıl már hat programra kibıvített projekteket hosszú távon gondolkodva, az önellátás elve mentén egymásra építve dolgozta ki önkormányzatunk. A Startmunka projektek egymásra épülése a tavalyi évben bekerült a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja Példátadó Gyakorlatok Pályázata 2011-2012 címő pályázat Startközmunka Mintaprogram - Közfoglalkoztatás témakörének díjazottjai közé. Az idei évben futó programok az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1. Mezıgazdasági projekt: Az önkormányzat tulajdonában lévı telken elhelyezett fóliasátrakban a településen kiültetésre kerülı tavaszi, nyári és ıszi virágpalánták, valamint a szántóföldi növénytermesztésben felhasználásra kerülı paprika, paradicsom, uborka, káposztafélék palántájának nevelése történik, amelyek ezt követıen a szintén önkormányzati tulajdonban lévı szántóföldekre kerülnek. A program keretén belül elsısorban a Gondozási Központ Konyhája részére történik alapanyag elıállítás, illetve annak egy része a bácsalmási savanyítóüzemben kerül feldolgozásra. 2. Biomassza-kazán mőködtetése: A programban Arundo donax (olasznád) termesztését végezzük. Az önkormányzati földterületek között vannak olyanok is, amelyek nem alkalmasak a zöldségtermesztésre. Ezért ezeken a területeken olasznádat termesztünk, hiszen az a szikes, száraz homoktalajokon is jól fejlıdik. Tápanyag-utánpótlásra nincs szüksége, rossz minıségő talajon is termeszthetı. Négyzetméterenként egy palánta kiültetése elegendı, hiszen több mint száz hajtást hoz a növény, amelyet két-három év múlva érdemes elıször learatni, ekkor adja az optimális hektáronkénti termésátlagot. Ennek ellenére nincs kizárva az elsı évben történı aratás sem. 3. Illegális hulladéklerakók felszámolása: A település elöregedése miatt egyre gyakrabban történik meg, hogy az örökösök felajánlják ingatlanjaikat az önkormányzat részére. Ezen ingatlanok jelentıs része bontásra vár, hiszen elhanyagoltságuk miatt azokon illegális hulladéklerakás indul meg. Ennek megszüntetése érdekében az ingatlanok elbontásra kerülnek, és gondozott telkek jönne létre. 14

4. Térkıkészítés és lerakás: A szakmunkások már a 2012. évben is végezték a térkı gyártását, valamint annak a település központjában történı lerakását. Ez a munka folytatódik tovább az idei évben is, kiterjesztve a város egészére. 5. Földutak karbantartásával kapcsolatos projekt: A település belterületi útjaink karbantartása mellett a külterületi dőlıutak javítását célozza a program kb. 50, illetve 10 km hosszan. 6. Téli közfoglalkoztatás: A projektben 5 fı segédmunkás 7 hónapos foglalkoztatása van tervezve kétféle beosztással. A nyári hónapokban a konyhára szállított zöldségek feldolgozásában, fagyasztásában, raktározásában, befızésében vesznek részt. A téli hónapokban az elızıeken kívül a savanyított káposzta elıkészítésében is részt vesznek. 3.2.4. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezıi Mélykút város aktív keresıi 80%-ban helyben találnak munkát. Más környezı vidéki településekhez képest a lakosság viszonylag kisebb arányban ingázik más települések, elsısorban Kiskunhalas és Baja, másodsorban Szeged munkahelyeire. A megyeszékhely Kecskemét, valamint a fıváros Budapest hiába kínál(na) sokkal jobb munkavállalási feltételeket, távolságuk miatt ingázás esetén egyik sem jelenthet reális célpont a lakosság számára. A térség munkaerı-piaci helyzetére jellemzı, hogy a térség településein sok esetben az önkormányzat tekinthetı az egyik legnagyobb munkaadónak. Ez a jelenség településünk esetében is megfigyelhetı, hiszen városunkban az állami szektorban (önkormányzati intézmények, állami fenntartású intézmények, helyi kirendeltségeik) foglalkoztattak száma igen magas, vagyis az állami szektornak igen nagy szerepe van a helyi munkaerı foglalkoztatásában. 3.2.5. A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerıpiacra való átmenetet megkönnyítı programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Sajnálatos, hogy a magas munkanélküliség következtében az érintetteknek nincs kapacitása arra, hogy speciálisan a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerıpiacra való átmenetet megkönnyítı, illetve az idısek foglalkoztatását elısegítı programokat dolgozzanak ki, és valósítsanak meg, ilyen programokat sem a településen, sem a térségben nem találunk. 3.2.6. A munkaerı-piaci integrációt segítı szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A munkaerı-piaci integrációt jelentısen növelné, ha a regisztrált munkanélküliek egy része magasabb iskolai végzettséggel, illetve egyéb szakképzéssel rendelkezne. Városunkban a 2006. évben kezdte meg mőködését a Szegedi Felnıttoktatási Gimnázium és Szakképzı Iskola (SZEFI) kihelyezett tagozata, amely egyrészt gimnáziumi oktatást, másrészt esti tagozatú iskolai rendszerő szakképzéseket végez. Szakmai kínálatukban településünkön a szociális szolgáltatások, a közgazdaság, a számítástechnika és egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmái szerepeltek az elmúlt években. A szakmák számának és milyenségének kiválasztásánál figyelemmel vannak a város (és a környezı települések) lélekszámára és a várható érdeklıdésre, a munkaerı-piaci igényekre. A felnıttoktatásban szervezett képzések közös jellemzıje, hogy a nappali tagozatos oktatásban is érvényes rend szerint folyik a tanítás. Ennek megfelelıen szeptemberben kezdıdik a képzés és májusig tart a tanév az egy éves képzéseknél. Az oktatásra elsısorban a település tanárait, szakembereit kérik fel, illetve bízzák meg, ezzel is segítve a települések foglalkoztatottságának javítását. 15

3.2.7. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Önkormányzatunknak a foglalkoztatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetésrıl nincs tudomása, bár a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint létezik a jelenség településünkön. Azonban a hátrányos megkülönböztetést bizonyítani nagyon nehéz, mivel a roma lakosság jelentıs része alulképzett, és így sokszor az alacsony képzettség, és nem az etnikai hovatartozás az indok az elutasításnál. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Szt. 25. -a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következı pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: idıskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítı támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítı támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Fenti ellátási formák célja, hogy a különbözı problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülı személyek, családok vonatkozásában hozzájáruljon a helyzet megoldásához, az azt kiváltó okok felszámolásához. A fent felsorolt támogatási formák közül a lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítı támogatás, a rendszeres szociális segély, valamint a közgyógyellátás érdemel kiemelést, mivel ezek fordulnak elı leggyakrabban településünkön. A lakásfenntartási támogatás célszerőségi okokból a 3.4. fejezetben kerül részletes kifejtésre. A regisztrált álláskeresık ellátási formáinak megoszlását az alábbi diagram mutatja: z A regisztrált álláskeresık ellátási formáinak megoszlása - 2012. év 54% 39% ellátás nélkül álláskeresési járadék álláskeresési segély foglalkoztatás helyettesítı támogatás 1% 6% Mint ahogyan az a fentiekbıl kitőnik, a regisztrált álláskeresık több mint egyharmada ellátásban nem részesül, míg a foglalkoztatást helyettesítı támogatás meghatározó mértékben jelenik meg a település lakosságának körében. A foglalkoztatást helyettesítı támogatás elemzésénél abból célszerő kiindulni, hogy az Szt. 2009. január 1. napjától egy teljesen új ellátási típust, az aktív 16

korúak ellátását vezette be. Az aktív korúak ellátása - a törvény célja szerint - a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították a rendszeres szociális segélyre jogosultak kivételével - foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítı támogatást évente felül kell vizsgálni, és a jogosult személynek felülvizsgálatkor a felülvizsgálat idıpontját megelızı egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Önkormányzatunk a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében az aktív korú ellátásra való jogosultság egyéb feltételeként elıírja a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó követelményt. A tapasztalatok bizonyítják a feltétel létjogosultságát, az érintettek ha mást nem hiánypótlásra történı felhívást követıen, de eleget tesznek a követelményeknek, nagyon kevés esetben fordul elı, hogy ennek hiánya miatt kerülne sor az ellátási forma megvonására. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítı támogatás folyósításához szükséges 30 napos munkaviszonyt számos érintett a közfoglalkoztatás eredményeképp tudja igazolni, ezért látható, hogy a közfoglalkoztatási rendszer mőködtetése nélkül még több család kerülne létfenntartást veszélyeztetı helyzetbe. Az aktív korúak ellátásának másik típusa a rendszeres szociális segély, amely ellátási formát az alábbi személyek vehetik igénybe: egészségkárosodott személyek, az a személy aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, az a személy, aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. Az álláskeresési segélyben és az álláskeresési járadékban részesülık létszámát vizsgálva megállapítható, hogy az mindkét ellátási forma esetében igen erısen csökkenı tendenciát mutat, amely a két ellátási forma folyósításának egyre szigorúbb feltételire vezethetı vissza. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátásban részesük száma évek óta igen magas településünkön, évek óta a 250 fı körül mozog, amely adatokból egyrészt következtethetünk a lakosság egészségügyi helyzetére, másrészt vagyoni viszonyaira. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a város lakásállományának összetételét, az önkormányzat bérlakás-állományát, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhetı elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítı támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzıket, elsısorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. A lakhatás jellemzıi A település lakásállományának vizsgálatakor elsısorban a 2011. évi népszámlálási adatokat érdemes segítségül hívni. Eszerint a város lakásállományának 96%-a tulajdonosi jogcímen áll az érintettek részére, a lakások 2, 8%-át bérlet jogcímén, míg 1,2 %-át egyéb jogcímen használják. A lakásállomány évjáratát az alábbi diagram mutatja: 17

A lakások építési év szerinti megoszlása - 2011. év 14% 2% 34% <1946 1946-1960 1961-1980 33% 1981-2000 2001-2011 17% Mindenképpen meg kell említeni, hogy 2001 óta mindössze 43 lakás, és ebbıl a 2006. és 2011. év közötti idıszakban is csak 11 lakás épült a településen. Ez elsısorban a gazdasági helyzetre, míg másodsorban arra vezethetı vissza, hogy a település lakosságának elöregedése miatt sok az eladó lakatlan ház városunkban. A lakások komfort fokozat szerinti, illetve alapterület szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: A település lakásainak komfortfokozat szerinti megoszlása - 2011. év 5% 15% 20% összkomfortos komfortos félkomfortos 60% komfort nélküli és szükséglakások A lakások alapterület szerinti megoszlása - 2011. év 0% 5% 32% 29 m2 30% 30-49 m2 50-79 m2 80-99 m2 100 m2 felett 33% 18

A közmőszolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatószámai fontos tényezık a lakosság életminısége szempontjából. Településünkön a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya 98 %, az árammal ellátott lakások aránya 90 %, a vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 55 %. Mindenképpen meg kell jegyezni azonban, hogy ezek a mutatószámok nem biztos, hogy hően tükrözik a valóságot, hiszen attól, hogy van lehetıség a szolgáltatás igénybe vételére, nem biztos, hogy annak lehetıségével élni is tudnak az ott lakók (pl. anyagi okok miatt). Az egyéb belterületi helyként besorolt Öregmajor 94 lakással és 133 fıs állandó lakossággal rendelkezik. A településrészen lévı lakások nagy többsége víz- illetve áramszolgáltatással ellátott, ugyanakkor a gázszolgáltatás nincs kiépítve. Öregmajor lakosai a közösségi élet tekintetében nagy hátrányban vannak, hiszen a településrészen egy benzinkút és a hozzá tartozó shop, valamint egy közösségi ház kivételével - egészségügyi, szociális ellátás illetve egyéb szolgáltatás nem mőködik. A település területéhez több mint száz tanya is hozzátartozik, azonban ezeknek csupán 1/3 részében laknak. A tanyák jelentıs részén az áramszolgáltatás hozzáférhetı, ugyanakkor vezetékes vízzel nem ellátottak, ám fúrt kutak révén biztosított a vízellátás. Általánosságban elmondható, hogy a településen a mélyszegénységben élık, valamint a cigány kisebbség által lakott lakóházak minısége és állapota lényegesen rosszabb az átlaghoz képes, egyrészt az ott élık rosszabb anyagi helyzete, másrészt a karbantartás hiánya miatt. A 2011. évben önkormányzatunk megbízást adott az ÉPTESZ Kft. környezetvédelmi megbízottjának, hogy végezzen el egy, a település egészét lefedı vizsgálatot a lakásállomány állapotára vonatkozóan. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 30 ingatlanon a lakóházaknak már csak romjai, vagy fıfalai látszanak, 13 lakóház életveszélyes, bontani kell, 42 lakóház állapota pedig a karbantartás hiánya miatt fokozatosan romlik, amennyiben nem gondozzák, hamarosan életveszélyessé válhat. 3.4.2. Szociális lakhatás Önkormányzatunk összesen 37 önkormányzati bérlakással rendelkezik, amelyek közül három lakás szociális jelleggel bérbeadható lakásnak, míg a többi lakás költségelven bérbeadható lakásnak minısül. A három szociális lakás közül két lakás komfort nélküli, míg egy lakás komfortos kategóriájú. Szükséglakással az önkormányzat nem rendelkezik. Az önkormányzati lakáshoz jutás mind a szociális jelleggel bérbeadható, mind a költségelven alapuló lakások esetén minden esetben pályázati formában történik. A krízishelyzetben igénybe vehetı szolgáltatások hiánya miatt mindenképpen kívánatos lenne a önkormányzat szociális bérlakásai számának emelése. 3.4.3. A lakhatást segítı támogatások A szociálisan rászorulók esetében kiterjedt támogatási rendszer mőködik, amely több elembıl tevıdik össze. A lakhatást segítı támogatási forma egyik legjelentısebb eleme a normatív lakásfenntartási támogatás, amelyben településünkön évek óta közel 600-700 fı részesül, és amelyet természetben nyújtunk a rászorulók részére. Szintén jelentıs segítség az adósságkezelési szolgáltatás megléte, bár itt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ezen ellátási forma csak nagyobb összegő díjhátralék, valamint a közszolgáltatásból való kikapcsolás esetén vehetı igénybe, illetve meghatározott önrész meglétét követeli meg az érintettektıl. Ezen feltételek jelentıs mértékben korlátozzák az igénybe vevık számát. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesítettek száma évente 9-16 fı között mozog. 19

Az önkormányzat helyi rendelete lehetıséget biztosít helyi lakáscélú támogatás igénybevételére. Eszerint az önkormányzat a rendeletben fennálló feltételek esetén legfeljebb 500 ezer forint támogatást nyújthat azoknak, akik a településen lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat korszerősítik, felújítják. A rendelet értelmében lehetıség van arra, hogy a cigányság különösen kedvezıtlen lakáshelyzetére tekintettel a képviselı-testület úgy döntsön, hogy a helyi lakáscélú támogatás lehetıségérıl szóló hirdetményében kizárólag a cigány lakosság figyelmét hívja fel a kérelmek benyújtásának lehetıségére. 3.4.5. Eladósodottság A helyi lakásviszonyok legjellemzıbb problémája a közmődíj-hátralékok felhalmozódása, illetve annak folyamatos újratermelıdése. A tapasztalatok szerint az elmúlt években folyamatosan növekszik a közüzemi szolgáltatók felé hátralékkal rendelkezı lakosok száma. Az utóbbi két évben ennek ellensúlyozására egyre többen veszik igénybe az elıre fizetıs, ún. kártyás mérıórák felszerelésének lehetıségét. 3.4.6. Hajléktalanság Egyre több városban okoz problémát a hajléktalan személyek megjelenése illetve számának növekedése. Ebbıl a szempontból településünk igen kedvezı helyzetben van, hiszen hajléktalan személy nem él városunkban. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön a hátrányos helyzető népesség a város valamennyi pontján elıfordul, de a város DK-i részén, az ún. Gányó -ban azonosítható legteljesebben az alacsony státuszú lakosság az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezık, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és a cigány népesség - felülprezentáltsága. 3.5.1. A szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzıi A Gányó tulajdonképpen egy három utcát magában foglaló, közel 280 házat és 370 fıt magába foglaló településrész a központtól kb. 3 km-re a Bácsalmás felé vezetı út közelében. A szegregátumban élnek tısgyökeres lakosok (ık javarészt többgenerációs szegény családok, mezıgazdasági idénymunkások leszármazottai), illetve ún. bevándorlók, akik különbözı nagyvárosokból érkeztek a településre néhány éve vagy csak pár hónapja. Ez utóbbiak munkát csak elvétve kapnak, helyzetük szinte kilátástalan. A településrésznek csak kb. egyharmad része rendelkezik szilárd útburkolattal, a többi része földes, ezért esızések idején nehezen megközelíthetı. A településrészen található óvoda, közösségi ház, templom és élelmiszerbolt is. A Gányóban élı családok zöme ugyan saját tulajdonú házban él, azonban az utóbbi idıben sajnos megjelentek az olyan családok is, akik nagyarányú tartozásaik miatt elveszítették lakásukat, és bérlıként élnek tovább házaikban. Az itt lévı lakóházak állapota lényegesen rosszabb az átlaghoz képes egyrészt az ott élık rosszabb anyagi helyzete, másrészt a karbantartás hiánya miatt. Az ingatlanokra általánosan jellemzı, hogy régi típusú parasztházak (alapnélküli, szigeteletlen, vert falú vagy vályogból készült házak) komfortfokozat nélkül vagy minimális komfortfokozattal (sok helyen nem található fürdıszoba és WC az épületen belül). A víz általánosan az ingatlanon belül van, azonban vannak olyan házak is, amelyekre még a vizet sem vezették be. A főtést általánosságban fával oldják meg, és ennek csak részben oka az, hogy a gázszolgáltatás nem 20

mindenhol elérhetı a településrészen. Az áramszolgáltatás ugyan jól hozzáférhetı, azonban a nagy összegő tartozások és hátralékok miatt az áramszolgáltató gyakran kikapcsolja a szolgáltatást. Ezen a településrészen használják a legtöbben az elıre felszerelt mérıórákat. A sokgyermekes családoknál jellemzıen igen szőkösek a lakáskörülmények, gyakran kis alapterülető lakásban sokan élnek együtt, egészségtelen lakhatási feltételek mellett. Az ingatlanok nagy részéhez ugyan tartozik udvar és kert is, azonban azt csak kevés család mőveli. 3.5.2. A szegregátumban élık társadalmi problémák szempontjából fıbb jellemzıi A megkérdezett szakemberek szerint az érintettek családok legjellemzıbb sajátosságai az alábbiak szerint foglalhatók össze: a szülık alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, magas a munkanélküliség körükben, fı bevételi forrásuk elsısorban szociális juttatásokból és alkalmi munkavállalásból származik, tartós anyagi problémákkal küzdenek. Egyes családoknál megfigyelhetı a munkanélküli életformára és a passzív szociálpolitikai eszközökbıl való megélhetésre történı berendezkedés, a tartós munkanélküli életformával járó pszichés tényezık kialakulása. Más családoknál a túlzott fogyasztást, a média hatására meggondolatlanul felvett fogyasztási hiteleket, gyorskölcsönöket és az ezek következtében adósságcsapdába kerülést lehet tapasztalni. A szegregátumban élı családok egy részére jellemzı, hogy lakcímüket gyakran az érintett településrészen belül is - gyakran váltogatják, emiatt nehezen fellelhetıek és gondozhatóak. Az itt élı családok igen betegesek, ennek ellenére gyakran még az egészségügyi alapellátást sem veszik igénybe. Egészségfelmérésük, szőrıvizsgálatuk nem megoldott. A helyi szakemberek tapasztalatai alapján az itt élı felnıttek és gyermekek igen jelentıs része szemmel láthatóan is alultáplált. A bevételük nagy részét nem egészséges életmódra, hanem káros szenvedélyre költik el a kézhezvételt követıen rövid idın belül, sok esetben a gyógyszerek/vitaminok/tápszer kiváltása sem történik meg. Sok esetben nem fogadják el a szakemberek által javasolt életvezetési tanácsokat, esetenként felháborodva fogadják azokat. A mőveletlen kertek, a rendezetlen udvarok komoly balesetveszélyt jelentenek a gyermekek számára. A szülık a szakmai tanácsok ellenére sem teszik meg azokat a változtatásokat, amelyeket saját erıbıl is meg tudnának valósítani (pl.: kertrendezés, balesetveszély elhárítás, takarítás, fızés, gyermekekkel való értı foglalkozás, gyermekek iskolába kísérése stb.). 3.5.3. Szegregációval veszélyeztetett területek Bár jelenleg véleményünk szerint nem tekinthetı szegregátumnak, de hasonlóan veszélyeztetett terület a Jánoshalma irányába tartó kivezetı út mellett lévı településrész is. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Településünkön a települési önkormányzati feladatok tekintetében az egészségügyi alapellátás egy gyermek háziorvosi, két felnıtt háziorvosi, két fogorvosi és két védınıi körzet, valamint az orvosi ügyelet mőködtetése keretében megfelelıen biztosított. Városunk rendelkezik továbbá egy gyógyszertárral is. Az orvosok tevékenységüket vállalkozás keretében látják el, a szolgáltatáshoz való hozzáférés minden hétköznap megoldott. Az ügyelet ellátása önálló, összevont ügyelet keretében történik, hét közben két munkanapon a helyi háziorvosok, a hét többi munkanapján, illetve hétvégén és ünnepnapokon a Duo Medic Kft. biztosítja az orvosi ügyeleti feladatok ellátását. Az ügyelethez kapcsolódó ápolói, illetve a gépkocsivezetıi feladatokat az önkormányzat saját 21