Az egészséges munkavállalókért és a biztonságos munkahelyekért

Az egészséges munkavállalókért és a biztonságos munkahelyekért A tagszövetségei

Az egészséges munkavállalókért és a biztonságos munkahelyekért 1

Készült Magyarországon, 2010 májusában. A kiadvány az IOSHA Improving the OSH (Occupational Safety and Health) Awareness of employers and employees in CEE (A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonság tudatosságának fejlesztéséért) c. projekt keretében az Európai Bizottság társfinanszírozásával jelenik meg. A kiadványban megfogalmazott véleményekért kizárólagosan a szerzőket terheli felelősség. A Bizottság nem felelős az információk bármely módon történő felhasználásáért. MGYOSZ Minden jog fenntartva. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8. www.mgyosz.hu tel.: 06 1 474 2041 fax: 06 1 474 2065 e-mail: mgyosz@mgyosz.hu A kiadványt az MGYOSZ ingyenesen terjeszti. Részletes információ a projektről a www.iosha.eu honlapon olvasható. 2

Tartalom Köszöntő 4 Az IOSHA projekt bemutatása 5 A projektpartnerek közös állásfoglalása 7 MGYOSZ-MSZOSZ közös nyilatkozat 8 Az IOSHA felmérés országeredményeinek összefoglalása és összehasonlítása 9 Magyarországi IOSHA országjelentés 18 A foglalkozás-egészségügy szerepe és lehetőségei az aktív lakosság egészségfejlesztésében, különös tekintettel a munkahelyi egészségfejlesztésre 38 A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok 42 Jó példák a munkahelyi egészségfejlesztésre 46 About the project IOSHA 56 Summary and comparison of survey country results 57 3

Köszöntő Tisztelt Olvasó! A munkabiztonság és a munkaegészségügy szervezésének kérdése nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók számára is kulcsfontosságú a vállalkozások, cégek eredményes mű ködésének és fejlődőképességének biztosítása érdekében. A jelen kiadványunkban bemutatásra kerülő felmérés során ezért öt külföldi társszervezetünkkel együttműködve arra kerestük a választ, hogy az egyes országokban Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia és Magyarország a munkáltatók és a munkavállalók mennyire kezelik tudatosan a munkabiz tonság és munkaegészségügy kérdését. A felmérés többnyire bizakodásunkat tápláló, ugyanakkor a fejlesztendő területeket is kiemelő eredményei tanulságait levonva, az MGYOSZ a legnagyobb európai munkaadói szervezet, a BUSINESSEUROPE tagjaként, annak, valamint a projektbe bevont öt közép-európai társszervezet vonatkozó javaslataival összhangban az alábbi álláspontot képviseli: Először is fontos, hogy jobban betartassuk a már meglevő munkabiztonsági és munkaegészségügyi szabályokat, illetve segítsük a kkv-kat is ezek alkalmazásában. A vonatkozó szabályok javítása során is csak ott és csak azt érdemes szabályozni, ahol ez valóban indokolt, nem szabad a túlszabályozás hibájába esni. A rendelkezések módosítását minden esetben meg kell, hogy előzze a kapcsolódó gazdasági és szociális költségek és várható hasznok kiértékelése, illetve a vonatkozó tudományos eredmények vizsgálata. Részletes, mindenre kiterjedő szabályozás helyett egy keretrendszer jellegű, célorientált megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy megfelelő teret hagyjunk a folyamatos fejlesztéseknek és az innovációnak a munkabiztonság és munkaegészségügy terén. A témakör fontosságát hangsúlyozandó, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége közös akcióprogramot indított el. Az MGYOSZ elnökeként őszintén bízom benne, hogy az aláírásra került Közös Nyilatkozat segítségével a két szervezet, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkáltatói és Munkavállalói Oldalának tagjai, egy olyan folyamatot indít el, amely hozzájárul a munkabiztonság, a munkaegészségügy és a munkahelyi egészségfejlesztés eredményességének javításához. Köszönet illeti meg tehát fáradhatatlan munkájukért a projektben részt vevőket, hiszen ennek eredményeként publikálhattuk a hazai munkabiztonság és munkaegészségügy fejlesztésében mérföldkőnek számító szakmai anyagot. Bízom abban, hogy az IOSHA-program kapcsán, az egyes szervezetekkel, vállalatokkal kialakított együttműködések a jövőben is hasonlóan sikeresek, gyümölcsözőek maradnak. Dr. Futó Péter MGYOSZ elnök 4

Az IOSHA projekt bemutatása Az egészség és biztonság hatékony munkahelyi védelmének hiányosságaiból eredeztethető munkahelyi baleseteknek és foglalkozási megbetegedéseknek nemcsak jelentős emberi vonzata van, de e távolmaradások a gazdaságra is erősen negatív hatást gyakorolnak. Az aránytalanul magas költségek gátolják a gazdasági növekedést, hiszen azok jelentős része a társadalombiztosításra és az államháztartásra hárul. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések súlyos kiadásokat jelentenek a vállalkozások, különösen a kis- és közepes méretű vállalatok számára is. A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme tehát mindenki érdeke. Az európai és nemzeti stratégiai célokkal összhangban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 2009 márciusában sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz IOSHA Improving the OSH (Occupational Safety and Health) awareness of employers and employees in CEE (A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonságtudatosságának fejlesztéséért) címmel. A projekt céljai: Felhívni a figyelmet a munkaegészségügy és munkabiztonság fontosságára azáltal, hogy a minőségirányítás integrált részeként és a vállalati versenyképesség egyik fontos pilléreként mutatjuk be. Bővíteni a közép-kelet-európai munkaegészségügyi és munkabiztonsági helyzetről rendelkezésre álló információkat egy felmérés segítségével, mely feltérképezi a munkaadók és a munkavállalók tapasztalatait, viselkedését, hozzáállását és elvárásait. Támogatni a nemzeti munkaegészségügyi és munkabiztonsági stratégiák fejlesztését és vég rehajtását a közép-kelet európai partnerszervezetek, vállalatok, munkavállalói képviseletek (szakszervezetek) és a többi érintett fél bevonásával. Munkaegészségügyi és munkabiztonsági irányelvek megfogalmazása, melyek elősegítik a társadalmi párbeszédet, és cselekvésre sarkallnak. Viselkedésváltozásra bátorítani a munkavállalókat, meggyőzni a munkaadókat az egészségtudatos hozzáállás előnyeiről (munkahelyi egészségfejlesztés). Segíteni a közép-kelet európai munkaadók között az információáramlást, illetve a jó gyakorlatok terjedését. A 2009 júniusában indult projekthez partnerként megnyertük az osztrák, szlovén, horvát, szlovák és román munkaadói és gyáriparos szövetségeket. Támogató szervezetként a projektet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Közép-Európai Központja, valamint a BUSINESSEUROPE és az ETUC (a munkaadók és munkavállalók európai csúcsszervezetei) jegyzik. A projektmunkába bekapcsolódott hat nemzeti csúcsszakszervezet, köztük Magyarországon az MSZOSZ és az ÉSZT. 5

Az egy évig tartó projekt első részében az MGYOSZ vezetésével kérdőíves felmérést végeztünk el a hat partneri országban. A felmérés célja a munkaadók és munkavállalók tudatosságának növelése mellett az országokra jellemző munkaegészségügyi és munkabiztonsági helyzet feltérképezése volt. Szeretnénk, ha minél szélesebb körben megismernék a projektet, a felmérés eredményeit, a téma vezető szakembereinek tanulmányait, valamint a hazai vállalati jó gyakorlatok példáit. Célunk, hogy a lehető legtöbb munkáltatóhoz, munkavállalóhoz, döntéshozóhoz, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberhez eljussunk ezekkel a beszámolókkal, útmutatásokkal. Jelen kiadványunk mellett további információ található a projektről és a munkavédelemről a www.iosha.eu címen. A honlapon megtekinthetők a témában készült ok tatófilmek is. Paksi Mária MGYOSZ nemzetközi igazgató-helyettes IOSHA nemzetközi projekt menedzser 6

A projektpartnerek közös állásfoglalása A 2009 októberében elvégzett IOSHA felmérés nyomán, melyben minden jelen állásfoglalást aláíró munkaadói szövetség részt vett, a partnerek az alábbi közös állásfoglalást alakították ki: A vállalatok fő tevékenységétől, méretétől függetlenül minden szektorban szükséges hangsúlyozni a munkabiztonság és munkaegészségügy fontosságát. A munkabiztonság és munkaegészségügy kérdésével foglalkozni kell mindenütt, hiszen a munkahelyi kockázati tényezők mindenhol megvannak, csak jellegükben és súlyosságukban eltérőek. A mun kavállalók egészségvédelme és a biztonságos, egészséges vállalkozás kialakítása úgy az irodai környezetben, mint a gyárakban, vagy az építési területen egyaránt fontos. A vállalkozások komoly gondot fordítanak az eszközbeszerzésre és a munkakörnyezet modernizálására, azonban a felmerülő problémák arra mutatnak rá, hogy az emberi tényezőre még jobban kell figyelni. Meg kell előzni a munkavégző képesség csökkenését, a munkahelyi baleseteket okozó koncentrációcsökkenést, a stresszterheltséget, az akadályozó fizikai tünetek kialakulását. Nagyobb figyelmet kell fordítani a munkavállalók munkakörnyezetének folyamatos javítása mellett az általános egészségfejlesztésre is. A vállalkozások vezetési stratégiájában kiemelt helyet kell, hogy kapjon a munkavédelmi folyamatok elemzése. Rendszeresen legyen napirenden az egyeztetés a munkavédelmi és munkaegészségügyi szakértőkkel annak érdekében, hogy a vállalkozás élhető, verseny képes, sikeres lehessen mind a munkáltató, mind a munkavállalók számára. Széles körben meg kell ismertetni a munkavédelem folyamatos fejlesztésében rejlő üzleti lehetőségeket, úgymint a csökkenő költségek és fluktuáció, illetve a növekvő termelékenység és versenyképesség. A törvényi kötelezettségeken túlmenően szükség van egy olyan keretrendszerre, mely támogatja a vállalatok önként vállalt, az adott ágazathoz, vállalatmérethez és a specifikus igényekhez igazodó kezdeményezéseit. Amint azt a Közösségi Stratégia is kiemeli, a preventív hozzáállás nemcsak a munkahelyeken kell hogy főszerepet kapjon, hanem általában a társadalomnak kellene értéket látni az egészségben, biztonságban, a kockázatok elhárításában. Ennek a szemléletnek pedig az oktatásban kell gyökereznie. A BUSINESSEUROPE-pal egyetértésben üdvözölnénk a munkaegészségügynek és a munkabiztonságnak az oktatásba való mélyebb integrációját. MGYOSZ Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége HUP Horvát Munkaadói Szövetség RUZ Szlovák Munkaadók Nemzeti Szervezete IV Osztrák Gyáriparosok Szövetsége ZDS Szlovén Munkaadói szövetség ACPR Román Munkaadói Konföderáció 7

MGYOSZ MSZOSZ közös nyilatkozat A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége valamint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkáltatói és Munkavállalói Oldalának tagjai, attól vezérelve, hogy tagságuk körében a munkáltatók és a munkavállalók saját szintjüknek megfelelően megismerjék, megértsék, megvalósítsák: a munkahelyi munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzet javítására irányuló kormányzati törekvéseket; az aktív lakosság egészségfejlesztésének feladatait, különös tekintettel a munkahelyi egészségfejlesztésre; a nemzetközi tapasztalatokat, figyelemmel a munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségeire; a komplex munkavédelmi tevékenység fejlesztésének feladatait, és közös akció programot indítanak el. Együttműködésüket a szociális partnerség szellemében, a biztonságos és egészséges munkahelyek, a méltányos foglalkoztatás érdekében folytatják. Az akció program keretében az aláíró felek törekszenek az együttműködésre, és minden lehetséges, a tagságuk érdekeivel megegyező eszközt figyelemmel a fenntartható fejlődésre felhasználnak a Magyar Köztársaság törvényeinek végrehajtását támogatandó: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítására, a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvására, a munkakörülmények humanizálása útján a munkabalesetek megelőzésére, a munkával összefüggő pszichoszociális, valamint a foglalkozással összefüggő, egyéb megbetegedések csökkentésére. Fentiek megvalósulása érdekében a Közös Nyilatkozatot aláíró felek: 1. fenntartják az együttműködést, melynek keretében kialakítják szakértői találkozók és tájékoztatók rendszerét, támogatást nyújtva a munkahelyi szintű pozitív gyakorlatok kialakításához; 2. közösen támogatják a korszerű munkavédelmet megalapozó és működését támogató balesetbiztosító, mint a társadalombiztosítás önálló alrendszerének, megvalósítását; 3. lépéseket tesznek közös, munkáltatói, munkavállalói szakmai képzések irányába; 4. évente értékelik jelen nyilatkozatukban foglaltak megvalósulását; 5. támogatják más szervezetek ez irányú tevékenységét; 6. igénylik a Magyar Köztársaság kormányzatának konzultatív és gyakorlati segítségét. Dr. Futó Péter MGYOSZ elnök Pataky Péter MSZOSZ elnök 8

Az IOSHA felmérés országeredményeinek összefoglalása és összehasonlítása A teljes tanulmány megtekinthető a www.iosha.eu honlapon. A felmérés módszerei A hat országot érintő felmérésben kérdőíves módszerrel mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat megkérdeztük, hogy teljesebb képet kaphassunk. A munkáltatói kérdőív kérdései három fő téma köré épültek. Az első kérdéscsoport a vállalat bemutatásán túl a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem (MEB) helyzetét, a második a monitoring rendszert, míg a harmadik a MEB-programok gyakorlati megvalósítását, a vállalati problémákat, terveket térképezte fel. A munkavállalói képviselői kérdőív a munkavállalói oldal MEB-képviseleti rendszerét, lehe tőségeit, nehézségeit volt hivatott feltárni. A kérdőívek kidolgozásánál az egyes országok sajátosságaira, törvényi szabályozásaira nem tértünk ki, mert az országok eredményeinek egyenkénti és összevont vizsgálatára is törekedtünk. A cél olyan eszköz kidolgozása volt, amely a lehető legkevesebb kérdéssel tárja fel a munkaegészségügy és munkabiztonság aktuális helyzetét, miközben a válaszadók tudatosságának növelését is szolgálja. A kérdőíveket az MGYOSZ külföldi partnerszervezeteihez hasonlóan elektronikus levelezési címlistáján keresztül kézbesítette a több ezres vállalati tagsággal rendelkező tagszövetségeinek. A levélben a vállalatvezetőket szólítottuk meg, felkérve őket a részvételre, valamint a levél továbbítására a munkavállalók munkavédelmi képviselőjéhez. A kérdőívek kitöltésére CAWI (computer assisted web interview, vagyis online kérdőíves lekér dezéses) rendszerben, anonim módon volt lehetőség 2009 októberében. A felmérés nemzetközi jellege miatt a két kérdőívben és a jelen tanulmányban is a health and safety at work / occupational safety and health / OSH / H&S magyar megfelelőit, a munka biztonság és munkaegészségügy / munkavédelem / munkahelyi biztonság és egészségvédelem kifejezéseket, illetve MEB rövidítést használtuk. 9

A minták A nemzetközi eredmények összefoglalása és összehasonlítása során nem vettük figyelembe a válaszhiányokat annak érdekében, hogy minél világosabb képet kapjunk a vizsgált területről és a válaszadókról. A munkáltatói és munkavállalói képviselői felmérésekben való részvételre felhívó levelet Ausztria kivételével a vállalatvezetőknek juttattuk el, akiknek több mint 40%-a vállalta is a munkáltatói kérdőív kitöltését. A mintában 709 vállalkozás adatai jelennek meg hat országból; legnagyobb részben (29%) magyar vállalatok töltötték ki a munkáltatói kérdőívet, legkisebb arányban pedig román vállalatok válaszoltak (5%). A munkavállalói képviselői kérdőíves felmérésben 381-en vettek részt öt országból. (Ausztriában a nemzeti szakszervezet nem kívánt együttműködni partnerként a projektben, és munkavállalói képviselői válaszok sem érkeztek a felmérés során). A munkavállalói oldalról főként a munkavédelmi képviselők válaszoltak a feltett kérdésekre. Hasonlóan a munkáltatói felméréshez, e kérdőíves felmérésnél is Romániából érkezett a legkevesebb kitöltés: a részvételi arányt tekintve 10%-ot értek el. Mindkét mintában főként hazai termelő vállalatok szerepeltek. Kisebb arányban a többi szektor is képviseltette magát. Munkáltatói visszajelzések A közelmúltban bekövetkezett gazdasági recesszió a vállalkozások többségét negatívan érintette: a válság hatására 82%-uknak csökkent az árbevétele (1. ábra), és közel 20%-uknál jelentős mértékű elbocsátás is történt. Az apadó bevételek mellett azonban a vállalkozások mindössze 19%-ánál jutott keve sebb pénz a munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységek finanszírozására. A válaszadások alapján Magyarországon és Romániában mérséklődött a legnagyobb mértékben a munkavédelemre szánt pénzügyi erőforrás (2. ábra). 6. Az utóbbi egy évben csökkent a vállalat árbevétele a gazdasági válság miatt? (egy válasz) Románia Szlovénia Szlovákia 85% 97% 88% 15% 3% 12% 7. Ha az előző válasza igen, emiatt csökkent a munkavédelemre és munkahelyi egészségre költhető ráfordítások összege? (egy válasz) Románia Szlovénia 15,5% Szlovákia 9,7% 31,0% 84,5% 90,3% 69,0% Magyarország 73% 27% Magyarország 31,2% 68,8% Ausztria 73% 27% Ausztria 12,1% 87,9% Horvátország 89% 11% Horvátország 14,8% 85,2% Total 82% 18% Total 19,1% 80,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem 1. ábra 2. ábra 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem 10

A vezetők mintegy háromnegyede a vállalati stratégia tervezésében is nagy hangsúlyt helyez a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre. A vezetőségi üléseken 37% rendszeresen tárgyalja a munkavédelmi kérdéseket, többségük azonban csak alkalmanként egyeztet a témában szakembereivel. Leggyakrabban Ausztriában, legritkábban Horvátországban érintenek a döntéshozók munkavédelmi kérdéseket vezetői üléseken. A vállalatok több mint fele már külön pénzügyi keretet hozott létre a munkabiztonsá gi és munkaegészségügyi te vé kenységekre, amiben azon ban a szlovén, a magyar és a horvát cégek maradnak el kissé (3. ábra). 3. ábra 14. Az éves pénzügyi tervezésnél elkülönítenek a MEB feladatok biztosítására pénzügyi keretet? (egy válasz) Románia Szlovénia Szlovákia Magyarország Ausztria Horvátország Total 44,5% 51,7% 52,5% 67,7% 56,1% 73,0% 72,5% 55,5% 48,3% 47,5% 32,3% 43,9% 27,0% 27,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem A vállalatok 43%-a munkaegészségügyi és bizton ságtech nikai, 45%-a kör nye zetközpontú irányítási rendszert működtet. Legkisebb arányban a szlovén vállalatok vezették be valamelyik irányítási rendszert. Vállalati munkavédelmi szabályzatot a vállalatok 80%-a alakított ki (4. ábra). Azok a válaszadók, akik nem alkottak még stratégiát, vagy idő hiányában nem tették meg, vagy egyszerűen nem tekintették fontosnak munkavédelmi szempontból. 4. ábra 10. Van a vállalatnak MEB szabályzata vagy írott akcióterve? (egy válasz) Románia Szlovénia Szlovákia Magyarország Ausztria Horvátország Total 78,1% 74,2% 86,8% 80,3% 77,8% 91,0% 80,4% 18,8% 3,1% 19,2% 6,7% 11,8% 1,5% 15,4% 4,3% 7,7% 1,3% 19,8% 2,5% 16,0% 3,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Van Nincs Nem tudom Az innovációs projektekben a munkabiztonsági és munkaegészségügyi fejlesztések jelentős szerepet kapnak, amiben főként az osztrák, a szlo vén és szlovák cégek járnak élen. A menedzsment munkavédelmi stratégiai döntéseit, lépéseit elsősorban a munkavédelmi vezetőkkel (63%), a foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel (51%) és a HR vezetőkkel egyezteti (42%). Munkabiztonsági és mun kaegészségügyi folya mataik monitorozásához munka- 11

helyi baleseti statisztikákat, a táppénzes napok számát, de kisebb százalékban a munkavállalók munkahelyi problémáit, igényeit és elégedettségét feltáró felmérések eredményeit is bekérik. A szlovén, osztrák és horvát vállalati vezetők jelentős többsége kér szakértői véleményt a munkabiztonsági és munkaegészségügyi mutatók értelmezéséhez. A MEB feladatok és programok eredményességéről a kérdésre válaszoló közép-európai vállalatok vezetőinek több mint fele vár rendszeresen jelentést, Szlovákia kivételével. A vállalatok 45%-a már létrehozott monitoring rendszert a munkavédelmi intézkedések értékeléséhez. A munkahelyeken a törvényben meghatározott rendszerességgel értékelni kell a kockázatokat. A felmérés eredményei szerint Ausztria kivételével a vállalatok általában külső munkavédelmi szakértőt kérnek fel a munka elvégzésére. A helyszíni szemle során a kocká zati tényezők mérése 39%-ban kvantitatív, 35%-ban kvalitatív módon történik. A kockázat értékelés elkészülte után a vállalatok 97%-a intézkedik a hibák javítása, javaslatok végrehajtása érdekében. A vállalatok 81%-a vezet baleseti statisztikát. A pontos számadatokat megadó vállalatok adatai között 85,1%-ban kisebb (1-3 nap alatt gyógyuló), 12,2%-ban súlyos, de gyógyítható (8 napon túl gyógyuló), 0,9%-ban maradandó sérüléssel járó, és 0,2%-ban halálos kimenetelű esetek szerepeltek. A táppénzes napok átlaga a kérdést megválaszoló cégeknél 8,71 nap/fő/ év (szórás: 7,99) volt. A munkáltatók a fokozott stresszt, a váz- és izomrendszeri megterhelést, a dohányzást, illetve az idősödést látják a munkavállalói kört leginkább sújtó problémának. Míg Ausztriában a vázés izomrendszeri megterhelések, addig Szlovéniában az idősödő munkaerő a legfőbb probléma (1. táblázat). 32. Milyen problémákat tapasztal a munkavállalóknál az alábbiak közül? (több válasz) (n=709) Total Horvátország Ausztria Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Stresszterheltség 52,6% 44,8% 60,7% 58,3% 41,7% 52,3% 6 Váz- és izomrendszeri problémák 35,0% 29,3% 71,4% 36,1% 14,6% 30,7% 28,0% Életmódbeli problémák 22,4% 24,1% 5,4% 29,9% 14,6% 20,5% 32,0% Hozzáállásbeli problémák 26,6% 25,0% 19,6% 29,9% 33,3% 19,3% 44,0% Kommunikációs problémák 29,6% 31,9% 25,0% 25,7% 37,5% 26,1% 48,0% Szociális problémák 23,5% 24,1% 23,2% 33,3% 16,7% 3,4% 48,0% Munkabiztonsági problémák 8,4% 11,2% 7,1% 8,3% 8,3% 5,7% 8,0% Rossz egészségi állapotú munkavállalók 15,9% 14,7% 7,1% 13,9% 4,2% 34,1% 12,0% Öregedő munkavállalói kör 34,4% 36,2% 33,9% 29,2% 14,6% 54,5% 24,0% Koncentráció hiánya 12,6% 11,2% 12,5% 11,8% 20,8% 11,4% 12,0% Alkohol problémák 14,3% 21,6% 8,9% 12,5% 4,2% 14,8% 2 Nem megfelelő munkakörnyezet 5,5% 8,6% 8,9% 3,5% 5,7% 4,0% Dohányzás 33,5% 37,9% 37,5% 37,5% 14,6% 25,0% 48,0% Fül/szem problémák 18,7% 16,4% 16,1% 20,1% 8,3% 25,0% 24,0% Nem tudok róla 6,1% 5,2% 5,4% 5,6% 10,4% 5,7% 8,0% Nincs ilyen 3,1% 1,7% 1,8% 3,5% 6,8% 4,0% 1. táblázat 12

A vállalatok főként a munkakörnyezet korszerűsítésére, valamint a géppark fejlesztésére fordítottak nagyobb összegeket az elmúlt két évben, ezen kívül különböző egészségi vizsgálatokra, és szaktudást fejlesztő tréningekre is eljuttatták a dolgozóikat. Magyarországon és Ausztriában az átlagot meghaladóan, míg Szlovákiában átlagon aluli számban valósultak meg munkavédelmi intézkedések. Ausztriában a legnagyobb százalékban egészségfejlesztő programok, ergonómiai fejlesztések zajlottak, valamint orvosi és pszichológiai szaktanácsadáson is részt vettek a munkavállalók (2. táblázat). 33. A következők közül az elmúlt 2 évben milyen programok valósultak meg a vállalatnál a törvényben előírt kötelezettségeken felül? (több válasz) (n=709) Total Ausztria Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Alap orvosi szűréseken felül történt szűrések/extra 66,3% 69,8% 55,4% 75,5% 48,9% 69,9% 4 szűrések Szaktudást fejlesztő tréningek 50,2% 59,5% 41,1% 56,5% 46,7% 37,3% 4 Jóléti programok 23,7% 25,9% 5 24,5% 11,1% 6,0% 32,0% Közösségi programok, rendezvények 33,5% 11,2% 5 61,9% 6,7% 25,3% 8,0% Munkabiztonsági fejlesztés 47,2% 64,7% 5 50,3% 24,4% 27,7% 48,0% Eszköz, géppark csere/ fejlesztés 51,7% 44,8% 5 67,3% 2 51,8% 52,0% Munkakörnyezet korszerűsítése 58,1% 52,6% 51,8% 68,0% 51,1% 54,2% 64,0% Rugalmas munkaidő bevezetése 29,2% 27,6% 39,3% 18,4% 4 32,5% 48,0% Egészségfejlesztő programok 22,2% 12,9% 51,8% 23,1% 35,6% 8,4% 16,0% Ergonómiai fejlesztések 30,1% 29,3% 64,3% 21,8% 15,6% 31,3% 28,0% Szaktanácsadás bevezetése (pl. orvosi, pszichológiai 22,9% 12,1% 62,5% 17,7% 11,1% 19,3% 48,0% tanácsadás) Tornaterem/konditerem kialakítása/fejlesztése 1 7,8% 10,7% 15,0% 13,3% 2,4% 8,0% Vállalati étkezde kialakítása/fejlesztése 18,6% 12,1% 32,1% 23,1% 15,6% 13,3% 16,0% Stressz menedzsment programok 9,1% 2,6% 23,2% 8,8% 2,2% 10,8% 16,0% Munkavédelmi felszerelések cseréje 47,9% 42,2% 46,4% 62,6% 13,3% 48,2% 52,0% 2. táblázat A magyar, horvát és szlovén vállalatok többsége külső, a szlovák vállalatok többnyire belső, míg az osztrák munkáltatók nagyobb része külső és belső szakembert egyaránt igénybe vesznek MEB-tevékenységük során. Szlovák társaik kivételével a munkáltatók nagyobb része munkavállalóik motiváltságát szeretné növelni, hogy munkavédelmi fejlesztéseik célt érhessenek (3. táblázat). A munkáltatók egy része az adó- és járulékkedvezményekben, valamint a támogató törvényi szabályozásban látja fejlődésük lehetőségének kulcsát. 13

41. Milyen lépéseket tervez a munkavédelmi és munkaegészségi folyamatok fejlesztése érdekében? (több válasz) Total Ausztria Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Pénzügyi keret elkülönítése, vagy forrásbevonás 17,7% 18,1% 21,6% 16,3% 22,1% 32,0% Rugalmas munkaidő kialakítása 17,0% 21,9% 27,5% 7,8% 16,7% 14,3% 36,0% Humán erőforrás bővítése: újabb munkabiztonsági vagy egészségvédelmi 5,2% 7,6% 5,7% 7,1% 1,3% 12,0% pozíció kialakítása Humán erőforrás bővítése: releváns munkakörök bővítése munkavédelmi és 4,8% 2,9% 2,0% 9,9% 4,8% 1,3% munkaegészségi folyamatokban való részvétellel Munkavédelmi és egészségvédelmi szakemberek 2 21,0% 39,2% 22,7% 11,9% 9,1% 8,0% motiváltságának növelése Munkavállalók motiválása 58,3% 52,4% 70,6% 59,6% 33,3% 67,5% 64,0% A válság miatt csak olyan folyamatokra tudok koncentrálni, amelyek 18,4% 25,7% 9,8% 12,1% 21,4% 19,5% 32,0% közvetlen profitot hoznak a vállalat számára Nem tervezek 19,5% 16,2% 9,8% 24,8% 38,1% 13,0% 12,0% 3. táblázat Munkavállalói képviselői visszajelzések A magyar, horvát, szlovén, szlovák és román munkavállalói képviselők 86%-a szerint a munkavállalók elégedettek munkakörnyezetükkel. A magyar és szlovák képviselők gondolják a legnagyobb arányban elégedettnek a munkavállalókat (4. táblázat). A munkavállalói képviselők szerint a munkavállalók többsége érti és hasznosnak találja a munkavédelmi előírásokat (5. táblázat). 14 25. Mennyire elégedettek munkakörülményeikkel a munkavállalók? (egy válasz) Total Szlovákia Szlovénia Románia Nagyon elégedettek 6,4% 9,1% 5,3% 10,7% 1,7% 8,3% Általában elégedettek 79,9% 81,8% 81,9% 82,1% 71,7% 83,3% Kevésbé elégedettek 12,0% 7,8% 10,6% 7,1% 26,7% Egyáltalán nem elégedettek 1,8% 1,3% 2,1% 8,3% Total 10 10 10 10 10 10 4. táblázat 16. Az Ön meglátása szerint hogy fogadják a munkavédelmi előírásokat a munkavállalók? (egy válasz) Total Horvátország Magyarország Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Felesleges, de kötelező szabályoknak tartják 20,4% 10,4% 34,7% 3 11,5% 4,5% Hasznosnak találják 4 41,6% 37,9% 4 36,1% 54,5% Értik, hogy az ő érdekükben készült, és további ötletekkel 39,6% 48,1% 27,4% 3 52,5% 40,9% szolgálnak Total 10 10 10 10 10 10 5. táblázat

17. Hogy használják a védőfelszerelést, eszközöket a munkavállalók? (egy válasz) Total Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Mindig önállóan használják, előírásokat betartva 49,6% 51,3% 39,8% 41,4% 59,0% 69,6% Figyelmeztetni kell őket a használatra 49,3% 47,4% 60,2% 55,2% 41,0% 26,1% Nem használják, és nem tartják be az előírásokat a figyelmeztetés 1,1% 1,3% 3,4% 4,3% ellenére sem Total 10 10 10 10 10 10 6. táblázat A képviselők fele szerint azonban figyelmeztetni kell a munkavállalókat a védőfelszerelések használatára és a szabályok betartására. A munkabiztonsági területen főként a magyar és a szlovák munkavállalók hozzáállását látják problémásnak (6. táblázat). 19. Melyik állítás jellemzi legjobban a munkavállalókat? (több válasz) Total Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Ismerik a munkavédelmi szabályzatot 72,6% 82,1% 75,0% 24,1% 82,0% 66,7% Tudatában vannak a munkabiztonsági előírásoknak, szívesen 28,8% 20,5% 34,4% 20,7% 32,8% 33,3% felhasználják azokat Egészségtudatosak 44,4% 47,4% 20,8% 72,4% 67,2% 37,5% Egyik sem jellemző rájuk 4,9% 1,3% 8,3% 3,4% 1,6% 12,5% 7. táblázat A válaszadások alapján a munkavállalókat inkább egészség-, semmint biztonságtudatosnak látják a képviselők. Véleményük szerint a munkavállalók az őket védő szabályozást, törvényeket azonban jól ismerik. Leginkább egészségtudatosan a szlovák és a szlovén dolgozók gondol kodnak. Legkevésbé a magyarok törődnek egészségükkel (7. táblázat). 20. Mivel lehetne növelni a munkavállalók tudatosságát? (több válasz) Total Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Hosszú távú fejlesztő prog ramokkal 29,5% 34,2% 26,0% 21,4% 28,3% 4 Folyamatok kidolgozásába való bevonásukkal 43,9% 47,4% 39,6% 25,0% 58,3% 36,0% Évenkénti oktatással, tréningekkel 42,5% 30,3% 43,8% 39,3% 66,7% 2 Folyamatos tájékoztatással 44,6% 32,9% 61,5% 25,0% 51,7% 2 Folyamatos vezetői jelenléttel 33,0% 19,7% 42,7% 17,9% 4 36,0% A menedzsment ráhatásával 23,2% 21,1% 10,4% 17,9% 45,0% 32,0% Jutalmazási/büntetési rendszerrel 39,6% 47,4% 45,8% 28,6% 33,3% 2 Semmivel 2,5% 2,6% 1,0% #ÉRTÉK! 1,7% 12,0% 8. táblázat A munkavállalói képviselők többsége úgy véli, hogy a munkavállalók tudatosságát folyamatos tájékoztatással, a munkavédelmi folyamatok kidolgozásába történő bevonásukkal, illetve rendszeres oktatással lehetne erősíteni (8. táblázat). Véleményük szerint a munkavállalóknak 15

leginkább munkabiztonsági, tűzvédelmi, illetve elsősegélynyújtó oktatáson kellene részt ven ni. A szlovén munkavállalókat képviselőik nagyobb arányban küldenék stressz-menedzsment tanfolyamra. A képviselők meglátása szerint az alkalmazottak munkájukat általában időben el tudják végezni. A munkáltatói visszajelzésekkel összhangban, a munkavállalók is Magyarországon és Szlovéniában érzik feszítettebbnek a munkatempót (9. táblázat). 28. Mennyire feszített a munkatempó? (egy válasz) Total Szlovákia Szlovénia Románia Nagyon 9,9% 9,1% 14,9% 3,7% 6,7% 8,3% Eléggé 37,9% 33,8% 48,9% 25,9% 4 16,7% Közepes 42,2% 50,6% 33,0% 51,9% 41,7% 41,7% Kevésbé 7,8% 6,5% 2,1% 7,4% 11,7% 25,0% Egyáltalán nem 2,1% 1,1% 11,1% 8,3% Total 10 10 10 10 10 10 9. táblázat A vállalatok egyharmadánál teljesítményértékelési rendszer működik, másik közel harmadánál a közvetlen felettes által, szóban, szubjektív módon értékelik a dolgozók munkáját, míg a cégek mintegy ötödénél kizárólag hibázás esetén adnak visszajelzést a munkatársaknak. A munkahelyen felállított munkabiztonságot és munkaegészségügyet is átfogó team már a válaszadók felénél létezik. Legnagyobb arányban a horvát vállalatok hoztak létre ilyen csapatot. A munkavédelmi felelősök kötelezettségüket teljesítve, idejük nagy részében figyelmeztetik és tájékoztatják a munkavállalókat az előírásokról. A vállalatok közel 70%-ánál a prevenció rendszeresen jelen van a munkabiztonsági és munkaegészségügyi folyamatokban (a válaszadó román vállalatok kivételével). (10. táblázat) 10. Milyen mértékben jelenik meg a prevenció a MEB tevékenységükben? (egy válasz) Total Horvátország Magyarország Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Rendszeresen jelen van 69,5% 73,8% 66,3% 71,9% 71,4% 58,3% Eseti jelleggel megjelenik 23,2% 23,8% 26,3% 25,0% 22,2% 8,3% Nem jelenik meg 7,4% 2,4% 7,4% 3,1% 6,3% 33,3% Total 10 10 10 10 10 10 10. táblázat A vállalatvezetők a munkavédelmi fejlesztési tervek elkészítésében több mint 80%-ban kikérik a munkavállalói képviselők szakmai véleményét. Az alkalmazottak munkahelyi problémáikkal elsősorban felettesükhöz fordulhatnak, másodsorban pedig a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakembereket kereshetik meg, ha segítségre van szükségük. 16

A munkahelyi egészségvédelem területén főként az ergonómiai fejlesztések (32%), illetve a testmozgást propagáló programok (25%) jelentek meg a munkahelyeken. A vállalatok közel negyedénél a stressz-menedzsment és egészséges táplálkozás témájával is foglalkoztak, Románia és Szlovákia kivételével. A munkáltatói visszajelzésekkel összhangban, Magyarországon az átlagot meghaladóan, míg Szlovákiában átlagon aluli számban valósultak meg munkahelyi egészségfejlesztési intézkedések. A vállalatok több mint 40%-a azonban semmilyen munkahelyi egészségfejlesztési programot nem hajtott végre az elmúlt két évben (11. táblázat). 23. A következő témák közül melyikkel foglalkozott a munkahelyi egészségfejlesztési programjuk az elmúlt 2 évben? (több válasz) Total Szlovákia Szlovénia Románia Egészséges táplálkozás 17,2% 9,6% 17,6% 18,2% 32,2% Testmozgás 24,7% 34,2% 27,5% 27,3% 16,9% Stressz menedzsment 22,5% 16,4% 26,4% 13,6% 28,8% 18,2% Ergonómia 32,2% 30,1% 33,0% 13,6% 35,6% 45,5% Szenvedélybetegségek 9,7% 13,7% 11,0% 10,2% Egyikkel sem 41,9% 43,8% 35,2% 59,1% 39,0% 54,5% 11. táblázat A munkavállalói képviselők meglátása szerint a mozgásszervi- (35%), valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések (31%) a leggyakoribbak a munkavállalók körében. Véleményük szerint Magyarországon szenvednek a legtöbben ezekben a betegségekben (12. táblázat). 30. Melyek az alkalmazottak leggyakoribb betegségei? (több válasz) Total Horvátország Magyarország Horvátország Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia Cseppfertőzések 24,4% 2,9% 31,1% 59,3% 25,0% 21,7% Szív- és érrendszeri betegségek 30,8% 31,4% 42,2% 11,1% 21,4% 30,4% Légzőszervrendszeri betegségek 9,4% 15,6% 3,7% 3,6% 34,8% Idegrendszeri betegségek 11,3% 8,6% 11,1% 10,7% 34,8% Mozgásszervi betegségek 34,6% 31,4% 44,4% 14,8% 39,3% 17,4% Anyagcsere betegségek 11,3% 17,1% 8,9% 3,7% 8,9% 17,4% Daganatos betegségek 3,4% 2,9% 2,2% 3,7% 5,4% 4,3% Szemészeti betegségek 25,2% 21,4% 24,4% 18,5% 28,6% 39,1% Bőrbetegségek 3,4% 6,7% 3,6% 4,3% Nem tudom 30,8% 45,7% 22,2% 25,9% 30,4% 26,1% 12. táblázat A válaszoló munkavállalói képviselők többsége különösen Magyarországon és Szlovéniában munkabiztonsági (57%), munkahelyi egészségfejlesztési programokat (36%) tervez a jövőben megvalósítani. További 23%-uk egészségfejlesztési, míg 31%-uk munkabiztonsági rendszert is szeretne kiépíteni. 17

Magyarországi IOSHA országjelentés A munkáltatói kérdőíves felmérés eredményei Vállalati jellemzők Magyarországon a mintegy 2000 vállalatnak ki kül dött felkérésre 206 munkáltatói kép viselő töltötte ki a kérdőívet, így a kitöltési arány közel 10,3%-os volt. Az 1. ábrán megjelenített adatok szerint a legnagyobb arányban (29,1%) a magyar vállalatok vettek részt a 6 országot érin tő felmérésben. Ország (n=709) 4,9% 17,5% 25,7% Horvátország Ausztria Magyarország Szlovákia Szlovénia Románia 10,9% 12,0% 29,1% 1. ábra: a kérdőív kitöltésének országonkénti eloszlása A kérdőív kitöltését vállaló cégek 66%-ban magyar, 34%-ban külföldi tulajdonban vannak (2. ábra). A mintát közel egyenlő arányban az 1990 előtt, és az 1990 és 2005 között alapított vállalkozások alkották (3. ábra). 1. Vállalat tulajdonosi szerkezete 5. Mikor alapították a vállalatot? 7 6 5 4 3 2 66,0% 34,0% 6 5 4 3 2 47,6% 48,1% 1 Hazai tulajdonú Külföldi tulajdonban levő 2. ábra: a vállalatok tulajdonosi viszony szerinti eloszlása 3. ábra: vállalatok alapításának eloszlása A vállalatok 19,4%-a 10-49 főt, 27,1%-a 50-199 főt, a többség, 50,5% pedig 200-nál több munkavállalót foglalkoztat (1. táblázat). A feltett kérdésekre a vállalatok képviseletében legnagyobb arányban (30,6%) a megszólított csúcsvezetők válaszoltak. 22,3%-uk a munkaegészségügyi és munkabiztonsági vezetőjét, 13,1%-uk személyzeti vezetőjét, 21,8%-uk pedig egyéb tevékenységi körben dolgozó beosztottját kérte fel a kitöltésre (2. táblázat). 1 4,4% 1990 előtt 1990-2005 között 2005 után 4. Vállalati összlétszám 10-49 19,4% 50-99 12,1% 100-199 15,0% 200-999 33,0% 1000-4999 11,7% 5000-9999 3,4% 10000 vagy több 2,4% Nem válaszolt 2,9% Total 10 1. táblázat 9. Az Ön beosztása a vállalatnál Tulajdonos/Igazgató/Ügyvezető 30,6% Személyzeti vezető 13,1% Munkaegészségügyi és munkabiztonsági vezető 22,3% Más 21,8% Nem válaszolt 12,1% Total 10 2. táblázat 18

A vállalatok legnagyobb százalékban (36,9%) a termelés, előállítás szektort jelölték meg fő tevékenységük szerinti besorolásra. Közel 21% volt azoknak az aránya, akik a más kategóriát, valamint 12% a közszférát képviselte. A többi szektor kisebb százalékban ugyan (1,5-7,3%-kal), de szintén megjelent a mintában (4. 2. A vállalat besorolása (fő tevékenység szerint) ábra). 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 4. ábra: vállalatok fő tevékenységük szerinti eloszlása 6 5 4 3 2 1 4,4% 7,3% 1,5% Mezőgazdaság/erdészet és halászat/bányászat (A+B+C) Kereskedelem (G) Turizmus, utazás és vendéglátás (H) 7,3% Gazdasági szolgáltatások/pénzügy/b iztosítás/ingatlan/informa 3,9% 5,8% 36,9% 12,1% 5. ábra: a termelés/előállítás területén tevékenykedő vállalatok iparági besorolás szerinti eloszlása Építőipar (F) Szállítás, raktározás, telekommunikáció (I) Termelés/előállítás (D) Közszféra (L, M, N, O) 20,9% 3. Amennyiben a vállalat a Termelés/előállítás besorolásba került, az alábbiak közül mely iparágban tevékenykedik? 7,9% Élelmiszer, ital, dohány (DA) 1,3% Textil és bőr (DB, DC) 27,6% Vas és fém (DI, DJ) 9,2% 7,9% 2,6% 15,8% Gép és berendezés (DK) Autó és hajó (DM) 5,3% Fa, papír, bútor (DD, DE, DN) Vegyipar, gumi és kőolaj (DF, DG, DH) Elektromos berendezések (DL) Más 21,1% Más Nem válaszolt 1,3% Nem válaszolt A termelés, elő állítás kategórián belüli elosz lás a következő képpen alakul: legnagyobb elemszámmal a vas- és fémipar (27,6%), 21,1%-kal az egyéb, be nem sorolt ipari terü letek, míg 15,8%-kal a vegyi-, gumi- és kőolajipar képviseltették magukat (5. ábra). A vállalatok 70,4%-ánál csökkent az árbevétel a gazdasági válság következtében (6. ábra), azonban mindössze 29,7%-uk csök kentett emiatt a munkavédelemre költhető anyagi ráfordításain (7. ábra). A sokakat érintő árbevétel-csökkenés mellett a cégek keve sebb, mint harmada (30,1%) hajtott végre jelentősebb létszám csökken tést, 64,1%-nál azonban nem volt tömeges méretű elbo csátás az elmúlt egy évben (8. ábra). 8 7 6.Az utóbbi egy évben csökkent a vállalat árbevétele a gazdasági válság miatt? 70,4% 7 7. Ha az előző válasza igen, emiatt csökkent a munkavédelemre és munkahelyi egészségre költhető ráfordítások összege? 65,5% 6 6 5 5 4 3 2 1 25,7% 3,9% Igen Nem Nem válaszolt 6. ábra: árbevétel alakulása a gazdasági válság idején 7. ábra: munkavédelemre, munkahelyi egészségre költhető ráfordítások alakulása a gazdasági válság idején 4 3 2 1 29,7% 4,8% Igen Nem Nem válaszolt 19

8. Volt az utóbbi 1 évben jelentősebb létszámleépítés a vállalatnál? 7 64,1% 6 5 4 3 30,1% 2 1 5,8% Igen Nem Nem válaszolt 8. ábra: 1 éven belüli jelentős mértékű elbocsátások megoszlása A vállalatok munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi politikája 8 7 6 5 4 3 2 1 10. Van a vállalatnak MEB szabályzata vagy írott akcióterve? 73,3% 14,1% 3,9% 9. ábra: a vállalati MEB politika meglétének gyakorisága 8,7% Van Nincs Nem tudom Nem válaszolt A fejlett vállalati kultúra működésének alapfeltétele a tervszerű, rendszer szemléletű gondolkodás, melyben a kialakított standard fo lya matoknak kiemelt szerepük van. A vállalkozások 73,3%-ának van munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi szabályzata, mely működésük alapját képezi, és csupán 14,1%-uk jelezte, hogy nem rendelkezik tervezett, vagy dokumentált stratégiával (9. ábra). Azok a vállalatok, amelyek a kérdésre nemleges választ adtak, bevallásuk szerint azért nem készítették el eddig 35,0% K11. Ha nincs, van valami oka annak, hogy nem készült ilyen szabályzat vagy terv? 31,0% 3 25,0% 2 20,7% 17,2% 15,0% 13,8% 10,3% 1 6,9% 5,0% Nem látjuk az előnyeit Nem volt idő az elkészítésére Nincs megfelelő szakemberünk, aki elkészíthetné Nem volt elegendő pénzügyi keret a megteremtésére Munkavédelmi területen ezt nem tartjuk fontosnak Nem válaszolt 10. ábra: tényezők, melyek a MEB politika elkészítését hátráltatják 20

ezt a dokumentációt, mert a stratégiai gondolkodásnak a munkavédelmi területen nincs számukra jelentősége, vagy nem volt idejük az elkészítésére (10. ábra). A felmérésben résztvevő vállalatok 54,9%-a rendelkezett a megnevezett minőségirányítási rendszerek valamelyikével. 27,2% munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, 46,6% környezetközpontú irányítási rendszert működtet. 30,6%-nál még egyik rendszert sem vezették be (3. táblázat). A kérdés kapcsán a válaszadási hiány nőtt, és 15-25% között mozgott a 28-as kérdésig. 17. Működnek a vállalatnál az alábbi minőségirányítási rendszerek? (több válasz is adható) Igen, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer 27,2% Igen, környezetközpontú irányítási rendszer 46,6% Nem 30,6% Nem válaszolt 15,5% 3. táblázat 13. A vezetőségi üléseken érintett téma a MEB? Igen, rendszeresen 29,6% Igen, de csak alkalmanként 32,0% Ritkán 20,4% Soha 2,9% Nem válaszolt 15,0% Total 10 4. táblázat A rendszerszemléletű gondolkodás egyfajta működési előnyt mutat, azonban az is lényeges pont, hogy a vállalatvezetés mennyire tartja fontosnak a vállalat jövőjét, működését is befolyásoló munkaegészségügyi és munkabiztonsági kérdéseket. A vezetők 65,5%-a a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítésében is helyet ad ennek a témának (11. ábra). A vezetőségi üléseken közel 30%-uk rendszeresen foglalkozik a munkaegészségügy és munkahelyi biztonság kérdésével, 32% alkalmanként, miközben 23,3% ritkán, vagy sohasem (4. táblázat). 7 6 5 4 3 2 1 12. A vállalati stratégiában, üzleti tervben helyet kapnak a MEB területek is? 65,5% 18,0% 16,5% Igen Nem Nem válaszolt 5 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% 14. Az éves pénzügyi tervezésnél elkülönítenek pénzügyi keretet a MEB feladatok biztosítására? 43,2% 40,3% 16,5% Igen Nem Nem válaszolt 12. ábra: MEB pénzügyi keret elkülönítésének gyakorisága 11. ábra: munkahelyi biztonság és egészségvédelemi politika érintésének gyakorisága a vállalati stratégiában, üzleti tervben Ahhoz, hogy a munkaegészségügy és munkabiztonság zavartalanul működhessen, a munkáltatóknak külön pénzügyi keretet célszerű biztosítani az éves kiadások megtervezésénél. A felmérésben résztvevő magyar vállalatok csaknem ugyanolyan arányban rendelkeznek, illetve nem rendelkeznek ilyen kerettel (12. ábra). 21

A vállalatok jelentős hangsúlyt fektetnek az innovatív megoldásokra, fejlesztésekre és kutatásokra. Kérdés azonban, hogy az innovációs projektekben munkaegészségügyi és munkabiztonsági fejlesztések is megvalósulnak-e, illetve ezek a szempontok szerepet játszanak-e? A vállalatok egyötödénél teljes mértékben, ugyanakkora arányban egyáltalán nem, míg 40%- nál részben építik be a munkavédelmi szempontokat fejlesztéseikbe (5. táblázat). 15. Az innovációs folyamatok tervezésében mekkora szerepet kap a MEB? Teljes mértékben szerepet kap 19,9% Részben kap szerepet 40,3% Nem kap szerepet 22,3% Nem válaszolt 17,5% Total 10 5. táblázat 7 6 6 5 5 4 4 3 2 1 16. A középvezetők, supervisorok munkaköri kötelezettségei közé tartozik részt venni a MEB-hez köthető folyamatok köthető folyamatok megtervezésében/ megvalósításában? megtervezésében/ megvalósításában? 63,6% 63,6% 20,4% 16,0% 13. ábra: középvezetői szint bevonásának gyakorisága a MEB folyamatok megtervezésébe, megvalósításába A munkabiztonság és munkaegészségügy cél ja a munkavégzésből és munkakörnyezetből szár mazó kockázatok csökkentése a mun kavállalók egészségének védelme érdekében. A munka hatékonyságát növeli, ha minél több szervezeti szintről tudnak részt venni a dolgozók a vizsgált terület folyamatainak megtervezésében. A középvezetők és felülvizsgálók (supervisorok) szerepe kiemelkedő lehet, hi szen ők állnak közvetlen kapcsolatban a dolgozókkal, és a megfelelő tudás birtokában odafigyeléssel és tájékoztatással növelhetik a dolgozók tudatosságát. A válaszok tanulsága szerint a legtöbb vállalati vezető (63,6 %) a középvezetőket, felülvizsgálókat is bevonja a MEB projektek megtervezésébe, megvalósításába (13. ábra). 7 Igen Nem Nem válaszolt Igen Nem Nem válaszolt A munkahelyi biztonság és egészségvédelmi politika monitoring folyamatai A munkahelyi egészség- és biztonságpolitika akkor lehet sikeres, ha mód van folyamatos felülvizsgálatra, értékelésre, és megteszik a szükséges korrekciós intézkedéseket. Számos érdekelt (munkáltató, munkavállaló, munkabiztonsági szakember, foglalkozás-egészségügyi 18. Munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatban a munkáltató kivel egyezteti a stratégiai lépéseket, folyamatokat? (több válasz is adható) HR vezető 33,0% Munkavédelmi vezető 60,7% Foglalkozás egészségügyi szakember 46,1% Egyikkel sem 2,9% Más 17,0% Nem válaszolt 19,4% 6. táblázat 22 19. Milyen adatokat kér be a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatban? (több válasz is adható) Táppénzes napok száma 51,5% Munkabaleseti statisztika 64,6% Munkavállalói problémák felmérésének eredménye 35,9% Munkavállalói igények összefoglalása 26,7% Összesített egészségügyi adatok a munkavállalói állományról 19,9% Elégedettségi mutatók 25,2% Nem válaszolt 22,8% 7. táblázat

orvos stb.) együtt gondolkodására és csapatmunkájára van szükség ahhoz, hogy a legjobb gyakorlat alakulhasson ki az adott cégnél. Ehhez meg kell hallgatni az akár ellentétes véleményeket is. 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% Igen Nem Nem válaszolt 14. ábra: a MEB-bel összefüggő adatok mögöttes okainak vizsgálatának gyakorisága A vállalatvezetők a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területéhez köthető stratégiai kérdésekben leggyakrabban a munkavédelmi vezetőkkel és a foglalkozás-egészségügyi szak - 22. Nyomon követik-e a a munkavállalók egészségi egészségi állapotának állapotának változását változását rendszeres vizsgálatok/szűrések/állapotfelmérések rendszeres vizsgálatok/szűrések/állapotfelmérések segítségével? 7 segítségével? 7 59,7% 6 59,7% 6 5 5 4 4 3 2 1 20. Kér szakértői véleményt a MEB-bel összefüggő adatok mögöttes okairól? 35,9% 13,6% 40,3% 5,8% 23,8% 20,9% Igen Igen Nem Nem Nem Nem tudom tudom Nem Nem válaszolt válaszolt 16. ábra: egészségi állapot nyomon követhetősége a munkavállalók számára vizsgálatok, szűrések, állapotfelmérések formáj á- ban 45,0% 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 Igen Nem Nem válaszolt 15. ábra: a MEB folyamatok, programok eredményességének vizsgálatának gyakorisága 23. Van kiépített monitoring rendszer a MEB folyamatok nyomon követésére? Igen, kvalitatív mérési módszerek alapján Igen, kvantitatív mérési módszerek alapján Igen, kvantitatív és kvalitatív mérési módszerek alapján em berrel egyeztetnek, valamint harmadik helyen a HR vezetőket említik (6. táblázat). Utóbbiaktól elsősorban a munkabaleseti statisztikát, a táppénzes napok számát, valamint a munkahelyi munkavállalói problémákat feltáró felmérések eredményeit kérik be (7. táblázat). A vállalatvezetők 35,9%-a kér, 40,3%-a nem kér szakértői véleményt a kimutatott munkaegészségügyi és munkabiztonsági adatok értelmezésére. 5,0% 5,3% 6,3% 14,6% Nincs 50,5% Nem válaszolt 23,3% Total 10 8. táblázat 21. Készül jelentés a MEB folyamatok, programok eredményességéről? 38,8% 38,8% 22,3% 23

A munkáltatók egyenlő arányban (38,8-38,8%) készíttetnek, illetve nem készíttetnek jelentést a munkahelyi egészségi és biztonsági programok eredményességéről (14-15. ábra). A vállalatok többsége törvényi kötelezettségének megfelelően a rendeletben meghatározott gyakorisággal alkalmassági vizsgálatokat, valamint különböző rizikószűréseket, állapotfelméréseket biztosít a munkavállalóinak, amelyek segítségével nyomon követhetik azok egészségi állapotának változását (16. ábra). A munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi politikára kifejlesztett monitoring rendszer a vállalatok felénél (50,5%) nem jött létre, azonban 26,2%-uk kvalitatív, kvantitatív vagy mindkét módon is monitorozza a folyamatokat (8. táblázat). Munkahelyi kockázatbecslés és -értékelés Minden vállalat kezében van egy eszköz, amelynek használata a munkáltató törvényben is előírt kötelezettsége. Ez a munkahelyi kockázatértékelés. Elkészítésével a vállalatok számon tarthatják azokat a munkahelyi kockázati tényezőket, amelyek veszélyeztethetik a dolgozók egészségét és biztonságát. A kvalitatív mérési eszközök felhasználásával, megfelelő méretű 6 5 4 3 2 1 17. ábra: munkahelyi kockázatbecslést és -értékelést elvégző belső /külső szakértők aránya 9 8 7 6 5 4 3 2 1 24 24. Ki végzi el a vállalati munkavédelmi kockázatértékelést? 29,1% Belső munkavédelmi szakember 5 Külső megbízott szakértő 26. A kockázatértékelés elkészülte után történnek intézkedések, utánkövetések a javaslatok elfogadására, a problémák megoldására, hibák javítására? 76,7% 2,4% 20,9% 20,9% Nem válaszolt Igen Nem Nem válaszolt 18. ábra: munkahelyi kockázatértékelést követő lépések a javaslatok megoldására minta bevonásával készülő kockázatbecslés és annak értékelése a helyes probléma ve zérelt megoldások kidolgozására ad le he tő séget. A vállalatok felénél külső megbízott, egyharmadánál belső munkatárs végzi el a kocká zatok felmérését (17. ábra). A vállalatok akik több választ is adhattak a kérdésre a kockázatbecsléshez 69,4%-ban helyszíni bejárással, szemrevételezéssel gyűj- 25. A kockázatok mérése milyen eszközökkel történik? (több válasz is adható) Kvalitatív mérési módszerekkel 28,2% Kvantitatív módszerekkel 30,1% Bejárással, szemlével 69,4% Nem válaszolt 22,8% 9. táblázat 27. Ha a válasza nem, van valami oka annak, hogy ezek az utánkövetések nem történnek meg? Nincs, aki kézben tartsa 4 Vagy túl drága lenne vagy túl időigényes munka Nem fontos, mert nincs nagy hibánk, 2 amit kihozna az értékelés Túl bonyolult a törvényi szabályzás Nem válaszolt 4 Total 10 10. táblázat

tik az információkat. 28,2%-ban kvalitatív, 30,1%-ban kvantitatív mérési módszereket is felhasználnak a munka elvégzéséhez (9. táblázat). Miután a kockázatértékelés elkészül, majdnem minden vállalat intézkedik a hibák javítása és a problémák megoldása érdekében (18. ábra). 7 28. Vezet az Ön cége baleseti statisztikát? 63,1% 7 29. Az utóbbi egy évben hány munkabaleset történt? 62,6% 6 6 5 5 4 4 3 3 30,6% 21,8% 2 12,6% 2 1 1 6,8% 2,4% 19. ábra: baleseti statisztikát vezető cégek gyakorisága 30. A munkabalesetek súlyosságára nézve határozza meg, hogy egyes súlyossági fokok milyen százalékos arányban fordultak elő? Kisebb, nem súlyos balesetek Súlyos, de gyógyítható balesetek Maradandó károsodást okozó balesetek Halálos balesetek 11. táblázat 4 35,0% 3 25,0% 2 15,0% 1 5,0% Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt 31. Mennyi áltagosan a táppénzes napok száma a vállalatnál (nap/fő/év)? 26,2% Nem tudom 35,9% Táppénzes napok megadása 21. ábra: vállalati átlag táppénzes napok számára választ adók aránya 20. ábra: egy év alatt történt munkabalesetek száma A vállalatok 63,1%-a vezet baleseti statisztikát, 12,6% egyáltalán nem regisztrálja a munkával összefüggő sérüléseket, míg 2,4%-uk nem tudja, hogy készült-e jegyzőkönyv (19. ábra). Azok közül, akik vezetnek statisztikát illetve jegyzőköny vet, 59%-uk adott értékelhető választ a kérdésre. Az általuk vezetett balesetek számának átlaga 13,75 eset/évet (szórás 50,86 - min. 0, max. 500 eset/év) tett ki. A választ elkerülők száma közel 10%-kal nőtt az előzőekhez képest a kérdés kapcsán, és közel 7%-uk vallotta be, hogy nem tudott válaszolni (20. ábra). A balesetek leírása, karakterisztikája szerint jellemzően kisebb súlyosságú (1-3 nap alatt gyógyuló) balesetek fordultak elő (91,9%), súlyos, de gyógyítható (8 napon túl gyógyuló) balesetek 6,7%-ban, maradandó károsodást okozóak pedig 0,6%-ban történtek meg az elmúlt egy évben (11. táblázat). A 29-es kérdést követően többnyire 30%-os maradt a kér dőív végéig a választ nem adók aránya. Átlag 91,9 Std Dev 17,59 Átlag 6,7 Std Dev 15,26 Átlag 0,6 Std Dev 2,51 Átlag 0,0 Std Dev 0,19 37,9% Nem válaszolt Nem tudom Esetszám megadása Nem válaszolt 25