Páll Gabriella GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS

Páll Gabriella GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS 2007-2009

Lektorálta: Dr. Bényi Mária, a WHO és az EU magyar balesetmegelőzési összekötője ISBN 978-963-88560-4-3 Készült a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemőés Gyermekegészségügyi Program keretében, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinációjával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával. Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI), 2011 A dokumentum vagy annak részei nem kereskedelmi céllal, hivatkozással másolhatóak. A hivatkozás tartalmazza a dokumentum címét, kiadóját, a kiadás idejét és a szerzők nevét. Tipográfia: Vass Zoltán Fotó: Schutterstock, Vass Zoltán Nyomdai kivitelezés: Divald Bt. Kiadó: Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2011 A dokumentum letölthető a www.ogyei.hu címről

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében, az Egészség - ügyi Minisztérium megbízásából, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koor - dinációjával, az érintett tárcák, kormányzati szervek, civil szervezetek és a fia talok bevonásával készült. 2010 és 2019 között a 0-24 éves korcsoport baleseti halálozásának 30 %-os csökkentését tűzte ki célul. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki, szociális és pszichés fejlődését ne akadályozza. Tíz éves időtartamra fogalmazza meg a célokat, az első három év (2010-2012) feladatait, és az eredmények mérésének módját. Azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek használatával figyelemmel kívánjuk kísérni (monitorozni) az akcióterv eredményeit, maga a dokumentum tartalmaz - za. Ahhoz, hogy az eredmények mérhetőek legyenek, szükség van az akcióterv előtti kiindulási helyzet elemzésére, hiszen így tudjuk meghatározni tevékeny sé - günk eredményességét és a további fejlesztésre szoruló területeket. Jelen kiadványban sorra vesszük az akciótervben meghatározott indikátorokat, és bemutatjuk, hogy mi jellemezte a hazai helyzetet az akcióterv elfogadása előtti időszakban. Az elemzések a 2007-2009-es évekre vonatkoznak. Az akcióterv a közlekedésbiztonságra, az otthonok és gyermekintézmények biztonságára, a biztonságos játékra, szabadidőtöltésre és sportolásra, valamint a baleset-meg - előzés hazai tevékenységeinek összehangolására, követésére és elemzésére összpontosít. E dokumentum is a fenti területeket veszi sorra. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv több olyan mutatót is meg - határoz, melyek elemzéséhez jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, hiszen a korábbi időszakban nem volt olyan koordinált, szakterületek, tárcák közötti együttműködés, ami meghatározta volna a megelőzéshez szükséges adatigényt, és ehhez igazította volna az adatgyűjtéseket. Ezekben az esetekben kiadványunk - ban jelezzük, hogy a későbbiekben milyen, jelenleg rendelkezésre nem álló adatokra van szükség ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni a gyermekbiztonsági helyzetet, javítani tudjuk a megelőzés hatékonyságát. Kulcsszavak: gyermekbiztonság, akcióterv, monitorozás, indikátorok 3

Tartalom Tartalom....................................................4 Rövidítések..................................................5 Köszönetnyilvánítás............................................6 Ajánlás.....................................................7 Előzmények..................................................8 Célkitűzés...................................................8 Módszerek..................................................8 Gyermekbiztonsági mutatók (indikátorok)........................8 Adatforrások..............................................9 Adatelemzés..............................................9 Az elemzett indikátorok listája...................................10 Eredmények................................................13 Közlekedésbiztonság.......................................13 Otthonbiztonság..........................................25 Gyermekintézmények biztonsága.............................34 Játék-, szabadidő-, sportbiztonság............................39 Koordináció, monitorozás, értékelés............................47 Hiányzó adatok...........................................57 Összefoglalás...............................................58 Irodalomjegyzék.............................................58 Táblázatok jegyzéke..........................................59 Ábrák jegyzéke..............................................59 4

GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS 2007-2009 Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Rövidítések ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat BNO X. Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. ECSA European Child Safety Alliance, Európai Gyermekbiztonsági Szövetség ETI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet EU Európai Unió HBSC Health Behaviour in School-aged Children kutatás HGYE Házi Gyermekorvosok Egyesülete KSH Központi Statisztikai Hivatal KTI Közlekedéstudományi Intézet MAVE Magyar Védőnők Egyesülete NFH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OGYEI Országos Gyermekegészségügyi Intézet OKBI Országos Kémiai Biztonsági Intézet OSZMK Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ ORFK-OBB Országos Rendőr-főkapitányság- Országos Balesetmegelőzési Bizottság OTH Országos Tisztifőorvosi Hivatal WHO World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet 6

Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok az adatok szolgáltatását végző intézményeknek és személyeknek. Dr. Bényi Mária, Országos Módszertani és Szakfelügyeleti Központ Dr. Kiss Csaba, Országos Rendőrfőkapitányság Csonkáné Kojnok Magdolna, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dr. Kálmán Mihály, Házi Gyermekorvos Egyesület Polacsek Györgyi, Magyar Vöröskereszt Prof. Dr. Holló Péter, Közlekedéstudományi Intézet Bakonyi Eszter, Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Fernbach László, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kiss Zsuzsanna, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tóth Szilvia, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dr. Csengődy Krisztina, Országos Kémiai Biztonsági Intézet Csordás Ágnes, Magyar Védőnők Egyesülete Dr. Márton Hajnalka, DEOEC Családorvosi Tanszék Dr. Kovács Márta, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Odor Andrea, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyulai Éva, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Köszönetet mondok a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a jelentés támogatásáért, ami lehetővé tette a kiadvány megjelenését. Köszönetet mondok Dr. Bényi Máriának, a WHO és az EU baleset-megelőzési összekötőjének a jelentés lektorálásáért. 7

Ajánlás A gyermekbalesetek az 1-24 éves korosztály vezető ha lál - oka, jelentős népegészségügyi probléma. A WHO 2008-ban megjelent Európai Gyermekbaleset megelőzési jelentése 1 szerint évente mintegy 42.000 0-19 éves gyermek és fiatal hal meg az európai régióban balesetek következményeként. Bár a balesetek látszólag egymástól nagyon különböző hely - színeken történnek, számos lehetséges mechanizmusuk, típusuk van, mégis, a hát - térben meghúzódó társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők rendkívül hason lóak. A gyermekbalesetek megelőzéséhez bizonyítottan hatásos eszkö zökkel rendel - kezünk. Az egészségügyi szervezeteknek, ezen belül különösen a Gyermek egész - ségügyi programoknak prioritásként kell kezelni a gyermekbiztonság javítását. Magyarország aktív részese annak a nemzetközi folyamatnak, mely sürgeti az ágazatok együttműködésével zajló, koordinált gyermekbaleset megelőzési tevé - kenységet. Ennek részeként 2009-ben elkészítettünk a Nemzeti Gyermek- és Ifjú - ságbiztonsági Akciótervet, mely 2019-ig a gyermekbaleseti halálozás 30%-os csökkentését tűzte ki célul. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinációjával 2010-ben kezdődött meg az akcióterv megvalósítása. Fontos tennivalónk, hogy fejlesszük a gyermekbiztonsági tevékenységhez rendelkezésre álló infrastruktúrát, kapacitást, elemezzük, monitorozzuk helyzetünket, eredményeinket. A Nemezei Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv egyértelműen meghatározta azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek segítségével a gyermekbiztonság egyes kiemelt területeinek helyzetét követni kívánja. Ez a kiadvány átfogó képet ad arról, hogy az akcióterv megvalósítása előtt mi volt a hazai helyzet a köz le ke - désbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő-, sportbiztonság, valamint a koordináció, monitorozás és értékelés területén. Így válik lehetségessé, hogy a program eredményeit követhessük, hiányosságait feltárhassuk. Őszintén reméljük, hogy ezzel a munkával intézetünk jelentősen hozzájárul a ha - zai gyermekbiztonsági tevékenység megismertetéséhez, a gyermekek baleset ei - nek megelőzéséhez. Dr. Mészner Zsófia Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgató 1 European report on child injury prevention, WHO 2008. 8

Előzmények A Magyar Kormány 2005-ben elfogadta a Nemzeti Csecsemő- és Gyermek - egészségügyi Programot, melynek megvalósításán a gyermekegészségügy folya - matosan dolgozik. A program hangsúlyozza, hogy a gyermek- és ifjúkor alapozza meg a későbbi életkorok fizikai és szellemi teljesítőképességét, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének esélyét. A gyermek- és fiatalkorban elszenvedett veszteségek később már nem pótolhatók, állíthatók helyre. Ez a meg - állapítás a gyermek- és ifjúkori balesetek okozta hatásokra messzemenően igaz. Így a program multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok alpontja első feladatként a balesetek eredményesebb megelőzését jelöli meg,[1] A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából jelenleg folyik a Nemzeti Bal - eset-megelőzési Stratégia egyeztetése. A stratégia telőkészítését célzó hely zet - elemzés hangsúlyozza a gyermekek és fiatalok fokozott baleseti kockázatát, kiemelt célként kezeli a megelőzést. Céljai jól illeszkednek a Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervhez. [2] A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 több eleme célozza közvetlen vagy közvetett módon a gyermek- és fiatalkorú közlekedők biztonságának javítását. Az óvodai és általános iskolai közlekedés-nevelési program kor szerűsítése, a közlekedési, közlekedésbiztonsági programok beépítése az oktatási rendszerbe, a médiával való együttműködés a biztonságért, a gépjármű - vezető képzés fejlesztése mind-mind közvetlenül érinti ezt a korosztályt. Az in fra - struktúrával, szabályozással, ellenőrzéssel, baleset-megelőzési tevékenységek támogatásával kapcsolatosan tervezett intézkedések is kedvező hatással lehetnek a gyermekek és fiatalok közlekedésbiztonságára.[3] Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az European Child Safety Alliance támogatásával 2007-ben jelentette meg a Gyer - mekbalesetek Magyarországon című kiadványt, mely elemzi a hazai helyzetet és balesettípusonként veszi sorra a megelőzési lehetőségeket.[4] 2009-ben készült el a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (további - akban gyermekbiztonsági akcióterv) az érintett tárcák, kormányzati szervek, civil szervezetek és a fiatalok bevonásával. A program 2010 és 2019 között a 0-24 éves korcsoport baleseti halálozásának 30 %-os csökkentését tűzte ki célul. [5] 2 Több szakterületet és több tárca területét érintő tevékenység 9

Célkitűzés A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv öt területen kíván jelentős javulást elérni a 2010-2019 közötti időszakban (közlekedésbiztonság; otthonbiztonság; gyermekintézmények biztonsága; játék-, szabadidő- és sportbiztonság; koordináció, monitorozás, értékelés). A javulás követése, a hazai gyer mek biztonsági helyzet folyamatos értékelése az akcióterv hatékony megvalósulásának elengedhetetlen feltétele. Ehhez azonban értékelni, rögzíteni kell azt a kiindu - lási állapotot, ami az akcióterv kezdete előtt jellemezte a hazai gyermekbiztonsági helyzetet. E jelentés összefoglaló módon mutatja be, hogy 2007 és 2009 között milyen volt a hazai gyermekbiztonsági helyzet a közlekedésbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő-, és sportbiztonság terén. Célul tűzi ki továbbá, hogy elemezze a gyermekbiztonsági te vékenység hazai koordinációját, monitorozását és értékelését az akcióterv megvalósítása előtti időszakban. 10

Módszerek Gyermekbiztonsági mutatók (indikátorok) Az akcióterv meghatározza azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek elem - zésével pontos képet kaphatunk a helyzetről, jellemezhetjük a változások irányát és nagyságát. Jelen munkánk során célunk volt, hogy az akcióterv indulása előtti állapotot az akcióterv indikátorainak elemzésével mérjük fel, hiszen így válik lehetővé a változások helyes értékelése. Felderítettük, hogy mely szervezetek az adatgazdái az akciótervben meghatározott indikátorok elemzéséhez szükséges adatoknak. Felvettük a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, és a programban meghatározott bontások szerint (nem, életkor, balesettípus, stb.) kértük a 2007-2009-es évek adatait. Ahol az akcióterv indikátoraihoz szükséges adat nem állt rendelkezésre, ott annak elemzését kihagytuk a jelentésből. A jelentés koordináció, monitorozás, érté - kelés fejezete azonban azt önmagában is egy indikátornak tekinti, hogy milyen a szükséges adatok rendelkezésre állása, elemzése, így e szempont szerint külön is bemutatjuk a helyzetet, valamint összefoglalva megadjuk azon indikátorok listáját, melyek elemzése az adathiány miatt nem történhetett meg, és az adat - hiány okát is jelezzük. Adatforrások Az adatforrásokat az egyes mutatók elemzésénél egyenként tárgyaljuk. Adatelemzés Az adatokat az OGYEI epidemiológusai elemezték. Az elemzés a későbbi összehasonlíthatóság érdekében a gyermekbiztonsági akciótervben meghatározott nemenkénti és életkori bontások szerint történt. Az adatelemzés célja az országos adatok bemutatása. Az adatelemzéshez Excel 2007, valamint SPSS 17.0 számító - gép programokat használtunk. 11

Az elemzett indikátorok listája Az 1. táblázat felsorolja azokat a mutatókat, melyek elemzését a jelentésben elvégeztük, illetve bemutatja az egyes indikátorok adatforrásait. 1. táblázat A gyermekbiztonsági jelentésben elemzett mutatók és az adatok adatforrásai Közlekedésbiztonság Adatforrás 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI, KSH halálozása korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI, KSH súlyos sérülése korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint KTI Medián Közvéleményés Piackutató Intézet Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Biztonsági gyermekülésben utazók és biztonsági övvel védett gyermekek aránya korcsoportonként Kerékpáros sisakot viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként Láthatósági mellényt viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként 15-24 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI,KSH halálozása korcsoportonként Ittas vezetés miatt büntetett fiatal vezetők aránya korcsoportonként Kábítószer fogyasztás miatt büntetett fiatal vezetők aránya korcsoportonként Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (moped/motorkerékpár biztonság, utasbiztonság, gyalogosbiztonság, kerékpáros biztonság) KTI, ORFK-OBB KTI, ORFK-OBB ECSA 12

Otthonbiztonság 0-4 éves korúak égés, mérgezés, önakasztás/félrenyelés KSH miatti halálozása 0-4 évesek égés, mérgezés, hosszú csöves csontok OEP törése miatti kórházi ápolásának aránya 0-25 évesek otthoni mérgezései korcsoportonként OKBI 11-18 évesek egészségügyi ellátást igénylő otthoni HBSC kutatás 3 baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként Baleset-megelőzési konferencián vagy tanfolyamon részt vett védőnők/ házi gyermekorvosok/ háziorvosok aránya Baleset megelőzéssel foglalkozó elektronikus média híradások száma Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (leesés megelőzés, mérgezés megelőzés, égés/forrázás megelőzés, önakasztás/félrenyelés megelőzés) tanfolyamokat szervező egyetemek és intézmények OGYEI ECSA Gyermekintézmények biztonsága Intézményben egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett 11-18 éves tanulók aránya korcsoportonként, balesettípusonként Biztonsági szempontból megfelelőnek minősített intézmények aránya Elsősegély oktatáson részt vett tanulók száma Balesetmegelőzési képzésen részt vett kórházi gyermekápolók száma HBSC OTH Magyar Vöröskereszt ETI, OSZMK, OGYEI, HGYE, MAVE 3 Az Iskolaskorú gyermekek egeszségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutaatás 13

Játék- szabadidő- sportbiztonság Hosszú csöves csontok törése miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként Koponya és központi idegrendszeri sérülés miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként OEP OEP 11-18 évesek egészségügyi ellátást igénylő játék, HBSC szabadidő, sporttevékenység közben előforduló baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (fulladás) Játékok biztonságosságára irányuló hatósági vizsgálatok és hatósági eljárások száma ECSA NFH Koordináció, értékelés, monitorozás A kitűzött határidőre összegyűjtött gyermekbaleseti-adatok aránya OGYEI Bizonyítottan hatásos eljárásokat elrendelő jogszabályok aránya A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő szakminisztériumok száma, aránya az illetékes szakminisztériumokhoz képest A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő országos kormányzati intézmények és testületek száma A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő civil szervezetek száma Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (irányítás, infrastruktúra, kapacitás) A koordinációval elégedett gyermekbiztonsági szakemberek aránya ECSA, OGYEI OGYEI OGYEI OGYEI ECSA OGYEI 14

EREDMÉNYEK Közlekedésbiztonság Az ország a közlekedésbiztonság területén jelentős erőforrásokat fordított a helyzet javítására, ami a gyermekek és fiatalok köz le - kedésbiztonságát az elmúlt évig csak igen szerény mértékben javította. [3,6] A 2008-as évben bevezetett új törvényi szabályozás (pl. úgynevezett objektív (tulajdonosi) felelősség, zéró tolerancia az alkoholfogyasztással szemben, és annak szigorú betartatása, a köz lekedési előéleti pontrendszer szigorítása, a közlekedési bírságok összegének nö velése) következtében az elmúlt két év során számottevően csökkent a halálozás. Ugyanakkor a halálozás javulásához hozzájárult az is, hogy a gazda sági válság miatt jelentősen csökkent a gépjárművel megtett kilométerek száma. Előre lát ható azonban, hogy az eredmények fenntartásához, tovább - fejlesz tésé hez a gyermekeket és fiatalokat védő komplex meg - előzést folytatni, javítani kell [7]. 15

0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti halálozása korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleseti halálozása Magyarországon 2007-2009 között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, 100.000 azonos korú gyermekre vonatkoztatva 1. ábra értékelés 0-14 éves kor között a fiúk közlekedési baleseti halálozása minden korcsoportban magasabb, mint a lányoké, de a legmarkánsabb különbség a 10-14 éves korcsoportban észlelhető. Az életkor emelkedésével a közlekedési balesetek halálozási aránya növekszik. A személygépjármű utasaként bekövetkező halálozás 0,67-1,34/100.000 közötti értékeket mutatott az egyes korcsoportokban és nemekben. A gyalogos balesetek az 5-9 éves fiúk életét veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. A kerékpáros balesetek a fiúknál már 5-9 éves korban okoznak halálesteket, míg a lányoknál 10-14 éves korban. A fiúk halálozása e balesettípus szempontjából számottevően magasabb. A legveszélyeztetettebbek mindkét nemben a 10-14 év közöttiek. A motorkerékpár vagy segéd motoros kerékpár vezetőjenként bekövetkező baleseti halál 14 éves kor előtt csak fiúk esetében fordult elő. 16

0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti súlyos sérülése korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon 2007-2009 között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, 100.000 azonos korú gyermekre vonatkoztatva 2. ábra értékelés 0 és 14 éves kor között súlyos sérüléshez vezető közlekedési balesetek aránya az életkorral növekszik. A 0-4 évesek tekintetében nincs jelentős különbség a két nem veszélyeztetettségében, míg az 5-14 éves korcsoportban a fiúk gyakrabban szen - ved nek súlyos sérüléssel járó közlekedés balesetet. A személygépjármű utasaként elszenvedett, súlyos sérüléssel járó balesetek aránya az életkorral enyhén emel kedik, a két nemet közel egyforma mértékben érinti. A súlyos sérü lésekhez vezető gyalogos balesetek az 5-9 éves fiúkat és a 10-14 éves lányokat érintik a legnagyobb mértékben. A kerékpáros balesetekből eredő súlyos sérü lések előfordulása az életkorral emelkedik, 10-14 éves korban a fiúk körében ez a leggyakoribb köz le ke dési baleset - típus. A nemek közötti eltérés minden korcso portban jelentős, azaz a fiúk lényegesen veszélyeztetettebbek. A motorkerékpár vagy segédmotoros ke rék pár vezetőjenként elszenvedett súlyos sérülés a 10-14 éves korú közötti fiúk ese tében fordult elő. Személygépkocsi vezetőként a 10-14 éves fiúk között 0,37/100.000 súlyos sérült fordult elő, a többi korcsoportban illetve a lányok kö ré ben nem volt ilyen baleset. 17

Biztonsági gyermekülésben utazók és biztonsági övvel védett gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A biztonsági gyermekülés és biztonsági öv használat vizsgálatára a TÜV NORD-KTI KFT. 2009-ig évente végzett országos reprezentatív felmérést. Az adatokat a KTI segítségével szereztük be. ErEdményEK 3. ábra A gépkocsi passzív védelmi rendszereinek (biztonsági gyermekülés, felnőtt biztonsági öv) használati aránya gyermekek körében Magyarországon, 2007-2009 értékelés A biztonsági gyermekülések használatának aránya 2007-09 között átlagosan 64,3%, a szállított gyermekek további 5,4 %-át pedig felnőtt biztonsági övvel védték. A gyermekek közel harmada azonban az előírt kötelező passzív utas - védelmi-rendszer nélkül utazott a gépjárműben. A három év során a biztonsági gyermekülésben utazók arányának lassú javulása érzékelhető, de a hazai adat még így is elmarad a legbiztonságosabb nyugat-európai országok értékeitől. A megelőzés fontos része a védtelenül utazó gyermekek arányának további jelentős csökkentése, a biztonsági gyermekülés használati arányának emelése. 18

Kerékpáros sisakot viselők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A felmérést 2010. június 4-8. között a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette. Az ország több mint 100 településén személyesen kérdeztek meg 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt. A válaszok a meg - kér dezett felnőttek családjában nevelkedő gyermekekre és serdülőkre vonatkoznak. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így az már pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. ErEdményEK Kerékpáros sisak viselési aránya gyermekkorban Magyarországon 4. ábra értékelés A kerékpározó gyermekek 53%-a sosem, további 14%-uk pedig többségében nem viselt kerékpáros sisakot. Az arány a kerékpáron szállított gyermekek kö - rében a legrosszabb, ahol a gyermekeknek csak mintegy negyedét védi a sisak az esés vagy ütközés során elszenvedett koponyasérüléstől. A kerékpározó ser - dülők sisakviselési aránya rosszabb, mint a 10 év alatti, önállóan kerékpározó gyermekeké. A kerékpáros sisakot mindig viselő gyermekek aránya a szállítottak és a 10 év alatti kerékpározók körében 20% körüli, a serdülők esetében pedig alig több, mint 10%. Nincsenek részletes adataink további elemzésekhez, melyek segítségével vizsgálható volna a nem, a lakóhely, a kül- és belterületi közlekedés vagy a szociális helyzet szerinti megoszlás. A kerékpározás során bekövetkező súlyos koponyasérülések számának és hatásainak mérséklésére elengedhetetlen a sisakviselési arány javítása, akár a szükséges jogszabályi háttér megteremtésével is. 19

Láthatósági mellényt viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A felmérést 2010. május 6-10 között a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette. Az ország több mint 100 településén személyesen kérdeztek meg 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt. A válaszok a meg - kérdezett felnőttek családjában nevelkedő gyermekekre és serdülőkre vonatkoznak. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így az már pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. ErEdményEK Láthatósági mellényt viselő kerékpározó gyermekek aránya Magyarországon 5. ábra értékelés A kerékpározó gyermekek 70% százaléka többségében nem, vagy sosem viselt láthatósági mellényt. A 10 év alatti gyermekek láthatósági mellény viselési aránya rosszabb, mint a serdülőké. A láthatósági mellényt mindig viselő gyermekek aránya 10 éves kor alatt 10%, serdülőkorban 13%. Nincsenek részletes adataink további elemzésekhez, mely segítségével vizsgálható volna a nem, a lakóhely, a kül- és belterületi közlekedés, vagy a szociális helyzet szerinti megoszlás. A kerékpározás során bekövetkező súlyos sérülések számának és hatásainak mérséklésére elengedhetetlen a láthatósági mellény viselési arányának javítása a szükséges felvilágosítással, a jogszabályi háttér megteremtésével és a betartatás elősegítésével. 20

15-24 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti halálozása korcsoportonként AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK 6. ábra A 15-24 éves korú fiatalok közlekedési baleseti halálozása Magyarországon 2007-2009 között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, 100.000 azonos korú fiatalra vonatkoztatva értékelés A fiatalok közlekedési baleseti halálozása a kisgyermekekhez képest kiemel ke - dő en magas. A fiúk halálozása mindkét korcsoportban lényegesen magasabb a lányokénál, hisz amíg 100.000 fiú közül 2007-2009 között évente átlagosan tizenegyen veszítették életüket közlekedési baleset következtében a 15-19 éves korosztályban, és húszan a 20-24 évesek között, addig ez az érték a lányok ese - tében 15-19 éves korban 3,8/100.000, illetve 20-24 éves korban 5/100.000 volt. Az életkor emelkedésével a közlekedési balesetek halálozási aránya növekszik. A közlekedési baleseteken belül a fiúk körében ebben az életkorban a személy - gépkocsi és motor vezetőjeként bekövetkező halálozás volt a meghatározó, de a személygépjármű utasaként elszenvedett halálos sérülés aránya is jelentős. A személygépjármű utasaként bekövetkező halálozás a két korcsoportban és nemben kiegyenlített (2,4-3,8/100.000 közötti). A gyalogos és kerékpáros bal - esetekből adódó halálozás aránya az összes halálos kimenetelű sérülés számán belül viszonylag alacsony, és főként a fiúkat érinti. 21

15-24 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti súlyos sérülése korcsoportonként AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adatállo - mányából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK 7. ábra A 15-24 éves korú fiatalok közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon 2007-2009 között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, 100.000 azonos korú fiatalra vonatkoztatva értékelés A 15-24 éves fiatalok körében a súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset lény e - gesen gyakoribb, mint a kisgyermekek esetében. A fiúk körében az előfordulás mindkét korcsoportban magasabb a lányokénál, hisz amíg 100.000 fiú közül 2007-2009 között évente átlagosan 112-en sérültek meg súlyosan közlekedési baleset következtében a 15-19 éves korosztályban, és 146-an a 20-24 évesek között, addig ez az érték a lányok esetében 15-19 éves korban 49/100.000 illetve 20-24 éves korban 61/100.000 volt. Az életkor emelkedésével a súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek előfordulása növekszik. A közlekedési balesetek során a fiúk körében ebben az életkorban a személygépkocsi és motor vezetőjeként bekövetkező súlyos sérülés volt a meghatározó, de a személygépjármű utasaként bekövetkező súlyos sérülések száma is jelentős. A személygépjármű utasaként bekövetkező súlyos sérülések előfordulási aránya a két korcsoportban és nemben kiegyenlített. A súlyos gyalo - gos sérülések aránya a két nemben hasonló, 9-12/100.000 körüli. Súlyos kerék - páros sérülést pedig a fiúk háromszor gyakrabban szenvednek, mint a lányok (9-10 száz-ezrelék vs. 3 száz-ezrelék). 22

Ittas vezetés miatt büntetett fiatal gépjármű vezetők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás Az ittas vezetés adatai a rendőrség közúti ellenőrzéseinek során készült jegy - zőkönyvek feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével az ORFKtól szereztük be. Az ittas vezetésre az ittas vezetés miatti vádemelések számából következtettünk. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai év könyv - ből származnak. 4 ErEdményEK 8. ábra Ittas vezetés miatti vádemelések aránya 1000 15-24 éves fiatalra vetítve Magyarországon, 2007-2009 között értékelés 2007-2009 között a 15-19 évesek közül mintegy minden kétezredik fiatal ese - tében történt vádemelés ittas vezetés miatt. A 20-24 évesek körében már minden ötszázadik fiatal ellen vádat emeltek. 5 A vizsgált három év során az ittasan vezető fiatalok aránya csökkenni látszik, hiszen a 15-19 éves korcsoportban 0,66 ezrelékről 0,47 ezrelékre, míg a 20-24 évesek körében 2,49 ezrelékről 1,63 ezrelékre mérséklődött az ittas vezetés miatti vádemelések aránya. A vizsgált időszak folyamán az esetek megítélését szabályo - zó jogszabály szigorodott, hiszen a zéró alkohol toleranciát 2008. januárban vezették be. A szigorodás nemhogy nem rontotta, hanem egyértelműen javította a helyzetet. A félreértések elkerülésére itt kell megjegyezni, hogy a zéró toleran - cia a gépjárművezetői engedély helyszínen történő bevonását jelentette bármilyen kis véralkohol koncentráció esetén is. 4 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben a mutató nevezője az adott korcsoportban érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező fiatalok száma lett volna, de ehhez nem kaptunk adatokat. Ugyancsak nem kaptunk külön adatokat a két nemre vonatkozóan. 5 Mivel nem állt rendelkezésünkre az az adat, hogy a vizsgált években hány fiatal rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel az egyes korcsoportokban, így az ittas vezetés miatti vádemelések számát az adott korcsoport teljes létszámához viszonyítottuk. 23

Kábítószer fogyasztás miatt büntetett fiatal gépjármű vezetők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A kábítószer hatása alatti (azaz bódult állapotban) fiatal gépjármű vezetőkkel szembeni vádemelések számát rendőrség közúti ellenőrzései során készült rendőrségi jegyzőkönyvek feldolgozásából kaptuk meg. A kábítószer hatása alatt történő vezetésre a bódult állapot miatti vádemelések számából következtettünk. Az adatokat a KTI segítségével az ORFK-tól szereztük be. A korcsoportra vonat - kozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. 6 ErEdményEK 9. ábra Bódult állapotú (kábítószer hatása alatt) gépjárművezetés miatti vádemelések aránya 100.000 15-24 éves fiatalra vetítve Magyarországon, 2007-2009 között értékelés 2007-2009 között 15-19 éves korban százezer fiatal közül 1,03 ellen emeltek vá dat bódult állapotú vezetés miatt. A 20-24 évesek körében ez az arány 4,55 száz-ezrelék volt. 7 A vizsgált három év során a bódult állapotú gépjárművezetés gyakorisága a fia - talok körében jelentősen növekedett. A helyzet romlása kisebb mértékben érinti a 15-19 éveseket, ahol a három év alatt mintegy 70%-os emelkedést látunk. A 20-24 éves korcsoportban 3 év alatt több mint háromszorosára nőtt az ilyen jellegű közlekedési szabálysértések aránya. A vizsgált időszak folyamán a vonat - kozó jogszabály szigorodott, ami ugyanolyan szerhasználat mellett részben ma - gya rázhatja a romló tendenciát. Ezzel együtt az is leszögezhető, hogy a jog - szabály szigorítása nem érte el a kívánt eredményt. 6 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben a mutató nevezője az adott korcsoportban érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező fiatalok száma lett volna, de ehhez nem kaptunk adatokat. Ugyancsak nem kaptunk külön adatokat a két nem vonatkozásában. 7 Mivel nem állt rendelkezésünkre az az adat, hogy a vizsgált években hány fiatal rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel az egyes korcsoportokban, így az ittas vezetés miatti vádemelések számát az adott korcsoport teljes létszámához viszonyítottuk. 24

Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (moped/motorkerékpár biztonság, utasbiztonság, gyalogos biztonság, kerékpáros biztonság) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország 2009-es érté ke lé - sét mutatjuk be. ErEdményEK 10. ábra Magyarország közlekedési gyermekbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján értékelés A European Child Safety Alliance (ECSA) 2009-es Gyermekbiztonsági értesí tő - jének értékelése szerint a közlekedésbiztonság területén Magyarország a segédmotoros / motoros biztonságért tette a legtöbbet, hiszen a lehetséges 5 pontból 4,5 pontot szerzett. Az értesítő javasolja, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a fiatal segédmotor és motorvezetők biztonságának javítására. 25

A gyalogosközlekedés terén az ország 80%-os minősítést kapott. Az értesítő javasolja, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyalogosan köz - lekedő gyermekek és fiatalok biztonságának javítására, valamint nemzeti prog - ram támogassa azt a törekvést, hogy a közúti forgalomban résztvevő gép jár mű - vek műszaki előírásai olyanok legyenek, hogy gyalogos elütés esetén a gépjármű a lehető legkisebb sérülést okozza (pl. lökhárítók, motorháztetők kialakítása, stb.) A gépjármű utas és vezető biztonság területén eredményünk 70%-os. Az utas és vezető biztonság helyzete, és az ezzel elért eredmények a következő intézkedésekkel javíthatóak: 4 éves életkor alatti utasok esetében a menetiránynak hátrafelé néző biztonsági gyermekülés kötelezővé tétele; a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része az utasbiztonságra vonatkozó információk megbeszélése; a kétszakaszos gépjárművezetői képzés és engedély bevezetése; a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gépjárművek gyermek és fiatal utasainak, valamint a fiatal gépjárművezetők biztonságának javítására. A közlekedésbiztonság területei közül a leggyengébb minősítést a kerékpáros biztonság elősegítésére kaptuk, ahol eredményünk mindössze 60%-os. Ennek javításához javasolt a gyermek és fiatal kerékpárosok esetében a kerékpáros sisak viselésének kötelezővé tétele, valamint, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a kerékpáron közlekedő gyermekek és fiatalok biztonságának javí - tására. 26

Otthonbiztonság A balesetek szempontjából különösen veszélyeztetett kisdedek nem-közlekedési balesetei szinte kivétel nélkül otthonukban, vagy annak közvetlen környékén következnek be. Így az otthoni környe - zet biztonsága és a szülői felügyelet javítása ebben a korcsoportban akár minden egyéb beavatkozás nélkül is jelentős javulást eredmé - nyezhet. Az otthoni környezet a nagyobb gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek esetében is nagy jelentőségű. Serdülőkorban pél - dául Magyarországon 2006-ban az egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett lányok 37,2%-a, a fiúk 23,9%-a otthonában sérült meg. [9] 27

0-4 éves korúak égés, mérgezés, önakasztás/félrenyelés miatti halálozása AdAtfOrrás Csecsemő és kisdedkorban az égés, mérgezés és strangulció/légúti idegentest miatt bekövetkező balesetek szinte teljes egészében otthon történnek, ezért a felsorolt balesettípusok halálozási adatai a 0-4 éves korosztályban az otthoni balesetek indikátorául szolgálhatnak. A halálozási adatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatokat a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből szereztük be. ErEdményEK A 0-4 éves gyermekek égés, mérgezés és stranguláció/légúti idegentest miatt bekövetkező halálozása Magyarországon 2007-2009 között nemenként, 100.000 gyermekre vonatkoztatva 11. ábra értékelés Égés, mérgezés és stranguláció/idegentest miatt évente 2-5 haláleset következik be nemenként. A viszonylag alacsony szám miatt az egyes évek halálozási érté - keinek nagy a szórása, így ebből önmagában tendenciára nem lehet követ kez - tetni. A hároméves értékek átlaga azonban lehetőséget teremt a követ kező három évvel történő összehasonlításra. 2007-2009 között a fiúk és lányok halálozásában 0-4 éves korban nem volt jelentős különbség az égés, mérgezés és stranguláció/idegentest okozta balesetek vonatkozásában. 100.000 csecsemőre és kisdedre mindkét nemben évente átlagosan 1,5-1,6 haláleset jut e három balesettípus következtében. 28

0-4 évesek égés, mérgezés, hosszú csöves csontok törése miatti kórházi ápolásának aránya AdAtfOrrás A kórházi ápolásra a nem közlekedési jellegű balesetek miatt a 0-4 éves korcsoportban legnagyobb számban a csonttörés, az égés/maródás, illetve a mérgezés következtében kerül sor. Ezek közül a legtöbb baleset otthon következik be. A csonttöréseken belül a hosszú csöves csontok törését vizsgáltuk, mivel ez a töréstípus jellemzően egyértelműen diagnosztizálható, míg a kisebb csontok, lapos csontok esetében több a diagnosztikus nehézség. E három balesettípus (égés, mérgezés és hosszú csöves csont törése) miatti kórházi felvétel a CHILD projekt 8 indikátorai között is szerepel. A kórházi ápolási adatokat az OEP-től szereztük be. A BNO X. szerint határoztuk meg az egyes csoportokba besorolt betegségeket. Égésnek a T20.00-T32.90, mérgezésnek a T36.00-T96.92, hosszú csöves csonttörésnek pedig az S42.20-S42.70, a S52.00-S52.90, az S72.00- S72.90 és az S 82.10-S82.90 BNO kódú betegségeket tekintettük. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-4 éves korú gyermekek égés, mérgezés és hosszú csöves csontok törése miatt bekövetkező kórházi ápolási aránya Magyarországon 2007-2009 között nemenként, 100.000 gyermekre vonatkoztatva 12. ábra 8 Child Health Indicators of Life and Development (CHILD) project, 2000-2002 között lezajlott Európai Uniós program 17 ország részvételével, melynek célja volt közös európai gyermek - egészségügyi indikátorok definiálása. 29

értékelés A 2007-2009-es év között a 0-4 éves korcsoportban a fiúk nagyobb arányban igényeltek kórházi ápolást égés/maródás, mérgezés vagy a hosszú csöves csontok törése miatt, mint a lányok. 100.000 csecsemő és kisded közül a fiúk esetében évente átlagosan 757, a lányok közül 606 került kórházba ilyen okból. A vizsgált időszakban a kórházi ápolások száma jelentősen emelkedett, ami mindhárom balesettípust, de legkiemelkedőbben a mérgezések miatti kórházi felvételt érinti. A három év átlagának morbiditási értékei 100.000 0-4 év közötti fiúra számítva: égés/maródás: 149; mérgezés: 467; hosszú csöves csontok törése: 141; a lányok esetében pedig: égés/maródás: 114; mérgezés:388; hosszú csöves csontok törése: 104. 30

0-25 évesek otthoni mérgezései korcsoportonként AdAtfOrrás Az adatokat mérgezési esetbejelentésekből származó, az OKBI által gyűjtött mérgezési adatbázisból kaptuk. Az adatgyűjtés kiterjed a mérgezett életkorára, a mérgezést okozó anyagra, valamint a mérgezés helyszínére is, így e mutató ese tében kizárólag az otthon bekövetkezett mérgezések adatait elemeztük. Az adatforrás nem tette lehetővé a nemek szerinti bontást. A korcsoportra vonat - kozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a 2007-2009 között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-24 éves korú gyermekek és fiatalok otthoni mérgezéseinek aránya Magyarországon 2007-2009 között nemenként, a mérgezést okozó anyag szerint, 100.000 gyermekre vonatkoztatva (éves átlag) 13. ábra értékelés A legtöbb gyermekkori mérgezés a gyermekek saját otthonában fordul elő. Az ott - honi mérgezések szempontjából a 0-4 éves korcsoport a legveszélyeztetettebb, körükben ötször annyi mérgezés fordul elő, mint az 5-14, vagy a 15-24 éves kor - csoportban. Míg a 0-4 évesek között 100.000 gyermekre évente átlagosan 200 bejelentett mérgezési eset fordul elő, addig ez az arány 5-14 éves korban 42, 15-24 éves korban pedig 45. A mérgezések a kisdedek, az iskolás gyermekek és a fiatalok körében egyaránt leggyakrabban gyógyszerekkel valamint ipari és háztartási vegyszerekkel történnek. Az otthoni gyógyszermérgezések prevalenciája a 0-24 éves korcsoportban összességében 37 száz-ezrelék, az ipari és háztartási vegyszerek okozta mér ge - zéseké pedig 21 száz-ezrelék. A növényvédő szerek és mérgező növények ugyan kisebb számban okoznak mérgezéseket, de igen gyakran járnak súlyos, akár éle - tet is veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodást okozó következménnyel, így ezek megelőzése alacsonyabb előfordulási arányuk ellenére is rendkívül fontos. 31

11-18 évesek egészségügyi ellátást igénylő otthoni baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként AdAtfOrrás Az adatok az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi hazai vizs gálatának eredményei [10]. A kutatás 4 évente, országos reprezentatív mi ntán, kérdőíves módszerrel vizsgálja a 11-18 éves korú fiatalok egészség - magatartásának számos elemét. A kérdőív kiterjed az adatfelvételt megelőző 12 hónapban elszenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetek számára, közülük a legsúlyosabb baleset körülményeire (helyszín, balesettípus) és követ - kezményeire. E fejezetben az otthon bekövetkezett balesetek adatait elemezzük. ErEdményEK A 11-18 éves korú tanulók egészségügyi ellátást igénylő otthoni baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 14. ábra értékelés A 11-18 éves lányok leggyakrabban otthon szenvednek el egészségügyi ellátást igénylő balesetet, a fiúk esetében az otthonuk a második legjellemzőbb baleseti helyszín. 2010-ben a vizsgált fiúk 7,9%-a, míg a lányok 8,8%-a szenvedett a felmérést megelőző 12 hónapban egészségügyi ellátást igénylő otthoni bal - esetet, azaz több lány sérült meg otthon, mint fiú. A két leggyakoribb otthoni balesettípus mindkét nemben az esés, valamint a szúrás/vágás volt. A lányok gyakrabban szenvedtek égési sérülést, valamint állat harapás, állatmarás okozta balesetet, mint a fiúk, míg a fiúk körében maga - sabb volt a nekicsapódásos baleset. 32

Balesetmegelőzési konferencián vagy tanfolyamon résztvett védőnők/ házi gyermekorvosok/ háziorvosok aránya AdAtfOrrás Az adatokat a konferenciákat és továbbképzéseket szervező szervezetektől és egyetemektől kértük be. Adatokat kaptunk a hazai Orvostudományi Egyetemek Családorvosi Tanszékeiről, a HGYE, az OSZMK, az OKBI és a MAVE szervezetétől. Azt a rendezvényt tekintettük baleset-megelőzési konferenciának vagy tovább - képzésnek, ahol legalább egy teljes blokk (2-4 óra időtartam), vagy az egész rendezvény baleset-megelőzéssel foglalkozott, érintve az elsődleges prevenciót is. A csak elsősegélynyújtással foglalkozó képzéseket nem számítottuk ide. ErEdményEK Balesetmegelőzési konferencián vagy továbbképzésen részt vett védőnők, házi gyermekorvosok, háziorvosok aránya Magyarországon 2007-2009 között 15. ábra értékelés A 2007-2009-es évben a gyakorló házi gyermekorvosok 22%, a területi védőnői hálózatban és iskolákban dolgozó védőnők 11%-a, a háziorvosok 0,5%-a vett részt olyan konferencián vagy továbbképzésen, ahol a gyermekbaleset megelőzés primer és szekunder prevenciójával kapcsolatos ismeretek a kiemelt témák között szerepeltek. A védőnők számára e témában szervezett továbbképzések döntő hányada 4 óránál hosszabb időtartamban foglalkozott a gyermekbiztonság kérdéseivel. E rendezvényeket döntően az OSZMK valamint az OKBI szervezte, illetve kisebb számban az OGYEI konferenciáin is vettek részt védőnők. 33

A házi gyermekorvosok számára szervezett továbbképzések döntő hányada 2-4 órás időtartamban (azaz többnyire egy konferencia blokkban) foglalkozott a gyermekbiztonság kérdéseivel. E konferenciákat döntően a HGYE szervezte, illet - ve kisebb számban az OGYEI konferenciáin is vettek részt házi gyermekorvosok. A vegyes praxist ellátó háziorvosok továbbképzési rendszerében nem jelent meg a gyermekbaleset megelőzés kiemelt témaként, így ilyen képzésen csak néhány háziorvos vett részt olyan rendezvényeken, melyet a szervezők védőnőknek vagy házi gyermekorvosoknak tartottak. 34

Balesetmegelôzéssel foglalkozó híradások száma az elektronikus médiában 9 AdAtfOrrás Az adatokat az OGYEI megbízása alapján a Sarokpont Mérnöki iroda elemezte. Az elemzés a 2009-ban megjelent híradásokat havi bontásban értékeli aszerint, hogy az mely balesettípussal kapcsolatos, és kizárólag baleseti hírt tesz közzé, vagy a megelőzést is segíti. Az internetes keresés a következő kulcsszavakra terjedt ki: 2009+gyermekbiztonság/szülőifelelősség/otthonbiztonság/balesetmegelőzés/ gyermekbaleset+esés/gyermekbaleset+fulladás/gyermekbaleset+égés/gyermekbaleset+mérgezés/gyermekbaleste+önbakasztás/gyermekbaleset+félrenyelés/ gyermekbalest+közlekedés/gyermekbaleset+gyalogos/gyermekbaleset+kerékpáros/ gyermekbaleset+utas/sportbaleset/háztartásibaleset/diszkóbaleset/kerékpár+baleset/gyerek+sérülés/gyermek+áldozat/gyermek+halál/gyermek+közlekedési baleset. Megtörtént a fenti kulcsszavakra a keresőprogram által jelzett minden találat tartalmi elemzése, és besorolása. A kapott eredményeket utólag összesítettük abból a szempontból, hogy azok mely hónapban jelentek meg, illetve közlekedés vagy nem közlekedési balesetre vonatkoznak. ErEdményEK Baleseti híradások és megelőzéssel foglalkozó internetes híradások száma az elektronikus médiában Magyarországon 2009-ben 16. ábra 9 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben az eredeti mutató a TV-ben, rádióban és nyomtatott sajtóban megjelent baleseti hírek és megelőzéssel kapcsolatos műsorok illetve cikkek száma, aminek elemzését a rendelkezésre álló időkeret és forrás jelen esetben nem tette lehetővé. Így az elektronikus médiában megjelenő híradásokat elemeztük. 35

értékelés Az év egyes szakaszaiban az interneten megjelenő baleseti hírek és balesetmegelőzéssel kapcsolatos információk megoszlása egyenlőtlen. A megelőzéssel kapcsolatos információk száma abban az időszakban a legalacsonyabb (júliusaugusztus), amikor a legtöbb baleset történik, hiszen a tanítási szünetek kiemelt kockázatot jelentenek a gyermekbalesetek előfordulására. Ezt a baleseti hírek száma is visszatükrözi. Megelőzéssel az elektronikus média főleg április és június között, valamint szeptemberben és novemberben foglalkozik. Balesetmegelőzéssel az év során összességében lényegesen alacsonyabb számú internetes oldal foglalkozik, mint a baleseti hírek bemutatásával. A közlekedésbiztonság a mé - diában mind a baleseti hírek, mind pedig a megelőzéssel foglalkozó tartalmak tekintetében nagyobb figyelmet kap, mint a nem-közlekedési balesetek. 36

Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (leesés megelőzés, mérgezés megelőzés, égés/forrázás megelőzés, önakasztás/félrenyelés megelőzés) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe 10 program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország a 2009-es érté ke - lését mutatjuk be. ErEdményEK 17. ábra Magyarország gyermekbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján (leesés, mérgezés, égés/forrázás, önakasztás/félrenyelés megelőzése) 10 Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program, 24 ország részvételével lezajlott program az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség koordinációjával. 37