SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

KLASSZICIZMUS ÉS FELVILÁGOSODÁS Tanári útmutató Fejlesztő Arató László

TARTALOM KLASSZICIZMUS ÉS FELVILÁGOSODÁS 5 NÉVJEGY 11 KORSZAKFOGALMAK ÉS EGY KOMÉDIA 45 A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉI A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 73 CSOKONAI, A VIDÁM TERMÉSZETŰ POÉTA 10 1 CSOKONAI, A SZENTIMENTALIZMUS KÖLTŐ JE 135 BERZSENYI DÁNIEL

NÉVJEGY 11. ÉVFOLYAM, 5. FEJEZET KLASSZICIZMUS ÉS FELVILÁGOSODÁS Fejlesztők: Arató László A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Az eszmetörténeti, a művelődéstörténeti és a stílustörténeti korszakolás összefüggéseinek és feszültségeinek megismerése, az erről szerzett tapasztalatok felelevenítése és bővítése. A művek és a korszakolás közötti nem problémamentes viszonnyal való szembesülés. A korábban szerzett, alkotókra vonatkozó, illetve műfaji és műismeretre alapozó tájékozódás a francia klasszicizmus, illetve a magyar felvilágosodás korszakában, az utóbbi korszak két legjelentősebb magyar lírikusának, Csokonainak és Berzsenyinek az életművében. A klasszicista komédia szerkezeti és szemléleti sajátosságainak, illetve a klasszicista dráma és a racionalizmus, illetve a klasszicista dráma és az abszolutizmus közötti kapcsolatnak a megismerése. Az empirista és a racionalista ismeretelmélet, illetve a hozzájuk kapcsolódó, rájuk épülő stílusirányzatok szemléleti jellemzőinek vizsgálata. Az újkori ismeretelméleti irányzatok és a felvilágosodás szellemi-társadalmi mozgalma közötti összetett kapcsolat belátása. Tapasztalatszerzés ismeretelméleti irányzatok és etikai felfogások közötti kapcsolatokról. Filozófia és irodalom, illetve lírai műfajok (elsősorban az óda, az elégia és a dal, illetve a leíró és a gondolati költészet) viszonyának tanulmányozása. Világkép, emberkép, értékrend és műfajok összefüggésének tanulmányozása. Tapasztalatszerzés a felvilágosodás gondolkodóit összekötő és megosztó kérdésekről: a tudomány, a művelődés, a természet- és az emberkép néhány változásáról és változatáról, elsősorban Rousseau társadalom- és emberképének néhány, a későbbi századok kultúrkritikájában nagy szerepet játszó gondolatáról. Tapasztalatszerzés a klasszicista lírai nyelvi-műfaji konvenciók és az új bensőségesség, új személyesség, új a természetet morális forrásként fölfogó emberkép és énkép nyelv- és költészetalakító küzdelméről. Tematikus fókusz: Kinyilatkoztatott, hagyományozott-spekulatív tudás és tapasztalati tudás konfliktusa. A racionalizmus szűkebb és tágabb fölfogása. A racionalista emberkép és határai, problematizálódásai. A helyzet- és a jellemkomikum dramaturgiai és eszmetörténeti összefüggései Molière komédiájában. A komikus sztereotípiák mögötti mélyebb lélektani problémák. Az eszmék társadalmi és irodalmi szerepe, a gondolati változás szociológiai összefüggései. Eszmei és irodalmi hatások az elmaradottabb magyar társadalmi és kulturális viszonyok között. Csokonai és Berzsenyi költészetének viszonya a mintákhoz, a stílus- és műfajtörténeti előzményekhez. Az epikuroszi, a sztoikus és a rousseau-i emberkép egyéni értelmezései. Költészet-, természet-, ember-, hagyomány- és nyelvfelfogások küzdelme a két nagy lírikus műveiben. A romantika

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA előtti retorikai hatásesztétika és a személyes líra közötti útkeresések. Költészet és életbölcselet viszonya. A költészet funkciójáról alkotott többféle felfogás és a lírai személyesség többféle felfogása a két költő néhány reprezentatív versében. Csokonai néhány versének boldogság-, illetve más verseinek magányfölfogása. Berzsenyi költészetének időfelfogása(i). Poétikai fókusz: A komédia konvencióiról és hatásmechanizmusáról tanultak bővítő felelevenítése. Eszmék és irodalmiság kapcsolata a felvilágosodás értekező prózájában és a felvilágosodás hatása alatt álló lírikusok költészetében. A klasszicizmus tiszta műfajai (óda, elégia, didaktikus leíró-elmélkedő vers, dal) és az érzékenység jegyében létrejövő műfaji ötvözetek. Stílusok (barokk, rokokó, klasszicizmus, érzékenység, neoklasszicizmus) együttélése és ötvöződése. Az allegorikus alakot megszólító ódai hagyomány átalakulása Csokonai elégiko-ódáiban. A nyelv zeneisége, illetve a hangszimbolika szerepe Csokonai, illetve Berzsenyi néhány kiemelkedő költeményében. Az antik versformák hatása Berzsenyinél, a népiesség jelentkezése Csokonainál. A jelenetkeret (szcenika) és a trópusok viszonya a tanult versekben. Az ellentét különböző változatai és az idő- és értékszembesítés mint versszervező elv. Szövegértési fókusz: Értekező szövegek érvszerkezetének rekonstrukciója. Lírai szövegek tagolási szempontjainak (pl. leíró és elmélkedő részek, időjelölések, a kommunikációs helyzet, ill. funkció jelölései és módosulásai, a személyesség kifejezésmódjai, általánosítás és példa) mint szövegtagoló tényezőknek felismerése. Szövegalkotási fókusz: Érvelés, összehasonlító elemzés, esszé; kreatív írás, részmegoldások szövegegészszé: kiselőadássá, esszévé formálása. 1. Korszakfogalmak és egy komédia: Molière: Tartuffe (3 óra) Részlet Boileau Költészettanából, Molière: Tartuffe; Részletek Spiró György: Az imposztor c. drámájából 2. A felvilágosodás eszméi a magyar költészetben (2/3 óra) Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, részletek az Enciklopédiából, Rousseau I. és II. értekezéséből és Politikai töredékeiből, Csokonai Konstancinápoly és Batsányi A látó című verseiből 3. Csokonai, a vidám természetű poéta (2 óra) Részletek a Jegyzések és értekezések az anákreoni dalokhoz c. Csokonai-írásból. Valamint a következő Csokonai-versek: A vidám természetű poéta, Rút ábrázat s szép ész, A szamóca, A bóldogság, Tartózkodó kérelem, Az alvó Lillára, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz 4. Csokonai, a szentimentalizmus költője (2 óra) A Magánossághoz, A Tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez 5. Berzsenyi Dániel (3 óra) A Horác és az Osztályrészem felidézése, további Berzsenyi-versek: Magyarokhoz I., Magyarokhoz II., A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz; Friedrich Hölderlin: Az élet fele (Részletek további Berzsenyi-versek időmegjelenítéseiből.)

N É V J E G Y 7 AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 11. évfolyam (16 17 évesek) Előző: A barokk irodalom Magyarországon Következő: Eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában Többek között: 9. évfolyam 5. fejezet (Ars poeticák), 10. évfolyam 1. fejezet (Horatius noster) 10. évfolyam 3. fejezet (Irodalmi élet a felvilágosodás korában és a reformkorban) és 7. fejezet 3. modul (Korszak, stílus, stílusirány a klasszicizmus) 11. évfolyam 1. (Az antikvitás irodalmából) és 3. fejezet (Reneszánsz ) A program korábbi éveiből: 7. évf. 4. fejezet 10 12. modul (Komédiák); 8. évfolyam 3. fejezet (Anakreón feltámadásai) A filozófia, a történelem, az etika, emberismeret (pszichológia), a drámapedagógia bizonyos tartalmai, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Képesség a szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). A tettek és a szavak közötti viszony szere pének felismerése a jellemzésben. Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különböző típusú drámai művek elemzésé nek, értelmezésének képessége. Versszervező elvek felismerése és értelme zése különböző korokban keletkezett művekben. A lírai művek értékszerkezetének felisme rése, azonosítása. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes a klasszicizmus és a klasszikus fogalmának árnyalt jellemzésére s többféle klasszicizálás megkülönböztetésére. Legyen képes klasszicista művek, illetve a klasszicista formaeszmény jelentkezésének, megvalósulásának azonosítására, illetve ilyetén besorolások igazolására, esetleg cáfolására. Legyen képes a Tartuffe expozíciójának és végkifejletének elemző bemutatására. A tanuló legyen képes a felvilágosodás eszmeáramlatának és mozgalmának jellemzésére, ezen eszmeáramlat s mozgalom előzményeihez való kapcsolódásának s az azoktól való különbözésének bemutatására. Legyen képes a felvilágosodás önértelmezésének ismertetésére és az önértelmezés korlátainak, önkényességének megvilágítására. Legyen képes a felvilágosodás gondolkodástörténeti újdonságának és belső megosztottságának, belső vitakérdéseinek exponálására különös tekintettel Rousseau álláspontjára. Legyen képes a tanult lírai és drámai művek szöveg-, idő- és értékszerkezetének bemutatására. Legyen képes a művekben megmutatkozó központi érték, értékrend, értékszerkezet azonosítására, illetve arra, hogy megvilágítsa, ha az adott értékrend kapcsolódik a felvilágosodás valamelyik alapvető eszméjéhez, törekvéséhez vagy problémaköréhez. Legyen képes a tanult lírai művek stílustörténetileg jellegzetesen klasszicista vagy rokokó vagy az érzékenységhez, ill. a neoklasszicizmushoz tartozását bizonyító elemeinek és sajátosságainak az azonosítására és jellemzésére. Legyen képes bemutatni a tanult lírai művek beszédhelyzetét, a megszólító megszólított viszonyt, a bennük megjelenő leíró elemeket és funkciójukat. Legyen képes a tanult lírai művek ódai, elégikus és dalszerű vonásainak az azonosítására, a tiszta és a kevert műfajiság jellemzésére. Ismerje fel és jellemezze a művekben megjelenő közösségi és egyéni értékrendet, a felvilágosodás eszméihez, valamely irányához való esetleges kapcsolódásukat. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai szövegekben (ismerje fel a lírai szövegek legjellemzőbb sajátosságait, versformáját). Tudjon szakszöveget alkalmazni a műelemzés gyakorlatában. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével lírai szöveget értelmezni. Tudjon összevethető műveket összehasonlítani. (Pl. Csokonai két választott versének magányfelfogását vagy Berzsenyi két választott versének időfelfogását vagy Csokonai két versének természetképét.) Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

N É V J E G Y 9 ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM Folyamati: A prezentációk értékelése; pármunkák és házi feladatok a megértést szondázó értékelése; mások prezentációinak rögzítését és lényegének összefoglalását értékelő szondázás Kimeneti: Esszék (Összehasonlító verselemző esszé, drámaelemző esszé) A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, 2002 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, Budapest, 2005 Mortier, Roland: Világosság és felvilágosodás. Egy kép és egy fogalom története a XVII. és a XVIII. században. In: R. M.: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai. Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1983, 67 141. Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Bp., 1998, 69 126., 278 315. Im Hof, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Bp., 1995, 137 193. Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről. Tizenkét előadás. Bp., 1998, 91 112., 196 219. Ludassy Mária: Négy Arckép. Bp., 1989; Moralisták és terroristák. Bp. 1987 Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp. 1994 Csetri Lajos: Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban. In: Folytonosság vagy fordulat? (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései). Szerk. Debreczeni Attila. Debrecen, 1996, 13 33. (Az Amathus c. kötetben is) Csokonaihoz Csetri Lajos: Amathus. Válogatott tanulmányok I II. Bp., 2007 2008 Különösen a II. kötet Csokonai-elemzései. (A Reményhez, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz) Szauder József: Az estve és az álom. Bp. 1970 Julow Viktor: Árkádia körül. Bp., 1975; Uő.: Csokonai Vitéz Mihály. Bp., 1975 Szegedy-Maszák Mihály: Csokonai: A Magánossághoz. In: Világkép és stílus. Bp. 1980 A Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Berzsenyiig c. kötet Csokonai-elemzései: különösen Bíró Ferenc A bóldogság-, Pándi Pál A Tihanyi Ekhóhoz- és Görömbei András Szerelemdal-elemzése (szerk. Mezei M. és Kulin F.), Bp., 1975 Debreczeni Attila: Csokonai, az újrakezdések költője. Debrecen, 1998 Debreceni Attila: A Magánossághoz. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. (Főszerk. Sipos Lajos), Bp. 2006 Borbély Szilárd: Árkádiában. Debrecen, 2006 (A kötet Csokonai-tanulmányai) Hermann Zoltán (szerk.): S végre mivé leszel? Bp., 2007, Csokonai-tanulmányok Onder Csaba: A kétéltű képletei. In: A magyar irodalom történetei II. (Szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András), Bp., 2007

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK Berzsenyihez Horváth János: Berzsenyi és íróbarátai. Bp., 1960 Barta János: A magyarokhoz (Forr a világ ) In: Miért szép? Bp., 1975 Korompay János: Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz. In: Miért szép?, Bp., 1975 Orosz László: Berzsenyi Dániel. Bp., 1976 Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Bp. 1984 Bécsy Ágnes: Halljuk, miket mond a lekötött kalóz. Bp., 1985, 1998 Mártonffy Marcell: Kép és idő Berzsenyi metaforáiról. In: Uő.: Folyamatos kezdet, Pécs, 1999 Vaderna Gábor: A temetőkert költője. Sztoicizmus és epikureizmus Berzsenyi Dániel költészetében. In: Nympholeptusok. Bp., 2004 Bécsy Ágnes: B. D.: A közelítő tél. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben (főszerk. Sipos Lajos), Bp., 2006 Felhasznált tankönyvek Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bojtár Endre, Horváth Iván, Szörényi László, Zemplényi Ferenc: Irodalom II. Krónika Nova Kiadó, 1999 Arató László Pála Károly: A szöveg vonzásában III. Kitérők, Műszaki, 1999 Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2003 Gintli Tibor Schein Gábor: Az irodalom rövid története. A kezdetektől a romantikáig, Jelenkor Kiadó, Pécs, 2003 A Tartuffe, a Csokonai- és a Berzsenyi-szövegek esetében a MEK közléseit használtuk. Mindhárom esetben a Matúra szövegközlései alapján javítottuk az esetleges elírásokat. Molière: Tartuffe avagy A képmutató. Vígjáték. (Teljes, gondozott szöveg.) Fordította Vas István, a kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Ferenczi László. Ikon/Matúra Klasszikusok. Bp., 1996 Csokonai Vitéz Mihály: Lilla-versek. A ciklus teljes, gondozott szövege. Szerk. Debreczeni Attila. Bp., 1996, Matúra Klasszikusok Berzsenyi Dániel: Versek. Teljes, gondozott szövegek. 1816. Szerk. Onder Csaba. Bp., 1999 (Matúra Klasszikusok) A Csokonai-szövegek esetében, ha azok nem szerepeltek a Matúra-kiadásban, figyelembe vettük az Akadémiai Kiadó kritikai kiadását, illetve a Magyar Remekírók sorozat Csokonai Vitéz Mihály Minden munkája c. kétkötetes, Vargha Balázs szerkesztette kiadását is. Bp., Szépirodalmi, 1975 A Rousseau-szövegek a Magyar Helikon 1978-as kiadásából származnak: Értekezések és fi lozófiai levelek. Válogatta Ludassy Mária, fordította Kis János. A felvilágosodás szövegszemelvényeinek elektronikus forrásaként fölhasználtuk még a Fazekas Gyakorlóiskola Kulturális enciklopédiáját: http://enciklopedia. fazekas.hu/tree/t43.htm

1. KORSZAKFOGALMAK ÉS EGY KOMÉDIA MOLIÈRE: TARTUFFE 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 3. feladat T/1. 5. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az, hogy a tanulók felelevenítsék azt a fogalmi tudást és élményanyagot, amit a klasszicista művészettel kapcsolatosan a korábbi évek során megszereztek. Itt most elsősorban a kilencedikes Ars poeticák és a Korszak, korstílus, stílusirány című fejezetekre támaszkodunk. Ezúttal a ráhangolódást-tudásmozgósítást is csoportmunkában végezzük. Alakítsunk négy-öt fős homogén csoportokat az alább megadott differenciálási szempontok szerint. Homogén csoportok számára készítettük a feladatokat, de annak is van haszna, ha heterogén csoportokban végzik őket. Hagyjunk 3-4 percet a csoportoknak a válaszadásra, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést. Kiemelt készségek, képességek: tudásmozgósítás, előzetes tudás felelevenítése az alkalmazás során [illetve lásd alább az A), a B) és a C) csoport feladatának feltételezett képességbázisát!] Célcsoport differenciálás A) viszonylag jó szöveg- és fogalmi memóriával rendelkezők B) erősebb képzőművészeti érzékenységűek, akiknél inkább az érzéki benyomás, mint a fogalmi emlékezet mozgósít elhanyagoltabb kognitív területeket C) ez a feladat szövegelemzéssel kívánja segíteni a beporosodott tudás aktiválódását, illetve esetleg pótlólagos beszerzését M unk a formák: csoportmunka, frontális Módszerek, eljárások: A) fogalom-meghatározás, B) képzőművészeti alkotás jellemzése, C) lényegkiemelés szövegből Ebben a fejezetben kétféle és igencsak eltérő jellegű korszakfogalommal dolgozunk: a klasszicizmus és a felvilágosodás fogalmaival. A KLASSZICIZMUS eleve sokjelentésű szó, ebben a fejezetben a 17. század közepétől a 18. század végéig, 19. század elejéig meghatározó szerepet játszó KORSTÍLUS, illetve STÍLUSIRÁNYZAT elnevezéseként szerepel. A FELVILÁGOSODÁS szintén MŰVELŐDÉSTÖRTÉ- NETI KORSZAK leírására szolgáló elnevezés, de nem művészeti stílusjegyek rendszerét, hanem egy ESZMEÁRAMLATOT, ESZMERENDSZERT, SZELLEMI-GONDOLKODÁSI MOZGALMAT jelent.

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A felvilágosodás mint mozgalom döntően 18. századi jelenség, a franciák például e századot a fény századának is szokták nevezni. Ugyanakkor a felvilágosodás mozgalmának előzményei szintén korábbra, legalábbis a 16. századig, Francis Bacon tudományos és filozófiai működéséig vagy Montaigne esszéinek kétkedő töprengéseiig nyúlnak vissza. A 18. századi bizonyos szempontból az 1789-es nagy francia forradalmat előkészítő eszmeáramlat közvetlenebb gyökerei pedig két nagy 17. századi bölcselő, René Descartes és John Locke gondolatvilágából táplálkoznak. Az eszmeés művelődéstörténeti korszak kezdetét tehát világosan meg kell különböztetnünk a benne meghatározóvá váló gondolatok születésének, első jelentkezésének időszakától. Mint tavaly a Korszak, stílus, stílusirány fejezetben tanultátok, klasszicistának az antik (görög-római) klasszikusokat eszménynek, mintának, normának tekintő stílusirányzatokat és korstílust nevezzük. Ilyenfajta mintakövető törekvéseket persze a reneszánsz művészetében, de bizonyos tekintetben a barokk korában is felfedezhetünk. A korstílus értelmében vett klasszicizmus a barokkot követő, a 17. század derekán, először Franciaországban jelentkező stílus. S itt fontos, hogy a barokkot követő klasszicizmus a barokk bonyolultságához és nyugtalanságához képest képvisel valamiféle átláthatóságot, kiegyensúlyozottságot, arányosságot, letisztultságot, mértéktartást. Illetve a barokknak a csodát, a hihetetlent, a fantasztikust, a misztikust, a pompázatos illúziót kedvelő tendenciájával szemben az ésszel átláthatóbbhoz, a könnyebben áttekinthetőhöz és egyúttal a valószerűbbhöz vonzódik ez a 17 18. századi klasszicizmus. Azonban még ez a szembeállítás is gyakran kevésbé éles: a klasszicista építészetben is előfordulnak a barokktól átvett díszítőelemek, és Corneille klasszicista drámáiban is megtaláljuk a barokk stílus és a barokkra gyakran jellemző hősi-lovagi embereszmény nyomait. Mi kapcsolja össze a klasszicizmust és a felvilágosodást? Egyrészt már a 17. század klasszicista irodalmában is jelentkezik a racionalista látásmód, például a lenyűgözés helyett az érvelő-tanító szándék vagy a racionalizmussal szervesen összefüggő, a mű szerkezetére vonatkozó világosságigény. A 18. században pedig a felvilágosodás eszméi legtöbbször klasszicista formaeszményt követő művekben jelentkeznek. Ezért a 18. század művészetével kapcsolatban sokan beszélnek FELVILÁGO- SODOTT KLASSZICIZMUSról. Ugyanakkor a felvilágosodás eszméi nemcsak klasszicista elveket követő alkotásokban, hanem például a rokokó vagy a szentimentalizmus stílusirányát követő művekben is jelentkeznek. A felvilágosodás eszmeáramlata tehát nem csupán a klasszicista stílussal fonódhat össze, a klasszicizmus pedig nem feltétlenül a felvilágosodás eszmevilágának kifejezője. A klasszicizmus a különböző nemzeti irodalmakban jelentős eltéréseket mutat: a német klasszika számára például szemben a francia klasszicizmussal a külsődleges formák és szigorú szabályok átvételénél már sokkal fontosabb a görögség mint társadalom- és embereszmény. Az úgynevezett weimari klasszika (Goethe és Schiller) művészete pedig magába ötvözi a szentimentalizmus német változatának, a Sturm und Drangnak bizonyos szemléleti jegyeit, vívmányait is. (Az ilyen, a szentimentalizmust is magába ötvöző klasszicizmust egyes kutatók neoklasszicizmusnak nevezik.) 1. Mi mindent tudunk már! Vagy mégsem? A) Idézzétek fel! a) A Korszak, korstílus, stílusirány című tavalyi fejezetben a klasszikus szó szóbokrának néhány, a fentiekben nem használt jelentését is megvizsgáltátok, például magát a klasszikus szót és a klasszicizál kifejezést. Mit állapítottatok meg e két fogalom jelentéséről, illetve az elnevezés etimológiai (szótörténeti) gyökeréről?

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 13 klasszikus: klasszicizál: Mi köze az osztály jelentésű, latin classis szónak a klasszikushoz? b) Az Ars poeticák című kilencedikes fejezetben Petőfi több költői hitvallásával is foglalkoztatok. Melyik volt az a vers, amelyik mintha tudatosan klasszicizmusellenes elveket fogalmazott volna meg? Idézzétek fel a verset, s fogalmazzátok meg, hogy miben áll antiklasszicizmusa! Mi a versben körülírással kinyilvánított, a romantikára, nem pedig a klasszicizmusra jellemző alapértéke a műalkotásoknak? B) Miért tekinthető jellegzetes klasszicista alkotásnak a londoni Chiswick House (1748), illetve Canova Ámor és Psyché (1782 1793) című szobra? (Próbáljátok felidézni a Korszak, korstílus, stílusirány című tavalyi fejezetben erről tanultakat!) a) Chiswick House b) Ámor és Psyché C) Az Ars poeticák című kilencedikes fejezetben foglalkoztatok Nicolas Boileau klasszicista Költészettanával. Olvassátok újra az ott is szereplő szemelvényt! NICOLAS BOILEAU: ARS POETICA (1674, részletek) Szeressen mindig a közönség? Akarod? Változatos legyen, ha írsz, a modorod. Egyhangú stílusod nem szül, csupán unalmat; ha szemre csillog is, előbb-utóbb elaltat. A közönség olyan szerzőtől viszolyog, aki örökösen csak egy hangon morog Bármit írsz, durvaság abban soha ne essék: van a legköznapibb stílusban is nemesség. ( ) Spanyolországban a költő egy puszta napban akár éveket is zsúfolhat egy darabban.

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M Ott még kisgyermek a hős az idomtalan Színdarab elején, végén szakálla van. De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén: úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény, történjék egy eset, egy helyen, egy napon; kezdettől végig azt lássuk a színpadon. Ne tárj néződ elé olyat, mi hihetetlen. A való néha nem valószerű is egyben. Nekem érdektelen egy képtelen csoda. Amit nem hisz, az észt nem hatja meg soha. Mit látni nem szabad, elbeszélés tudassa. Bár amit látsz, eszed azt jobban megragadja, helyes művészetünk bizonyos dolgokat csak fülünkkel közöl, szemünknek nem mutat (Rónay György fordítása) a) Milyen szabályokat rögzít, ír elő az adott részlet? b) Milyen tekintélyekre, elvre hivatkozik a szabály megfogalmazása során? Milyen, a fejezet bevezetőjében említett bölcseleti irány és bölcselő neve kapcsolható ehhez a hivatkozáshoz? (Itt bizonyítható hatásról, nem pusztán véletlen egyezésről van szó! Az adott ismeretelméleti irányzatról és filozófusról még lesz szó, de már tanultatok is róluk mind a felidézett Korstílusok fejezetben, mind a szintén a tizedik évfolyam anyagában szereplő Irodalmi élet Magyarországon a felvilágosodás korában és a reformkorban című fejezet első moduljának 6 7 8. feladatában.) c) Boileau elsősorban melyik antik szerző mely művére támaszkodott e tankölteménye megírása során? (Két név is joggal felmerülhet, de most az érvelés és szemléltetés módja, illetve a verses forma segít a válasz szűkítésében.) d) Mely részből érezhetjük, hogy ez a klasszicista ars poetica szemben áll a barokk művészettel, azaz benne már nem a reneszánsz klasszicizáló, az antikvitást imitáló törekvése fogalmazódik csupán meg? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Az antikvitásban született mű (1). Saját korán túl is érvényesnek tekintett, minden korban tekintéllyel bíró alkotás (2). Vagy antik (ókori) mintákat követ, vagy művészi megoldásaiban inkább kiegyensúlyozottságra, tökéletességre, korábbi eredmények megőrzésére és összegzésére, mint feltétlen újításra törekszik. A klasszikusok első osztályú művek. b) A feladat A természet vadvirágára utal, ennek antiklasszicizmusa az iskolás szabályok elvetésében mutatkozott, a belőle kiolvasható alapérték pedig az originalitás, az eredetiség.

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 15 B) a) Antik timpanon és oszlopsor, jól áttekinthető, az egyszerűség hatásának felkeltésére törekvő, szimmetrikus elrendezés. b) Antik mitológiai téma; letisztult, kiegyensúlyozott, egyenlő oldalú háromszöget mintázó kompozíció. (Ámor szárnyai egy másik, középpontosan szimmetrikus elrendezést is teremtenek, hisz a testek által képzett átló töretlen folytatásai.) C) a) Pl. tér, idő és cselekmény egységének (a híres-hírhedt klasszicista hármas egység ) szabályát. b) A valószerűségre és az ésszerűségre. A racionalizmushoz és Descartes-hoz való kapcsolódást föltételezhetünk. c) Elsősorban Horatius Ars poeticájára támaszkodik, de természetesen Arisztotelész Poétikája is ott áll a háttérben. d) Az időt és teret szabadon kezelő spanyol színdarabokra való negatív utalásból és a képtelen csodá -ra történő, ugyancsak elítélő hivatkozásból sejthetjük a barokkal való szembenállást. T/2. 9. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja részben, hogy kedvet csináljunk a Tartuffe elolvasásához (ezt csak a fejezet második órájára várjuk feltétlenül el), másrészt hogy felidézzük a komikum forrásairól a korábbi években tanultak bizonyos mozzanatait. A jelenetet itt is, a következőkben is előre felkért tanulókkal olvastassuk fel. Kerüljük mind az egyoldalú tanári felolvasást, mind a diákok váratlan, előkészítetlen blattoltatását! (A feladat elvégzése után feladhatjuk itt is a Dorine-ra és a commedia dell arte hagyományának továbbélésére vonatkozó, 8. számú [házi] feladatot.) Kiemelt készségek, képességek: tudásmozgósítás, előzetes tudás felelevenítése az alkalmazás során; a gépiességnek, ismétlésnek mint komikumforrásnak az azonosítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: frontális és pármunka M ó d s zerek, eljárá s o k: drámai párbeszéd diákbemutatása, majd elemzése meghatározott szempontból MOLIÈRE: TARTUFFE (1664, 1669) 2. Orgon, Elmira és Tartuffe A Tartuffe című Molière-vígjátékban a címszereplő Tartuffe mellett Orgon, a Tartuffe-öt befogadó ház ura és felesége, Elmira a legfontosabb szereplők. Olvassuk el Orgon belépőjét, s nézzük meg, mit mond a részlet hármójuk viszonyáról!

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M ORGON Ó! Jó napot, sógorom. CLÉANTE Én megyek, s te hazatérsz örülök nagyon. Most már nem kellemes vidéken lenni, persze. ORGON Dorine (Cléante-hoz) Sógor, ugye, megbocsátasz egy percre. Csak amíg magamat megnyugtatom kicsit És megtudakolom, nagyobb baj nincs-e itt. (Dorine-hoz) Minden jól ment e két napon, míg odajártam? Mi történt itthon és hogy vannak általában? DORINE Tegnapelőtt az úrnőt nagy láz verte le S egész különösen fájt estig a feje. ORGON És Tartuffe? DORINE Tartuffe? Ó, nincs semmi baja, megvan. Csak hízik és dagad, az arca majd kicsattan. ORGON Szegény! DORINE Asszonyomat elfogta a csömör És este nem tudott kóstolni semmiből, Mert fejfájása még akkor is úgy gyötörte. ORGON És Tartuffe? DORINE Közben ott vacsorázott előtte. Volt vagdalt ürücomb, amelyből egy felet S még áhitatosan két foglyot megevett. ORGON Szegény! DORINE És éjszaka ott vergődött az ágyon, Egy pillanatra sem jött a szemére álom, Mert a hideglelés nem hagyta, mi pedig Virrasztottunk vele ágyánál reggelig. ORGON És Tartuffe? DORINE Kellemes kis álmosságot érzett, S aludni ment, mihelyt a vacsorával végzett. Már várta jó meleg paplana, vánkosa, És reggelig aludt, akárcsak a duda. ORGON Szegény! DORINE Reggel felé hallgatott érveinkre S az érvágásnak is magát alávetette. A megkönnyebbülés be is következett. ORGON És Tartuffe? DORINE Lesújtani készült a bűnöket. Felébredt, lelke új bátorságot merített, S hogy pótolja a vért, melyet úrnőm veszített, Négy kupa bort ivott a reggelihez ő. ORGON Szegény! DORINE Jól vannak így mindketten ez a fő. Megyek jelenteni úrnőmnek, aki várja, Hogy az úr mennyire érdeklődött iránta. (I. felvonás 5. jelenet, Vas István fordítása)

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 17 a) Mi teszi nevetségessé Orgont a fenti jelenetben? A hazatérte után feltett kérdéseiből mi derül ki a számunkra: kihez hogyan viszonyul? Henri Bergson szerint a nevetés, a komikum forrása az ISMÉTLŐDÉS, illetve a GÉPIESSÉG. Nem pusztán a nyelvi ismétlődés, hanem az olyan ismétlődés, amely az embert bábuként, lélektelen géphez hasonló szerkezetként teszi nevetségessé: amikor valaki mereven, gépiesen reagál, nem tud rugalmasan alkalmazkodni az éppen adott helyzethez, hanem ragaszkodik előzetesen kialakított nyelvi-magatartási mintájához. b) Mi a legfeltűnőbb ismétlődés az idézett párbeszédben? Hányszor ismétlődik ugyanaz a kérdés? Miért válik mind nevetségesebbé? c) Mit tudunk meg ebből a részletből Tartuffe világiságot megvető, Orgont lenyűgöző jámbor vallásosságáról? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Felesége állapota iránti érzéketlensége, illetve Tartuffe iránti túlzó aggodalma. Szóismétléseiből kiderülő magatartása gépies, azaz nem képes a szituációhoz rugalmasan alkalmazkodni, előzetes elképzelései a hallottak iránt süketté teszik. Családja iránti érzéketlenség, szeretethiány, közöny jellemzi: vakság és embertelenség. b) Négy És Tartuffe?, illetve négy teljesen indokolatlan Szegény!. Lásd az előző választ is. c) Azt, hogy éppen ezzel össze nem illő, nagyon is világias dolgokat cselekszik: eszik, iszik bőséggel, jót alszik. T/3. 10. oldal 10 PERC Elhagyható, illetve házi feladattá tehető feladat Tanári instrukciók A feladat célja, hogy felidézzük a komikum forrásairól, illetve ezen belül a jellem- és a helyzetkomikumról a korábbi években tanultak bizonyos mozzanatait. A pármunkában végzett feladatról kérjünk az osztály egésze előtt beszámolót, vagy adjuk a szöveg feldolgozását házi feladatnak! Kiemelt készségek, képességek: ismeretek előhívása, előzetes tudás felelevenítése az ismeretközlő-ismétlő szöveg olvasása, lényegkiemelés és kiegészítés révén Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: pármunka és frontális megbeszélés M ó d s zerek, e ljárá s o k: jelölés

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 3. Jellemkomikum és helyzetkomikum a) Olvassátok el az alábbi ismeret-felelevenítő szöveget! Alkalmazzátok feldolgozása során a szokásos jelöléseket (,, +,?, *)! A szöveg elolvasása után soroljátok fel a komikumnak eddig (itt és a megelőző feladatban) felelevenített forrásait! Bizonyára tanultátok (pl. a hetedik évfolyamon a Nevető irodalom c. fejezetben), hogy a komédiákban a komikum forrása többnyire a JELLEMKOMIKUM vagy a HELYZETKOMIKUM, illetve gyakran a kettő ötvözete. Mindkét komikumforrás összefügg a HIBÁval, ami Arisztotelész szerint a komikum legalapvetőbb forrása. A JELLEMHIBÁt a komédia eltúlozza, s ezáltal teszi nevetségessé. Komikumforrás tehát a TÚLZÁS is. A mértéktelen hiúság és a gyávaság teszi például nevetségessé Plautus A hetvenkedő katona című darabjának címszereplőjét, Pyrgopolinicest. A hasonlóképpen eltúlzott zsugoriság teszi nevetségessé Molière A fösvény című darabjának Harpagon nevű főszereplőjét. A helyzetkomikum általában arra épül, hogy a nézők és a szereplők olyan tudás birtokában vannak, amiről a színen lévő szereplők egyike nem tud. Így a tudástöbbletből fakadó FÖLÉNYÉRZET segíti elő a komikus hatást. Például nevetünk Pyrgopolinices Scaeledrus nevű szolgáján, akivel el lehet hitetni, hogy nem urának ágyasát látta egy idegennel csókolózni, hanem annak ikertestvérét. A bugyuta szolga nem tudja, hogy a két házat elválasztó falat átfúrták, s ezért jelenhet meg Philocomasium, a katona ágyasa hol saját magaként saját házukban, hol ikertestvéreként a szomszédban. Ugyanebben a darabban egy másik komikus helyzet abból alakul ki, hogy a hetvenkedő katona nem tudja, amit a néző és a beavatott szereplők tudnak, hogy az elcsábítására kiszemelt és a nőtlen szomszéd hitvesének mondott kéjhölgy azért dicséri epekedve a katona szépségét, erejét, férfiasságát, mert pontosan tudja, hogy a hiú Pyrgopolinices kihallgatja őt. A Figaro házassága című Beaumarchaisdarab egyik jelenetében a helyzetkomikum és a néző ezt tápláló fölényérzete abból fakad, hogy a gróf nem tudja, hogy a szobában, ahová udvarolni jött egy aznap házasuló leánynak, a karosszék mögött elbújt már valaki. Később sokszoros helyzetkomikum forrása, hogy a gesztenyésben, a félhomályban mindenki másnak vél szerelmet vallani, mint akinek valójában szándékában állott. A fösvényben helyzetkomikum forrása, hogy Harpagon fia úgy megy be egy közvetítő uzsoráshoz pénzt kérni, hogy nem tudja, hogy a valódi uzsorás, aki ott vár rá, saját apja. Mindezekben a komikus helyzetekben az emberi hibák, gyarlóságok mellett kommunikációs hibák, félreértések szolgálják a komikus hatást. A tudatlan szereplők olyasmiket mondanak, amiket nem mondanának, ha valós helyzetük tudatában lennének. Fontos komikumforrás még A LÁTSZAT ÉS A VALÓSÁG KONTRASZTJA, szembenállása is. A hetvenkedő katonán például azért nevetünk, mert másnak hiszi és akarja látni magát, mint ami. Bátor és erős katonának akar látszani, miközben valójában gyáva szájhős; nők kedvencének képzeli és állítja be magát, amikor valójában a nők fittyet hánynak rá. Minderről azért tettünk itt említést, mert a Tartuffe is olyan komédia, amely részben eltúlzott emberi hibák bemutatására, tehát jellemkomikumra, illetve komikus helyzetekre, valamint látszat és valóság kontrasztjára épül. Tartuffe-ről például már a színlap maga is elárulja, hogy hibája, bűne, meghatározó vonása az álszentség. A komikum néhány jellemző forrása:

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 19 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A komikum néhány jellemző forrása: hiba túlzás félreértés fölény kontraszt gépies ismétlés az előzőektől nem független, hanem épp azokból táplálkozó jellem- és helyzetkomikum JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 4 5. feladat T/4. 12. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a Tartuffe egyik főszereplőjének, Orgonnak a jellemhibájával, a hiszékenységgel, illetve a rezonőr fogalmával és szerepével megismerkedjünk. A feladatot pármunkában végeztessük. A dialógust ne olvastassuk fel még egyszer az osztály egésze előtt. A frontális megbeszélés koncentráljon egyrészt a REZONŐR fogalmára, másrészt a VAK- BUZGÓSÁG problémájára, melynek kapcsán érdemes kitérni a darab bemutatásának viszontagságaira, illetve arra, hogy miért is kelthetett egyházi körökben a darab ellenállást. Itt említhetjük XIV. Lajosnak a darabbal kapcsolatos ellentmondásos magatartását (hol betiltja, hol az udvarban mutattatja be), az Oltári Szentség Társaságával, illetve az anyakirálynővel szemben folytatott taktikai játszmáit. Ehhez lásd Vas Istvánnak a darab fordításához írt kísérőtanulmányát. (Pl. az Ismeretlen isten vagy a Megközelítések című kötetében), ill. a Matúra-sorozat bevezető tanulmányát! Ezek lényege az adott szempontból, hogy a király a drámaíró művészetét nemegyszer az udvari intrikákban, egyházi személyek és körök, illetve különböző társadalmi csoportok befolyása elleni taktikai küzdelmeiben használta föl. Kiemelt készségek, képességek: értelmező olvasás, fogalmi megkülönböztetések gyakorlása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: pármunka, frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: párbeszéd értelmező olvasása, tanári kalauz

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 4. Vakbuzgóság és józan ész Olvassátok el az alábbi részletet, melyben Orgon sógorával, Cléante-tal vitatkozik Tartuffe-ről, majd oldjátok meg az utána következő feladatokat! ORGON Ha ismernéd, te is rajonganál csak érte S a te bámulatod sem ismerne határt. Mert olyan ember ez olyan ember, nahát. Aki őt követi, mélységes béke várja S az egész világ nem egyéb neki: trágya. Napról napra, ahogy követem, más leszek, Már nem köt semmihez vonzalom, szeretet. Tőle tanultam azt, hogy még ha itt előttem Halna meg anyám, gyermekem, feleségem, Nem törődnék vele még ennyit se, nem én! CLÉANTE Ez aztán emberi érzés, uramöcsém! ORGON Ahogy megláttam őt ha úgy állna előtted, Úgy éreznéd te is, hogy meg kell őt szeretned. Eljött naponta a templomba jámborul S láttam mellettem állt térdre hogyan borul. Őt nézte az egész gyülekezet azonnal, Mert úgy imádkozott, olyan nagy buzgalommal, Hol sóhajtott, hol a két karját tárta szét És csókolgatta a templom kövezetét. Ha indultam, előbb a kapuhoz kiment és Ott nyujtotta felém a szenteltvíz-medencét. Inasa, aki őt mindenben követi, Tudtomra adta, hogy semmije sincs neki. Segítettem, de őt elfogta a szerénység S visszakínálta az adomány fele részét. A fele is elég azt mondta, ennyi sok, Szánalmára uram, én méltatlan vagyok. S amikor látta, hogy nem veszem vissza mégsem, A szegények között szétosztotta előttem. És végül is az ég házamba hozta őt, Azóta van, hogy a sorsunk is kedvezőbb. Ő mindenre figyel s főleg a feleségem Érdekli őt az én jó hírem érdekében. Mindig megmondja, hogy ki vetett rá szemet: Soha nem én vagyok, ő a féltékenyebb. El sem hinnéd, hová ragadja őt a szent hév, Egy apróság miatt látnád csak töredelmét! Kis semmiségeket bűnné nagyítva lát, A multkoriban is vádolta önmagát, Hogy térden állva és imába elmerülve Bolhát fogott magán s haragjában megölte. CLÉANTE A fenébe, öcsém! Bolond vagy, azt hiszem, Vagy lehet, hogy csupán tréfát űzöl velem? Mi értelme lehet ennek a fecsegésnek?

ORGON Szabadgondolkodást szimatolok belőled, Igen, az vagy, szabadgondolkodó, makacs, Egyszer bajba kerülsz: ezerszer óvtalak, Hogy ez a szabados beszéd semmire sem jó. CLÉANTE Igen, mind így beszél, aki hozzád hasonló Legyen csak a világ, mint ők, világtalan. Szabadgondolkodó, akinek szeme van, És aki nem leli kedvét a külszinükben, semmi se szent, Annak semmi se szent, az már nekik hitetlen. Akármit is beszélsz, én meg nem ijedek, Kimondom, és az ég ismeri szívemet. Nem leszek rabja az álszent komédiáknak: Vannak áljámborak, éppúgy, mint színre bátrak, S mint ahogy látjuk a becsület mezején, Aki zajt csap, nem ő az igazi legény, S a szentek, akiket én magam is követnék, Nem ábrázatukon hordják azt, ami szentség. Neked egykutya, hogy ami szivedre hat, Képmutatás-e vagy igazi áhitat? Vallás, vakbuzgalom, szemedben, ugye, mindegy? Egyazon tisztelet arcot s maszkot megillet? Őszinteség s ravasz tettetés egyremegy? A tényt és a látszatot te összekevered? Te a személy helyett az árnnyal is beéred? Aranypénznek veszed az ócska, hamis érmet? Sajnos legtöbbnyire furcsák az emberek, Sosem követik a helyes természetet. A józan észt, bizony, ők túl szűknek találják És jellemük szerint lépik át a határát. Azt rontják el, ami igazán nemes itt, Azzal, hogy sürgetik és túlzásba viszik. De öcsém, ezt csak úgy mellesleg megjegyeztem. ORGON Híres tudós lehetsz, már biztos vagyok ebben. Az egész tudományt magadban tárolod, Csak te vagy okos és felvilágosodott, Cato s orákulum vagy a mi századunkban, S melletted az egész világ buta, tudatlan. CLÉANTE Híres tudós, igaz, nem vagyok, sógorom, S nem az vagyok, ki a tudományt tárolom. Egyet tudok egész tudományom csak ennyi: Tudom, mi az igaz, s tudom, hogy mi a talmi. S mert dicsőbb hősöket sehol sem ismerek, Mint az alázatos, igazi szenteket, S mert szebb és nemesebb dolog nincs a világon, Mint ha az igazi vallás buzgalma lángol Előttem épp azért semmi sem undokabb, Mint e szenteskedő, jól színlelt áhitat, K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 21

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M Mint e szélhámosok, mint e piaci szentek, Szentségtörés, csalás, amit ezek müvelnek, És mindazt, ami szent az embereknek itt, Ők kiaknázzák és a hasznát élvezik, És lelküknek, amely mindig érdeket hajhász, Csak mesterség a hit és árucikk a vallás, Mert a szemforgatás, a mohó, szemfüles Vallásosság nekik rangot s hitelt szerez, S bár égi útakon szárnyalnak ők rajongva, Mire vadásznak? Az evilági vagyonra. a) Milyen jellemhibát testesít meg Orgon? b) Cléante szerepe (I. felvonás 6. jelenet) A REZONŐR inkább okos kommentátora, mintsem cselekvő részese a darabnak. Rezonál a történésekre, melyeknek ő nem meghatározó szereplője. A fogalom ennek ellenére nem a rezonál szóból származik, hanem a francia raison, azaz ész, értelem szóból. Cléante a darab rezonőre, a józan ész, a ráció képviselője. Saját szemléletét hogyan jellemzi, mit lát legfőbb képességének? c) Mi Cléante viszonya a vallásossághoz? Hogyan reagál a szabadgondolkodás vádjára? d) Milyen a beszélgetés kezdetéből ítélve Orgon szerint Tartuffe viszonya a világ külsőségeihez, a világ csábításaihoz? Cléante-nak a párbeszéd elején mi a véleménye a vallásosság és a világhoz, emberekhez való viszony ezen Orgon által is követni kívánt változatáról? e) A beszélgetés későbbi részében Cléante Tartuffe magatartásának milyen célt tulajdonít? f) A vitában Cléante kétféle vallásos (?) magatartást is elutasít [az egyikre a d), a másikra az e) feladat utalt]. Nevezzétek meg ezt a kétféle magatartást! (1) (2) LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A hiszékenységet, elvakult rajongást, a látszatnak való behódolást. b) Tisztázni kell, hogy itt még érvelése tettnek is számíthatna, de később már tényleg csak kommentál. Nem száll szembe senkivel szavak révén sem. Tanácsot, javaslatot sem ad, csak utólag okos. Legfőbb erényének a látszat és a valóság megkülönböztetésének képességét tartja, józan eszét erre használja.

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 23 c) Cléante elvileg csak a külsőségeket és a túlzást veti el, a túlzást és a látványos gesztusokat, az igaz, belső hitet nem. A szabadgondolkodás vádját visszautasítja. d) Orgon szerint Tartuffe nem ad a külsőségekre, közömbös a világ csábításaival szemben, az emberek véleménye iránt. Cléante ezt az emberek iránti közönyt, világmegvetést embertelennek, ezt a szeretetnélküliséget félig kimondatlanul Istennek sem tetszőnek tartja. (Lehet, hogy a világtól való elfordulás e kritikájában a kor egyik teológiai-vallási irányának, a Pascal által is képviselt janzenizmusnak a kritikája rejlik.) e) A beszélgetés későbbi részében Cléante Tartuffe magatartásának célját a befolyás- és vagyonszerzésben látja. f) (1.) világmegvetés (janzenizmus?) (2) befolyás-, vagyon- és hatalomszerzés (jezsuitizmus?) T/5. 15. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja annak megvilágítása, hogy a Tartuffe első jelenete milyen eszközökkel s milyen bravúros sebességgel körvonalazza a dráma szituációját, illetve hogy mi az előnye a két főszereplő késleltetett beléptetésének. A feladat fontos drámaolvasási gyakorlat abból a szempontból is, hogy a tanulók megfigyelhetik, milyen nyelvi-kommunikációs eszközök segítik elő a viszonyrendszer megteremtését, illetve a közönség számára való megvilágítását. Azaz hogy a színielőadás hogyan van (persze soha nem minden lehetséges részletében) belekódolva a dráma írott szövegébe. A jelenetet igen hasznos (a szerepeknek az előző órán való kiosztása után!) elő is adatni még akkor is, ha a megelőző órán nem a dráma feldolgozásával foglalkoztak a diákok. Erre még a ráhangolódást elősegítő vagy korábbi jelentésteremtő feladatok rovására is érdemes időt szakítani olyan csoportok estében, amelyek az írott drámaszöveg színpadi létmódjával eleddig kevesebbet foglalkoztak. Kiemelt készségek, képességek: kommunikációs és értékelő gesztusok azonosítása, a szereplők közötti viszonyrendszert exponáló nyelvi eszközök és a szövegbe kódolt kommunikációs-pragmatikai tényezők felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: frontális, pármunka, frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: jelenet előadása, T-táblázat, tanári kalauz 5. Egy bravúros expozíció A korábban idézett részletek Tartuffe-nek a családra s Orgonra, a családfőre tett hatását mutatják. A darab azonban még ezek előtt egy olyan jelenettel kezdődik, amelyben sem Orgon, sem Tartuffe nincs jelen. Ennek az expozíciónak Goethe nagy csodálója volt, egészen egyedülállónak találta. Vajon miért? Adjátok elő a jelenetet!

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M a) Az első jelenet miben hasonlít az antik drámák prológusához, s miben különbözik azoktól? AZ ELSŐ JELENET HASONLÍT A PROLÓGUSOKHOZ ABBAN, HOGY AZ ELSŐ JELENET KÜLÖNBÖZIK A PROLÓGUSOKTÓL ABBAN, HOGY b) Kit, kiket képvisel Pernelle asszony az első jelenetben? Miért érezzük úgy, hogy ő áll a jelenet középpontjában? c) Miért jó, hogy épp búcsúzkodás közben találkozunk vele és Orgon családjának, illetve háztartásának szereplőivel? Mi mindenre teremt alkalmat a búcsúzás szituációja? d) A nézőt mi orientálja, mi befolyásolja abban, hogy Pernelle asszony vagy a többiek véleményét fogadja el? (Milyen nyelvi-kommunikációs eszközök, stílus befolyásolják ítéletünket?) e) Kinek, kiknek a megítélésében áll szemben egymással Pernelle és a család összes tagjának a véleménye? f) A család előtörténetéről és életmódjáról milyen fontos információkhoz jutunk a veszekedős búcsúzkodás közben? g) Melyik felvonás melyik jelenetében lép színre Orgon, a családfő s melyikben a címszereplő, Tartuffe? Mire jó késleltetett beléptetésük? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) AZ ELSŐ JELENET HASONLÍT A PROLÓGUSOKHOZ ABBAN, HOGY Megismerjük belőle az alapszituációt. AZ ELSŐ JELENET KÜLÖNBÖZIK A PROLÓGUSOKTÓL ABBAN, HOGY Nem egy vagy két szereplő, hanem a szereplők serege vesz benne részt. Jóval dinamikusabb, eseménydúsabb a családi veszekedés-jelleg miatt. b) Pernelle asszony itt Orgont és Tartuffe-öt képviseli. Ő búcsúzik és távozik, mindenkivel ő folytat párbeszédet, övé az utolsó szó minden szóváltásban. c) A búcsúzkodás afféle seregszemlére nyújt módot: Pernelle mindenkinek teljesen természetesen elmondhatja a nevét és a családban betöltött szerepét, sőt exponálhatja kicsit az illető múltját, illetve a jelen nem lévő két főszereplőhöz való viszonyát. Mivel egyszerre bennfentes és látogató, elfogult narrátorként mindenkit bemutathat, de úgy, hogy a bemutatását nem kell névértékben vennünk. Búcsúszózatában nemcsak személyeket, hanem helyzeteket és előtörténeteket is előadhat. d) A nézőt erősen orientálja az asszony kíméletlenül ítélkező, kioktató, ellentmondást nem tűrő beszédmódja, illetve az, hogy mindenkibe beléfojtja a szót. e) Tartuffe és Orgon magtartásának megítélésében tér el mindenki másétól az ő véleménye.

K O R S Z A K F O G A L M A K É S E G Y K O M É D I A 25 f) Megtudjuk, hogy Tartuffe beköltözése alapvetően megváltoztatta Orgont, illetve családjának életmódját. Vége lett a korábbi társaságkedvelő, világias életmódnak. Arról is tőle értesülünk, hogy Elmira Orgonnak a második felesége, s hogy a felnőtt gyermekek, Damis és Mariane egy korábbi házasságból származnak. g) Orgon az I. felvonás 5. (pontatlanabb kiadásokban 4.), Tartuffe a III. felvonás 2. jelenetében lép színre. Ez utóbbi egyrészt feszültségfokozó késleltetés (kíváncsiak leszünk, milyen ember is az, akiről addig annyit hallunk), másrészt (és részben más értelmezés szerint) addigra előttünk az álszent már lelepleződik, s ekkortól már a vígjátéki konfliktust létrehozó álértéknek nem a közönség, hanem Orgon előtt kell lelepleződnie (Pethőné Nagy Csilla). 3. lépés: 6. feladat T/6. 16. oldal 8-10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a darab (első) fordulópontját megelőző konfliktusrendszernek a feltérképezése, illetve annak átgondolása, hogy Tartuffe Orgon előtti lelepleződése után hogyan rendeződik át a konfliktusrendszer. Cél még a drámai szituáció és az abból formálódó konfliktus közötti különbség, illetve szituáció és tettváltás összefüggésének megvilágítása. Kiemelt készségek, képességek: konfliktusszerkezet és drámai szerkezet feltárása, illetve szituáció, konfliktus és tettváltás kapcsolatának felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: pármunka, frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: konfliktusábra, tanári kalauz 6. Konfliktusok a darabban a) Az expozíció megelőlegezi a darab későbbi konfliktusait. Tartuffe rajongó híveként a nagy fordulat előtt kivel és miért kerül konfliktusba Orgon? Készítsetek ábrát, a konfliktus résztvevőit összekötő vonalakra írjátok rá a konfliktus okát, tartalmát! ORGON