A szervezet fogalma Emberek szövetsége, valamilyen cél elérése, vagy feladat végrehajtása érdekében Üzleti vállalkozás Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Alapvetı céljának megvalósításában önálló Profitorientált Kockázatot vállal Valóságos piacon mőködik Vállalat Jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete Fogyasztói igény Olyan igény, amelyet a gazdaság szereplıi nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Termék vagy szolgáltatás iránti fizetıképes keresletként jelenik meg. A vállalat küldetése A vállalat alapvetı céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a mőködési kört és a belsı mőködést, valamint az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit A küldetés végrehajtásához elengedhetetlen: Marketing A vállalat piaci kapcsolatait fejlesztı és megvalósító funkciók Innováció A fogyasztói igények új, magasabb szintő kielégítése A vállalati mőködés érintettjei Minden olyan személy vagy csoport, amely befolyásolhatja a szervezet mőködését és/vagy érdekelt annak következményeiben. Külsı érintettek Belsı érintettek
Természeti környezet Tulajdonosok Szállítók Bankok Stratégiai partnerek Menedzsment Alkalmazottak Fogyasztók Állami intézmények Állampolgári közösségek A vállalat céljai Egyéni célok Szervezeti célok Belsı érintettek céljai A vállalat céljai Szervezet: Olyan rendszer, amelynek mőködése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetésébıl és a belsı érintettek céljaiból, törekvéseibıl alakulnak ki. Egyéni és szervezeti célok Egyéni célok Szervezeti célok Belsı érintettek céljai Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek, s azért kapcsolódnak a vállalathoz, mert úgy vélik, ez elısegíti egyéni céljaik elérését. Egyéni célok Az ember állandó szükségletállapotban lévı lény. Maslow: Fiziológiai Biztonsági Szociális Megbecsülési
Önmegvalósítási Szükségletek és célok A szükségletek logikailag megelızik a célokat Cél szükséglet, mivel több cél szolgálhat egyetlen szükségletet, vagy fordítva A választott cél 4 tényezıtıl függ: Az egyén norma és értékrendszere Személyes tapasztalatok és tanulékonyság Öröklött szellemi és fizikai képességek Fizikai és társadalmi környezetben való mobilitás Szervezeti célok A szervezetnek vannak saját céljai, amelyek nem azonosak a bennük szereplı egyének céljaival, de nem is függetlenek. Hierarchikusan strukturáltak Kölcsönös erısítés szervezeti és egyéni célok között Kompatibilitás - összeegyeztethetıség Fölérendelt (szuperordinált) célok Tulajdonosi célok Természetes személyek: a vállalat értékének növelése Intézményi tulajdonosok: Az állam és intézményei Bankok Vállalatok Egészségbiztosítási és nyugdíjalapok Képviseleti probléma A menedzserek jól képviselik-e a tulajdonosok érdekeit? Alapja: információs aszimmetria Menedzseri célok: növekedés könnyebb mőködtetés Munkavállalók Legkevésbé kötıdnek a szervezeti célokhoz. Személyes célok Jövedelem Értelmes munkavégzés Önmegvalósítás igénye Társas kapcsolatok lehetısége A vállalat kormányzása A vállalat legfelsı szintő irányítását végzı intézmények és mechanizmusok összessége. KGY, FB,
IG, CEO, Menedzsment A vállalat tevékenységi rendszere Hagyományos megközelítés Fıfolyamat (termelés, szolgáltatás) Feltételbiztosító folyamat (mőszaki elıkészítés, munkaügy, logisztika) Kisegítı, kiszolgáló folyamat (energiaellátás, üzemfenntartás) Irányítási folyamat (vezetés, tervezés, szervezés, ellenırzés) Porter féle folyamat felfogás (1985) Értéklánc: A vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása A vállalati folyamatok mőködtetésének célja, hogy a végsı fogyasztó igényeinek megfelelı, minél magasabb értéket képviselı terméket hozzon létre. Porter-féle értéklánc modell Chikán Attila folyamat megközelítése Emberi erıforrás Pénzügy Információ Termelés Innováció Marketing Fogyasztó Logisztika
Ellátási lánc: Értékláncok összekapcsolódó sorozata (vertikális, vállalati határokon átívelı, adott fogyasztói igényt kielégítı) Vállalati stratégia: A vállalati mőködés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalati helyzetértékelés és a környezetbıl származó elırejelzés alapján Formális stratégia (Quinn, 1980) A vállalati stratégia tudatosan kialakított meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása A fı célt és változtatásának szabályait tartalmazza Kulcsfontosságú célokat és feladatokat foglalja össze Jövıorientált Részstratégiákból áll (hierarchikusan és dinamikusan kapcsolódnak össze) Alapvetı cél Küldetés Tartós, távlati célok Közvetlen, irányítási célok Operatív, mőködési célok Innováció Fogyasztó igényekhez való alkalmazkodás A fogyasztó igények új, magasabb minıségi szinten való kielégítése Alapesetei (Schumpeter 1939) Új termék Új eljárás, technológia Új piac Új nyersanyag, beszerzési forrás
Új szervezet Piacvezérelt innováció: Az az újdonság, amelyre felismert piaci igény már létezik Technológiavezérelt innováció: A technikai fejlıdés nyújtotta lehetıségek piaci kihasználása Innovációs stratégiai irányultságok magas Újdonság a vállalat számára Technológiai Innováció (új eljárás régi problémára) Termék- Differenciálás (Minıséggel és Változatokkal versenyzés) Komplex Megoldások (Technológia és piac együtt fejlıdik) Szerkezeti újítás (régi technológiák kombinálásával új funkciók) alacsony Újdonság a piac számára magas A sikeres innovációs stratégia Az információs rendszer hatékonysága A minıség középpontba helyezése Az innovációs tevékenység sebessége Kooperáció Növekvı figyelem az externáliákra A kiszállás lehetısége A szervezeti innováció JIT TQM Kontrolling funkció Elektronikus pénz BPR (Business Process Reenginering) Hammer-Champy (1993) A technológiai innováció Új eljárás Új vállalati tudás Beszerzés K+F nagysága K+F szervezet és politikája
K+F = az újdonság létrehozásának folyamata, az innováció háttértevékenysége A termékinnováció Ötletgyőjtés Terméktervezés Prototípus elıállítása Tesztelés Termékfejlesztés Tesztelés Termelés Piaci bevezetés A marketing A vevıi bizalom elnyerésének tudománya Olyan tvékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó- és piacorientált szemléletét. Michael Marks(1887): Sikerült eladni a megfelelı terméket a megfelelı helyen a megfelelı áron a megfelelı módon kínálva a megfelelı embereknek. A marketing tevékenységrendszere Marketingstratégia, tervezés Fogyasztói szükséglet meghatározása Versenyhelyzet, versenytársak elemzése Fogyasztó kiszolgálása (marketingmix) A marketing vállalati mőködése Termékmarketing Ármarketing Értékesítési utak Marketingkommunkáció Marketing szervezet Teljesítményelszámolás, Értékelés, kommunikáció Piackutatás, jelentések, elemzések Ráfordítások, költségek Marketingstratégia (1) Fogyasztói szükséglet meghatározása:
Piac szegmentálása (részpiacok meghatározása) Elérhetı piac Potenciális piac Célpiac A célpiac kiválasztása Pozicionálás (amiért a mi termékünket vásárolja a vevı) Marketingstratégia (2) Versenystratégia Piacvezetı (Legnagyobb részesedés, diktálja az árat Piackihívó (Felfutó pozíció, piaci részesedés növelése) Piackövetı (Meglévı piaci részesedés megtartása) Meghúzódó (Célpiac egy szegmensének megszerzése) Marketingstratégia (3) Marketingmix A fogyasztó kiszolgálása 4 P: Product Price Place Promotion A marketing vállalati mőködése (1) Termékmarketing Termékszerkezet (marketing és innovációs stratégia) Termék bemutatása (márkázás, csomagolás, cimkézés) Termék életciklus (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) a termék kifejlesztésének és piaci életpályájának idıtartama Életgörbe: a termék piaci pályájának függvénye értékesítés volumen- Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás idı
A marketing vállalati mőködése (2) Ármarketing Kotler: Árpolitikai célok meghatározása (Profit max., Árbevétel max., forgalom növelés, részesedés növelés, lefölözés, túlélés) A kereslet meghatározása A költségek becslése (ÁKFN) A versenytársak árképzése Az árképzési módszer kiválasztása A végsı ár meghatározása A marketing vállalati mőködése (3) Értékesítési csatornák Elvek és módszerek összessége, amelyeken keresztül a termék eljut a fogyasztóhoz. Termelı Nagykereskedı Kiskereskedı Fogyasztó A marketing vállalati mőködése (4) Marketingkommunikáció Célja a fogyasztók informálása, meggyızése Reklám Eladásösztönzés Személyes eladás Közönségkapcsolatok (PR)
Áttekintés a leggyakoribb vállalkozási formákról Egyéni Vállalkozási forma vállalkozó Kkt. Bt. Kft. Rt. Alapításhoz szükséges vagyon - - - 500 000 Ft 5/20 M Ft Társasági Társasági Alapszabály/Alapító Alapszabály/Alapító Alapító dokumentum - szerzıdés szerzıdés okirat okirat teljes teljes teljes Tagok felelıssége vagyon vagyon vagyon törzstıke részvény értéke Jogi személyiség nem nem nem igen igen Legfıbb szerve - tagok győlése tagok győlése taggyőlés közgyőlés Vezetı igazgatóság testület/tisztségviselı vállalkozó üzletvezetı üzletvezetı ügyvezetı vezérigazgató Ellenırzı testületek - 200 fı vagy a - Felügyelıbizottság fakultatív 200 fı tagok 5 %-a kéri nyrt-ben - Könyvvizsgáló lehetıség lehetıség lehetıség kötelezeı Lényeges gazd.-i szabályozók SZJA Gt., SZvt., Tao., Gt., SZvt., Tao., Gt., SZvt., Tao., Gt., SZvt., Tao., Éptv., A szervezet és a munkavédelmi szakember kapcsolata Munkaszerzıdés Írásbeliség Felek neve Munkavégzés helye Munkabér Munkakör megnevezése Megbízási szerzıdés Vállalkozási szerzıdés
Kontrolling Horváth Péter: A kontrolling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenırzést és az információellátást koordinálja. Célja, hogy fenntartsa a vezetés koordináció, reagáló és adaptációs képességét a vállalati célok megvalósítása érdekében. Vezetı és controller kapcsolata: Kölcsönös egymásra utaltság, mint pilóta és a mitfahrer. Vezetı döntési felelısség; controller információs felelısség Menedzsment: Döntés hozó felel: a terv kivitelezéséért a célkonfliktusok feloldásáért a terv megvalósításáért a feltételek megteremtéséért döntéseket hoz Controlling: Biztosítja az eszközök információs rendszerét melyek lehetıvé teszik a vállalat eredményorientált irányítását A gazdálkodási felelısségek és kompetenciák Tervezési kompetenciák és felelısségek Célok Konfliktusok Elkötelezettség Összhang Döntések rendszer vállalati terv terv tartalmak módszerek Vagyongazdálkodás Pénzgazdálkodás Eredménygazdálkodás Tervezés Minıségfejlesztés Anyagvizsgálat Környezetvédelem Bérgazdálkodás
Módszer kompetencia: Felel a folyamatok szabályozásáért A tervszámítások elvégzéséért A funkcionális szervezetek kiképzéséért Jelez, információt szolgáltat, elıkészíti a döntést Nem tervez, és nem ellenıriz. İ gondoskodik arról, hogy a vezetés tervezzen és ellenırizzen. Kontrolling szabályozókör: Alapelv: Az eltérés nem terhelı bizonyíték, hanem kiindulási pontja a megfelelı intézkedésnek Eszköztár: Mutatószám rendszer Irányító paraméterek elemzı mutatók BSC Tervezés: Stratégiai tervezés Operatív éves tervezés Költségvetés Irányítás: Terv/tény elemzések
Várható értékek prognózisa Cselekményszükségletre utalás Információ szolgáltatás: Kontrolling adatbázis kezelése Vezetıi információs rendszer üzemeltetése Egyedi információ szolgáltatás Számítógépes támogatás: Szabvány alkalmazások üzemeltetése Egyéni kontrolling alkalmazások fejlesztése Az eredményes kontrolling sikertényezıi: Korai zavarjelzés és az ennek megfelelı cselekményszükséglet meghatározása Pontos és gyors információkkal támogatja a döntéseket Komplex és folyamatorientált megközelítés kialakítása Az érintett szakembereket bevonja a folyamatokba Jövıorientált és rendszerszintő gondolkodás kialakítása Biztosítja a tervezés és irányítás összhangját A beszámolók típusa: Ki a címzettje Mi a beszámoló készítésének célja Milyen gyakran kell készíteni Mi legyen a beszámoló tartalma Ki készítse a beszámolót Milyen legyen a formája A beszámoló készítése gyakoriság szerint: Rendszeres: - Napi; - Heti; - Dékádonkénti; - Havi; - Negyedéves; - Féléves; - Éves Eseti Formáját tekintve: Írásos; - Szóbeli; - Kombinált Szabályozottságát tekintve: Törvény, vagy más jogszabály alapján elıírt beszámolók Belsı elıírás alapján készülı jelentések Szabad elemzés