3. Gazdasági rendszerek informatikai modellje

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 97. Gazdasági rendszerek informatikai modellje A fejezet szerzője: Dr. Bodnár Pál.1 Bevezetés.2 Folyamatmodell (FOM). Szervezetmodell (SZEM).4 Hatáskörmodell (HAM) 4.5 Információmodell (IFO) Kulcsfogalmak: Gazdasági Informatikai Rendszer (GIR) modelljei Szerkezeti modellek Professzionális modell Folyamatmodell, FOM Szervezetmodell, SZEM Hatáskörmodell, HAM Információmodell, IFO Integrálás GIR integrálás Vezetés - irányítás kapcsolata Vezetés Irányítás Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Rendszer hierarchiák Szervezési fogalmak Szervezés Teljes szervezés Rész-szervezés Megszervezés Átszervezés Kiszervezés Beszervezés Hagyományos szervezés Rendszerszervezés Szervezéstechnológia A szervezés területei Gazdasági informatika

98 GAZDASÁGI INFORMATIKA Gazdasági Informatikai Rendszer (GIR) modelljei A FOM (folyamatmodell), a SZEM (szervezetmodell), a HAM (hatáskörmodell), és az IFO (információmodell). Szerkezeti modellek FOM, SZEM, HAM. Professzionális modell IFO. Folyamatmodell, FOM A gazdasági rendszer fizikai, kémiai, biológiai reálfolyamatai ügyvitelének kibernetikai és informatikai leképezése, amely a GIR szerkezetét határozza meg. Szervezetmodell, SZEM Az ügyviteli folyamatok ellátását végző szervezeti egységek mélységi és szélességi szerveződése, amely az adatelérhetőség csomópontjait adja, és a FOM-ra épül. Mélységi tagoltsága a szervezeti egységek közötti függelmi viszonyokat reprezentálja, a szélességi osztódása pedig az ügyviteli tevékenységek bonyolultságától és terjedelmétől függő, egy-egy irányítási vezetési szinten szükséges munkamegosztást, szervezeti egységek közötti együttműködést mutatja. Hatáskörmodell, (HAM) A szervezeti egységek javaslattétel (1), véleményezés (2), döntés (), jóváhagyás (4), végrehajtás (5) és ellenőrzés () hatáskör-telepítési rendjét írja le, a SZEM-re épül. Leképezése a Döntésmátrixban történik, melynek sorai az ügyviteli tevékenységek (folyamatok), oszlopai a szervezeti egységek, mezői pedig a hatáskörök számjelei. Információmodell, IFO Adatmodell. Részei papír és elektronikus adathordozó (APE) modul, az adatelérhetőség (ADE) modul és az adatfeldolgozási (AFE) modul. Az IFO teljes körű megjelenítése az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszerekben történik. Adatmodell kifejtése ebben a szövegkörnyezetben! MODELL (ISZSZ/50.) Minta. Valamilyen folyamat belső összefüggéseit, legjellemzőbb sajátosságait tömörítő szemléltető minta.(iszsz: Idegen Szavak Szótára.) ADATMODELL Az adatfeldolgozási folyamatok egymás közötti belső összefüggéseit tükröző minta! Ez az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer.

Adatmodul GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 99 MODUL (ISZSZ/507.) Szabványos szerkezet. ADATMODUL Egy folyamat szabályok, algoritmusok által meghatározott adatfeldolgozása. Az adatmodell adatmodulokból szerveződik. Integrálás A gazdaság egyes ágainak, részeinek, egységeinek együttműködése. Idézve: Idegen Szavak és Kifejezések Kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 200. 5. oldal. GIR integrálás A Gazdasági Rendszer alrendszerei szerint leképezett Gazdasági Informatikai Rendszer modelljeinek és moduljainak együttműködése, közös adatbázis on-line közvetlen elektronikus adatkapcsolatainak működtetésével. Vezetés - irányítás kapcsolata Vezetés(menedzsment) irányítás szinonim fogalmak. A vezetés fogalom vezetéstudományi megközelítés. Az irányítási fogalom pedig rendszertani megközelítés. Vezetés A tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés, szervezés vezetés funkciók gyakorlása. (Fayol) Irányítás Az alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás segítségével a rendszerek működtetése. (Bertalanffy) Integráció! Egyesülés, együttműködés, teljeskörűség, hierarchia. Együtt. Ha a modulok között csak együttműködés van, az akkor még nem integrált. Az integrációhoz hozzátartozik a funkciók (tervezés,.) teljeskörűsége (ha mindegyiket minden vezető gyakorol) és hierarchiája (ha minden vezetési szinten jelen van.). Aggregáció: összegyűjtés, gyűjtés. Diszperzió: szórás, szétszórás, szóródás. Integrált Vállalatirányítási Rendszerek A tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés és szervezés vezetési funkciók integrációja. Kibernetikai megközelítésben pedig az alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás kibernetikai funkciókkal való irányítás. Működési rendjében biztosítja a funkciók teljeskörűségét, hierarchiáját és együttműködését.

100 GAZDASÁGI INFORMATIKA Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Az Integrált Vállalatirányítási Rendszerre épül, a teljeskörűséget, a hierarchiát és az együttműködést biztosító, közös adatbázist alkalmazó számítógépes adatfeldolgozások. Rendszer hierarchiák Az ügyviteli folyamatrend alrendszerei az informatikai rendszerben egy-egy adatfeldolgozási modulnak felelnek meg. Kibernetikai hierarchia Kibernetikai Rendszer Alrendszer Részrendszer Informatikai hierarchia Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Modul Részmodul Szervezési fogalmak Szervezés, teljes-, rész-, meg-, át-, ki-, be-, hagyományos,- rendszerszervezés. Szervezéstechnológia. A szervezés területei. Szervezés Röviden szólva, szabályozás. Beavatkozás. A Gazdasági Rendszer piaci környezetének és az ezzel szembenálló erőforrásainak, ügyvitelének és számítógépes adatfeldolgozásának optimális összehangolása. Teljes szervezés Az Integrált Vállalatirányítási Rendszer és az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer létrehozása. Rész-szervezés Az Integrált rendszerek egy vagy több moduljának létrehozása és bekapcsolása az Integrált Vállalatirányítási, illetve az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszerbe. Megszervezés Új rendszerek létrehozása. Átszervezés Meglévő rendszerek fejlesztése. Kiszervezés Az Integrált Vállalatirányítási vagy Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer egy vagy több moduljának beépítése idegen rendszerekbe, ahol az átadó és átvevő rendszerek között interfészes kapcsolat (on-line elektronikus adatkapcsolat) működik.

Beszervezés GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 101 A Kiszervezés reverzibilise. Az Integrált Vállalatirányítási vagy Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer egy vagy több idegen moduljának befogadása a rendszerbe, ahol az átvevő és átadó rendszerek között interfészes elektronikus adatkapcsolat működik. Hagyományos szervezés Rendszertani elveket, számítógépet nélkülöző termelés és munkaszervezés. Fő képviselői a XIX. századi Fayol és Taylor. Rendszerszervezés Olyan szervezés, amelyben a szervezési munkafolyamat során érvényesül a rendszertan elve, a visszacsatolás. Eredménye az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer létrehozása. Szervezéstechnológia Rendszerszervezésen vagyis visszacsatoláson alapuló szabályozási módszerek gyűjteménye. Dokumentációja az orgver, a szervezési munkafolyamat műveleteinek leírása. Szakaszai: 1. Célkitűzés 2. Helyzetfelmérés. Elemzés 4. Rendszertervezés 5. Tesztelés. Rendszerüzemeltetés 7. Visszacsatolás A szervezés területei 1. Menedzsment szervezés 2. Pénzügyi és számviteli szervezés. Üzleti folyamatok szervezés 4. Ügyvitelszervezés 5. Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer szervezés Gazdasági informatika A gazdasági rendszerek ügyviteli folyamataira épített számítógépes adatfeldolgozás és adatmodellezés, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver.

102 GAZDASÁGI INFORMATIKA A definíció értelmezésére az alábbiakat jegyezzük meg. A gazdasági informatika nem merül ki az adatmodellezésben. Része (talán döntő része) az adatfeldolgozás, melynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. Közege. A hardver, szoftver, menver és orgver az adatfeldolgozás fizikai megvalósulását biztosítja, ezért közege és nem erőforrása az adatfeldolgozásnak. A távvezeték nem erőforrása az elektromos áramlásnak, hanem közege. Erőforrása az atomerőműben hasadó urán, amely hőt fejleszt, amiből elektromos áram lesz. Az adatfeldolgozás és adatmodellezés erőforrása a szellemi munka, amely holtmunka formájában megtestesül a számítógépben, a programban, a működtetésben és a rendszer fejlesztésben. Menver. Az adatfeldolgozás humán környezete. Informatikusok, közgazdászok, mérnökök.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 10.1 Bevezetés Ebben a fejezetben a mikroökonómiai rendszerek informatikai megoldásait tárgyaljuk. A mikroökonómia gyűjtőfogalom. Főiskolánk kari szerveződését tekintve, e fogalomkörbe soroljuk a vállalkozások színes világából a külkereskedelem, a vendéglátás és a turizmus, valamint a pénzügy és számvitel mikroökonómiai informatikáját. Bármely teljeskörű, integrált adatfeldolgozási rendszer magán visel általános, különös és speciális megoldásokat. Törekvésünk, hogy a Gazdasági informatika jegyzetünkben, a Gazdasági rendszerek informatikai modelljében az általános jegyeket mutassuk be. Remélve, hogy itt-ott különös, sőt a mintapéldák által a megérthetőséget elősegítendő, még speciális jegyeket is felvillanthatunk. A Gazdasági Rendszerek (továbbiakban: GR) leképezését a szakírók döntő többsége tevékenységek felbontásával és építésével kísérli meg. A tevékenységek folyamatokba szerveződnek. Ha elfogadjuk ezt a kiinduló elvet, hogy tudniillik a GR szerkezetét az irányítási, ügyviteli, termelési, szolgáltatási, pénzügyi és számviteli folyamatok szerkezete adja, akkor ebből nyilvánvalóan adódik, hogy az informatikai modell a GR adatösszefüggéseit akkor tükrözi, ha a folyamatmodellre épül, azzal adekvát. A folyamatok változásai még nem információk, akkor válnak azzá, ha tudatosulnak. Ez az esemény azonban a GR szervezetében következik be. A Gazdasági Informatikai Rendszernek (továbbiakban GIR-nek) tehát szüksége van egy katalizátorra a folyamatmodell és az adatmodell között. Ez pedig a GR folyamataira épülő szervezet, amely az információs modell csomópontjait adja meg. A szervezet nem mutatja a csomópontok közötti információáramlás pályáját. Az irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli folyamatokban és ezek környezetében generálódó információk legfontosabb mozgáspályája, a szervezeti csomópontok közötti kommunikáció leglényegesebb mechanizmusa a GR döntésihatásköri rendszere. Így a GR szerkezetét a folyamatmodell, információs csomópontjait a szervezetmodell, információáramlási pályáját pedig a hatáskör modell adja. Erre épül az információs rendszer, a professzionális modell. GIR = FOM + SZEM + HAM + IFO Ahol: GIR a Gazdasági Informatikai Rendszer, FOM az irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli folyamatok modellje, SZEM a szervezeti felépítés modellje, HAM a hatáskör modellje, IFO az információ modellje.

104 GAZDASÁGI INFORMATIKA Az információ és informatika között sarkalatos különbség, hogy az informatika nemcsak adat, információ, hanem az információképzés tudománya is. A GIR az integrált irányítási rendszer + integrált információs rendszer leírása kibernetikai törvényszerűségekkel. Ezért nevezhetjük ezt Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszernek. Az INFORMATIKA születése két tudomány egyesülése: INFORMÁCIÓ + MATEMATIKA = INFORMATIKA adat + algoritmus Az Információ és Elektronika Szaklap 40 évvel ezelőtti definíciója: ALKALMAZÁSI KÖRBE ILLESZTETT SZÁMÍTÁSTECHNIKA. A modellek értelmezése A FOM (VÁZ), SZEM (csomópont), HAM (pálya) modellek az informatikai rendszer szerkezetét adják, ezért ezek szerkezeti modellek. Ezekre épül az információs modell (IFO), amelyet szakmai (professzionális) modellnek tekintünk. A professzionális felépítés követi a szerkezeti modellek egymásra épülő struktúráját, amelyben az információhordozó, áramló és feldolgozó rendszer a GR folyamatszervezet-hatáskör szerkezeti rendjében érvényesül..2 Folyamatmodell (FOM) A folyamatmodell a GR tevékenységek műszaki, gazdasági, üzleti, társadalmi jellemzők figyelembevételével szervezett rendszere. GR folyamatrendszere A GIR működés szabályozásának alapja a GR folyamatrendszere. A GR folyamatrendszere a kibernetikai elvek értelmében input alrendszerekből, erőforrás alrendszerekből, átalakító alrendszerekből, output alrendszerekből és visszacsatoló alrendszerekből szerveződik. Az így rendszerbe foglalt GR folyamatok tevékenység elemekből (entitásokból) építkeznek. Entitás: latin filozófiai fogalom, valamely dolog tulajdonságainak összessége. Értelmezése: a GR működés azon legkisebb eleme, amely még rendelkezik valamely irányítási, üzleti, gazdálkodási, termelési, pénzügyi és számviteli folyamat ügyvitelének jellemző tulajdonságaival. Valamely dolog az ügyviteli folyamat. Ennek léteznek tulajdonságai. Például az értékesítés folyamat jellemzője a rendelésfeladás. Ha csak kiállítjuk a megrendelést, de nem küldjük el, akkor a rendelésfeladás meghiúsul. Így tehát a rendelésfeladást tovább már nem szabad bontani. A részletezés, lebontás határát az entitás jelzi.

.2.1 Folyamatépítés GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 105 A GR műszaki és gazdasági sajátosságai miatt a folyamatok teljes kibontásukban eltérőek. Ezek az eltérések jelentkezhetnek a folyamatok funkciójában, bonyolultságában, az ellátásukhoz szükséges erőforrás igényekben. A kibernetikai elvek alapján felépített GR folyamatrendszer magas fokú absztrakciója miatt általánosnak tekinthető, ezért alkalmas a különböző adottságú GR-ek részletesebb folyamat felbontására és építésére. A típus folyamatentitás kialakítása a GR folyamatrendszer felbontásának és építésének első művelete. Ebből kiindulva kell eljutnunk a teljes folyamat felbontásához és építéséhez, amely már nem tekinthető általánosnak, azonban a folyamat ügyvitelének típusjegyeit magán viseli. Folyamatbontás és építés A folyamat felbontás és építés szervezéstechnológia alkalmazása lehetővé teszi az elemzés alá vont rendszer megismerésének totalitását, elemei, moduljai közötti feltárhatóságát, a rendszer újra alkotásának tökéletességét az adott termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli, technológiai jellemzők mellett. A felbontás-építés általános szervezéstechnológia gyakorlati honosításának számos válfaja alakult ki. Ilyenek a PROVIZORG eljárás, racionalizálási módszerek, csoportos alkotó technikák, PLAN CONTROL rendszer, TEZARUSZ módszer, a BISAD (Bussines Information Systems Analysis and Desing) és még sok más, igen jól hasznosítható eljárás. A sok más hasznosítható régi eljárás között is válogathatnak. Ami régi, még nem jelenti azt, hogy elavult! Analízis-szintézis A felbontás-építés, más szóval analízis-szintézis rekurzív folyamat, az egész felbontását követi az elemekből történő rendszer felépítése, optimális újraalkotása. Az analízis-szintézis ezen módszere azonban nemcsak rekurzív, hanem reverzibilis szervezéstechnológia. Eszerint az újra alkotott rendszerben összehasonlítások által visszacsatolunk a felbontás irányában. Rekurzív (ISZSZ/2.) A felbontás valamilyen algoritmus szerinti, ismétlődő lépésekből álló műveletsorozat, ahol az eredmény további bontási műveletek kiindulópontja. Reverzibilis Megfordítható. A felbontást építés követi! Iteratív (ISZSZ/.) Ismétlődő. Nem ugyanaz ismétlődik, ezért a felbontás-építés nem ismétlődő, hanem reverzibilis, megfordítható. A felbontás-építés szervezéstechnológia alkalmazásával képzett FOM-ot rendszertechnikai leírással leképezhetjük a következők szerint. A GR szakirányítási ágai folyamatokból, ezek pedig tevékenységekből szerveződnek, amelyeket műszaki-gazdasági és szervezési jellemzők figyelembevételével kell rendszerbe foglalni.

10 GAZDASÁGI INFORMATIKA 1. Példa Vállalkozás Szakirányítási ág: Folyamat: Tevékenység: Kereskedelmi igazgatás Marketing Reklámozás Rendszerhierarchiával történő leképezés Rendszer: Alrendszerek Részrendszerek Rendszerelemek Vállalkozás: Szakirányítási ágak Folyamatok Tevékenységek A kibernetikai rendszert az 1. ábra, a GR rendszert pedig a 2. ábra mutatja. 1.ábra FOLYAMATOK EGYSZERŰ KIBERNETIKAI SZABÁLYOZÁSA INPUT FOLYAMAT OUTPUT SZAB. Az egyszerű kibernetikai rendszer szabályozott rendszeregységei az ügyviteli folyamatok, szabályozó mechanizmusai az ügyviteli folyamatok célkitűzései (vezetés elvei, optimum kritériumai, célfüggvényei). A szabályozott és szabályozó rendszeregységek közötti kommunikációt az input-output információk biztosítják.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 107 FOLYAMATOK RENDSZERRÉ SZERVEZŐDÉSE 2. ábra INPUT ALRENDSZEREK ERŐFORRÁS ALRENDSZEREK ÁTALAKÍTÓ ALRENDSZEREK OUTPUT ALRENDSZEREK SZABÁLYOZÓ (visszacsatoló) ALRENDSZEREK A GIR alrendszerei A GR input-erőforrás-átalakító-output-szabályozó alrendszerekből szerveződik. A kereskedelmi, termelési és szolgáltatási reálfolyamatok ellátásához kapcsolódó ügyviteli folyamatrendet mutatja a. ábra.

108 GAZDASÁGI INFORMATIKA ÜGYVITELI FOLYAMATREND /:Gazdasági informatikai rendszer:/. ábra FEJLESZTÉS ÜGYVITEL SZ M MÍNŐSÉGSZAB. ÜGYVITEL MUNKAGAZD. ÜGYVITEL M O MARKETING ÜGYVITEL E M KERESKEDELEM SZOLGÁLTATÁS ÜGYVITEL ÉRTÉKESÍTÉS ÜGYVITEL Üzleti informatika K K ANYAGGAZD. ÜGYVITEL H M1 E H MUNKA-ÉS KÖRNYEZETV. ÜGYVITEL F/T TÁRGYI- ESZKÖZGAZD. ÜGYVITEL T B H M2 Manamement inf. MENEDZSMENT. ÜGYVITEL NY Pénzügyi és számviteli informatika PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL T H

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 109 A. ábrában a folyamatok a gazdasági informatika csoportosítása szerint vízszintes eredményvonallal (pont-vonal) vannak egymástól elválasztva. Eszerint: Gazdasági informatika A GAZDASÁGI INFORMATIKA a gazdasági rendszer ügyviteli folyamataira épített, számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. ÜGYVITEL alatt értjük a reál folyamatok ellátáshoz kapcsolódó irodai tevékenységeket, valamint ezek adatkezelésének összehangolt irányítását és végrehajtását. Az ügyviteli tevékenységek során előforduló, illetve keletkező adatok rögzítését, feldolgozását és felhasználását szabályozza a gazdasági informatika. Irodai tevékenységek a management-üzleti-pénzügyi és számviteli folyamatok tevékenységei. Adatkezelési műveletek az adatképzés-módosítás-felhasználás-továbbításarchiválás. MANAGEMENT INFORMATIKA a vezetési folyamatok, így a tervezés, ellenőrzés, elemezés, döntés és szervezés ügyvitelének számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. ÜZLETI INFORMATIKA a profitképző üzleti folyamatok ügyvitelének számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. Profitképző üzleti folyamatok a vállalkozásokban az ipari és mezőgazdasági fizikai, kémiai, biológiai termelő-szolgáltató folyamatok, a kereskedelmi-piaci folyamatok (marketing, értékesítés), a fejlesztési folyamatok (beruházás), a gazdasági folyamatok (anyagmunkaerő-tárgyieszközgazdálkodás), a minőségbiztosítási folyamatok, a munka- és környezetvédelmi folyamatok, továbbá pénzintézetekben a profitképző banki és biztosítási folyamatok. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI INFORMATIKA a tőke-hitel-pénzgazdálkodási folyamatok ügyvitelének, valamint a pénzügyi számvitelnek, a vezetői számvitelnek a számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. A. ábrában a szabályozó mechanizmusok megnevezésük kezdő és közbeeső betűikkel szerepelnek. Ezek jelentése az ábrán balról jobbra haladva a következő: Marketing alrendszer KK a marketing ügyvitel szabályozó mechanizmusa a KERESLET-KÍNÁLAT alakulása (pl., ha a kereslet kisebb, mint a kínálat, a marketing tevékenységet fokozni kell), Fejlesztési alrendszer SZM a fejlesztési ügyvitel szabályozó mechanizmusa a SZELLEMI MUNKA HATÉKONYSÁG (pl. termelési volumennövekedés/mérnöknap, a fejlesztésbe vont termelő berendezésre vonatkoztatva),

110 Munkagazdálkodási alrendszer GAZDASÁGI INFORMATIKA EM a munkagazdálkodás ügyvitel (humán erőforrás gazdálkodás) szabályozó mechanizmusa az ÉLŐMUNKA HATÉKONYSÁGA (pl. a termelékenységi mutatók a Ft/munkaóra, db/munkaóra, stb.), Anyaggazdálkodási alrendszer HM1 az anyaggazdálkodás ügyvitel szabályozó mechanizmusa a HOLTMUNKA HATÉKONYSÁGA, az egy termelési, szolgáltatási periódus alatt megtérülő anyag beszerzési és tárolási költsége, termelési periódusra vetítve (pl. Ft/hó, stb.), Tárgyi eszköz gazdálkodási alrendszer HM2 a tárgyi eszköz gazdálkodás ügyvitel szabályozó mechanizmusa a HOLTMUNKA HATÉKONYSÁGA, több termelési perióduson át megtérülő amortizációs költségegységre jutó nyereség (pl. Ft nyereség/ft költség, stb.), Minőségszabályozási alrendszer MO a minőségszabályozás ügyvitel szabályozó mechanizmusa, a MINŐSÉGI OSZTÁLY, a termékek minőségi kategóriák szerinti számbavétele, a jobb minőség fokozása (pl. db/m.o), Termelés, szolgáltatás, export-import alrendszer EH a termelés, szolgáltatás, export-import ügyvitel szabályozó mechanizmusa az ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG, az egységnyi erőforrásra jutó fedezeti nyereség (pl. FNY/munkaóra, stb.), Munka- és környezetvédelmi alrendszer TB a munka- és környezetvédelem ügyvitel szabályozó mechanizmusa a TECHNIKAI BIZTONSÁGI RENDSZER (pl. fiziológiai, ergonómiai, mechanikai, kémiai biztonsági követelmények és berendezések), Értékesítési alrendszer F/T az értékesítés ügyvitel szabályozó mechanizmusa a FEDEZETI NYERESÉG/TERMÉK (pl. Ft/eladott termék, stb.), Management alrendszer NY a management ügyvitel szabályozó mechanizmusa a gazdálkodó szervezetnél elért NYERESÉG (pl. mérleg szerinti nyereség), Pénzügyi és számviteli alrendszer TH a pénzgazdálkodás ügyvitel és a számvitel szabályozó mechanizmusa a TŐKE HATÉKONYSÁGA (pl., nyereség/saját tőke, stb.),

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 111 Alrendszer-modul megfelelés Az ügyviteli folyamatrend alrendszerei az informatikai rendszerekben egy-egy adatfeldolgozási modulnak felelnek meg. Így például beszélhetünk marketing ügyviteli modulról, amelynek történetesen részmodulja a piacszervezés, vagy például a tárgyi eszköz ügyviteli moduljáról, amelynek részmodulja a tárgyi eszköz elszámolás. Kibernetikai hierarchia Kibernetikai hirarchia: - rendszer, - alrendszer, - részrendszer. Informatikai hierarchia Informatikai hierarchia: - integrált vállalatirányítási informatikai rendszer, - modul, - részmodul. Az integrált vállalatirányítási információs rendszer ügyviteli-adatfeldolgozási moduljait az 1. MINTA: Folyamatépítés táblázat foglalja össze.

112 GAZDASÁGI INFORMATIKA AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÜGYVITELI-ADATFELDOLGOZÁSI MODULJAI 1 MINTA 1.0 MANAGEMENT ÜGYVITEL.0 ANYAGGAZDÁLKODÁS ÜGYVITEL 1.1 Tervezés.1 Anyagbeszerzés 4. Management 1.2 Ellenőrzés.2 Anyagellátás 1. Elemzés. Raktárforgalom 1.4 Döntés 1.5 Szervezés Pénzügyi és számviteli informatika Üzleti informatika 2.0 PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL 7.0 TÁRGYIESZKÖZ GAZDÁLK. ÜGYV. 2.1 Vagyongazdálkodás ügyvitel 7.1 Tárgyi eszköz fejlesztés 2.2 Hitelgazdálkodás ügyvitel 7.2 Tárgyi eszköz elszámolás 2. Pénzforgalom ügyvitel 2.4 Pénzügyi számvitel 8.0 TERM. KER. és SZOLG. ÜGYVITEL 2.5 Vezetői számvitel 8.1 Előkészítés 8.2 Programozás 8. Munkaadagolás 8.4 Controlling.0 MARKETING ÜGYVITEL 9.0 MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ÜGYV..1 Piacszervezés 9.1 Minőségbiztosítás.2 Public relations 9.2 Minőségellenőrzés. Import-exp,és szolg.menedzselés 4.0 FEJLESZTÉS ÜGYVITEL 10.0 MUNKA-ÉS KÖRNY.VÉDELEM ÜV. 4.1 Term.,Ker.és Szolg.fejlesztés 10.1 Munkavédelem 4.2 Piacfejlesztés 10.2 Környezetvédelem 4. Beruházás 5.0 MUNKAGAZDÁLKODÁS ÜGYVITEL 11.0 ÉRTÉKESÍTÉS ÜGYVITEL 5.1 Humán erőforrás ügyvitel 11.1 Rendelésvállalás 5.2 Munkaügy 11.2 Eladás 5. Jog- oktatás- szoc. ell. Ü z l e t i i n f o r m a t i k a

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 11.2.2 Folyamatszabályozás A FOM karbantartása és fejlesztése a szervezési cél (cél modell: CEM) folytonos egyeztetésével történik, ugyanakkor a CEM struktúrája a FOM struktúrájára épül! A CEM alkotás fő lépései a következők: 1.) Szervezési célstruktúra kidolgozása, CEM alkotás. 2.) A szervezési cél, CEM folytonos egyeztetésével a GIR aktualizálása, összehangolva a FOM-SZEM-HAM-IFO szerkezetével. A CEM szabályozó szerepét a 4. ábra mutatja. Alapgondolata a FOM szabályozása az információknak a CEM-hez való örök visszatérésével. Minden tudatos emberi tevékenység a cselekvés céljának tisztázásával kezdődik. Így a GIR alkotás is a szervezés céljának megfogalmazásával indul. A szervezési cél megfogalmazása a szervezésnek a legfontosabb mozzanata, hiszen a rossz célokkal kidolgozott megoldások, bármennyire elegánsak is legyenek voltaképpen a rossz kérdésekre adott válaszokkal egyenértékűek és ritkán bizonyulnak hasznos gyakorlatnak. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a szervezési célok meghatározása döntően befolyásolja a szervezési munka sikerét, ezen keresztül a FOM-SZEM-HAM-IFO összhangján keresztül a GIR működését. Ha a feladatmeghatározás rosszul körülhatárolt, bizonytalan, pontatlan és figyelmen kívül hagyja a komplexitást, akkor a szervezés eleve eredménytelenségre van kárhoztatva. Fontos körülmény, hogy a célok erőforrás háttere biztosítva legyen, a megvalósítás reális elképzeléseken alapuljon. A kitűzött célnak reálisnak, elérhetőnek, ugyanakkor feszítettnek kell lenni. Az irreális célkitűzés eleve kudarcot jelent, míg az erőfeszítések nélkül is elérhető célok tényleges elérését senki sem fogja a szervezés eredményének betudni. A folyamatszabályozás menete A CEM összhangjának biztosítása az alábbi ciklusokkal érhető el:: 1. CEM-FOM kapcsolat. A szervezési célok struktúrája feleljen meg a GR folyamatstruktúrájának. 2. CEM-SZEM kapcsolat. A szervezési célok megfogalmazását a szervezeti felépítés kompetenciája jellemezze.. CEM-HAM kapcsolat. A szerezési célokhoz illeszkedni kell a hatáskörök megosztásának, az erőforrások feletti rendelkezési jogának. 4. CEM-IFO kapcsolat. A cél a GR folyamatok adatmodelljének hatékony működését, fejlesztését szolgálja.

114 GAZDASÁGI INFORMATIKA 5. CEM-APE kapcsolat. A szervezési cél meghatározza az adathordozókat, adatcsomópontokat.. CEM-ADE kapcsolat. A cél egyértelműen jelölje ki az információ eléréssel ( információáramlással ) szemben támasztott követelményeket. 7. CEM-AFE kapcsolat. A cél jelölje ki az adatfeldolgozás hardver, szoftver, algoritmus, adatfelhasználás sarkköveit. Az összehangolás általános, egyetemes szervezéstechnológiákkal lehetséges. Az 4. ábra átfogja a GIR szerkezeti és professzionális moduljait. A folyamatábrában a modell rövidítések mellett szereplő szimbólumok jelentése a következő: T.. a tájékozódást, D.. a döntést, I.. igen, a modellek szerkezeti és professzionális összhangját, N.. nem, a modellek szerkezeti és professzionális eltérését, K.. karbantartás, az összehangolt működés esetében is a modellek folytonos ellenőrzését és figyelését jelenti. A CEM szabályozásának ideális állapotát a CEM-D-I-K generált ciklus mutatja. Eszerint elvileg, ha a célstruktúrával egybevágnak a GIR strukturális és professzionális moduljai, akkor a CEM funkciója a modellek összhangjának folyamatos figyelésére szűkül. Ha a cél meghatározás kedvezőtlen döntéssel zárul, azt újra kell fogalmazni: CEM-D-N- CEM.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 115 FOLYAMATSZABÁLYOZÁS T 4.ábra CEM D N FOM D N I SZEM I FOM N 1 D N 2 CEM N HAM I CEM N 2 D N 1 SZEM ÉLY N IFO D N CEM I N APE D N ADE D N AFE D I K N

11 A szerkezeti modulok ciklusai GAZDASÁGI INFORMATIKA A cél struktúra felöli sikeres döntés esetén történik a FOM építése. A FOM-ról alkotott kedvező döntés a SZEM alkotás kezdetét jelenti: FOM-D-I-SZEM. Amennyiben zavar támad a folyamatképzésben, vissza kell térni a folyamatmódosításhoz: FOM-D-N-FOM. A szervezetről hozott kedvező döntés, a hatáskör-szabályozás kezdetét jelenti: SZEM-D-I-HAM. Ha a szervezet torz (hamis), akkor szervezet identitásának hiánya esetén két visszacsatolás működik. Az egyik, visszatérés a folyamatalkotáshoz: SZEM-D-N 1 -FOM-I- SZEM és SZEM-D-N 1 -FOM-N-FOM. Vagyis, ha a folyamatmodell helyességéhez kétség nem fér, akkor a szervezeti modellben van a hiba. Ha a folyamatmodellben keletkezett zavar, akkor ezt újra kell alkotni. A másik, visszatérés a cél helyességének megállapításához, történetesen, ha a folyamat és szervezet modell helyessége igazolódott. Ez a ciklus: SZEM-D- N 2 -CEM-I-SZEM és SZEM-N 2 -CEM-N-CEM. Ha igazolódott a cél helyessége, akkor közvetlenül a szervezet felülvizsgáláshoz kell visszatérni. Ha a cél finomításáról, pontosításáról van szó, - a szervezeti modell fényében akkor vissza kell térni a cél átértékeléséhez. Identitás azonosság, önazonosság, azonosítás, identifikáció. (ISZSZ/2.) Önazonosság = valósághűség, nem torz, nem hamis. Önmagával azonos. A szervezeti struktúra igazolását követő ciklusok: HAM-D-I-IFO; HAM-D-N-CEM-I-HAM; és HAM-D-N-CEM-N-CEM. Vagyis, ha a hatáskör telepítés helyes, megkezdhető az adatmodellek szervezése. Ha hamis, vissza kell térni a cél felülvizsgálatához. Ha a hatáskör-szabályozás során végzett szervező munka nem tárt fel olyan tényeket, amelyek a cél módosítását igényelnék, akkor visszatérünk a hatáskör-szabályozás finomításához. Ha igen, akkor módosítjuk, generáljuk a célt. A professzionális adatmodulok ciklusai IFO-D-I-APE, az adatmodell információ hordozó moduljának szervezése. IFO-D-N-CEM-N-CEM, az adatmodellhez nem illeszthetők a szerkezeti (FOM-SZEM- HAM) modulok, vissza kell térni a cél felülvizsgálatához. IFO-D-N-CEM-I-HAM-N-HAM, ha a cél helyesnek bizonyul, akkor felül kell vizsgálnunk a hatáskör-szabályozást. IFO-D-N-CEM-I-HAM-I-IFO, ha a cél és a hatáskör-szabályozás is adekvát, az adatmodell indításában, illesztésében van hiba, ezt kell újra megfogalmazni. APE-D-I-ADE információs ciklus jelzi azt, hogy összhang uralkodik az információ hordozók és az információáramlás, adatelérhetőség között.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 117 IFO-D-N-APE ciklus esetén felül kell vizsgálni az információ hordozók adatszerkezetét, a hiba ez esetben nem az IFO környezetében, hanem önmagában, a funkcionális adatállományok kialakításában, az outputok sikertelenségében, az információs csomópontok kijelölésének helytelenségében van. ADE-D-I-AFE ciklus az információáramlás, adatelérhetőség és feldolgozás összhangját jelzi. ADE-D-N-ADE ciklus szerint hiba az információáramlás szervezésében van. AFE-D-I-K-N-IFO, az adatfeldolgozás szervezés eredményes, a rendszer csak a folyamatos karbantartás igényli, visszatérés az adatmodellhez, ezen keresztül a mechanizmus többi moduljaihoz. AFE-D-N-AFE az információfeldolgozási rendszer kidolgozásához alkalmatlan az információáramlási rendszer, ezért ezt kell felülvizsgálni. AFE-D-N-I-APE ciklus szerint zavar támadt az információfeldolgozási rendszer szervezése során az információ áramlás szabályozása helyes, felül kell vizsgálni az információhordozó rendszert. AFE-D-N-I-IFO ciklus szerint az információfeldolgozás során feltárt hibák az adatmodell újrafogalmazásához vezetnek vissza. A folyamatmodell szabályozási jellemzői 1. Az irányítási, üzleti pénzügyi és számviteli folyamatok technikai, technológiai, gazdasági és társadalmi összetevők hatása révén gazdasági rendszerré szerveződnek. Ennek útja a tevékenységek folyamatba ömlése, a folyamatok szakirányítási ágakba történő összetartása, a szakirányítási ágak rendszerré való szerveződése. 2. A folyamatmodell a GR alapstruktúrája. Meghatározó szerepe van a társadalmi viszonyok leképeződésére, a munkamegosztási viszonyok kialakítására, a minden vetületű rendszerképzésére és adatmodellezésére.. A folyamatmodell diszkrét és folytonos. Diszkréciója a befolyásoló faktorok állandóságához, folytonossága ezek belső változtatásához tapad. A diszkréció minőségi, a folytonosság mennyiségi változást indukál a folyamatmodellben. A minőségi változtatás az adatmodell generálásával jár. 4. A folyamatmodell funkciója a folyamat-szervezet-hatáskör szerkezeti összhangjának biztosítása. A folyamatmodell funkcióját a szerezési célhoz való örök visszatéréssel gyakorolja. Faktor összetevő. (ISZSZ/29.) Indukció egyes esetekből következtetés az általánosra (ISZSZ/44.), alrendszerekből következtetés a rendszerre, összetevők hatása révén rendszerré (egésszé) szerveződés. Konvergálás közös (egy) cél irányában halad. Összetartás. Összehajlik. (ISZSZ/422.) Diszkrét tapintatos. (ISZSZ/187.) Szakadásos, elkülönült, önálló tagokból álló. Tagon belül azonban folytonos!. Ezért diszkrét és folytonos.

118 GAZDASÁGI INFORMATIKA. Szervezetmodell (SZEM) A szervezetet egyrészt a GIR szerkezeti modelljeként, másrészt pedig az információáramlás vevő- és adó csomópontjaként tárgyaljuk. Nem térünk ki a szervezetkutatás nézeteinek részletes ismertetésére. Azt valljuk, hogy a szervezetnek adekvátnak kell lennie a folyamattal. Ugyanis, a siker reményében csak így építhetjük rá az információáramlást. Ha ennek a követelménynek a szervezet nem tesz eleget, az információrendszer kiépítése előtt foglalkoznunk kell a szervezetfejlesztéssel, mégpedig a kibernetikai szemléletű szervezetfejlesztéssel, amely eleget tesz az informatikai követelményeknek. Szervezet fogalma A szervezet az ügyviteli tevékenységek ellátásra és irányítására szervezett emberi közösség, amelyben a fölé és alárendeltség munkamegosztáson alapul. A szervezet szabályok által leírt formális kapcsolatokból és a csoportszellem szociológiai tulajdonságaiból fakadó informális kapcsolatokból épül fel. Ezen kapcsolatokat és magát a szervezetet számos tudományág szerint képezhetjük le. Nézzünk erre néhány példát: Rendszer szemlélet: lényeg az elemek (szervezeti egységek) közötti formális kapcsolat visszacsatolással történő szabályozása. Szociológiai szemlélet: lényeg a társadalmi viszonyok visszatükröződése a szervezetben. Műszaki szemlélet: lényeg az anyag-energia-információ szervezet kapcsolat. Pszichológiai szemlélet: lényeg a szubjektum viselkedési formája a szervezetben. Jogi szemlélet: lényeg a személytelen törvényi szabályozás. Hasonlóképpen értelmezhetünk a szervezetben különböző struktúrákat: struktúrák. hatalmi, döntéshozatali, érdek, szociális, motivációs, szankcionáló, információs és kommunikációs

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 119 A szervezet fogalom tudományok szerinti csoportosításából a kibernetikai szemléletű változatot bontjuk ki. Kibernetikai szemléletű szervezet Ackoff szerint a szervezet tulajdonságainak, különböző struktúráinak egyetemes kezelésére a kibernetika, a visszacsatolásos szabályozáson alapuló rendszerképzés alkalmas. Ez teszi lehetővé a struktúrák céljai szerinti lényeg és jelenség kapcsolatok összehangolását, amelynek kiinduló jellemzői a következők: a szervezet ember alkotta mesterséges rendszer, a szervezet az anyag-energia folyamataival összekapcsolva ember-gép rendszer, a szervezet a környezetével összekapcsolva (természet és társadalom) nyílt rendszer, a szervezet céljainak elérése időben zajlik, így dinamikus viszonystruktúra rendszer, a szervezet egységei információk által kommunikálnak, adók-vevők, így informatikai rendszer, a szervezetben célok és cselekvések között választási lehetőség van, így az döntési rendszer, a szervezet irányítást gyakorol egységei felé, ezért szabályozó, irányító rendszer. a.) Szervezettség és önszervező képesség A szervezeti rendszer egységei tevékenység köröket fednek. Ezek tovább integrálódnak különböző fokozatokban a rendszer szintjéig. A szervezeti egységek tevékenységkörüket végrehajtják és irányítják. Ez struktúrában nyilvánul meg, melynek működtetése hierarchiában történik. A struktúra és a hierarchia vezetési-irányítási szintek szerint egymástól különbözik. Ez a különbség a szervezettség kifejezője. Önszervező képességük megnyilvánul abban, hogy a környezeti változásokat érzékelik és ehhez meghatározott mértékig dinamikusan alkalmazkodnak, belső tulajdonságaikat megváltoztatják. b.) Irányíthatóság és önirányítás A szervezet rendelkezik olyan elemekkel-egységekkel melyek képesek célkitűzésre, ennek figyelembevételével a céltól eltérő események kiigazítására. Ez a szervezet irányíthatósága. A kiigazítás a szervezetet folyamatos visszacsatolással az optimális állapotba visszahozza. Ez a szervezet önirányítása. c.) Hierarchikus felépítés A hierarchia a szervezet szerveződésének egyetemes törvényszerűsége. A szervezet egységei között a munkamegosztásból és a megosztott munka összehangolási kényszeréből fakadóan előre meghatározott alá- és fölérendeltség, függőség uralkodik. Ez a rendszerhierarchia, amely kiegészül mellérendelésű kapcsolatokkal.

120 GAZDASÁGI INFORMATIKA d.) Határozatlanság és meghatározatlanság A szervezet lényeg és jelenség jellemzői miatt egy jellemző (kibernetika) kiemelése alapján való vizsgálatban a kimenet csak valószínűsíthető. Így a szervezet teljességigényű leképezése csak valószínű, ezért meghatározhatatlan. Ebből fakad a dinamikus viszonystruktúrában lévő határozatlansága. e.) Tanulási készség A szervezetekre jellemző, hogy működésük során működési algoritmusuk szaporodik, illetve ezek megváltoznak, belső és külső hatásváltozásokra egyaránt. A szervezet, elemezve korábbi működésének eredményeit, levonja a tanulságokat, működése javítására megváltoztatja a meglévő működési szabályait. A szervezet megtanulja a célszerűbb viselkedést, ezért fejlődőképes, tanuló rendszer. Szervezeti formák A szervezeti formák kialakulása gazdaságtörténeti sorrendben a következő: vonalas szervezet, funkcionális szervezet, globális (termelésterületi) szervezet mátrix szervezet, projekt szervezet. A vonalas szervezetben a beosztottakat egyetlen főnök irányítja. Ő adja meg a menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint az üzleti folyamatok ügyvitelére vonatkozó utasításokat, döntéseket. A funkcionális szervezetben a beosztottakat több főnök irányítja. A beosztottak különkülön főnöktől kapják a menedzsment utasításokat, ügyviteli utasításokat, a pénzügyiszámviteli utasításokat és az üzleti ügyviteli utasításokat. Globális (termelésterületi) szervezetben a területileg is elkülönült termelő egységekben a termelés-szolgáltatás ügyviteli tevékenység utasításait a végrehajtók helyben kapják. A többi üzleti folyamat ügyvitelére, a menedzsment ügyvitelre, a pénzügyi és számvitelire az irányítást a vállalkozás központjából kapják. Mátrix szervezetben a mátrix soraiban az ügyviteli tevékenységségek, oszlopaiban pedig a szervezeti egységek szerepelnek. Minden ügyviteli folyamatra (tevékenységcsoportra) megjelölik azon érintett szervezeti egységeket, amelyek a tevékenységek építésében, ellátásában részt vesznek. Adott szakmai szervezet vezetési-irányítási tevékenysége tehát átnyúlik más szakmai területre, amennyiben a komplex ügyviteli tevékenység ezt szükségelteti. Projekt szervezet. A vállalkozásnak nincs állandó szervezeti felépítése. A szervezet feladatokra (projektekre) szerveződik.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 121 A szervezet az ügyviteli folyamatra épül. Függőleges tagolása az irányítási- vezetési szinteket, vízszintes tagolása az egy vezetési szinthez tartozó irányítottak számát mutatja. Vezetési szintek 1.) A Társasági vezetés a tulajdonosi képviselet vezetési szintje 2.) A Vezérigazgató vezetési szintje minden munkavállaló irányítását átfogó egyetemes vezetési irányítási szint..) Az igazgatók vezetési szintje a gazdálkodó szervezet egy-egy önálló, jól elkülöníthető szakmai vezetési- irányítási szintje. 4.) Az osztályvezetők vezetési szintje a folyamatok vezetésének- irányításának munkahelyi szintje. 5.) Végrehajtás szintje: ügyintézők, munkások. A valóságban rendkívül változatos szervezeti formák alakultak ki. Fenti rendezőelv csak irányadó. Függőleges szervezetlánc A függőleges szervezetlánc a fölé- és alárendeltséget, a közvetlenül irányítottak számát határozza meg. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchia. Részei: TÁRSASÁGI VEZETÉS - EGYETEMES VEZETÉS SZAKVEZETÉS - MUNKAHELYI VEZETÉS Közgyűlés - Vezérigazgató - Igazgatók - Osztályvezetők Vízszintes szervezetlánc A vízszintes szervezetlánc adott irányítási szinten a munkamegosztást határozza meg. Kereskedelmi szakirányítás: Marketing értékesítés beszerzés A szervezetre épül a hatáskör, melynek ellátáshoz kell az (információ) adat. A hatáskör révén az adat a szervezeti egységekben jelenik meg, az adatjogosultság szerint. Ezért az adatállomány követi a szervezet szerkezetét. Így az ADATHIERARCHIA EGYBEN SZERVEZETHIERARCHIA. Az informatikai rendszer megszervezésénél vagy fejlesztésénél ezért kell a szervezetettel is foglalkozni. A fölé és alárendeltség nemcsak egy láncszemre, hanem mindegyikére külön-külön igaz. Az 5. ábra a szervezeti felépítés függőleges tagolását szemlélteti. A. ábra a függőleges és vízszintes tagozódást együtt mutatja.

122 GAZDASÁGI INFORMATIKA SZERVEZETI FELÉPÍTÉS FÜGGŐLEGES TAGOLÁSA 5. ábra OSZTÁLYOK OSZTÁLYOK VEZÉRIGAZGATÓ S Z A K I G A Z G A T Ó K OSZTÁLYOK TÁRSASÁGI VEZETÉS OSZTÁLYOK OSZTÁLYOK

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 12 TÁRSASÁGI VEZETÉS VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ HUMÁN ERŐFORRÁS OSZTÁLY MUNKAÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZERVEZÉSI OSZTÁLY MARKETING IGAZGATÓ PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK ÉS SZOLG.MEDEDZS. OSZTÁLY P.R. OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY FEJLESZTÉSI IGAZGATÓ MŰSZAKI FEJLESZTÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI- SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY GAZDASÁGI IGAZGATÓ KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZD. OSZTÁLY ESZKÖZGAZD. OSZTÁLY TERMELÉSI SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VIZSZINTES TAGOLÁSA SZÁMVITELI OSZTÁLY. ábra

124 GAZDASÁGI INFORMATIKA A szabályozó alrendszerek szervezete a Társasági és az Egyetemes irányítás szintjét adja. Irányítója általában az Elnök-vezérigazgató. Az input-output alrendszerek irányítója a Marketing igazgató. Az erőforrás alrendszerek szervezetét a Fejlesztési és Gazdasági igazgató irányítja. Az átalakító alrendszer irányítója a Termelési, szolgáltatási igazgató. Ezen belüli munkamegosztás, folyamatfelbontás a munkahelyi vezetés, az osztályvezetők szintjén történik. A GR szervezeti egységeinek együttműködését a fölé és alárendeltségi, valamint az egymáshoz rendelési kapcsolatok szabályozzák. Szervezetmodell informatikai jellemzői 1. A szervezet szélességi és mélységi tagolása a vezetés igényesség és vezetés bonyolultság függvénye. A vezetés igényesség és bonyolultság meghatározó szerepet játszik az adatmodell mennyiségében és adathalmazában. 2. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchiát is jelent. A munkahelyi vezetés szintjéből kiindulva, a szakágazgati-szakági-szakvezetés-egyetemes vezetés szintjén át, a társasági vezetés csúcsig az információ áramlását az adatintegráció, ellenirányban pedig az adat diszperzió jellemzi.. Az adatintegráció a szervezetben a vezetési szintek számának csökkenésével jár. Az adatintegráció adatminősége révén átveszi a periodikusan és változatlan feltételek közötti ismétlődő humán adatképzést, így téve fölöslegessé a rutin döntések irányítási szintjét. 4. A szervezetmodell tevékenység átfolyásai az adatmodell felduzzadásához vezetnek. 5. A szervezetmodell rugalmassága és az adatmodell identitása között ellentétes hatás érvényesül. A szervezet gyakori átrendezése, projektizálása az információáramlás csomópontjait elmossa, így az információ illetékességét elveszti. A folyamatokon belüli tevékenységek terjedelme, bonyolultsága, számossága határozza meg a szervezetet. A tevékenységeket valakiknek el kell végezni. Ezek a valakik szervezetbe szerveződnek. Így a folyamattól függ, hogy miképpen alakul a szervezet. A VEZETÉSIGÉNYESSÉG a tevékenységek számosságával és bonyolultságával van kapcsolatban. A VEZETÉSBONOLYULTSÁG pedig a tevékenységek bonyolultságával (több, egymástól is függő munkaműveletet szimultán munkaműveletet tartalmaz) van kapcsolatban. A szervezeti struktúra akkor megfelelő, ha egybevág a folyamatokkal. Igaz, hogy a rosszul kialakított szervezet hamis bonyolultságot és igényességet mutat. A bonyolultság és igényesség csak jól felépített szervezet esetén elemezhető. A szervezetnek normatíváknak kell megfelelnie. Ha ezeknek megfelel, abban az esetben végezhetünk szervezetelemzést. A mennyiségnek van terjedelme és fordítva. Aggregáció (ISZSZ) Gyűjtés (összegyűjtés). Aggregál: összegyűjt.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 125 Diszperzió Szórás, szóródás. (Eltérés az átlagtól.) Fölfelé ÖSSZEGYŰJTÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS, lefelé SZÓRÁS. Az adatintegráció a tevékenységek ellátásában egyre magasabb szakképzettséget igényel (adategyüttműködés, egyesülés). A rutin döntések automatizálása pedig egyre alacsonyabb, vagy ha úgy tetszik, egyre speciálisabb, de egyszerűbb szakképzettséget feltételez. Az adatintegráció több egyszerű döntés egyesülése, így meghatározott számú rutin döntés megszűnik, így az adott irányítási szintekre nincs szükség. Tevékenységátfolyás Adatmodell felduzzadás. Ugyanazon tevékenységet fölöslegesen két vagy több szervezeti egység is végzi. Mivel a tevékenység elvégzéséhez adatokra van szükség, így az adatok megismétlődnek, vagy más szerkezetben, másik, harmadik, szervezetben újra megjelennek. Például, rendelésfogadással foglalkozik a Marketing osztály és fogadja a megrendeléseket az Értékesítési osztály is. Ha megszüntetik a Marketingben, csak az Értékesítés végzi. A Marketingen lévő információk átkerülnek az értékesítésre. Szervezetrugalmasság adatmodell identitás. A szervezet gyakori átrendezése az információs csomópontok áthelyezésével jár. A szervezet részben megtartja információit, részben újat kap. Ez a folyamat az információrendszerben információhiányt, illetve információtöbbletet okozhat, vagyis az információ elveszíti illetékességét...1 Szervezetelemzés A társasági vezetés csúcsáig az információ áramlását az adategyüttműködés, teljesség, hierarchia, adategyesülés, ellenirányban pedig az adatszóródás jellemzi. Fogalmai Az optimális irányítási szervezet kialakításához műszaki, gazdasági és szervezési jellemzőkkel kell meghatározni az irányítás bonyolultságát, az irányítás igényességét, a szélességi és mélységi tagolást, az optimális irányítási láncot. Mint ahogy a későbbiekben kiderül, a bonyolultság a szélességi tagolás, az igényesség pedig a mélységi tagolás mérésére szolgál. Az irányítás bonyolultságát vezetési szintek szerint mérjük. Először meghatározzuk vezetési szintenként a bonyolultsági mutatót. Ezt egy trapéz területeként számítjuk ki. A trapéz alsó oldala (a) az adott vezetési szinten irányításra váró munkavállalók számát jelenti. A trapéz felső oldala (b) az adott vezetési szinten működő vezetők létszáma. Ennek megfelelően a bonyolultsági mutatót a következő összefüggés alapján határozzuk meg:

12 GAZDASÁGI INFORMATIKA Ahol: B i ai + bi = 2 m i Bi az i-edik vezetési szint átlagos bonyolultsági mutatója, ai az i-edik vezetési szinten irányítottak száma, bi az i-edik vezetési szinten működő vezetők száma. mi az i-edik vezetési szinthez tartozó szervezeti fokozatok száma. Második lépésben a szintenként ismert bonyolultsági mutatókkal meghatározzuk az irányítás teljes bonyolultságát. A legelső vezetési szinthez tartozó bonyolultságot 100 %-nak tekintjük. Ehhez viszonyítjuk az egyes vezetési szintek bonyolultsági mutatóját. Ezek a viszonyszámok %-ban kifejezve vezetési szintek szerint adják az irányítás relatív bonyolultságát. Itt különbséget kell tennünk a vezetési szint és a szervezeti fokozat között! A vezetési szintek az irányítás mélységi tagoltságát, vagy más szóval az irányítási láncot mutatják. A szervezeti fokozat az irányítás és végrehajtás kapcsolatát mutatja a GR egészére, illetve bármely kiválasztott vezetési szintjére. A szervezeti fokozatok száma minden esetben eggyel több, mint a vezetési szintek száma. A szervezet mélységi és szélességi tagolása A mélységi tagoltság függelmi viszonyokat fejez ki, alá és fölérendeltséget jelent, a szélességi tagoltság az egy vezetőhöz tartozó közvetlen alárendeltek számát jelenti. A mélységi és szélességi tagoltság egymással fordítottan arányos. Minél több a mélységi szint, annál szűkebb a szélességi tagolás. Az egy vezető által irányított alárendeltek számát egyszerű számtani átlagolással képezzük. A vizsgált irányítási szinthez tartozó közvetlen alárendeltek számát elosztjuk a szóban forgó szinten lévő vezetők számával. A GR egészére vonatkozó mutatót vezetési szintekhez tartozó egyedi mutatók súlyozott átlagolásával kapjuk, ahol a súly az egyes irányítási szinteken lévő vezetők száma. Az egy vezető által irányított alárendeltek számát kifejező mutatók szintenként a szélességi tagoltságra adnak eligazítást. A súlyozott átlag alapján képzett mutató a GR egészére jellemző átlagos szélességi tagoltságot jellemzi. Képletben: R i Bi = 100 B 1 Ahol: R i az i-edik vezetési szint relatív bonyolultsági mutatója B 1 a legfelső vezetési szint bonyolultsági mutatója Az irányítás igényességet szintén vezetési szintek szerint határozzuk meg. Először rendre képezzük a vezetési szintek relatív bonyolultsága közötti különbségeket. Ezt rendre elosztjuk a vezetési szinthez tartozó vezetők számával, megkapjuk az átlagos irányítás igényességét vezetési szintek szerint. Majd a legfelső vezetési szinthez tartozó irányítás igényességet 100

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 127 %-nak tekintjük. Ehhez viszonyítjuk az egyes vezetési szintek irányítás-igényességi mutatóját. Ezek a viszonyszámok %-ban kifejezve adják az irányítás-igényességet, vezetési szintek szerint. Képletben: Ahol: Ri Ri I = 1 i 100 és I b I i az i-edik vezetési szint irányításigényessége, 1 i I 1 R1 R = b I 1 az első (legfelső) vezetési szint átlagos irányításigényessége, R 1 az első vezetési szint bonyolultsága, R 2 a második vezetési szint bonyolultsága, b 1 az első vezetési szinten működő vezetők száma, b i az i-edik vezetési szinten működő vezetők száma. Az irányításbonyolultság és irányításigényesség a szélességi és mélységi tagolás kapcsolatára ad felvilágosítást! Az irányítás igényesség és bonyolultság számítási eredményeinek ellenőrzése az optimális irányítási lánc algoritmusának felhasználásával történhet. Az optimális irányítási lánc az alábbiak szerint határozható meg: Ahol: M az optimális irányítási lánc, S létszám, lg S lg( A 1) M = lg A A az egy vezetőre eső beosztottak átlagos száma, lg tizes alapú logaritmus. A képlet a GR-ek közötti összehasonlítást csak akkor szolgálhatja, ha egységesen történik az irányítási szintek definiálása. 1 2

128 GAZDASÁGI INFORMATIKA 2. MINTA AZ IRÁNYÍTÁS BONYOLULTSÁG ÉS IGÉNYESSÉG, VALAMINT AZ OPTIMÁLIS IRÁNYÍTÁSI LÁNC SZÁMÍTÁSA 1.) Létszámadatok (A 9. ábra szerint) Vezérigazgató szintje Igazgatók, üzemvezetők szintje (4+8) Osztályvezetők szintje Ügyintézők, munkások szintje (5+590) Összes létszám: 1 fő 12 fő 15 fő 55 fő 8 fő 2.) Irányítás bonyolultság vezetési szintek szerint (8 1) + 1 B vezérigazgató szintjén= 4 = 1 2 B igazgatók, üzemvezetők szintjén= B osztályvezetők szintjén= { 8 [ 1+ 12] } { 8 [ 1+ 12 + 15] } 2 2 + 12 = 102 + 15 2 = 70.) Relatív irányítás bonyolultság vezetési szintek szerint R vezérigazgató szintjén 1 = 100 = 100% 1 102 R igazgatók, üzemvezetők szintjén: = 100 = 74% 1 R osztályvezetők szintjén 70 = 100 = 49% 1 4.) Irányítás igényesség vezetési szintek szerint I vezérigazgató szintjén 100 74 = = 2% 1 I igazgatók, üzemvezetők szintjén 74 49 = 100 = 8% 2 12 I osztályvezetők szintjén 49 0 = 100 = 12% 2 15

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 129 5.) Optimális irányítási lánc lg8 lg 2 M = = lg 2 55 55 A = = = 2 1+ 12 + 15 28 M = Értékelés A részvénytársaság munkaszervezetében (a társasági szervezeti egységek közgyűlés, igazgatóság kivételével) az irányítás bonyolultsága (a Vezérigazgató bonyolultsága 100 %-nak tekintve) a munkahelyi vezetés (osztályvezetők) szintje felé haladva, lineárisan csökken: Bonyolultsági % 100 75 50 25 Vezérigazgatók. Igazgatók Osztályvezetők Vezetési szintek A szervezetben az irányítás bonyolultsága a szakirodalom szerint optimális, mivel a bonyolultság tapasztalati függvénye lineáris. A munkaszervezetben elvégzendő ügyviteli tevékenységek felosztása az irányítási szintek között helyesen történt. Az irányítás igényesség az Igazgatók és Üzemvezetők szintjén egyharmada a Vezérigazgató irányításigényességéhez mérten, ugyanakkor ehhez képest az osztályvezetőké másfélszeres. Az Igazgatók és Üzemvezetők enyhén szólva nincsenek túlterhelve, főleg az Üzemvezetők körében elképzelhető lenne számuk csökkentése, a kislétszámú részlegek (például Szállítás, Karbantartás, Energiaszolgáltatás) összevonása egy részlegbe. Az optimális irányítási lánc (vezetési szintek száma). A szervezeti fokozatok száma (benne a végrehajtás szintje is, az ügyintézők, munkások) 4. Összességében tehát a vizsgált részvénytársaság munkaszervezetének függőleges tagolása az irányítás bonyolultsága optimálisnak tekinthető. A vízszintes tagolás az irányítás igényessége átalakításra szorul, mégpedig az Igazgatók, Üzemvezetők szintjén összevonásokkal a vezetők számát csökkenteni kell. A három fokozatú (három láncszem) irányítási lánc optimális, mivel empirikus függvényük lineáris.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 97 SZERVEZETREND 7-9. ábra FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉS ELNÖK (IGAZGATÓSÁG) Könyvvizsgáló Belső ellenőrzés VEZÉRIGAZGATÓ Belső ellenőrzés Kereskedelmi ig. Műszaki ig. Gazdasági ig. Személyügy fő Marketing oszt. fő Műsz.fejl. oszt. fő Pü.és számv. oszt. fő Igazgatási oszt. fő Értékesítési oszt. fő Termelés ir. oszt. fő Közgáz. oszt. 5 fő Minőségbizt. oszt. fő Anyagellátási o. 5 fő Üzemfennt. oszt. 12 fő Munkaügyi oszt. 4 fő Raktárgazd. oszt. 5 fő Munkab.kv. oszt. 2 fő Informatikai oszt. 5 fő Termelő 15 fő Vendéglátó 140 fő Turisztika 145 fő Belkeresk. 150 fő Külker. 20 fő Energiasz. 0 fő Karbantartó 0 fő Logisztikai 0 fő

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 11..2 Szervezetépítés A tevékenységek ellátására kell a munkamegosztás különböző szintjein elhelyezkedő munkaerőt megszervezni és szervezeti keretek közé rendezni. Informatikai alapelv, hogy a szervezetekben zajló tevékenységek terjedelme, bonyolultsága határozza meg, (természetesen szervezet építési jellemzők hatásainak érvényesítésével) a szervezeti felépítést. Tapasztalatok, szimulációk eredményeképpen alakultak ki a tevékenységcsoportokra ható szervezetépítési jellemzők, melyek részletesen az 5. számú szakirodalomban megtalálhatók. Ezek például: tevékenység szerkezet, termék és szolgáltatás szerkezet, tömegszerűség, technológiai rendszer, kereslet-kínálat egyensúly, vállalkozás mérete, folyamatrend, társasági forma, hatáskörmegosztás, termelési, kereskedelmi és szolgáltatási kultúra, informatikai kultúra, gazdasági környezet. Ezek fejtik ki hatásukat a szervezetépítésben, ügyviteli tevékenységcsoportok (részfolyamatok) szerinti munkamegosztásban. A. MINTA szerint a következő ügyviteli tevékenység csoportokat vesszük fel: rendelésvállalás, előkészítés, programozás, anyagellátás, munkaadagolás szervezés, értékesítés, controlling. A szervezetépítésben tehát a jellemzők tevékenységcsoportok kölcsönhatását kell érvényesíteni, a szervezet vertikális és horizontális terjedelmében egyaránt. Ennek rendezett formáját mutatja az 1. tábla. Az 1. táblázatban 1, 2 és számok szerepelnek. Jelentésük a következő: 1. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére kevésbé, gyengén hat, jelentéktelen.

12 GAZDASÁGI INFORMATIKA 2. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére közepesen hat.. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére nagymértékben, erősen hat, kiemelkedő. Az átlagos szervezetigényesség az egyedi szervezeti igényességi mérőszámok egyszerű számtani átlagként számítandó ki! Ennek egy lehetséges változatát mutatja az 1.sz. tábla SORSZÁM TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK SZERVEZETIGÉNYESSÉGE SZERVEZETÉPÍTÉSI JELLEMZŐK TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK (Részfolyamatok) 1 TEVÉKENYSÉG Vertikális 1 1 SZERKEZET Horizontális 1 1 1 2 1 1 1 2 TERMÉK ÉS Egyszerű termék 1 1 1 2 1 1 1 SZOLGÁLTATÁS Bonyolult termék 1 1 Tömeggyártás 1 2 2 1 1 1 1 TÖMEGSZERŰSÉG Sorozatgyártás 2 2 2 2 2 1 2 Egyedi gyártás 2 1 Folyamatos gyártási rendsz. 1 1 1 1 1 4 Ciklusos gyártási rendszer 2 2 2 2 2 2 5 TECHNOLÓGIAI RENDSZER KERESLET-KÍNÁLAT EGYENSÚLYA VÁLLALKOZÁS MÉRETE 7 FOLYAMATREND RENDELÉSVÁLLALÁS Műhely rendszerű gyártás 2 1 2 1 2 > 2 2 2 = 2 2 2 2 2 1 2 < 1 1 1 1 2 1 2 Globális 2 2 2 Nemzeti 2 1 2 1 Családi 1 1 1 1 2 1 1 Szabályozott 1 1 1 1 1 1 1 Szabályozatlan Részvénytársaság 2 1 2 2 2 1 1 Kft. 2 1 2 2 2 1 2 8 TÁRSASÁGI FORMA Betéti társaság 1 1 1 2 1 2 1 9 HATÁSKÖRMEGOSZ- Centralizált 1 1 1 TÁS Decentralizált 1 2 2 1 1 1 2 10 EU színvonal 1 1 1 1 1 1 2 TERMELÉS ÉS SZOLG.-I Hazai haladó színvonal 2 2 2 1 2 1 2 KULTÚRA 11 12 INFORMATIKAI KULTÚRA Manufakturális színvonal 2 2 2 Integrált rendszer 1 1 1 1 1 1 2 Intranet rendszer 1 2 1 1 2 1 1 Parciális rendszer 2 1 GAZDASÁGI Serkentő 2 2 2 1 1 2 1 KÖRNYEZET Késleltető 1 1 1 1 2 1 1 TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK KRITIKUS SZERVEZETIGÉNYESSÉGE ELŐKÉSZÍTÉS PROGRAMOZÁS ANYAGELLÁTÁS MUNKAADAGOLÁS ÉRTÉKESÍTÉS 1. tábla M CONTROLLING NEVESÍTETT SZERVEZETÉPÍTÉSI JELLEMZŐK

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 1 A szervezeti ábra szerkesztéskor gondoljunk arra, hogy a szervezeti felépítés nem a folyamatok egybevágó másolata. Tehát nem minden folyamatot képvisel egy-egy szervezeti egység. Ugyanis adott szervezeti egység létrehozásához meghatározott számosságú és bonyolultságú folyamat tevékenységeinek összevonására van szükség. Természetesen ennek megítéléséhez sokkal több ismeretre és gyakorlatra lenne szükség. Mivel ezek nincsenek, a megoldás sikeressége érdekében megadunk egy előrajzolt csonka szervezeti sémát (10. ábra), amelyben csak a hiányos szervezeteket kell kitalálni. További megfontolások: 1. A munkahelyi irányítást fedő osztályok szerveződése attól is függ, hogy a folyamatok egymás között lévő kapcsolatait milyen gazdálkodási koncepció vezérli. Például, ha a piaci kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor a termelésre és szolgáltatásra kell összpontosítani. Ezért az értékesítés és anyaggazdálkodás termeléshez kapcsolódó tevékenységeit a termelés-szolgáltatás irányításba kell integrálni. A szervezetben ez úgy jelenik meg, hogy egyik oldalról az anyagbeszerzés, másik oldalról a rendelés feldolgozás szervezete a termelésiszolgáltatási igazgató irányítása alá tartozik. 2. Az informatikai szervezet hovatartozását a folyamat-szervezet logika nem képes egyértelműen meghatározni. Ugyanis, az informatikai osztály hovatartozását az határozza meg, hogy a szóban forgó gazdálkodó szervezetnél az informatikai fejlesztés milyen területen zajlik. Ha ügyviteli informatizálás folyik, akkor a személyügyi igazgatóhoz tartozhat.. Az ügyviteli folyamatrend építésben az önálló folyamatok deklarálását egyrészt a szakmai jelleg- például fejlesztés, kereskedelmi, stb.- másrészt pedig a folyamatban végbemenő tevékenységek terjedelme, munkaigényessége határozza meg. Így előfordulhat, hogy például igen alacsony fejlesztés igényességű termelés folyik, tömegárugyártásban, amelynek értékesítése magas szintű marketing munkát igényel. Ez esetben zsugorított fejlesztési szervezetre és jól kiépített marketing, kereskedelmi szervezetre van szükség. Mindezek mérlegre tétele, meditáció, beleélési készség szükséges a hatékony szervezet kialakításához!

14 GAZDASÁGI INFORMATIKA SZERVEZETÉPÍTÉSI FELADATLAP NYOMTATVÁNY IGAZGATÓ... OSZTÁLYVEZET... OSZTÁLYVEZET... OSZTÁLYVEZET... OSZTÁLYVEZET... OSZTÁLYVEZET CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT CSOPORT 10. ábra

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 15 A táblázat egy algoritmus, egy mátrix. Sorai azt mutatják, hogy valamely gazdálkodó szervezet ügyviteli tevékenységére a szervezetépítési jellemzők milyen mértékben hatnak. Oszlopai azt mutatják, hogy egy adott tevékenységcsoport milyen súlyú szervezetépítési jellemzőkkel bír. A mátrix számmezői adott jellemzőnek adott tevékenységben betöltött súlyát mutatják. Algoritmus 1. Jellemzők szerint minősíthetjük a vizsgált gazdálkodó szervezetet. Ezeket a táblázat utolsó oszlopában x-el megjelöljük. Például: vertikális, bonyolult termék, egyedi gyártás, műhely rendszerben, nagyobb a kereslet, mint a kínálat, országos méretű, a folyamatrend szabályozatlan, társasági formája Kft., centralizált hatáskörű, termelési kultúrája haladó színvonalú, intranettel rendelkezik és a gazdasági környezete élénkülő. 2. Helyzetelemzést végzünk arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységcsoportok tekinthetők kritikusnak. Ezt a táblázat utolsó sorában x-el megjelöljük.. Az x-el jelzett sorok és oszlopok metszéspontjában lévő számokat összeadjuk, elosztjuk 12-vel és szorozzuk 2-vel. Ezek a kritikus tevékenységcsoportok súlyszámai, amelyek irányt mutatnak a szervezetépítésre. 4. A kritikus tevékenységcsoportokon kívül eső tevékenységcsoportok azon mérőszámait, amelyek sor szerint x-eltek, összeadjuk, és 12-vel elosztjuk, majd az M, mérőszám sorba beírjuk. 5. A kritikus tevékenységcsoportok 2-es szorzó együtthatója azt fejezi ki, hogy a kritikus tevékenységcsoport súlya duplán szerepel a szervezetépítésben. A 12 osztószám az egyserű számtani átlagoló súlya, tudniillik 12 szervezetépítési jellemző van a táblázatban feltüntetve. SZERVEZETÉPÍTÉS. MINTA A következő oldalon lévő 2. táblázat a tevékenységcsoportok szervezetigényességét mutatja. Ezek szerint: [ 2, 5,0 2,4 1,8 4,8 1, 2,2 ] Rendelésvállalás Előkészítés Programozás Anyagellátás Munkaadagolás Értékesítés Controlling

1 GAZDASÁGI INFORMATIKA Kritikusnak tekinthető az Előkészítés (5,0) és a Munkaadagolás (4,8). Ezekre a tevékenységcsoportokra önálló osztályokat szervezünk. A többi termelési tevékenységcsoportokat egy osztályba sűrítjük. A szervezeti ábrát (11.ábra) a következőkben mutatjuk be. Értékesítési Osztály Az értékesítési tevékenység nem jelentős. Így az osztály csekély létszámú. Eladási és Logisztikai csoportokat szervezünk. A Logisztikai csoport a beszerzésekkel kapcsolatos szállításokat is ellátja. Előkészítés osztály Műszaki, Ügyviteli, Informatikai csoportokból áll. A gyártmány-gyártás technikai, technológiai előkészítését a Műszaki csoport látja el. Az Ügyviteli csoport a vezetés-irányítás ügymenetét vezérli. Az Informatikai csoport a termeléselőkészítés adatfeldolgozását szervezi. A három csoport lefedi a termeléselőkészítés műszaki ügyviteli-informatikai tevékenységeit. Termelés-szolgáltatás irányítási osztály A termeléselőkészítés és gyártásszervezés osztályszintű szervezetükön kívül eső tevékenységek egyikére sem jellemző, hogy azt osztályszintre emeljük és köréje gyűjtsük a többi tevékenységet. Ezért az osztály megnevezésére olyan fogalmat kellett találnunk, amelyről minden tevékenységre rá lehet ismerni. Így esett választásunk a Termelésirányítás megnevezésre. Az osztály Termelésprogramozás, Minőségellenőrzési és Controlling csoporttal működik. Munkaadagolási osztály A Finomprogramcsoport végzi a termelés ütemezését. A Normacsoport a munkahelyi és műveleti időszükségletek meghatározója és karbantartója. A Diszpécser csoport munkatársai végzik a termelés és szolgáltatás ütemezését, ok a közvetlen termelésirányítók. Anyagellátási Osztály A Beszerzési csoport csekély létszámmal foglalkozik az anyagbeszerzéssel. A Raktár csoport feladata a raktárgazdálkodás.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 17 SORSZÁM TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK SZERVEZETIGÉNYESSÉGE SZERVEZETÉPÍTÉSI JELLEMZŐK TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK (Részfolyamatok) 2. tábla 2, 5,0 2,4 1,8 4,8 1, 2,2 M RENDELÉSVÁLLALÁS ELŐKÉSZÍTÉS PROGRAMOZÁS ANYAGELLÁTÁS MUNKAADAGOLÁS ÉRTÉKESÍTÉS CONTROLLING NEVESÍTETT SZERVEZETÉPÍTÉSI JELLEMZŐK 1 TEVÉKENYSÉG Vertikális 1 1 X SZERKEZET Horizontális 1 1 1 2 1 1 1 2 TERMÉK ÉS Egyszerű termék 1 1 1 2 1 1 1 SZOLGÁLTATÁS Bonyolult termék 1 1 X Tömeggyártás 1 2 2 1 1 1 1 TÖMEGSZERŰSÉG Sorozatgyártás 2 2 2 2 2 1 2 Egyedi gyártás 2 1 X Folyamatos gyártási rendsz. 1 1 1 1 1 4 Ciklusos gyártási rendszer 2 2 2 2 2 2 5 TECHNOLÓGIAI RENDSZER KERESLET-KÍNÁLAT EGYENSÚLYA VÁLLALKOZÁS MÉRETE 7 FOLYAMATREND Műhely rendszerű gyártás 2 1 2 1 2 X > 2 2 2 X = 2 2 2 2 2 1 2 < 1 1 1 1 2 1 2 Globális 2 2 2 Nemzeti 2 1 2 1 X Családi 1 1 1 1 2 1 1 Szabályozott 1 1 1 1 1 1 1 Szabályozatlan X Részvénytársaság 2 1 2 2 2 1 1 Kft. 2 1 2 2 2 1 2 X 8 TÁRSASÁGI FORMA Betéti társaság 1 1 1 2 1 2 1 HATÁSKÖRMEGOSZ- Centralizált 1 1 1 X 9 TÁS Decentralizált 1 2 2 1 1 1 2 EU színvonal 1 1 1 1 1 1 2 TERMELÉS ÉS SZOLG.-I 10 Hazai haladó színvonal 2 2 2 1 2 1 2 X KULTÚRA 11 12 INFORMATIKAI KULTÚRA Manufakturális színvonal 2 2 2 Integrált rendszer 1 1 1 1 1 1 2 Intranet rendszer 1 2 1 1 2 1 1 X Parciális rendszer 2 1 GAZDASÁGI Serkentő 2 2 2 1 1 2 1 X KÖRNYEZET Késleltető 1 1 1 1 2 1 1 TEVÉKENYSÉGCSOPORTOK KRITIKUS X X SZERVEZETIGÉNYESSÉGE

18 GAZDASÁGI INFORMATIKA SZERVEZETÉPÍTÉSI FELADATLAP IGAZGATÓ ÉRTÉKESÍTÉSI OSZTÁLYVEZET ELŐKÉSZÍTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ TERM.-I ÉS SZOLG. OSZTÁLYVEZETŐ MUNKAADAGOLÁS OSZTÁLYVEZETŐ ANYAGELLÁTÁSI OSZTÁLVEZETŐ ELADÁSI CSOPORT MŰSZAKI CSOPORT PROGRAM CSOPORT NORMA CSOPORT BESZERZÉSI CSOPORT LOGISZTIKAI CSOPORT ÜGYVITELI CSOPORT MINŐSÉGELL. CSOPORT DISZPÉCSER CSOPORT RAKTÁR CSOPORT INFORMATIKAI CSOPORT CONTROLLING CSOPORT 11. ábra

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 19 A MINTÁNAK választott termelési-szolgáltatási szervezet vertikális és horizontális terjedelmére, a tapasztalatokra és modell szimulációkra támaszkodva az alábbi korlátokat fogalmazzuk meg: 1. Vertikálisan maximum három irányítási szintet építhetünk, így igazgató, osztályvezetők, csoportvezetők. 2. Horizontálisan igazgató egy, az osztályvezetők száma a tevékenységcsoportok szerint hét lenne, azonban a szervezettelepítési jellemzők súlyszámait figyelembevéve, az alacsony szervezetigényességű tevékenységcsoportok esetleges összevonásával maximum öt osztályvezetővel számolunk.. Egy osztályvezető irányítása alatt maximum három csoportvezető lehet..4 Hatáskörmodell (HAM) A szervezeti egységek legfőbb vezetési- irányítási eszköze a döntés és más hatáskörök gyakorlása. A hatáskör szabályozás elemeinek kapcsolatát az 12. ábra mutatja. Az ábrában lévő hatásköri funkciók értelmezése fontos információ a döntési táblák döntésmátrixok - kidolgozásának. A gazdasági rendszerek működési rendjének szabályozásakor a kiinduló alap a döntésmátrix. A hatáskör telepítés játékszabályait a hatáskörtelepítés szervezési elvei foglalják egységes rendszerbe. Hatáskörtelepítés A hatáskör telepítéshez a következő ismeretek szükségesek: a hatáskör szabályozás kibernetikai sémája, a hatásköri funkciók értelmezése, hatáskör telepítés szervezési elvei, döntésmátrix szerkezete, a döntésmátrix hatása az információs modellre. A következőkben a szükséges ismeretek kifejtéséről lesz szó.

140 GAZDASÁGI INFORMATIKA.4.1 Hatáskör szabályozás kibernetikai sémája 12. ábra 1. JAVASLATTÉTEL. DÖNTÉS 5. VÉGREHAJTÁS 2. VÉLEMÉNYEZÉS 4. JÓVÁHAGYÁS. ELLENŐRZÉS Hatásköri funkciók értelmezése 1. JAVASLATTÉTEL: a döntés szakmai megalapozása. 2. VÉLEMÉNYEZÉS: a javaslattétel szakirányok közötti egyeztetése.. DÖNTÉS: a működés irányának meghatározása. 4. JÓVÁHAGYÁS: a szakirányítási döntések egyetemes irányítási szinten történő összehangolása. 5. VÉGREHAJTÁS: a döntés megvalósításának folyamata.. ELLENŐRZÉS: visszacsatolás a döntéshez, a döntési szándéktól való Szabályozás eltérések menetközbeni kiigazítása. A hatáskörszabályozás három soros kapcsolású, egyszerű kibernetikai modellel írható le. Ezek a döntéselőkészítés, döntés és végrehajtás szakaszai. Döntéselőkészítés-döntés-végrehajtás A döntéselőkészítés szakaszában szabályozott rendszeregység a javaslattétel, szabályozó mechanizmus a véleményezés. A döntés szakaszában szabályozott rendszegység a döntés, szabályozó mechanizmus a jóváhagyás. A végrehajtás szakaszában szabályozott rendszeregység a végrehajtás, szabályozó mechanizmus az ellenőrzés..4.2 A hatásköri funkciók értelmezése 1. Javaslattétel A döntés szakmai megalapozása A döntéselőkészítés szakaszában a döntést hozó szakirányítási ágában mindenre kiterjedő számítások, elemzések elvégzése, a döntés modellezése.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 141 2. Véleményezés A javaslattétel szakirányok közötti egyeztetése A különböző szervezeti egységek döntéshozatal előtti egyeztetése. Például a marketing döntéselőkészítési javaslatát finanszírozási szempontból megítéli a pénzügyi szervezet. A véleményezés tehát koordináció, szakirányítási ágak együttműködése a döntéshozatal bonyolult rendszerében. Egyrészt a GR szakirányítási menedzsereinek egymás közötti, másrészt a GR szakirányítási szervezeteinek és üzletágainak az együttműködését fejezi ki.. Döntés A működés irányainak meghatározása A vezetők hatalmi funkciója. A menedzsment az üzleti ügyvitel, a vezetői-pénzügyi számvitel működtetésének mozgáspályája. 4. Jóhagyás A szakirányítási döntések egyetemes irányítási szinten történő összehangolása Egyrészt, a GR átfogó, stratégiai döntéseihez jóváhagyási hatáskör telepítése szükséges. Másrészt, a szakirányítási vezetők által hozott döntések közül több szakirányítási ágat átfogó döntések esetében a jóváhagyási hatáskör nélkülözhetetlen. 5. Végrehajtás A döntés megvalósításának folyamata A megvalósulás mozzanatát feltétlenül be kell építeni a hatásköri rendszerbe, hiszen enélkül a cél elérés helyességének ellenőrzési lehetősége, a kimenetel megismerése a hatásköri mechanizmusból kimaradna.. Ellenőrzés Visszacsatolás a döntéshez A döntésrendszer egészét érintő visszacsatolási funkció működése biztosítja a döntési szándéktól való eltérések menetközbeni kiigazítását..4. A hatáskörtelepítés szervezési elvei A hatáskörtelepítés legfontosabb jellemzőit tíz pontban foglaljuk össze, amelyek az alábbiak: 1. A döntési folyamatban a legmagasabb menedzsment szintet a döntés szakasza képviseli, ennél egy, vagy több szinttel alacsonyabb a döntéselőkészítés és a végrehajtás szakasza.

142 GAZDASÁGI INFORMATIKA 2. A döntés előkészítés során a javaslattevő és véleményező szervek különböző szakirányítási ágon, de azonos irányítási szinten helyezkednek el.. A javaslattevő menedzser a döntéshozó menedzser szakmai vezetése alá tartozik. 4. A jóváhagyás egyrészt a társasági irányítás és az egyetemes irányítás közötti hatásköri megosztás. Másrészt, az egyetemes irányítás és a szakirányítás stratégiai együttműködési funkciója. A jóváhagyás több szakirányítási ágra vonatkozó döntés felülvizsgálata. 5. Az ellenőrzési hatáskört a végrehajtó szervezetnél magasabb irányítási szinten látják el. Az ellenőrzést általában a döntést hozó és a jóváhagyó menedzser végzi. Az ellenőrzés decentralizálható, a javaslattevő, vagy a végrehajtó menedzserek szakirányítási felmenő ágára. Az ellenőrzési hatáskör több szervezeti egységre is telepíthető, ellenőrzés minden döntéshez kapcsolódik.. A gazdasági rendszer egyetemes irányításával összefüggő stratégiai döntésekhez minden esetben kell javaslattételi, véleményezési, döntési, jóváhagyási, végrehajtási és ellenőrzési hatáskört telepíteni. 7. A munkaszervezetek operatív döntéséhez minden esetben a döntés mellett végrehajtási és ellenőrzési hatáskör kapcsolódik. Ezeken kívül pedig a döntés speciális jellemzőinek függvényében kapcsolódhat javaslattétel és véleményezés. 8. Ugyanazon döntési folyamatban egy szervezeti egység működési körén belül több hatáskört is elláthat. 9. A globalizált stratégiai döntésekhez a munkaszervezetek javaslattételi és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolódnak. 10. A véleményezési hatáskör érdekütköztetésre szolgál a szakvezetés ágazatai között. Az érdekütköztetés kiindulás az érdekegyeztetésre..4.4. Hatásköri (döntési) mátrix szerkezete A döntéseket és a hozzá kapcsolódó hatásköröket rendszerbe kell foglalni. A 12. ábrából kiderült, hogy a döntéselőkészítés-döntés- és végrehajtás funkciói milyen kibernetikai elven kapcsolódnak egymáshoz. Ezt a kibernetikai elvet kell bevinni az Integrált Vállalatirányítási Rendszerbe. Itt tehát két dimenzió összerendeléséről, az ügyviteli tevékenységekről és az ezeket ellátó szervezeti egységekről van szó, mégpedig úgy, hogy alkotunk egy mátrixot (számtáblát), amelynek soraiban az ügyviteli folyamat tevékenységei, oszlopaiban pedig a szervezeti egységek szerepelnek. Ezt a táblázatot elnevezzük Döntésmátrixnak. (4. MINTA, -7 táblák.)

Döntésmátrix GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 14 A mátrix oszlopai az ügyviteli folyamat tevékenységeiben résztvevő egy-egy szervezeti egység hatásköri feladatainak összességét mutatja. A mátrix sorai egy-egy tevékenység összes hatáskörének ellátásában résztvevő szervezeti egységeket jelölik. A mátrix adatmezői valamely tevékenység 1--ig terjedő hatáskörét számszerűsítik, adott szervezeti egységnél..4.5 A döntésmátrix hatása az információs modellre A hatáskörmodell szabályozás jellemzői 1. A hatáskörök globalizációja elősegíti az adatintegrációt, decentralizációja pedig az adatdiszperziót, adatkörök, fantomfájlok újraalkotását. 2. A hatáskörök elmosódása az adatmodell identitásának gyengülésével jár.. A stratégiai, taktikai, operatív hatáskörök magas színvonalú ellátása szoros kapcsolatban van a szolgáltatandó adatminőséggel. 4. A hatáskörmodell átfolyásai az adatmodell felduzzadásához, identitásának csökkenéséhez vezet. Ugyanez érvényes a hatáskör modell rugalmasságára is. Minden esetben a gazdasági szervezet célja és a hatáskörtelepítés szabályai döntik el, hogy mennyire átfogó, vagy mennyire részletekbe menő folyamatbontást alkalmazunk. Például, ha a vállalkozás termékei, szolgáltatásai iránt hirtelen megnő a kereslet, akkor a marketing ügyvitel hatásköreit a döntésmátrixban összevontan szerepeltetjük, részletes bontásra nincs szükség. A vállalkozás stratégiai szemlélete áthelyeződik a termelés és szolgáltatás ügyvitelének részletes szabályozására, annak érdekében, hogy kínálatot fokozni tudjuk. Ha a példakénti vállalkozásban megfordul a kocka, a kínálat túlhaladja a keresletet, az ügyviteli folyamatbontás átlendül a keresleti pozícióba. Erősíteni kell a marketinget, a döntésrendszer hangsúlyát ide kell helyezni. A döntésmátrix oszlopaiban mint erről szó volt a szervezeti egységek szerepelnek. A szervezetnek követnie kell a folyamatváltozásokat. Manapság globalizált szervezeti struktúrában, mátrix és projekt szervezeti struktúrában működnek a gazdasági szervezetek. Ezek közül a két utóbbi, a mátrix és projekt szervezetek tekinthetők rugalmasnak. AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER DÖNTÉSMÁTRIXA 4. MINTA A mintában az ügyviteli folyamatokból a menedzsment ügyvitelt emeltük ki. Így a táblázatok tartalmazzák a tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés, szervezés (alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás) hatásköri szabályozását.

144 GAZDASÁGI INFORMATIKA Egy-egy menedzsment funkció egy-egy táblázat. A táblázatok utolsó sora mindig a szóban forgó vezetési funkció operatív szervezése. Miért? Nehéz megítélni, hogy egy-egy vezetési funkció ügyviteli folyamatait milyen részletességgel kell vagy célszerű bontani. Ezért rendre kiemeltünk kilenc ügyviteli tevékenységet egy táblázatban, mint amelyek kiemelt döntésre érdemesek. A többi, egy kalap alá véve, kapta az operatív szervezés megnevezést, amelyhez döntési, ellenőrzési és végrehajtási hatáskörök kapcsolódnak.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 145 DÖNTÉSMÁTRIX 1. Tervezés. táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 11 TÁRSASÁGI STRATÉGIA TERVEZÉSE 12 KÖZÉPTÁVÚ TERV KIDOLGOZÁSA 1 ÉVES GAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSA 14 ÉVES ÜZELTI TERV KIDOLGOZÁSA 15 ÉRDEKELTSÉGI ÉS ELSZÁMOLÁSI RENDSZER TERVEZÉSE 1 NYERESÉG- ÉS KÖLTSÉGCENTER DIV. ÉRD. SZAB. 17 ÁR- KÖLTSÉG - NYERESÉGTERVEZÉS 18 HITELTERV KIDOLGOZÁS 19 SAJÁT TŐKE TERVEZÉS 20 A TERVEZÉS OPERATÍV SZERVEZÉSE 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 2 2 2 1 2 5 2 2 2 1 2 5 4 2 2 2 2 5 4 1 2 2 2 2 5 2 2 2 1 2 5 2 2 2 1 2 5 4 1 2 2 2 2 5 4 1 2 2 2 2 5 4 1 2 2 2 2 5

14 GAZDASÁGI INFORMATIKA DÖNTÉSMÁTRIX 2 Ellenőrzés 4. táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 21 PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ELLENŐRZÉS 22 MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉS 2 KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉS 24 VAGYONELLENŐRZÉS 25 ÜZLETI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE 2 IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE 27 SZERVEZETI EGYSÉGEK ELLENŐRZÉSE 28 MUNKAHELYI ELLENŐRZÉS 29 TERMELÉSI-SZOLGÁLT. FOLYAMAT ELL. 0 AZ ELLENŐRZÉS OPERATÍV SZERVEZÉSE 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 2 2 2 1 2 5 2 2 2 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2 1 5 2

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 147 DÖNTÉSMÁTRIX Elemzés 5. táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 1 MÉRLEGELEMZÉS 2 TŐKEELEMZÉS ÉRTÉKPAPÍR ELEMZÉS 4 ÁRELEMZÉS 5 KÖLTSÉGELEMZÉS PIACELEMZÉS 7 PROFITRÁTA ELEMZÉS 8 KÉSZLETELEMZÉS 9 ERŐFORRÁS ELEMZÉS 40 AZ ELEMZÉS OPERATÍV SZERVEZÉSE 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 4 2 2 4 1 5 2 4 1 5 2 4 1 2 5 2 2 2 1 5 2 2 1 5 2 2 2 2 2 2 1 5 1 5 2 1 5 2

148 GAZDASÁGI INFORMATIKA DÖNTÉSMÁTRIX 4. Döntés.táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 41 A TÁRSASÁG FELOSZTLATÁSA 42 RÉSZVÉNYGAZDÁLKODÁS 4 TERMÉK-SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉS 44 TÁRSASÁGI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA 45 MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA 4 EGYETEMES DÖNTÉSEK MEGHOZATALA 47 MUNKAHELYI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA 48 SZAKMAI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA 49 DÖNTÉSI MŰVELETEK INFORMATIKAI MEGOLDÁSA 50 DÖNTÉSI MŰVELETEK OPERATÍV SZERVEZÉS 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 2 2 2 1 2 4 2 2 2 1 2 5 4 2 2 1 2 2 5 2 2 2 1 2 5 1 2 2 2 2 5 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 149 DÖNTÉSMÁTRIX 5 Szervezés 7.táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 51 MENEDZSMENT SZERVEZÉS 52 ÜZLETI FOLYAMATOK SZERVEZÉSE 5 PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL SZERVEZÉS 54 INFORMÁCIÓRENDSZER SZERVEZÉS 55 SZERVEZETFEJLESZTÉS 5 TERMELÉSSZERVEZÉS 57 MUNKASZERVEZÉS 58 INTEGRÁLT ADATBÁZIS SZERVEZÉS 59 ADATÜGYVITEL SZERVEZÉS 0 A SZERVEZÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 5 1 5 1 5 1 5 1 5 1 5 1 5 1 5

150 GAZDASÁGI INFORMATIKA.5 Információmodell (IFO) Az információelmélet alapjait G. E. Shannon vetette meg, számos fontos új fogalmat vezetett be és új utat nyitott meg az informatikai kutatások adatképzési algoritmusainak kidolgozásában, a funkcionális és integrált adatbázisok szervezésében. Az információelméleti kutatások középpontjában kezdetben az adatképzés kutatása állt. Feltárták és kidolgozták az adatképzés matematikai tárházát, amely a későbbiekben feladatra hangolt algoritmusok gyűjteményévé, módszertani adatbankjává, szoftver tárává vált. Innen származtatható az informatika első értelmezése is. Eszerint az adatképzés informatika a mennyiségtan mate(matika) egyik ága, amely (inform)ációk képzéséből áll. Így gyűjtőneve: inform+matika=informatika. A kutatások hosszú útja vezetett az informatika kialakulásához, ezen belül a GR teljes körű, integrált információs rendszerének kidolgozási igényéhez, az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer megalkotásához. IFO=APE+ADE+AFE Az információmodell (IFO) három modulból szerveződik: adathordozók, APE modulja, adatelérhetőségek, ADE modulja, adatfeldolgozások, AFE modulja. Az adathordozók (APE) papír (P) és elektronikus (E) formában jelenhetnek meg. Az adatelérhetőség (ADE) az adatjogosultság szabályozását jelenti. Az adatfeldolgozási eljárások (AFE) tranzakciókat (adatátalakításokat) és algoritmusokat (számítási sémákat és az optimalizálásokat) foglalják rendszerbe..5.1. Adathordozók, APE modul Adathordozók Az adathordozók papír (AP) és elektronikus (AE) formában jelenhetnek meg. A papír adathordozók a gazdasági gyakorlatban elsődleges input bizonylatok, vagy a számítógépes feldolgozás output táblái, illetve riportjai lehetnek. Az elektronikus adathordozók tárháza az integrált adatbázis. On-line fantomfájlok és interfészek. A fantomfájlok adatkörök. Papír adathordozók Elsődleges üzleti, számviteli, pénzügyi bizonylatok, amelyek a számítógépes feldolgozás inputjai, vagy outputjai lehetnek. Döntő mértékben értékadatok az üzletmenetről, pénzügyről és számvitelről. Ilyen például árbevétel, banki kivonat, számla. Vagy output kiírt táblázatok, riportok.

Adatkörök GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 151 Az adatkörök meghatározott adatfeldolgozási eljárások adatfeldolgozására rendezett elektronikus adathalmazok, amelyek a tranzakciók, algoritmus adatszolgáltatására szerveződnek, és az adatbázisból szükség szerint együttesen lehívhatók. Interfészek Az interfészek az adatfeldolgozási modulok közötti adatkapcsolatok közvetlen elektronikus megfelelői. Például, a főkönyvi számviteli adatfeldolgozáshoz az analitikus könyvelés (anyagkönyvelés, munkabérkönyvelés és így tovább) interfész által szolgáltat adatokat. Többek között ez az adatintegráció egyik jellemző tulajdonsága. Képernyők Az elektronikus formában megjeleníthető adathordozók sajátos formája az adatfeldolgozási folyamatban az adatjogosultság szerint előállítható képernyők. Például, a Vezérigazgató fantomfájljai. Ezek közül, mondjuk az eladás helyzetéről tájékoztató adatkörök, és így tovább. Mobil adattárak Bármilyen adattárolásra vagy adatfeldolgozásra elkülönített off-line elektronikus adattárolók. (CD) Papír és elektronikus adathordozók előállítása Az adathordozók azonosító és meghatározó, valamint változó adatait Adatlapra felvezetjük, majd az Adatlapról az Adathordozó formátumát megszerkesztjük. Az adathordozók meghatározott adatfeldolgozási célra együvé szervezett adatok. Például, termék-szolgáltatás árbevétel adatok. Az Adatlap rendre az alábbi adatokat tartalmazza: Az adathordozó neve és kódja, azonosítója az adatfeldolgozásban. Programazonosítója. Adathordozó jegyzék száma. Az adathordozó adatgazdája, a bizonylaton szereplő törzsadatok és változó adatok időszerűségéért, az adatkarbantartásért, az adatok valósághűségéért felelős szervezeti egység. Az elektronikus Adathordozók példányszáma elvileg a felhasználók számával megegyező, a képernyőkön megjeleníthető adatszerkezet hozzáférési jogosultsága szerint. A papírbizonylatok eredeti példányát a bizonylat őrzője, egy példányt a bizonylatkiállító szervezeti egység kapja. További példányok száma a feldolgozás menetétől, útjától, jellegétől függ, bizonylatonként változó, a szükséges példányszám a bizonylattörzslapon van feltüntetve.

152 GAZDASÁGI INFORMATIKA Az adatfeldolgozásban betöltött szerepük szerint az Adathordozók lehetnek input-output jellegűek. Az input bizonylat egy másik számviteli adatfeldolgozásban lehet output, vagy az output lehet input. Előállítási formájuk szerint papír vagy elektronikus adathordozók. A papír lehet országos vagy házi szabvány formátumú. Az elektronikus előállítású Adathordozók informatikai szerkesztésűek, előző feldolgozások tovább-feldolgozásai. Az interfészek közvetlen elektronikus adatkapcsolatot teremtenek két vagy több informatikai rendszer között. Adatkör szerkezetben szerveződnek. Továbbításuk on-line formájú. On-line formájú az adatcsere akkor, amikor a két informatikai rendszer között mindenfajta információ-tároló közbeiktatása nélkül az adatcsere elektronikusan zajlik. Adathordozó működési területe azon szervezeti egységek, melyek kiállítják, fogadják, tevékenységük ellátásához felhasználják, ellenőrzik, jóváhagyják, feldolgozzák és megőrzik. Keletkezés szerint elsődleges Adathordozók azok a pénzügyi és számviteli bizonylatok, amelyek a számviteli tranzakciók során keletkeznek. Származtatottak azok, amelyek forrása a főkönyvi és kontrol könyvelés valamilyen analitikája, vagy üzletviteli adatfeldolgozás származékai. Az Adathordozó adatkezelése tartalmazza a létrehozását kiváltó gazdasági esemény megnevezését, a kitöltés módját, gyakoriságát, adatainak megnevezését. Az 5. MINTA a Termék-szolgáltatás árbevétel Adatlapját mutatja. Majd a 8. táblázat ebből a Termék-szolgáltatás árbevétel Adathordozó formátumát reprezentálja. A. MINTÁN bemutatunk egy képernyőtervet a Munkaidő nyilvántartásra.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 15 ADATLAP 5. MINTA NEVE: Termék-szolgáltatás árbevétel JEGYZÉK SZÁMA: 005 PROGRAMAZONOSÍTÓJA: AR-SAP FELELŐSE (kiállító, karbantartó): Követelés számviteli osztály PÉLDÁNYSZÁMA: 2 MEGŐRZÉS IDEJE: 5 év ELŐÁLLÍTÁS FORMÁJA: Elektronikus JELLEGE: Input SZÁMVITELI BESOROLÁSA: Normál besorolású MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Követelés számviteli osztály KELETKEZÉS MÓDJA: Elsődleges ÚTJA: Követelés számviteli osztály ADATTARTALMA: Fejléc Könyvelési időszak, szervezeti egység, ügyintéző, telefonszám. Eladás tételrész Termék darabszáma, termék egységára Elhatárolás tételrész Tárgyhavi elhatárolás, előző időszakról el nem számolt előlegek, terméktípus, profitcenter, mennyiség, megjegyzés. Lábrész Aláíró, dátum Követelés számviteli osztályvezető

154 GAZDASÁGI INFORMATIKA 8. táblázat Könyvelési időszak: Szervezeti egység: Ügyintéző neve Telefonszáma TERMÉK ÁRBEVÉTELADATHORDOZÓ FORMÁTUM ELADÁS ELHATÁROLÁS Termék db Egységár Árbevétel Tárgyhavi elhatárolás El nem számolt előlegek Termék típus Profitcenter Mennyiség Megjegyzés Dátum Követelés számviteli osztályvezető

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 155. MINTA MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS KÉPERNYŐTERV 9. táblázat

15 GAZDASÁGI INFORMATIKA.5.2 Adatelérhetőségek, ADE modul Adatelérhetőség mátrix Az adathozzáférés jogosultságát mutatja. Azt, hogy a döntési folyamatban résztvevő szervezeti egységekhez döntési hatáskörük ellátáshoz milyen adatkezelési feladatok kapcsolódnak, milyen adatügyviteli minőségben, (például adatképző) vesznek részt az informatikai rendszerben. Adatelérhetőség, adathozzáférés, adatjogosultság azonos fogalmak, amelyek a különböző informatikai rendszerekben más és más néven honosodtak meg. Ugyanennek a megnevezése korábban, a papír alapú adathordozók kizárólagos használatakor adat (információ) áramlás néven szerepelt. Ugyanis, a papír alapú adathordozók vándoroltak áramoltak az érintett szervezeti egységek között. Az elektronikus adatfeldolgozásban az integrált adatbázis használatának elterjedésével megszűnt az adathordozók hagyományos áramlása, helyette meghatározott rendező elv szerint az adatok az adatbázisból szervezeti egységekre lehívhatók. A szervezeti egységek adatjogosultságának meghatározása a Döntésmátrix figyelembevételével történik. Tudniillik, a szervezeti egységek hatáskörük ellátásához a szükséges adatokat adatjogosultságuk szerint kaphatják. A javaslattéttel, a véleményezés, a döntés, a jóváhagyás, a végrehajtás és az ellenőrzés hatáskörök ellátáshoz a szervezeti egységek a következő adatjogosultságot kaphatják: HATÁSKÖR ADATKEZELÉS 1. Javaslattétel 1. Adatképzés 2. Véleményezés 2. Adatmódosítás. Döntés 4. Jóváhagyás }. Adategyeztetés 5. Végrehajtás 4. Adatfelhasználás. Ellenőrzés 5. Adatpontosítás A szervezeti egységek az adatarchiválást minden hatásköri mozzanatban megteszik. A Döntésmátrixból kiolvasható (!,) a szervezeti egységek adatjogosultsága. 1. A szervezeti egységek adatjogosultságának kigyűjtéséhez elővesszük a Döntésmátrixot. A hatásköröket (1-től -ig) átkódoljuk adatkezelési feladatokra (1-től 5-ig.) 2. Az így előállított Adatjogosultság szabályozás mátrixból (melynek szerkezete megegyezik a Döntésmátrix szerkezetével, vagyis sorai az ügyviteli tevékenységeket, oszlopai pedig a szervezeti egységeket mutatják) most már elkészíthetjük szervezeti egységre bontva az adatjogosultságot.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 157. Előre elkészítünk egy táblázat formátumot, szervezeti egységekre bontva különkülön. Ebben a táblázatban sorok szerint azon ügyviteli (döntési) tevékenységek szerepeljenek, amelyekben a szóban forgó szervezet valamilyen adatkezelési feladatban érintett. Oszlopaiban pedig az adatkezelési feladatok 1-től 5-ig. 4. Az adatjogosultság szabályozás mátrixból sor és oszlop szerint kigyűjtjük a szóban forgó szervezeti egység adatkezelési feladatait, 1-től 5-ig, és ezeket a táblázati pozíciókat X-el megjelöljük. E táblázatot elnevezzük a Szervezeti egységek adatjogosultságának. 5. A szervezeti egységek adatjogosultság táblázata alapján megfogalmazhatjuk egységekre bontva az Adatkezelési Szabályzatot, amely minden szervezeti egység Munkaköri Leírásának része. Adatelérhetőségi informatikai jellemzők 1. Az információrendszer csomópontjait a szervezetrend adja. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchia is. 2. Az információk áramlását az adathordozók útján a döntésrendszer határozza meg.. Az információrendszer adatvisszacsatolással működik. 4. Az adatintegráció a szervezetben a rutindöntések programozhatósága révén a vezetési szintek csökkentésével jár. 5. A szervezet gyakori átrendezése instabilitása az információáramlás csomópontjait elmossa, így az információ illetékességét elveszítheti. A 7. MINTA 10. táblázata egy Döntésmátrixot, 11. táblázata az erre épített Adatjogosultság mátrixot, a 12. táblázat pedig az ebből levezethető Szervezeti egység adatjogosultsága táblázatot mutatja, melyet a hallgatónak kell kitölteni!

158 TOPMENEDZSMENT GAZDASÁGI INFORMATIKA DÖNTÉSMÁTRIX 7. MINTA 10. táblázat HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 1 RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 2 ÜZLETPOLITIKA MEGHATÁROZÁSA ÜZLETI TERV KIDOLGOZÁSA 4 SZERVEZETFEJLESZTÉS 5 CASH-FLOW ELEMZÉS FINANCIAL ACCOUNTING 7 HARDVER FEJLESZTÉS 8 MUNKAHUMANIZÁLÁS 9 TERMÉKÁRKÉPZÉS 10 RENDELÉSVÁLLALÁS 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 5 2 1 5 2 2 1 1 5 1 5 2 2 1 5 1 5 2

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 159 ADATJOGOSULTSÁG SZABÁLYOZÁS DÖNTÉSMÁTRIX 11. táblázat TOPMENEDZSMENT HUMÁN MENEDZSM. MARKETING MENEDZSM. MŰSZAKI MENEDZSM. GAZDASÁGI MENEDZSM. TERMELÉSI MENEDZS. INFO MEN.T SZERVEZET FOLYAMATKÓD ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ SZEMÉLYÜGYI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓ KERESKEDELMI IGAZGATÓ FEJLESZTIS IGAZGATÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓ TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓ HUMÁNERŐFORRÁS OSZTÁLY HUMÁNÜGYI OSZTÁLY JOGI OSZTÁLY PIACSZERVEZÉSI OSZTÁLY TERMÉK-SZOLGÁLT.MENEDZSMENT OSZTÁLY PUBLIC RELATIONS OSZTÁLY ELADÁSI OSZTÁLY TERMÉKFEJLESZTÉSI OSZTÁLY SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI OSZTÁLY BERUHÁZÁSI OSZTÁLY KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY CONTROLLING OSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY SZÁMVITELI OSZTÁLY BESZERZÉSI OSZTÁLY TERMELÉSI-SZOLGÁLTATÁSI OSZTÁLY LOGISZTIKAI OSZTÁLY INFORMATIKAI OSZTÁLY SZEVEZÉSI OSZTÁLY FOLYAMAT 01 02 0 04 05 0 07 08 09 10 11 12 1 14 15 1 17 18 19 20 21 22 2 24 25 2 27 1 RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 2 2 2 1 2 2 ÜZLETPOLITIKA MEGHATÁROZÁSA 2 2 2 1 2 ÜZLETI TERV KIDOLGOZÁSA 2 2 2 1 2 4 SZERVEZETFEJLESZTÉS 2 2 2 1 2 5 CASH-FLOW ELEMZÉS 5 2 1 FINANCIAL ACCOUNTING 5 2 1 7 HARDVER FEJLESZTÉS 1 2 8 MUNKAHUMANIZÁLÁS 1 2 2 9 TERMÉKÁRKÉPZÉS 2 1 10 RENDELÉSVÁLLALÁS 1 2 2

10 GAZDASÁGI INFORMATIKA SZERVEZETI EGYSÉGEK ADATJOGOSULTSÁGA SZABÁLYOZÁSI FELADATLAPJA SZERVEZETI EGYSÉG: KERESKEDELMI IGAZGATÓ 12. tábla ADATKEZELÉSI FUNKCIÓK SORSZÁM ÜGYVITELI TEVÉKENYSÉG 1. ADATKÉPZŐ 2. ADATMÓDOSÍTÓ. ADATÁTEGYESÍTŐ 4. ADATFELHASZNÁLÓ 5. ADATPONTOSÍTÁS 1 2 4 5 7 8 9 10.5. Adatfeldolgozások, AFE modul Az AFE az adatfeldolgozási folyamat és az adatkezelés modulja. Adatfeldolgozási eljárások Tranzakciók és algoritmusok, adatbázis kezelő programok irányításával, vezérlésével működnek. Az integrált vezérlést vállalatirányítási információs rendszerek biztosítják. Az adatfeldolgozási modul közös (integrált) adatbázisból dolgozik. Az adatbázis a változó adatokat a gazdasági-piaci környezetből és a vállalkozás erőforrás mozgásából kapja. Az állandó adatok (törzsadatok) viszonylag hosszabb időn át az adatbázis

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 11 vendégei, melyek a termékek-szolgáltatások és az erőforrások azonosító és meghatározó adatai. Az adatfeldolgozás szereplői az input-outputok, tranzakciók, esetleges beavatkozások és adatfeldolgozás visszacsatolásai. Az adatfeldolgozás szereplőinek ábrázolása síkmértani alakzatokkal (ikonokkal), nyilakkal, folytonos és szaggatott vonalakkal történik. Ezt mutatja a 1. ábra. A 8. MINTA a számítógépes adatfeldolgozás kapcsolatait írja le. Ennek képi megjelenítése a 14. ábra.

12 GAZDASÁGI INFORMATIKA áram IKONOSZTÁZIA Információáramlás. 1. ÁBRA visszáram Információ visszaáramlás, visszacsatolás. át- haladás Információ kereszteződés, melyben nincs adatkapcsolat. csomópont Információ áramlási csomópont. BIZONYLAT Papír adathordozó, off-line adatkapcsolat közötti adatkapcsolat. INTERFÉSZ Elektronikus on-line makro adatállomány, adatfeldolgozási modulok ADAT KÖR elektronikus on-line mikro adatállomány, (fantomfájl) adatbázis kezelő programok vezérlik az adatkör összegyűjtését és továbbítását az adatátalakítási tranzakcióhoz, algoritmushoz. TRANZAKCIÓ Adatátalakítás. Lehet tranzakció, könyvelési (számítási) művelet, optimalizáló algoritmus. TABLÓ Eredmény tábla. MANUÁLIS MŰVELET A rendszerbe való beavatkozás. START Adatfeldolgozást indító jel. STOP Adatfeldolgozást leállító jel

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 1 KÖVETELÉS SZÁMVITELI ADATFELDOLGOZÁS FOLYAMATA 8. MINTA A postai csekkes befizetések, a pénztári bevételek, az on-line banki számlakivonat interfész, a törzsadatkarbantartást igénylő lap, törzsadatkarbantartás igénylés, törzsadatállomány. További on-line interfész input a jóváírás számlák és a befolyt késedelmi kamat, valamint manuális beavatkozás a kompenzálást elindító vevői indítvány. Az adatfeldolgozás outputjai a főkönyvi interfész, a bevét kimutatás, jóváírás visszautalás, kötbér visszautalás, kompenzációs kifizetés, befolyt késedelmi kamat feldolgozás. Az adatfeldolgozás tranzakciói a törzsadatkarbantartás, a bevételek feldolgozása, jóváírás feldolgozás, kötbér feldolgozás, kompenzálás, befolyt késedelmi kamat feldolgozás. A törzsadatkarbantartás tranzakció inputja a törzsadatkarbantartás igénylés manuális művelet, amelyet inputként a törzsadatkarbantartást igénylő lap indít el. Outputja a törzsadatállomány. A bevételek feldolgozásának inputjai a postai csekk, pénztári bevételek és a banki számlakivonat interfész. Törzsadatkarbantartás felől a folyamatosan aktualizált törzsadatállomány. Outputja a bevételkimutatás. A jóváírás tranzakció inputja a jóváírás számlák interfész, outputja a jóváírás visszautalás. A kötbérfizetés tranzakció inputja ismét a jóváírás számlák interfész, outputja a kötbér visszautalás. A kompenzáció tranzakció inputja szintén a jóváírás számlák interfész, outputja a kompenzáció kifizetés tabló. A befolyt késedelmi kamat tranzakció inputja a befolyt késedelmi kamat interfész, outputja a befolyt késedelmi kamat kimutatás. Az adatfeldolgozás manuális műveletei a törzsadatkarbantartás igénylés, a vevői kompenzációs indítvány. Az adatfeldolgozás szabályozó mechanizmusai a jóváírás, kötbérfizetés, kompenzálás, befolyt késedelmi kamat feldolgozás ezek csökkentik vagy növelik a bevételeket együttesen visszacsatolnak a bevételek feldolgozásához.

14 GAZDASÁGI INFORMATIKA Követelés számviteli organiagram 14. ábra.2 Követelés számviteli organiagram Start Postai csekkes befizetés Pénztári bevételek Törzsadat fájl Bevételek feldolgozása Banki számlakivonat interfész Törzsadat karbantartás Bevétel kimutatás Főkönyvi interfész Törzsadat karb. igénylés Jóváírás Jóváírás Jóváírás számlák számlák interfész interfész Törzsadat karbantartást igénylő lap Jóváírás visszautalás Kötbér fizetés Kötbér visszautalás Kompenzálás Vevő Vevő indítvány inditvány Kompenzálás kifizetés Befolyt késedelmi kamat feldolgozás Befolyt késedelmi kamat interfész Befoly késedelmi kamat kimutatás Stop

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 15 Adatkezelési szabályok Tartalmazzák az adathordozó létrehozás, kezelés, archiválás, szabályozás módszereit. a.) Adathordozó létrehozás szabályai Az informatikai rendszerek adathordozóira az adott feldolgozó rendszerrel kapcsolatban felelős kinevezése szükséges. Felelős az adott feldolgozó rendszert szakmailag működtető, üzemeltető szervezet vezetője, aki e körben a teendőit - a teljes felelősség fenntartása mellett - általa írásban kijelölt vezetőre (munkavállalóra) átruházhatja. Belső adathordozónak minősül az, melyet saját szervezeti egység állít ki, valamint a számítógépes feldolgozás céljára készített adathordozók, tekintet nélkül arra, hogy az adatrögzítés munkafolyamatát az adatrögzítő munkahely végzi vagy az adatrögzítés valamely más belső szervezetnél történik. A gazdálkodó szervezet szempontjából külső adathordozónak minősülnek mindazok, melyeket az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső gazdálkodó szervezet állít ki. Elsődleges adathordozók az adott gazdasági művelet elrendelése vagy végrehajtása során eredetileg kerülnek kiállításra. Jellemzőjük, hogy az adott gazdasági műveletet elrendelő, vagy az azt végrehajtó személyek eredeti aláírásával vannak ellátva. Az eredeti aláírás megléte az adathordozó hitelességének alapfeltétele. Elsődleges adathordozók például az utalványozási záradékkal ellátott beérkező számlák, a bevételi pénztárbizonylatok. Származtatott (másodlagos) adathordozók olyan táblázatok, amelyeket akár ügyviteli szabályok miatt, akár a feldolgozás technikai követelményeire tekintettel az adott gazdasági eseményről már kiállított elsődleges bizonylat alapján készítenek. Másodlagos adathordozók például a számítógépes feldolgozás céljára készített elektronikus adathordozók. b.) Adathordozókezelés szabályai Az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá a szükséges utólagos változtatások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. Általános szabály, hogy az adathordozó a gazdasági esemény megtörténtekor, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. Kiállításának időpontját a gazdasági művelet (esemény) jellege határozza meg. Példányszámát rendeltetése, a tárgyát képező gazdasági művelet, az érintett személyekkel kapcsolatos gazdasági, jogi kihatások, a feldolgozásánál jelentkező ügyviteli igények, valamint az ésszerű takarékosság követelményei határozzák meg. Az adathordozókat sorszámozni kell, a kiállítás időrendjében folyamatosan növekvő sorszámmal. Jelzőszámos sorszámozás esetében a sorszámot legalább két számjegycsoport számjelei alkotják. Az egyik számjegycsoport az időrendi sorszám, a másik pedig a meghatározott munkahely, tevékenységfajta, esetleg időszak megjelölésére szolgál.

1 GAZDASÁGI INFORMATIKA Az elektronikus adathordozóknál az általános alaki- és tartalmi kellékeken kívül további kötelezően alkalmazandó alaki- és tartalmi kellékek: a feldolgozási programok azonosító jele, az adatállomány azonosító jele, az adatok vizuális megjelenítése érdekében azok - szükség esetén - késedelem nélküli kiíratása, az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzék megléte. Az elektronikus bizonylatok példányszámát a felhasználó szervezeti egységek hozzáférési jogosultsága határozza meg. Bizonylatarchiválás céljára azonban minden esetben 2 példány létrehozandó, melyből egyik példány tárhelye a bizonylatfelelős szervezeti egység, másik példány tárhelye pedig a Központ elektronikus bizonylatok archiválásra kijelölt szervezeti egysége. Minden gépi adatfeldolgozás keretében készülő adathordozónak tartalmaznia kell a készítő gépi program azonosíthatóságát az adatfeldolgozási rendszer dokumentációjával egyezően, továbbá a vizuálisan olvasható formában készített adathordozók esetében a feldolgozás teljességének és az előírt adategyeztetések végrehajtásának igazolását is. Az elektronikus adathordozók kezelésére, az adatok tárolására, védelmére vonatkozó szabályokat a rendszer dokumentációjában kell rögzíteni. Azokat az elsődleges adathordozókat, amelyeknek megjelenési formája kizárólag vizuálisan nem olvasható adathordozó, amennyiben az ellenőrzési vagy tulajdon-védelmi szempont indokolja, vizuálisan olvasható formában ki kell íratni. Azon esetekben, amikor a kiíratást a fenti okok nem indokolják, biztosítandó, hogy az adatok az elektronikus adathordozóról bármikor kiírathatók legyenek. A kódolt megnevezésekről, jelölő adatokról az egyértelműség érdekében tételes, folyamatosan módosított és az adatfelhasználók rendelkezésére álló kódjegyzék készítendő. Az azonosíthatóság érdekében minden elektronikus kimutatás tartalmazza: a gazdálkodó szerv megnevezését vagy kódjelét, a feldolgozott anyag megnevezését (kódját), a számítástechnikai intézmény, illetőleg rendszer megnevezését, a feldolgozó program azonosítóját (a programdokumentációval egyezően), a feldolgozási időszakot, a feldolgozott tételek számát, az adott kimutatás készítésének időpontját, az adatfeldolgozásért felelős személy aláírását (a feldolgozás teljességének és az előírt egyeztetések végrehajtásának igazolásául). A informatikai rendszerek üzemeltetése során biztosítandó:

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 17 legalább év végén, a kimutatások készítésével egyidőben kiíratásra kerüljenek a kimutatásokban szereplő elemstruktúrák, valamint minden riport definíció, bármely időpontban megtekinthető legyen a rendszerhez hozzáférő felhasználók azonosítói és jogosultságaik, a felhasználói programok az adott üzemeltetést biztosító szervezeti egységeknél rendszerbe foglalva nyilvántartásra kerüljenek, bármely gépi adatfeldolgozással könyvelt gazdasági esemény (számlarend szerinti főkönyvi számláknak megfelelően) folyamatos forgalmi és egyenleg adatai adott esetben kimutathatók legyenek, a gépi feldolgozás teljes adatállománya az év végével két példányban mentésre kerüljön, továbbá, hogy a adathordozók tűz- és betörésbiztos helyen kerüljenek tárolásra az adatkordozók megőrzésére előírt időtartam alatt. Az adathordozók feldolgozást megelőző ellenőrzése kiterjed: az alaki kellékekkel való ellátottságra, a számszerű helyességre és a tartalmi kellékek meglétére. Az ellenőrzés során megállapított szabálytalanság esetén az ellenőrzést végző munkavállaló az adott tevékenységre vonatkozó ügyviteli utasításban foglaltak szerint köteles eljárni. c.) Adathordozó archiválás szabályai A papír és elektronikus adathordozók archiválásra értelemszerűen az alábbiak az irányadók. Megőrzésre az a szervezeti egység kötelezett, amely az utolsó feldolgozási műveletet végzi. Amennyiben a megőrzési időn belül szervezeti változás történik, az nem hatálytalanítja a megőrzési kötelezettséget. Az irattározás megszervezésekor követendő szempontok: az adathordozók az őrzési időn belül olvasható, ép állapotban maradjanak, könnyen és gyorsan hozzáférhetők legyenek, azonosíthatók, visszakereshetők legyenek. A helyi adottságok és igények figyelembevételével az adathordozók irattározása két fokozatban szervezhető meg: Operatív (átmeneti) irattározás. Ebben az irattárban célszerű tárolni a az adathordozókat azon időszakon belül, melyben utólagos visszakeresésnek és kiemelésének nagyobb a valószínűsége. Ez az időszak rendszerint a kiállítását

18 GAZDASÁGI INFORMATIKA követő év végéig tart. Operatív irattározásra feldolgozó, adatrögzítő szervezet helyisége is kijelölhető. Tartós megőrzés. Ebben az irattárban tárolandók az adathordozók az operatív irattárból való kiemelés után, a selejtezés végrehajtásáig. Az irattárban tárolt adathordozókról az átvétel alapján nyilvántartás készül. A megőrzési helyről, tehát irattározott kötegből elvinni csak átvételi elismervény ellenében szabad. Az elismervény a kiemelt adathordozó helyére kerül. d.) Adathordozó kezelés ügyviteli szabályozása Az ügyviteli szabályozásnak az alábbiakra kell kiterjedni: 1. Azonosítás: kiállításának ideje, sorszáma, adathordozó-jegyzék száma, adathordozó programazonosítója. 2. Felelős, kiállító gazdálkodó szervezet.. Példányszáma. 4. Megőrzési ideje. 5. Előállításának formája: papír, elektronikus.. Jellege az adatfeldolgozásban: input output. 7. Számviteli besorolása: normál besorolású, szigorú számadású. 8. Működési területe: kiállító, fogadó, továbbküldő, felhasználó, feldolgozó, ellenőrző, jóváhagyó, megőrző szervezeti egységek. 9. Keletkezés módja: elsődleges, származtatott. 10. Adathordozó adatjogosultsági szervezeti egységei. 11. Adatkezelése: a létrehozását kiváltó gazdasági esemény megfogalmazása, a kitöltés módja, gyakorisága, adatainak megnevezése, felépítése (fejrész-tételrészlábrész) szerint. 12. Archiválás módja. Az adathordozó kezelés ügyviteli szabályzását a 9. MINTA mutatja be.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 19 1. AZONOSÍTÓK ÜGYVITELI SZABÁLYZAT ANALITIKUS LOGISZTIKAI TÖRZSADATLAP 2. FELELŐS Bizonylatjegyzék száma: 000 Programazonosítója: APR-SAP Sorszáma: 01 Kiállítás dátuma: 200. 02. 09. Beszerzési osztályvezető. PÉLDÁNYSZÁM 9. MINTA Beszerzési osztály, Készletgazdálkodási osztály, Termelési osztály, Értékesítési osztály, Logisztikai osztály. 4. MEGŐRZÉSI IDEJE 5 év 5. ELŐÁLLÍTÁSÁNAK FORMÁJA Elektronikus, interfész, amely közvetlen kapcsolatot teremt a rendelésfeldolgozási és rendelésteljesítés figyelési modulokkal, az anyagbeszerzés, a raktárkészlet, termelés-nyilvántartás és késztermékkiszállítás adatfeldolgozásokkal.. JELLEGE AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN A Beszerzési osztály a bizonylat előállítója. Az osztályt interfész outputként hagyja el. További működési területein inputként jelenik meg. 7. SZÁMVITELI BESOROLÁSA Normál besorolású, a gazdálkodó szervezet készpénzkezelésével, vagyonváltozásával nincs kapcsolatban. 8. MŰKÖDÉSI TERÜLETE Kiállítja a Beszerzési osztály. Tevékenységük ellátásához felhasználják a Készlet-gazdálkodási, Termelési, Értékesítési, Logisztikai osztályok. 9. KELETKEZÉS MÓDJA 10. ÚTJA Származtatott, forrása a beérkező logisztikai (beszerzési-kiszállítási) tételek, az Értékesítési osztály áradatai, a Controlling osztály önköltségadatai, a Közgazdasági osztály statisztikai adatai. Logisztikai osztály Beszerzési osztály Készletgazdálkodási osztály Termelési osztály Értékesítési osztály Logisztikai osztály.

170 11. ADATKEZELÉSE a.) Adattartalma Fejrész GAZDASÁGI INFORMATIKA A logisztikai szervezeti egység kódja, megnevezése, ügyintéző neve, telefonszáma. Tételrész Sorszám, tételtörzsszám, elszámolóár, kelet, önköltség kelet, raktár egység és sorszám, főkönyvi számlaszám, anyagszámla szám, gazdálkodási jel, statisztikai kód, statisztikai egység, statisztikai szorzó. Lábrész Dátum, aláírások: Beszerzési osztály, Készletgazdálkodási osztály, Értékesítési osztály, Logisztikai osztály. b.) Adatkezelése Az értékesítési osztály a vevőkkel szembeni árbevételek feladását funkcionális adatfeldolgozási rendszerek interfészeivel közvetíti a főkönyvi és költség számviteli adatfeldolgozási rendszerekkel. A vevő igényeket érkeztetni kell. Meg kell vizsgálni, hogy az adatok megfelelőek-e a létrehozáshoz, létezik-e már az adott tétel, jogos-e a törlés, majd következik a visszacsatolás a vevőhöz. Meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e az adott tételre, vagy már létezik a tételtörzsben, esetleg szükséges az új tétel felvételének elutasítása. A szükséges új tételt és a hozzákapcsolódó fix árat létre kell hozni a rendszerben. A törzsadatok között el kell végezni a tételre vonatkozó szükséges módosításokat. Módosítani kell a tétel és ár törzsadatokat. Visszáru tétel beérkezése miatti (például alkatrész visszavét) készletnövekedés esetén a visszáru készletértékét nyilvántartási áron (az éppen az adott tételre vonatkozó mozgó átlagáron) kell könyvelni. A készletvásárlás miatti készletnövekedés esetén az új készlet könyvelése beszerzési áron történik. A készletek minőségének romlása, avulása esetén a készleteket le kell értékelni, majd értékvesztést kell elszámolni. A készlet minőségromlásának megállapításakor meg kell határozni a leértékelés mértékét. Ennél a tevékenységénél meg kell határozni, hogy a leértékelés a teljes cikkszámra vonatkozzon-e, ha nem a teljes cikkszámra vonatkozik a leértékelés, akkor a leértékelt készlet értékének meghatározása előtt a leértékelendő mennyiségről is dönteni kell. Ha egy adott cikkre vonatkozóan nincs egy hónapon belüli visszaigazolt megrendelés akkor a készletgazdálkodási osztálynak kell meghatározni az adott cikk év végi érvényes piaci árát. A piaci értékhez mért értékvesztés kimunkálását szintén az osztály végzi. Az értékvesztés elszámolására év végén javaslatot tesz a főkönyvi számvitelnek. A beszerzési osztálynak a beérkezett tétel estén meg kell vizsgálni, hogy az adott tétel teljesíthető-e raktári készletből. Ezt követően a beszerzést fel kell vezetni a tételtörzslapra.

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 171 A vevői számlaigény (megrendelés) fogadásakor meg kell vizsgálni, hogy a vevő szerepel-e a vevőanalitikában. Ha új vevőről van szó, azt azonnal jelezni kell a követelések számvitel felé. Ha régi vevőről van szó, vagy a követelések számvitel már jelezte, hogy létrehozta az új vevő adatait, akkor rögzíteni kell a számlaigény megrendelést. A rögzítés után elő kell állítani a számlát, amelyet ki kell küldeni a vevő részére. A számla előállításakor automatikusan megtörténik a feladás a tételtörzsadat analitikára. A készletgazdálkodási osztály a beérkezett logisztikai tételekre analitikus nyilvántartást vezet. Az általa készletezett tételek bizonylatain lévő adatokat és a kapcsolódó analitikus nyilvántartások adatait egyezteti. A termelési osztály a tételtörzsadatlap adatait felhasználja a termelési program elkészítéséhez. Az elkészült termékeket a késztermékraktárba szállítja és ezt felvezeti a tételtörzsadatlapra. A logisztikai osztály üzemelteti a szállítási informatikai modult, amelynek a tételtörzsadat állomány input adatbázisa. 12. BIZONYLAT ARCHIVÁLÁSA Az analitikus logisztikai tételtörzsadatokat az adat keletkezésének évétől számított 5 éven át elektronikus formában, a gazdálkodó egység Informatikai osztálya tárolja, és gondoskodik a folyamatos adathozzáférés lehetőségéről az adatjogosultsággal rendelkező szervezeti egységek számára. Biztosítja indokolt esetekben az adatok elektronikus formáról papírra való áttételét.

172 GAZDASÁGI INFORMATIKA ÖSSZEFOGLALÁS 1. A gazdasági szervezetek irányítási-üzleti-pénzügyi és számviteli folyamatainak ügyvitele rendszertani módszerekkel gazdasági rendszerré (GIR) szerveződnek. 2. A folyamatmodell (FOM) a GIR alapstruktúrája. A folyamatok ügyvitelére épül az informatikai rendszer.. A szervezetmodell (SZEM) a GIR információinak csomópontjai. 4. A hatáskörmodell (HAM) a GIR információinak mozgáspályája. 5. A FOM, SZEM, HAM a GIR szerkezeti moduljai.. Az IFO a GIR professzionális modellje, amely adathordozó (APE) modulból, adatelérhetőségi (ADE) modulból és adatfeldolgozási (AFE) modulból szerveződik. 7. A folyamatmodell (FOM) funkciója a folyamat-szervezet-hatáskör szerkezeti összhangjának biztosítása. Funkcióját a szervezési célhoz való örök visszatéréssel gyakorolja. 8. A szervezet (SZEM) szélességi és mélységi tagolása a vezetésigényesség és bonyolultság függvénye. A vezetésigényesség és bonyolultság meghatározó szerepet játszik az adatmodell mennyiségére és az integritált adatbázis szerkezetére. 9. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchiát is jelent. A munkahelyi vezetés szintjéből kiindulva, az egyetemes irányítás szintje felé haladva adatintegráció történik, visszafelé pedig adatdiszperzió. Ez az integrált adatbázis kidolgozás egyik szervezési elve. 10. Az informatikai adatintegráció a szervezetben a vezetési szintek számának csökkenésével jár. Az adatintegráció átveszi a periódikusan ismétlődő és változatlan feltételek közötti adatképzést, így téve fölöslegessé a rutindöntések irányítási szintjeit. 11. A szervezeti egységek közötti ügyviteli tevékenység átlagolások (tevékenység redundancia) az adatmodell felduzzadásához vezetnek. Az adatbázisban hamis adatkörök ( fantomfájlok ) képződnek. 12. A szervezet rugalmassága és az adatmodell identitása között ellentétes hatás érvényesül. A szervezet gyakori átrendezése, projektizálása az információáramlás csomópontjait elmossa, így az információ illetékességét elveszíti. 1. A hatáskörök globalizációja elősegíti az adatintegrációt, decentralizációja pedig az adatdiszperziót. A decentralizáció törvényszerűen a fantomfájlok, adatkörök redundanciájával jár. 14. A hatáskörök elmosódása az adatmodell identitásának gyengülésével jár. 15. A hatáskörök minősége stratégiai, taktikai, operatív szoros kapcsolatban van a szolgáltatandó adatminőséggel. 1. A hatáskörök átfolyásai az adatmodell felduzzadásához, identitásának csökkenéséhez vezet. Ugyanez érvényes a hatáskör modell rugalmasságára is. 17. A hatásköri funkciók (javaslattétel, véleményezés, döntés, jóváhagyás, végrehajtás és ellenőrzés) meghatározzák az adatkezelés funkcióit. Így a javaslattétel során történik az adatképzés, a véleményezés során adatmódosítás, a döntés, jóváhagyás kapcsán adategyesítés, a végrehajtás adatfelhasználás, az ellenőrzés pedig az adathűség tényének megállapítása. 18. Az információs modulok képzésében az outputból kiindulva tervezhetők az inputok. A input-output ismeretében jelölhetők ki a tranzakciók és algoritmusok. A rendszeralkotás reverzibilis folyamat. Oda-vissza játékkal alakul ki a végleges output-input-tranzakció. 19. Az információ útját a döntések helye határozza meg. A döntések helyére (szervezetre) kell biztosítani az információkat. Ez a folyamat nem reverzibilis. Nem az információ

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 17 keletkezéséhez kell telepíteni a döntéseket, hanem fordítva, a döntés helye határozza meg az információ helyét! 20. Az információrendszer adatvisszacsatolással működik, ezáltal folytonosan megújul, aktivizálódik.

174 GAZDASÁGI INFORMATIKA ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Milyen modellekből épül fel a GIR? 2. Melyek a szerkezeti modellek és professzionális modellek?. Melyek a GIR alrendszerei? 4. Melyek az alrendszerek szabályozó mechanizmusai? 5. Mit értünk Gazdasági Informatikán?. Mi az ügyvitel? 7. Mi az ügyviteli informatika? 8. Mit értünk vezetés-irányítás alatt? 9. Hogyan szól az Integrált Vállalatirányítási Rendszer definíciója? 10. Mit jelent az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer? 11. Mi a szervezés? 12. Milyen területei vannak a szervezésnek? 1. Milyen fajtái vannak a szervezésnek? 14. Mi a rendszerszervezés? 15. Milyen fázisai vannak a rendszerszervezésnek? 1. Mit jelent a szervezet szélességi és mélységi tagolása? 17. Mi az irányítási lánc? 18. Mi a szervezet igazgatásigényessége és bonyolultsága? 19. Melyek a hatásköri funkciók? 20. Az egyes hatásköri funkcióknak mi a feladata? 21. Hogy néz ki a hatáskörök egyszerű kibernetikai modellje? 22. Mit tartalmaz a Döntésmatrix? 2. Milyen modulokból épül az IFO? 24. Mit tartalmaz az APE? 25. Mit tartalmaz az ADE? 2. Mit tartalmaz az AFE? 27. Mi az adatintegráció? 28. Mi az adatdiszperzió? 29. Mire épül az IFO? 0. Lehet-e szigetrendszerekben integrált adatbázis? 1. Melyek az IFO csomópontjai? 2. Milyen az IFO mozgáspályájának szerkezete?. Mi a FOM funkciója? 4. Mi a SZEM funkciója? 5. Mi az HAM funkciója?. Mi az IFO funkciója? 7. Mit jelent a SZEM szélesség és mélységi tagolása? 8. Mi az igazgatásigényesség és bonyolultság? 9. Hogyan számítható ki az igazgatásigényesség és bonyolultság? 40. Milyen szerepet töltenek be az igazgatásigényesség és bonyolultság számításában a hiperbolák? 41. Hogyan történik a szervezetelemzés? 42. Hogyan történik a szervezetépítés? 4. Milyen folyamatelemekből szerveződik a folyamatrend? 44. Mit jelent az, hogy a szervezethierarchia egyben adathierarchia? 45. Mit indukál a szervezetben az adatintegráció?

GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 175 4. A szervezeti egységekben az ügyviteli tevékenységek átlagolása ilyen változásokat idéz elő az adatbázisokban? 47. Mihez vezet a hatáskörök globalizációja az információs modellen? 48. Tanulmányai fényében hová tart a gazdasági informatika? 49. Mikor következhet be az információs társadalom? 50. Mi a Gazdasági Informatika fogalma?

17 GAZDASÁGI INFORMATIKA FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM [1] ACKOFF, R. L.: Operációkutatás és vállalati tervezés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974. [2] ANDICS JENŐ: A technikai haladás társadalmi problémái a gazdasági szervezetben. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1977. [] BÁLINT ERDŐSI - NAHLIK: Csoportos szellemi alkotótechnikák. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. [4] BAUMOL: Kibernetika és közgazdaságtan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 199. [5] BODNÁR PÁL: Termelésirányítási modellek. PRODINFORM, Budapest, 1985. [] ERDŐS - LADÓ: Környezetünk és a vállalati kibernetika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. [7] KÁDAS KÁLMÁN.: A gazdasági kibernetika alkalmazása a vállalatirányításban. Akadémia Kiadó, Budapest, 1975. [8] KISS IMRE: TEZAURUSZ módszer. - Kézirat. Budapest, 1979. [9] KREKÓ BÉLA: Optimumszámítás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 197. [10] KREKÓ BÉLA: Lineáris algebra. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 197. [11] MAJMINASZ, E. Z.: A gazdasági tervezés rendszerének információs folyamatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975. [12] PALICZ ANDRÁS: Mikroökonómiai rendszerek szervezése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. [1] SIPOS BÉLA: Termelési függvények vállalati prognózisok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982. [14] SZABÓ LÁSZLÓ: PROVIZORG-eljárás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970. [15] SZÉP JENŐ: Analis. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 195. [1] DATA BASE, USA: Az irodaautomatizálás koncepciójának újraértékelése. Műszaki Információ, Korszerű Irodatechnika, Budapest, 1987/. [17] SARATZ G.: Informations management Instrument der Unternechmenführung. Technische Rundschau, Bern, 198. [18] MÖFER: Az informatika, mint a vállalatvezetés eszköze. Management Zeitschaift. [19] BLAKE YVES, SCOTT HAMILTON, GORDON B. DAVIS: A frame work for Research in Computer-based management. Information Systems, 1980. IX. 2.(9)910-94. [20] PEÁK ISTVÁN: Automatizálási rendszerek Egyetemi jegyzet. Budapest, 1980. [21] KOCSIS JÓZSEF: Szervezetkibernetika a menedzsmentben - Kézirat. 199. [22] DR. BODNÁR PÁL PANÓCZAI PÉTER: Gazdasági informatika. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest, 1995. [2] DR. BODNÁR PÁL: Gazdasági informatika I-II. Esetjátékok. Perfekt Kiadó, Budapest, 200. [24] DR. BODNÁR PÁL: SAP alkalmazások I-II. Esetjátékok. Perfekt Kiadó, Budapest, 200. [25] HÁMOSI TAMÁS: Vállalatirányítási információs rendzserek a gyakorlatban. Perfekt Kiadó, Budapest, 200.