GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 97. Gazdasági rendszerek informatikai modellje A fejezet szerzője: Dr. Bodnár Pál.1 Bevezetés.2 Folyamatmodell (FOM). Szervezetmodell (SZEM).4 Hatáskörmodell (HAM) 4.5 Információmodell (IFO) Kulcsfogalmak: Gazdasági Informatikai Rendszer (GIR) modelljei Szerkezeti modellek Professzionális modell Folyamatmodell, FOM Szervezetmodell, SZEM Hatáskörmodell, HAM Információmodell, IFO Integrálás GIR integrálás Vezetés - irányítás kapcsolata Vezetés Irányítás Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Rendszer hierarchiák Szervezési fogalmak Szervezés Teljes szervezés Rész-szervezés Megszervezés Átszervezés Kiszervezés Beszervezés Hagyományos szervezés Rendszerszervezés Szervezéstechnológia A szervezés területei Gazdasági informatika
98 GAZDASÁGI INFORMATIKA Gazdasági Informatikai Rendszer (GIR) modelljei A FOM (folyamatmodell), a SZEM (szervezetmodell), a HAM (hatáskörmodell), és az IFO (információmodell). Szerkezeti modellek FOM, SZEM, HAM. Professzionális modell IFO. Folyamatmodell, FOM A gazdasági rendszer fizikai, kémiai, biológiai reálfolyamatai ügyvitelének kibernetikai és informatikai leképezése, amely a GIR szerkezetét határozza meg. Szervezetmodell, SZEM Az ügyviteli folyamatok ellátását végző szervezeti egységek mélységi és szélességi szerveződése, amely az adatelérhetőség csomópontjait adja, és a FOM-ra épül. Mélységi tagoltsága a szervezeti egységek közötti függelmi viszonyokat reprezentálja, a szélességi osztódása pedig az ügyviteli tevékenységek bonyolultságától és terjedelmétől függő, egy-egy irányítási vezetési szinten szükséges munkamegosztást, szervezeti egységek közötti együttműködést mutatja. Hatáskörmodell, (HAM) A szervezeti egységek javaslattétel (1), véleményezés (2), döntés (), jóváhagyás (4), végrehajtás (5) és ellenőrzés () hatáskör-telepítési rendjét írja le, a SZEM-re épül. Leképezése a Döntésmátrixban történik, melynek sorai az ügyviteli tevékenységek (folyamatok), oszlopai a szervezeti egységek, mezői pedig a hatáskörök számjelei. Információmodell, IFO Adatmodell. Részei papír és elektronikus adathordozó (APE) modul, az adatelérhetőség (ADE) modul és az adatfeldolgozási (AFE) modul. Az IFO teljes körű megjelenítése az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszerekben történik. Adatmodell kifejtése ebben a szövegkörnyezetben! MODELL (ISZSZ/50.) Minta. Valamilyen folyamat belső összefüggéseit, legjellemzőbb sajátosságait tömörítő szemléltető minta.(iszsz: Idegen Szavak Szótára.) ADATMODELL Az adatfeldolgozási folyamatok egymás közötti belső összefüggéseit tükröző minta! Ez az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer.
Adatmodul GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 99 MODUL (ISZSZ/507.) Szabványos szerkezet. ADATMODUL Egy folyamat szabályok, algoritmusok által meghatározott adatfeldolgozása. Az adatmodell adatmodulokból szerveződik. Integrálás A gazdaság egyes ágainak, részeinek, egységeinek együttműködése. Idézve: Idegen Szavak és Kifejezések Kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 200. 5. oldal. GIR integrálás A Gazdasági Rendszer alrendszerei szerint leképezett Gazdasági Informatikai Rendszer modelljeinek és moduljainak együttműködése, közös adatbázis on-line közvetlen elektronikus adatkapcsolatainak működtetésével. Vezetés - irányítás kapcsolata Vezetés(menedzsment) irányítás szinonim fogalmak. A vezetés fogalom vezetéstudományi megközelítés. Az irányítási fogalom pedig rendszertani megközelítés. Vezetés A tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés, szervezés vezetés funkciók gyakorlása. (Fayol) Irányítás Az alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás segítségével a rendszerek működtetése. (Bertalanffy) Integráció! Egyesülés, együttműködés, teljeskörűség, hierarchia. Együtt. Ha a modulok között csak együttműködés van, az akkor még nem integrált. Az integrációhoz hozzátartozik a funkciók (tervezés,.) teljeskörűsége (ha mindegyiket minden vezető gyakorol) és hierarchiája (ha minden vezetési szinten jelen van.). Aggregáció: összegyűjtés, gyűjtés. Diszperzió: szórás, szétszórás, szóródás. Integrált Vállalatirányítási Rendszerek A tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés és szervezés vezetési funkciók integrációja. Kibernetikai megközelítésben pedig az alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás kibernetikai funkciókkal való irányítás. Működési rendjében biztosítja a funkciók teljeskörűségét, hierarchiáját és együttműködését.
100 GAZDASÁGI INFORMATIKA Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Az Integrált Vállalatirányítási Rendszerre épül, a teljeskörűséget, a hierarchiát és az együttműködést biztosító, közös adatbázist alkalmazó számítógépes adatfeldolgozások. Rendszer hierarchiák Az ügyviteli folyamatrend alrendszerei az informatikai rendszerben egy-egy adatfeldolgozási modulnak felelnek meg. Kibernetikai hierarchia Kibernetikai Rendszer Alrendszer Részrendszer Informatikai hierarchia Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer Modul Részmodul Szervezési fogalmak Szervezés, teljes-, rész-, meg-, át-, ki-, be-, hagyományos,- rendszerszervezés. Szervezéstechnológia. A szervezés területei. Szervezés Röviden szólva, szabályozás. Beavatkozás. A Gazdasági Rendszer piaci környezetének és az ezzel szembenálló erőforrásainak, ügyvitelének és számítógépes adatfeldolgozásának optimális összehangolása. Teljes szervezés Az Integrált Vállalatirányítási Rendszer és az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer létrehozása. Rész-szervezés Az Integrált rendszerek egy vagy több moduljának létrehozása és bekapcsolása az Integrált Vállalatirányítási, illetve az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszerbe. Megszervezés Új rendszerek létrehozása. Átszervezés Meglévő rendszerek fejlesztése. Kiszervezés Az Integrált Vállalatirányítási vagy Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer egy vagy több moduljának beépítése idegen rendszerekbe, ahol az átadó és átvevő rendszerek között interfészes kapcsolat (on-line elektronikus adatkapcsolat) működik.
Beszervezés GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 101 A Kiszervezés reverzibilise. Az Integrált Vállalatirányítási vagy Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer egy vagy több idegen moduljának befogadása a rendszerbe, ahol az átvevő és átadó rendszerek között interfészes elektronikus adatkapcsolat működik. Hagyományos szervezés Rendszertani elveket, számítógépet nélkülöző termelés és munkaszervezés. Fő képviselői a XIX. századi Fayol és Taylor. Rendszerszervezés Olyan szervezés, amelyben a szervezési munkafolyamat során érvényesül a rendszertan elve, a visszacsatolás. Eredménye az Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer létrehozása. Szervezéstechnológia Rendszerszervezésen vagyis visszacsatoláson alapuló szabályozási módszerek gyűjteménye. Dokumentációja az orgver, a szervezési munkafolyamat műveleteinek leírása. Szakaszai: 1. Célkitűzés 2. Helyzetfelmérés. Elemzés 4. Rendszertervezés 5. Tesztelés. Rendszerüzemeltetés 7. Visszacsatolás A szervezés területei 1. Menedzsment szervezés 2. Pénzügyi és számviteli szervezés. Üzleti folyamatok szervezés 4. Ügyvitelszervezés 5. Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszer szervezés Gazdasági informatika A gazdasági rendszerek ügyviteli folyamataira épített számítógépes adatfeldolgozás és adatmodellezés, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver.
102 GAZDASÁGI INFORMATIKA A definíció értelmezésére az alábbiakat jegyezzük meg. A gazdasági informatika nem merül ki az adatmodellezésben. Része (talán döntő része) az adatfeldolgozás, melynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. Közege. A hardver, szoftver, menver és orgver az adatfeldolgozás fizikai megvalósulását biztosítja, ezért közege és nem erőforrása az adatfeldolgozásnak. A távvezeték nem erőforrása az elektromos áramlásnak, hanem közege. Erőforrása az atomerőműben hasadó urán, amely hőt fejleszt, amiből elektromos áram lesz. Az adatfeldolgozás és adatmodellezés erőforrása a szellemi munka, amely holtmunka formájában megtestesül a számítógépben, a programban, a működtetésben és a rendszer fejlesztésben. Menver. Az adatfeldolgozás humán környezete. Informatikusok, közgazdászok, mérnökök.
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 10.1 Bevezetés Ebben a fejezetben a mikroökonómiai rendszerek informatikai megoldásait tárgyaljuk. A mikroökonómia gyűjtőfogalom. Főiskolánk kari szerveződését tekintve, e fogalomkörbe soroljuk a vállalkozások színes világából a külkereskedelem, a vendéglátás és a turizmus, valamint a pénzügy és számvitel mikroökonómiai informatikáját. Bármely teljeskörű, integrált adatfeldolgozási rendszer magán visel általános, különös és speciális megoldásokat. Törekvésünk, hogy a Gazdasági informatika jegyzetünkben, a Gazdasági rendszerek informatikai modelljében az általános jegyeket mutassuk be. Remélve, hogy itt-ott különös, sőt a mintapéldák által a megérthetőséget elősegítendő, még speciális jegyeket is felvillanthatunk. A Gazdasági Rendszerek (továbbiakban: GR) leképezését a szakírók döntő többsége tevékenységek felbontásával és építésével kísérli meg. A tevékenységek folyamatokba szerveződnek. Ha elfogadjuk ezt a kiinduló elvet, hogy tudniillik a GR szerkezetét az irányítási, ügyviteli, termelési, szolgáltatási, pénzügyi és számviteli folyamatok szerkezete adja, akkor ebből nyilvánvalóan adódik, hogy az informatikai modell a GR adatösszefüggéseit akkor tükrözi, ha a folyamatmodellre épül, azzal adekvát. A folyamatok változásai még nem információk, akkor válnak azzá, ha tudatosulnak. Ez az esemény azonban a GR szervezetében következik be. A Gazdasági Informatikai Rendszernek (továbbiakban GIR-nek) tehát szüksége van egy katalizátorra a folyamatmodell és az adatmodell között. Ez pedig a GR folyamataira épülő szervezet, amely az információs modell csomópontjait adja meg. A szervezet nem mutatja a csomópontok közötti információáramlás pályáját. Az irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli folyamatokban és ezek környezetében generálódó információk legfontosabb mozgáspályája, a szervezeti csomópontok közötti kommunikáció leglényegesebb mechanizmusa a GR döntésihatásköri rendszere. Így a GR szerkezetét a folyamatmodell, információs csomópontjait a szervezetmodell, információáramlási pályáját pedig a hatáskör modell adja. Erre épül az információs rendszer, a professzionális modell. GIR = FOM + SZEM + HAM + IFO Ahol: GIR a Gazdasági Informatikai Rendszer, FOM az irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli folyamatok modellje, SZEM a szervezeti felépítés modellje, HAM a hatáskör modellje, IFO az információ modellje.
104 GAZDASÁGI INFORMATIKA Az információ és informatika között sarkalatos különbség, hogy az informatika nemcsak adat, információ, hanem az információképzés tudománya is. A GIR az integrált irányítási rendszer + integrált információs rendszer leírása kibernetikai törvényszerűségekkel. Ezért nevezhetjük ezt Integrált Vállalatirányítási Információs Rendszernek. Az INFORMATIKA születése két tudomány egyesülése: INFORMÁCIÓ + MATEMATIKA = INFORMATIKA adat + algoritmus Az Információ és Elektronika Szaklap 40 évvel ezelőtti definíciója: ALKALMAZÁSI KÖRBE ILLESZTETT SZÁMÍTÁSTECHNIKA. A modellek értelmezése A FOM (VÁZ), SZEM (csomópont), HAM (pálya) modellek az informatikai rendszer szerkezetét adják, ezért ezek szerkezeti modellek. Ezekre épül az információs modell (IFO), amelyet szakmai (professzionális) modellnek tekintünk. A professzionális felépítés követi a szerkezeti modellek egymásra épülő struktúráját, amelyben az információhordozó, áramló és feldolgozó rendszer a GR folyamatszervezet-hatáskör szerkezeti rendjében érvényesül..2 Folyamatmodell (FOM) A folyamatmodell a GR tevékenységek műszaki, gazdasági, üzleti, társadalmi jellemzők figyelembevételével szervezett rendszere. GR folyamatrendszere A GIR működés szabályozásának alapja a GR folyamatrendszere. A GR folyamatrendszere a kibernetikai elvek értelmében input alrendszerekből, erőforrás alrendszerekből, átalakító alrendszerekből, output alrendszerekből és visszacsatoló alrendszerekből szerveződik. Az így rendszerbe foglalt GR folyamatok tevékenység elemekből (entitásokból) építkeznek. Entitás: latin filozófiai fogalom, valamely dolog tulajdonságainak összessége. Értelmezése: a GR működés azon legkisebb eleme, amely még rendelkezik valamely irányítási, üzleti, gazdálkodási, termelési, pénzügyi és számviteli folyamat ügyvitelének jellemző tulajdonságaival. Valamely dolog az ügyviteli folyamat. Ennek léteznek tulajdonságai. Például az értékesítés folyamat jellemzője a rendelésfeladás. Ha csak kiállítjuk a megrendelést, de nem küldjük el, akkor a rendelésfeladás meghiúsul. Így tehát a rendelésfeladást tovább már nem szabad bontani. A részletezés, lebontás határát az entitás jelzi.
.2.1 Folyamatépítés GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 105 A GR műszaki és gazdasági sajátosságai miatt a folyamatok teljes kibontásukban eltérőek. Ezek az eltérések jelentkezhetnek a folyamatok funkciójában, bonyolultságában, az ellátásukhoz szükséges erőforrás igényekben. A kibernetikai elvek alapján felépített GR folyamatrendszer magas fokú absztrakciója miatt általánosnak tekinthető, ezért alkalmas a különböző adottságú GR-ek részletesebb folyamat felbontására és építésére. A típus folyamatentitás kialakítása a GR folyamatrendszer felbontásának és építésének első művelete. Ebből kiindulva kell eljutnunk a teljes folyamat felbontásához és építéséhez, amely már nem tekinthető általánosnak, azonban a folyamat ügyvitelének típusjegyeit magán viseli. Folyamatbontás és építés A folyamat felbontás és építés szervezéstechnológia alkalmazása lehetővé teszi az elemzés alá vont rendszer megismerésének totalitását, elemei, moduljai közötti feltárhatóságát, a rendszer újra alkotásának tökéletességét az adott termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli, technológiai jellemzők mellett. A felbontás-építés általános szervezéstechnológia gyakorlati honosításának számos válfaja alakult ki. Ilyenek a PROVIZORG eljárás, racionalizálási módszerek, csoportos alkotó technikák, PLAN CONTROL rendszer, TEZARUSZ módszer, a BISAD (Bussines Information Systems Analysis and Desing) és még sok más, igen jól hasznosítható eljárás. A sok más hasznosítható régi eljárás között is válogathatnak. Ami régi, még nem jelenti azt, hogy elavult! Analízis-szintézis A felbontás-építés, más szóval analízis-szintézis rekurzív folyamat, az egész felbontását követi az elemekből történő rendszer felépítése, optimális újraalkotása. Az analízis-szintézis ezen módszere azonban nemcsak rekurzív, hanem reverzibilis szervezéstechnológia. Eszerint az újra alkotott rendszerben összehasonlítások által visszacsatolunk a felbontás irányában. Rekurzív (ISZSZ/2.) A felbontás valamilyen algoritmus szerinti, ismétlődő lépésekből álló műveletsorozat, ahol az eredmény további bontási műveletek kiindulópontja. Reverzibilis Megfordítható. A felbontást építés követi! Iteratív (ISZSZ/.) Ismétlődő. Nem ugyanaz ismétlődik, ezért a felbontás-építés nem ismétlődő, hanem reverzibilis, megfordítható. A felbontás-építés szervezéstechnológia alkalmazásával képzett FOM-ot rendszertechnikai leírással leképezhetjük a következők szerint. A GR szakirányítási ágai folyamatokból, ezek pedig tevékenységekből szerveződnek, amelyeket műszaki-gazdasági és szervezési jellemzők figyelembevételével kell rendszerbe foglalni.
10 GAZDASÁGI INFORMATIKA 1. Példa Vállalkozás Szakirányítási ág: Folyamat: Tevékenység: Kereskedelmi igazgatás Marketing Reklámozás Rendszerhierarchiával történő leképezés Rendszer: Alrendszerek Részrendszerek Rendszerelemek Vállalkozás: Szakirányítási ágak Folyamatok Tevékenységek A kibernetikai rendszert az 1. ábra, a GR rendszert pedig a 2. ábra mutatja. 1.ábra FOLYAMATOK EGYSZERŰ KIBERNETIKAI SZABÁLYOZÁSA INPUT FOLYAMAT OUTPUT SZAB. Az egyszerű kibernetikai rendszer szabályozott rendszeregységei az ügyviteli folyamatok, szabályozó mechanizmusai az ügyviteli folyamatok célkitűzései (vezetés elvei, optimum kritériumai, célfüggvényei). A szabályozott és szabályozó rendszeregységek közötti kommunikációt az input-output információk biztosítják.
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 107 FOLYAMATOK RENDSZERRÉ SZERVEZŐDÉSE 2. ábra INPUT ALRENDSZEREK ERŐFORRÁS ALRENDSZEREK ÁTALAKÍTÓ ALRENDSZEREK OUTPUT ALRENDSZEREK SZABÁLYOZÓ (visszacsatoló) ALRENDSZEREK A GIR alrendszerei A GR input-erőforrás-átalakító-output-szabályozó alrendszerekből szerveződik. A kereskedelmi, termelési és szolgáltatási reálfolyamatok ellátásához kapcsolódó ügyviteli folyamatrendet mutatja a. ábra.
108 GAZDASÁGI INFORMATIKA ÜGYVITELI FOLYAMATREND /:Gazdasági informatikai rendszer:/. ábra FEJLESZTÉS ÜGYVITEL SZ M MÍNŐSÉGSZAB. ÜGYVITEL MUNKAGAZD. ÜGYVITEL M O MARKETING ÜGYVITEL E M KERESKEDELEM SZOLGÁLTATÁS ÜGYVITEL ÉRTÉKESÍTÉS ÜGYVITEL Üzleti informatika K K ANYAGGAZD. ÜGYVITEL H M1 E H MUNKA-ÉS KÖRNYEZETV. ÜGYVITEL F/T TÁRGYI- ESZKÖZGAZD. ÜGYVITEL T B H M2 Manamement inf. MENEDZSMENT. ÜGYVITEL NY Pénzügyi és számviteli informatika PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL T H
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 109 A. ábrában a folyamatok a gazdasági informatika csoportosítása szerint vízszintes eredményvonallal (pont-vonal) vannak egymástól elválasztva. Eszerint: Gazdasági informatika A GAZDASÁGI INFORMATIKA a gazdasági rendszer ügyviteli folyamataira épített, számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. ÜGYVITEL alatt értjük a reál folyamatok ellátáshoz kapcsolódó irodai tevékenységeket, valamint ezek adatkezelésének összehangolt irányítását és végrehajtását. Az ügyviteli tevékenységek során előforduló, illetve keletkező adatok rögzítését, feldolgozását és felhasználását szabályozza a gazdasági informatika. Irodai tevékenységek a management-üzleti-pénzügyi és számviteli folyamatok tevékenységei. Adatkezelési műveletek az adatképzés-módosítás-felhasználás-továbbításarchiválás. MANAGEMENT INFORMATIKA a vezetési folyamatok, így a tervezés, ellenőrzés, elemezés, döntés és szervezés ügyvitelének számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. ÜZLETI INFORMATIKA a profitképző üzleti folyamatok ügyvitelének számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. Profitképző üzleti folyamatok a vállalkozásokban az ipari és mezőgazdasági fizikai, kémiai, biológiai termelő-szolgáltató folyamatok, a kereskedelmi-piaci folyamatok (marketing, értékesítés), a fejlesztési folyamatok (beruházás), a gazdasági folyamatok (anyagmunkaerő-tárgyieszközgazdálkodás), a minőségbiztosítási folyamatok, a munka- és környezetvédelmi folyamatok, továbbá pénzintézetekben a profitképző banki és biztosítási folyamatok. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI INFORMATIKA a tőke-hitel-pénzgazdálkodási folyamatok ügyvitelének, valamint a pénzügyi számvitelnek, a vezetői számvitelnek a számítógépes adatfeldolgozása és adatmodellezése. A. ábrában a szabályozó mechanizmusok megnevezésük kezdő és közbeeső betűikkel szerepelnek. Ezek jelentése az ábrán balról jobbra haladva a következő: Marketing alrendszer KK a marketing ügyvitel szabályozó mechanizmusa a KERESLET-KÍNÁLAT alakulása (pl., ha a kereslet kisebb, mint a kínálat, a marketing tevékenységet fokozni kell), Fejlesztési alrendszer SZM a fejlesztési ügyvitel szabályozó mechanizmusa a SZELLEMI MUNKA HATÉKONYSÁG (pl. termelési volumennövekedés/mérnöknap, a fejlesztésbe vont termelő berendezésre vonatkoztatva),
110 Munkagazdálkodási alrendszer GAZDASÁGI INFORMATIKA EM a munkagazdálkodás ügyvitel (humán erőforrás gazdálkodás) szabályozó mechanizmusa az ÉLŐMUNKA HATÉKONYSÁGA (pl. a termelékenységi mutatók a Ft/munkaóra, db/munkaóra, stb.), Anyaggazdálkodási alrendszer HM1 az anyaggazdálkodás ügyvitel szabályozó mechanizmusa a HOLTMUNKA HATÉKONYSÁGA, az egy termelési, szolgáltatási periódus alatt megtérülő anyag beszerzési és tárolási költsége, termelési periódusra vetítve (pl. Ft/hó, stb.), Tárgyi eszköz gazdálkodási alrendszer HM2 a tárgyi eszköz gazdálkodás ügyvitel szabályozó mechanizmusa a HOLTMUNKA HATÉKONYSÁGA, több termelési perióduson át megtérülő amortizációs költségegységre jutó nyereség (pl. Ft nyereség/ft költség, stb.), Minőségszabályozási alrendszer MO a minőségszabályozás ügyvitel szabályozó mechanizmusa, a MINŐSÉGI OSZTÁLY, a termékek minőségi kategóriák szerinti számbavétele, a jobb minőség fokozása (pl. db/m.o), Termelés, szolgáltatás, export-import alrendszer EH a termelés, szolgáltatás, export-import ügyvitel szabályozó mechanizmusa az ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG, az egységnyi erőforrásra jutó fedezeti nyereség (pl. FNY/munkaóra, stb.), Munka- és környezetvédelmi alrendszer TB a munka- és környezetvédelem ügyvitel szabályozó mechanizmusa a TECHNIKAI BIZTONSÁGI RENDSZER (pl. fiziológiai, ergonómiai, mechanikai, kémiai biztonsági követelmények és berendezések), Értékesítési alrendszer F/T az értékesítés ügyvitel szabályozó mechanizmusa a FEDEZETI NYERESÉG/TERMÉK (pl. Ft/eladott termék, stb.), Management alrendszer NY a management ügyvitel szabályozó mechanizmusa a gazdálkodó szervezetnél elért NYERESÉG (pl. mérleg szerinti nyereség), Pénzügyi és számviteli alrendszer TH a pénzgazdálkodás ügyvitel és a számvitel szabályozó mechanizmusa a TŐKE HATÉKONYSÁGA (pl., nyereség/saját tőke, stb.),
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 111 Alrendszer-modul megfelelés Az ügyviteli folyamatrend alrendszerei az informatikai rendszerekben egy-egy adatfeldolgozási modulnak felelnek meg. Így például beszélhetünk marketing ügyviteli modulról, amelynek történetesen részmodulja a piacszervezés, vagy például a tárgyi eszköz ügyviteli moduljáról, amelynek részmodulja a tárgyi eszköz elszámolás. Kibernetikai hierarchia Kibernetikai hirarchia: - rendszer, - alrendszer, - részrendszer. Informatikai hierarchia Informatikai hierarchia: - integrált vállalatirányítási informatikai rendszer, - modul, - részmodul. Az integrált vállalatirányítási információs rendszer ügyviteli-adatfeldolgozási moduljait az 1. MINTA: Folyamatépítés táblázat foglalja össze.
112 GAZDASÁGI INFORMATIKA AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÜGYVITELI-ADATFELDOLGOZÁSI MODULJAI 1 MINTA 1.0 MANAGEMENT ÜGYVITEL.0 ANYAGGAZDÁLKODÁS ÜGYVITEL 1.1 Tervezés.1 Anyagbeszerzés 4. Management 1.2 Ellenőrzés.2 Anyagellátás 1. Elemzés. Raktárforgalom 1.4 Döntés 1.5 Szervezés Pénzügyi és számviteli informatika Üzleti informatika 2.0 PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL 7.0 TÁRGYIESZKÖZ GAZDÁLK. ÜGYV. 2.1 Vagyongazdálkodás ügyvitel 7.1 Tárgyi eszköz fejlesztés 2.2 Hitelgazdálkodás ügyvitel 7.2 Tárgyi eszköz elszámolás 2. Pénzforgalom ügyvitel 2.4 Pénzügyi számvitel 8.0 TERM. KER. és SZOLG. ÜGYVITEL 2.5 Vezetői számvitel 8.1 Előkészítés 8.2 Programozás 8. Munkaadagolás 8.4 Controlling.0 MARKETING ÜGYVITEL 9.0 MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ÜGYV..1 Piacszervezés 9.1 Minőségbiztosítás.2 Public relations 9.2 Minőségellenőrzés. Import-exp,és szolg.menedzselés 4.0 FEJLESZTÉS ÜGYVITEL 10.0 MUNKA-ÉS KÖRNY.VÉDELEM ÜV. 4.1 Term.,Ker.és Szolg.fejlesztés 10.1 Munkavédelem 4.2 Piacfejlesztés 10.2 Környezetvédelem 4. Beruházás 5.0 MUNKAGAZDÁLKODÁS ÜGYVITEL 11.0 ÉRTÉKESÍTÉS ÜGYVITEL 5.1 Humán erőforrás ügyvitel 11.1 Rendelésvállalás 5.2 Munkaügy 11.2 Eladás 5. Jog- oktatás- szoc. ell. Ü z l e t i i n f o r m a t i k a
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 11.2.2 Folyamatszabályozás A FOM karbantartása és fejlesztése a szervezési cél (cél modell: CEM) folytonos egyeztetésével történik, ugyanakkor a CEM struktúrája a FOM struktúrájára épül! A CEM alkotás fő lépései a következők: 1.) Szervezési célstruktúra kidolgozása, CEM alkotás. 2.) A szervezési cél, CEM folytonos egyeztetésével a GIR aktualizálása, összehangolva a FOM-SZEM-HAM-IFO szerkezetével. A CEM szabályozó szerepét a 4. ábra mutatja. Alapgondolata a FOM szabályozása az információknak a CEM-hez való örök visszatérésével. Minden tudatos emberi tevékenység a cselekvés céljának tisztázásával kezdődik. Így a GIR alkotás is a szervezés céljának megfogalmazásával indul. A szervezési cél megfogalmazása a szervezésnek a legfontosabb mozzanata, hiszen a rossz célokkal kidolgozott megoldások, bármennyire elegánsak is legyenek voltaképpen a rossz kérdésekre adott válaszokkal egyenértékűek és ritkán bizonyulnak hasznos gyakorlatnak. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a szervezési célok meghatározása döntően befolyásolja a szervezési munka sikerét, ezen keresztül a FOM-SZEM-HAM-IFO összhangján keresztül a GIR működését. Ha a feladatmeghatározás rosszul körülhatárolt, bizonytalan, pontatlan és figyelmen kívül hagyja a komplexitást, akkor a szervezés eleve eredménytelenségre van kárhoztatva. Fontos körülmény, hogy a célok erőforrás háttere biztosítva legyen, a megvalósítás reális elképzeléseken alapuljon. A kitűzött célnak reálisnak, elérhetőnek, ugyanakkor feszítettnek kell lenni. Az irreális célkitűzés eleve kudarcot jelent, míg az erőfeszítések nélkül is elérhető célok tényleges elérését senki sem fogja a szervezés eredményének betudni. A folyamatszabályozás menete A CEM összhangjának biztosítása az alábbi ciklusokkal érhető el:: 1. CEM-FOM kapcsolat. A szervezési célok struktúrája feleljen meg a GR folyamatstruktúrájának. 2. CEM-SZEM kapcsolat. A szervezési célok megfogalmazását a szervezeti felépítés kompetenciája jellemezze.. CEM-HAM kapcsolat. A szerezési célokhoz illeszkedni kell a hatáskörök megosztásának, az erőforrások feletti rendelkezési jogának. 4. CEM-IFO kapcsolat. A cél a GR folyamatok adatmodelljének hatékony működését, fejlesztését szolgálja.
114 GAZDASÁGI INFORMATIKA 5. CEM-APE kapcsolat. A szervezési cél meghatározza az adathordozókat, adatcsomópontokat.. CEM-ADE kapcsolat. A cél egyértelműen jelölje ki az információ eléréssel ( információáramlással ) szemben támasztott követelményeket. 7. CEM-AFE kapcsolat. A cél jelölje ki az adatfeldolgozás hardver, szoftver, algoritmus, adatfelhasználás sarkköveit. Az összehangolás általános, egyetemes szervezéstechnológiákkal lehetséges. Az 4. ábra átfogja a GIR szerkezeti és professzionális moduljait. A folyamatábrában a modell rövidítések mellett szereplő szimbólumok jelentése a következő: T.. a tájékozódást, D.. a döntést, I.. igen, a modellek szerkezeti és professzionális összhangját, N.. nem, a modellek szerkezeti és professzionális eltérését, K.. karbantartás, az összehangolt működés esetében is a modellek folytonos ellenőrzését és figyelését jelenti. A CEM szabályozásának ideális állapotát a CEM-D-I-K generált ciklus mutatja. Eszerint elvileg, ha a célstruktúrával egybevágnak a GIR strukturális és professzionális moduljai, akkor a CEM funkciója a modellek összhangjának folyamatos figyelésére szűkül. Ha a cél meghatározás kedvezőtlen döntéssel zárul, azt újra kell fogalmazni: CEM-D-N- CEM.
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 115 FOLYAMATSZABÁLYOZÁS T 4.ábra CEM D N FOM D N I SZEM I FOM N 1 D N 2 CEM N HAM I CEM N 2 D N 1 SZEM ÉLY N IFO D N CEM I N APE D N ADE D N AFE D I K N
11 A szerkezeti modulok ciklusai GAZDASÁGI INFORMATIKA A cél struktúra felöli sikeres döntés esetén történik a FOM építése. A FOM-ról alkotott kedvező döntés a SZEM alkotás kezdetét jelenti: FOM-D-I-SZEM. Amennyiben zavar támad a folyamatképzésben, vissza kell térni a folyamatmódosításhoz: FOM-D-N-FOM. A szervezetről hozott kedvező döntés, a hatáskör-szabályozás kezdetét jelenti: SZEM-D-I-HAM. Ha a szervezet torz (hamis), akkor szervezet identitásának hiánya esetén két visszacsatolás működik. Az egyik, visszatérés a folyamatalkotáshoz: SZEM-D-N 1 -FOM-I- SZEM és SZEM-D-N 1 -FOM-N-FOM. Vagyis, ha a folyamatmodell helyességéhez kétség nem fér, akkor a szervezeti modellben van a hiba. Ha a folyamatmodellben keletkezett zavar, akkor ezt újra kell alkotni. A másik, visszatérés a cél helyességének megállapításához, történetesen, ha a folyamat és szervezet modell helyessége igazolódott. Ez a ciklus: SZEM-D- N 2 -CEM-I-SZEM és SZEM-N 2 -CEM-N-CEM. Ha igazolódott a cél helyessége, akkor közvetlenül a szervezet felülvizsgáláshoz kell visszatérni. Ha a cél finomításáról, pontosításáról van szó, - a szervezeti modell fényében akkor vissza kell térni a cél átértékeléséhez. Identitás azonosság, önazonosság, azonosítás, identifikáció. (ISZSZ/2.) Önazonosság = valósághűség, nem torz, nem hamis. Önmagával azonos. A szervezeti struktúra igazolását követő ciklusok: HAM-D-I-IFO; HAM-D-N-CEM-I-HAM; és HAM-D-N-CEM-N-CEM. Vagyis, ha a hatáskör telepítés helyes, megkezdhető az adatmodellek szervezése. Ha hamis, vissza kell térni a cél felülvizsgálatához. Ha a hatáskör-szabályozás során végzett szervező munka nem tárt fel olyan tényeket, amelyek a cél módosítását igényelnék, akkor visszatérünk a hatáskör-szabályozás finomításához. Ha igen, akkor módosítjuk, generáljuk a célt. A professzionális adatmodulok ciklusai IFO-D-I-APE, az adatmodell információ hordozó moduljának szervezése. IFO-D-N-CEM-N-CEM, az adatmodellhez nem illeszthetők a szerkezeti (FOM-SZEM- HAM) modulok, vissza kell térni a cél felülvizsgálatához. IFO-D-N-CEM-I-HAM-N-HAM, ha a cél helyesnek bizonyul, akkor felül kell vizsgálnunk a hatáskör-szabályozást. IFO-D-N-CEM-I-HAM-I-IFO, ha a cél és a hatáskör-szabályozás is adekvát, az adatmodell indításában, illesztésében van hiba, ezt kell újra megfogalmazni. APE-D-I-ADE információs ciklus jelzi azt, hogy összhang uralkodik az információ hordozók és az információáramlás, adatelérhetőség között.
GAZDASÁGI RENDSZEREK INFORMATIKAI MODELLJE 117 IFO-D-N-APE ciklus esetén felül kell vizsgálni az információ hordozók adatszerkezetét, a hiba ez esetben nem az IFO környezetében, hanem önmagában, a funkcionális adatállományok kialakításában, az outputok sikertelenségében, az információs csomópontok kijelölésének helytelenségében van. ADE-D-I-AFE ciklus az információáramlás, adatelérhetőség és feldolgozás összhangját jelzi. ADE-D-N-ADE ciklus szerint hiba az információáramlás szervezésében van. AFE-D-I-K-N-IFO, az adatfeldolgozás szervezés eredményes, a rendszer csak a folyamatos karbantartás igényli, visszatérés az adatmodellhez, ezen keresztül a mechanizmus többi moduljaihoz. AFE-D-N-AFE az információfeldolgozási rendszer kidolgozásához alkalmatlan az információáramlási rendszer, ezért ezt kell felülvizsgálni. AFE-D-N-I-APE ciklus szerint zavar támadt az információfeldolgozási rendszer szervezése során az információ áramlás szabályozása helyes, felül kell vizsgálni az információhordozó rendszert. AFE-D-N-I-IFO ciklus szerint az információfeldolgozás során feltárt hibák az adatmodell újrafogalmazásához vezetnek vissza. A folyamatmodell szabályozási jellemzői 1. Az irányítási, üzleti pénzügyi és számviteli folyamatok technikai, technológiai, gazdasági és társadalmi összetevők hatása révén gazdasági rendszerré szerveződnek. Ennek útja a tevékenységek folyamatba ömlése, a folyamatok szakirányítási ágakba történő összetartása, a szakirányítási ágak rendszerré való szerveződése. 2. A folyamatmodell a GR alapstruktúrája. Meghatározó szerepe van a társadalmi viszonyok leképeződésére, a munkamegosztási viszonyok kialakítására, a minden vetületű rendszerképzésére és adatmodellezésére.. A folyamatmodell diszkrét és folytonos. Diszkréciója a befolyásoló faktorok állandóságához, folytonossága ezek belső változtatásához tapad. A diszkréció minőségi, a folytonosság mennyiségi változást indukál a folyamatmodellben. A minőségi változtatás az adatmodell generálásával jár. 4. A folyamatmodell funkciója a folyamat-szervezet-hatáskör szerkezeti összhangjának biztosítása. A folyamatmodell funkcióját a szerezési célhoz való örök visszatéréssel gyakorolja. Faktor összetevő. (ISZSZ/29.) Indukció egyes esetekből következtetés az általánosra (ISZSZ/44.), alrendszerekből következtetés a rendszerre, összetevők hatása révén rendszerré (egésszé) szerveződés. Konvergálás közös (egy) cél irányában halad. Összetartás. Összehajlik. (ISZSZ/422.) Diszkrét tapintatos. (ISZSZ/187.) Szakadásos, elkülönült, önálló tagokból álló. Tagon belül azonban folytonos!. Ezért diszkrét és folytonos.