Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

ELSZÁMOLÓH Z Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Hatályos: 2014.április 1. 1

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Értékelési szabályzat célja A szabályzat a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (intézményegységeivel együtt 1 a továbbiakban: Elszámolóház), valamint a hozzárendelt Társulások és költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmények) eszközeinek és forrásainak mérlegérték megállapítására, illetve az értékelésére vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az intézményegységek az Elszámolóház által működtetett köznevelési intézmények. A szabályzat elkészítésének célja, hogy a jogszabályi előírásoknak eleget téve, az Elszámolóház, valamint a hozzárendelt intézmények sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez igazodva meghatározza azokat a szabályokat, módszereket, előírásokat, amelyekkel az eszközök és források értéke meghatározásra kerül az Elszámolóház részére egyértelműen rögzíti az adott szervezet sajátosságai figyelembe véve azon eszközök és kötelezettségek értékelési gyakorlatát (az értékelési módokat és eljárásokat. Továbbá célja e szabályzatnak, hogy a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvényben valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben rögzített előírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel szervezetünk az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá rögzítésre kerüljenek azok az értékelési elvek, szempontok, illetve szabályok, amelyek kialakítása - a Szt., valamint az Áhsz. felhatalmazása alapján az Elszámolóház döntésén alapul. Tájékoztatást nyújt a belső, illetve a külső ellenőrzés számára az Elszámolóház által a könyvvezetés és a beszámolási készítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatról. Az értékelési szabályzat keretébe tartozik az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli politikai döntéseknek az Elszámolóháznál követendő gyakorlati végrehajtásának szabályozása, az eszközök és a források évközi és év végi értékelésének technikája, az eszközök és a források leltárba bekerülő értékének meghatározása. Az értékelési szabályzat kialakításánál figyelembe vett jogszabályok 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: Számv. tv.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht.), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ávr.) Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól (a továbbiakban: vagyonrendelet). 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 1 A Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló szervezet intézményegységeit az 1.sz. melléklet tartalmazza. 2

4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet az államháztartás számviteléről (továbbiakban: Áhsz.) 2. Az Értékelési Szabályzat elkészítéséért, tartalmáért, módosításáért felelős személyek A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az Elszámolóház igazgatója felelős. Az Értékelési Szabályzat tervezetének elkészítéséért, tartalmáért, a változtatásra vonatkozó javaslattételért, aktualizálásáért az Elszámolóház gazdasági vezetője a felelős. Az Értékelési Szabályzat módosítására akkor van szükség, ha azt a Számv. tv. és az Áhsz. előírásai indokolják, vagy ha a szabályzat elfogadásakor fennálló körülményekben változás következik be, amely a változtatást szükségessé teszi. A módosítást a módosítási igény felmerülésekor azonnali hatállyal, de legalább a jogszabályban előírt határidőben kell végrehajtani. 3. Az Értékelési szabályzat hatálya A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv számviteli politikájában, úgy rendelkezett, hogy, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti és kötelező érvényűvé teszi a hozzárendelt költségvetési szervek részére. Az Elszámolóház Értékelési szabályzatának hatálya kiterjed és kötelező az általa működtetett és a hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre, Társulásokra, illetve intézményeire (továbbiakban Intézmények) is. Az értékelési szabályzat a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: a mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabálya; az eszközök bekerülési értékének tartalma; térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, valamint a követelés fejében átvett eszközök értékelése; külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása; egyes eszközök értékelése; egyes források értékelése. A szabályzat összeállítása során figyelembe vételre kerültek a Számviteli Politika előírásai, valamint a következetesség, lényegesség és világosság elve. Az Áhsz. alapján a mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat értékelni kell, mely értékelés a mérlegtételek valódiságát biztosítja. 3

Az Elszámolóház az eszközeit és forrásait: a szabályzatban foglaltaknak megfelelően minősíti; az itt leírt elvek szerint veszi nyilvántartásba; a mérlegben a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzatban leírtak szerint leltározással, egyeztetéssel végrehajtott ellenőrzés után, a szabályzatban foglaltak szerint egyedi értékelés után szerepelteti. A szabályzat, illetve ezzel együtt az értékelési elvek, módszerek csak akkor változtathatóak meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan, legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és hatásukat a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell 4. Általános elvek és az értékelési szabályzattal szembeni követelmények Az értékelési szabályzat elkészítése során kötelező figyelembe venni: a valódiság, az óvatosság a teljesség, a következetesség, a lényegesség, és a világosság, számviteli alapelvekben foglaltakat. Az értékelésnél a kiindulópont a tevékenység folytatásának elve oly módon, hogy a költségvetés összeállításánál figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett változásokat. A mérleg fordulónapján meglévő tételeket a valódiság elvének betartása érdekében leltárral kell alátámasztani. A leltározás konkrét módszereit a Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat tartalmazza. A mérlegsorok kitöltésénél az óvatosság elvét kell szem előtt tartani, különösen az értékvesztés elszámolásánál. A teljesség elvének érvényesülése érdekében a mérlegkészítés időpontjáig bekövetkezett változásokat egyedileg kell minősíteni. Az összehasonlíthatóság érvényesülése érdekében a beszámoló szerkezetében és tartalmában a következetesség elve betartásával az állandóságot biztosítani kell. A lényegesség elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a költségvetési gazdálkodásról a megbízható és valós összkép kialakítást. A világosság elvének érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A főkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia. 5. Az értékelési szabályzathoz kapcsolódó fogalmak A könyvviteli mérlegben az Elszámolóház valamennyi eszközét ki kell mutatni befektetett és forgóeszközök csoportosításban. 4

A használatra átvett (bérbe vett) eszközökön végzett felújítások, beruházások értékét a tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni, értékcsökkenés elszámolására az általános szabályok vonatkoznak azzal, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Minősítés: döntés az adott eszköz, befektetett eszközök illetve a forgóeszközök, azon belül az egyes eszközcsoportok közé való besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú- vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé való elhelyezéséről. Értékelés: az eszközök és források: könyvviteli nyilvántartásba vételekor alkalmazott értékének és az éves beszámoló mérlegbe kerülő értékének a meghatározása. A Számv. tv. előírásainak megfelelően a tárgyi eszköz esetében külön kell minősíteni a beruházási, felújítási, karbantartási kiadásokat. A minősítés elvégzése kötelező, mivel kihatással van a tárgyi eszközök értékére és értékcsökkenésére. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszközüzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően, vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége, vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatos, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a 5

rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 6. A minősítés szabályai Az eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezett használati idő alapján szabad meghatározni. Az egy éven túl használatos eszközöket a befektetett, az egy évnél rövidebb ideig használandó eszközöket pedig a forgóeszközök közé kell besorolni. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. 6. 1. Immateriális javak minősítése Immateriális javak közé csak a tartós, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló nem materiális eszközök vehetők fel, értékhatárra való tekintet nélkül a számviteli törvény 25. (6), (7) és a (10) bekezdésben megegyező tartalommal a vagyon értékű jogokat, szellemi termékeket (kivéve a nem egyedi megrendelésre készült már létező szoftver termékek) továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. 6. 2. Tárgyi eszközök és a vásárolt készletek minősítése Tárgyi eszközzé az egy évnél hosszabb ideig használható és használatra tervezett eszközöket kell egyedileg minősíteni a számviteli 26. -ban foglaltakkal megegyező tartalommal. Azokat az eszközöket, amelyek több, külön-külön nem működtethető, de egymással cserélhető, össze nem épített darabból állnak, egyedileg kell forgóeszközzé vagy tárgyi eszközzé minősíteni. Jellemzően a számítástechnikai eszközöket (számítógép, monitor, stb.) önállóan kell minősíteni. A számítógéppel együtt beszerzett tartozékokat (egér, billentyűzet) a számítógép értékében kell nyilvántartásba venni, és az analitikus kartonon feltüntetni. A beszerzett, üzembe helyezett immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének, illetve üzembe helyezést követően az értékcsökkenés elszámolásának nem feltétele az, hogy az adott eszköz beszerzéséről a beruházási szállító által kiállított és megküldött számlát akár részben, akár egészben az Elszámolóház kiegyenlítse. Az állományba vétel feltétele az, hogy az adott eszközt rendeltetésszerűen használatba vegyék, üzembe helyezzék. Az Elszámolóház nem kíván élni a vagyoni értékű jog, szellemi termékek, tárgyi eszközök, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök - Szt. 57. (3), valamint az Áhsz. 19. (2) bekezdésében biztosított - piaci értékre történő átértékelésének lehetőségével. 6

6. 3. Befektetett pénzügyi eszközök minősítése A befektetett pénzügyi eszközök esetében a minősítést minden esetben a befektetési cél határozza meg. Jelenleg az Elszámolóház, illetve az intézmények nem rendelkeznek befektetett pénzügyi eszközökkel. A felmerülés pillanatában a szabályozás megalkotásra kerül. II. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. Az eszközök bekerülési értékének tartalma Az eszközök nyilvántartásba vétele a Számv. tv. 47-51. -a szerint fő szabályként bekerülési (beszerzési és előállítási) értéken történik, valamint figyelembe kell venni az Áhsz. II. fejezet 8. pontját is. A számviteli törvény előírásai alapján eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolható tételek együttes összege. A vásárolt eszközök bekerülési (beszerzési) értéke: engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségeket, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat, adó jellegű tételeket a vámterheket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában. Vételár: a belföldi szállítónak a megrendelés szerinti termék szállításáért, illetve a szolgáltatás nyújtásáért számlázott, az Elszámolóház által befogadott számla ellenében kiegyenlített ellenérték. Szállítási és rakodási költségek: hozzárendelhető a szállítási és rakodási költség a bekerülési értékhez, ha az egy adott eszköz beszerzése során merül fel. Amennyiben több eszközféleség beszállítása történik egyszerre, akkor a szállítási rakodási költséget a dologi kiadások között kell kimutatni. Ebben az esetben nem képezik a bekerülési érték részét. Alapozási, szerelési költség: e tétel alatt a tárgyi eszköz üzembe helyezéséhez, rendeltetésszerű használatba vételéhez nélkülözhetetlen alapozási és szerelési munkák költségeit kell érteni. Ezek általában építőipari szolgáltatások számlázott díjai, amelyek a lealapozott, beszerelt tárgyi eszköz bruttó értékét növelik. 7

A bekerülési (beszerzési) értéknek részét képezik továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: vagyonszerzési illeték, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), vásárolt vételi opció díja, az eszköz előállításához, beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön, ide értve a bankgarancia díját, a hitelesítés díját, valamint rendelkezésre tartási díját a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj, a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg, a tárgyi eszközöknél a bekerülési érték részét képezi az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét, az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíj, az ingatlan értékébe szerződés alapján, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, még le nem írt összeget, a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, valamint az új technológia elsajátítás díjai, közvetlen költségei, a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része: előzetesen felszámított általános forgalmi adó A bekerülés érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, illetve kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de a számla a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés nem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésnél, felújításnál és beruházásnál a pénzforgalmi tétel könyvelése során az előzetesen felszámított áfa minden esetben a költségvetési számvitelben a K351 rovaton, illetve a pénzügyi számvitelben 364. számlacsoportba kerül. 8

Készletek beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát a költségvetési számvitelben a K351 rovaton, illetve a pénzügyi számvitelben 364. számlacsoportba a számlatükörben meghatározott számlájára kell könyvelni, a megfelelő készletbeszerzési kiadási számlára az áfa nélküli érték kerül. Egyéb kiadásoknál (pl. szolgáltatások) az előzetes felszámított áfa továbbra is a költségvetési számvitelben a K351 rovaton, illetve a pénzügyi számvitelben 364. számlacsoportba kerül elszámolásra, további értékelés nincs. A bekerülési érték összetevői saját előállítású eszközök és nyújtott szolgáltatások esetében a következők: Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás előállítási költségét befejezetlen termelésként kell a könyvekben tárgynegyedév végén nyilvántartásba venni, majd a negyedéves mérlegjelentés elkészítését követően kivezetni. Az eszköz előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni: a közvetlen anyagköltséget, a közvetlen személyi juttatási költséget, a közvetlen személyi juttatási költségek járulékait, az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség). Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek: gépköltségek, kamatköltségek, egyéb kisegítő részlegek (üzemek) általános költségei. 9

Az előállítási költségek között kell elszámolni (és így az előállítási érték részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó költségvetési szerv által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. Az egyes eszközök, a nyújtott szolgáltatások előállítási költségét dokumentálni, bizonylatolni kell. Az előállítási költségek dokumentálásáért, bizonylatolásáért erre kijelölt könyvelő felel. A bekerülési érték részét képezi még mind idegen, mind saját kivitelezésnél a következő eset: építési telek és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, építményt nem veszik rendeltetésszerűen használatba, akkor ezek beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (épület) bekerülési értékeként kell figyelembe venni, egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani. Importbeszerzés bekerülési értékének meghatározása Importbeszerzés előforduló esetei: amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke, amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó devizának, valutának, az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke, amennyiben az importbeszerzés, importszolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét az importbeszerzés, importszolgáltatás, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, aminek következtében az importbeszerzés és az értékesítés bevétele forintértékben azonos lesz. Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy az ellenérték devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy forintban egyenlítik ki. 10

Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyarország államhatárán kívüli terület. A köz és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogról, a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek. Nem minősül importbeszerzésnek: az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási raktározási díj, valamint a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés. Egyes eszközökhöz, illetve gazdasági eseményekhez kapcsolódó bekerülési érték meghatározása Gazdasági társaságban levő tulajdonosi részesedés bekerülési értékével kapcsolatos szabályozás e témakörre nem terjed ki, mivel az Elszámolóház, illetve az intézmények tulajdonosi részesedéssel nem rendelkeznek. Egyéb gazdasági eseményekhez kapcsolódóan a bekerülési érték: követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke, csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára, a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átvétel időpontjában ismert piaci (forgalmi) érték. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. a költségvetési szerv alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányítószerv döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztett) is nyilvántartásba kell venni, költségvetési szerv alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének ha jogszabály eltérően nem rendelkezik szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. 11

az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, a saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi. 2. A forgalmi piaci érték meghatározásának a módszere Azokban az esetekben, amikor az értékelés forgalmi, piaci értéken történik, a forgalmi, piaci érték: új eszközöknél az azonos, vagy hasonló rendeltetésű, használati értékű, minőségű és árfekvésű eszköznek a katalógusban, a közbeszerzési értesítőben, az árlistákban szereplő, illetve bolti ára. Előzőek hiányában forgalmi érték a jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által meghatározott értéke. használt eszközöknél a használtcikk kereskedők által alkalmazott eladási ár, ennek hiányában a vagyonértékelő által meghatározott vagy becsült érték. a térítésmenetesen átvett tulajdoni részesedét jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat piaci, forgalmi értéken kell felvenni a mérlegbe. III. AZ EGYES ESZKÖZCSOPORTOK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 1. Értékcsökkenés elszámolásának szabályai 1.1. Tervszerinti értékcsökkenés Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezését követően értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenés az adott eszköz fizikai és erkölcsi elavultságát jellemző mutató. Az üzembe helyezés (aktiválás) időpontja az az időpont, amikor az eszköz rendeltetésszerűen hasznosításra kerül. Az üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének a negyedév utolsó napján meglévő állománya után az Áhsz. 17. -ban előírt leírási kulcsok alkalmazásával negyedévente, tárgynegyedévet követő hó 15-ig a negyedéven belüli időarányosan (az üzembe helyezés használatbavétel napjától számítva) értékcsökkenést kell elszámolni. A negyedéven belül értékesített eszközök értékcsökkenését is időarányosan, az értékesítés napjáig kell elszámolni. Amennyiben az eszközön értéknövelő beruházás vagy felújítás történik, az értékcsökkenés alapja a beruházás, felújítás aktiválását magában foglaló negyedévtől kezdődően, a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték. Ez vonatkozik a teljesen 0-ra leírt eszközökön végzett értéknövelő 12

munkák esetére is, az értékcsökkenés elszámolásának alapja a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték (nemcsak az értéknövelő beruházás, felújítás értéke!). Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, telek, erdő értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen leírt eszközöknél; képzőművészeti alkotásoknál, régészeti leletnél, muzeális értéket képviselő hangszereknél; üzembe nem helyezett beruházásoknál; a teljesen 0-ra leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél; állami készleteknél, tartalékoknál Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. A tervezett lineáris értékcsökkenés az Áhsz. 17. (1) bekezdés szerint elszámolható az alábbi kulcsokkal: a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti 20% fejlesztés aktivált értéke b) vagyoni értékű jogok 16% c) szellemi termékek 33% d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2% e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékű 3% jogok f) ültetvények 10% g) gépek, berendezések és felszerelések, 14,5 kivéve számítástechnikai és ügyvitel % technikai eszközöket h) számítástechnikai és ügyvitel technikai 33% eszközök i) járművek 20% j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett 2% földterület, telek k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5% l l) 200.000 Ft alatti azonnali 100% Az Elszámolóház a terv szerinti leírási kulcsként minden esetben az Áhsz. szerinti kulcsokat alkalmazza, év végén piaci érték változás miatt terven felüli értékcsökkenést nem kell elszámolni. Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint az Áhsz-ben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. 13

Amennyiben az eszközön értéknövelő beruházás vagy felújítás történik, az értékcsökkenés alapja a beruházás, felújítás aktiválását magában foglaló negyedévtől kezdődően a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték. Ez vonatkozik a teljesen 0-ig leírt eszközökön végzett értéknövelő munkák esetére is, az értékcsökkenés elszámolásának alapja a beruházás, felújítás értékével növelt bruttó érték (nemcsak az értéknövelő beruházás, felújítás értéke) az új nettó érték erejéig. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítására kerül sor a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre gyakorolt hatását be kell mutatni. 1.2 Terven felüli értékcsökkenés A terven felüli értékcsökkenést az Számv. tv. 53. (1)-(2), az Áhsz. 19. szabályozza. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni a következő esetekben: az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide értve a beruházásokat kivéve az előleget) esetében, ha a könyvszerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. Az Elszámolóház a számviteli politikájában úgy döntött, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket az Áhsz. 17. bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja. Í Az immateriális javak, szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházásra adott előlegeket) a tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan. Ezekben az esetekben az elszámolást év közben kell végrehajtani. a vagyoni értékű jog a szerződés módosítása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Ha ez az eszköz nem használható rendeltetésszerűen, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni az állományból. A terven felüli értékcsökkenés elszámolási kategóriában két nagyon fontos fogalom szerepel, melynek értelmezése a következő: a tartós elnevezés egy évet meghaladó időtartama, vagyis két értékelési könyvviteli mérleg fordulónapot jelent. (a tárgyévben beszerzett eszközök esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem lehetséges) a jelentős összeg a költségvetési szerv számviteli politikájában meghatározott és rögzített érték. Ennek felső határát az Áhsz. 19. 1. pontja tartalmazza. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha: Áhsz. 1. (3) jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%- a meghaladja a százmillió forintot - a százmillió forintot, 14

Áhsz. 9. (2) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók, Áhsz 15. (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot, Áhsz. 18. (2) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer - tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió - forintot. 19. (1) Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. (2) bekezdését és 58. (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. Áhsz. 23. (2) Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók. A terven felüli értékcsökkenést év végén a piaci értékelés alapján az egyes eszközöknél egyedileg kell elvégezni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál szükséges további tudnivalók: a 0-ra leírt eszközöknél nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni; a térítésmentesen átvett, ajándékba, hagyatékként kapott eszközök esetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolását az állományba vételi szabályok miatt nem kell alkalmazni. (Ezekben az esetekben az állományba vétel a piaci értéken történt.) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Számv. tv 53. -ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat az Áhsz. 17. -ának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi 15

eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. A visszaírást akkor kell végrehajtani, ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete jelentős. A jelentős eltérés meghatározása egyező a terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként megfogalmazottakkal. A terven felüli értékcsökkenés visszaírást a piaci értékig kell végrehajtani, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig növelhető az eszköz értéke (ha ez kisebb, mint a piaci érték). 2. Értékvesztés és visszaírása Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. 2.1 Értékvesztés elszámolása a befektetett eszközöknél Az értékvesztés elszámolási kategóriát a befektetett eszközökön belül a következő eszközcsoportoknál kötelező az év végi piaci értékelés alapján alkalmazni: tartós követeléseknél; egyéb tartós részesedéseknél; egyéb tartósan adott kölcsönöknél; immateriális javakra és tárgyi eszközökre adott előlegeknél. Az Elszámolóház és az intézmények a fenti felsorolásból kizárólag az utolsó pontban szereplő vagyonelemmel rendelkezik, így kizárólag ez kerül szabályozásra. Amennyiben a befektetésnek az előzőek figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket. Az értékelésénél értékvesztés visszaírást elszámolni kizárólag azoknál az eszközöknél lehet ahol a korábbi évben/években értékvesztés elszámolására sor került! Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 10%-át vagy a 100 000 forintot. 2.2 Értékvesztés elszámolása a készleteknél A Számv. tv. előírásai szerint a vásárolt készleteket bekerülési értéken, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve a visszaírt értékvesztéssel kell értékelni. A saját termelésű készleteket a könyvviteli mérlegben alapvetően előállítási költségen, norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni. A közvetlen önköltségen való értékelés megfelelő önköltségszámítási rendszert feltételez, az érintett intézmények gondoskodnak az önköltség számítási rendszer kialakításáról. 16

A vásárolt készleteknél a Számv. tv. 56. -a alapján a meghatározott feltételek fennállása esetén, piaci értékelés alapján kötelező értékvesztést elszámolnia. ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a könyvviteli mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a könyvviteli mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, A készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, továbbá a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a könyvviteli mérlegben szerepeltetni: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (azaz legalább haszon anyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a könyvviteli mérlegben. Az értékvesztés a fajlagosan kis értékű készleteknél a költségvetési szerv által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. 2.3 Értékvesztés visszaírása a készleteknél Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. A készletek értékvesztésének visszaírását a mérlegtételek értékelésénél abban az esetben szabad alkalmazni, ha azt a korábbi évben/években már számoltak el értékvesztést. A jelentős összeg megállapításánál az 2.1 pontban foglaltakat kell figyelembe venni. 17

2.4 Értékvesztés a követeléseknél A követeléseknél értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet mutatkozik, és ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A követelések értékvesztésénél a tartósság kritériuma sajátosan értelmezendő, mivel a forgóeszközök között kimutatott követeléseknél nem az egy évet kell alapul venni, hanem a mérlegkészítésig megismert információk, ill. a megismert információkból valószínűsíthető, várható tendenciák alapján kell tartósnak minősíteni a követelések értékvesztését. Tartósnak minősül a különbözet akkor, ha az a tárgyévet megelőző beszámoló készítése idején is fennállt. A jelentős összeget a költségvetési szervnek a számviteli politikájában kell rögzítenie, melynek megállapításánál figyelembe kell venni az Áhsz. 19. 1. pontjában foglaltakat. Az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a kis értékű követelés összegét. A kisösszegű követelések csoportosan kerülnek értékelésre. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - ide nem értve az Áhsz. 1. b.) pontja szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket - az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérleg fordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Az értékvesztés elszámolása nem minősül a követelés elengedésének, illetve törlésének. Értékvesztés elszámolása: 20% - a tárgyévet megelőző költségvetési évben (években) keletkezett követelések esetében. 18

3. Értékhelyesbítés és visszaírása Az értékhelyesbítést az ÚJ Áhsz. 19. (2) bekezdése szabályozza. Ennek lényege, hogy amennyiben a költségvetési szerv tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök (kivéve a beruházásokat és a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyvszerinti értékét, a piaci érték és a könyvszerinti érték közötti különbözetet a könyvviteli mérlegben az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül értékelési tartalékként kell kimutatni. Az Elszámolóház nem él a piaci értékelés lehetőségével. 4. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülés érték és értékelése A Számv. tv. 60. (1) bekezdése szerint a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A számviteli politikában az Elszámolóház úgy határozott, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékét a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A forintért vásárolt valutát, devizát, a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az Áhsz 20. (3-4) bekezdése szerint a könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Számv. tv. 60. -a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű. A jelentős összeg a bekerülés érték 10%-ában került meghatározásra. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, aktív pénzügyi elszámolásnak, illetve kötelezettségnek (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó 19

értékelés előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű: a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között kell elszámolni, b) az idegen pénzeszközökhöz kapcsolódó valutakészlet, devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét, illetve árfolyamnyereségét a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell elszámolni, c) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni. Az év végi értékelés munkamenete a következő: a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének megállapítása; a fordulónapi érték meghatározása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételnél külön-külön a Magyar Nemzeti Bank hivatalom devizaárfolyamán történik; az árfolyam-különbözetek megállapítása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételre külön-külön (ez gyakorlatilag az előző két feladat különbsége); ezek az összegek az összevont árfolyam-különbözet nagyságának meghatározása, majd minősítése; amennyiben az árfolyam-különbözet jelentős összegű, az év végi összevont nem realizált árfolyam-különbözet, ezt a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell egyenként minden külföldi pénzértékre szóló tételnél (a fent leírtak alapján). A devizás értékelések során elvégzett számítások az év végi értékelés dokumentációját képezik. Ha a nyilvántartásban lévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a fordulónapi árfolyamon számított értéke közötti különbözetek összege a számviteli politikában meghatározott jelentős összeget nem éri el, akkor nem kell módosítani a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetése során azonban a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a követelés könyv szerinti (teljesítéskori, illetve év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő kiadási jogcímen teljes összegében elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetés során a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a kötelezettség könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben. 20

A valuta, a deviza csökkenésének elszámolása az átlagos beszerzési árfolyamon, számított forintértéken történik. IV. A KÖNYVVITELI MÉRLEGBEN SZEREPLŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai A Szt. 46. -ában, valamint az Áhsz. 21. -ában foglalt előírások alapján a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket, a követeléseket, a pénzeszközöket a Szt., valamint az Áhsz. szerinti bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint az Áhsz.ben rögzített, értékcsökkenés (immateriális javak, tárgyi eszközök), illetve értékvesztés összegével, növelve a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és a Szt.-ben szabályozott esetek kivételével egyedenként értékelni kell. 1. Immateriális javak, immateriális javakra adott előlegek értékelése Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke II/1. pontban leírtakra figyelemmel - a következőkből tevődik össze: A vagyoni értékű jogok bekerülési (beszerzési) értéke megszerzésükért fizetett összeg. A szellemi termék bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az érte fizetett, a Számv. tv.-ben meghatározott tartalmú ellenérték. Az Elszámolóház nem az immateriális javak között, hanem költségként mutatja ki az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékét. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési) érték megállapításáért (meghatározásáért), dokumentálásáért (állományba vételi bizonylat kiállítása) az Elszámolóház kijelölt könyvelője felelős. A mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó javaslat elkészítéséért az Elszámolóház tekintetében a Számviteli, Költségvetési és Kontrolling Osztály vezetője, az intézmények tekintetében az intézmények leltárfelelősei felelősek, melynek határideje tárgyév november 30. 21