Híreink Géniusz Országos Tehetségnap A Magyar Géniusz Program március 27-én rendezi meg a Géniusz Országos Tehetségnapot, ahol az országszerte működő immár 200 Tehetségpont (erről Hírlevelünkben még bővebben is olvashat!), valamint civil szervezetek képviselői gyűlnek össze azért, hogy megosszák egymással a tehetségsegítéssel kapcsolatos tapasztalataikat. A konferencia a Magyar Géniusz Program ünnepi, szakmai nyitánya, ahol Sólyom László köztársasági elnök megnyitó beszédével bátorítást és elismerést ad a tehetséggondozók soha ekkora körben még össze nem gyűlt közösségének. A konferencián előadást tart Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, aki bemutatja a tehetségsegítés újszerű hazai kezdeményezését, a Géniusz Hálózatot. A továbbiakban a tehetségsegítés jelenlegi helyzetéről, a következő évtizedek terveiről és lehetőségeiről hallhatnak előadásokat a téma vezető szakembereitől. A Géniusz Országos Tehetségnapot megelőzően, 2010. március 26-án Balogh László tanár úr szakmai koordinálásával a Tehetségpontok delegáltjainak tíz tanórás képzéseket nyújtunk. A konferencia után, szombaton 14.45 és 18.00 óra között kerül sor a Tehetségfesztiválra, ahol színes programsorozattal, izgalmas produkciókkal, neves és ifjú tehetségek előadásaival tartalmas és hasznos szórakozást kínálunk minden érdeklődőnek. 2010. március 27. szombat 09.00 18.00 Géniusz Országos Tehetségnap programja (Millenáris Teátrum, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) 09.00-09.30 Regisztráció 09.30-11.00 Nálunk a labda! Tájékoztató a Magyar Géniusz Programról Polonkai Mária munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) A tehetségsegítő gyakorlatok, a tehetségtérkép elméleti és módszertani alapjai
Rajnai Gábor munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) Tehetségpontok együttműködéséről Pappné Gyulai Katalin oktatási osztályvezető (Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala) A debreceni példa Mentler Mariann képzési munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) Új tehetségügyi képzésekről Gózon Ákos kommunikációs munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) Közvélemény-kutatás a tehetségről M. Szilágyi Zsuzsa honlap főszerkesztő (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) A Géniusz Portálról Kérdések és válaszok 11.00-11.30 SZÜNET 11.30-13.15 Összefogás a tehetségekért Ünnepi Konferencia Sólyom László Köztársasági Elnök Úr köszöntő beszédecsermely Péter elnök (Nemzeti Tehetségsegítő Tanács) Tehetséghálózat: a tehetségek segítésének új modelljebalogh László szakmai vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt) A legjobb hazai tehetséggondozó gyakorlatok, a tehetségügy szakmai és képzési irányai Hudecz Ferenc rektor (ELTE) Tehetséggondozás a felsőoktatásban Orsós Andrea mentor (Csányi Alapítvány) Egyetlen tehetség se vesszen el! Sarka Ferenc alelnök (Magyar Tehetséggondozó Társaság) A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Tehetségek Szolgálatáért díj átadása: Laudációk: Szendrő Péter (elnök, OTDT), Mentler Mariann (munkacsoport-vezető, TÁMOP 3.4.4/A), Szász Zoltán (szervezeti vezető, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) Ifjú tehetségek bemutatkozása 13.15-14.45 Állófogadás 14.45-18.00 Tehetségfesztivál (moderátor: Szántó Dávid sportriporter) * Prof Csermely Péter Tehetségfesztivál-bevezetője * A XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola Fúvószenekara játszik * Bemutatkoznak a Mester és tanítványa pályázat legjobbjai * Hangbejátszás: Bartók Béla felolvassa A kilenc csodaszarvas című népballadát * Magyar Táncművészeti Főiskola csoportja táncol * Prof. Domokos Gábor bemutatja a Gömböcöt * Csikó Szabolcs táncol (Magyar Táncművészeti Főiskola) * 16.00-17.00 Kerekasztal beszélgetés neves tudósokkal, idősebb és fiatalabb tehetségekkel a tehetség kibontakozásáról (a beszélgetést Krizsó Szilvia újságíró vezeti) * Beatbox * Bemutatkoznak a Mester és tanítványa pályázat legjobbjai * Footbag-bemutató Tudnivalók a Tehetségkonferenciára és a Tehetségfesztiválra történő jelentkezéssel kapcsolatban:
Kérjük, részvételi szándékát név, email-cím és küldő szervezet (az intézmény/szervezet neve, ahonnan érkezik) megnevezésével jelezze vissza az info@tehetsegpont.hu címre! (A délelőtti rendezvényrész zártkörű, ezért fontos, hogy részvételi szándékát jelezze! A Tehetségpontok delegáltjainak, akik a 2010. március 26-án kezdődő képzésen részt vesznek, nem szükséges jelentkezniük, mert ők automatikusan résztvevői a Tehetségnapnak is.) Interaktív konferencia Örömmel várjuk a Tehetségnap témáival kapcsolatos írásos KÉRDÉSEIKET az info@tehetsegpont.hu címre, amelyeket szerkesztve-összegyűjtve a tájékoztató rész után felteszünk az előadóknak (amennyiben nem hangzott el válasz a tájékoztatás során)! Sztárvendégeink a Tehetségfesztiválon Koreográfiák az internetről Csikó Szabolcs Csikó Szabolcs 16 évesen valósággal berobbant a magyar köztudatba. Tánctudása, kirobbanó életigenlése, akaratereje ezreket nyűgözött le. Mindez elsősorban tehetségének köszönhető, de sikeréhez kellett a lehetőség és a vállalkozó szellem. Ahhoz azonban, hogy tehetségét kibontakoztathassa, rendszeres képzés és hosszú tanulási folyamat is szükséges. A Csillag születik című műsor felfedezettje januártól Budapesten tanul a Táncművészeti Főiskola gimnáziumában. Napirendje sűrű: mindennap szombaton is balettórája van, majd egész napos tanulás következik este hat óráig. Csikó Szabolcs számtalan interjúban nyilatkozta már, hogy gyakran fáradt, kimerült és sokkal kevesebb időt tölt szeretteivel, mint amennyit szeretne, de azt is mindig hozzátette: elfogadja, hogy célja eléréséhez, ahhoz, hogy a nagy táncosok közé emelkedhessen, kemény munkára van szükség. Szabolcs 12 évesen kezdett el táncolni, társastánc, majd néptánc következett. De a nagydorogi táncórán tanultak nem elégítették ki. Különös módját választotta saját maga továbbképzésének: az internetről lesett el koreográfiákat, s azokat gyakorolta be. Azt vallja, a legtöbbet a Romafest táncshow-nak köszönheti, hálás annak, aki feltöltötte műsorukat a netre. A webről nemcsak a koreográfiákat tanult meg, elleste a Presidence Company Táncszínház táncosaitól a tánchoz való alázatot.
A Gömböc atyja - Domokos Gábor Domokos Gábor és Várkonyi Péter Gömböce nem véletlenül és nem érdemtelenül ékesíti a Magyar Tudományos Akadémia épületének egyik legfőbb folyosóját: a furcsa de szép test a maga nemében egyszerre unikum és hungarikum. A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Alkotói nemcsak kitalálták és megalkották a Gömböcöt, hanem azt is bizonyították, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböcöt bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Úgy viselkedik, mint a ma is kedvelt régi játék, a keljfeljancsi. Csakhogy a keljfeljancsi felkelése egy nehezéknek köszönhető, a Gömböc viszont mindezt magától tudja: homogén anyagból készült, tehát maga a zseniális forma biztosítja talpra állását. A felfedezése a tehetségek állandó segítőjének, a véletlennek is köszönhető: az 1995-ös nagy nemzetközi hamburgi matematikai konferencián Domokos Gábornak sikerült elérnie, hogy egy ebéd során, majd a hazaindulás előtt szinte futólag eszmét cserélhessen Vlagyimir Igorovics Arnold orosz matematikussal, s ő vetette fel, mintegy mellékesen, hogy az egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzettel rendelkező test legfontosabb jellemzője, hogy mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Domokos Gábor aztán ezt az elképzelést szőtte tovább egy tengerparti nyaralása során, sok száz nagyméretű, gömbölyded tengeri kaviccsal végzett kísérletsorozata révén. A sikerhez szükség volt az elvi alapok mellett a konvex idom türelmes és hosszas formázására, csiszolgatására is. A Gömböc mára a legismertebb magyar találmányok sorába lépett: a legrangosabb tudományos folyóiratok számoltak be róla, a New York Times pedig a világ leghasznosabb találmányai közé sorolta. De a formát felhasználták már biológusok a teknőspáncél boltozatos felépítésének magyarázatára éppúgy, mint a jövővel foglalkozó közlekedési szakemberek bizonyos repülőgép-fejlesztési elképzelések jóslásához.
Miért március végén lesz a Tehetségnap? Március 25-e, Bartók Béla születésnapja a Tehetséges Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére lett országszerte a "Tehetség Napja". A 2005-ben alakult Tehetséges Magyarországért Alapítvány olyan társadalmi környezet létrejöttének elősegítését tűzte ki célul, amelyben minden ember tehetsége fontos érték, és a tehetség megbecsülése, fejlesztése, valamint a tehetséges emberek megtartása közös feladat. Ahhoz, hogy ezekre a célokra minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet, kiváló alkalom évről évre Bartók születésnapja. Az 1881-ben Nagyszentmiklóson született zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus tehetsége korán kibontakozott: 22 évesen, első koncertkörútján már saját szimfóniájával aratott sikert. Zenei gyűjtései, újfajta hangzásvilága, a magyar és a nemzetiségi népzenekincs feltárása és bemutatása tették őt a maga korában egyedülálló, stílus- és iskolateremtő zenei nagysággá. Bár korának kritikusai közül sokan elutasították, vagy egyszerűen csak nem értették meg, a fiatal művészek felismerték a dallamaiban, disszonanciáiban rejlő zsenialitást, ily módon tehetséges fiatal tanítványai és követői is segítették, hogy zenéje eljuthasson a nagyközönséghez. Túl a kétszázadikon! Március elejére újabb mérföldkőhöz érkezett a Tehetségpontok hálózatépítő munkája: a tehetségsegítés országos és határainkon túli információs, szakmai és civil bázisainak számító közösségek száma elérte, majd alig hatvan percen belül meg is haladta a kétszázat! A hódmezővásárhelyi Kertvárosi Katolikus Általános Iskola lett a 200. Tehetségpont, ahol tág tér nyílik a tanórákon kívül is a művészeti foglalkozásoknak, képzőművészeti oktatásnak. Sokszínű délutáni tevékenységet nyújtanak a tanulóiknak, a helyi művészeti alapiskolával együttműködve szervezik a néptánc és zeneoktatást. Az iskola képviselői meghívást kaptak a Géniusz Országos Tehetségnap sajtótájékoztatójára, 2010. március 23-án 11 órára, a budapesti Makadám Clubba. Különös öröm, hogy a legutóbbi ilyen nevezetes kerek szám, a 150. Tehetségpont regisztrációja óta nem egészen öt hónap telt el, s minden okunk megvan remélni, hogy a gyarapodásnak ez az üteme a jövőben sem lassul. Hálózatok bűvöletében A Kairosz Kiadó jelentette meg azt az interjúkötetet, amelyben Csermely Péter professzorral beszélget Kapitány Katalin. A könyvben amely hit és tudás kérdéseit járja körül hangsúlyosan szerepel a tehetségsegítés. Ez az ország olvasható egyebek között a Hálózatok bűvöletében című kötetben példát fog mutatni Európának. Megmutatjuk majd,
hogy a válságokra van hosszú távú, felelős válasz, és ennek egyik legfontosabb eleme éppen az, amiben mi magyarok mindig is jók voltunk: a sokrétűségen alapuló túlélés, a tehetség és a tehetséggondozás. A kötet Pliniszky Caféban tartott bemutatóján maga az érintett és az elismerést odaítélő alapítvány képviselője is megerősítette a hírt, miszerint tehetségsegítő tevékenységéért március 20-án Csermely Péter Magyar Örökség Díjban részesül. Újra Csermely Péter professzort választották a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnökévé Megtartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. A közgyűlésen a küldöttek módosították a szövetség alapszabályát. Az elnökség tagjainak számát az addigi 5 főről 7 főre emelték, majd megválasztották az új elnökséget és az új elnököt. Az elnökség tagjai lettek: Balogh László, Bajzák M. Erzsébet, Havass Miklós, Pakucs János, Szendrő Péter (alelnök) és Sulyok Katalin. Csermely Pétert újra megválasztották az elnöki tisztségre. A szövetség ülésén az eddigi eredmények között kiemelték a Magyar Géniusz Projekt 2009. november 13-án megtartott hivatalos nyitó sajtótájékoztatóját, amelyre az Apáczai Csere János Gimnáziumban Bajnai Gordon miniszterelnök részvételével került sor, s amely élénk sajtóvisszhangot kapott nagymértékben segítve ezzel a Magyar Géniusz Projekt munkájának közismertté tételét. Az ülésen bejelentették, hogy a szövetség aktívan részt kíván venni a felnőttképzésben is, ezért már mintegy 85 képzési program kidolgozását kezdte meg. A szövetség szervezésében január 18-án első alkalommal ült össze a Fenntarthatósági Műhely közismert gazdasági, banki, oktatásügyi szakemberek részvételével. A Műhely feladatának tekinti, hogy 2010 első félévében megfogalmazza a tehetségsegítés fenntarthatóságának modelljeit, s kidolgozza a tehetségek különféle gyakorlati támogatási formáit. Lépésről lépésre A Gábor Dénes Tehetségpont ezzel a címmel tehetségsegítő programot indít -- a főiskola környezetében elhelyezkedő középiskolákkal és kollégiumokkal szeretnének együttműködni, segítségük felajánlásával. A Gábor Dénes Tehetségpontot különösen a főiskola intézeteinek oktatási és tudományos profiljához kapcsolódóan koncentrál a tehetségek felkarolására, a közép- és felsőoktatásban tanulók körében egyaránt. A természettudományok, a műszaki tudományok és az informatika területéről válogatva főiskolai tanáraik által összeállított előadásokkal szeretnék felkelteni (elsősorban az érdeklődő, tehetséges középiskolai korosztály körében) a figyelmet a tudományok szépség iránt. Jelenlegi előadóik, akik elsőként és önként vállalták ezt a nemes feladatot: Dr. Bognár Géza: 3D modellezés, műszaki alkalmazások Dr. Szász Gábor: A holográfiáról (bemutatóval) Dr. Berke József: A fraktálokról, számítógépes bemutatóval
Dr. Klopfer Ervin: A π szám 4000 éve Dr. Moldvay Tamás: A számítógép és az agy Dr. Gambár Katalin: Az Univerzum sötét anyagáról A Tehetségpont szervezésében ezekkel az előadásokkal álltak és állnak (igény szerint, hívásra) a fiatalok elé. A Tehetségpont keretein belül működtetnek olyan speciális diákműhelyeket, amelyek bizonyos értelemben hiánypótlóak, vagy újszerűek. A diákműhely (részben) szakkör jellegénél fogva heti, havi rendszeres összejövetelt és csoportos, irányított foglalkozást is jelent. Ezek a diákműhelyek Digitális festészet, 3D grafika és animáció, valamint Robotika elnevezéssel -- befogadják az érdeklődőket, mert ez az egyik színtere a tényleges tehetségek kiválasztásának, megtalálásának. Jelen lehetőségekről és a későbbi lehetőségekről is (valamint több és más részletről) a Gábor Dénes Főiskola honlapján http://www.gdf.hu a Tehetségpont menü alatt lehet tájékozódni, vagy e-mail-ben a gambar@gdf.hu címen lehet információt kérni. Fogadj örökbe egy iskolát! A hátrányos helyzetű tehetségek felkutatására és felkarolására is alkalmas kezdeményezést indított a Kürt Zrt., a Gábor Dénes-díjasok Klubja és a Zwack Nyrt. Olyan, a hátrányos helyzetű gyermekek számára kifejlesztett oktatási program elterjesztését tűzték ki célul, amely hatékony megoldást jelenthet az iskolai alulteljesítés és az esélyegyenlőtlenségek kezelésére. A Stanford Egyetemen kidolgozott módszertant egy lelkes tanári gárda a hazai körülményekre hangszerelte. Hazánkban ma több mint 1500 hátrányos helyzetű általános iskola van. Ezekben nehéz helyzetben lévő társadalmi rétegekből származó gyermekek tanulnak. Közöttük a legnagyobb rosszul teljesítők aránya, előnytelenül kerülnek a munkaerőpiacra, foglalkoztatásra az esélyük csekély, nagy részük cigány származású. E speciális, a hátrányos helyzetűek oktatására szabott, minden iskola számára elérhető oktatási módszerrel a társadalom jelentősebb körében lehet eredményeket elérni, ehhez viszont nagyobb összefogás kell. A hazai tudományos élet kiemelkedő alakjait összefogó Gábor Dénes-díjasok Klubja a Kürttel összefogásban megkereste és felkarolta a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására alkalmas oktatási módszert. A mecénási körhöz csatlakozott a Zwack vállalat is. A célnak megfelelő oktatási módszertan a hejőkeresztúri általános iskola igazgatónőjének, Kovácsné Dr. Nagy Emesének a nevéhez fűződik. A módszertan alapjául egy, az Amerikai Egyesült Államok Stanford Egyetemén kidolgozott metodika szolgál, amelyet az észak amerikai kontinensen a spanyol bevándorlók oktatására fejlesztettek ki. Hazánkban ennek továbbfejlesztett változata a négy modulból álló Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) csomag, amelynek elemei a komplex instrukciós program (KIP), a generációk közötti párbeszéd, a differenciált tanulásszervezés és a logikai táblajátékok modul. A H2O program heterogén csoportokban zajló közös munkán alapuló, kooperatív tanulási technika. A módszer segítségével a gyermekek megtanulják az egymással együttműködve alkotás képességét, a konfliktuskezeléseket, fejlődik vitakészségük és mindeközben új ismereteket sajátítanak el. Iskolai keretek között vehetik át a szülők tudását és élettapasztalatait, figyelemreméltóan fejlődik logikai- és a stratégiai gondolkodásuk. A Gábor Dénes-díjasok Klubja, a Zwack és Kürt célja, hogy a módszertant minél több hazai iskolában meghonosítsa. Ennek érdekében hirdették meg "Fogadj örökbe egy hátrányos helyzetű iskolát!" című programjukat, amelyben arra buzdítják a vállalatokat, társadalmi szervezeteket, hogy támogassanak egy-egy iskolát a módszertan átvételében. A program keretei között a Gábor Dénes-díjasok Klubja az oktatási módszertan fejlesztésére biztosít forrást, a Zwack egy kilencedik kerületi iskola, a Kürt pedig a budapesti Gyermekház Iskola Lakkozó utcai tagiskolájának felkészítésére fordítja a támogatói keretét. A program szakami munkájában részt vesz Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutató Intézet szakembere, a Géniusz Hálózat vezető szakértője is
Múzeumpedagógiától a versenyszellemig A tehetségsegítés olyan aktuális kérdései kerültek terítékre a bonyhádi III. Tehetségkonferencián, mint a tehetségek személyiségjegyei, a pedagógusképzés megújítása, a külföldi képzési tapasztalatok, vagy a géniuszok sorsa. A közel másfélszáz résztvevőt megszólító, 2010. február 19-20-án rendezett tanácskozásnak a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium adott otthont Anyagilag ínséges időkben különösen nagy a felelőssége azoknak, akik a szellemi javak megteremtésén, megtartásán munkálkodnak, még nagyobb szükség van távlatos gondolkodásukra, áldozatkészségükre, odafordulásukra, szeretetükre szögezte le a konferenciának címzett köszöntőjében Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. -- Egy iskolafenntartó egyház vezetőjeként, s ezáltal munkaadóként persze álszent dolog lenne eszmei megbecsülésről szónokolni, s közben az anyagi megbecsülést figyelmen kívül hagyni. Diplomáciai szolgálatom során volt szerencsém olyan országokat megismerni, ahol a tálentumokról való gondoskodás komoly társadalmi megbecsülésben részesült, mely bizony anyagiakban is kifejeződött. Az az ország, melynek fontos a saját jövője, mindent meg kell, tegyen azok elismeréséért, akik a hosszú távú befektetést, a jövő generációt gondozzák, pártfogolják. Reméljük, hogy egyszer ez a kor is eljön. fogalmazott a kulturális szakember. Az előadók közül Andrásné Marton Zsuzsa a tehetséggondozás és a közgyűjtemények viszonyáról, a múzeumpedagógia fontosságáról beszélt. A múzeum az emberi tevékenység eredményeinek tárháza -- szögezte le --, ezért a nevelés és oktatás sajátos színtere. Anyagának beépítése az oktatás-nevelés folyamatába az új típusú konvertálható tudás kialakításának egyik alapvető területét jelenti. Az ezredfordulóra előtérbe kerültek a különböző informatikai rendszerek, melyek behálózzák a világot, segítségükkel mindenhonnan szerezhetünk ismereteket. Ennek ellenére azonban nemhogy csökkent volna, hanem felértékelődött az ismeretszerzésben a múzeumok szerepe. A múzeum az egyik domináns tényező ahhoz, hogy az ismeretszerzés ne virtualizálódjon, hanem éppen konkréttá, élővé váljon a jövő nemzedéke számára. Miért? Nem szeretik a gyerekek a fizikát? tette fel az álnaiv kérdést Berkes József, amit a mai hazai valóságra hangszerelve át is fogalmazott: Miért nem szeretik a gyerekek a fizikát? Ebben szerepe van a társadalmi változások hatásának, a szóbeli ellenőrzés és kísérletezés háttérbe szorulásának. A természettudományos pályák iránt megnyilvánuló, immár trenddé váló közöny megállítása kapcsán szólt a természettudományos tárgyak koordinálásáról, a szóbeliség fontosságáról, a képességfejlesztést szolgáló tevékenységekről, az érdeklődést felkeltő kísérletekről, feladatok és problémák megoldásáról, az egyszerű, körülöttünk megfigyelhető jelenségek értelmezéséről, vagyis a természet értő olvasásáról. Czeizel Endre huszonegy magyar költő-géniusz pályájátvizsgálta meg Balassitól Nagy Lászlóig, s a párhuzamosságokból és ellentétekből vont le következtetélseket a magyar poéták tehetségére, s azok kibontakoztatásának lehetőségeire vonatkozóan. Csermely Péter összefoglalta a Sólyom László köztársasági elnök által megbízott Bölcsek Tanácsa és a szakértői munkabizottságok munkája révén készített, nemrég megjelent Szárny és Teher című kötetnek az oktatással kapcsolatos legfontosabb megállapításait. Az oktatást érintő legfontosabb változások az ezredfordulón az információrobbanás, az emberi kapcsolatrendszer gyökeres átalakulása és az értékrend elbizonytalanodása voltak. E változásokhoz a rendszerváltás utáni Magyarországon fokozódó társadalmi differenciálódás,
iskolai demográfiai hullámzás és a pedagógusi pálya erőteljes leértékelődése társult. Az oktatásban elkövetett legfontosabb hibákként a koncepcionális és konszenzusos oktatási stratégia hiányát, a tisztázatlan finanszírozási és irányítási rendszert és a kudarc- és hátránycentrikusságot nevezte meg. A legfontosabb változtatási javaslatok a pedagógusképzés (ezen belül különösen: a tanárképzés teljes megújítása), a pályán lévő pedagógusok sokoldalú segítése, az iskolák külső, egységes, szakmai és komplex értékelése, a legjobb iskoláknak még nagyobb szabadság biztosítása, a leszakadó iskolák intenzív, célzott fejlesztése adódtak. Mindezek együtt egy 10-20 éves folyamatban segíthetik egy olyan értékőrző iskola kialakulását, amely az öröm forrása lesz a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt. A kötet a www.bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu web-oldalon tölthető le, illetve rendelhető meg. Még napjainkban is él az a tévhit, hogy tehetséges gyermek nem igényelnek különösebb tanítást, nevelést, törődést, hiszen ők a tehetségük folytán úgyis érvényesülni fognak ezzel lepte meg a hallgatóságot Heimann Lászlóné dr. Buzsik Ilona. A tehetségpontok számának növekedése ékes bizonyítéka annak, hogy egyre többen tartják fontosnak a tehetséggondozás és nevelés ügyét, közöttük szülők és pedagógusok, nem beszélve a tehetségfejlesztés iránt elkötelezett tudósokat, szakembereket, kutatókat, vezetőket. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kezdetektől fogva támogatója a pedagógiai innovációknak, a pedagógusképzés- és továbbképzés keretében, majd az ELTE Pedagógikum Tehetségpont adott és ad helyet a tehetséggondozásban működő pedagógusok felkészítésére, továbbképzésére. Ranschburg Jenő egy másfél évtizede napvilágot látott megfogalmazást elemzett, amely szerint a tehetség aszinkron fejlődés, amelyben a kiváló kognitív képességek és a megnövekedett intenzitás kombinálódik, hogy olyan belső tapasztalatokat és tudást hozzon létre, mely minőségileg különbözik az átlagostól. A tehetséges tanulót kivételessége különösen sebezhetővé teszi, ami a gyermek optimális fejlődése érdekében - speciális szülői, pedagógiai és tanácsadói magatartást igényel. A konferencia további előadói a közelmúltban megjelent sikeres és színvonalas tankönyvekhez, kiadványokhoz, feladatgyűjteményekhez kapcsolva ismertették a tehetségsegítés lehetséges formáit, de matematika szakköri tevékenységről éppúgy szó esett, mint a nyelvi készségek fejlesztéséről, a sporttehetségek nemzetközi segítéséről éppúgy, mint a kollégiumi tehetséggondozás fontosságáról. Önkénteseket vár a Messzehangzó Tábor A Messzehangzó Tábor Alapítvány 2008 januárjában magánkezdeményezésre jött létre azzal a céllal, hogy a sportban vagy valamely művészeti ágban tehetséges, eredményt felmutató, de súlyosan hátrányos szociális helyzetüknél fogva támogatásra szoruló kisiskolás korú gyermekeket az ország egész területén felismerje és felkarolja. A tehetséggondozás egyik hatékony eszközének a nyári táboroztatást tartjuk, amelyben lehetőséget, sokoldalú megismerést és feltöltődést biztosítunk mentális és fizikális téren egyaránt. A 2009-es év során tematikus táboraink keretein belül elindítottuk tehetséggondozó programunkat, melynek sikerei alapján 2010 nyarára már két további, egy-egy sport és művészeti tábort szerveztünk. A tábori részvétel a kiválasztott tehetségek számára természetesen teljesen térítésmentes, a gyermekek és az őket segítő Önkéntesek szállítását, a napi ötszöri étkezést és a teljes programot a tábor időtartama alatt a Messzehangzó Tábor Alapítvány biztosítja. Várják azokat a 20. életévüket betöltött, és kortalan jelentkezőket, akik kiegyensúlyozott személyiségek, kreatívak, kommunikatívak, csapatjátékosok, empatikusak és nagyon szeretik a gyerekeket! E-mail: vigh.monika@messzehangzo.hu Jelentkezési határidő: április 3. A táborok időpontja: MŰVÉSZETI TEHETSÉGGONDOZÓ TÁBOR 2010. július 12-16-ig SPORT TEHETSÉGGONDOZÓ TÁBOR 2010. július 19-23-ig Helyszín: VACKOR VÁR ERDEI ISKOLA 6044 Kecskemét- Hetényegyháza, Belsőnyír 202.
TEHETSÉGPONTOK EGYMÁS KÖZT Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (Eger) Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium legnagyobb tömegeket megmozgató, legsikeresebb rendezvényei az általános iskolásoknak szervezett tanulmányi versenyek. A Bolyai matematikai versenyen évente 500-600 induló próbálkozik. A Jedlik fizikai versenyen indulók száma is rendszeresen meghaladja a száz főt. Az angol nyelvi versenyen is mindig 100-200 diák vesz részt. A versenyek köre pedig egyre bővül: van már erőpróba kémiából, biológiából, informatikából és németből is. Az iskola a bő tízéves innovációs folyamat végén rendelkezik egy komplex, minden ősszel megrendezendő, hetedikes és nyolcadikosoknak szóló népszerű tehetség kiválogató eseménysorral. Körkérdésünkre Nagy Gábor kollégiumvezető válaszol. Géniusz hírportál (G. H.): Miért érzi fontosnak a tehetséggondozást? Nagy Gábor (N. G.): Mindenki tehetséges valamiben. A cél, hogy minél több fiatal bontakoztathassa ki képességeit, a tehetség általában nem tör utat magának, azt fel kell ismerni, segíteni kell kibontakoztatni, támogatni kell. A szellemi tőkével tudunk profitálni. G. H.: Milyen személyes élmények kötik ifjú tehetségekhez? N. G.: 2001 szeptembere óta személyesen is, mint kollégiumvezető, részt veszek a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában G. H.: Intézményének milyen hagyományai vannak a tehetséggondozás terén? N. G.: A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban és Kollégiumban fennállása óta a középiskolás diákok eredményes felkészítése történik felsőfokú tanulmányaikra. Több mint két évtizedes hagyományra tekint vissza az a tehetségkutató versenysorozat, amelyet a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban és Kollégiumban a 8. osztályos tanulók számára rendezünk immár 8 tantárgyból (magyarból, történelemből, angolból, németből, matematikából, fizikából, kémiából és informatikából). Ebben a tanévben közel 500 tanuló vett részt a megmérettetésben. A verseny rangját bizonyítja, hogy nemcsak Heves, hanem a környező megyékből is szép számmal érkeztek jelentkezők, akik a korábbi évekhez hasonlóan az idén is igen magas szinten bizonyították felkészültségüket. Sikerült elérnünk, hogy ez a tehetségkiválogatás ne csak egy egyszerű verseny sorozat legyen, hanem több annál: társadalmi esemény. A díjakat minden alkalommal a helyi közélet egy-egy neves személyisége adja át. Örömünkre szolgál, ha a versenyeken jól szereplő tanulók nagy része a Szilágyi Gimnáziumban kezdi meg középiskolai tanulmányait, de az is jó érzéssel tölt el, ha egy-egy általunk megtalált tehetséggel Eger vagy a megye valamely más neves középiskolájában találkozunk. A tehetséggondozás terén elért eredményeknek köszönhetően 2000 szeptemberében a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban és Kollégiumban elindulhatott az Oktatási Minisztérium által támogatott Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja. Az országosan ismert program keretén belül a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai által végzett kompetenciavizsgálatok alapján, egyéni ütemtervek kidolgozásával, a szociokulturális hátránykompenzáció mellett képességfejlesztés zajlik, személyiségfejlesztő
és tanulás-módszertani foglalkozások segítségével megerősítve. Szerénytelenül kijelenthetjük, hogy a program nálunk sikeresen működik. Eddig öt osztályunk érettségizett, az összesen 147 tanulónknak 80-85%-a jelenleg valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója. G. H.: A Géniusz Program mennyiben segíti intézményüknél a tehetséggondozást? N. G.: A megjelenő pályázatokon kívánunk eredményesen szerepelni. G. H.: Milyen eredményeket vár a programtól hosszabb távon? N. G.: A pályázatok egyszerűsítését, jelenleg elég bonyolult. Képzett, tehetségazonosításban, -gondozásban jártas pedagógusok számának növelését. G. H.: Intézményében miképpen készülnek a Tehetség-napokra? N. G.: A munka még folyamatban van, jelenleg a terveket gondoljuk át. G. H.: Intézményében miképp bővítik a tehetséggondozás programját? N. G.: Ez évtől már a 7. évfolyamos tanulóknál is végezzük a tehetségek felismerését, azonosítását alapvetően intellektuális területen G. H.: Tervezik-e követni az intézményükből kikerülő tehetségek életútját? N. G.: Igen. Folyamatosan végezzük. Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei tervezik megrendezni az első végzett osztályok ötéves érettségi találkozóját. Rendszeres kapcsolatot tartunk a diákjainkkal. Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása (Sátoraljaújhely) A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása (korábban a Sátoraljaújhelyi Közoktatási Ellátási Körzet) által 2003-tól működtetett Tehetségkutató, tehetségfejlesztő decentrum a tehetséggondozó munkaközösség döntése alapján a munka megszervezését, koordinálását a korábbi évek tapasztalataira, eredményeire építve évről évre felvállalja. 2005-ben kidolgozásra került a program Monitoring-rendszere, amelynek célja a következő: a szakmai döntésekhez szükséges információk összegyűjtése, feldolgozása, elemezése, illetve összefüggések, következtetések megfogalmazása a decentrum hatékonyabb működésére vonatkozóan. A tehetséggondozó műhelyek, elhelyezésével erősítette a térségi összefogást, és ha csak részben is, de biztosította a hátrányos kistérségben élő eddig gondozatlan tehetséges gyerekek fejlesztését. Körkérdésünkre Sándorné Kozma Klára a Művelődési Osztály szakreferense, valamint Keresztesné Budai Ilona, a Matematika tehetséggondozó műhely vezetője válaszol. Géniusz hírportál (G. H.): Miért érzi fontosnak a tehetséggondozást? Sándorné Kozma Klára, Keresztesné Budai Ilona (S. K. K., K. B. I.): A Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása a felzárkóztatás egyik lehetséges eszközeként kezeli a tehetséggondozást. Az iskolarendszer jelenlegi működése csak kevés lehetőséget biztosít a tehetségekkel való foglalkozásra. A pedagógusok képzésük során nem kapnak megfelelő felkészítést, a kreatív, aktív pedagógusok nem szervezett keretek között, hanem saját kezdeményezésükre folytatják a tehetséges tanulók fejlesztését. A tehetséggondozás iskolai keretek közötti megvalósítása a szakmai módszertani háttér, a személyi, tárgyi feltételek biztosításával eredményesebben járulna hozzá a tehetség felismeréséhez, megfelelő fejlesztéséhez, nyomon követéséhez, a káros környezeti hatások csökkentéséhez, az esélyegyenlőség növeléséhez. G. H.: Milyen személyes élmények kötik ifjú tehetségekhez?