A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008 0149 Címe: A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Oláh András Implementációs terület: Ember és társadalom 5. osztály Mátészalka, 2011. szeptember 1. Jóváhagyta: igazgató
Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az EMBER világa áll. Három aspektusa: a történelem (múltismeret), az emberismeret, a társadalomismeret (jelenismeret). A műveltségterület az alábbi hagyományos értelemben vett tantárgyakat és modulokat foglalja magába: Történelem Hon és népismeret Etika Állampolgári ismeretek Célok és feladatok A történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi tudat kialakítása, a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme egy folyamat eredménye, s hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.
A hon- és népismeret tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. Az etika betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő viszonyába. Segít tudatosítani az értékdilemmákat. Fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret segít abban, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények Az Ember és társadalom műveltségterület fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző
információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmazzuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.
ALAPOZÓ SZAKASZ I. Az alapozó szakasz a 10-12 éves korosztály, az 5 6. évfolyam tanulóinak fejlesztését, a továbbképzéshez szükséges képességek megszerzését tűzi ki célul. Ebben a szakaszban a tanítás és a tanulás folyamatának erőteljes tagolódása történik meg. A helyi tantervek átdolgozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban, információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban való alkalmazás), kommunikációs képességek (például: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben), szociális kompetenciák fejlesztése, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás. Az 5. és 6. évfolyamokon megfontolt, jól megszervezett és előkészített differenciálást érdemes megvalósítani. Ajánlatos, hogy a kijelölt műveltségi területeken legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerüljön sor. Összességében véve tehát a készségek, képességek, ismeretek megszerzésére kell törekedni a tanulócsoporton belül. 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek o Képi információk gyűjtése. o Lelet és rekonstrukció összevetése. o Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. o Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. o Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. o Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. o Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból.
o Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. o Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. o A tanári elbeszélés megjegyzése. o Képi és szöveges információk együttes kezelése. o Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Tájékozódás időben Tájékozódás térben o Történelmi személyiségek jellemzése. o Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. o A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. o Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. o Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. o Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. o Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. o Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. o Történelmi események időrendbe állítása. o Az őskor és ókor megkülönböztetése. o A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. o A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. o A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. o Az események helyszíneinek megnevezése. o A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. o Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. o A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. o Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.
A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE 5. ÉVFOLYAM KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK (A fejlesztési tevékenységek kiemelt kulcskompetenciái) AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ KÖVETELMÉNYEK Ember és társadalom A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz Rendszerező képesség Kombinatív képesség Deduktív gondolkodás Induktív gondolkodás Tanítási eljárások Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése A gondolkodás fejlesztése a történelem tantárgy tartalmi keretei között 20 X 10 perc Az őskori ember élete, Emberi közösségek, Az állam kialakulása, Rabszolgatartás, Városállamok és birodalmak, Hitvilág Halmazképzés, besorolás, definiálás, felosztás, sorképzés, sorképző osztályozás, hierarchikus osztályozás. Permutálás, variálás, kombinálás, összes részhalmaz képzése, Descartes-szorzat képzése. Választás, feltételképzés, előrelépő következtetés, visszalépő következtetés, választó következtetés, lánckövetkeztetés, kvantorok. Kizárás, átkódolás, analógiák képzése, sorozatok képzése. Ismeretszerzés, tanulás, Kritikai gondolkodás, Kommunikáció, Tájékozódás térbenidőben, A tartalom kulcselemei, A reflexiót irányító kérdések Egyéni munka (játék), differenciált (beszélgetés-vita), egyéni munka (szereplés), páros munka (dramatizálás), kooperatív (beszélgetés-vita), differenciált (szereplés), frontális osztálymunka (kérdve kifejtés). Egységes, differenciált és egyénre szabott, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása: társak értékelése, tanulói önértékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélés, visszajelzések, rávezetés. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése. Előrehaladás a saját gondolkodási képességének szintjéhez képest.
A feldolgozás menete Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Bevezetés. A történelem és kutatásának fogalmai 5 2. Az őskor 6 3. Az ókori Kelet világa 9 4. Az ókori görögök 12 5. Az ókori rómaiak 14 6. A magyar történelem kezdetei 9 7. Rendszerezés, összefoglalás 10 8. Ellenőrzés, témazáró 5 9. Év végi ismétlés 4 ÖSSZESEN: 74
1. BEVEZETÉS Tananyag 1. Bevezetés 2. A történelem kezdete 3. Ismerjük meg a múltat 4. A régészek munkája 5. A történelem korszakai Fejlesztési célok A tanuló legyen képes kapcsolatot teremteni az alsó tagozatban tanult történelmi olvasmányok és az események időben való elhelyezése között. Ismerje meg és ismerje fel a régészet, a néprajz, és más segédtudományok forrásainak fontosságát. Legyen képes a tanuló alapozni a már ismert tudásanyagra, illetve a történelem korszakainak tanításakor a család tagjainak eltérő korára és tapasztalataira. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok emberismeret: hipotézisek az emberiség kialakulásával kapcsolatban honismeret: családi emlékek (helyi hagyományok) Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Használja a tanuló a tankönyv és más elérhető forrás képanyagát, továbbá a tankönyvhöz készült munkafüzetet és CD-t. Fedezze fel az összhangot a rajz, a környezet, valamint a honismeret tantárgyakkal. Ajánlott a múzeumi látogatás, a gyűjtőmunka, rajzolás, jegyzetelés műveleteinek folyamatos gyakoroltatása. Történelmi térképek megismerése. Időszalag készítése, segítséggel. A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló segítséggel tájékozódni a térben és időben. Legyen képes az első 4-5 óra után felismerni a történelem forrásait. Végezzen gyűjtőmunkát, tudja a gyűjtött információkat részben segítséggel feldolgozni, rendszerezni. A jobb képességű tanulók tartsanak kiselőadásokat, készítsenek szóbeli, írásbeli beszámolókat.
2. AZ ŐSKOR Tananyag 1. Az ősember környezete 2. Az ősember élete A gyűjtögető ember 3. A tűzgyújtó ember 4. A termelő ember 5. Az első mesterségek és a cserekereskedelem kialakulása 6. Varázslat és művészet 7. Összefoglalás 1. 8. Összefoglalás 2. (vetélkedő) 9. Témazáró dolgozat írása Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a tankönyv képei és más források, különösen az ide vonatkozó ismeretterjesztő filmek segítségével elképzelni az ősember környezetét. Ismerje fel tanári segítséggel az emberi fejlődés lépcsőfokait, ezzel párhuzamosan az időben és térben való tájékozódásra koncentráljunk. Legyen képes filmek, képek, s különösen a CD-játék segítségével felfedezni az ősember életmódját. Az étkezés, öltözködés, lakásviszonyok maival történő összevetése. Legyen képes megmagyarázni, hogy mi tartotta életben a gyűjtögető, illetve a termelő embert. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika / társ. ismeret: a természetes egyenlőtlenség etika: a vagyon és a tulajdonlás etika: hit és hiedelem etika / társ. ismeret: a törvényszerű egyenlőtlenség Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok IKT Prezentáció (IKT) Beszámoló, vita (IKT) Tanári prezentáció (IKT) (vetélkedő) A továbbhaladás feltételei Tudjon a diák egyre kevesebb segítséggel gyűjtőmunkát folytatni. Találjon ki maga szituációs játékokat, s játssza el. Készítsen a tárgyalt korról rajzokat. Tudja kezelni a számítógépes játékot, s a megoldásokat hasznosítsa az őskor témájának feldolgozása során. Tudja a régi és a mai kor emberét párhuzamba állítani és a különbségeket felismerni, megfogalmazni.
3. AZ ÓKORI KELET Tananyag 1. Az ember és a múló idő 2. Mezopotámia 3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 4. Az egyiptomi társadalom 5. A piramisok rejtélye és a vallás. 6. Az ősi India 7. Az ókori Kína 8. A Biblia népe 9. Összefoglalás 1. 10. Összefoglalás 2. (vetélkedő) Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló az időben való tájékozódásra. Az őskornál még elegendő a nagyon régen, régen időmeghatározás. Az ókorhoz azonban be kell vezetni a konkrét (5-6000 évvel ezelőtt) történéseket. Tudja az eseményeket egymás mellé és egymás után rakni. Legyen képes a tanuló (segítséggel) időszalagot készíteni. Az időben való tájékozódás mellett a térben történő eligazodás alapelemeit is el kell sajátítania. Legyen képes a vaktérképet felismerni, majd használni. Legyen képes arra, hogy felismerje mi a városállam, s A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: Szemet szemért etika: egyenlőtlenség etika: az irányított vallás megjelenése etika: a politikai ígéret etika: az ószövetségi történetek tanulságai Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Beszámoló (IKT) (IKT) (IKT) Filmvetítés (IKT) (IKT) A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan feladatokat (például munkafüzeti) megoldani. Segítséggel tudja megrajzolni, kitölteni a vaktérképeket. Tudja megmagyarázni, hogy miért a nagy folyók mentén alakultak ki az első nagy birodalmak. Tudjon különbséget tenni a több- és egyistenhívő vallások között. Tudjanak csoportosan szituációs játékokat előadni, múzeumlátogatásra felkészülni. Tudja megoldani a CDjátékokat és tudja értelmezni,
11. Témazáró dolgozat 12. Múzeumlátogatás hogyan épült fel egy ókori hadsereg. Honismeret: Régészeti emlékek az őskorból és az ókorból Önálló munka Helytörténeti séta elemezni a tankönyvi forrásszemelvényeket 4. AZ ÓKORI GÖRÖGÖK Tananyag 1. A krétai mondakör 2. A görög istenvilág 3. A trójai háború 4. A poliszok hajósai és kereskedői 5. Az ókori görög olimpiák 6. Athén. A királyságtól a demokráciáig Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló az ókori görögök történelmét elhelyezni az időben, továbbá az ókori és a mai Görögország földrajza közötti párhuzamot felállítani. Legyen képes megmagyarázni azt, hogy mit örökölt a modern Európa az ókori görögöktől (például olimpiák, művészetek, színház, írás, építkezés). Legyen képes a tanuló arra, hogy megállapítsa, az életmód, a szórakozás, vagy A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: hazaszeretet etika: verseny, versenyszellem, a verseny tisztasága állampolgári ism: demokrácia Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Dia (IKT) Egyéni beszámoló Egyéni beszámoló (IKT) A továbbhaladás feltételei Minden tanulónak (egy-két kivétellel) gyűjtőmunkája alapján adott témáról tudnia kell kiselőadást tartani. Meg kell tudni különböztetni a tanulóknak a Balkán, a Kisázsiai partvidék és a szigetvilág földrajzi egységét. (Tudni kell Kréta, Athén, Spárta, Marathon, Thermophülé, Olümpia és az Olümposz pontos helyét.) Készítsen a tanuló fogalomkártyákat, adjon elő
7. Spárta, a katonaállam 8. Csaták és hősök. A görögperzsa háborúk 9. Athén Periklész korában 10. Mesterek, művészek, tudósok 11. Történetek Nagy Sándorról éppen a pénz fontossága tekintetében, hogy mennyire voltak az ókori görögök hasonlatosak hozzánk. Legyen képes elsajátítani (tanári segítséggel) a demokrácia szó tartalmát, s mai, általunk is megélt gyakorlatát. Legyen képes összevetni az ókori görög család és a mai magyar család életmódját. etika: aszkéta életmód, bajtársiasság etika: személyes bátorság állampolgári ism: a demokrácia hátrányai etika: az egyén szerepe (karizma) (IKT) (IKT) (IKT) Beszámoló társaival önálló szituációs játékot, ismerje fel a görög művészet jeles alkotásait, amelyek a mai Európában számtalan helyen láthatóak. Az épületekben ismerje fel az ókori görög hatást. Tudja a forrásokat, olvasmányokat tanári segítséggel feldolgozni, értelmezni, s jegyzetet készíteni. Tudja az időszalagot önállóan továbbfejleszteni, használni. 12. A család és a nevelés 13. Összefoglalás 1. 14. Összefoglalás 2. (vetélkedő) (IKT) (vetélkedő) 15. Témazáró dolgozat írása Önálló munka
5. AZ ÓKORI RÓMA Tananyag 1. Róma születése 2. Róma a köztársaság korában 3. Nagy csaták, nagy római győzelmek 4. Válságban a köztársaság 5. Julius Caesar 6. Köztársaságból császárság 7. Róma császárai és műemlékei Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a tankönyv és más források alapján a képanyagról beszélni. A képek felhasználásával tudjon különbséget tenni Görögország és Róma között. Egyúttal bizonyítsa be, hogy hol fedezhető fel hasonlóság a görög és a római kultúra között. Legyen képes bemutatni a 10-11 éves tanuló, hogyan lett a Tiberis-parti kistelepülésből egy világbirodalom. Ennek érdekében tudnia kell érzékeltetni a római hadsereg szerepét, a fegyelem és szervezettség birodalomépítő szervezettségét. Legyen képes arra, hogy bemutassa az Itália földjén élő népek kultúráját magába záró A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok Honismeret: eredetmondák szalkai történetek állampolg. ism: államformák etika: honvédő és hódító háború etika: egyéni és/v. társadalmi érdek etika: hősiesség vagy gyilkosság állampolg. ism.: monarchikus államformák Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Egyéni beszámoló Egyéni beszámoló Prezentáció (IKT) Prezentáció (IKT) Egyéni szövegfeldolgozás A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan beszámolót készíteni, vaktérképet kitölteni, gyűjtőmunkát végezni. Csoportosan készüljenek fel egy pantomim, vagy egyéb szituációs játékra. Rajzoljanak le egy légióst vagy bármilyen római fegyvert (pajzs, döfőorr, vadszamár, csapóhíd, kard, sisak, saru stb.). Tudjon önállóan következtetést levonni szóbeli, írásos források (idézet, film, kép) alapján. Végezzen összehasonlító elemzést az athéni demokrácia és a római köztársaság között. Tudjon tájékozódni a Római Birodalom területén, s
8. Róma a birodalom fővárosa 9. Családi élet Rómában 10. A rómaiak Pannóniában 11. A kereszténység születése 12. Jézus kálváriája 13. A keresztény egyház kezdete Róma sokszínűségét. Legyen képes a római mondák, az azokban megismert hősök példája alapján bizonyítani, hogy Róma erejét, nagyságát a város polgárai teremtették meg, és hogy Julius Caesar és Augustus a névsor csúcsát jelentik. Legyen képes elsajátítani a római számok ismeretét, hiszen azok az általános műveltség mellett mindennapjaink velejárói is. etika: a család szerepe etika: hit és vallás Egyéni szövegfeldolgozás megnevezni néhány országot, amelyek ma a volt birodalom területén fekszenek. Tudja a tanuló kiszámolni, hogy Róma alapításától a bukásáig hány év telt el. 14. A népvándorlás viharában 15. Összefoglalás 1. 16. Összefoglalás 2. (vetélkedő) (IKT) (vetélkedő) 17. Témazáró dolgozat írása Önálló munka
6. A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI Tananyag 1. A magyar nép eredete a krónikák szerint 2. A tudományos kutatások 3. Hunok és avarok a Kárpát-medencében 4. A vándorló magyarok életmódja 5. A magyar nép vándorlása 6. A honfoglaló magyarok 7. A honfoglalás 8. Berendezkedés a Kárpátmedencében Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló meglátni, hogy mint a görögöknek vagy a rómaiaknak, úgy a magyar népnek is van őstörténete, mondavilága. Mint minden ősregének, a magyar mondáknak is vannak valós elemei. A tanuló legyen képes arra, hogy különbséget tudjon tenni a többféle tudományos kutatás között. Legyen képes a 10-11 éves tanuló az Uráltól a Kárpátmedencéig tartó főbb földrajzi helyeket egymás után, akár vaktérképen is elhelyezni. Legyen képes felismerni más nomád népek közül a A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok honismeret: önazonosságtudat (Miért fontos tudni, hogy kik vagyunk?) honismeret: életmód szokások etika: hódítók (a hazát szerző magyarok az itt élők szemével) állampolg. ism.: a törzsi szervezet Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Beszámolók (IKT) Egyéni szövegfeldolgozás (IKT) Egyéni szövegfeldolgozás Filmvetítés (IKT) A továbbhaladás feltételei Tudja a 10-11 éves tanuló a magyarok vándorlásának feltételezett útvonalát, néhányat a legrégebbi szavaink közül, s a szomszédos népek nevét. Tudnia kell a hét vezér és a hét törzs nevét, továbbá a törzs-nemzetség-nagycsalád felépítést. Tudja elhelyezni a tanuló a földrajzi neveket a térképen. Tudja használni az időszalagot. Oldjon meg önállóan munkafüzeti feladatokat. Készítsen beszámolót vagy tartson kiselőadást a magyar nép vándorlásáról.
9. Múzeumlátogatás 10. Összefoglalás 1. 11. Összefoglalás 2. (vetélkedő) 12. Témazáró dolgozat írása sztyeppei magyarok kultúráját, öltözködését, harcmodorát, gazdasági életét, magas színvonalú ötvösművészetét. Látnia kell, hogy őseink tehetsége és szerencséje abban állt, hogy a népek tengerében néhány kivételtől eltekintve, mi megmaradtunk és államot alapítottunk. honismeret: honfoglalás kori emlékek Múzeumlátogatás (IKT) (vetélkedő) 7. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS Tananyag Fejlesztési célok A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei 1. Év végi ismétlés - 1. 2. Év végi ismétlés 2. 3. Év végi ismétlés 3. 4. Év végi ismétlő dolgozat írása etika: hatalmi érdekek honismeret: Frontális és csoport munka (IKT) Frontális és (IKT) Frontális és (IKT) Önálló munka
AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés a fejlesztő szakasz megismerési folyamatának a zárása. Természetesen magába foglalja az elsajátítási időszak (két tanév) egészét. Az értékelés egyrészt a tanuló tudására (képességek, készségek, tantárgyi tartalmak), másrészt a tanári tevékenységre (didaktika, módszertani alapelvek gyakorlata) irányul. Az életkori sajátosságokból eredően kiemelten fontos a tudásanyagnak a gyakorlatban történő alkalmazása. Az értékelés legegyszerűbb, közvetlenül mérhető módja az ellenőrzés, amely történhet szóban és írásban. Szóbeli ellenőrzés A leggyakoribb közvetlen szóbeli ellenőrzés a feleltetés. A szóbeli ellenőrzés másik lehetősége a kiselőadás, amely egy-egy adott témában való elmélyülésre, valamint kutatómunkára ad lehetőséget. Hasznos szóbeli ellenőrzési módszer a vita, amelynek előnye, hogy abban egyszerre, adott idő alatt két vagy több tanuló is részt vehet. A szóbeli értékelések közé sorolhatjuk a forráselemzést, ami nemcsak írásban, hanem élőszóban is alkalmas a megnyilvánulásra, a kritikai gondolkodás minősítésére. A szóbeli értékeléshez sorolhatjuk a szituációs játékot és a vetélkedőt is. Összefoglalva: a szóbeli megnyilvánulások bármelyik formája a reprodukálás képességét és a kifejezőkészséget fejleszti. Írásbeli ellenőrzés Az ellenőrzés gyakori formái közé tartoznak a teszt-feladatlapok. A tesztlapokon szerepelhet keresztrejtvény, vaktérkép, betűrejtvény, párba állítás, időrendbe állítás, fogalmak, események, földrajzi nevek, történelmi személyiségek adatainak pótlása, esszék, források felismerése, értékelése, gazdasági mutatók kiszámítása, grafikus, diagramos, táblázatos ábrázolása). Írásbeli ellenőrzés lehet a tablókészítés, hiszen a gyűjtött képeket a tanulók feliratokkal látják el. A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.