wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 1 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 2 Gondolatok a Waldorfpedagógiáról A Kecskeméti Waldorf Óvoda és Általános Iskola kiadványa Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvõ generációnak meggyõzõdéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélõerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban. A mi vélekedéseink és meggyõzõdéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk õket, hogy azt mondjuk, így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyõzõdéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelõk, csak a saját magát nevelõ gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezõbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belsõ sorsát követve nevelõdnie kell. Rudolf Steiner a Waldorf-pedagógia alapítója és az elsõ iskola létrehozója
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 3 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 4 Kedves Olvasó! Kiadványunk célja egy kis ízelítõt adni a Waldorf-pedagógia csodájából, a gyermekek fejlõdésére gyakorolt jótékony hatásáról. Olvassa, forgassa ezt a füzetet olyan szeretettel, mint amilyennel mi készítettük Önnek. A szerkesztõk A Waldorf pedagógia A Waldorf-pedagógia a reformpedagógiák között speciális helyet foglal el, mert alapja az Antropozófián alapuló emberismeret. A pedagógia a gyermekek valódi szükségleteibõl indul ki és így dolgozta és folyamatosan dolgozza ki fejlesztõ tevékenységét. Egységes pedagógia, az óvodától az érettségiig kíséri a gyermeket. Az alapító, Rudolf Steiner, elképzeléseinek gyakorlati kivitelezésére akkor kapott lehetõséget, amikor barátja és tisztelõje, Emil Molt a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatója 1919-ben felkérte, hogy alkalmazottai és munkásai gyermekei számára egy az antropozófia szellemében mûködõ iskolát hozzon létre. Az elsõ Waldorf-iskola még ugyanazon év õszén megnyílt. Azóta közel 1000 Waldorf-iskola nyitotta meg kapuit világszerte, Németországban például 212 iskola mûködik. 1988-ban alapították az elsõ magyarországi Waldorf-iskolát és -óvodát, 2002 szeptemberében a kecskeméti a 18. volt, jelenleg 45 óvoda és 23 iskola van. Ezeken belül több mint 10 már elérte a középiskolai szintet. A Waldorf-pedagógia a test, lélek, szellem egységének tekinti az embert.
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 5 Óvodai nevelésünk alapja, hogy pozitív életérzéssel vegyük körül a gyermeket. Mibõl fakad ez az óvodában, vagyis mitõl érzi jól magát egy óvodás korú gyermek? Attól, hogy az óvónõ figyelmes, szeretetteljes együttélést vállal a gyerekekkel, biztosítja számukra az egészséges tárgyi, szokásbeli, érzelmi és tartalmi környezetet. Az óvónõ nem engedi a túlterhelést, védi a gyermek egyéni érésének és kibontakozásának tempóját. Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget igyekszik nyújtani. Az óvodás kor fõ tanulási módja az utánzás. Az óvónõ mintát nyújt a minwald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 6 Nem csak a fejet, hanem a teljes embert szólítja meg, aki tenni akar és érez is, amellett, hogy gondolkodik. Ez a pedagógia az akaratot formálva az érzésen át kíván eljutni a gondolkodásig. A Waldorf-pedagógia a gyermek fejlõdésének fázisaira épülõ nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondolkodás, az érzelem és az akarat erõinek harmonikus fejlesztését állítva a nevelés középpontjába. Ezzel magyarázhatóak a módszerbeli és ütemezési különbségek a hagyományos oktatási intézményekhez képest. Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és a gyermekben meglévõ belsõ erõk kibontakoztatásának segítése. A Waldorf-pedagógia európai keresztény hagyományokban gyökerezõ felfogása szerint az emberi lét célja, hogy az egyén képességeit mind teljesebben bontakoztassa ki önmaga, a világ, s a többi ember javára. Ennek tudatában, s ennek felelõsségével váljon testileg egészséges, lelkileg szabad, szellemileg kreatív emberré. Képessé legyen saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelõs életvitelre fordítani, s környezetét emberségesebbé tenni. A Waldorf-pedagógiában kiemelt fontosságú a szociális nevelés. Az innen kikerülõ gyerekek képessé válhatnak a szociális-társadalmi rend megújítására. Ez volt a legfõbb célja Rudolf Steinernek, aki a pedagógia megalkotója. Baba-mama csoport A Waldorf-intézményekbe való jelentkezéskor fontos, hogy a szülõknek legyenek ismereteik a Waldorf-pedagógiáról. Ezt segíti a heti egyszeri Babamama csoportunk. Együttlétünk célja, hogy a gyerekek és szüleik megismerkedhessenek óvodánk bensõséges légkörével, szokásaival. A hangulatos délutánokon a szülõk és a gyerekek együtt élhetik át a szabad játékot, alkotó tevékenységet, közös éneklést, mozgást, mesét és együtt fogyasztják el az egészséges uzsonnát. A Baba-mama csoportban megélt, megtapasztalt dolgokról a szülõk az óvodánk által kínált személyes találkozásokon beszélgethetnek. A Waldorf-óvoda
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 7 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 8 dennapokban a maga tevékenységeivel, érzelmeivel, gondolataival, amivel fogadja és körülveszi a gyermekeket a nap során. Saját személyiségét állandóan fejleszti, ezáltal élõ példával szolgál a fejlõdésben lévõ gyermek számára. Óvodánkban egy egészséges rendben élünk a gyerekekkel. Ennek egyik alapját az állandóan visszatérõ ritmusok adják: napi, heti, éves szinten. A hagyományos családi háztartási és mûvészeti tevékenységek, gabona-alapú ételek, mesék, verses-dalos, ritmikus játékok vissza-visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban, ezzel nyújtva jelentõs érzelmi biztonságot a gyermeknek. A rendszeresen visszatérõ események, tevékenységek növelik a gyermek biztonságérzetét, szorongásoldó hatásuk van, hiszen a gyermek tudja, hogy mi vár rá, s így van elég ideje az õt körülvevõ világról tapasztalatokat szerezni, s azokat feldolgozni. Az óvodai csoportokban a gyerekek élõ közösséget képeznek, amiben minden személyiség kibontakoztatására szükség van. Ezek a folyamatok ébresztik fel a gyermek szociális érzékelõ képességét. A Waldorf-óvodában a vegyes életkorú csoportok sok lehetõséget adnak a szocializációt segítõ képességek kialakulásához: a nagyok elõremutató példáján, a ki sebbek felé irányuló tolerancián, segítõkészségen keresztül, a kortársakkal való önkéntes megmérettetésen át, a felnõttgyermek tiszteletteljes kapcsolatáig. A Waldorf-óvodapedagógia sajátosságai A kreatív gondolkodás alapja az óvodás korban ébredezõ gyermeki fantázia. Ennek kibontakoztatását segíti az óvónõ a mindennapos mesével, a mûvészeti tevékenységekkel (viaszkrétázás, térben való gyurmázás, gyapjúképek készítése, cipógyúrás, festés), a szabad játék lehetõségének biztosításával, melyhez belsõ indíttatásuk adja az ötletet, a tartalmi megvalósításhoz pedig stilizált, egyszerû, természetes anyagokból álló eszközöket, tárgyakat biztosít a pedagógus. Az iskola elõtt álló gyermekeknek olyan speciális tevékenységeket biztosít a Waldorfóvoda, amely segíti iskolaéretté válásukat (fonalmunkákkal, fonaljátékokkal készítik elõ az írást, elõsegítve a szem-kéz koordinációjának kialakulását, a bal-jobb irányultságot, a finommozgás fejlõdését, a szándékos figyelmük, kitartásuk, szabálytudatuk, magabiztosságuk, kifejezõkészségük növelését). A Waldorf-óvónõ a családdal egymást segíti a gyermekek megismerésében: az otthoni és óvodai tapasztalatainak átadásával,
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 9 A Waldorf-iskolában nincsenek hagyományos értelemben vett tankönywald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 10 s egy õszinteségen alapuló kommunikációval. Ez a havi egyszeri szülõi körön, illetve az igény szerinti személyes beszélgetés biztosításával valósul meg. Lehetõsége van a szülõknek, hogy délelõtt ellátogassanak az óvodába, hogy megtapasztalhassák az óvodai életet, valamint a nyitott programokon (kirándulások, ünnepek) a biztonságot nyújtó, nagycsalád érzetét keltõ légkört. Tudva, hogy egy jó, védett gyermekkor az egész életre felkészít. A Waldorf-iskola A szabad Waldorf-iskolák pedagógiája abból a felfogásból indul ki, hogy az ifjú embert nem az állam, a társadalom, egy meghatározott szakma pillanatnyi (sokszor vélt) szükségletei, hanem saját individuális képességei és fejlõdési lehetõségei, életkorának változó testi, lelki és szellemi szükségletei szerint kell nevelni. A szabadon kibontakoztatott individuum hozza az emberi társadalom számára is a legnagyobb valóságos hasznot. Vekerdy Tamás A gyermek minden látszat ellenére elsõsorban az érzelmeiben él. Így a Waldorf-pedagógia talán legfõbb ismérve az élményszerû tanulás. Élménynyé akkor válik a gyermek számára egy folyamat, ha az a tanár számára is azzá vált, s ez a tanári hitelesség alapja. A Waldorf-pedagógia a gyermeki érdeklõdés fenntartása mellett a gyermekben szunnyadó képességek szabadon történõ kibontakoztatására törekszik. Ennek érdekében egy belsõ vágyat próbál kiépíteni a gyermekben, amely õt végül saját, szabad akaratából sarkallja a világ megismerésére. Ez az élményszerû tanulás eredménye. A Waldorf-pedagógia módszerei az antropozófia gyermekismeretén alapulnak. Elsõtõl nyolcadikig az úgynevezett közismereti tárgyakat az osztálytanító tanítja a fõtanítás ideje alatt. Így a gyerekeknek ebben a fontos életszakaszban folyamatos kapcsolatuk van egy általuk elismert és szeretett személlyel. Általában a cél az, hogy az osztálytanító elsõtõl nyolcadik osztályig kísérje a gyermekeket és a lehetõ legtöbb tantárgyat tanítsa nekik, kivéve azokat a tantárgyakat, amelyek speciális végzettséget igényelnek (euritmia, zene, nyelv, Bothmer-gimnasztika, kézmûvesség ). A gyermekek fejlõdésének egyik alapja a biztonságérzet családon belül és kívül is, s ezt szolgálja az is, hogy õket az iskolában a lehetõ legtovább kíséri ugyanaz a személy. A tanítás minden nap a fõoktatással (8-10- ig) kezdõdik, melyben a közismereti tantárgyakat oktatják, epochális rendszerben (epocha - görög szó: korszak, idõszak). Három-négy héten keresztül ugyanazzal a témakörrel foglalkoznak (anyanyelv mûvelése, matematika, környezetismeret, történelem, kémia, fizika stb.) Így a tanulóknak és a tanároknak egyaránt alkalmuk van arra, hogy a témakörben valóban elmélyedjenek. A fõoktatásnak megvan a sajátos ritmusa, amely a gyermekeknek stabilitást és állandóságot jelent, ez teremti meg a már fent említett biztonságérzetet.
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 11 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 12 vek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek, amelyekbe az osztálytanító vezetésével, az órai témakörökkel kapcsolatosan írnak, rajzolnak, vagyis maguk készítik el jegyzeteiket. A Waldorf-kerettanterv az Oktatási Minisztérium által elfogadott program, amely alapvetõen nem térhet el az állami iskolák követelményeitõl. A cél mindkettõnél ugyanaz, az odavezetõ út viszont idõben és módszerben más. A diákok sokszor kapnak olyan feladatokat, amelyek során egy-egy kérdésnek önállóan kell utánajárniuk a könyvtárban, elmélyülve a szakirodalomban, és az elvégzett munkáról be kell számolniuk a többieknek. A feladatok egyéni képességeikhez igazodnak, s ez szolgálja fejlõdésüket. A Waldorf-pedagógia a 8 év során az értékelésre osztályzást nem használ, a gyermekek a pedagógustól és társaiktól egy folyamatos személyre szóló visszajelzést kapnak, melynek olyannak kell lennie, hogy az a gyermek fejlõdését szolgálja. A megerõsítés, a visszajelzés, a tanárok örömteli elismerése, kiigazítása vagy helytelenítése, és késõbb mind inkább a társak értékelése a fontos. A Waldorf-iskolákban tehát feleltetés abban az értelemben ahogy ezt mi ismerjük nincs. Együttes tevékenység, munka, egyéni ötletek megbeszélése, bizonyos feladatok»számonkérése«természetesen van. Vekerdy Tamás A szülõk az év folyamán többször betekintést nyerhetnek az osztályban folyó munkába. A havonta tartott szülõi esteken folyamatosan tájékoztatást kapnak, és személyesen is bármikor megkereshetik az osztálytanítót kérdéseikkel, felmerülõ problémáikkal. Év végén a szülõk gyermekeikrõl szöveges értékelést kapnak. A 8. osztály befejezésével a Waldorfiskola hagyományos bizonyítványt ad a gyermekeknek. Ezzel a bizonyítvánnyal folytathatja tanulmányait más iskolákban vagy Waldorf-középiskolában. A Waldorf-középiskolák 4+1 évfolyamosak. Itt már minden tantárgyat szaktanár tanít. Olyan életközeli tárgyak is megtalálhatók a tananyagban, mint mezõgazdasági, üzemi, szociális gyakorlat. Az iskolaidõ a 12. osztályban befejezõdik, zárásként minden diák elkészíti éves munkáját. Az 13. évben készülnek a diákok az érettségire önálló felkészülés alapján, tanári konzultációs segítséggel. A diákok szabadon megválaszthatják, hogy a 12. vagy az 13. év végén érettségiznek. A tapasztalatok alapján a vizsgaeredmények a hagyományos iskolákéhoz hasonlóak, vagy az átlagnál jobbak is lehetnek. Mindezt szorongásmentes tanulási légkörben, kreativitásukat nem elveszítve, önbizalmukban megerõsödve érik el a diákok. A Waldorf-iskola nem kötõdik egyetlen valláshoz sem. Tiszteletben tartja a családok vallásgyakorlatát. Az ünnepeink a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódóan a természet változásait követik (Mihály-nap, Márton-nap, Advent, Farsang, Húsvét, Pünkösd, János-nap). Jelenleg a felnövõ generációkban egyre több a nehézséggel küzdõ gyermek. A Waldorf-pedagógiának lehetõsége van arra, hogy egy-egy osztályban
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 13 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 14 sikeresen kísérje az ilyen gyermekek fejlõdését, de csak abban az estben, ha ezt az osztály összetétele megengedi. Ez mindenki számára a szociális fejlõdést erõsíti. A szülõi szerep, a fenntartás és az együttmûködés Az intézmény fenntartói a szülõk. Mit is jelent fenntartónak lenni? A szülõk pénzbeli támogatással, természetbeni munkával, az óvoda, az osztály és az iskola életében való aktív részvétellel tartják fenn az intézményt, ismereteik bõvítésével, az ottani nevelési gyakorlat elmélyítésével támogatják a pedagógusok munkáját. A mûködés pénzbeli alapjait az állami normatíva, önkormányzati és vállalkozói segítség, pályázatok, valamint a szülõk havi támogatása adják. A szülõknek lehetõségük van bekapcsolódni az intézményben mûködõ önképzõ körök munkájába (énekkar, fonó, csapatépítõ tréningek stb.). Az óvodai csoport, iskolai osztály belsõ életével és a közösségi élettel kapcsolatos szervezési és egyéb feladatokból mindenki részt vállal. Ebben nagy segítséget nyújtanak az újaknak a tapasztaltabb szülõk. A pedagógusok és a szülõk együtt szervezik a gyermekek óvodai és iskolai életét, s ezáltal a szülõk is aktív résztvevõivé válnak az intézményben folyó tevékenységeknek. Fontos az iskola szervezetében való jelenlét, az osztályközösség képviselete és fordítva, az iskola képviselése az osztályban. A tanárral és a többi szülõvel való pedagógiai együttmûködéshez szüksé- ges a szülõi esteken való rendszeres részvétel, ahol fokozatosan megismerhetjük az iskola nevelési gyakorlatát, ennek hátterét, beszélgetünk az osztályban éppen aktuális tananyagról, az osztály állapotáról, a gyerekek korsajátosságáról, a közösség fejlõdésérõl, a következõ ünneprõl, jelentõségérõl és a szükséges teendõkrõl. Az osztályok, csoportok szülõi estjeit a mindenkit érintõ eseményekrõl szóló összevont estek is kiegészítik, a nagyobb témákból elõadásokat, sorozatokat szervezünk. Néhány szót magunkról A Gyermekkert Kecskeméti Egyesület 1999 májusában, gyermeknapon szülõi kezdeményezésre alakult meg, és kiemelkedõen közhasznú szervezetként került bejegyzésre. A Kecskeméti Gyermekkert Egyesület két fõ célkitûzése a Waldorf-pedagógián alapuló óvoda és iskola alapítása és mûködtetése. Iskolánk 2002-ben nyitotta meg kapuit a Kecskeméti Önkormányzattól kapott szarkási iskola üresen álló épületében, mely terület 2006-ban saját tulajdonunkba került. 2003-ra végre lehetõségünk nyílt rá, hogy megalakuljon az oly régóta vágyott Waldorf Óvoda is. Így jött létre az új intézményünk: Kecskeméti Waldorf Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, mely létrejöttében és fennmaradásában a szülõi akarat és igyekezet teremtõ ereje érvényesül. Egyre bõvülõ intézményünk szükségessé teszi egy új, korszerû iskola építtetését, amely külalakjában, funkciójában is szerves összhangban fog állni a Waldorfpedagógia sajátosságaival, és magába foglalja a középiskolát is.
wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Page 15 wald fuzet 2008.qxd 11/4/2008 6:50 PM Elérhetõségeink: Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület 6000 Kecskemét, Szarkás 74. Telefon: 76/450-600, 20/579-8364 E-mail: gyermekkert@kecskemetiwaldorf.hu Web: Mihály Kertje Kecskeméti Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 6000 Kecskemét, Szarkás 74. Iskola Telefon: 76/450-600, 20/439-0878 E-mail: iskola@kecskemetiwaldorf.hu Óvoda Telefon: 20/441-4373 E-mail: óvoda@kecskemetiwaldorf.hu Web: E-mail: titkarsag@kecskemetiwaldorf.hu Page 16