Dr. Csajági Eszter: A fizikai aktivitás hatása változó korban lévő nők kardiális állapotára Háttér: A menopauza a nők életében számos afiziológiás változással jár együtt, melyek között vannak szubjektív kellemetlen tünetek, de vannak, olyanok is, amik egyes betegségekre hajlamosítanak, más meglévő betegségeket tovább rontanak. Ezen változások nagyrésze a változó korban is fenntartott sporttevékenységgel megelőzhető. Vizsgálatunk célja: A fizikai aktivitás hatásának vizsgálata változó korban lévő nők kardiális állapotára. Módszer: 100 változó korban lévő nőt vizsgáltunk echokardiográfiával, az ő adataikat hasonlítottuk premenopauzában lévő nőkhöz és 45-55 éves férfiakhoz. Eredmények: Nem találtunk egyetlen ultrahangos paramétert, amely specifikus lenne a változó korban létrejövő kóros elváltozások követésére, de a diasztolés funkciót jelző E/A hányados, különösképpen a gyors kamrai telődési sebesség szignifikáns eltérést mutatott inaktív menopauzában lévő nőkben, mely eltérés sportolókon nem figyelhető meg. Következtetések: A fizikai aktivitás számos egyéb pozitív hatása mellett változó korban kivédi a bal kamra tágulékonyságának csökkenését. Kulcsszavak: sport, menopauza, echokardiográfia, diasztolés funkció A menopauza- ciklus szünet, helyesebben az aktív ciklusok teljes megszűnése- a természetes öregedés velejáró folyamata, amely a nők életében azonban nemcsak fiziológiás változásokkal jár együtt. Általában a negyvenes években kezdődik, és az ötvenes évek végére szinte biztosan végbe is megy. Az összetett hormonális változások eredményeként mind a fizikumra, mind a lélekre hatással van 1. A hormonális státuszban és a fizikai aktivitásban bekövetkező negatív változások eredményeként különböző betegségek esélye megnő, egyes elváltozások rosszabbodnak 2. Gondoljunk csak az elhízásra, a csontritkulásra, egyes daganatokra, kardiovaszkuláris megbetegedésekre, pszichés elváltozásokra (öregség, betegség érzése, koncentrációképesség átmeneti csökkenése, alvászavarok és a hőhullámok melyekért újabb kutatások szerint az előnytelen lipidprofil lehet a felelős 3 ) valamint a vizelet inkontinenciára. Előbbiek a rendszeres fizikai aktivitással megelőzhetők, kezelhetők 4,5,6,7,8 (erre bizonyító erejű állatkísérletek is vannak 9,10 ), a vizelet inkontinencia területén a fizikai aktivitás hatása nem ilyen kifejezett 4. A rendszeres sport megakadályozza a menopauzában felgyorsuló csonttömegvesztést 11, az EFOPS (Erlangen Fitness Osteoporosis Prevention) Tanulmány pedig rámutatott a sport jótékony hatására egy 12, három 13 illetve négy év utánkövetéssel, kihangsúlyozva a hosszabb idő után a lipidprofilban megjelenő nagymértékű javulást 14. Utóbbi megfigyelés azért is külön említésre méltó, mert egy kínai tanulmány kimutatta, hogy önmagában a menopauza nem rizikófaktora a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, hanem az elhízás és kóros lipidprofil miatt lesz azzá 15. Ezek minél régebben (tehát már premenopauzában is) fennállnak, annál fontosabb rizikófaktorok 16 a Magyarországon is a halálozási statisztikákat vezető kardiovaszkuláris megbetegedésekben. Az elhízás azért is kifejezetten jelentős, mert a kardiorespiratorikus fittség is csak akkor tud kialakulni illetve javulni menopauzában, ha a testsúly normalizálódik 17. 1
Több ajánlás is született arra, hogy mennyi fizikai aktivitás szükséges az elhízás és következményeinek, valamint a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére. Az Amerikai Sportorvos Társaság Ajánlása szerint a rendszeres testmozgás állóképességi, erő, nyújtó és ügyességi feladatokból kell álljon, felnőttekben 5-ször minimum 30 perc összesen 150 perc közepes erősségű testmozgás kell hetente, vagy ezzel egyenértékű a heti 3-szor végzett minimum 25, összesen 75 perces intenzív fizikai aktivitás 18. Aki ezt nem tudja teljesíteni, természetesen a kevesebb mozgás is előnyökkel jár. Emellett a program egyénre szabott kell legyen: vegye figyelembe az aktuális fizikális státuszt, az egészségügyi állapotot, a célt, illetve a válaszkészséget 18. Előzetesen a kardiovaszkuláris státusz felmérése csak panasz esetén szükséges. A Brit Ajánlás ehhez annyi kiegészítéssel szolgál, hogy a korábban aktív sportolóknak is meghatározza a szükséges napi mozgásmennyiséget 300 perc/hét mérsékelt vagy 150 perc/hét intenzív fizikai aktivitás formájában 19. Ezen ajánlások egyelőre azonban csak kiindulópontnak tekinthetők hölgyek esetén, ugyanis többségüket kizárólag férfiakon határozták meg 20. Vizsgálatunk célja Változó korban lévő nők szívének diasztolés és szisztolés funkcióját vizsgáltuk echokardiográfiával, kerestük van-e eltérés a sportolók és nem sportolók (hypertoniás, obes, kontroll) között. Emellett a változó korban a hormonális hatások megváltozása miatt létrejövő előny-kiegyenlítődés megjelenésének regisztrálására a vizsgált csoportot ugyanolyan korú férfiakkal, valamint premenopauza korú nőkkel hasonlítottuk össze. Vizsgált személyek és módszerek Tanulmányunkban összesen 100 menopauzában lévő hölgyet vizsgáltunk (45-55 év): 34 sportolót (aerobik, futás, labdajátékok, tai-chi, tenisz, triatlon, úszás, szabadidősportok) akik heti 5 órát sportolnak átlagosan 25 éve, 14 ismert-kezelt hypertoniást, 9 elhízott (BMI>30) és 43 kontrollt (az utóbbi 3 csoportban a sport nem éri el a heti 30 percet sem). A menstruációs ciklusra vonatkozó kérdőívet töltettünk ki a vizsgált alanyokkal, majd vérnyomást mértünk és echokardiográfiás vizsgálatot végeztünk Philips HD15 Echocardiográffal reggeli-koradélelőtti órákban. Az összehasonlításhoz 84 45-55 év közötti férfit, valamint 44 40-44 év közötti hölgyet választottunk. Az echokardiográfiás méréseket off-line értékeltük ki. A statisztikai elemzést Statistica for Windows 10.0-al végeztük. Eredmények és értelmezésük A 3 csoport (változó korban levő nők (m)- premenopauza korú nők (pm) - 45-55 éves férfiak (f)) jellemzése során megállapítható, hogy a 45-55 éves korú hölgyek között random mintavétel mellett a legkisebb a sportolók aránya (m:34%, f:38% és pm:45%), a 40-44 éves nőkben legalacsonyabb a hypertoniások aránya (9%), az idősebb hölgyek és urak között ez az arány egyforma (14%). Meglepő módon az elhízottak (BMI>30) aránya a változó korban lévő nőkben volt a legkisebb (m:9%, f:15% és pm:20%), a túlsúlyosak (25<BMI<30) aránya azonban náluk a legnagyobb. 2
A sportolók és nem sportolók megoszlását a 3 csoportban az 1. ábrán mutatom be. : sportoló : hypertoniás : kontroll : obes 1. ábra - A sportoló-nem sportolók aránya a 45-55 éves nők között 2. ábra - A sportolók-nem sportolók aránya a 40-44 éves nők között 3. ábra - A sportolók-nem sportolók aránya 45-55 éves férfiak között 3
Sportoló (sp) és nem sportoló (nsp) menopauzában lévő nők között szignifikáns különbség volt a diasztolés funkciót jelző E/A hányadosban (sp:1,444 vs nsp:1,201 p=0,0015), mely különbségért a gyors kamrai telődés sebességének különbsége volt felelős (sp:0,787 m/s vs nsp:0,714 m/s p= 0,01185). Ezen hányados a nem sportolókban a kevésbé tágulékony falat jellemzi. A sport további előnyös hatását mutatja a 2 csoport közötti különbség a testtömeg indexben, amelyből jól látható, hogy a sportolók testsúlya a normál tartományban van, míg a fizikailag inaktív populáció már a túlsúlyos kategóriába tartozik (1. Táblázat), ezért nekik számos betegségre is magasabb a rizikójuk. A szív edzettségét jellemző morfológiai és funkcionális paraméterek között nem volt eltérés a 2 csoport között, ami nem meglepő, mert a sportolók többsége is ebben a korban a szabadidősport kategóriába sorolható. Amennyiben az obes és a hypertoniás populációt is külön vizsgáljuk, ezen különbségek mellett hypertoniásoknál a többi csoporthoz képest az interventrikuláris szeptum is szignifikánsan vastagabb volt (4. ábra), ami a magasabb vérnyomást követő elváltozás. 1. Táblázat - Változó korban levő sportoló és nem sportoló nők közötti különbségek Sportolók Nem sportolók p BMI (kg/m 2 ) 23,935±1,59 26,124±2,09 0,0089 E (m/s) 0,787±0,07 0,714±0,07 0,0118 A (m/s) 0,574±0,06 0,606±0,05 0,1360 E/A (m/s) 1,444±0,21 1,201±0,15 0,0015 BMI: Body mass index (testtömegindex); E: kamrai telődés korai gyors fázisa; A: pitvari kontrakció miatt késői kamrai telődés sebessége; E/A: korai és késői kamrai telődés sebességének aránya 4. ábra - Az interventrikuláris szeptum vastagsága változó korú nőkben Ugyanebben a korosztályban férfiakban sokkal kifejezettebbek voltak a különbségek a sportoló és nem sportoló egyének között, főleg az edzettséget jelző funkcionális és regulációs paraméterekben (2. Táblázat). Sportolókban alacsonyabb volt a nyugalmi pulzusszám, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a perctérfogat. A diasztolés funkciót jelző E/A hányados is jobb volt sportolókban, mint nem sportolókban, illetve a BMI is alacsonyabb sportolókban, bár férfiaknál a nagyobb izomtömeg miatt ez is a normál felső határa (25) felett volt. 4
2. Táblázat - 45-55 éves férfi sportolók és nem sportolók közti különbségek Sportolók Nem sportolók P Pulzus (1/min) 58,171±4,69 67,256±5,91 0,0004 BP sys (Hgmm) 129,700±6,98 140,951±7,44 0,0012 BP dia (Hgmm) 84,217±5,29 89,578±5,76 0,0393 CO (L/min) 5,594±0,71 6,748±1,00 0,0060 BMI (kg/m 2 ) 25,222±1,35 29,280±1,80 <0,0001 BP sys: szisztolés vérnyomás; BP dia: diasztolés vérnyomás; CO: Cardiac Output (perctérfogat) Premenopauza korú nőkőn a BMI-n kívül (sp: 23,157 kg/m 2 vs nsp: 27,361 kg/m 2 P=0,0091) csak a szívciklusok hosszában (sp: 1010,878 ms vs nsp: 879,405 ms p=0,0407) volt különbség a sportoló és nem sportoló csoportok között, utóbbi különbségért a sportolóknál jelentkező hosszabb diasztole felelős (sp: 676,473 ms vs nsp: 552,524 ms p=0,0320). Változó korban és előtte álló nők között szignifikáns különbség volt a szisztolés vérnyomásban és az E/A hányadosban, mely utóbbi különbségért a gyors kamrai telődés sebességének különbsége volt felelős. A magasabb szisztolés nyomás következtében változó korban a relatív (a testfelszín számlálóval megegyező kitevőjű hatványára vonatkoztatott) bal kamrai falvastagság és relatív kamrai izomtömeg is nagyobb (3. Táblázat) a kezdődő koncentrikus bal kamrai hipertrófia miatt. 3. Táblázat - Menopauza és premenopauza korú nők közötti különbségek Menopauza Premenopauza P BP sys (Hgmm) 130,717±8,78 122,128±6,62 0,0060 E/A 1,28±0,18 1,491±0,22 0,0040 E (m/s) 0,739±0,07 0,799±0,08 0,0283 A (m/s) 0,595±0,05 0,568±0,06 0,1880 Rel. WT (mm/m) 13,643±0,70 13,047±0,81 0,0271 Rel. LVMM (g/m 2 ) 76,346±7,18 69,826±7,17 0,0140 Rel. WT: realtív falvastagság, Rel LVMM: relatív bal kamrai izomtömeg Ezen különbségek közül sportoló premenopauzában és menopauzában lévő nők között csak a szisztolés vérnyomásban van különbség (m: 133,074 Hgmm vs pm: 120,441 Hgmm p=0,0369), a diasztolés funkció romlását a rendszeres sport ellensúlyozza (E/A m: 1,44 vs p: 1,53 p=0,45). Nem sportoló premenopauzában és menopauzában lévő nők között az E/A hányadosban (m: 1,201 vs pm: 1,456 p=0,0048) azonban szignifikáns különbség van (5. ábra), mely különbség a gyors kamrai telődés sebességének különbsége a felelős (E m: 0,714 m/s vs pm: 0,788 m/s p=0,035). A vérnyomás jelentős, de nem szignifikáns különbséget mutatott (BP sys: m: 129,485 Hgmm vs pm: 123,442 Hgmm p=0,08). 5
5. ábra -Az E/A hányados sportoló és nem sportoló nőknél változó korban és premenopauzában Mindhárom csoportot (premenopauza-menopauza-férfi) összehasonlítva nem találtunk olyan paramétert az echokardiográfiás vizsgálatok során, melyet ne lehetne a nemi és életkorbeli különbségekkel megmagyarázni. Szignifikáns eltérés volt megfigyelhető a férfiak és a női csoportok között a testméretekben, valamint a szív nagyságát jellemző, de az edzett szívre nem karakterisztikus jegyekben. Ezen kívül a szív edzettségét jelző paraméterek közül szignifikáns különbség volt a morfológiai jegyekben (relatív falvastagság, muszkuláris kvóciens), de nem volt különbség a regulációs változást jelző paraméterekben (nyugalmi pulzusszám, perctérfogat, circumferenciális roströvidülési sebesség) valamint a szisztolés és diasztolés funkcióban. Figyelemre méltó azonban a két női korosztály közötti bal kamrai diasztolés funkcióban megjelenő különbség, mely eltérés a sportoló csoportok esetében már nem figyelhető meg. Összefoglalás Nem találtunk olyan echokardiográfiás paramétert, amely változó korú nőkben eltér a velük azonos életkorban lévő férfiaktól és a premenopauzában lévő nőktől egyaránt. Megfigyeléseinket és más szerzők tanulmányait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy változó korban a diasztolés funkció romlásának csökkentése és a bal kamra tágulékonyságának fenntartása mellett a sport nemcsak a testsúlykontrollban játszik szerepet (ezzel vérzsír csökkentő és cardivaszkuláris megbetegedéseket megelőző szerepe bizonyított), hanem változó korban lévő nők, életminőségét, hangulatát, közérzetét és önbecsülését is javítja, legyen akár csoportos, akár egyéni mozgás. Köszönetnyilvánítás: Ezúton fejezem ki köszönetemet prof. Pavlik Gábornak, dr. Kneffel Zsuzsannának és Major Zsuzsannának, hogy az általuk végzett vizsgálatok eredményét is felhasználhattam. 6
Irodalomjegyzék: 1. Erbil N, Boyacı S, Kurt I, Akdoğan Y, Kaya I. A Turkish study on menarche and menstrual experiences and their effects on attitudes towards menopause. Int J Nurs Pract 2012; 18 (2): 107-16. 2. Zsuga J. Változó korban: milyen betegségekre kell jobban figyelni? WEBBeteg www.webbeteg.hu/cikkek/menopauza/327/milyen-betegsegekre-kell-jobban-figyelni 3. Thurston RC, El Khoudary SR, Sutton-Tyrrell K, Crandall CJ, Gold EB, Sternfeld B, Joffe H, Selzer F, Matthews KA. Vasomotor Symptoms and Lipid Profiles in Women Transitioning Through Menopause. Obstet Gynecol. 2012; 119 (4):753-61. 4. Ağıl A, Abıke F, Daşkapan A, Alaca R, Tüzün H. Short-term exercise approaches on menopausal symptoms, psychological health, and quality of life in postmenopausal women. Obstet Gynecol Int. 2010; article ID 274261. 5. Di Blasio A, Ripari P, Bucci I, Di Donato F, Izzicupo P, D'Angelo E, Di Nenno B, Taglieri M, Napolitano G. Walking training in postmenopause: effects on both spontaneous physical activity and training-induced body adaptations. Menopause. 2012; 19 (1): 23-32. 6. Ogwumike OO, Sanya AO, Arowojolu AO. Endurance exercise effect on quality of life and menopausal symptoms in Nigerian women. Afr J Med Med Sci. 2011; 40 (3): 187-95. 7. Figueroa A, Park SY, Seo DY, Sanchez-Gonzalez MA, Baek YH. Combined resistance and endurance exercise training improves arterial stiffness, blood pressure, and muscle strength in postmenopausal women. Menopause. 2011; 18 (9): 980-4. 8. Villaverde Gutiérrez C, Torres Luque G, Abalos Medina GM, Argente Del Castillo MJ, Guisado IM, Guisado Barrilao R, Ramírez Rodrigo J. Influence of exercise on mood in postmenopausal women. J Clin Nurs. 2012; 21 (7-8): 923-28.. 9. Sanches IC, de Oliveira Brito J, Candido GO, da Silva Dias D, Jorge L, Irigoyen MC, De Angelis K. Cardiometabolic benefits of exercise training in an experimental model of metabolic syndrome and menopause. Menopause. 2011 Dec 8. [Epub ahead of print] 10. Souza SB, Flues K, Paulini J, Mostarda C, Rodrigues B, Souza LE, Irigoyen MC, De Angelis K. Role of exercise training in cardiovascular autonomic dysfunction and mortality in diabetic ovariectomized rats. Hypertension. 2007; 50 (4): 786-91. 11. Seifert-Klauss V, Fillenberg S, Schneider H, Luppa P, Mueller D, Kiechle M. Bone loss in premenopausal, perimenopausal and postmenopausal women: results of a prospective observational study over 9 years. Climacteric. 2012 Mar 23. [Epub ahead of print] 12. Kemmler W, Engelke K, Lauber D, Weineck J, Hensen J, Kalender WA. Exercise effects on fitness and bone mineral density in early postmenopausal women: 1-year EFOPS results. Med Sci Sports Exerc. 2002; 34 (12): 2115-23. 13. Kemmler W, von Stengel S, Weineck J, Lauber D, Kalender W, Engelke K. Exercise effects on menopausal risk factors of early postmenopausal women: 3-yr Erlangen fitness osteoporosis prevention study results. Med Sci Sports Exerc. 2005; 37 (2): 194-203. 14. Kemmler W, Engelke K, von Stengel S, Weineck J, Lauber D, Kalender WA. Longterm four-year exercise has a positive effect on menopausal risk factors: the Erlangen Fitness Osteoporosis Prevention Study. J Strength Cond Res. 2007; 21 (1): 232-9. 15. He L, Tang X, Li N, Wu YQ, Wang JW, Li JR, Zhang ZX, Dou HD, Liu JJ, Yu LP, Xu HT, Zhang JG, Hu YH. Menopause with cardiovascular disease and its risk factors 7
among rural Chinese women in Beijing: A population-based study. Maturitas. 2012 Mar 21. Epub ahead of print 16. ESHRE Capri Workshop Group. Perimenopausal risk factors and future health. Hum Reprod Update. 2011; 17 (5): 706-717. 17. Ciolac EG, Greve JM. Exercise-induced improvements in cardiorespiratory fitness and heart rate response to exercise are impaired in overweight/obese postmenopausal women. Clinics (Sao Paulo). 2011; 66 (4): 583-9. 18. Garber CE, Blissmer B, Deschenes MR, Franklin BA, Lamonte MJ, Lee IM, Nieman DC, Swain DP. American College of Sports Medicine position stand. Quantity and quality of exercise for developing and maintaining cardiorespiratory, musculoskeletal, and neuromotor fitness in apparently healthy adults: guidance for prescribing exercise. Med Sci Sports Exerc. 2011; 43 (7): 1334-59. 19. O'Donovan G, Blazevich AJ, Boreham C, Cooper AR, Crank H, Ekelund U, Fox KR, Gately P, Giles-Corti B, Gill JM, Hamer M, McDermott I, Murphy M, Mutrie N, Reilly JJ, Saxton JM, Stamatakis E. The ABC of Physical Activity for Health: a consensus statement from the British Association of Sport and Exercise Sciences. J Sports Sci. 2010; 28 (6): 573-91. 20. Asikainen TM, Kukkonen-Harjula K, Miilunpalo S. Exercise for health for early postmenopausal women: a systematic review of randomised controlled trials. Sports Med. 2004; 34 (11): 753-78. 8