Mi közöd hozzá? Fiatalnak lenni a globalizált világban Oktatási segédanyag fiatalok iskolai és iskolán kívüli foglalkozásaihoz 2008
Elôszó Készítették: Koppány Judit, Nagy Gabriella, Papp Kriszta, Szántó Diana, Tarján Edina A kiadvány az Iskolák a világért c. projekt keretén belül valósult meg. A projekt a mezôgazdasági termékekkel (mint például a banánnal, rizzsel, cukorral) folytatott kereskedelem példáján keresztül illusztrálja az Észak (elsôsorban európai országok) és Dél (fejlôdô országok Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában) közötti kapcsolatokat és függôségeket. Elsôdleges célja, hogy a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos témákat bevezesse az iskolai oktatásba az alábbi négy országban: Ausztria, Lettország, Szlovénia és Magyarország. Ahhoz, hogy ezt a célt elérhessük a következô tevékenységet valósítjuk meg: Globális nevelés képzéseket szervezünk tanároknak Ausztriában, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon Globális nevelés képzéseket szervezünk pedagógushallgatóknak Szlovéniában és Lettországban Globális nevelés workshopokat tartunk diákoknak Ausztriában, Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon Pedagógia anyagokat gyûjtünk, fejlesztünk és teszünk közzé a projekt honlapján Partnerek Welthaus Graz (A), Welthaus Linz (AT), Welthaus Klagenfurt (AT), Welthaus Wien (AT), Artemisszió Alapítvány (HU), MiTi (LV), Humanitas (SI). A világ, melyben élünk egyszerre lett kisebb és mégis bonyolultabb a globalizációnak köszönhetôen. Az áruk, emberek és az információ áramlása korábban nem látott mértéket ölt, melynek következtében a világ népei egyre inkább kölcsönös függésben élnek. Ahhoz, hogy a globalizáció társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai hatásait megértsük, nem ragadhatunk meg egy nézôpontnál, hanem a jelenséget teljes komplexitásában érdemes vizsgálnunk. Ez az alapelve a globális nevelésnek. A globális nevelés célja az, hogy felhívja a figyelmet helyi cselekedeteink globális következményeire, hatásaira, ezáltal hozzásegítve minket ahhoz, hogy kilépjünk mindennapi világunkból, és megismerjük a minket körülvevô emberek hétköznapjait, akár szomszédainkról, akár távoli kontinensek lakóiról legyen szó. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye a fiatalokat a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát. A kiadványban található foglalkozások számos, globalizációval kapcsolatos témát ölelnek fel: világszegénység, fejlôdô országok és a mezôgazdasági kereskedelem, gyarmatosítás, rasszizmus, és migráció. Ezen témák mindegyike jó kiindulópont ahhoz, hogy a diákokkal megismertessük korunk kihívásait, elgondolkodtassuk és cselekvésre ösztönözzük ôket. A foglalkozások átlagban 90 percesek, beilleszthetjük ôket a tanórai keretek közé, de akár iskolán kívüli foglalkozások során is hasznosíthatjuk. Minden egyes foglalkozás több gyakorlatból áll, melyeket önállóan is használhatunk. Jó olvasást és élménydús foglalkozásokat kíván, az Artemisszió csapata A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. További információ, jó gyakorlatok és oktatási anyagok: www.schools.welthaus.at A kiadványt az Európai Unió és az EU Plattform RPP programja támogatta. A kiadványban található tartalomért minden felelôsség az Artemisszió Alapítványt terheli.
Tartalom 3 Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban A foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül hozza közelebb a globalizáció fogalmát a fiatalokhoz. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye ôket a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát. Mi közöd hozzá? - fiatalnak lenni a globális világban 8 17 25 A világ a bevásárlókosarunkban A foglalkozás interaktív gyakorlatokon keresztül a mezôgazdasági kereskedelem példáját használva illusztrálja a globalizáció folyamatát és az egyenlôtlenségek kialakulását. Célja, hogy a fiatalokat tudatos és felelôs fogyasztásra ösztönözze. Tényleg fekete-fehér a világ? A játékos foglalkozás egymásra épülô gyakorlatain keresztül a diákok megismerik a rassz és rasszizmus fogalmát, elgondolkodnak a fizikai tulajdonságokon alapuló kategorizáció önkényes mivoltáról, megismerik a rasszizmussal és rasszizmus elleni harccal kapcsolatos fôbb eseményeket és élményszinten, de játékos formában tapasztalatot szereznek a kirekesztettség érzésérôl, döntéseik irracionalitásáról. Gyarmatosítók nyomában A foglalkozás bemutatja a gyarmatosítás folyamatát és az annak nyomán kialakuló egyenlôtlen viszonyokat a világban. Célja, hogy a fiatalok érzékenyebbé, figyelmesebbé és felelôsebbé váljanak a tôlük látszólag térben és idôben is távol zajló folyamatokra, és belássák, létezhet egy igazságosabb, élhetôbb, egyenlôbb világ, és ez rajtuk is múlik. Manapság az egyik leggyakrabban használt fogalom a globalizáció. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit értünk rajta? Vajon örülni kell a globalizációnak vagy félni kell tôle? Milyen hatása van az egyéni életünkre annak, hogy a távolságok kisebbek lettek és akár átrepülhetjük az óceánt? Hogy az Internet segítségével távoli országokban élô emberekkel kommunikálhatunk? Hogy ugyanazokat a filmeket nézzük és zenéket hallgatjuk, mint sok ezer tinédzser Amerikától Ázsiáig? Hogy vannak olyan termékek, amelyek a világ bármely pontján elérhetôk? Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy egyre szorosabb kapcsolat van köztünk és a világ távoli országaiban élô emberek között. De vajon ugyanezen tényezôk, hogyan hatnak más kontinensek, más országok lakóira? Felelôsek vagyunk-e másokért? Tudunk-e tenni az egyenlôtlenségek ellen? A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül hozza közelebb a globalizáció fogalmát a fiatalokhoz. Célja, hogy a világban zajló folyamatok jobb megértésén túl érzékenyebbé tegye ôket a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseire és felvesse a globális társadalmi felelôsség gondolatát. 33 Vándorok a nagyvilágban A foglalkozás a migráció jelenségével, annak okaival, a migráció és a globalizáció kapcsolatával, a magyarországi, illetve a világban tapasztalható vándorlási hullámokkal foglalkozik, végül rámutatva a migráció jó oldalaira. 2 Tartalom Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban 3
Globalizáció a hétköznapokban A világ népessége és gazdagsága A gyakorlat célja: A globalizáció fogalmának felvezetése A globalizáció hatásainak (távolságok csökkenése, növekvô egymásrautaltság) szemléltetése. A játék idôtartama: 30 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: csoportonként egy világtérkép, öntapadós emlékeztetô cédulák (mini post-it), fonal, csoportonként 1db vonalzó, papír, toll, bevásárlólista (melléklet) 1. A diákokat kis csoportokra (4-6 fô) osztjuk. 2. Minden csoport kap egy vonalzót, fonalat és egy világtérképet. Kiosztjuk a csapatoknak a feladatot (ugyanazt a feladatot 2 csoport is kaphatja): I. csoport feladata, hogy a csapattagok válasszák ki a legtávolabbi helyet (országot), ahol már jártak, a vonalzóval mérjék le a távolságokat, számolják ki és adják össze a kilométereket. II. csoport feladata, hogy nézzék meg a ruháikon található cédulákat, írják fel, hogy mi hol készült, majd jelöljék a térképen a származási helyeket, vonalzóval mérjék le a távolságokat és számolják össze a kilométereket. III. csoport kap egy bevásárló listát és egy ország listát. Feladatuk, hogy találják ki, honnan érkezhettek a termékek, jelöljék be a térképen a származási helyeket, a vonalzóval mérjék le a távolságokat és számolják össze a kilométereket. Banán- Ecuador, Kávé- Brazília, Cukor- India, Tea- Sri Lanka, Narancslé- Spanyolország, Csokoládé- Elefántcsontpart, Rizs- Thaiföld 3. A csoportok eredményeit a táblán/flipcharton rögzítjük. 4. Közös megbeszélés: Volt-e meglepetés? Mire következtetnek mindebbôl? Milyen hatásai vannak a globalizációnak? Mik a globalizáció hátrányai és elônyei? 5. Következtetés: A világ népei sohasem éltek izoláltan, de a kapcsolatháló ma már olyan sûrû lett, hogy nem tudunk nem tudomást venni egymásról. A globalizáció mindenkire hatással van, akár örül ennek a hatásnak, akár nem. A gyakorlat célja: Képet kapni az egyes kontinensek lakosságáról és gazdagságáról. Rádöbbenni, hogy torzult elképzeléseink vannak a világról. Vizualizálni az egyenlôtlenségeket. Felvezetni a társadalmi igazságosság kérdését. A játék idôtartama: 20 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: Kontinens feliratok (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Európa) a falra kiragasztva, székek, statisztikai adatok. 1. A falra egymás mellé felragasztjuk az egyes kontinensek feliratait. 2. A játék két részbôl áll. Az elsô lépésben arra kérjük a résztvevôket, képzeljék el, hogy most ôk a világ teljes lakossága. Ha figyelembe kellene venni a valós arányokat, hány fô lakna közülük Afrikában, hány Európában, Észak-Amerikában, hány Dél-Amerikában, Ázsiában? Mérjék fel az arányokat és azoknak megfelelôen álljanak annyian az egyes kontinensek alá. 3. Összevetjük a valós adatokkal. 4. Közös megbeszélés: Mi befolyásolja a becslésünket a világnépesség eloszlásának meghatározásában? Milyen elképzelések, érdekek és félelmek rejlenek a háttérben? 5. Második lépésben, a résztvevôk most a teremben lévô székeket osztják el úgy, mintha a világ összgazdagságát (GDP-ben kifejezve) kellene elosztaniuk, de úgy, hogy akik az imént az egyes kontinensek alatt álltak maradjanak a saját kontinensüknél. A székek száma megegyezik a diákok számával. 6. Összevetjük a valós adatokkal: 7. Az utolsó utasítás az, hogy most mindenki üljön le a rendelkezésre álló székekre, ne maradjon üresen szék és ne legyen senki, aki áll. Biztos meglepetést okoznak a székek nélkül maradó afrikaiak és a több széken egyszerre ülô európaiak és észak-amerikaiak. 8. Közös megbeszélés: Mit éreztek a játék közben? Min lepôdtek meg a legjobban? Mit mutat be ez a játék? Hogyan határoznák meg a szegénység fogalmát? 4 Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban 5
Statisztikai adatok: Kontinensek Népesség (fô) Népesség (%) GDP (milliárd $) GDP (%) Európa 591.852.029 9,19 14.467,60 32,63 Óceánia 32.455.000 0,50 851,38 1,92 Dél- Amerika és a Karib-szigetek 551.177.000 8,55 2.482,29 5,60 Afrika 896.606.000 13,92 933,66 2,11 Észak-Amerika 333.058.566 5,17 13.530,32 30,52 Ázsia (Oroszországgal együtt) 4.037.808.000 62,67 12.068,30 27,22 Összesen 6.442.956.595 100 44.333,54 100 A játék során, Óceánia nem szerepel a kontinensek között, mert lakossága százalékos arányban olyan kicsi, hogy nem érné el az egy fôt. Háttérinformáció: A világ népessége A világ népessége kifejezés a világban élô emberek becsült számára utal. 2007 áprilisában ez a szám megközelítôleg 6,6 milliárd embert jelentett. Annak ellenére, hogy a világ egyes részein a népesség csökken, a világ népessége összességében növekedést mutat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint 2050-re a világon élô emberek száma eléri majd a 9,2 milliárdot. www.wikipedia.org, http://esa.un.org/unpp A világ összjövedelme - Bruttó hazai termék (GDP) A játékban használt világ-összjövedelem kifejezés a játékban említett országok bruttó hazai termékén alapszik. A GDP az adott országban elôállított termékek és szolgáltatások összességének értékeként lett meghatározva. A GDP egy ország összvagyonát mutatja, azonban az országon belüli egyenlôtlenségekrôl nem ad információt. Szegénység Mivel a szegénység fogalmát nagyon nehéz meghatározni (nehéz mérni az éhezést, a betegségeket és a félelmet), a Világbank ezért bevezette az úgynevezett napi egy dollár meghatározást. E napjainkra általánosan elfogadott mutató szerint az, aki naponta kevesebb mint egy dollárból él, az abszolút szegénység szintje alatt él, azok pedig, akik naponta két dollárt költhetnek el, a szegénység szintjén élnek. Ez a meghatározás az egyes egyének anyagi forrásain alapszik. A szegénység kifejezés azonban könnyen meghatározható tágabb értelemben is, ha figyelembe veszünk egyéb olyan tényezôket, amelyek a tisztes megélhetéshez szükségesek, mint például a tanulási lehetôségek, életszínvonal, törvényi biztonság, vagy a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatás. Az ideális világ Célja: A vágy és a szükséglet közötti különbség megértése Az alapvetô emberi jogok fogalmának felvezetése A globális felelôsség fogalmának felvetése Egyéni bevonódás elôsegítése A játék idôtartama: 40 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: világ javai kártyák (melléklet) 1. A diákokat kis csoportokra (4-6 fô) osztjuk. 2. Minden csoport kap egy csomag világ javai kártyát. 3. Minden csoport válogasson ki 15 kártyát, azokról a dolgokról, amelyek szerintük a legfontosabbak, és amikhez minden fiatalnak joga kellene, hogy legyen egy ideális világban. A döntésüknek konszenzuson kell alapulnia, és összesen 10 percük van arra, hogy meghozzák. 4. A világ javai sajnos végesek. Ahhoz, hogy az elosztásuk igazságosabb legyen, a gazdagoknak sokszor le kell mondaniuk a szegényebbek javára. Mi az az öt dolog, amibôl kevesebbel is megelégednének ahhoz, hogy a maradék tízbôl mindenkinek jusson? A döntésüknek ismét konszenzuson kell alapulnia, és összesen 10 percük van arra, hogy meghozzák. 5. Csoportok bemutatják, mi az a 10 dolog, amit mindenképp szükségesnek tartanak. 6. Közös megbeszélés: Milyen volt a gyakorlat? Milyen volt a csoporton belüli együttmûködés? Könnyen kiválasztották a kártyákat? Mirôl folytak a legnagyobb viták? 7. A csoportok által kiválasztott kártyákat 2 oszlopba (vágyak és szükségletek) rendezzük. Mi a vágy és szükséglet közötti különbség? Elegendôek a Föld erôforrásai ahhoz, hogy minden vágyunk teljesüljön? Elegendôek a Föld erôforrásai ahhoz, hogy mindenki szükségletei teljesüljenek? A világon mindenkinek megvan mindene, amire szüksége volna? És Magyarországon? Mit lehetne tenni, hogy mások ne szenvedjenek hiányt? A gyakorlat eredetijének forrása: Susan Fountain: Education for development- A teacher's resource for global learning. 6 Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban Mi közöd hozzá?- fiatalnak lenni a globális világban 7
A világ a bevásárlókosarunkban Ez a képzés mindazoknak szól, akik már valaha vásároltak. Napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap, mint nap. De vajon hányszor gondoltuk végig, hogy honnan is jönnek ezek az áruk, és hogyan élnek azok, akik megtermelték ôket? Mindannyian vásárlók vagyunk, de vajon gondolunk-e rá, hogy vásárlásainkkal távoli helyeken élô emberek életét is befolyásoljuk? A képzés arra mutat rá, hogy a globalizáció térnyerésével egyre inkább egymásrautaltságban élünk és kölcsönösen függünk egymástól. A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegû gyakorlatokon keresztül a mezôgazdasági kereskedelem példáját használva illusztrálja a globalizáció folyamatát és az egyenlôtlenségek kialakulását. Célja, hogy a fiatalokat tudatos és felelôs fogyasztásra ösztönözze. Honnan jön a csoki? A gyakorlat célja: A diákok érdeklôdésének felkeltése, a téma bevezetése. Elônye, hogy a gyakorlat nem igényel semmi mást, mint csokoládét a csoport minden tagja számára és egy nagy világtérképet. A játék idôtartama: 10 perc Ajánlott korosztály: 10+ Eszközigény: tábla csokoládé (lehetôség szerint méltányos kereskedelembôl származó), világtérkép, kakaóbab-kártyák (melléklet), csokoládékártyák (melléklet), madzag, vonalzó 1. A játékosok feladata, hogy kitalálják melyik az öt legnagyobb kakaótermelô, illetve csokoládégyártó ország a világon és elhelyezzenek egy-egy kártyát a megfelelô helyre a falra felfüggesztett térképen. Megkínáljuk a csoportot csokival, majd a következôket kérdezzük meg tôlük. Tudják-e, hogy honnan származik a csoki? Milyen országokban termelnek kakaót? Melyik a 6 legnagyobb kakaóbabtermelô ország? 1. Elefántcsontpart 2. Ghána 3. Indonézia 4. Nigéria 5. Kamerun 6. Brazília Milyen országokban gyártanak csokit? Melyik az 5 legnagyobb csokoládégyártó cég? 1. Mars (USA) 2. Nestlé (Svájc) 3. Hershey Foods (USA) 4. Cadbury (Egyesült Királyság) 5. Ferrero (Olaszország) Hol vannak ezek az országok a térképen? A térképre helyezzük fel a kakaóbab és csokoládékártyákat. 2. Megbeszélés: Mi érdekes az elrendezésben? Mi az oka ennek az eloszlásnak? 3. Képzeljük el, hogy egy elefántcsontparti termelô kakaójából az Amerikai Egyesült Államokban készítenek csokoládét, majd azt Magyarországra hozzák. Mérjük meg madzag segítségével, hogy összesen hány kilométert utazik ez a csoki. Milyen következményei vannak ennek? 8 A világ a bevásárlókosarunkban A világ a bevásárlókosarunkban 9
Háttéranyag: A kakaó trópusi területeken nô, a kakaónövény számára szükséges forró, de egyben árnyékos környezetet a trópusi esôerdôk biztosítják. Kakaóföldek Latin-Amerikától Afrikán át Délkelet- Ázsiáig húzódnak, ez az úgynevezett kakaóöv. A világ nyolc legnagyobb kakaótermelô országa: Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Brazília, Ecuador és Malajzia, amelyek együttesen a világ kakaótermelésének 90%-át tudhatják magukénak. Brazília kivételével a kakaótermelés kistermelôk kezében van, akik pár hektáros földeken dolgoznak. Elefántcsontparton mintegy félmillió termelô él kakaótermelésbôl, és a többi országban is több százezerre tehetô azoknak a száma, akiknek a megélhetése a világpiaci kakaóártól függ. Míg a kakaóból csokoládé lesz, több kézen is átmegy. A kakaó feldolgozását hatalmas multinacionális vállalatok tartják kezükben: hat multinacionális vállalat uralja a világ csokoládépiacának 80%-át. A kakaótermelés és csokoládégyártás földrajzi eloszlása érdekes képet mutat. Míg a legtöbb kakaóbabot déli, úgynevezett fejlôdô országokban termelik, addig a magasabb hozzáadott értékkel rendelkezô csokoládétermelés a fejlett országokban zajlik. Ez a munkamegosztás a gyarmatosításra vezethetô vissza, amely a mai napig érezteti hatását, hiszen a fejlett országok piacaikat fôként a feldolgozott termékek esetében védik magas importvámokkal. Ezért fejlôdô országok nem érdekeltek saját terményeik feldolgozásában, s azokat nyersanyagként, sokkal kisebb haszonnal adják el. Forrás: European Fair Trade Association: Fair Trade Yearbook 2001. Elérhetô online: http://www.european-fair-trade-association.org/efta/doc/yb01-en.pdf Termékkártyák Cél: Megismertetni a diákokat a mindennapi élelmiszerek eredetével Megismertetni a diákokat a fejlôdô országbeli termelôk életével Idôtartam: 20 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: Egy-egy szett termékkártya (melléklet) csoportonként. 1. Kérdezzük meg a diákokat, milyen olyan élelmiszereket ismernek, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan távoli kontinenseken, országokban termelnek. 2. Minden egyes csoport kap egy szett termékkártyát. Az egyes csoportoknak össze kell párosítania ôket. kép a kész termékrôl (banán, tea, kávé, cukor, kakaó) származási ország leírás a termelô életérôl kép a nyersanyagról Megoldás: banán-ecuador, cukor- India, tea- Sri Lanka, kávé- Brazília, csokoládé-elefántcsontpart 3. Közös megbeszélés: Voltak-e meglepetések? Mik voltak azok? Milyen párhuzamokat látnak az egyes termelôk élete között? Mennyiben más egy magyar termelô élete? A gyakorlat eredetijének forrása: Louise Robinson: Bananas and cocoa beans. Elérhetô online: http://www.risc.org.uk/education/bananas%20&%20beans.pdf 10 A világ a bevásárlókosarunkban A világ a bevásárlókosarunkban 11
A banán útja Cél: Átvezetés a következô gyakorlatra A banánértékesítési lánchoz kapcsolódó szereplôk beazonosítása Idôtartam: 30 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: Képek a banán útjáról (melléklet), papír, színes ceruza, zsírkréta 1. A diákokat 4 fôs csoportokra osztjuk. Minden egyes csoport képregényt készít a banán útjáról (hogyan jut el a termelôtôl hozzánk, merre és mivel utazik, mi történik vele, kik dolgoznak vele stb.). 2. Az elkészített képregényeket kiállítjuk a teremben. 3. A mellékletben szereplô képek segítségével beazonosítjuk a termelési - értékesítési lánc szereplôit (ültetvényen dolgozó munkások, ültetvényes, szállítmányozó, importôr, érlelôüzem tulajdonosa, bolttulajdonos). A képek és leírások forrása: Oxfam http://www.oxfam.org.uk/coolplanet/kidsweb/banana/banana.htm Elsô kör 1. A csapatok felosztása. Adjuk oda nekik a szerepkártyáikat, és kérjük meg ôket arra, hogy olvassák el a szerepeikrôl szóló információkat. Hagyjunk pár percet arra, hogy végiggondolják, mit is jelenthetnek a szerepeik. 2. Mondjuk el nekik, hogy minden egyes banán 30 forintba kerül. 3. Kérjük meg ôket arra, hogy döntsék el, a 30 forintból mennyit kellene nekik kapniuk a munkájukért a banán láncolatban. 4. Kérjük meg ôket arra, hogy töltsenek néhány percet azzal, hogy érveket gyûjtenek amellett, hogy miért is illeti meg ôket az az összeg, amit az imént meghatároztak maguknak. 5. Minden csoportnak adunk egy banánt és megkérjük ôket, hogy vágják le az ôket megilletô összegnek megfelelô szeletet. 6. Most pedig minden csapat mondja el a többieknek a kitalált összeget és az okokat. A kért összegeket rögzítsük a táblán, majd adjuk ôket össze. A levágott banándarabokat rakjuk egymás mellé: egy óriásbanánt kapunk! Második kör Kinek mi jut a banánból? Cél: Bemutatni, hogy mi is történik egy banánnal, amíg az elér a vásárlóig)és hogy megvitassuk azt, hogy kinek mi jut a banánok eladásából. Idôtartam: 30 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: szerepkártyák (melléklet), 5 db banán, 5 db kés, szalvéta/papírtörlô, 30 db zseton/babszem/egyforintos 1. A játék bemutatása során ismertessük, hogy a következô játék a banán útját mutatja be a latin-amerikai ültetvényektôl a mi asztalunkig. Alakítsunk öt csapatot, hogy megszemélyesítsünk minden egyes szakmát, ami része a banán áruláncolatának. i) banán-ültetvényen dolgozó munkás ii) ültetvény-tulajdonos iii) szállítmányozó iv) importôr, banánérlelôüzem tulajdonosa v) bolttulajdonos. (Mindenkinek jusson egy-egy szerep!) 1. A csoportok által maguk számára meghatározott díjak összege elkerülhetetlenül több, mint 30 forint, így a csapatoknak újra kell tárgyalniuk az elosztást. Minden egyes csapat gondolja át, hogy tud-e engedni az árból. Az új árakat ismét írjuk fel a táblára. 2. Hogy fokozzuk a hatást, adjuk oda a 30 forintot (zsetont, babszemet) az áruházat megelevenítô csapatnak, akik megtartják ebbôl a részüket, a maradékot pedig továbbadják az érlelôknek, akik szintén lecsípve a részüket továbbadják a maradékot az importôröknek, akik megtartják a részüket és továbbadják a maradékot a szállítmányozóknak, ezután következnek csak az ültetvénytulajdonosok, majd a legvégén a dolgozók. 3. Végül leplezzük le az igazi felosztást, hogy valójában ki mit kap a latin-amerikai banán végsô árából. Hagyományos kereskedelembôl származó banán: Banán munkás: Ültetvény tulajdonos: Szállítmányozó: Importôr és banánérlelô-üzem tulajdonosa Bolt vagy áruház Összesen 1 forint 5 forint 4 forint 7 forint 13 forint 30 forint 12 A világ a bevásárlókosarunkban A világ a bevásárlókosarunkban 13
Méltányos kereskedelembôl származó banán esetében a banán munkások számára kifizetett összeg minden esetben úgy kerül meghatározásra, hogy az fedezze megélhetési költségeiket. Ennek megfelelôen az egyes termelôknek juttatott ár országonként eltér a helyi viszonyoknak megfelelôen. Lezárás, közös megbeszélés: Igazságos-e ez a helyzet? Miért így van felosztva a 30 forint? Kié a hatalom és miért? Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Hogyan tudnánk mi, fogyasztók befolyásolni az elosztást? Hallottál már a méltányos kereskedelemrôl? Hajlandó lennél-e többet fizetni a banánodért, ha tudnád, hogy a munkások vagy a termelôk cserébe annyit fizetséget kapnának, hogy az fedezze az alapvetô szükségleteiket? Ismersz-e hasonló szituációt Magyarországon, amikor a jövedelmek elosztása nem igazságos? A gyakorlat eredetijének forrása: BananaLink www.bananalink.org.uk Háttéranyag: A banán a legnépszerûbb gyümölcs Európában, s azon belül Magyarországon. A banánt trópusi területeken (Afrikában, Latin-Amerikában, Karib-szigeteken, Csendes-óceáni területeken) termesztik. Európai országok közül Franciaország (Martinique és Guadeloupe), Spanyolország (Kanári szigetek), Portugália és Görögország területén találunk banánföldeket. 6 országban (India, Brazília, Ecuador, Fülöp-szigetek, Kína és Indonézia) termelik a világ banánjainak több, mint felét. Egyes banántermelô országokra, mint például Ecuador, a nagy, ipari méretû ültetvények jellemzôek, ahol a termelés egyre inkább gépesített és sok növényvédôszert használnak fel. A karib-szigeteki banántermelést inkább a kis független családi gazdaságok jellemzik. Az utóbbi idôben a banánültetvényeken dolgozó munkások életszínvonala rohamos mértékben romlott. Az órabérek olyan alacsonyak, hogy még napi 12-15 órányi munkával is alig tudják elôteremteni a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges pénzt. Az alacsony órabérek arra kényszerítik a munkásokat, hogy földeket arra az idôre se hagyják el, amíg repülôrôl növényvédôszereket permeteznek, ami súlyos egészségügyi következményekkel jár. Kiszolgáltatottságukat növeli, hogy egyre gyakoribb, hogy munkaszerzôdéseiket határozott idôre kötik, így a munkások elesnek azoktól a szociális juttatásoktól, amelyek állandó szerzôdés esetén járnának nekik. A szakszervezeteket akár erôszakkal is elnyomják, és nemcsak munkájuk elvesztése fenyegeti a tagokat, de például Kolumbiában szakszervezeti vezetôk meggyilkolására is találunk eseteket. A kis családi farmokon termelô gazdák életkörülményei sem feltétlenül jobbak. A kistermelôk egyre kevésbé képesek felvenni a versenyt a nagy, ipari ültetvényekkel, amelyek gyakran környezetszennyezô eljárásokkal és a munkások kizsákmányolásával képesek nagyon olcsón elôállítani terményüket. Mivel gyakran egy felvásárlótól függnek, ezért kénytelenek elfogadni az alacsony árat, amely termelési költségeiket sem fedezi, nemhogy megélhetésük biztonságát garantálná. Számukra a Fair Trade (méltányos kereskedelem) egy kitörési lehetôség, hiszen a Fair Trade hálózathoz csatlakozott termelôszövetkezet méltányos és hosszú távon garantált árat kap termékeiért, ami fedezi termelési és megélhetési költségeit. Jelenleg az Európában forgalmazott banánok 10%-a származik Fair Trade kereskedelembôl, de Svájcban ez az arány már meghaladja az 50%-ot is. Forrás: European Fair Trade Association: Fair Trade Yearbook 2001. Elérhetô online: http://www.european-fairtrade-association.org/efta/doc/yb01-en.pdf The Fairtrade Foundation: Unpeeling the Banana Trade. Elérhetô online: http://www.bananalink.org.uk/images/stories/unpeeling_the_banana_trade.pdf A banánkereskedelem nyereséges üzlet, azonban a profitból egyre kevesebbet látnak a kistermelôk és az ültetvényeken dolgozók. Mivel a banán olcsó ára vásárlócsalogatónak számít, ezért sok szupermarketlánc a banán árát egyre csökkenti, hogy forgalmát növelje. Az árak csökkenése azonban nem jár együtt a nyereségük csökkentésével. A szupermarketláncok az árak csökkentését inkább a banánkereskedelmi lánc (termelô, ültetvényes, szállítmányozó, érlelô) többi szereplôjére hárítják. Mivel a banánkereskedelmet néhány hatalmas multinacionális vállalat (Chiquita-USA, Dole-USA, Del Monte- UAE/Mexikó, Noboa-Equador, Fyffes-Írország) tartja a kezében, s ezek olyan mamutvállalatok, amelyek a termelés, a szállítás és az érlelés folyamatát is ellenôrzik, a szupermarketek által kifejtett árnyomás végsô soron a kistermelôkön és ültetvényeken dolgozó munkásokon csapódik le. 14 A világ a bevásárlókosarunkban A világ a bevásárlókosarunkban 15
Lezáró vita Cél: foglalkozás lezárása, összegzése érvek és ellenérvek összegyûjtése Tényleg fekete-fehér a világ? Idôtartam: 30 perc Korosztály: 14+ Eszközigény: - 1. A csoportot 2 részre osztjuk, az egyik fele ellenérveket, míg a másik az állítás mellett szóló érveket gyûjt össze. Segítségképp kioszthatunk nekik egy listát az alábbi kulcsfogalmakkal. 2. A csapatok felírják érveiket egy nagy papírra, és bemutatják egymásnak. 3. Végül nagy csoportban megbeszéljük az érveket és a lehetséges megoldási javaslatokat, tennivalókat. A BANÁNTERMELÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK NEM ÉRDEKELNEK. CSAKIS AZ A FONTOS, HOGY MINÉL OLCSÓBBAN VEHESSEK BANÁNT. Kulcsfogalmak: felelôs fogyasztás gazdaságosság környezetszennyezés szegénység alapvetô emberi jogok bevándorlók, menekültek biogazdálkodás globalizáció társadalmi problémák mezôgazdaság szerepe 3 milliárd vidéki lakos vidéki hagyományok, szokások városiasodás fejlôdô országok fejlett országok gyarmatosítás vidéki munkanélküliség multinacionális vállalatok rizikók és költségek megosztása magyar kistermelôk méltányos kereskedelem Sokfélék vagyunk. Kék, barna és zöld szemûek. Kicsik és nagyok. Soványak és gömbölyûek. Göndör, egyenes és hullámos hajúak. A bôrünk színe is más: van aki napbarnított, míg mások tejfehérek. Mégis a minket meghatározó fizikai tulajdonságaink közül a bôrszín az, amely alapján a leggyakrabban megítélünk másokat. Fekete-fehér-sárga-barna csoportokba soroljuk ôket, és ezekhez a csoportokhoz értékítéleteket kapcsolunk. De vajon tényleg fekete-fehér a világ? A játékos foglalkozás egymásra épülô gyakorlatain keresztül a diákok megismerik a rassz és rasszizmus fogalmát, elgondolkodnak a fizikai tulajdonságokon alapuló kategorizáció önkényes mivoltáról, megismerik a rasszizmussal és rasszizmus elleni harccal kapcsolatos fôbb eseményeket és élményszinten, de játékos formában tapasztalatot szereznek a kirekesztettség érzésrôl, döntéseik irracionalitásáról. A játék idôtartama: 90 perc Ajánlott korosztály: 12+ 16 A világ a bevásárlókosarunkban Tényleg fekete-fehér a világ? 17
Bevezetés Mit jelent az a fogalom, hogy rasszizmus? Cél: ráhangolódás a témára. Idôtartam: 10 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: kvízkérdések 1. A diákokat megkérdezzük, mit gondolnak mirôl szólhat ez a foglalkozás a címe alapján? A bevezetôben elmondjuk, hogy a rasszokkal, rasszizmussal fogunk foglalkozni. 2. Majd felolvassuk a kvízkérdéseket és mindenki egyénileg válaszol. A válaszokat tartalmazó papírt félrerakjuk, a jó válaszokat késôbb beszéljük meg (a 2. feladatnál). Kvíz kérdések: 1. A Homo Sapienst jelenleg hány fajt képviseli a bolygón? A. 4 B. 16 C. 1 D. 3 2. Az antropológusok körében legáltalánosabban elfogadott nézet szerint az emberi nem a következô kontinensrôl származik: A. Ázsia B. Európa C. Afrika D. Dél-Amerika E. Észak-Amerika 3. Mi az, amit egy csecsemôkorában Magyarországon örökbe fogadott közép-afrikai kisbaba megörökölhetett vérszerinti szüleitôl? A. nyelv B. a haja textúrája C. vallás D. párválasztási szokásai 4. Szerinted ki a rasszista? Az,... A - aki hisz abban, hogy a bôr színe meghatározza egy ember természetét. B - aki hisz abban, hogy egyes fajok természettôl fogva alsóbbrendûek. C - aki hisz abban, hogy az egyes emberi fajokat meghatározott fizikai tulajdonságokkal párosuló erkölcsi és szellemi tulajdonságok is jellemzik. D - aki hisz abban, hogy ezek az erkölcsi és szellemi tulajdonságok genetikailag öröklôdnek és a csoport tagja semmilyen módon nem szabadulhat meg tôlük. E - aki a másikat lenézi, elnyomja, vagy létében fenyegeti. Megoldás: 1. c 2. c 3. b (A,C,D a kultúra része, s mint ilyen tanult és nem öröklött viselkedési mód) 4. mindegyik Cél: a rassz és rasszizmus fogalmának tisztázása a diákok elôzetes tudásszintjének felmérése a témával kapcsolatban. Idôtartam: 15 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: flipchart, toll 1. Két fogalmat írunk fel a táblára: rassz, rasszizmus. 2. A diákokat megkérjük, hogy kapcsoljanak mindkét fogalomhoz meghatározásokat, asszociációkat, majd mondják el, hogyan kapcsolódik a 2 fogalom egymáshoz. Ami elhangzik jegyzeteljük a táblára. 3. Azután elôvesszük a kvízkérdéseket és közösen átbeszéljük a jó megoldásokat. 1-3. kérdéshez kapcsolódóan tisztázzuk a rassz fogalmát. 4. kérdéshez kapcsolódóan tisztázzuk a rasszizmus fogalmát. A fogalmak tisztázásához a kvízkérdéseken túl (lásd a háttérinformációt). A fogalmak tisztázásánál törekedni kell arra, hogy elkülönüljön az, ami a meghatározás, és ami a diák önálló véleménye. 4. Felírjuk a táblára az alábbi idézetet/viccet: A rasszizmus mindenütt jelen van. A zongorán a fekete billentyûk kisebbek... Megkérdezzük, hogy az eddigiek alapján, szerintük mit tesz hozzá ez a vicc a rasszizmus fogalmához? A vicc a rasszizmus önkényes mivoltára világít rá. Háttérinformáció: Az antropológusok között széles az egyetértés abban, hogy biológiai szempontból nem léteznek emberi rasszok. Ma a Földön élô emberek mind egy fajba tartoznak, melyet nem lehet egymástól elkülöníthetô, biológiailag meghatározott csoportokra felosztani. Az Antropológusok Amerikai Egyesülete 1998-ban az alábbi közleményt adta ki: 1 Tudósok és az átlagemberek egyaránt megalapozottnak tekintették, hogy az emberiség rasszokra, azaz látható fizikai tulajdonságok alapján elkülöníthetô embercsoportokra osztható fel. A tudomány fejlôdésével azonban világossá vált, hogy az emberi népcsoportok nem különálló, biológiailag megkülönböztethetô csoportok. Genetikai (DNA) elemzések sora bizonyítja, hogy a genetikai variáció az ún. rasszokon belül a legnagyobb (mintegy 94%). A köznyelvben rasszként emlegetett, földrajzilag meghatározott népcsoportok mindössze teljes génállományuk 6%-ában különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a ez egyes rasszokon belül sokkal nagyobb a variáció, mint az egyes rasszok között A történelem során, az egymás mellett élô népcsoportok mindig keveredtek. A genetikai keveredés miatt az emberiség egy faj maradt A fizikai különbségek nem köthetôk szorosan egy-egy földrajzi egységhez. Az egyes fizikai tulajdonságok egymástól függetlenül is átörökíthetôek. 1 American Anthropological Association Statement on Race, 1998. május, 17. (Online). (http://www.aaanet.org/stmts/racepp.htm). 18 Tényleg fekete-fehér a világ? Tényleg fekete-fehér a világ? 19